Élet és Irodalom, 2009. július-december (52. évfolyam, 27-52. szám)

2009-07-03 / 27. szám - Horváth Tamás: Emlékező felejtés • Határnyitás 20 éves évfordulójára (2. oldal) - Huszár Ágnes: Bulgakov rokonai • Reag. VI. 26-i Kiss Ilona interjúra (2. oldal) - Ungvári László: Kedves Harsányi Iván! • Reag. Harsányi Iván VI. 26-i észrevételére (2. oldal) - Ignácz Károly: Egy kiirthatatlan tévedés • Reag. Nyerges András VI. 26-i ÉS-cikkére (2. oldal)

Minden európai köszönetet mond­hat a magyaroknak, nyilatkozta Günter Verheugen a határnyitás hu­szadik évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségen. Csak mi, magya­rok felejtettünk el köszönetet mon­dani -jobbról is, balról is - magunk­nak. A magyar Országgyűlés elnö­ke, jobb híján, valószínű személyes érintetlensége okán, a határnyitást az 1953-as berlini felkeléstől 1956- on és 1968-on át az 1981-es poznáni eseményekig terjedő széles történel­mi perspektívába olvasztotta, ahe­lyett, hogy megemlékezett volna, mint ahogyan Köhler elnök tette, a döntés meghozatalát vállaló akkori magyar politikai vezetőkről. Alka­lom lett volna talán kimondani: ezek az emberek képesek voltak Magyar­­országért s egyben Európáért csele­kedni, így a köztársasági elnök is el­tekinthetett volna attól, hogy ezút­tal is igazságot szolgáltasson, s siet­ve helyreállítsa a kerekasztal szere­pét a drótátvágásban. Szégyenérzettel vegyes szomorúság tölt el, mint aki az akkori magyar kül­ügyminiszter eseményekben részt vevő kabinetfőnökeként sorban fogadtam a Külügyminisztérium épületénél va­lóságos zarándoklatot tevő német tu­risták hálálkodásait, Horn Gyulának írt köszönő leveleit, apró ajándékait... Miként lehetséges, hogy a huszadik évfordulón három mondat nem tu­dott elhangzani ennek az embernek a méltatásáról? Hogyan lehetséges, hogy a közelmúltban alapított, Horn Gyu­la munkásságát ápolni hirdetett ala­pítványnak az akkori tényeket jól is­merő neves alapítói némák maradtak, elmulasztottak szólni az események valódi mozgatójának bátorságáról, politikai leleményességéről, tehetsé­géről, a németek kiengedésére irányu­ló diplomáciai akció valódi levezény­­lőjéről, Horn Gyuláról, aki felnőtt a történelemhez, s csakis hazája jövőjé­nek érdekeit tartotta szem előtt. S ha ehelyett csak arra futotta, hogy jobbu­­lást kívánjanak egy beteg embernek, az határos a cinizmussal. Az sem érthető, ha már a Külügy­minisztérium volt miniszteréről el­feledkezett, e diplomáciatörténet szempontjából is igazán fontos, for­dulatokban oly gazdag eseményso­rozat szakmai feldolgozását miért mulasztotta el. Kár és káros, hogy így történt. „Dixi et salvavi animam meam” (Szól­tam és megmentettem a lelkemet). Horn Gyula akkori külügyminiszter kabinetfőnöke s a későbbi miniszterelnök diplomáciai főtanácsadója szorosabb kapcsolatban két évvel fi­atalabb húgával, Nagyezsda Bulgakova-Zemszkajával maradt. Moszkvában egy ideig együtt is lak­tak a­­ több Bulgakov-novellában megörökített­­ Szadovaja utca 10. alatti társbérletben. Később Bulga­kov egy ideig együtt élt a Zemszkij családdal a Bolsaja Nyikitszkaja 46. alatti iskolához tartozó szolgálati la­kásban is. Nagyezsda ennek az igaz­gatója volt. Az ő életüket is megke­serítette a sztálini önkény. Nagyezsda férjét, a gyenge fizikumú orosztanár Zemszkijt 1931-ben letartóztatták, négy hónapot töltött el a Butirkán, majd Kazahsztánba száműzték. Ba­ráti közbenjárás hatására térhetett csak vissza 1934-ben Moszkvába a családjához. A harmincas években némileg meglazult a kapcsolat a Bul­gakov testvérek között, nem utolsó­sorban azért, mert Zemszkij letartóz­tatását az egyik sógor fehérgárdista múltjával hozták összefüggésbe. Csak az író betegsége hozta őket ismét kö­zelebb egymáshoz. A család történetének eddig ke­véssé ismert momentumait az író unokahúgának, a kiváló nyelvész Jelena Andrejevna Zemszkajának nemrég kiadott könyvéből ismerhe­ti meg az olvasó (Je. A. Zemszkaja: Mihail Bulgakov i­ego rodnije. Szemennij portréi. Moszkva, Jaziki Szlavjanszkoj Kulturi, 2004) Zemszkaja az orosz beszélt nyelvi kutatások egyik legeredetibb és leg­­invenciózusabb képviselője. Pálya­kezdő nyelvészként többször konzul­tálhattam vele az 1970-es években a SZUTA Orosz Nyelvi Intézetében. Szép arcával, halk kedvességével és tartózkodó eleganciájával egy meg­félemlített és elhallgattatott polgári értelmiség utolsó képviselőjének tűnt. Nem tudtam róla, hogy Mihail Bul­gakov unokahúga. Ez a 354 oldalas könyv az érték­­megőrzésnek egy különösen eredeti dokumentuma. Zemszkaja közread­ja benne édesanyjának, Nagyezsda Bulgakova-Zemszkajának a családjá­ra, elsősorban Mihail bátyjára vonat­kozó írásos és fényképes dokumentu­mait, valamint ezeknek ragyogó filo­lógusi munkával elkészített elemzé­seit. A kötetben olvashatjuk Nagyezsda naplójegyzeteit testvére betegségéről. 1939 őszén meglátogatta bátyját, akit ijesztően soványnak és sápadtnak lá­tott, amint fekete szemüvegben, „a Mester fekete sapkájával a fején” ült egy sötét szobában. Férje halála után Nagyezsda Bulga­kova szinte minden erejét és idejét bátyja emlékének és írói hagyatéká­nak szentelte. Annak idején jó filoló­giai képzést kapott a moszkvai Nőne­velő Intézetben. Testvéri szeretettel és szakértő gondoskodással foglalko­zott egész életében a bulgakovi élet­művével, testvére halála után is, az öz­­veggyel levelezve. Mint Zemszkaja, a kötet szerkesztője leírja, lakásukban egy szekrény tele volt az író kézirata­ival. Édesanyja 1941-ben, egy évvel az író halála után adta oda neki a Mes­ter és Margarita gépiratát elolvasásra. A családot ekkor éppen Kujbisevbe te­lepítették ki, a kéziratos szekrényt nem tudták magukkal vinni. A dokumen­tumok szerencsére sértetlenek marad­tak távollétük alatt. A kötetben Jelena Andrejevna köz­readja az édesanyja archívumában megőrzött családi dokumentumo­kat, fényképeket. Ezekből megis­merhetjük egy orosz polgári­ értes­Dr. Horváth Tamás Huszár Ágnes miségi család mindennapi életét az 1800-as évek végétől. A Bulgakov­­filológia művelőit minden bizony­nyal azok az újságcikkek fogják leg­inkább érdekelni, amelyekben a fi­atal Bulgakov az 1917-es forrada­lomról alkotott véleményét fejti ki. Ez a gyűjtemény igazolja a bulga­kovi mondást a kéziratok elég(et)he­­tetlenségéről. Amíg a hűség és a sze­retet él, addig csakugyan nem ég­hetnek el. Emlékező felejtés VISSZHANG□ „Egy esztendő a múlt félhomályából, 1938. Az amerikai Time magazin címlapján Hitler az év embere. Még tart a spanyol polgár­­háború. Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszus. Bekopogtat a feltartóztathatatlan történelem: Anschluss, müncheni egyezmény, első bécsi döntés s a magyar csapatok bevonulása a Felvidékre. Kristályéjszaka és az első hazai zsidótörvény. Szálasi és Rákosi egyaránt a szegedi Csillag-börtön lakója. Csak kőhajításnyira a II. világháború hetven évvel ezelőtti kitörése. Mi éltette vajon a reményt -az illúziók kergetésén kívül - az »idillikus« utolsó békeévben? Nem kizárt, hogy önmagát ismétli a történelem.” (Jövő heti számunkban Kurcz Béla írása: Volt-e előszele a II. világháborúnak?) ÉLET ÉS irodalom] Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány ÉS Baráti Társaság Megjelenik minden pénteken [Várnai Gizella] Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: KÁROLYI CSABA Könyvkritika: kedd 10-13 VÁNCSA ISTVÁN vancsa@es.hu Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER szira@es.hu Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHAI ISTVÁN kedd 10-13, csuhai@es.hu Interjú: RÁDAI ESZTER kedd 11-13 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET RAJNAI ATTILA Korrektor: GAJDÓ ÁGNES, RUFF BORBÁLA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU­ ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaal Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211, 210-2157, 303-9210 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Nyomdaigazgató: Jens Danhardt Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001 -20043393 maszre Az ÉS-kvartett irodalomkritikai beszélgetéssorozatot a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete támogatja. Az Élet és Irodalom kommunikációs partnere: T­v -Mobile Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. A lap internetes változatának frissítése a pénteki megjelenést követő csütörtökön történik. Előfizetési információk Az Élet és Irodalom című hetilapot előfizetésben terjeszti a Magyar Postra Zrt. Levél Üzletág, Központi Hírlap Iroda (1900 Budapest, Fax: 303-3440). Előfizethető az ország valamennyi postahelyén, valamint a hírlapot kézbesítőknél és az egyesített kézbesítőknél, továbbá e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu. További információ: 06 80/444-444 Előfizetési díj 2009. január 1-jétől egy évre 15 600 Ft, fél évre 8580 Ft, negyedévre 4680 Ft, egy hónapra 1580 Ft. Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 15 500 Ft. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonszámon, a 303-9241-es faxszámon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető. Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül, a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). 2009. január 1-jétől európai országokba elsőbbségi levélként 260 euró (kézb. idő 2-3 munkanap), normál küldeményként 200 euró (kézb. idő 7-8 munkanap) Egyéb országokba 283 euró További előfizetési információk a honlapunkon (www.es.hu). Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. Bulgakov rokonai Mint Kiss Ilona, a Bulgakov Mester és Margarétájának új fordításának készí­tője mondja (,Ezért azonnali fibelövés jár­hatott volna”, ES, 2009/26., jún. 26.), Sztálin „megkímélte” Bulgakovot a legrosszabbtól, mivel tetszettek neki a darabjai. A kímélet azonban nem terjedt ki a rokonaira. Bulgakov két fiútestvére, Ivan és Nyikolaj idejében külföldre került, a többiek azonban a Szovjetunióban élték át a harmin­cas-negyvenes éveket. Bulgakov a leg­ E heti számunk 17 640 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési tarifák­ bán országosan 4980 példány jut előfizető­inkhez, 12 360 pedig áruspéldányként ke­rül forgalomba. A hirdetés technikai feltét­eleiről, valamint 85 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2008.1. félévi adat) összetételéről további részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210-5149 és a 210-5159-es telefonon és a hirdetes@ es.hu címen. Méret (mm) F­ 1 ÉS kísérőszín 4 szín (eFt) (eFt) (eFt) 2/1 (egyedileg egyeztetett) 655 1050 1/1270x433 396 490 670 7/2 álló 130x421, fekvő 270x205 225 280 390 7/3 álló 105x421, fekvő 270x135 152 184 264 114 álló 160x205, fekvő 270x100 126 162 215 1/6 álló 105x205, fekvő 270x70 89,5 106 138 ί/β csik 270x50, fekvő 160x100, álló 105x145 71 85 112 2/100105x100 49 1/700 50x100 25 2/50 105x50 25 7/50 50x50 12,5 N­J! - 4 szín - címlapcsík (270x50 mm) 440 eFt, fekete-fehér - címlapcsík (105x25 mm) 63 eFt (előzetes egyeztetés alapján). 4 szín - Junior page (215x305 mm) 475 eFt. Elhelyezés a hátlapon: + 20%. Az árak az áfát nem tartalmazzák, és az alternatív terjesztők megrendelése alap­ ÉLET ÉS 1·2 IRODALOMI Kedves Harsányi Iván! Köszönettel vettem Fából vaskarika című helyreigazítását (ES, 2009/26., jún. 26.), melyben visszaadja He­gelnek a tőle általam tudatlanul el­­orzott és a marxizmus-leninizmus­­ra ruházott elmélet (a megszüntetve megőrzés) szerzőségét. Hasonlóan jár­nék el, ha egy korombéli történész, amikor pl. egykori matematika-ta­nulmányainak nyomasztó emlékeit idézi fel, az a négyzetpluszbéné­gyzetegyen­lő cénégyzet kapcsán a Cauchy-Rie­­mann-egyenletet emlegetné. Az ügy súlyára tekintettel azonban mégis a wieliczkai bóc­er álláspont­ját osztom, akit több társával együtt a látnok rabbi egy éjjel fellármázott, hogy lóhalálában rohanjanak Krak­kóba, mert ég a zsinagóga, de mint kiderült, tévedett, és amikor a fárad­tan hazatérő falusiak méltatlankod­va szóltak a szentéletű emberről, a bóc­er nyugalomra intette őket: - Ne illessétek ti bíráló szavakkal a mi bölcs öregünket, ebben a korban már az is szép, ha ellát odáig! Ungvári László Egy kiirthatatlan tévedés Az EP-választások után több cikk is felidézte az 1939-es magyarországi, a szélsőjobboldal előretörését hozó választásokat, például Nyerges And­rás Színrebontás - Remake, 1939 (ÉS, 2009/26., jún. 26.) vagy Bundula Ist­ván Szélsőjobboldali áttörés 1939 pünkösd­jén - Szerves fejlődés {Magyar Narancs, jún. 18.). Mindkettőben szerepel az a fél­revezető állítás, hogy a szélsőjobb ak­kor kilencszázezer szavazatot kapott. Ezt az adatot sajnos felületes törté­nészek terjesztették el a köztudatban, és legtöbbször úgy értelmezik, hogy akkor majdnem egymillió választó támogatta (volna) a nyilasokat és más jobboldali szélsőségeseket. 1939-ben viszont az ország nagy részén ugyan­úgy két szavazatot lehetett leadni, mint az 1990 utáni magyar parlamen­ti képviselőválasztásokon. A külön­böző szélsőjobboldali pártlistákra le­adott ötszázötvenezer, illetve az egyé­ni jelöltekre eső háromszáznyolcvan­­ezer szavazatot ezért nem lehet ki­lencszázezer szavazatra „egyesíteni”, mivel nagyobbrészt ugyanazon vá­lasztók listás és egyéni szavazatáról van szó. Ez olyan, mintha azt mon­danánk, hogy 2006-ban az MSZP vagy a Fidesz-KDNP 4,5 millió sza­vazatot kapott (egyik felét a pártlis­tára, másik felét az egyéni jelöltjeire). Az Élet és Irodalom a Klubrádióban Július 5-én, vasárnap este 8 órakor A Szabad a pálya című sorozatban hallható ÉS- beszélgetés témája: Könnyű nyári olvasmányok Vendégeink: Bárány Tibor és Szegő János irodalomkritikusok Műsorvezető: Váradi Júlia, szerkesztő: Károlyi Csaba. ami összeadva már kilencmillió sza­vazat, és akkor még csak a két nagy pártot vettük... Ahogy ezzel a „ki­­lencszázezres módszerrel” érdekes összehasonlításokat végezhetünk: 2006-ban a MIÉP-Jobbik több mint kétszázezer szavazatot kapott (száz­­húszezer listás, kilencvenezer egyé­ni), míg most 2009-ben a Jobbik négyszázharmincezret, azaz „csak” kétszer annyi szavazatot. Az 1939-es választások kapcsán tehát jó lenne már elfelejteni ezt a kilencszázezres számot, s helyette a valóságos ötszázötvenezer szélső­­jobboldali szavazatról és választó­ról beszélni. Ignácz Károly történész * Hogy ki a felületes, és ki nem, arról lehetne vi­tatkozni. Magam például semmiképp sem ne­vezném felületes történésznek Lackó Miklóst, aki Nyilasok, nemzetiszocialisták c. könyve (Kossuth, 1966) 169. oldalán az 1939-es választásokról a következőket írja: Az összes­­ lajstromra, illetve egyéni válasz­tókerületben­­ leadott szavazatból (...) a nyi­lasok és a nyilas jellegű csoportok, melyek je­löltjeiket 70-egynéhány választókerületben in­dítják, több mint 900 000 szavazathoz jut­nak”. Hogy a (ki tudja, milyen célt szolgáló) bagatellizálás, vagyis az 550 000-es szám nem stimmel, azt másfelől egy érintett, de sa­ját dolgában alighanem kompetens tanú is igazolja.A Magyar Szó 1939.június 4-i számának 2. oldalán Hub­­ry Kálmán szöge­zi le: „a Nyilaskeresztes Párt az országban 6­73 871 szavazatot kapott”. Nyerges András Hibaigazítás Lipovecz Iván múlt heti cikkének utolsó bekezdésében több helyütt le­maradtak a tizedesvesszők. „Két olyan ország van - Hollandia és mi -, ahol korábban a megfelelő adat nulla volt, és ugyancsak kettő - Lengyelország és Lettország -, ahol viszont az elő­ző, 26, illetve 30 százalékos arány esett vissza 1,5, illetve 7,5 százalékra. (...) A listát vezető Ausztria (17,8) és Hol­landia (17) után mindjárt Magyaror­szág következik, holtversenyben a harmadik helyen Dániával (14,8), haj­szálnyira megelőzve a negyedik he­lyezett Finnországot (14)” - hangzik helyesen a két mondat. A szerző és az olvasók elnézését kérjük. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az Igg* 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 »OBSERVER« E-mail: marketing@observer.hu A MÉDIAFIGYELŐ http://www.observer.hu 2009. JÚLIUS 3.

Next