Élet és Irodalom, 2009. július-december (52. évfolyam, 27-52. szám)
2009-07-03 / 27. szám - Horváth Tamás: Emlékező felejtés • Határnyitás 20 éves évfordulójára (2. oldal) - Huszár Ágnes: Bulgakov rokonai • Reag. VI. 26-i Kiss Ilona interjúra (2. oldal) - Ungvári László: Kedves Harsányi Iván! • Reag. Harsányi Iván VI. 26-i észrevételére (2. oldal) - Ignácz Károly: Egy kiirthatatlan tévedés • Reag. Nyerges András VI. 26-i ÉS-cikkére (2. oldal)
Minden európai köszönetet mondhat a magyaroknak, nyilatkozta Günter Verheugen a határnyitás huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Csak mi, magyarok felejtettünk el köszönetet mondani -jobbról is, balról is - magunknak. A magyar Országgyűlés elnöke, jobb híján, valószínű személyes érintetlensége okán, a határnyitást az 1953-as berlini felkeléstől 1956- on és 1968-on át az 1981-es poznáni eseményekig terjedő széles történelmi perspektívába olvasztotta, ahelyett, hogy megemlékezett volna, mint ahogyan Köhler elnök tette, a döntés meghozatalát vállaló akkori magyar politikai vezetőkről. Alkalom lett volna talán kimondani: ezek az emberek képesek voltak Magyarországért s egyben Európáért cselekedni, így a köztársasági elnök is eltekinthetett volna attól, hogy ezúttal is igazságot szolgáltasson, s sietve helyreállítsa a kerekasztal szerepét a drótátvágásban. Szégyenérzettel vegyes szomorúság tölt el, mint aki az akkori magyar külügyminiszter eseményekben részt vevő kabinetfőnökeként sorban fogadtam a Külügyminisztérium épületénél valóságos zarándoklatot tevő német turisták hálálkodásait, Horn Gyulának írt köszönő leveleit, apró ajándékait... Miként lehetséges, hogy a huszadik évfordulón három mondat nem tudott elhangzani ennek az embernek a méltatásáról? Hogyan lehetséges, hogy a közelmúltban alapított, Horn Gyula munkásságát ápolni hirdetett alapítványnak az akkori tényeket jól ismerő neves alapítói némák maradtak, elmulasztottak szólni az események valódi mozgatójának bátorságáról, politikai leleményességéről, tehetségéről, a németek kiengedésére irányuló diplomáciai akció valódi levezénylőjéről, Horn Gyuláról, aki felnőtt a történelemhez, s csakis hazája jövőjének érdekeit tartotta szem előtt. S ha ehelyett csak arra futotta, hogy jobbulást kívánjanak egy beteg embernek, az határos a cinizmussal. Az sem érthető, ha már a Külügyminisztérium volt miniszteréről elfeledkezett, e diplomáciatörténet szempontjából is igazán fontos, fordulatokban oly gazdag eseménysorozat szakmai feldolgozását miért mulasztotta el. Kár és káros, hogy így történt. „Dixi et salvavi animam meam” (Szóltam és megmentettem a lelkemet). Horn Gyula akkori külügyminiszter kabinetfőnöke s a későbbi miniszterelnök diplomáciai főtanácsadója szorosabb kapcsolatban két évvel fiatalabb húgával, Nagyezsda Bulgakova-Zemszkajával maradt. Moszkvában egy ideig együtt is laktak a több Bulgakov-novellában megörökített Szadovaja utca 10. alatti társbérletben. Később Bulgakov egy ideig együtt élt a Zemszkij családdal a Bolsaja Nyikitszkaja 46. alatti iskolához tartozó szolgálati lakásban is. Nagyezsda ennek az igazgatója volt. Az ő életüket is megkeserítette a sztálini önkény. Nagyezsda férjét, a gyenge fizikumú orosztanár Zemszkijt 1931-ben letartóztatták, négy hónapot töltött el a Butirkán, majd Kazahsztánba száműzték. Baráti közbenjárás hatására térhetett csak vissza 1934-ben Moszkvába a családjához. A harmincas években némileg meglazult a kapcsolat a Bulgakov testvérek között, nem utolsósorban azért, mert Zemszkij letartóztatását az egyik sógor fehérgárdista múltjával hozták összefüggésbe. Csak az író betegsége hozta őket ismét közelebb egymáshoz. A család történetének eddig kevéssé ismert momentumait az író unokahúgának, a kiváló nyelvész Jelena Andrejevna Zemszkajának nemrég kiadott könyvéből ismerheti meg az olvasó (Je. A. Zemszkaja: Mihail Bulgakov iego rodnije. Szemennij portréi. Moszkva, Jaziki Szlavjanszkoj Kulturi, 2004) Zemszkaja az orosz beszélt nyelvi kutatások egyik legeredetibb és leginvenciózusabb képviselője. Pályakezdő nyelvészként többször konzultálhattam vele az 1970-es években a SZUTA Orosz Nyelvi Intézetében. Szép arcával, halk kedvességével és tartózkodó eleganciájával egy megfélemlített és elhallgattatott polgári értelmiség utolsó képviselőjének tűnt. Nem tudtam róla, hogy Mihail Bulgakov unokahúga. Ez a 354 oldalas könyv az értékmegőrzésnek egy különösen eredeti dokumentuma. Zemszkaja közreadja benne édesanyjának, Nagyezsda Bulgakova-Zemszkajának a családjára, elsősorban Mihail bátyjára vonatkozó írásos és fényképes dokumentumait, valamint ezeknek ragyogó filológusi munkával elkészített elemzéseit. A kötetben olvashatjuk Nagyezsda naplójegyzeteit testvére betegségéről. 1939 őszén meglátogatta bátyját, akit ijesztően soványnak és sápadtnak látott, amint fekete szemüvegben, „a Mester fekete sapkájával a fején” ült egy sötét szobában. Férje halála után Nagyezsda Bulgakova szinte minden erejét és idejét bátyja emlékének és írói hagyatékának szentelte. Annak idején jó filológiai képzést kapott a moszkvai Nőnevelő Intézetben. Testvéri szeretettel és szakértő gondoskodással foglalkozott egész életében a bulgakovi életművével, testvére halála után is, az özveggyel levelezve. Mint Zemszkaja, a kötet szerkesztője leírja, lakásukban egy szekrény tele volt az író kézirataival. Édesanyja 1941-ben, egy évvel az író halála után adta oda neki a Mester és Margarita gépiratát elolvasásra. A családot ekkor éppen Kujbisevbe telepítették ki, a kéziratos szekrényt nem tudták magukkal vinni. A dokumentumok szerencsére sértetlenek maradtak távollétük alatt. A kötetben Jelena Andrejevna közreadja az édesanyja archívumában megőrzött családi dokumentumokat, fényképeket. Ezekből megismerhetjük egy orosz polgári értesDr. Horváth Tamás Huszár Ágnes miségi család mindennapi életét az 1800-as évek végétől. A Bulgakovfilológia művelőit minden bizonynyal azok az újságcikkek fogják leginkább érdekelni, amelyekben a fiatal Bulgakov az 1917-es forradalomról alkotott véleményét fejti ki. Ez a gyűjtemény igazolja a bulgakovi mondást a kéziratok elég(et)hetetlenségéről. Amíg a hűség és a szeretet él, addig csakugyan nem éghetnek el. Emlékező felejtés VISSZHANG□ „Egy esztendő a múlt félhomályából, 1938. Az amerikai Time magazin címlapján Hitler az év embere. Még tart a spanyol polgárháború. Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszus. Bekopogtat a feltartóztathatatlan történelem: Anschluss, müncheni egyezmény, első bécsi döntés s a magyar csapatok bevonulása a Felvidékre. Kristályéjszaka és az első hazai zsidótörvény. Szálasi és Rákosi egyaránt a szegedi Csillag-börtön lakója. Csak kőhajításnyira a II. világháború hetven évvel ezelőtti kitörése. Mi éltette vajon a reményt -az illúziók kergetésén kívül - az »idillikus« utolsó békeévben? Nem kizárt, hogy önmagát ismétli a történelem.” (Jövő heti számunkban Kurcz Béla írása: Volt-e előszele a II. világháborúnak?) ÉLET ÉS irodalom] Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány ÉS Baráti Társaság Megjelenik minden pénteken [Várnai Gizella] Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: KÁROLYI CSABA Könyvkritika: kedd 10-13 VÁNCSA ISTVÁN vancsa@es.hu Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER szira@es.hu Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHAI ISTVÁN kedd 10-13, csuhai@es.hu Interjú: RÁDAI ESZTER kedd 11-13 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET RAJNAI ATTILA Korrektor: GAJDÓ ÁGNES, RUFF BORBÁLA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaal Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211, 210-2157, 303-9210 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Nyomdaigazgató: Jens Danhardt Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001 -20043393 maszre Az ÉS-kvartett irodalomkritikai beszélgetéssorozatot a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete támogatja. Az Élet és Irodalom kommunikációs partnere: Tv -Mobile Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. A lap internetes változatának frissítése a pénteki megjelenést követő csütörtökön történik. Előfizetési információk Az Élet és Irodalom című hetilapot előfizetésben terjeszti a Magyar Postra Zrt. Levél Üzletág, Központi Hírlap Iroda (1900 Budapest, Fax: 303-3440). Előfizethető az ország valamennyi postahelyén, valamint a hírlapot kézbesítőknél és az egyesített kézbesítőknél, továbbá e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu. További információ: 06 80/444-444 Előfizetési díj 2009. január 1-jétől egy évre 15 600 Ft, fél évre 8580 Ft, negyedévre 4680 Ft, egy hónapra 1580 Ft. Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 15 500 Ft. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonszámon, a 303-9241-es faxszámon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető. Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül, a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). 2009. január 1-jétől európai országokba elsőbbségi levélként 260 euró (kézb. idő 2-3 munkanap), normál küldeményként 200 euró (kézb. idő 7-8 munkanap) Egyéb országokba 283 euró További előfizetési információk a honlapunkon (www.es.hu). Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. Bulgakov rokonai Mint Kiss Ilona, a Bulgakov Mester és Margarétájának új fordításának készítője mondja (,Ezért azonnali fibelövés járhatott volna”, ES, 2009/26., jún. 26.), Sztálin „megkímélte” Bulgakovot a legrosszabbtól, mivel tetszettek neki a darabjai. A kímélet azonban nem terjedt ki a rokonaira. Bulgakov két fiútestvére, Ivan és Nyikolaj idejében külföldre került, a többiek azonban a Szovjetunióban élték át a harmincas-negyvenes éveket. Bulgakov a leg E heti számunk 17 640 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési tarifák bán országosan 4980 példány jut előfizetőinkhez, 12 360 pedig áruspéldányként kerül forgalomba. A hirdetés technikai feltételeiről, valamint 85 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2008.1. félévi adat) összetételéről további részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210-5149 és a 210-5159-es telefonon és a hirdetes@ es.hu címen. Méret (mm) F 1 ÉS kísérőszín 4 szín (eFt) (eFt) (eFt) 2/1 (egyedileg egyeztetett) 655 1050 1/1270x433 396 490 670 7/2 álló 130x421, fekvő 270x205 225 280 390 7/3 álló 105x421, fekvő 270x135 152 184 264 114 álló 160x205, fekvő 270x100 126 162 215 1/6 álló 105x205, fekvő 270x70 89,5 106 138 ί/β csik 270x50, fekvő 160x100, álló 105x145 71 85 112 2/100105x100 49 1/700 50x100 25 2/50 105x50 25 7/50 50x50 12,5 NJ! - 4 szín - címlapcsík (270x50 mm) 440 eFt, fekete-fehér - címlapcsík (105x25 mm) 63 eFt (előzetes egyeztetés alapján). 4 szín - Junior page (215x305 mm) 475 eFt. Elhelyezés a hátlapon: + 20%. Az árak az áfát nem tartalmazzák, és az alternatív terjesztők megrendelése alap ÉLET ÉS 1·2 IRODALOMI Kedves Harsányi Iván! Köszönettel vettem Fából vaskarika című helyreigazítását (ES, 2009/26., jún. 26.), melyben visszaadja Hegelnek a tőle általam tudatlanul elorzott és a marxizmus-leninizmusra ruházott elmélet (a megszüntetve megőrzés) szerzőségét. Hasonlóan járnék el, ha egy korombéli történész, amikor pl. egykori matematika-tanulmányainak nyomasztó emlékeit idézi fel, az a négyzetpluszbénégyzetegyenlő cénégyzet kapcsán a Cauchy-Riemann-egyenletet emlegetné. Az ügy súlyára tekintettel azonban mégis a wieliczkai bócer álláspontját osztom, akit több társával együtt a látnok rabbi egy éjjel fellármázott, hogy lóhalálában rohanjanak Krakkóba, mert ég a zsinagóga, de mint kiderült, tévedett, és amikor a fáradtan hazatérő falusiak méltatlankodva szóltak a szentéletű emberről, a bócer nyugalomra intette őket: - Ne illessétek ti bíráló szavakkal a mi bölcs öregünket, ebben a korban már az is szép, ha ellát odáig! Ungvári László Egy kiirthatatlan tévedés Az EP-választások után több cikk is felidézte az 1939-es magyarországi, a szélsőjobboldal előretörését hozó választásokat, például Nyerges András Színrebontás - Remake, 1939 (ÉS, 2009/26., jún. 26.) vagy Bundula István Szélsőjobboldali áttörés 1939 pünkösdjén - Szerves fejlődés {Magyar Narancs, jún. 18.). Mindkettőben szerepel az a félrevezető állítás, hogy a szélsőjobb akkor kilencszázezer szavazatot kapott. Ezt az adatot sajnos felületes történészek terjesztették el a köztudatban, és legtöbbször úgy értelmezik, hogy akkor majdnem egymillió választó támogatta (volna) a nyilasokat és más jobboldali szélsőségeseket. 1939-ben viszont az ország nagy részén ugyanúgy két szavazatot lehetett leadni, mint az 1990 utáni magyar parlamenti képviselőválasztásokon. A különböző szélsőjobboldali pártlistákra leadott ötszázötvenezer, illetve az egyéni jelöltekre eső háromszáznyolcvanezer szavazatot ezért nem lehet kilencszázezer szavazatra „egyesíteni”, mivel nagyobbrészt ugyanazon választók listás és egyéni szavazatáról van szó. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy 2006-ban az MSZP vagy a Fidesz-KDNP 4,5 millió szavazatot kapott (egyik felét a pártlistára, másik felét az egyéni jelöltjeire). Az Élet és Irodalom a Klubrádióban Július 5-én, vasárnap este 8 órakor A Szabad a pálya című sorozatban hallható ÉS- beszélgetés témája: Könnyű nyári olvasmányok Vendégeink: Bárány Tibor és Szegő János irodalomkritikusok Műsorvezető: Váradi Júlia, szerkesztő: Károlyi Csaba. ami összeadva már kilencmillió szavazat, és akkor még csak a két nagy pártot vettük... Ahogy ezzel a „kilencszázezres módszerrel” érdekes összehasonlításokat végezhetünk: 2006-ban a MIÉP-Jobbik több mint kétszázezer szavazatot kapott (százhúszezer listás, kilencvenezer egyéni), míg most 2009-ben a Jobbik négyszázharmincezret, azaz „csak” kétszer annyi szavazatot. Az 1939-es választások kapcsán tehát jó lenne már elfelejteni ezt a kilencszázezres számot, s helyette a valóságos ötszázötvenezer szélsőjobboldali szavazatról és választóról beszélni. Ignácz Károly történész * Hogy ki a felületes, és ki nem, arról lehetne vitatkozni. Magam például semmiképp sem nevezném felületes történésznek Lackó Miklóst, aki Nyilasok, nemzetiszocialisták c. könyve (Kossuth, 1966) 169. oldalán az 1939-es választásokról a következőket írja: Az összes lajstromra, illetve egyéni választókerületben leadott szavazatból (...) a nyilasok és a nyilas jellegű csoportok, melyek jelöltjeiket 70-egynéhány választókerületben indítják, több mint 900 000 szavazathoz jutnak”. Hogy a (ki tudja, milyen célt szolgáló) bagatellizálás, vagyis az 550 000-es szám nem stimmel, azt másfelől egy érintett, de saját dolgában alighanem kompetens tanú is igazolja.A Magyar Szó 1939.június 4-i számának 2. oldalán Hubry Kálmán szögezi le: „a Nyilaskeresztes Párt az országban 673 871 szavazatot kapott”. Nyerges András Hibaigazítás Lipovecz Iván múlt heti cikkének utolsó bekezdésében több helyütt lemaradtak a tizedesvesszők. „Két olyan ország van - Hollandia és mi -, ahol korábban a megfelelő adat nulla volt, és ugyancsak kettő - Lengyelország és Lettország -, ahol viszont az előző, 26, illetve 30 százalékos arány esett vissza 1,5, illetve 7,5 százalékra. (...) A listát vezető Ausztria (17,8) és Hollandia (17) után mindjárt Magyarország következik, holtversenyben a harmadik helyen Dániával (14,8), hajszálnyira megelőzve a negyedik helyezett Finnországot (14)” - hangzik helyesen a két mondat. A szerző és az olvasók elnézését kérjük. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az Igg* 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 »OBSERVER« E-mail: marketing@observer.hu A MÉDIAFIGYELŐ http://www.observer.hu 2009. JÚLIUS 3.