Élet és Irodalom, 2012. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)
2012-12-07 / 49. szám - (partinagy): Magyar mesék • glossza (11. oldal) - Tenkesch kapitánya: Tőke van a menyasszonynak! • glossza (11. oldal) - hkj: Kis semmiségek • glossza (11. oldal) - él (Aczél Endre): Pillér • glossza (11. oldal) - Nyerges András: Történet, utójátékkal • glossza (11. oldal) - ila (Ungvári László): Idéz(g)etek • glossza (11. oldal) - Podmaniczky Szilárd: A XX. század története (11. oldal) - Szikszai Károly: Brigádnapló • Rajz (11. oldal)
páratlan oldal MAGYAR MESÉK Egyszer volt, hol nem volt, avót, hogy eggy faggyas, novemberi éccakán I. Fülkefor az álmába juhász vót, subás, botos, terepradás nemzeti együttműködő. Legeltette nyáját, fúrta Piruláját, élt a fődba, a megyót. Úgy hítták, Bolhász Mihál. Lehetett a véna bárhin a főd kerekin szegény ember, de nagy kekecségibe ippeg ott vót juhász a jövő útjába, mer Alcsúton, ami nem akarkijévót! Hanem a felcsúti pógármesteré, s fodbalakadémikusé, Mészáros Bíró Uramé, ki bérelte azt a keráltal, s viszont. Na, I. Fülkefor bulcsánkodik ott csöndesen, s lássa egy bugyakta szombaton, hogy gyűn egy nagy markulógép, oszt fómajszulja kocsira az érett birkatrágyáját, mit saját kézivel gyűrött, forgatott négy álló esztendőtt, mikó csak juhászost álmodott. Hátta van a terrorelhárítókat, de nem a jó mobil vót nála, hanem a másik, a kajla juhásztelefonja. Ott vót az egy szál ujjára hagyva, kerül lédre. Kérdte a munkásokat, mi a fészkes jóbarátnak kentek? Csak abba, hogy elfogyott a Bíró Uram marhatrágyája. No és, kérdte a kerál. És itt ez a trágya, még tán jobb es, mint a nót, választák az illetők. Sok csak annyira vannak fehatalmazva, hogy Búzakalász ’66, orrod seggembe pattanhat. Hékák, ez az én ganajom, pezderkedett a kerál, de héjába. Azok csak nevettek a markukba, heiszen jól tutták, kijé Alcsúton, ami valakijé. Téritek-fordútak, és elliterálták mind a 125 magyar tonnát. Erre I. Fülkefor, hízta a rendőrt. Nem a Pintér Sándort, mer az neki vót benn a szegény juhász mobiljába, hanem a bicskeit. Ám meg gyött, mint a csiga, ha a fogát húzzák. Főjelentést akar tenni, mer lopás történt, mondotta a kerál. S hogy épp most viszik a Bíró Uram fődjbre az a trágyáját. Új, hogy a Szent Ammóniák tegye bele a magas égbe, nyögte a rendőr, oszt ahelyt fehízta Mészáros Uramot, eligazításét. Mikó ez megvót, saját hatáskörbe hazaengette a juhászt aval, hogy jegyzőköny az őrsön, s főjelenteni csak hétfőn lehet, addig mise is van, meccses van, mennyen a dógára, ha kedves az élete. De hát más hónapra beszántcsák az a tulajdonát, protestállott a kerál. Na na, monta a rendőr, hun a pa-pír, hogy űvé az a trágya? Hun a papír, egy a Bíró Uramé, kérdte a magyarok kerála. Ügyvédnél, monta a sokat látott rendőr, még le se állott a traktor, komám, mán a Mészáros nevin lesz az öszves birkaszarod vissza es, előre es. De ezt nem hagyja, elmen magáig Bíró Uramig, ha köll, mondotta Bolhász Mihál. Úgy es lőtt. Na mi van, deres mán a határ, kérdte tréfásan a felcsúti bíró, mikó meglátta a szegény juhászt. Erre I. Fülkefor nagyot toppantott, lerántotta condráját, lekapta koronáján a golfsapkát, hogy tatárittyom, táliber, én vagyok! A magyarok kerála! No, ennek igen megörvendett Mészáros uram, s ölelte, csókolta, amíg meg nem haltak. (partinagy) e tárgyban, és sokat nem tudunk. Menynyi emlék, fiaim, de mennyi. Most pedig hajrá, előre. Hátra. Meg ne mozduljatok. Most jó. Fiaim. Kurucok. (a Tenkesdi kapitánya) KIS SEMMISÉGEK Javaslat A Duna Televízió a Kádár-kor haladó hagyományainak ápolása jegyében felélesztette a Röpülj páva népzenei és néptánc-vetélkedőt. Nagyon helyes, mondom őszintén, de miniszterelnökünk kedvéért a műsort kettéválasztanám: Röpülj, turul! Táncolj, páva! Szó, SZÓ, SZÓ Selmeczi Gabriella újra és újra elmondja, hogy a szocik (újabban: Bajnai) elvették a tizenharmadik havi nyugdíjat. Könyörgök, miért nem adják vissza? Nemzeti trafik Az ember csak ámul, hogyan devalválják, hagyják devalválni kétharmaduk a maguk bűvszavait. Van téliszalámis, sonkás, zöldfűszeres, csípőspaprikás és nemzetünk íze mackósajt, és amint olvasom, lesz Nemzeti Dohánybolt is. További ötletek: nemzeti zálogház, nemzeti mészárszék, nemzeti kocsma. Idegenek Varga Mihály, az IMF-tárgyalások obstrukciójáért felelős miniszter azt mondta október 23-i ünnepi beszédében, hogy ismét idegenek szorításában vergődik a magyar. Sokat töprengtem, kik lehetnek ezek az idegenek, végül csak rájöttem: a Fidesz, hij dzsán fővárosában, és úgy gondolja, hogy a két ország közötti, erősödő (baltás) kapcsolatoknak „pillére” lesz a magyar export. De csak az egyik pillér. A másik az, hogy mi lelkesen támogatjuk az azeriek euroatlanti integrációs törekvéseit. Ez helyes, mert a NATO lélegzetvisszafojtva várja a magyar igent. Ami pedig a kivitelünket illeti, nos, az valóban igényel némi gyürkőzést. Az Azerbajdzsánban elhelyezett magyar áruk összértéke tavaly (dollárban) a teljes magyar export fél ezrelékét is alig haladta meg, egyszóval irtózatos áron és nagyon sok baltát kell eladnunk arrafelé, hogy egyáltalán felkerüljünk az azeriek térképére. Igaz, van kedvezőbb szám is. Ők tavaly úgy 10 milliárd dollár értékben importáltak külföldről, ebből háromnegyed százalékot teljesítettünk mi. Jelentőségünk tehát azon a piacon erősen gravitál a nulla felé. Innen szép felkapaszkodni, pláne „pillérré” válni. P. S. Ha jót idézték, akkor Szijjártó államtitkár magyar vasútépítő vállalkozások „beszállását” reméli a „Baku és Tbiliszi közötti vonalon”. Ez iszonyú marhaság. Ugyanis a két főváros között már 1883 óta létezik vasúti összeköttetés. Viszont Tbiliszi pereme és a törökországi Kars között valóban épülőben van egy szárnyvonal, ám az majdnem kész! Jövőre átadják. Apróság, hogy ennek a vonalnak az építését az Egyesült Államok és az Európai Unió (!) nem támogatta, mert Örményország (illetve a rajta átvivő, jóval rövidebb és már létező útvonal) szándékos elszigetelését látják mögötte, nem ok nélkül. Akkor pedig, még ha igaz volna is, mit keresünk ott mi mint uniós tagország, ráadásul (Safarov miatt) az örmények haragjának első számú célpontja? -ét oldal sajtóbeli zászlóshajója, az Új Magyarság közölt tudósítást 1936. június 1 -jén Felolvasás a kormány zsidó tagáiról címmel, melynek szerzője alig titkolt lelkesedéssel számolt be egy interpellációra jelentkező jobboldali képviselő, Xavier Vallat kijelentéséről, miszerint „Most történik meg első ízben, hogy ezt a gall-latin országot egy zsidó kormányozza”. A továbbiakban Vallat „Léon Blum megnevezése után felsorolta a kormány többi zsidó tagját is”. Mivel azonban Franciaországban, 1936-ban nem volt olyan fejlett a parlamenti demokrácia, mint nálunk, 2012- ben, az ügy folytatása is más lett. Egyrészt „a jobboldal lelkesen tapsolt a szónoknak”, másrészt - figyelem! - „Herriot házelnök Vallat képviselőt jegyzőkönyvi megrovásban részesítette”. A fenti történethez utójáték is tartozik, amely szemléletesen jelzi, hová vezet - szinte törvényszerűen - annak az útja, aki a kormány és a T. Ház zsidó tagjairól készítendő listával hívja fel magára a köz figyelmét. 1936-ban sem sejtette senki, hogy mindössze hat (azaz 6) ével később, 1942. július 16-án Franciaország Drancy nevű helységében átmeneti lágert hoznak létre az Auschwitzba továbbítandó, az évek során öszszesen mintegy 75 ezer zsidó részére. A Franciaország zsidótlanítási terve (Rassemblementantisuif de France) címet viselő villámakció tervezetének egyik kidolgozója, egyben a Zsidókérdés Főbiztosa, Franciaország második és harmadik zsidótörvényének kidolgozója pedig ki más lehetett volna, mint Xavier Vallat, Nyerges András TÖKE VAN A MENYASSZONYNAK! Fiaim. Kurucok. Nem-e gondoljátok, hogy a kormányzat művészeti akadémiákat érintő döntései után föl kell tennünk, piros-fehér-zöld szívvel, a mélymagyar, utoljára kamaszkorunk elején élő (élő, álló majd haló) kérdést, hogy lehet-e egy fasz kis pöcs. Sokat tudunk 2012. DECEMBER 7. _____________________ PILLÉR Olvasom, hogy Magyarország tényleges külügy- és külgazdasági minisztere, Szijjártó Péter még az idén harmadszor is tiszteletét teszi Bakuban, Azerbaj TÖRTÉNET, UTÓJÁTÉKKAL Eleinte csak homályosan éreztem, hogy a Gyöngyösi Márton-ügy nem pusztán viszolyogtat, de emlékeztet is valamire - olyanformán, mintha a jobboldalon mostanság mind gyakoribb plágiumügyek sorába tartozna. Aztán - merőben más kinyomoznivalók között - egyszercsak a kezembe akadt e fura sejtelem magyarázata. A két világháború közötti hazai jobb IDÉZ(G)ETEK a történelemről Orbán Viktor Ljubljanában is arról beszélt, hogy Magyarországon nem szerkezeti reform, hanem teljes átalakítás zajlik, amelyről a következő években derül ki, hogy sikeres lesz-e. Majd így fogalmazott: „Eldönti a történelem, hogy jól értettük-e meg ezt a történelmi változást.” (mrw.hu/ahirtvhim, 2012. november 26.) G. B. Shawds ördög cimborája című színdarabja egyik jelenetében az amerikai függetlenségi háborúban a vesztésre álló angolok főhadiszál MAGYA R ZSIDÓK ■. nv n Ni 1 A ZSIDÓK KOMOFIÓCZY GÉZAJA Z TÖRZSI TÖKTÉNETE RORSZÁGON 0 $ MÁSODIK KIADÁS WWW. KALLIGRAM . COm SZIKSZAI KÁROLY: BRIGÁDNAPLÓ 11 A nép nevében lásán a tisztek a vezérkari „korrupciót, pöffeszkedést, vaskalapot, hájfejet” okolják a közelgő bukásért. „Swindon: De tábornok úr, mit szól majd ehhez a történelem? Burgoyne: A történelem, őrnagy úr, hazudik, mint rendesen.” -ila A XX. SZÁZAD TÖRTÉNETE 1977. július, Olaszország Az új törvények engedélyezték a szervátültetést, ezzel lehetővé vált, hogy holt vagy élő emberek szerveit egy másik ember szervezetébe ültessék át. Ez alól csak két szerv képezett kivételt, az agy és a nemi szerv. Úgy döntöttek, zavarba ejtő lehet más agyával gondolkodni, vagy fordítva, hirtelen egy másik testben találni magunkat. És etikailag az is kifogásolható, ha valaki más farkával veri a csalánt. 1977. július, Franciaország - A festői szépségű Saint Tropez utcáit ellepték a festők. Festették a házakat, a fákat, a tengert és egyszerre mindent. A számuk egyre csak szaporodott, mígnem a prefektúra úgy döntött, kitiltja őket a városból. Mert amatőrök, jött az indoklás, és zavarják a profi turistákat. Mind csak másolja a várost, nincs közöttük egy rendes progresszív kubista se. 1977. július, Monte Carlo - Cousteau kapitány, a világhírű óceánkutató a tengerek nagymértékű szennyezettsége miatt kénytelen volt leszokni kedvenc szórakozásáról, a reggeli úszásról. Húsz ével ezelőtt még minden reggel úszással kezdte a napot, de ha ma tiszta vizű tengerben szeretne úszni, akkor először 10-12 mérföldet kellene úszva megtennie, amire nincs ideje. Arról nem is beszélve, hogy 10-12 mérföld úszás után hiába találna tiszta vizű tengert, ahhoz már fáradt lenne, hogy még ott is úszkáljon. Podmaniczky Szilárd ÉLET ÉS# IRODALOM