Élet és Irodalom, 2012. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)
2012-07-06 / 27. szám - (partinagy): Magyar mesék • glossza (11. oldal) - skó: Régi vicc • glossza (11. oldal) - Odze György: Levelezek a NAV-val • glossza (11. oldal) - Lázár György: A kommunizmus áldozatainak múzeuma • glossza (11. oldal) - Del Medico Imre: Tényleg elköltözött? • glossza (11. oldal) - Podmaniczky Szilárd: A XX. század története (11. oldal) - Szikszai Károly: Brigádnapló • Rajz (11. oldal)
páratlan oldal véges az építkezéshez, és hogy a pénz összegyűjtése „nem lesz könnyű”. A honi sajtó diszkréten hallgat az adományról, pedig Orbán Viktor már 2008-ban kinyilvánította, hogy a kommunista diktatúra áldozatainak emléke méltó intézményt érdemel, és arra az amerikai fővárosnál alkalmasabb helyszín nem található, így nem meglepő az sem, hogy a Fidesz-kormány felkarolta az ötletet, és elsőként (!) folyósít majd anyagi hozzájárulást. Elvégre antikommunizmusban világelsők vagyunk! Lázár György tesz a véleményére? Ami lehet, hogy abszolút pozitív. Már csak azért sem helyes így reagálni a véleményekre, mert a nézők száma döntő mértékben hat a műsorszerkesztésre. Továbbá a levélíró nem a címzett elköltözése okán kapja vissza levelét. Ez a címzett részéről önhitelrontás. Kár. Del Medico Imre MAGYAR MESÉK Egyszer volt, hol nem volt, avót, hogy I. Fülkesornak hivatalos papírgya lett arról, hogy a magyar út áperté sikeres, dátum, aláírás. Naná, hogy a magyarokkal nagy terve vót a kerálnak! Európa legversenyképesebb gazdasági rendszere akart van lenni, mire jó esélye támad a történelmi tettű, illiberális Matolcsy kolegával az élen. Penig beli mélyről indult Mária országa! Két bő esztendeje még a szakadék szélén állott, mike a fülkesori nép a kétharmadgyáná fogval úgy kiablakon bólintotta a nemzetire rontó balliberálokat, mint a macskaszaharint. Azok meg bosszúbúl reaestek a mondott népre, mer olan spektákus hely vót a magyaroké, hogy nemcsak fönn vót a nép, de lennes. Ebbül az esésbűl lőttek a rokkantak, a szocikébúl, na. De ám több százezren vótak az idők során, mer adták alájok a lovat a nemzetközi körök, és igen megérte fogyatékkal élni a korengedmény csecsin, s ollan jó karba, már kicsattantak a kerekesszékből. Mán akadálymentesítve es vótak, küs híjján több lett a rámpa, mint a böcsületes magyar lépcső, s még a budapesti metróba is lejutottak ókor-ókor. Hogy ez megvót az ablakral, I. Fülkefor száznyócvan fokba eltükvercdt a szakadék szélbről, oszt padlógázval megújította az alkotmányt, a főzőközéposztályt, a pálinkafőzést, s hogy kedvezményes deákmikrohitel segítségével végre szegény gyerekes be tudott lé- et venni a Margitszigetre. De a rokantakval nem bírt, nem vót a műlábon fogás. Se föl nem gyógyultak, se le. Vitték a pízt, az csak rehab vót a tortán, ha valamek nyikik nem szimulált. Akkor kerál, ki együtt kormánzott a népvel, mer szenvedélyesen érdekelte a más vélemény, fetette a kérdést: vannak, akik úgy gondolják, hogy ön, tisztelt nép, feleljen, akar-e fogyatékkal és/vagy fél lábval élni. Az meg nem akart! Majd a posta el nem durrant a négyszázezer csattanós válaszlevéltől, annyira nem. Hát erre már csak tenni kellett valamit, ha ecce a nép cokit mondott a rokkantság intézményire, ami eddigelé a korrupció eggyik, ha nem eggyetlen melegágya vót a magyarok födjin! Bezon, át költözött bogarászni a természettudomány górcsövivel, hogy nem több láb-e az a kevesebb, nem-e limuzin a kerekesszék, horribile terepjáró, mer ilyen eskót az úri tatárok alatt, nem eggy. Ki költött mondani: vagy eddig és ne tovább vagy keljenek föl és járjanak! Közmunkára, ha más nincs, s éljenek a 28 ezerbói, mint a többi maga hibájábúli luzeráns. Mer a munka világánál a humánum ereje teszi az erő humánumát, nem fordítva, s inkább hulljék néhány határeseti jogosult forgácsa, mint ússza meg eggy visszaélences, mer az erkölcs nem vót pénzkérdés a Kárpátok alatt, hon éltek, amíg a nemmegszorítás oltárán meg nem haltak. (partinagy) RÉGI VICC Pártunk és kormányunk működése mind gyakrabban idéz föl régi vicceket. Most is, amikor a miniszterelnök magán meglátogatta a frissen felavatott (mélymagyar) kultúrpápát, a korábbi (tetőtől talpig) alanyi költőt, valahol kert-magyarországi birtokán, szembetalálkozott a poéta béreseivel, akik történetesen a közeli fegyintézet (nem önkéntes) lakói voltak. (Az MTI szerint jól elbeszélgettek, és ez hihetően hangzik.) 2012. JÚLIUS 6. ) A vicc: Brezsnyev elvtárs, a leszálló ágban, egy szibériai nagyüzem avatásán beszél: Elvtársak! Elvtársnők! Matrózok! Ekkor a füléhez hajol a helyi párttitkár, és azt súgja: Főtitkár elvtárs! A matrózok keresztbe csíkosak! -skó LEVELEZEK A NAV-VAL Pontosabban a NAV levelezik velem, méghozzá az alábbiak szerint: „Tájékoztatom, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló hatályos 2004. évi XCL. Törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (2) bekezdése szerint, ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. A 31. § (2) bekezdése alapján ugyanis a hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. Az eljáró adóhatóság hatáskörét a fentieken túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII.9) Korm. Rendelet 1. § (6) bekezdése, 10. § (1) bekezdése alapján gyakorolja, illetékességét a Korm. Rendelet 44. §- 45. §ai alapozzák meg.” Fele sem tréfa, az biztos. - edze - A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK MÚZEUMA A magyar származású amerikaiak már régóta pletykálnak arról, hogy millió dolláros (több száz millió forintos) ajándékot adott a magyar kormány Amerikában egy múzeum építésére. Hitetlenkedtem. Lehetséges lenne, hogy a polgári politikusok éppen akkor ajánlanak fel közpénzeket a Kommunizmus Áldozatainak Múzeuma létrehozására, amikor a washingtoni IMF-nél könyörögnek országmentő hitelért? Ráadásul a múzeumot éppen Washingtonban tervezik felépíteni! A hír igaz. Magyarország jelentős felajánlást tett a múzeum létrehozására, ezt az amerikai fővárosban június 12- én hivatalosan jelentették be, és azt a magyar nagykövetség is megerősítette. A pontos összeget ugyan nem közölték, de a gáláns ajándékot Lee Edwards, a Kommunizmus Áldozatai Emlékmű Alapítvány elnöke nyilvánosan köszönte meg a magyar miniszterelnöknek. Elmondta, hogy összesen 40-50 millió dollár (8-10 milliárd forint) szűk TÉNYLEG ELKÖLTÖZÖTT? Egy ellenzéki hangvételű televízióban néztem a kitűnő (valóban az) tévészemélyiség beszélgetős műsorát. Mivel a látottakkal kapcsolatos megjegyzésemet közölni akartam vele, írtam neki. A levélborítékon első helyen az ő neve, alatta a tévé neve és címe szerepelt. A levelet a posta visszahozta. A borítékon ott virított a retour-vissza feliratú rózsaszínű cédula, amin „a címzett elköltözött” rovat volt megjelölve. A címzett azonban azóta is ott van, és készíti kitűnő műsorait. A levelet azért kaptam vissza, mert ő úgy rendelkezett a Magyar Postánál, hogy a munkahelyére címzett leveleket a posta küldje vissza a feladónak. Sajátos eljárás. Nyilván olyan sok levelet kap, hogy sem ideje, sem kedve nincs elolvasásukra. Oké. De minek közölni a levélíróval, hogy SZIKSZAI KÁROLY: BRIGÁDNAPLÓ A XX. SZÁZAD TÖRTÉNETE 1966. július, USA - Argile községben azon a nyáron sok volt a szúnyog, ezért megkértek egy repülős céget, permetezzék le a várost szúnyogirtóval. A repülőgép felszállt, s ahogy kell, sávokban lepermetezte a várost. Mivel nem kapott viszszatérési parancsot, és volt még a tartályban, újra végigpermetezte Argile-t, sőt, hogy biztos legyen a pusztítás, egy harmadik menetet is megtett a pilóta, mielőtt visszahívták volna a bázisra. Nem sokkal később derült ki, hogy szúnyogirtó helyett bőrön át felszívódó halálos mérget szórt szét. 1966. július, Belgium - Meztelenül úszott a partra a Shelda folyóból a húszéves olasz lány, Francesca. Tenyerét szemérme elé helyezve siránkozott a parton tanyázó turistáknak, hogy mindenét ellopták. A turisták megszánták a lányt, ruhát adtak neki, pénzt, és egy sátorban felöltözhetett. A lány szinte mindennap eljátszotta ezt a műsort a folyó különböző szakaszain, és az adományok mellett 20 ezer belga frank értékű holmira is szert tett. 1966. július, Hollandia - Egy groningeni nyomdász 23 évvel ezelőtt megfogadta, hogy soha többé nem szól a feleségéhez. Fogadalmát sikerült betartania, és mindeközben nem ment tönkre a házasságuk. A hosszú, csöndes éjszakák eredményeként négy gyermekük született, akik kivétel nélkül jól beszélték az anyanyelvüket. Podmaniczky Szilárd ÉLET ÉS ÍRIRODALOM 1 |