Élet és Irodalom, 2015. január-június (59. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-30 / 5. szám

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Csuhás István ■ Péntek Orsolya: Az Andalúz lányai. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2014. 300 oldal, 3000 Ft A nagy ívű, ambiciózus családre­gény és az ugyancsak nagy ívű, szin­tén ambiciózus fejlődésregény rend­kívüli keveréke, igazi meglepetés Péntek Orsolya első regénye. Kö­zéppontjában egy valamikor a het­venes évek közepén megszületett ikerpár néhány perccel idősebb tag­ja, Szterke, konvencionálisabb ke­resztnevén Eszter története áll, ám akármennyire távolodunk a regény­ben a közös gyerekkortól, valami­vel vázlatosabban, általában na­gyobb vonalakban, de tőle elvá­laszthatatlanul mindenütt ott van ikerhúgának, a szó legeredetibb ér­telmében alteregójának, Dorknak, Theodórának az élete is. A kislány­korukban kidolgozott közös jel­nyelvtől a családi hierarchiában el­foglalt helyükön át addig a tényig, hogy Szterke élete minden boldog­ságában, és ahogy haladunk előre a könyv által ábrázolt időben, min­den boldogtalanságában fenntar­tás nélkül, látatlanban, mindennél magától értetődőbben számíthat Dorkra, és ugyanez fordítva is bár­mikor igaz, különleges kötést je­lent kettejük között. Ugyanakkor a két lány látszólag szöges ellenté­te egymásnak, a szőke, északias, ra­cionális Dork, aki mindenkivel könnyen barátkozik, és aki idegen emberek csodálatának pillanatok alatt válik a tárgyává, valójában in­kább kiegészítője, úgyszólván a má­sik fele a délies, magába zárulva in­tenzív belső életet élő, egyedülma­­radottabb, nehezebben boldogu­ló, a művészetek és a történelem iránt érdeklődő nővérének, Szter­­kének. Ha csupán a regény oldalról ol­dalra haladva feltáruló közép-kelet­­európai családi panoptikumát, a fi­renzei dédnagymamát, a zágrábi, majd pécsi, illetve budai nagyszü­lőket, a szobájába zárkózva szak­mányban fordító apát, illetve a re­gény címébe is belekerülő aniyát (az ő robbanékony latinos szépségére vonatkozik az óbudai lakótelepen rá aggatott gúnyneve, az a bizonyos „Andalúz”) tekintjük, az egész ku­lisszát és akár a cselekményt is nyu­godtan tarthatnánk banálisnak. Hi­szen az aranykornak számító gyer­meki idők tovatűnése, a keserű fel­­növekedés az irodalom milliószor megénekelt toposza, és önmagában az sem különösen mellbevágó, hogy sokfélék vagyunk, mert a felmenő­ink sokféléi jöttek, és ha éppen sze­rencsések voltunk, ezt a sokféle ta­pasztalatot közvetlenül is át tudták adni nekünk, még hallgató apák és beszédes nagyapák sem feltétlenül kellettek hozzá. Az a technika, az a nyelv, az az eszköztár azonban, ami­vel a szerző ezt az anyagot elsőran­gú prózává, valódi nemes irodalom­má lényegíli át, mégiscsak párját rit­­kítóan egyedülálló. Az eljárás első látásra egyszerű. A regény szövege három nagy részre van osztva, ezek a fejezetek egyen­ként nagyjából másfél tucat, egysza­vas címmel ellátott, négy-nyolc-ti­­zenkét nyomtatott oldalnyi alfeje­­zetből állnak. A fő trükk ezekben a kis alfejezetekben bújik meg: az egyes szám harmadik személyben megszólaló elbeszélő nagyon gyak­ran egy-egy bekezdésen belül is ké­pes cikázni, előre vagy hátra ugra­ni, valamilyen asszociációval utalni a regény átfogta teljes időtartam egyik vagy másik mozzanatára. Vib­ráló szinkronicitás ez, melyet az író végig, az első mondattól az utolsó­ig egyenletesen kitart (ellenőriztem, hiszen amikor a könyv végére értem, újra elkezdtem az elejétől, és bizony, ott van, úgy van, ugyanúgy van mindaz, amire az ártatlan olvasás úgy a félszázadik oldal körül érez rá és tud megkapaszkodni benne). Eb­ben a technikában hallatlanul nagy szerepet kap az asszociáció: az író rengeteget bíz az olvasó folytonos rekonstruáló képességére, ezért a fi­gyelemért cserébe gondosan formált, erős prózamondatokat kap, melyek intenzitása, teltsége, fegyelmezett­sége a fentebb említett egyidejűség­hez hasonlóan a regény első léleg­zetvételétől az utolsóig érzékelhető, és semmiféle írástudói pedantéria vagy erőltetettség nincsen benne. Minden apróbb regénybeli esz­köz ezt az egyszerre­ jelenvalóságot szolgálja ki - hozzáteszem, a főhős, Szterke karakterének, többszörösen átélt életének, előre és hátra a dol­gokat egyaránt tudni képes érzéke­lésének megfelelően. Az ő tipográ­fiailag hasonlóan jelzett megszóla­lásaiból, beszélgetéseiből, párbeszé­deiből, általában vett kommuniká­ciójából jókora rész végül nem tény­legesen elhangzó kijelentés, kérdés vagy felszólítás, hanem gondolás, elképzelés, fantázia, reflexió, éppen­séggel szándékos elhallgatás vagy rettentő, szavakban ki nem ejthető vágyakozás. Az ábrázoló eljárásból következik az is, hogy számtalan újra elmondott esemény, történet, jelenet, hangulat ismétlődik a szö­veg egyik vagy másik pontján, ezek azonban a nézőpont nagyon finom elcsúsztatása vagy az új kontextus elmozdított perspektívája folytán mindig újszerűen, az egész regény­masinériát továbbvivő módon mű­ködnek. Ebből pedig az következik, hogy a regénynek - a sok-sok ciká­zó, újra felhangzó, vissza-visszaté­­rő epizóddal együtt is - van átfogó, szabályos kronológiája: a világot fel­fedezni akaró két kislányból a har­mincas éveik túlsó felébe jutó, sok­szor csalódott felnőtt nő lesz. Ily módon Az Andalúz lányai a referencia­­litás nagyon szándékos háttérbe szo­­rítottsága, körvonalazatlansága el­lenére is, finom, halvány, sehol nem szó szerint, konkrétan exponált uta­lásaival megítélésem szerint a nyolc­vanas-kilencvenes évek Magyaror­szágának ábrázolását adja, a rend­szerváltás összekeverhetetlen gene­rációs képe lesz, anélkül, ismétlem, hogy bármiféle konkrétum ezzel kapcsolatban elhangzana vagy sza­batosan ki lenne mondva. A kor azonban, a regény ábrázolta két hos­­­szú évtized sokszor egy-egy utcaki­­szögellés vagy egy járdaszegély, egy villamossín vagy egy kapualj kétfé­le és többféle említésével bele van kódolva Az Andalúz lányaiba­, és alig­hanem azok számára is sok-sok min­den ismerős lesz majd belőle, akik történetesen sosem jártak az óbudai lakótelepen vagy a pécsi Kolozsvár utcában. Még azt sem tartom ördög­től való gondolatnak, hogy Az Anda­­lúz lányai esetleg kulcsregény lehet azok számára, akik járatosak voltak ezeknek az időknek a budapesti szubkultúrájában­­ én nem voltam az, de olvasóként emiatt, úgy gon­dolom, semmiféle hátrány nem ér. A regényben az érzékelés bámu­latosan sokrétű kidolgozottsága áll az első helyen, elsősorban a színe­ké, de általában dominál a taktilis viszony a környezettel, a tájjal, a természettel vagy a kis- és nagyvá­rosi körülményekkel - ez a kortárs női prózában sokak kezén nagy erősség. Az Andalúz lányaiban a meg­talált regénybeszédmód mégis min­dent visz, a kifejezésnek nem is fel­tétlenül a „győztes” értelmében, in­kább úgy, hogy mindent mozgás­ba, lendületbe hoz, működtet, já­rat. Az érzékelés egyébként valósá­gos szimbolikus rendszert alkot benne, Szterke élete egyik nehéz időszakában például csak fekete­fehérben képes látni, s a végpon­ton lassanként elveszíti a fehéret is. De a mindenkori múlt felidézésé­ben végig jelentőségteljes mozza­nat egy-egy régi emléktöredék meg­­érzékítése, amit csak dúsít, tovább pörget a megragadhatóság a pon­tos leíráson keresztül, a női sors ala­kulásának, egyáltalán a női létnek, a testiségnek, a szexualitásnak, a traumának a hallatlanul finom raj­za, a tudósítás valami „ismeretlen jelről”, ennek az ismeretlen jelnek az újbóli, sokadszori és folyamatos közelítése, felfejtése. Már túljártam a könyv felén, ami­kor véletlenül észrevettem a könyv hátsó fülszövegének utolsó monda­tát, mely szerint Az Andalúz lányai egy trilógia első része. A könyv az év végi könyves listákhoz tűz késői be­mutatóján, a prae.hu tudósításából megtudtam, az is elhangzott, hogy a következő regény Dork szempont­jából fogja elmesélni ugyanezt a tör­ténetet. A neheze jön tehát. Ha Pén­tek Orsolya az újabb kötetben ké­pes lesz másik nyelvet, a mostanitól eltérő formát találni ugyanehhez a világhoz, a kezdethez méltó kitűnő folytatást remélhetünk. De még nem tartunk itt. Most annyi van, hogy ennek az önmagában megálló, ke­rek könyvnek a nagyszerűségét, a váratlan felfedezés hozzá kapcsoló­dó örömét a szememben biztosan nem fogja semmi csorbítani. „valamit mutattak, egy ismeretlen jelet” visel Bibdbhu Böngésszen kedvére oldalunkon a kiadványok között! Érdemes visszatérni, mert az újságok száma folyamatosan bővül. www.ujsagbolt.hu Újságfigyelőt kérhet, tájékozódhat arról, hogy hol kapható a kedvenc lapja. Keressen minket a Facebookon is! www.ujsagbolt.hu A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon. Költészet Györgypál Katalin: Bóklászva Uránusz Kiadó, 2400 Ft Jász Attila: Szárnyas csiga. Átiratok -Myth&Co Új Forrás Kiadó, 62 old., 2000 Ft Oláh János: Belső tükör. Összegyűjtött ver­sek 1958-2014 Széphalom Könyvműhely, 581 old., 4600 Ft Turkka, Sirkka: És a világ fél lábon állt, akár egy kócsag Vál. és ford.: Jávorszky Béla Magyar Napló Kiadó, 107 old., 1600 Ft Elbeszélő próza Alibi hat hónapra 13. - Kincs Főszerk.: Alexander Brody Hamu és Gyémánt-Alibi, 246 old., 2990 Ft Glukhovsky, Dmitry: Futu­re Ford.: Földeák Iván Európa Könyvkiadó, 606 old., 3990 Ft Hozleiter Fanny Mosolyka: Lélekkód 111.: Koczán Sára Libri Kiadó, 95 old., 2990 Ft Jane Austen levelei Vál. és ford.: Vallasek Júlia Koinónia, 227 old., 2500 Ft Karpowicz, Ignacy: Csoda Ford.: Körner Gábor Typotex Kiadó, 288 old., 2500 Ft Megvilágítások. Závada Pál hatvanadik szü­letésnapjára Magvető Könyvkiadó, 63 old., 2490 Ft Orringer, Julie: Láthatatlan híd Ford.: Kepes János Libri Kiadó, 607 old., 3990 Ft Tandori Dezső: Galambocskám. Tőrmellék Tiszatáj Alapítvány, 296 old., 2750 Ft Irodalomtudomány Ács Pál: Átszitált idő. Tinóditól Tandoriig Kalligram Könyvkiadó, 596 old., 3000 Ft Babits Mihály levelezése 1921-1923 Sajtó alá rendezte: Szőke Mária Argumentum Kiadó, 716 old., 4200 Ft Fodor András: Kulcsolt vállak tengelye. Ös­­­szegyűjtött esszék Gondolat Kiadó, 453 old., 4500 Ft Léger, Nathalie: Sámuel Beckett hallgatag életei Ford.: Lakos Anna Kijárat Kiadó, 67 old., 2800 Ft Nyelvészet, szótár Czakó Gábor: Juliánusz barát ajándéka Cz. Simon Bt., 245 old., 2275 Ft Forgács Róbert-Kertész Rita: Szövegértési feladatok. Munkafüzet a szövegértés fejleszté­séhez Tinta Könyvkiadó, 48 old., 490 Ft Történelem, politika Debreczeni József: Ne bántsd a cigányt! Po­litikai vitairat DE­ HUKÖNYV, 255 old., 2940 Ft Gauck, Joachim: Nyári fagyok - őszi kikelet. Visszaemlékezések Ford.: Kaposi Luca Luther Kiadó, 317 old., 4800 Ft Konrád Miklós: Zsidóságon innen és túl. Zsi­dók vallásváltása Magyarországon a reform­kortól az első világháborúig MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Ter­mészettudományi Intézet, 670 old., 3800 Ft Szociológia, közgazdaság, jog Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor: Alternatív életstratégiák Typotex Kiadó, 394 old., 4500 Ft Filozófia Az identitás alakzatai Szerk.: Bujalos István, Tóth Máté és Valastyán Tamás Kalligram Könyvkiadó, 408 old., 3000 Ft Blanchot, Maurice: A túl nem lépés Ford.: Szabó Marcell Kijárat Kiadó, 151 old., 2800 Ft Vallás Dalrymple, William: A Szent Hegytől kelet­re. Bizánc örökségének nyomán Ford.: Bánki Veronika Holnap Kiadó, 415 old., 2900 Ft Grün, Anselm: A találkozás titka Ford.: Szabó Ferenc Miklós Bencés Kiadó, 132 old., 2900 Ft Grün, Anselm: Az emberélet útjának felén Ford.: Kun Éva, negyedik kiadás Bencés Kiadó, 95 old., 1750 Ft Grün, Anselm: Életet fakasztó vezetés. A ve­zeték elvei Szent Benedek Regulájában Ford.: Gromon András, ötödik kiadás Bencés Kiadó, 163 old., 1750 Ft Grün, Anselm: Fény az utadon Ford.: Keller György Bencés Kiadó, 140 old., 2900 Ft Keleti kultúra Bakos Attila: Ég a Szívben. A megvilágosodás filozófiája és pszichológiája Danvantara Kiadó, 627 old., 4990 Ft Őszentsége, a Dalai Láma: Tiszta fényű tu­dat. Tanácsok a helyes életvitelhez és a tuda­tos meghaláshoz Ford.: Agócs Tamás Helikon Kiadó, 218 old., 2490 Ft Művészetek Basa Balázs & Názer Ádám: Itt forgott. Fő­szerepben Budapest Akadémiai Kiadó, 246 old., 3500 Ft Fábián Éva: Nők Magyarországon 2. Portré­galéria Angol-magyar-német Szerzői kiadás, 191 old., 4990 Ft Életmód, gasztronómia Fearnley-Whittingstall, Hugh: River Cottage zöldséget minden napra! Ford.: Szakács-Fehérváry Orsolya Alexandra Kiadó, 416 old., 6500 Ft ÉLET ÉS­# főnixtelevízió városi televízió Egy televízió, amely humánus, hiteles, független, amelyen egyre több népszerű tudományos műsort, dokumentum­filmet, kulturális műsort és meghitt beszélgetést láthat. Értesítjük nézőinket, hogy a Főnix TV normál antennával a levegőből az UHF 31-en, a T-Kábel rendszerén az S41 csatornán fogható. KOR-TÁRS Beszélgetések - február 3. kedd, 17.30 (ism. vasárnap, 20.00) Vendég: Maróti Andor nyugalmazott egyetemi docens KÖZÉLETI MÉLYINTERJÚ - február 3., kedd, 19.30 (ism. szerda, 16.00) Vendég: Balázsovits Lajos színész, rendező A HAJÓZÁS KÖNNYED TÖRTÉNETE - február 5. csütörtök, 18.00 (ism. péntek, 14.30) Dr. Sólymos András előadása - 4. rész ÍRÁSTUDÓK február 8. vasárnap, 17.30 (ism, hétfő, 14.00) Vendég: Madár János költő, szerkesztő, könyvkiadó A FŐNIX TV IRODALMI-KÖZÉLETI MŰSORA MINDEN PÉNTEKEN 19.30-kor ÉS SZOMBATON 16.00-kor a képernyőn: ...ÉS... ARCOK­ február 6., péntek, 19.30 (ism, szombat, 16.00) Wiegmann Alfréd vendége Szlukovényi Katalin költő AZ IGÉNYES EMBEREK TELEVÍZIÓJA Az ÍRÓK BOLTJA február programja A bemutatók 16 órakor kezdődnek, az ettől eltérő időpontokat külön jelezzük. (Bp., VI., Andrássy út 45.) H Február 4., szerda, 17 óra - IRODALMI JELEN Laik Eszter: Hogyan lettem Esterházy? Bemutatja: Mányoki Endre H február 5., csütörtök, 17 óra - SPANYOLNÁTHA KÖNYVEK Székelyhídi Zsolt: Vampomorf Zenés könyvbemutató A szerzővel beszélget: Vörös István Közreműködik az SPN Krú (Berka Attila és Székelyhídi Zsolt) és az Adori Office zenekar ANGYALI! így lopták szét az Öveges-programot Az Alkotmánybíróság a tényleges életfogytról Merkel rejtélyes látogatása Milliárdos agrártámogatások Lázár János kezében A Hunvald-per tanulságai: mit kaphat Rogán? A sátáni akciócsoport Alan Turing és az Enigma titkai Interjúk: Sárosdi Lilla, Mike Leigh Kulcsár Szabó Ernő a szellemtudományok állapotáról Róka Enikő művészettörténész Ernst Lajosról www.magyarnarancs.hu 1 K IRODALOM, 2015. JANUAR 30.

Next