Életképek, 1845. január-június (3. évfolyam, 1/1-26. szám)
1845-03-22 / 12. szám
tott meg; de ezek, mivel inkább psychologiai, mint cselekvényhalmozatokból összeferczelt franczia modorú románok, sokaknak nem tetszenek. — Erdélyben Sue és Sand regényeit forditgatják. Emich ajánlatos ,angol regénytárczát ad, — a’ melly ugyan ,igen lassan (E. különben is lassú ember) lát világot. Azonban legkelendőbb fordítási vállalat a’ Kisfaludy - társaság pártfogolásával kiadott ,külföldi regénytára, mellynek eddigi 29 füzete igen éldelhető változatosságu művekkel kínálkozik. Terjedelmes eredeti regényeket ígérgetnek régóta Kemény Zsigmond *) és Kuthy, de még egyik sem teljesítő szavát. Legújabban Kuthy biztatgat: ,hazai rejtelmek-kel. Azonban legnagyobb kedvességben van mostanában torz és gúnyos életképeivel Nagy Ignácz. E’ kedvességet, bár ő sokféleképen megpróbálá erejét, az elöbb már Zajtay név alatt világot látott ,torzképeit szerzők meg neki. Hogy az illyes tollából kifolydogáló képek egy egészet képezzenek, közelebb, az átalánosan divatszerű olvasmánynyá vált ,magyar titkok czimű terjedelmes regényt indította meg, — melly azonban belbecsre nem haladja meg a’ ,torzképek‘-et. Nagy Ignáczról szabad legyen megjegyeznem, hogy e regények és beszélyek szerkesztése és rendezésében nem annyira érdekes változatosságú bonyolódást, meglepő kifejlődést ’s eredeties cselekvényekből művészileg szőtt mesét teremt, mint inkább összes erejét egyes nagy ’s terjedelmes képek és részletek sokoldalú és éles leírásában központosítja. Műveit szeszélyes, gyakran erősen csípős és szűrös, könnyen folyó elbeszélői modora és írásmódja teszi felette jó vért csináló ’s kaczagtató olvasmánynyá. Úgy látszik, N. I-nak szigorúan követett politikai hite nincs, mert mindent egyformán végigverdes a’ gúny töviseivel. Ismétlem: Nagy Ignácz iratai kedves olvasmányok; úgy, hogy az ö ,titkaidnak, mint hallom, majdnem háromannyi előfizetője van, mint Vörösmarty összes munkáinak. Ugyan csak ő adott három füzet beszélyeket és legújabban ,hajdan és most, czimmel ismét két füzet beszélyeket is torzképeket. Adott továbbá csintalanitásmóddal Remellay két füzet ,történeti beszélyek et is. Jó beszélybók még a’ kedves Kovács Pál, Szabó Richard, Kelmenffy (álnév , sokat ígérő talentum), Ney Ferencz (írj), Vajda, Gaál, Császár, Lemonton Emilia, Karács Teréz; legkitűnőbb műveket azonban Márk (valódi neve Baross) ad. Az,,Életképekének mind legelső 12 füzetében, mind pedig azótai folyamatban különböző ifjú íróktól sok tetsző beszély jelent meg. Humoros elmefuttatásokkal kedveskednek, és gyakran szerencsésen, Frankenburg ’s Vahot 1.; Vajda is megkezdő azokat legújabban. ***) A’ hit nemzeti képeiért ’s mély emberismerete és tiszta életbölcseségéért átalánosan kedves Fáy András mostanában szeszélyes beszélyeivel ritkán örvendeztet meg, hanem jelenleg régibb ,összes szépirodalmi munkáiá-t adja elünkbe. Jó ,színmüveink 4 száma, kivált ha a’ Nagy Ignácz ,szinműtár4-a tovább is pártolásra talált volna, szépen nevekedett volna. Ebben néhány uj név olvasásra méltó *) Ettől nem sokára két regény kerülend sajtó alá , mellyek kiadását szorgalmas könyvárusunk, Hart le ben ur, vállaló magára. Úgy szinte H e c k e n a s t is nem sokára több kötető regényt hozand be I mc nffytől, ki rövid föllépése óta az olvasóvilág méltó figyelmét voná jeles műveire. Szerit. **) Ennek lélektani kifejtéseit beszélyeiben némelly egyoldalú criticus sokkal kevésbre méltatja, mint ezt iró érdemli. Szerit.**) Vajda sajátos beszélősére a’ keleti égalj alatt van, ’s e’ tündéries világban egyedül all. Szerk.