Életképek, 1845. január-június (3. évfolyam, 1/1-26. szám)

1845-04-19 / 16. szám

515 nikbányán iskolákban úgy, mint nyilvános isteni szolgálat és predikátziók utján az ottani magyarság, ifjak és öregek, minden ellenmondásuk és ellenszenvük daczára, németségre erőszakoltatnak ! Méltó megolvasni! kivált azoknak, kik eddig a magyart vádolák azzal, hogy nemzetiségét másokra erőszakolni akarja! — A’ ,Honderűdből azt értjük, hogy a’ pesti tótajkú evangélikusok, nemsokára külön tót plébániát's egyházat fognak Pesten építeni, miután egy legközelébb itt meghalt nyelv és hitsorsosuk e czélra 100,000forintnyi összeget hagyott. Dicsőség Istennek a’ földön és az égben, ’s különösen Pest városának nem árt, akár vallásos, akár építészeti szempontból vegyük, Isten házaira az eddiginél egy kissé több gondot forditani, de , ha jól tudjuk, a’ pesti tót evangelicusok még korán sincsenek olly számmal, hogy szép és téves templomukban magyar és német hitfeleik mellett meg ne férhetnének, sem a’ falak nem olly türelmetlenek, hogy a’ két említettem nyelv mellett e’ harmadikat eddig is bármi csekély tekintetben szabad zengésében Isten dicsőítésére gátoltak volna. Eddig catholicus, görög, evangelicus, protestáns, zsidó ’stb. efféle t. i. vallási felekezetek szerint különbözének templomaink, de ki látott magyar, német, franczia, olasz ’stb. azaz: nemzetiségek szerint különböző egyházakat? micsoda legyen tehát egy tót egyház, azt valóban nem értjük. De ha e’ hirt, legalább alakja miatt, mellyben azt a’ lapok közlik, nem hagyhatók észrevétel nélkül, annál feltétlenebbül osztozunk két más templomépitési tervben, mellyek egyike egy a’Leopoldvárosban építendő nagyszerű főegyház, másika a’ Széna-téren álló protestáns egyház porticusának végre valahárai teljes kiépítése, mert ezeknél már tisztán vallási szempontokból történik a’ kiindulás , azt sem magyarok, sem németek, sem tótok számára hanem amaz a’ magyar, német és tót catholicusok, ez protestánsok lelki üdvére ’s külső ékességére készül. Az említett leopoldvárosi főegyház az eddigi ideiglenes kis rongyos épületke térén fog állani, az építési költségekre már régibb időkben begyült mintegy 90.000 v. forint teszi az alapot, de miután annak munkába vétele már most tökéletesen’s szilárdan elhatároztatott (a’ vál. polgárság ápr. 8-kán tartott ülésében), remélni lehet, a’ legrövidebb idő alatt a’ pestiek tízszeres buzgósággal fogandnak hozzá a’ gyönyörű városrésznek utolsó díszét egy gyönyörű templom által megadni, melly bizonyára éke és dísze leendően necsak e’ városnegyednek, de az egész fővárosnak is. MI HÍR BUDÁN? A’gyáralapító társaságnél! A’gyáralapító társaság ápr. 13. vasárnap d. e. 11 órakor a’ megyeház nagy teremében tartott nagyfontosságú közgyűlése, melly, mint tudva van, e’ társaság életkérdésének eldöntése végett hivatott egybe, a’ legnépesebb gyűlések egyike volt, mellyeket itt valaha látánk, uj bizonysága a’ védegyleti ’s ezzel rokon mozgalmak nagy népszerűségének a’ fővárosban. A’ térés terem, karzatával együtt, már egy órával a’ gyűlés kezdete előtt olly tele volt, hogy számosaknak vissza kelle térniük, ’s az elnökség ’s ennek kíséretében jött néhány előkelőbb részvényes, a’ mai gyűlés fölé-tényezői, csak útkészítö megyei szolgák után nyomulva ’s akkor is igen nagy ügybajjal juthatának mint vitézül védett barikadokon át ülő vagy is inkább álló helyeikre, hol szinte, mint a teremnek minden zugában, ,ember ember hátán volt, mint mondani szokás. A’ közönség várakozása ’s türelmének nagy rugalmasságát — mert bizony nem kis feladat igy zsúfolva ennyi embernek óra hosszig várakozni — a’ gyűlés tárgyának fontosságán kívül azon körülmény is kölcsönző, mert tudta, hogy a’vidékről is többen érkeztek, részvényesek és szónokok, kik épen .’