Életképek, 1845. január-június (3. évfolyam, 1/1-26. szám)

1845-02-01 / 5. szám

164 légü előjátéka és T h e r n urnak Császár ,Tihany ostroma­ czimü daljátékához irt legújabb nyitánya, mellyel e’ napokban ugyan szerző úrtól volt szerencsém hallani, ’s mellyröl valamint az opera egyes számairól ítélve, ezt legjelesebb daljátékaink közé sorolhatni, fog adatni. #No lám, mi nem fejlett ki minden a’ hosszú előszóból, annyira belejöttem a’ fecsegésbe , hogy alig érém végét. Engedjék meg tehát, t. olvasóim , hogy kissé ki­pihenhessem magamat a mához egy hétig, mert a’ társalkodónak úgy, mint az újság­írónak óvakodnia kell az unalmatosságtól, hogy kedves vendégül fogadtassák. Sze­rencsés jó reggelt mindnyájunknak ’s ollyan jó kedvet, min­t holnap a’ wármudvar vagy lakóház tulajdonosi érezni fognak, midőn a’ negyedéves lakbért tömik zsebeikbe. Az egész világot átölelhetném az istennek azon jó gondolatáért, ha engemet csak egyetlen egy gyertyaszentelőre a’ váczi utczának háziurává tenne!! Az ,Életképek a múlt félévi folyamában megjelent legjobb novella- és költeményre kitűzött jutalom ügyében felszólított bíráló urak kö­vetkező véleményt küldenek be alálirthoz: Tisztelt szerkesztő úr! Felszólítatván ön által, adnék véleményünket aziránt, az Életképek 1844-iki második félévi folyamában megjelent novellák közül, mellyiket ítéljük legjobbnak, van szerencsénk önnek ezennel válaszolni, hogy átol­vasván az Életképek nevezett folyamának novelláit — Jósika terjedelmesb­őlsen ujja 44 czimü czikkjét, mellyet a’ szerző maga is regények, közé soroz , ide nem ért­ve — és összehasonlítván egymás között, azon meggyőződésben vagyunk, hogy a’ „K­ülsz­in és való“ czimü novella Márktól mind érdekes szövedéke és meg­ragadó jelenetei, mind lélekábrázoló festései, észrevételeinek valódisága ’s az egészet átlengő költői ihlés és ügyes jellemzés, valamint előadás és szabatos nyelvnél fogva legtöbb becsü. Pest, január 24. 1845. S­zon­tagh Gusztáv, m. k. Bajza József m. k. Tisztelt szerkesztő ur! A’ költeményeket a’ mi illeti, mellyek az élet­képek a múlt félévi folyamában mejelentek, ezek közt Berecznek „Polgárhit44 czimü költeményét tartom minden tekintetben legkerekebb­ és hibátlanabbnak ’s tár­gyánál fogva is, érdekesnek. Költ mint felebb. Bajza József, m. k. Tisztelt szerkesztő ur! Áttekintvén az Életképek 1844-ki második félévének folyamát, a’versekre nézve azt tartjuk, hogy Petőfi összes dalait, ’s ezek közt pedig leginkább kitűnőnek vélik az Egri hangokat. Pesten, január 25-én 1845. Garay János m. k. Yachott Sándor m. k. Előrebocsájtván tehát a’ t. bíráló urak válaszait, miután a’ t. ez. közön­ség közül, mellyet véleménye kijelentésére lapjaimban ismételve és idején felszólítani bátorkodám, csak igen kevesen küldék be hozzám eziránti be­cses nyilatkozataikat, a’ legjobb novellára kitűzött 10 db. aranyat Mark urnak, a’ legjobb költeményért eső 3 db. aranyat pedig a’ szótöbbséget nyert .Egri hangok­ czimü költemény szerzőjének, Petőfi Sándor urnak, mihelyest eziránt a’ jutalmazott urak rendelkezéseiket veendem, tüstint át­szolgáltatni kész vagyok; fentartván magamnak azon szabadságot, misze­rint Berecz urnak ,Polgárhitű czimü szép költeményét külön díjjal meg­jutalmazni szerencsém lehessen. Költ Budán, január 31-kén 1845. Frankenburg Adolf, az „Életképek kiadó-szerkesztője.44

Next