Életképek, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)
1845-07-19 / 3. szám
120 moru állapot ’stb? mert sem az ártatlan csel, sem az ártalmas cselszövény maga nem állapot; az tehát állapot, midőn valaki hálóba fogatott és öldöstetik? ez igenis lehet; de hogyan mondhatni ekkor az illy állapotban levő emberről, hogy „okát sokszor másban keresi ’stb.,44 miután ha hálóba fogatott és oldó setik idegen csel következtében, ezen szomorú állapot okát bizonyosan nem keresheti önmagában? Máshol ismét egy vagy más állittatik szerző jelen czikkeiben, a minek okát lehetlen máshol keresni, mint abban , hogy valami elmondva legyen , minden tekintet nélkül arra, helyes-e ez vagy nem; igy p. o. ar csillag felirat alatt szól szerző: kereszteljük a’ csapodért bujdosó csillagnak, „melly vándor természeténél fogva magok a’ csillagok által sem szerettetik;“ furcsa tapasztalásai lehetnek szerzőnek a csillagok világában, ha még illyeseket is olly kerek bizonyossággal mer állítani; mert különben a’ mi tudományunk szerint az ég bujdosói csak azért sem panaszkodhatnak a’ többi csillagok felől szeretellenségröl, mert szintazon szent törvények szerint végzik körfutásaikat, mint a’ firmamentum legnagyobb úgynevezett állócsillaga . . . Illyésekről szólami tán aprólékosságnak látszhatnék, ha valaha a’ gondolkozás- és előadásbeli hanyagságot aprólékosságnak tekinteni lehetne; — ’s ez egy pár példát szerző irányában felhozni annál helyesebbnek tartottuk , mert meglehetős hajlandóságot tüntet ki jelen czikkeiben a’ megrótt hibákra, mellyektől barátságosan visszaintetnie kétségkívül kedvesebb lesz szerző előtt, mintsem hogy alkalmat nyújtson, mások általi netán ellenséges megtámadtatásra. — ,Az erdei lakó czim alatt költői versenyt olvasunk Kerényi , Petőfi ’s Tompa közt. E’ barátságos versenyben nyertes a’ ,Pesti divatlap jön, mellynek lapjai három jó versezettel gazdagabbak, mellyek közül Petőfiének nyújtjuk a’ koszorút, miután Kerényi magában is rövid és igénytelen, Tompának pedig különben tömött és eszmedús költeménye kelleténél hosszabbra van szőve. — ,Vázlatok a’ szépnem történeteiből. Mészáros Károlytól Gondolkodó , bár még tisztára nem fejlett fő munkája, melly mind e’ mellett is gyakor alapos megjegyzéseivel figyelmet érdemel; illynemü czikkekkel a’ ,Pesti divatlap hasábjain annál örömestebb találkozunk, mert áltatok örömünkre tettel czáfolja meg a’ szerkesztő azon sokszor ismételgetni szeretett ’s általunk folyvást hibáztatandó állítását, melly szerint komolyabb szellemű ’s a’ dolgok mélyére hatni iparkodó czikkeket divatlapi olvasók előtt kellemetlen vagy épen unalmas olvasmánynak mond ; mi legalább azt hisszük, hogy minden műveltebb olvasó előtt — é s igy szeretjük tekinteni széphalmi lapjaink olvasóit — többet ér egy hasonló czikk két véka kedvszottyantó lapdacsok és eféléknél. — .Egy utazó naplójából, Lombosytól a’ jelen számban befejeztetik ’s érdekes jegyzeteket közöl leginkább Zsibó és Szurdok felöl, valamint a’ Rákóczy-táborozásról is. Ki nem találhatjuk azonban, mit akar szerző eme szavaival mondani: „keblet rázó indulatjának búskedélyü alakjától kisértetve indult ’stb.44 . . . Csak a’ világért ne erőtesse magát arra az iró, hogy sokat mondjon, mert aztán néha tele veszi levegővel száját ’s az idézetthez hasonló csudaszószerkezet lesz a’ nagy neki-készülés szüleménye.— ,Megnyugtatás: Mentovich Ferencztöl szívhez szóló érzet-valódisága miatt megemlítést érdemlő költemény. — A’ tárczából, mint különösen figyelemre méltót ’s egyikét a’ jelen szám legérdekesebbb czikkeinek kell kiemelnünk a’ veronai levelet. Szeretnénk mindazokkal, kik nekünk magyaroknak az önmagunkróli gondoskodást, a’ körültekintést az iránt, hogy elszegényedésünk forrásai minél hatályosabban bedugassanak, olly igen rész néven veszik, e’ levelet figyelműkbe ajánlani, kiemelve természetesen azon sorait, mellyek az ottani színkör felől ’s annak zárvatartása hazafias okairól szólanak. Furcsa is, ha aztán Veronáról saját lakvárosunkra visszatekintünk, ott zárva tartatik a’színkör, mert nincsenek honi művészek, kik benne fölléphessenek, idegenek által pedig pénzöket elhurczoltatni nem engedik ... és Budapesten? Oh, itt nemcsak épen az idegen művészek fogadtatnak legtúlzóbb tapsviharral.