Életképek, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)

1845-07-05 / 1. szám

30 magyar színészekről önmaguk sem fogják elmondhatni. És csak legalább a' szótago­kat tudnák kellően hangoztatni? Különösen nem tudnak jól bánni színpadunk szemé­lyei a' s­z­e­r­e­l­e­mmel. A’ szó kiejtését értem. Lendvaynénak azon szokása van, hogy gyakran az első szótagot húzza meg; és, például, gondolja csak az olvasó, minő kellemetlen lehet ekkel hangoztatva a’ testvérem szó. Komlóssy Idának azon szokása van, hogy a’ végszavakat minden tagjaiban, különösen pedig az utolsóelőt­tiben végtelenül meghúzza, például ma egyszer ezt mondta: c s á l á t n i; sőt erre is volt eset, á s k á r m á t l á n k ó d o m. Ha ezen furcsa sajátságról, melly akár negédesség, akár figyelmetlenség, a­ nézőnek mindenesetre kellemetlen, K. I. le tudna szokni, mi, őszintén megvallva, nem látszik előttem feletted könnyűnek, színpadunk­nak minden tekintetben becsületére váló egyént nyertünk K. I. kisasszonyban. És épen ezért, mivel felettébb rész kiejtéséről leszoknia nem igen könnyű lesz, reméljük, ez csak ösztönül szolgál, annyival nagyobb szorgalommal arra törekedni. I. J. Vasárnap, június 29­. Szigligeti uj darabja: ,A’ rab‘ volt hirdetve , 's e’ helyett .Mátyás diák‘adatott, jó, egészséges humorú vasárnapi darab. Junius 30.l. Wolf vendégművész javára: Linda, dalmű 3 felv. — Meg­szoktuk már, hogy a' dalművek mindig pontosabban 's kielégítőbben szoktak előadulni színpadunkon, mint a' drámák . . 's aztán csodálkozunk, ha azokat többen látogat­ják. Nem nehéz kitalálni, mi ennek oka? Ma bérlet szünés volt 's a’ színház úgy meg­telt, hogy a' nemesnek három estére is adhattunk volna valamit belőle. S e bo­de­­­n­i fénypontja volt a' mai előadásnak : a’ kitétel kissé közönséges ugyan , de jó , és mi a’ legfőbb : igaz! — Csak F­ü­­r­e­d­y szöknék el attól az örökös tre­­molázástól ; nem tudjuk, ki mondhatta neki, hogy ez szép! Az csak ellensége le­hetett; mert ollyanok szokták ezt lenni, kik már erősen gyöngélkedő hangokat más­ít­k­r­o­z­n­i akarják: pedig erre Fü­redy úr még nem szorult. — Wolf ur né­­melly helyeket szépen, némellyeket igen szépen énekelt; pedig csak illyes lyrai sze­repekben lehet őt használni. Wolf urat a’ magyar közönség hamar megszerette, de azért Wolf ur nagyon hibásan calculal, ha azt gondolja, hogy mivel Schodelnénak ötezer pftot űzetnek , neki négyezerét kell adni. Wolf ur igen messze van Schodelnétól, a’ szerénység pedig igen szép erény. Wolf urnak igen szűk reper­­toir­ja van 's ezért, úgy hiszem , a’ követelt összegnek fele is elég volna, főleg ha Wolf ur meggondolja , hogy a’ magyar közönség sűrű tapsainak kéthar­mada a’ vendéget szokta illetni. — B­e­n­z a szokott jó kedvvel 's művészi­leg énekelt és játszott. — Wolf urát versekkel is megtisztelék — egyéb méltatlanság nem történt rajta. Sever. Julius 1-én. Oskar, franczia vigj. 3 felv. — Julia szerepében Kom­lóssy Ida. Egy barátunk szól ugyan a’ fiatal színésznőről, de azért mi is elmond­hatjuk róla véleményünket néhány szóval. Szavalásban, utolsó fillére óta, legalább annyi haladást tön K. J., hogy ru­ha már változtatja hangját ,s csak gyorsabb vagy hosszabb beszédnél esik vissza korábbi fárasztó egyhangúságába; a’ monda­tok végén mindazáltal még most is kellemetlenül rezegteti hangját, mi előadásának iskolás éneklő modort kölcsönöz. Ezentúl beszédében igen vigyázatlan, mert a’ jel­­lemzetes tartalmú szókat vagy egészen közönösen mondja el, vagy pedig súlyt helyez azon szókra, miket közönösen, nyomaték nélkül kellene elmondani, mi által aztán a’ beszéd gyakran egészen ellenkező értelmet nyer. Testtartása is hibás, mindig előre­­hajló, melly bajban több színésznő is szenved. Nyakát többnyire egyik oldalra horgasztva hordozza é s kezeivel nem tud, mit csinálni; szinte sajnálkozva szemléltük, mikép retté zsebébe kezét, majd ismét szárazon mosdott, körmeit ajkihoz dörzsölé, ujjait imára kulcsolá­­stb. Kezdő színésznőnél lámpaláznak kellene e’ balságokat tulaj­donítani, itt azonban csak gyarló szokás eredményei. E’ hibákat azért mondottuk el

Next