Életképek, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)
1845-07-12 / 2. szám
56 Legjobb része szerintem a P. H-nak a’ külfőldet érdeklő rovata. Erre ugyan számos olvasót azért hallottam panaszkodni , hogy ez az angol ’s franezia ügyekről kiemelőleg ’s igen részletesen, a’ többi állodalmakról pedig igen ritkán szól. A’ megyei tudósítások (a’ máramarosit kivéve) ’s a' fővárosi újdonságok a’ korábbi Hírlapéival az összehasonlítást ugyan ki nem állják, de mind e’ mellett jók, ’s raocskolódás nélküliek. Végül az úgynevezett É rt e k e ző ről csak azt mondhatom, hogy ebben legtöbbször olly értekezések és könyvismertetések állanak, mellyek a’ P. H. olvasói nagyobb részét nem érdekelhetik vagy érdekelni nem képesek. *) A’ Pesti Hírlap után legterjedelmesb keletű a’ Budapesti Híradó, minek tartalmának friss és ingeres változatossága is főoka. — A’ ,Budapesti híradó, folyvást a’ tagadási téren forog, azaz, nem is annyira azt szokja hirdetni: mit kelljen tenni? ’s hol gyökeres javításról gondoskodni? hanem inkább mint az ellenzék systematicus megtámadója tünteti ki magát, annak minden terveit rostájába vetvén, ’s e rostálgatás közben azokat rendesen sükertelen elméleteknek, visszavetendő újításoknak találja. E’ szerint ha a’ Bp. H. vezérelvét kitapogatni akarjuk, ez — véleményünk szerint — egyenest abban áll: kérlelhetlenül megtámadni ’s leküzdeni az ellenzék minden mozgalmát, szándékát, javaslatát. Tanúságot tesznek e’ nézetünk mellett vezérczikkei, mellyek vagy az ellenzék javaslatainak megtámadásiból állanak, vagy ollykor azt commentálgatják, milly jó törvény ez vagy amaz mások általának keresztelt törvény. Illy nézetektől vezéreltetve iatvak a Bp. H. megyei levelezései is. Ellenben külföldröli rovata elég bő és jó. Legkapósb és jobb része a’ „Hirharang“ annyira, hogy a’ megérkező B. P . H. számaiban tán minden olvasó ezt olvassa el legelőbb. Emlitém már miszerint B. P. H-nak keretet az szerez , mivel minden hirt ez közöl leggyorsabban, és legváltozatosb tartalmú, nevezetesen közelebb regényt is közlött. — Más lapok a’ regényközlés ellen igen kikeltek ’s nézetem szerint nem helyesen. Okoskodni szerető ember a’ tárgyat száraz elméleti előadásból is megérti, mig a’ nagyobb számú diletáns olvasók az illy szárazságot félrevetik. Az illy embereknek tehát csábos, édesgető és kézzel fogható labdacsokban kell feladni az oktatásokat. Illyennek tartom én az olly regényeket, mellyek kiszabott irányzattal bizonyos korszerű elvek és tanok testesítve való megértetése és foganatosíttatása végett irvák. Az illy tényeket kiszínezve rajzolgató előadások mindenkire sokkal erősebben hatnak, mint a’ puszta elmélet. Hosszabb fejtegetést mellőzve , csak a’ Sue párisi titkai és bolygó zsidója óriási hatására utalok; ebből megláthatja olvasóm , hogy az illy jól rendezett eszközökkel mennyivel nagyobb és minden zugba elhatóbb érdeket lehet gerjeszteni, mint a’csupán észhez szóló elmélkedéssel. Azonban e’ hatályos szer nálunk igen szerencsétlenül volt alkalmazva, mivel az adott regény nemhogy javító és oktató irányzatú lett volna, sőt épen erkölcs elleni tanai és folyamánál fogva egyátaljában a’ hírlapi közönség elébe való nem volt. — Részemről azt tartom : adjanak a’ hírlapok regényt, de ollyanokat, mellyek az állodalmi és társulati eszmék ’s javítások minél élénkebben való felfogatása ’s elfogadtatása végett jól készitvék. *) **) *) Épen most olvasom, hogy a’ P. I. szerkesztőségét a’ jövő félévben Csengery úr fogja vinni. Ha Szalay úr nem hirdetné, miután ismerem és higgadt meggondolt szerénységét, alig tudnám elhinni, hogy ő elfogadta a’ P. N. szerkesztőségét. Cs. D. **) Lapjaink közölték egyik tisztelt barátunk rövid értekezését a’ regények ellen politikai lapjainkban, mellyet mi egyelőre minden jegyzet nélkül bocsájtottunk érde-