Életképek, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)
1845-11-22 / 21. szám
669 fizetés nélkül is elküldik lapjaikat és czélt érnek '*), vagy, mire szinte tudok példát, privát levelekkel szólítják fel az elmaradt előfizetőket, erőteljesen, azaz szemtelenül és ismét czélt érnek v '), vagy 5 — 6000 már meglevő előfizetőt hirdetnek, ha csak egy pár százat bírnak is valósággal és mindig czélt érnek ***). De mondom a’ magyar átkozott szerény ’s még azon felül büszke. Egy divatlapterjesztő egylet szinte nem lenne hatás nélkül ’s a’ sok egylet közt el is férne, csakhogy itt félek a’ szalmatűztöl ’s mindenesetre egyesek energiájától itt többet várhatni, mint egyletektől, hol egyik a’ másikra szokott támaszkodni. A’ casinók és olvasó egyletek szinte tehetnének e’ tárgyban czélszerű lépést !). Szokásban van t. i. sok helyütt, hogy az egyletek lapjait az egész városban köröztetik; igy kinek jó kedve elő fizetni ollyan dologra , mit ingyen otthon övéivel együtt ,keleti kényelemben olvashat ? Ez által egyszersmind a’lapok becse igen alá száll; pedig volt-e ennyi iparunk is , mint jelenleg, míg meg nem becsültük? ’s ez áll bizonyosan az irodalmi termékekre nézve. Végül nem csak érdekes , hanem jótékony hatású lenne , a’ divatlapok előfizetőinek számát félévenkint megyékre felosztva, közzé tenni ,’s ez úgy hiszem , azIrodalmi örö köréhez tartoznék fi. A’ nyilvánosság napsugara alatt a’ valódi jó dúsabban virágzik ’s érettebb gyümölcsöt hoz fii. Zöld Sándor: HÍRLAPI ö r. ,PESTI DIVATLAP 4, XXXII-dik szám. E’ számot Petőfi versezete ,A’ jó öreg kocsmáros nyitja meg, melly egyszerű ’s szívélyes költemény a’ költő szebbjei közé számítható , millyekkel, jeles te *) Van nálunk is, ki ezt megkisértette ! De — nem tudjuk, dicsérjük-e ezért vagy megrójjuk az illetőket — fölötte sovány sükerrel. **) Ez is meg van már kisértve! ■■**) Ilyen ember is van köztünk! f) Igen is nagyon sokat tehetnének! Mert nem tagadhatni, hogy az illynemű egyletek hatalmas előmozdítói ugyan az olvasás megkedvelésének, azonban nem kis mértékben csökkentik a’ könyvek keretét, a’ folyóiratok előfizetőinek számát. ’S e’ részben nem csekély szolgálatot tennének a’ magyar irodalomra az egyesületek, ha, miután bizonyos vidékeken, keletkeztek utáni egy pár évig tartó folytonos kikölcsönzések által, az olvasást megkedvelteték, azontúl megszakasztanák az illy kikölcsönzéseket, és inkább arra dolgoznának, hogy részvényes tagjaik maguk vásárolják meg az olvasni kívánt munkákat. ff) Ez lehetlen ! Száz okunk van rá, egy az, hogy kételkedni merünk, valljon szívesen átengednék-e tisztelt bajtársaink előfizetőiknek névsorát, ha az — történetesen — kisebb a’ miénknél? fff) Még sok szavunk volna e’ tárgyhoz, több, sem mint azokat e’ rövid csillag-jegyzetekben elmondhatnánk. Azonban tán lesz még alkalmunk azon hibákról és akadályokról, mellyek az olvasó és nem-olvasó közönségben, németül olvasó magyar hölgyeinkben, a’ vidékbeli társas életnek sok helyen gyászos pangásában ’stb.’stb rejlenek, bővebben szólalunk.