Életképek, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)

1845-12-20 / 25. szám

801 versirónk e hét versszak mindenikéből hat-hét külön verset kovácsolhatna ki. E’ ver­sekben a költői meleg szivet érett szemlélődés, philosophi­ész kiséri, melly mutatja, hogy a költő nemcsak tétlen andalgással képes tárgyát megbámulni, hanem erőteljes érzelemmel karolja azt fel, és gondolattal kiséri; ’s ez teszi az illy költeményeket egyiránt élvezetessé a’ köznapi ember előtt, valamint kedvessé’s nagybecsűvé a’ gondolkozó s puszta rímcsengéssel ki nem elégíthető olvasóra nézve ... Petőfi ,irtóztató álmai" ellen kel panaszra, mellyek éjeit nyugtalanítják, mellyek felett azonban — úgymond — nem csudálkozik, mert csak azt szemléli álmaiban, mik az életben egyre történnek; a’ miért is végül boszúsan kiált fel, hogy jöjön el már egyszer a’ föld szétrombolására rendelt üstökös . . . E’ feketevérű boszos hangulat nem költői, tehát csak egyéni. Az egyéni érzelmeket dalba önteni csak akkor szabad, ha azokban valamelly általános költői eszme lappang; elégedetlenséget, em­ber- és világgyűlöletet hirdetni mindenek közt legkevésbbé a’ költőnek hivatása. Ha valakit e’ baj bánt, iparkodjék menekülni tőle; a’ menekülésre két mód van: tisz­tába , egyensúlyba jöni önmagával, vagy tisztába jöni, megbarátkozni a’társasélet formáival. E’ két mód egyesíthető. A’ ki nem teszi, illető költeményében sajnálat tárgyává leszen: a’költő pedig szerettessék, tiszteltessék, magasztaltassék, csak ne sajnáltassék. Kit sajnálunk, alattunk látjuk őt; a’ költőnek pedig felettünk kellne röpkedni. P­e­t­ő­f­y már néhány hason irányú verset mutatott be az olvasó közön­ségnek ; kívánjuk, hogy ezentúl minél kevesbet mutasson ...Bérczy Károly :Bűhangjai‘ (XIII. XIV.) jó két dal, melly az elcsüggedt szerelmet énekli. — A’ ,Tárcza‘ U s­z k a y aláírással, egy tiszaháti népéletismertetést hoz ,A’ kormányosok 4 czim alatt, melly ezen embereknek eléggé tiszta és szomoritó képét adja. HONDERŰ, XXIII-dik szám. Mészáros Károly ,A’ szépnem természetrajzi tekintetben a czimű ér­tekezése II. fejezetét kezdi, mellyben az embernemnek a’ mongol , a’ malayi ’s ame­rikai osztályzatait röviden ismerteti. A’ mongol nők, többi közt, fölötte szép fekete fogakkal mondatnak birni , mi azonban alkalmasint nyomtatási hiba lesz, ’s a’ nevezett nők e’ dicséretet fekete hajuk miatt érdemlik. — Péter Károly beszélye ,Zeliman, mór rege az Alhambrából, befejeztetik. A’ tárgy egyszerű, az előadás azon komoly és figyelem-lekötő, mellyet a’ hivatott szerzőnek e’ nemű mun­káinál megszoktunk ’s örömmel élvezünk; különösen szépek és jól sükerültek e’ be­­szélyben a’ regényes leírások. Az egész beszély a’ női szerelem ’s próbát álló hűség dicsőítése, ’s emelkedett nemes hangban van tartva. — Kedves költeményeket hoz­nak Sujánszky (,Egy anyához, kereszteléskor’) ,Szelestey László (,Regedal‘), Bangó Péter (,Két szomszéd-ház, történeti kép‘). — D­e J­e­­zsalek Antal ,Paedagogiai úti vázlatok” czim alatt tanulságos czikket kezd meg, mellyben a' folyó évben a’ „külhoni vak- és siketnéme-nevelő intézetek, árva­­házak , néptanitó-képezdék, nőneveldék és kisdedódák­’ meglátogatása körül tett tapasztalatait írja le. NEMZETI SZÍNHÁZ. Dec. 9. Az unatkozott, vigj. 2 felv. Előadásközben és után Veszter tánczművész és Egressi B. zenésztársasága léptek föl. Ezen unatkozottat, vagy élet­untat , vagy élvcsömörlöttet Párisban francziául, Bécsben németül s Pesten magya­rul láttuk. Párisban igen jól mulattatott el könnyű vígjáték, Bécsben kettő boszantott-

Next