Életképek, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)

1845-07-19 / 3. szám

89 s hagyva ezen olasz- és spanyolföldi eseményeket, térnének inkább vissza hozzánk, kikre hatni, kiket mulatva oktatni akarnak, higgjék el, sokkal nagyobb mezőt találnak itt, újaknak elmondására­­s egyszersmind ollyanoknak, mik keblünkben nagyobb rokon­­szenvre találnak minden spanyol és olasz szerelmi történeteknél. — Dicséretesen kell­e­ni ütnünk az év számbeli jeles versezeteket, mellyek közül Miskolczy Pál ,Tavaszi dalai kedélyes melegségével hatja meg keblünket, mig S­z­e­n­v­e­y­élteljes epigrammjai elménket mulattatják. — Petőfi Sándor folytatja úti jegyzeteit, ’s az e’ számi közlemény — kivévén itt is a’ tul-naivság némelly furcsa kifakadásait __ a’ múlt felett jóval több figyelmet érdemel.— Az ,Életképek a többi e’ számbeli czik­­keiröl nincs mit megjegyeznünk; sőt még a’ várva várt ’s olly nagy szükséget pótló ,Irodalmi éra megjelenését sem üdvözöljük, miután azt a’ tisztelt olvasó bizonyosan maga is tette. Honderű 2-ik szám. ,Visszamagyarosodás Budapesten A czimü czikk folytatásával kezdődik D­ö­b­­rentei Gábo­rtól. A'jelen czikk, melly már régóta folytattatik a’ Honderű hasábjain, bár kissé sajátságos nyelven legyen is írva , mindenesetre azok közé számítható, mellyek iránt meleg érdekkel nem viseltetni magyar olvasónak lehetlen ; minden sorát hőn érzett hazafiság lengi át, ’s e’ mellett nagy gonddal összeszedett érdekes adatokban olly gazdag, hogy azt méltán ajánlhatjuk az olvasó közönség figyelmébe, melly tükört láthat e’derék czikkekben, mint volt a’ magyarság sorsa hajdan Budapesten és egész hazánkban a’ mostaninál sokkal kedvezőbb, ’s a’ legel­­lenségesben gondolkozó is meggyőződhetik róla , milly kevéssé mondhatók túlságos­­nak mindazon igények, miket saját honában a’ magyarság követel. Olly olvasók előtt, kik folyóiratban untalan változatosságot kívánnak, tán csökken e’ czikkek ér­deke a’ sokáig tartó folytatások által; ’s épen ez okból óhajtandó, bár a’ tudós szerző minél kevésbbé késnék jelen adatdúl iratát önálló könyvben a’közönség kezeibe juttatni. ,Pesti dala a’ fóti dal nótájára Fodortól... A’ nóta , mint mindnyájan tudják, igen szép, de a’jelen versezet — kivévén többnyire jó rímeit — nem igen illik a’ szép nótához, mert költői eszmékben sokkal szegényebb, semhogy ügyesen összera­kott rimpengésnél többnek volna tartható. — ,A’ négy tarka4 G a a 1 t ó 1 folytatta­ tik. — Azután jőnek ,Fresco képek szöveg nélkül­ ,Vizi mulatság Pesten 4 czim alatt. Szerkesztő nagy kedvet látszik találni ez idegenszerü fametszetekben, mellyek közül néhánynyal lapja minden számát fölékesíti ’s irántoki kedve annyira megy, hogy a mai lapban már egy év előtt közlött képet is nyomat le ismé­telve. A’ maga helyén mi is meg tudnánk barátkozni e’képekkel, ha magyar életből merítettek és körülményeinkhez alkalmazottak volnának, ’s ekkor aztán érdemes volna azon fáradságot is megtenni irántok, — mit most maga a’ szerkesztő is sajnálni lát­szik képeitől — hogy érdekök elmés szövegkiséret által neveltessék. ,Nyílt levél a’ nemzeti muzeum igazgatójához, Császár Ferenc­ztöl, figyelemre méltó javaslatot közöl egy festészi tanodának museumunkban a’ nemzeti képgyűjtemény mel­letti alapításáról, egyszersmind felhiván a’ buzgó igazgatót, a’ tárgy körüli nézetei­nek közlésére, hogy így a’ javaslat minden oldalróli megvitatására alkalom nyíljon. — A’ ,vidéki futár, érdekes leveleket közöl Bajáról és Zomborból. V­égül négy egész lapot foglal el Fáncsy Lajos ujabbi válasza Vahot Imré­hez, melly — némelly egyes tételein kívül — eddigi e’ tárgybani beszédeinél mérsékeltebb hangon van ugyan írva, de azért távul attól, hogy akár a’ Vahot Imre által, akár a’ jelenkori Társalkodóban ez ügyben felhozott kérdésekre megfeleljen vagy az alaposan támasztott kétségeket tisztába hozza.

Next