Életképek, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)
1845-09-20 / 12. szám
______378 -ösen kezdődik; kellene, hogy maga a vershangozás gyorsabb haladást tanúsítson, mint minőre illy szószerkezet ,Én utánam völgy, sik és bérez — Távol elmaradnak, mutat; ugyan e’ dal harmadik szaka nagyon homályos. A’ IV. dalban mond költő a’ vándorhoz: ,Ha a’vendégi jog — Gyöngéd karokba fog, melly incorrect kitétel annál kikerülendöbb lett volna , minél könnyebben eszébe jut minden olvasónak, hogy a’ vándor a’ ,vendégi jognál fogva legfeljebb esdő kart terjeszthet ki, ’s öt ,gyöngéd karokba‘ csak a’ ,vendég-szeretett fogadhatja. Egyébiránt mind a’ négy dalt komoly kedélyesség és mélyen érzett honvágy ömlengése teszik kedvessé. Petőfi ,M. B. kisasszonyhoz (G . . . ön)‘ szerelmi dalokat kezd meg, melyek — mint az I. szám mutatja — hosszabb cyclusra terjedendnek. U r h á z y »Távolbuli dala könnyű szerelmi versezet. — A’ ,Tárcza‘ ,1. Károly angol király kivégeztetését adja, Guizot ,Histoire de la revolution d’Angleterres munkájából fordítva ;— utóbb két rövid könyvismertetést Májer István ,Népneveléstan‘a ’s Karácson János ,Mirthuslombok‘ czimü verseiről. — A’ ,Nemzeti szinház' és ,Budapesti szemle 4 rovatain kívül e’ ,Tárczát‘ több aprólékos rovatok tarkítják, minek »Fülbevalók szépeink számára”, (apró mondatok, például: ,,A’ valódi jó nőt csak akkor lehet leginkább megismerni, ha bennünket szerencsétlenség ér“; „Félig élt csak és nagyon szánandó az, ki szívét osztatlanul viszi sírba44: „Az élet nem nyújthat szebb pillanatot, mintha régen imádottunktól elöször halljuk e’szent szót: szeretlek41'; ’stb.) továbbá: »Borsszemek 4 (epigrammok); ,Kedvderitő labdacsok 4 (anekdoták); ,Apró kérdések4 (ezek él nélküliek , mellyekre kiki tetszése szerint felelhet magának, például: „Mióta a’ szép Lutz kisasszony himlőbe esett, miért nem udvarol neki Andor urfi ? „Mióta a’ szép ifjú tiszteletes eltemettetett, miért nem jár H. polgárnő a’prédikácziókra?44’stb.) Mondók, él nélküliek e’ kérdések, mert mi elmésség van abban, ha az olvasó a’ kérdés szavaival megfelel ezen ,apró kérdések legtöbbjére, például az idézett kettőre a’ szórt betűkkel nyomott szavakkal ? Illy apróságok csak elmésség által tétethetnek érdekessé. Egyébiránt a’ szerkesztő gyakor ízben fölhozott nyilatkozata szerint e’ rovat, melly összesen „Tanulságos és mulattató egyveleg föczim alá foglaltatik, az olvasók előtt ,egyik legkedveltebb. Mi, őszintén bevallva , ez olvasók közé nem tartozunk; azonban ne . . . rontsuk senki gusztusát.— A’ »Vidéki szemlédben többi közt N. Körösről azon furcsa hirt olvassuk , hogy ott egy városi fö-főtisztviselö bizonyos ifjút, mivel naplót irt, nyilvános helyen megszégyeníté, ’s ezúttal egyszersmind a’ napló veszélyességét is akarta mutogatni! . . . Szerettük volna, ha levelező megírja: váljon a’ dolog e’ században történt-e? mert furcsaságánál fogva kétkedhetünk rajta. HONDERŰ, X. és XI-dik szám. Fekete Lajos írja a’ III—dik ,Lélektani levelet a’ ,Házasság‘-ról, melly helyes tapintattal szemel ki néhányat korunk ide vonatkozó hibái közül, ’s a’ mai világi házasságkerülést és házassági boldogtalanságokat illetőleg jó tanokat oszt. — Az ,Országgyűlési tapasztalás czimü életkép Jakó Pától, mind a’ hű ecsetelés, mind az irányul szolgáló erkölcsi ’s hazafias nézetek tekintetéből dicsérendő dolgozat, Arenstein zsidóval azonban szerző következetlenül bánik, kit elejénte alávaló uzsorásal, utóbbi cselekvéseiben pedig igen derék, sőt »szabad szellemű« férfiul állít elő. — »Korunk metamorphozisai e czim alatt uj cyclusa kezdetik meg amaz aljasnál aljasabb torzképeknek, mellyekkel a’szerkesztő — Ízlése szomorú tanulságául — olvasóit boszantani meg nem szűnik. A’ garázda képekkel vetekedik silányságban a szöveg. Úgy van e’képekkel a’szerk., mint az egyszeri ember szappanával. Az egyszeri ember t. i. elment sajtot venni,’s — mivel(a dolgokat nem ismeré — vett szappant sajt helyett, és leülvén egy szögletköre, kenyeret vont ki szeredájából, ’s falatozni kezdett, miközben szája nagy mértékben habzott a’szappan-falatoktól. „Mit csinál keed, Peti bátya?“ kérdé egy arra menő falusi ismerőse csudálkozva. „Sajtot eszem!“ válaszát tajtékzó szájjal a’