Életképek, 1846. január-június (4. évfolyam, 1/1-26. szám)

1846-05-02 / 18. szám

BELFÖLDI LEVELEZÉSEK. KALOCSA, apr. 21-d. Husvét napjaiban estve vészharangok kongása riaszta ki bennünket szobáinkból a’ magasan emelkedő lángok által világított utczákra; a’ buszúból felgyújtott háznál több nem égett el, ámbár a’ kalocsai tanács nem tudja még azon törvényt, melly szerint , hét nappal a’ tűz előtt , vizipuskáit vízzel kell megtöltenie. — Nem rég a’ főtemplomban zászlót láttunk kitűzve, mellyet, mint halljuk, érsekünk őse gr. Nádasdy Ferencz, főtábornok Mária Terézia idejében, az országot fenyegető porosz hadtól elfoglalt. — Olvasóegyletünk múlt hóban rendkívüli közgyűlést tartott, melly alkalommal a’ műkedvelők által szerzett jeles magyar könyvek: Vörösmary minden munkái, Petőfi versei, Eötvös falujegyzője, Jósika több regényei hálásan fogadtattak ; továbbá Batthyány Kázmér által küldött „Robot és dézsma“ czimü pályamunkáért magánlevél utján köszönet nyilváníttatni rendeltetett; végre nehogy a’ három kötelező év után a’ társaság feloszeljék, a’ javaiból bejött ősziét a’ pesti takarék-pénztárba adatik, mellyel a’ majdan alakulandó kisdedóvó vagy olvasótársaság ismét rendelkezhetendik. Mindezeket csak azért emlitem meg, mivel társaságunkban némelly urakat, kiknek a’ művelődés és népnevelés leginkább érdekükben vagy inkább kötelességükben állana , még mindig nélkülöznünk kell. — Végül szabadjon még megemlítenünk, hogy lámpáink is vannak, még pedig kettő az utcza közepén, mellyek közül kissé világosabban láthatni a’ sötétséget; a’ többi négy pedig az uttza fővégén, mellettük ugyanannyi éji őrrel, kik óranegyedenként kiabálják az ébrenvagyok-ot; ezt alkalmasint tavai még nem tették , Tiülönben nem lopatták volna el a’ templomból az 54 font ezüstnyi nehéz lámpát. Kaszás, KESZTHELY, april 27-d. Tespedés ölében szunnyadó városunk is adja némelly jeleit az ébredésnek. E’ hó 23-án a’ gazdaszépző intézet lelkes növendékei által rendezett tánczvigalomban ismét jótékony czélra izzadtunk, tánczolánk. Nincs szándékom, a’ szives olvasót annak részletes leírásával untatni , megemlítvén egyedül — bár a’ magasztos tettek soha hirdetőre nem szorultak —, hogy a’ bejött egész jövedelem a’ rendezők által a’ M. Gaz egyesület által tervezett köztelek beépítése elősegélésére fordittatik. Félszázadja már, hogy intézetünk áll, évkönyves tettekben dúsabb fiakat ez évbelieknél, kik a’ haza oltárára illy szép ’s követésre méltó áldozattal járultak volna, alig mutathatnak ; illy nemes tett azután méltó hálára számíthat a’ hon színe előtt! ( I. SZASZREGEN, april 20-d. F. hó 19két, mint kegyes fejedelmünk születése napját, e’ városban is hálásan megünnepeltük. A’ katholikusoknál miseáldozat, a’ reformátusoknál könyörgés, a’ szászoknál predikátiók tartattak legjobb fejedelmünk életéért a’ helybeli őrnagy fényes ebédet adott, mellyre hivatalosak voltak az egyházi, katonai és polgári rend hivatalnokai, — az egészet tánczvigalom végzé be , melly elég fényes lett volna, ha Regenben több kisasszony léteznék, de a’ létezőknek is nagyobb része otthon maradt; — hiába, aludni kell, mert holnap hétköznap van, ’s burgonyát ültetni ’s szőlőt kapálni kell menni , meg pálinkának valót keverni, ’s a’ t. —Az ünnepély színezetéből annyit kiemelendőnek vélek, hogy a’ szász senator urak közül kettő, ’s a’ communitasi szász tagok közül egy— magyar ruhában voltak öltözve; ellenben egy nyegle ’s szász kegyet minden áron vásárlani kívánó magyar ügyvédke elébb frakkosan, később quaekkeresen varszlánkodott, — egyébiránt egy fecske nem csinál tavaszt .... Alig végződött el a’ jó fejedelem iránti szívből fakadott hála , midőn a’ városba érkezett a’ honért ’s annak fejedelméért vérét mindég ontani kész vitéz székely nemzetnek Galíciában volt első zászlóalja — 1.200 ember; az ide való tiszti kar a’ Maros hidjáig élt— bök lovagolt, — porosán kívülről, búsan belölröl , falukról is besereglett székely vitézeket látni sóvár tömérdek nép üdvözlete között jött be a’ nemes ezred. — Menynyire különbözik egy nemes vitéz egy fizetéses katonától , azt csak akkor lehet érteni, mikor a’ székely vitézt látjuk. Míg amaz valahová megérkezve vagy elbuvik alunni , vagy csapszékbe ül dorbézolni , addig ez csapatonként vidor kedélylyel gyűl nyilvános helyekre, jár, két vizsgálódik, — ha rokon feleire talál, velök szóba ered , bús fájdalmát kipanaszolja, elmondja, hogy elhagyta apját, anyját, kedvesét ’s azt. — Kérdeztünk 15—16 éves fiúkat (az egész zászóalj többnyire illy fiatalokból állt, kik most repülték először át ős erdejük lombjait: „félnek-e az ellentől?” vitézi állásba téve magukat, feleltek: „nem mi uram, kérjük szeretettel “ — A’ ,kérem szeretettel”-t csaknem minden szavuk után odatoldják , mikor tisztes külsejű emberrel beszélnek; szép humanitási jellem! ’S több kérdéseinkre ismét büszkén feleltek : „menjünk, mert ő felsége csak bennünk bízik , mint ős nemes vitézibe ismét szép vitézi jellem, hol a’ családi szent kötelék érzetét imigy tolja háttérbe az alattvalói hűség magasztos érzete. — Élvezet volt látni a’ vetélkedést, melylyel a’ fáradt fiatalság, az őrnagyi szállás előtt kiállító taraczkok körüli tüzérséget az illetőktől elvette, ’s „Éljen“ kiáltások közt folytatta — Megjegyzendő, hogy az egész délután egy szász szomszéd sem volt látható , mint az egerek a’ macska törejére lyukaikba szaladnak, úgy oda lett minden szász; megeshetik, hogy házat vagy nőt őrzeni maradtak otthon, vagy arról tanácskoztak , hogy mig a’ nemes székelyek a’ honért és fejedelemért áldozatra járnak, nem volna-e jó addig, azok helyébe egyegy würtembergi parasztot beültetni. — Csak mi helybeli ’s néhány vidéki magyarok szorongatok jobbjaikat, ’s mondánk nekik szívből szerencsés utat. — De szóljunk már városi dolgokról is. Az ide való magyar református hitfelekezet a’ három nemzeti unió üdvös befolyása, ’s a’ protestantismus szellemének magasztos hatása, de különösen a’ szászoknak a’ magyar nemzethez való eu-