Életképek, 1847. január-június (5. évfolyam, 1/1-26. szám)

1847-02-06 / 6. szám

gadják el. Ez ok miatt nem egy ártatlan szív mérgeztetett már meg, ’s nem egy ifjú, ki jobb sorsra volt érdemes, lett igy indulatainak szerencsét­len áldozatává, mi bizonyosan nem történik, ha képzelődése nemesen lett volna elfoglalva. A’ csábitás varázsa sem győzedelmeskedhetik máskép, mint ha képzeletünket lebilincselő. A’ tiszta valódi szerelem erkölcsi érzelmünkre hat, ’s ez által érzékiségünket lekötve tartja; megis­merteti velünk a’ két nem közti szebb ’s magasabb viszonyt,’s az aljasabbat megutáltatja. Ki egy erényes leánynak figyelmét felébreszteni képes volt, legdurvábbnak kellene lennie, hogy egy hitvány kéjhölgy karjai közé vet­hesse magát. A’ női érzékiség irányában, melly jelenkorunkban kora ifjúságuk óta olly sok nemű ’s ollykor veszélyes táplálékot nyer,— a’ s­z­e­­relem befolyása szintén nagy fontossággal bir. A’ nők erköltsiségének az ő szemérmetességökben ’s kicsapongásaiknak su­­lyosb következményeiben igaz, hogy egészen más gátak vettettek, és még ezek is vajmi sokszor áthágatnak; de a’ szív tisztasága, melly nélkül a’ fedd­­hetlen nő mitsem ér, illynemű gátak által még nincs eléggé biztositva. Leg­erősebb támaszát a’ tiszta szerelemben találhatja föl. Egy erényes nevelt társalkodás, ki által érdekelve vagyunk , legbiz­tosabb eszköz azon durvaság eloszlatására, mellynek az ifjúkor olly köny­­nyen engedi át magát, ’s a’ mellyben némi hősiséget képzel. Egy nő jelen­létében minden durva tréfát, tisztátalan kétértelműségeket elmellőzünk, mellyek különben férfiak társaságában ollykor kedvezőn fogadtatnak. A’ női gyöngéd ’s finom tapintat nem hibázza el sohasem hatását, ’s csudálni lehetne, ha mindezt természetünk idővel el nem sajátítaná. Ne tartsunk attól, hogy illynemű magasabb női társalgás által talán férfiasságunk ve­szélyeztetnék. Legjelesebb férfiaink őszintén megvallották, hogy a’ nőkkeli nemesebb társalgásnak vajmi sokat köszönhetnek. A’ szerelem az ifjúkori könnyelműségnek is gá­­takat vet. Mintegy visszavezet önmagunkba, ’s kedélyünknek olly ben­­sőséget kölcsönöz, melly minden hirtelenségnek ’s gondatlanságnak elejét veszi. — A’ szerelem sajátsága, mindenre figyelni ’s mindent saját érdeme ’s következményei után becsülni tudni; gondolatainkat öszpontositja's ér­zelmeinknek bizonyos mélységet ad, melly minden hirtelen változásnak ellene munkál. A’ vádak legsulyosbika az, mi kedvesünktől jó ’s kivált ha attól tarthatunk, hogy saját becsünk kisebbülésével szivének elvonása is veszé­lyeztetve van. De különben is a’ szerelem komoly jelleme nemes elvek ki­fejtésére s megerősitésére fölötte kedvező, ’s a’ melly ember még szeretni tud, soha sem lehet egészen rész. A nemes szorgalom olly sajátság, mit a’nők különösen becsülni tud­­nak, s mellynek hiánya elég arra, hogy hajlamuknak nagyrészét visszavon­ják. Egy ep­eszű és szivü hölgy sohasem fog henye utczataposót szerelmé­­vel megajándékozni. Kedvesünkrei emlékezés nemes tüzet költ bennünk

Next