Életképek, 1847. január-június (5. évfolyam, 1/1-26. szám)

1847-05-22 / 21. szám

N­E­V­E­L­É­S-Ü­G­Y. (Leányneveldei próbatét.) Nem­régiben helyhezteté át B. Gyar­­mathról Pestre leányneveldéjét Seltenreich Károly nevelő úr, és Pestre jötte úgy, mint Pesten tartózkodása minden tekintetben megfelel hivatási czéljának, u. m. leánynevelőiségének. Fény és lárma nélkül nyitotta volt meg intézetét és épen úgy tartotta nevendékei tiszt, szülői és néhány nevelői ügybarátnak jelen­létében az első próbatétet (f. hó 8-kán). Seltenreich urnak Pestre jöttét sokkal jobb hir előzte már meg, nevelői tiszta és lélektani elveiről helyes tapintata és évek során át helyesnek bebizonyított tanmódszeréről , semhogy e’ férfiu Pest­nek számos neveldéje között fiatal intézetével még különösen is magára nem vonhatná a’ nevelői közönség, de különösen a’ nevelés és nevelés között már is különbséget tevő szülőknek figyelmét, érdekét, részvétét, és — a’mint hinni akar­juk — bizalmát is. A’ hazai nevelés egész térén nincs most intézet — netalán a’ néptanítókat, képezdét és a’kisdedovádát kivéve —, a’ mellyet a’ kor lelkesb­­jeinek nagyobb figyelemmel és pártolással kellene kisérnie, mint a’ leányne­­velde. Nőink, a' leendő anyák és háziasszonyok, az emberiség ez eredeti orszá­gának, a’ családnak, lelkei és fentartói, ezekben képeztetnek. Már pedig a’ mi­nővé képezzük a’ nőt, ollyan lesz az általa alapítandó család. Seltenreich ur e’ magas hivatást és ennek fontosságát igazán megértett férfin, és innen van, hogy neveldéjét is egészen olly szellemben vezeti. Száműzve van az ő neveldéjéből mind­az, a’ mit szeretnénk, hogy minden magyar családból száműzve lenne : a’ fény, a’ hiúság, a’ kérkedés, az üres nőimádás vagy bálványozás ’stb. ellenben ural­kodik itt — több felserdült nőnek és ezek között egy franczia nevelőnőnek is vezérlete alatt — a’ szerénység, a’ szeretetteljes bánásmód, az egymáshoz barátias és kegyeletteljes simulás, melly emberi méltánylaton alapszik, a’ megélegedés a’ házias takarékosság, rend, pontosság, tisztaság, — általában a’ mit ez intézet­nek több izi látogatása nyomán tapasztalni alkalmunk volt — a’ női nevelési szellem, melly a’ leghatékonyabb értelemderitési és szivképezési ösztönző. A’ nőnek szükséges — de nemcsak divatos és napi jelentőségű, hanem igazán mű­­velésileg szükséges — tanulmányok között nem hibázik egy sem, a’ mellyben való kiképezésére a’ nevelde czélszerű alkalmat nem nyújtana. ’S erről tanúsí­tást adott a’ próbatét is, a’ midőn annyi fesztelen otthonossággal adák elő, czé­­dulákat hozva és nem előre feladott kérdésekre, a’ különbféle korú növendékek az ismeretekbeli járatosságukat. Találtunk itt tanulmányt, a’ mellyről más ne­velde még csak nem is álmodozik. Ilyen a’ női hivatástan (weibliche Berufs­lehre), vegyes művészi, történeti, műszertani, utazási ’stb kérdéseket, a’ minek megfejtése játékszerben válik a’ növendékek tulajdonává ’stb. De az egész pró­batéren az intézettulajdonosnak végül mondott rövid beszéde, a’ mellynek főbb tartalmát a’ tulajdonostól kikérve, itt közöljük és pedig csak azon okból, hogy kezdjenek már egyszer komolyan gondolkozni a’ nevelők, de legkülönösebben a’ nőnevelők, a’ nyilt mutatványi vizsgálatoknak vagy tartási más módjáról, mint a’ mint az eddig történt , vagy azoknak végképeni megszüntetéséről. 'Hivat­.' koznunk szabad legyen e’ helytt Dr. Tavassy Lajosnak egy külön kiadásban, de egyszersmind a’ h­e­ti lapban is, közlött vizsgálási beszédére, ,,a’ nyilt és köz­­vizsgálatok tartásáról.“ Seltenreich úr hasonló értelemben fejti ki véleményét, és ennélfogva felkérünk másokat is, hadd nyilatkozzanak ez ügyről, a’ mellynek változtatása vagy megszüntetése bizonyosan fontosabb a’ nevelés körül, mint a’ minőnek első pillanatra látszik. A’ nyelvre nézve, e’ beszédet német nyelven adá elő Seltenreich ur, de a’ tanulm­ányokat részben magyar, részben német nyelven tanítja, némellyikét mind a’ két nyelven, hogy igy ő vele együtt több és jobb magyarságra szoktattassanak a’ növendékek is. Az intézet a’ szülők előtti ajánlást méltán érdemli. Ím a’ beszéd : Tisztelt hallgatóság ! Bocsánatot kérek, hogy a’ nőnem nevelése érdeké­­ben egypár szót bátor vagyok ejteni. Részemről a’ nőnemképezdében a’ nyilvá­

Next