Életképek, 1847. január-június (5. évfolyam, 1/1-26. szám)
1847-05-22 / 21. szám
NEVELÉS-ÜGY. (Leányneveldei próbatét.) Nemrégiben helyhezteté át B. Gyarmathról Pestre leányneveldéjét Seltenreich Károly nevelő úr, és Pestre jötte úgy, mint Pesten tartózkodása minden tekintetben megfelel hivatási czéljának, u. m. leánynevelőiségének. Fény és lárma nélkül nyitotta volt meg intézetét és épen úgy tartotta nevendékei tiszt, szülői és néhány nevelői ügybarátnak jelenlétében az első próbatétet (f. hó 8-kán). Seltenreich urnak Pestre jöttét sokkal jobb hir előzte már meg, nevelői tiszta és lélektani elveiről helyes tapintata és évek során át helyesnek bebizonyított tanmódszeréről , semhogy e’ férfiu Pestnek számos neveldéje között fiatal intézetével még különösen is magára nem vonhatná a’ nevelői közönség, de különösen a’ nevelés és nevelés között már is különbséget tevő szülőknek figyelmét, érdekét, részvétét, és — a’mint hinni akarjuk — bizalmát is. A’ hazai nevelés egész térén nincs most intézet — netalán a’ néptanítókat, képezdét és a’kisdedovádát kivéve —, a’ mellyet a’ kor lelkesbjeinek nagyobb figyelemmel és pártolással kellene kisérnie, mint a’ leánynevelde. Nőink, a' leendő anyák és háziasszonyok, az emberiség ez eredeti országának, a’ családnak, lelkei és fentartói, ezekben képeztetnek. Már pedig a’ minővé képezzük a’ nőt, ollyan lesz az általa alapítandó család. Seltenreich ur e’ magas hivatást és ennek fontosságát igazán megértett férfin, és innen van, hogy neveldéjét is egészen olly szellemben vezeti. Száműzve van az ő neveldéjéből mindaz, a’ mit szeretnénk, hogy minden magyar családból száműzve lenne : a’ fény, a’ hiúság, a’ kérkedés, az üres nőimádás vagy bálványozás ’stb. ellenben uralkodik itt — több felserdült nőnek és ezek között egy franczia nevelőnőnek is vezérlete alatt — a’ szerénység, a’ szeretetteljes bánásmód, az egymáshoz barátias és kegyeletteljes simulás, melly emberi méltánylaton alapszik, a’ megélegedés a’ házias takarékosság, rend, pontosság, tisztaság, — általában a’ mit ez intézetnek több izi látogatása nyomán tapasztalni alkalmunk volt — a’ női nevelési szellem, melly a’ leghatékonyabb értelemderitési és szivképezési ösztönző. A’ nőnek szükséges — de nemcsak divatos és napi jelentőségű, hanem igazán művelésileg szükséges — tanulmányok között nem hibázik egy sem, a’ mellyben való kiképezésére a’ nevelde czélszerű alkalmat nem nyújtana. ’S erről tanúsítást adott a’ próbatét is, a’ midőn annyi fesztelen otthonossággal adák elő, czédulákat hozva és nem előre feladott kérdésekre, a’ különbféle korú növendékek az ismeretekbeli járatosságukat. Találtunk itt tanulmányt, a’ mellyről más nevelde még csak nem is álmodozik. Ilyen a’ női hivatástan (weibliche Berufslehre), vegyes művészi, történeti, műszertani, utazási ’stb kérdéseket, a’ minek megfejtése játékszerben válik a’ növendékek tulajdonává ’stb. De az egész próbatéren az intézettulajdonosnak végül mondott rövid beszéde, a’ mellynek főbb tartalmát a’ tulajdonostól kikérve, itt közöljük és pedig csak azon okból, hogy kezdjenek már egyszer komolyan gondolkozni a’ nevelők, de legkülönösebben a’ nőnevelők, a’ nyilt mutatványi vizsgálatoknak vagy tartási más módjáról, mint a’ mint az eddig történt , vagy azoknak végképeni megszüntetéséről. 'Hivat.' koznunk szabad legyen e’ helytt Dr. Tavassy Lajosnak egy külön kiadásban, de egyszersmind a’ heti lapban is, közlött vizsgálási beszédére, ,,a’ nyilt és közvizsgálatok tartásáról.“ Seltenreich úr hasonló értelemben fejti ki véleményét, és ennélfogva felkérünk másokat is, hadd nyilatkozzanak ez ügyről, a’ mellynek változtatása vagy megszüntetése bizonyosan fontosabb a’ nevelés körül, mint a’ minőnek első pillanatra látszik. A’ nyelvre nézve, e’ beszédet német nyelven adá elő Seltenreich ur, de a’ tanulmányokat részben magyar, részben német nyelven tanítja, némellyikét mind a’ két nyelven, hogy igy ő vele együtt több és jobb magyarságra szoktattassanak a’ növendékek is. Az intézet a’ szülők előtti ajánlást méltán érdemli. Ím a’ beszéd : Tisztelt hallgatóság ! Bocsánatot kérek, hogy a’ nőnem nevelése érdekében egypár szót bátor vagyok ejteni. Részemről a’ nőnemképezdében a’ nyilvá