Életképek, 1847. július-december (5. évfolyam, 2/1-25. szám)
1847-07-11 / 2. szám
TARTALOM. Az angol irodapont vázlata. — Fréregch Imrétől. — Az aegyptusi rózsa (folytatás). Jókay Mórtól. Sári néni. — Petőfi Sándortól. — Új év. Pap Endrétől. — A’ honszerelmesek. — Kaján Ábeltől. — Buda töv. jegyzők, kivonata. — Hölgysalon. — Nemzeti színház. — Mi hír Budán ? —Hírlapi kacsák. — Külföldi szépirodalmi szemle. — Vidéki levelezések. — Hirdetmények. SOPRONI ÚJDONSÁGOK. Illik, sőt szükséges tőletek elbúcsúznom, kedélyes atyámfiai, mert sokkal jobban szeretek egymást, semhogy amúgy szótlanul megválhatnánk, már perse soproniak és én* Isten veled tehát, Sopron, ki a’ diplomaticai utón kívül Magyarországhoz eddig alig tartozál, mert néped Oedenburgot igen jól megkülünbözteté az Ungarn tól, bölcsen vonván köztük határvonalt. Isten hozzátok, tanácsúrak! annál inkább mert nyers szavaimat is meghallgattátok ollykoron, ’s megismervén az igazat életbe léptetni igyekeztetek ; szándéktokon kevés múlt volna, ha az elem útban nem áll. Isten hozzátok, soproni magyar urak! a’ nemzetiség iránti közönynek megtestesült képei , kiben mindig több a’ német szó , mint a’ hazafiság, — illően kivevőn a’ derék kiveendőket. És te soproni ifjúság! kinek tudománya terjed a’ tekeasztalig és a’ poharak tartalmáig, kiben nincs ugyan nyerseség, — de erő sincs; ki nem ismered a’ durvaságot, de annál jobban a’ hunnyászkodást, — ki nem éled az ifjúság vidám örömeit, mert az élvmohóság kioltá belőled az indulatokat, véred sűrű, epétlen vagy, és olly könnyen simulsz, hogy szinte gyönyör látni titeket — a’ távolból. És ti kékszemü szépek, azokkal a’ tűztelen pillantásokkal! kik többnyire németből francziára fordítva tetszelegtek, büszkélkedve magyar nyelvi tudatlanságtokban , oh milly kimondhatlanul szeretlek benneteket, midőn a’ magyar szóra szócskátok vonaglik, orrotok elfintorul, —ekkor tűntök föl egész szeretetre méltóságtokban. Utazzátok be még többen őseitek bölcsőjét, hogy a’ magatokén elszégyenülve, itthon mindent fitymálhassatok, — hisz úgy sem e’ durva magyar faj számára neveltetvétek, — majd valami franczia marqueur báró, vagy német kellner gróf nevét oda kölcsönzi pártáitokért. — ’S megfeledkezhetném-e rólad te szellemi kések raktára, te szeszmérő játékos casino? Dehogy tehetem! vagy hiába valál pipafüsttel bélelve télen, — ürességgel megáldva nyáron? hol a’ nemes kártyázás annyira finomult, hogy fizetéses tisztviselőd a’ fizető tagokat fejbe dobálja, mint olly helyről várható, holott gyülésezés, szellemi csere, csak akkor képzelhető, ha megtelt a’ kihágások rovása németül. — Isten hozzád drága szomszédom, ki zongoráddal daemonom valál, üldözvén törgedelmeiddel elkerülhetlen irgalmatlansággal. — Végre isten áldjon meg mindnyájatokat ! örűljetek, mert ezentúl a’ főfájásról olly hatályos házi szer, — a’ nyers tormalevél nem boszantja többé orraitokat. Legyetek boldogok, ’s ne feledjétek, hogy titeket szeretni, saját módja szerint, meg nem szűnik az eczettel feleresztett Torma. SZÁSZ-RÉGEN vidékéről, junius 9-kén. A’ tavasz vidor megjelenése, ’s tarka virányai alkalmat adának nekem is, hogy az emberiség gyenge virágairól, az iskolai élet polgárairól,s azoknak itt-otti életjelenségeiről e’ szép rózsaszín oldal kedves olvasóit értesítsem. Kedves nekem e sorok írása, mert jól esik lelkemnek, ha szépet, jót és valami üdvöst tapasztalok, — mit pedig olly szűkén enged a’ sors e’ tett szegény hazában; midőn az ellenkezőt a’ fatum olly pazarul szórja szét. — Ha ünnepek után a’ mezőségi vidéken az utas itt-ott megfordul, gyakran van szerencséje sebészekkel, és szolgabirákkal találkozni, kik illyenkor az ünnepek alkalmával, behorpasztott koponyákat foltozgatnak, ’s a’ megrongált jogokat tatarozgatják. De minthogy minálunk az effélék megszokott dolgok ; tehát erről nem irok, hanem bátorkodom elősorolni azon nemesebb irányú tényeket, mellyek népnevelés által az efféle részaknak elejét akarják venni. E’ lapok múlt évi valamellyik számában említettem volt, hogy Abafaján báró Bornemissza Pál és neje, jószágfelügyelőjök, Pap János úr, munkás fáradalmok által saját udvarokban kisdedóvodát állítottak. —Most még azt adom hozzá, hogy a’ múlt hóban az óvoda növendékei első próbatételüket számos hallgató jelenlétében megtették, és az első zsenge biztos reményt nyújta az iránt, hogy ezen kis intézet egy szép, és az emberiségre, köréhez képest, üdvöt árasztó jövendőnek áll küszöbén. Áldás koszorúzza az alapítók csendes magányban működő üdvös tettét! — Berecztelkén hasonlóan kegyes pártfogók szárnyai ápolják a’ népiskolát — helybeli földesúr b. Bánffy János, Kraszna megye követe , és neje b. Wesselényi Józéfa e nagyságot személyében. A’ tisztelt báróné személyesen gyakran meg szokta látogatni a’ tanodát; azonkivül mind a’ téli, mind a’ jelen tavaszi vizsgálatkor pénzt, ruhákat és ruhakelméket osztogatott ki a’ tanulók nagyobb része közt. — Az emberiség nemtője dúsan fizesse vissza az illy kegyességet! — Vajdaszentivánon hasonlóan iskolai jutalom osztásán voltam ; a’ jutalmak könyvek voltak, mellyeket Kemény Sámuel gr. úr bisztosa osztott ki a’ tanuló gyermekeknek közt, kiknek tanítójok is szép pénzbeli jutalmat nyert. — Ezen népiskola szinte szép jövendőnek néz elébe, mert a’ két hazaszerte ismert Kemény Sámuel gr. kegyes szelleme őrködik felette. — E’ név fölöslegessé teszen minden további szót. — Szabadjon megemlítenem, hogy a’ tisztelt gróf az eddigi iskolaházat, a’ nevelés és tudományok méltóságához illő állapotba akarja emelni, azaz czélirányosb új iskolaházat építtetni, mire a' lépések már megtévék. — Gernyeszegen Teleki Domokos gr. úf birtokában nem csak az okszerű gazdászat virágzik, hanem a’ nép iskola is díszült. — Pünköst napján volt egy jeles próbatét; de a’ mellynek részletes leírása az iskolai lapokba való , itt csak annyit említek, hogy ezen iskola a’ tisztelt gróf jobbágyai, és az emberiség iránti érzetének áldást tenyésztő eredménye. — Ennyit a’ vidékünkbeni népnevelésről. — De szóljunk Régenről is. — Itt ezen évben két casino alapúlt; egyik „szász casino“, mintegy 60 taggal; a’ másik „magyar“ ama’ számnak felével. — Én részemről egyszer is másszor is, kimondtam nézeteimet a’ szász mint magyar ügyek felől. — Épen azért most sem hagyom a’ két casino születését szó nélkül. — Jobb lett volna a’ kettőből egyet csinálni. — A’ magyar casino jelenben fel nem állhat ; és pedig azért nem, mert a’ városban nem lakik annyi casinóba illő magyar, hogy az egy társulatban fennállhasson . vi-