Ellenőr, 1912. július-december (6. évfolyam, 99-200. szám)

1912-07-02 / 99. szám

2. Szűcs maradékáruházában £5Sa ! $ Több ezer darab kézi munka megkezdve és előnyomva. Damasz asztal nemű, ágy garnitúra, hímzett batisták, grenadinok, gyermek trikók Iffés félharisnyák, ruha díszek, férfi és női fehérnevűűek a mai naptól kezdve az eddigi OLCSÓ árnál iS Olcsóbban kerülnek eladásra. Egy finom csipke blúz 3 kor. Tanuló ellátással felvétetik. Egy suhogó tafft szoknya 10 kor. 9ШВД1 ш rm mázsa búza várható, a rozstermés pedig jónak mondható s mintegy tizennégy millió százhatezer méter­mázsa rozs várható. Már most ezeket az adatokat összevetve a tavalyi eredmények­kel, megállapíthatjuk, hogy az idei búzatermés majdnem megközelíti, sőt majdnem teljesen fedi a ta­valyi jó termést. A rozstermés pedig jóval, kerek két millió métermázsával múlja felül a tavalyi eredményt. Fórum. Bolond szaporítás. Ki a közveszélyes? A napokban Marosvásárhelyen egy esküdtszéki tárgyalás folyt le, melynek folyamán a vádlott elmebeli állapotának megvizsgálása rendeltetett el. A per előzményeinek előadásához az tartozik, hogy a vádlottak padjára hurcolt em­ber egy ellene régóta folyó, késhegyig ment hajszának szerencsétlen áldozata. A tárgyaláson megjelent orvosszakértő volt Dr. Agyagási Károly és Ziegler Károly. Dr. Agyagási Károly által adott beható szakvélemény oda konkludált, hogy a beszám­íthatatlansággal célzato­san meggyanúsított vádlott nem csak tel­jesen normális, józan felfogású, hanem — tekintve különös előképzettségét és különleges viszonyait — meglepő intelligenciáról és teljesen józan ítélőké­pességéről tett tanubizonyságot. Ezek után általános megdöbbenést keltett Dr. Ziegler Károlynak véleménye a­mely különleges módon, homlokegye­nest ellenkezik orvosszakértő társának előbb ismertetett referendumával. Dr. Ziegler Károly ugyanis azt jelentette ki, hogy szóban forgó vádlott nem be­számítható, hanem bolond. Dr. Ziegler Károly ezen sajátlagos véleményét saját bevallása szerint egy­részt arra alapította, hogy vádlott „né­zete szerint" a tárgyaláson feltűnő ide­gességet tanusított, másrészt, hogy vád­lott lakóhelyéről beszerzett adatok sze­rint többször úgy viselkedett, a­melyből abnormis lelki életére lehet következ­tetést vonni. Ez a tényállás szárazon előadva. 1. ) Kérdem, józan ésszel és lelkiis­meretesen lehet-e egy olyan embernek kiéletéről véleményt adni, akit az illető véleményadó a tárgyalás izgalmai kö­zepette látott legelőször, vagyis oly kö­rülmények között, a­mikor a legnyugod­tabb, leghiggadtabb, legjózanabb ember is bizonyos izgatottságot árulna el ? de jelen esetben még az sem történt meg, a­minek legfényesebb dokumentuma Agyagási doktor véleménye, a­mely szerint, mint azt már fennebb ismer­tettük — a vádlott még a rendkívüli körülmények között is — teljes józan­ságot és higgadtságot tanúsított. Mellé­kesen megjegyezzük, hogy Ziegler dr. véleménye a hallgatóság között megdöb­benést keltett, mivel ezek is a tárgyalás alatt, reggeltől estig azt a képet nyerték a vádlottról okos, higgadt és belátásra mutató magatartása nyomán, hogy az egy teljesen kifogástalan elme­beli képességű ember. 2. ) Azok az adatok, a­melyekre Ziegler dr. hivatkozott másodkézből kapottak, ellen nem őrzöttek, és így fel nem foghatom azt, hogy Ziegler doktor mi­lyen speciális érdekből kifolyólag mond­hatott ily véleményt. Ziegler doktor úgy látszik az őrültek számát akarta szaporítani egygyel s úgy látszik azt akarta, hogy egy telje­sen józan embert beszámíthatatlan bo­londnak bélyegezzen. Ezt az eljárást, nem nevezhetem jel­lemzőben, mintha azt mondjuk róla, hogy ez hivatalos uton való bolond szaporítás ! Kelt Marosvásárhely 1912. június 25. Mihaillé Miklós. hangzott fel. Tudta, hogy neki szól, de nem értette és hevert tovább a földön, ahová elbukott. Közben erő­södött a kiáltás, de még így sem tudta a szavak értelmét fölfogni, mert a zárt ajtó folyton ropogott és azon túl kísérteties zugás, az égő fa jajgató ropogása, a tűz sistergő, síró süvítése túlhangzott minden emberi szén. Energiájának utolsó maradékával talpra ugrott és odarohant az ajtó­hoz Megfordította a zárban a kulcsot és fölszakította az ajtó szárnyát. Az égő pokol állt előtte. Mind a két eme­let lépcsője égett és a lángnyelvek meg a füst pillanat alatt becsapott a szeme közé. Már nem volt akkora ereje, hogy az ajtót becsapja. A füs­töt felitta a szeme, égő fájdalom ha­tolt az egész testébe és minden ide­­gét, izmát működtető ugrással rohant újra az ablakhoz. Újra reszkető kiálltást hallott. Mintha millió torokból fakadt volna föl. Ön­tudata utolsó maradékával igyekezett fölfogni a kiálltást és végre sikerült megértenie. — Ugorjon le, ugorjon le . . . — hallotta és ahogy utánna letekin­tett, abban a­ pillanatban látott a szom­széd ablakból kiesni valami fehér­séget, ami belehullott a kifeszített nagy ponyvába. — Ugorjon le, ugorjon le . . . hallotta újra és visszarohant a szék­hez, hogy a harisnyáját megkeresse. De a füst már egészen elsötétítette a szobát és a széket sem találta meg. Beleütődött a szekrénybe. Hátha nyitva van az ajtó — jutott az eszébe és új örömmel próbálta kinyitni. Nem ment. A zár erősen tartott. Alulról a kiáltás erősbödött és hatá­­rozottabbá lett. Amennyire a szemét kibírta nyitni, végignézett magán. Ka­bátban volt, de meztelen lábbal és fehér alsóruhában. Elkezdett sírni. Kúszva ment az ablak felé és ott felállt. — Ugorjon le, ugorjon le . . tombolt fölfelé a megriadt tömeg jajgató kiáltása. Ráhajolt a párkányra, hogy megfogódzzék, de a térde oda­ért a hűvös ablakfához és eszébe jut­tatta az öltözéke hiányosságát. Vissza­esett. Fölugrott, odarohant a szek­rényhez, az ujjait belefeszítette az ajtajába, a körmei fölszakadtak és a vér kiserkedzett belőlük. Aztán a fo­gaival vájni, harapni kezdte a zavárt. Apró darabok törtek ki a szájából és cafatokba szakadt a szája széle. Visszabotorkált az ablakhoz és még egyszer hallotta, már félig eszmélet­lenül, a fájdalommal, félelemmel kö­vetelődző kiáltozást : — Ugorjon le, ugorjon le . . . Az egyik meztelen lábát rátette az ablakpárkányra. Nagyot lendített ma­gán, de visszaesett a szobába, a füst körülölelte ájult testét, a nyitott ajtón át becsapó láng körülcsókolta mezte­len talpát és nemsokára ott feküdt szénné, hamuvá váltam­ ­ .ELLENŐR* Marosvásárhely, 1912. Julius 2. Megye. —s&— Mikor legyen közgyűlés ? Miután már egy nehány megye és város bizalmi lázba esett tisza­­pista és lukácslászló iránt, a vár­megyei mungókat is rázza a hideg, hogy ők is bizalmazzanak már. Szombaton volt is nagy látás­­futás a hazaérkezett gróf Haller főispán ajtaja előtt. A­mennyi fekete kabát és sárga felöltő csak volt, az mind jött, ment. Miután kisücötték, hogy Zemplén megye át­küld­te már a felhívást a kerin­­gőre, azaz a bizalmi izére, tehát felesleges önálló indítványnyal fel­lépni, akkor megszületett a magas elhatározás, hogy közgyűlés lesz Marostordában is. — Ha még nem volna késő, azt volnánk bátran ajánlani : halasszák el a bizalmat felszolgáló gyűlést augusztus 13-ára. A világosi fegyverletétel napja nagyon stilszerű lenne ahhoz a bizalmi nyilatkozathoz, a­mely tapsol a magyar alkotmány és parlamentarizmus meggyalázásá­­nak. Folytonos autó­járatok Szovsjcépa. Börzékre és Bázna­szopdító fürdőkre. Jofora Az utazó közönség felkéretik egy nappal előbb szíveskedjenek az­­ utazást előjegyeztetni. Л .*. Bővebb felvilágosítással szolgál a Messenger Boy vállalatnál Korzó-köz. Telefon 345. Telefon 345. rVételkötelezettség nélkül tekintse meg Székely*Réti butorgyárosok Marosvásárhely, Széchenyi-tér 47 sz. Ak "Г . ■ , А. ТСГ I) e butorkiállítását. V! Vidéki érdeklődők meghí­vására —­ vételkötelezett­ség nélkül—személyesen mutatjuk be gazdag minta gyűjteményünket. Részletre áremelés nélküli! ■j Színház Kiírj Klára Maros­vásárhely­en Érdekes és­ kedves három estére ké­szül a marosvásárhelyi színtársulat. Küry Klára , az operett primadonnák egyik legkiválóbbja, a hírneves művésznő Ma­rosvásárhelyre jön vendégszerepelni s föllép három legjobb szerepében. Csü­törtökön Ártatlan Zsuzsában, pénteken Erdészlányban, szombaton a Lengyel menyecskében fog fellépni. A művész­nő jelenleg Kolozsváron vendégszerepel, hol nagy ünneplésben részesítik.­­A­ki betelefonál az Ellenőrhöz (telefon 15) annak a szerkesztőség szívesen jegyez­tet elő ülőhelyeket. Sport. A világbajnokság. A Stokholm­­ban folyó olim­piás­on tegnap vet­te kezdetét a labdarúgó verseny, melyben kilenc nemzet fiai küzde­nek meg egymással. A magyarok a legerősebb football csapattal — az angollal kerültek szembe. Tegnap délután szerkesztősé­günk a következő táviratot kapta az Est szerkesztőségétől. Angol győz 7—0 Első félidő 3—0 Est. Az Urak Marosvásárhelyen. Teg­nap labdarúgóverseny volt Marosvásár­helyen a helyi és a budapesti „Urak“ csapata között. A marosvásárhelyiek igen szép küzdelmet fejtettek ki. Szom­baton 4—4 eldöntetlen. Vasárnap 2—2 eldöntetlen.

Next