Ellenőr, 1915. január-június (9. évfolyam, 1-103. szám)

1915-01-02 / 1. szám

Mord­vá*árn­ely, Ш5. Január 2. SZOMBAT IX, 1 wam ЛЬОЯШЖ&М АШАК‹ Selyles *if irr«Ш Sor . No ... . в г * »«tysá . • , .. 8 , . m fcó»* < • ■. 1 я VMékv« eiy ívw , »16 lei я » • < 8 . . «адаа . . . . « я A ад b«». . . гчо y’elsiáí ШГквИМ i OROSZLÁIY ОДOВ (à BgfNoSIÍNo 4 íHIél© 1-1 î-î pammTLBM politikai ujsag­a í ^'4W^.KM No...* «ЯЙЖККтШк II KIIDÓIIVáVAl -= Bolf*li»S!í«e 9 Шш =­h ааМкМаММв 4к milóbivM*1 •— ?«ММ1* 11 Я«А«й <— ?йгг»!е? *т »e**k vtan». Sívlaj«» !*v«!«tere в es tAImxoIbbk квиивяыддди тишятехютмяжшша laptulajdonos ét kUdé . » N­ SiXUBl «-1 A g megfagyott, széltől Ы­­IVl vörösödött, kicsere­­pesedett arc, orr, kéz ápo­lására és fehérítésére gyors со és biztos hatású а со Hóvirág fejcrém és a hozzávaló szappan. Ára : 80 fillér, со со со Kapható kizárólag : Fekete Mihály Angyaldrogueriájában Névtelen hősök a harctéren, névtelen pimaszok itthon. A harctér névtelen hőseinek lelkét a haza sorsáért való szent hevülés tölti el ; a névtelen pima­szok egész egyéniségét a rut irigy­ség és gálád ártani akarás lidérc­nyomása uralja. A véres csaták dicső névtelen hősei életüket, vé­rüket áldozzák a királyért és ha­záért ; az itthon névtelen pimaszai rémhíreket kovácsolnak és gyáván, alattomosan embertársai nyugalma és becsülete ellen törnek. A fény és az árny elválasztha­tatlanok egymástól. A szerelmet a gyűlölettől csak egy hajszál vá­lasztja el. A háború hullámveré­sében is így kerül e két merőben ellentétes típus egymás mellé. A társadalom és a nemzet bo­rostyánnal koszorúzza a névtelen hősök halántékát s a hallhatatlan­ság Vesta-tüzét gyújtja föl emlé­kezetüknek. A névtelen pimaszok­ról is kell gondoskodni ! Ha az érdem elismerést, hálát vált ki egész nemzetek lelkéből, a hitvány­ság, erkölcsi kalózkodás, névtelen becsületrablás megtorlást követel. Amily hódolattal, őszinte hálá­val és tündöklő dicsőítéssel for­dulunk az öldöklő csaták névtelen daliái felé, épp oly undorral, meg­vetéssel és felháborodással kell pálcát törnünk azok fölött, akik a nehéz idők járását felebarátaik lelkének megmérgezésére, becsü­letének névtelen meghurcolására használják föl. Széles e hazának minden szal­­maviskós falujában, minden palota­sorokkal ékeskedő városában ott kárognak a becsületrabló névtelen varjak. Előttük senki és semmi sem szent. Előttük csak egy cél lebeg: a névtelenség gyáva köp­­penyébe jól beburkolózva minél több mérgezett nyilat kilőni mások békéje, nyugalma és tisztessége ellen. Egyesek nem képesek kellőkép védekezni a sötétség e gyáva him­­pelléreivel szemben. Mozduljon hát meg az egész becsületes tár­sadalom s vesse ki magából az erkölcsi rothadás bacilusterjesztést. 1500 per egy nap. I — Ш— A kereskedők és az uj törvény. j Jelentettük a minap, hogy 1915 év január 1-én életbe lép az uj polgári perrendtartás, mely a pe­­relhetésre uj törvényt és szabályt állít föl. Kereskedőink, a kiknek kinnlevősége nagy és az adósok más helyen tartózkodnak, úgy segítettek most magukon, hogy az összes vidéki adósok ellen beadták a keresetet. A kir. járás-­­ bírósághoz dec. 80. és 31 -ik napján ilyen 1500 pert adtak be, hogy az új törvény hatályát meg­előzzék. El lehet gondolni, hogy a bíró­ságnak ez mi munkát adott az óév utolsó napjaiban. Itt említjük meg, hogy az új perrendtartás értelmében a telek­könyvi hatóság a kir. törvény­szék jogköréből átmegy a járás­bíróság munkakörébe. Ez is az első bíróság munkáját rettentően megszaporította, annyival inkább, mert nagy személyzethián­y is van. De az új perrendtartás az ipar­­bíráskodás rendjén is változtat. Az iparos munkaadó és a segéd és tanoncszolgálati viszonyaiból eredő kereseteket az iparhatóság békéltető bizottsága előtt kell meg­indítani. Ha valamelyik fél ezzel a határozattal megelégedve nincs, az ügyet 8 nap alatt a királyi járásbíróság elé viheti. A hivata­los lap mai számában közölt ren­delet szerint az iparos­ feleknek azt a könnyebbséget nyújtja, hogy ezután nem szükséges külön ke­resetet benyújtani a királyi járás­­bírósághoz, hanem az iparható­sági, békéltető bizottsági határo­zattal meg nem elégedő fél az ügynek a járásbírósághoz való vitelére irányuló bejelentését szóval vagy írásban az eljáró iparható­ság vagy békéltető bizottság előtt tartozik megtenni. Príma, szárasz Bükktűzifa jutányos árban rendelhető a Magyar Fakeres­­kedelmi IL­T-nál Marosv­ás­érhely, Soó* Pál-utCa* 10. (a felsővárosi állomás mellett.) Telefon­szám 399. A újság felelős? Egy kolozsvári laptársunk írja a kö­vetkező sorokat, a­melyet egész bátor­sággal magunkra is vonatkoztathatnak. Ebből a közleményből kitűnik, hogy mikép gondolkozik a közönség egy része a háborús hírekről. Köszönjük, hogy védelmébe vette lapunkat, de úgy érezzük, hogy az ilyen megjegyzésekkel szemben nem szorultunk semmi védelemre. Hallottunk mi is róla, hogy még intelligens emberek is az újságokat teszik felelőssé azért, hogy Vilmos császár még nincs Páriában, holott már rég lehulltak a feleselek, Potiorek is nyugdíjba ment, mielőtt Szerbiát kivégezte volna. Hát ez mind igaz, csak azt nem tudjuk, hogy mindezekért miért hibások az újságok és ezek között az­­Ellenzék*, amely nem csinál kirsket, mert nem is szabad, hanem egyszerűen lenyomtatja azo­kat a táviratokat, a­miket vagy hi­vatalosa kaap, vagy tudósítójától, a­ki megint a legszigorúbb katonai cenzúrának van alávetve. Az újsá­got ma volt sz­épen nem az újság­írók csinálják, hanem a katonák, a­kik csak azt engedik közölni, a­mit ők jónak látnak. Az újságok a harctéri hírekért csak annyiban felelősek, ha jók azok, vagy rosz­­szak, mint a telefon azért, amit belekiabálnak. * * De talán jól is van ez így. Mert ha mindent a maga valójában megírnának a lépők, a közönség idegrendszere mondana legelőször csődöt. Elégedjék meg tehát az elégedetlen közönség azzal, hogy mindig a nagy közönség érdekét néz­zük, a midőn tollunkat kezünkbe vess­­szü­k. Újévi üdvözletek. Marosvásárhely, jan. 2. Tegnap az újév első napját üdvö­zöltük. Ez alkalomból, mint jelentettük, városunk II. kerületi képviselőjét , Désy Zoltánt, ki a kárpáti harcok színhelyén teljes egészségben teljesít katonai szolgálatot — a város füg­getlenségi polgársága üdvözölte. A megye a Nagyenyeden tartózkodó Szász főispán és kormánybiztosnak távirati­lag gratulált. Dr. Bernády György fő­ispán Tisza litván miniszterelnöknek és Sándor János belügyminiszternek fejezte ki újévi üdvözletét. A városi tanács és a városi hivatalnoki kar, Kofbauer polgármestert kereste fel üdvözlésével. Az Alkotmány­párt Ugron Gábor dr.-t gratulálta meg, az ügyvédi ka­mara pedig Dr. Bedő Sándor kamarai elnököt üdvözölte az új év alkalmából. Köllő Ignác alispánt a megyebeli kö­zönség részesítette az újévi gratulációk figyelmességében. *вшшшяявнш ш/яп/твятишт «шшпм Sebess hadnagy. Érdekes harctéri eseményt közöl­nek velünk. Zilahi Sebess hadnagy, a­ki a 62-ik gy. ezred tartalékos tisztje és a ki civil életben tanár a dési gymnasiumban — följegy­zésre méltó haditettet művelt. A hadnagy 250 katonával elfogott 6000 oroszt. A foglyulejtést csellel követte el. Megjelent nehányad magával az orosz parancsnoknál fehér zászló alatt és felhívta az orosz parancsnokot, hogy kato­náival adja meg magát, különben a néhány kilométernyire levő nagy osztrák-magyar sereg megkezdi a támadást. Az orosz parancsnok elhitte Sebess hadnagynak, hogy a támadásra egy egész brigád ér­kezett és megadta magát. Mikor az oroszokat foglyul ejtette, kisült, hogy az egész nagy csapat be­mondása csel volt és Sebess had­nagy azért követte el a félreveze­tést, mert kis csapatával (250 em­ber) egy 6000 főből álló orosz katonaság állott szemben. Sebess hadnagy az utolsó pillanatban ha­tározta el magát erre és hogy ez neki fényesen sikerült, most nagy kitüntetésre terjesztették fel. мваии—ври !■■>■■■■ ними—­ таатвквявт 10 év óta fennálló tűzifa és szén üzlet 6 1 a d­b. Cím a kiadóban: со

Next