Ellenőr, 1919. július-december (13. évfolyam, 99-192. szám)
1919-12-03 / 179. szám
' fl C J^ oajD j 03 00 Ji 0 » © X te* Sa '«J .© cd CS .*8 0 *ec esu tó sH 03 2 ja s —h r*. ■*o *■ íS « .© *j N tí oen $ 4 er4 tícJ © J3 *© u S . w k-í .-r-( 'w' ' tsz' r 3 'eS 0 U■53 UQ O cp ss*ss ess ■ o SEI A legfőbb tanács még nem jelenti az egész békekonferenciát. A francia nyelvű román hivatalos lap vezető cikkben a történelem ítéletére bízza a Romániával szemben tanúsított nmvátartást. ABrantói Lapokéból. Bukarest, nov. 27. Az „Indépedance Romaine” mai száma vezetőcikkében éles kritikát gyakorol a legfőbb tanácsról. A békekonferencián, úgymond, egy szűkebb körű szervezetet alkottak, mely többé nem az egyenlő hatalmak gyülekezete, hanem a nagyhatalmak legfelsőbb bírósága, mely elött a többi államoknak, melyek nem vesznek benne, részt, csak l. kívánságaik előterjesztésére van joguk, azontúl csak megsebbezhetetlen ítéletet van joguk tudoraival tenni. A legfőbb tanács, melynagy és kicsiny, gyönge és erős államokat ismer, jogot vindikál rá magának, hogy a világ sorsáról az érdekeltek beleegyezése nélkül döntsön, még akkor is, ha ezek szövetségesek és győzök voltak. Ma már látható az az állapot, ahová a legfőbb tanács rendszere juttatja az egész Európát. A legsúlyosabb és a legtehetetlenebb helyzet kétségtelenül a román probléma. A legtöbb tanács utolsó jegyzéke, amit Romániához intézett, e kor történetírója számára mély meglepetés forrása lesz. Csodálkozva fogja kérdezni, mikép volt a lehetséges, hogy egy államot, mely szuverenitásának súlyos bántalmazását nem akarta elfogadni, a saját szövetségesei fenyegetnek meg a szövetségi viszony megszakításával. A jegyzék tartalma is meglepetés lesz, mert emberi ésszel lehetetlen megérteni, hogyan lehetséges a szövetségesek egész világának szakítása egy kis szövetségessel, ez utóbbi hibája miatt. Emlékezetbe kell hozni az okmány főbb jellemvonásait. Románia írja alá az osztrák békeszerződést, ami paradox szerződés, mivel ellenséges államról lévén szó, módosítja egy szövetséges állam belső szervezetét és megtámadja függetlenségét Ez jogi képtelenség. Románia az 1877 -iki háború alapján föltétlenül független állam A szövetségesek 1916 ban mint ilyennek elismertállammal kötöttek szövetségi szerződést. És ma azt akarják, hogy ez az ország egy oly háború végén veszítse el a függetlenségét, melyben győzelmes volt s amelyben a közös ügynek lényeges szolgálatokat tett. A legszigorúbb, a legpártatlanabb igazságérzet is felháborodik e gondolat miatt, mely minden bizalmat elcsüggeszt és minden reményt a jog alapjára helyez-fekedő világra nézve megsemmisít. A jegyzék azt is követeli Ro- mániától, hogy fogadjon el ellen-őrzést a román hadsereg által Magyarországon eszközölt rekvirálások ügyében, s egy igazi háború somán, melybe Romániát Kun Béla sodorta, s amelyben az ország több ezer katonáját vesztette el, hogy kímélje az antant katonáit. Románia már közölte a legfőbb tanáccsal, hogy késő mindazt viszszaadni, ami nem hadizsákmány, de most ellenőrzést is akarnak gyakorolni Romániával szemben. Mit lehet válaszolni erre a követelésre. Az egyetlen lehetséges válasz arra való hivatkozás, hogy Romániát az utolsó cseppig kiszipolyozta a kétéves német—magyar bulgár okkupáció, melyet a legfőbb tanács nagyon hamar elfelejtett, s amelyre korántsem fektetett olyan súlyt, mint a magyarországi román megszállásra. Végül a jegyzék azt is követeli, hogy a román csapatok olyan határra vonuljanak vissza, mely nem is fog szerepni a Magyarországgal kötendő szerződésben, abban a szerződésben, melyet még meg sem szerkesztettek. És nem szólunk többet a jegyzék hangjáról, mely annak oly speciális jelleget kölcsönöz. A különösebb azonban az a változás, mely a szövetségesek magatartásában a bukaresti békeszerződéssel szemben beállott. Ugyanazok a hatalmak, melyek első képviselőik útján a megsértett Románia iránt rokonszenvüket és hűségüket nyilvánították, midőn az ellenség Bukarestben revolvert szegezve Románia homlokának, értéktelen aláírásra kényszerítette, most szemére vésik a bukaresti békét. Emlékezzenek csak vissza az angol és francia miniszterek nyilatkozataira a bánatos Romániáról, Romániáról „az áldozatról“, Romániáról, mely „a német szerződés dacára is szövetségesünk marad.* Ma egy argumentum híján Románia arcába vágják ezt a dokumentumot, mint egy harctérről hazatérő férfi gyalázza a feleségét, mert ez elszenvedte az ellenséges katona erőszakát. __ És ha ilyen eljárást alkalmaznak a kis Romániával szemben, szakítással fenyegetve az estre, ha nem írja alá az osztrák béke- , szerződést, miért nem fenyegetik meg a nagy Amerikát is, hogy nem akarja ratifikálni a német békeszerződést ? ! Egy utolsó kérdés járul előtérbe- Mit is jelent voltakép a viszony megszakítása ? Románia és ki között? A legfőbb tanáccsal? Azok * kal az államokkal, melyek alkot* ják? De hisz előbb a parlament- nek és az országnak el kell fogadniok ezt a szakítást és ez is megoldandó probléma. És aztán, a legfőbb tanács csak orgánuma a békekonferenciának. Váljon az a harminc állam is, melyből, a konferencia áll, szintén megszajkitja kapcsolatát Romániával ? Íme mennyi kérdés vetődik föl/szomorú, hogy idáig fejlődtek a dolgok. A történelem meg fogja állapi- . pítani azt a tényt, hogy négy-öt , emberből álló tanács neki akarta , szabadítani az egész világot egy kis állam ellen, melynek az az egyetlen bűne, hogy nem akarta elfogadni az egykori szuverenitásától való megfosztását. Szlovákia között egy köztársasági védszövetségnek kell létrejönnie. Bécsi megbízható értesülések szerint a monarchisták terve az, hogy megszervezik a bécsi fehér hadsereget és annak parancsnokául Kövess Herman tábornagyot kérik fel, aki ez esetben átveszi a parancsnokságot az egész osztrák hadsereg fölött. Maros-Yáná»l*el* 1919 december 3 SZERDA Central: Dr. REPEDE XHI* dviolyam 179 ■UiflMMBHnnMWmilOMMe •’V.' w ■ -4M Rxiixiizf 01«« Xi xuisinmi KLÖFISXTfiSI arak (talyben cfjressiím író SO (illír. Vidéken egy évre..........60 kor. . «1 89 . , negyed éry* ... 15 . , BIT fcfiík ..... 6 , Nílfi «iBfkawti KOVÁCS ELBE srt2BGfrC3K£3,yxi:Eisr 3s»03L,rrr»,JLx ■ötsa® I fi) 8«?««*■ 30 MM. (2) | w Bohr«' ti«» 9. nt A sarkasetöség telefonj» 494. lakú 801 Klatfóiilvsta] talefonla IS. ist». EésSratot in adnak visssa. ■Ívtak« iBvelekr* utas véJoiio’onk tartilijinn «( klaié QKONN SÁMUELM Ausztria és a magyar béke Bécsből jelentik, hogy politikai körökben egy közelálló kormányzati krízisről beszélnek. Az élelmezési és a pénzügyi nehézségekhez hozzájárul m£g az az ellentét is, amely a szocialista és a keresztény szocialista miniszterek között mindjobban kiélesedik. A krízis nyíltan akkor fog kitörésre kerülni, hogy nyilvánosságra jutnak a magyar békefeltételek Osztrák-cseh szövetség- Wienből jelentik. A köztársasági érzelmű lakosság és a sajtó veszedelmesnek tartják a royalista mozgalmakat és nyíltan hangoztatják, hogy a veszedelem elhárítására keresni kell a megegyezést a csehszlovákokkal. A bécsi és prágai lapok ezért igyekeznek eltüntetni azokat az ellentéteket, amelyek az osztrákok és a csehek között fennállanak. Egyes prágai lapok támadják az antantot, mert magatartása Magyarországgal szemben már nem passziv. A prágai politikai körök annak szükségességét hangoztatják, hogy a fenyegető veszedelmekkel szemben Német Ausztria és Cseh- Kevy Marosvásárhelf, 1919. [dec. 3. — A tűzoltó napra a következő ujabb adományokat kaptuk: Bürger Albert sörgyára lüOO (wer) közönt; Guta Jánot 20, idr Stözló Mihály 30, id. László Mihály 30, Jakab Milis 50 koronás. Az »Ellenőr « szegényei javára: Auffanburg Ajtóst, aHangya* szövetkezetnékspouliszie Utdij 50, Bocsáncy Marton 50, Covrig Gezó MÁV felfigyelő 50, Todorovits lstván 20, Boconczy Gera 20, Várady József kereskedő 50, Moldovan és Orbán 50, Patronics Imre 80, Bréda Sándor 20 koronás. — Hangverseny. Ma esti és 8 kor kezdődik Zussmann-Haják-Tonkasi hangversenye a Kubtu palotában. Jegyek Barcasnél és az esti pénztárnál válthatók. — Múlt hó 30-ikán Smn Kálmán helyi Széchenyi-téri lakói mészárosnak Török Andor Kórod-Szentmirloni lakos a szekrényéből ellopott 4600 koronát. A rendőrség intézkedet a tettes feltalálásáról. — Szabó Ferencz bodegáinak kispiacon levő Üzletét ismeretlen tettesek feltörtek és onnan árut mint egy 1000 korona értékben magukkal viszik. — A Zord Idő 7. száma elháríthatatlan technikai akadályok következtében csak ma este jelenik meg. Tartalmából kiemeljük: Tim Georgs Giere naplófolytatását, Büchler Pál Mi az Igazság ? címmel megjelent cikkét, Nagy Emma, Köpte! Deák Albert és Álgya Zoltán varsóit, Mester dr. conferenciát, Gulyás Károly Viola-cikkét, a szerkesztő cikkeit Tiszáról és Hercegit Ferencről, a szempontok között pedig Moltír és Killős írásait. * A főtér melletti utca elején 4 szoba és tartozékaiból álló ház, istállóval egy távolibb utcában 3 szoba és tartozákaiból álló, szopnal átvihető, egyszerűbb családi ház nagyon olcsón eladó. Azonkívül több más ház és telsk- jogitlan forgalmi iroda Bolyai u. 9 — Elveszett. Egy nőstény barnás szürke 6 hónapos vizsla kölyök, 2 mp előtt elveszett. Megtalálója Szentgyörgy utca 17. sz. alatt illő jutalomban fog részesönni. CH. SZILÁGYI R. fényképészeti műterme I . BOLYAI-u.3. Színház bejáratával szemben. "