Ellenőr, 1871. február (3. évfolyam, 139-166. szám)
1871-02-06 / 144. szám
a következő határozatban állapodtak meg a községi tanácsosok: „Az ellenállást folytatni kell az ellenség kiűzetéséig. Ha Páris capitulál, Francziaország nem fogja a fővárost követni. Maga Lyon adja reá a példát. A kormány kéretik, hogy nagyobb kitartássel működjék.' E határozat felirat alakjában a községtanács két küldöttje által azonnal Bordeaux-ba küldetett a védetmi kormányhoz. Az itteni lapok a lyoni községtanácsosok nyilatkozatát köztik és valószínűleg így fognak cselekedni egész keleti és déli Francziaországban. Máris egy eléggé mérsékelt lap Grenoble-ban e frázissal jelent meg : „Páris nem Francziaország !“ Nevezett levelező ugyancsak Lyonból írja jan. 30-ról. A párisi híreket megerősítették. Most még a meglepetés hatalma alatt állanak az itteni lakosok, de hiszem, hogy az ellenhatás nagyon élénk lesz. A lakosok helyesléssel fogadták a községtanács múltkori határozatát és mindenki azt kiáltja: „Nem engedünk át semmit sem területünkből.” Ha az alkotmányozó gyűlés a háború folytatása mellett szavaz, Lyonban erélyes támaszra fog találni. Sőt tovább megyek, ha Gambetta, kit az isten tartson meg számunkra, —a párisi kormánynyal ellenkezésbe jó, itt mindjárt fog oly sziveket s karokat találni, melyek melléje állva az ellenállást folytatni készek. Bordeaux-ból a következő sürgönyt küldte a belügyminiszter a praefectusokhoz. Bordeaux, jan. 31-én. A bordeauxi községtanács jan. 31-én tartott ülésén a következő határozatot fogadta el egyhangúlag, melyet közvetlenül a kormánynak megküldött : „A bordeauxi községtanács tiltakozik a jelen események közepette mindazon békefeltételek ellen, melyek nem őrzik meg teljesen a nemzeti becsületet. Kéri a bordeauxi delegált kormányt, hogy maradjon meg helyén és folytassa a legnagyobb erélylyel készületeit az élet-halál harcára. Éljen a köztársaság!“ A posták s távirdák főigazgatója, Steenackert egy jelentést hirdetett ki, melyben tudatja a közönséggel, hogy a postai szolgálatot életbe léptette a Parisra szóló be nem pecsételt levelek számára, melyek az ország bármely pontjáról Versailleson keresztül a német főhadiszállás közvetítésével fognak rendeltetési helyekre menesztetni-Abdel Kader az algíri ex-emir egy tiltakozást küldött a kormánynak, és kikel neves pecsétje bitorlása, ellen, melylyel Algírt lázadásra akarják indítani. Ő ilyen merényletekről azt állítja, hogy ezek az igazsággal, az az ég s az ő akaratával ellenkeznek. M a rg e ncy-ból írja egy német levelező jan. 2- ről . Ma reggel 3 órakor hozta meg Kranza őrnagy Páris capitulatiójának hírét. Dél felé Welcke őrnagy St. Denisbe ment, hogy ennek parancsnokát a szomszéd erődök átadására felszólítsa. 10 órakor indult el innen St. Denis-be a szász kir. herczeg törzskarával. Midőn a falu kis temploma mellett elhaladtak a németek, a helyőrségi katonák énekeltek. Welcke nem jött vissza. Azt beszélték, hogy a parancsnokot rosz hangulatban találta. A franczia csapatok fenyegetőleg viselték magukat. Az őrnagy távozott. Később azonban avval a hirrel jött vissza, hogy minden el van már végezve. Ez alatt a kir. herczeg és törzskara őrködtek. Ferencz császár ezrede és 4 zászlóalj Lanit, Denis és Enghien közé nyomult. A csapatok megállották. A műszaki osztály tisztjei és két csapat tüzét előre bement az erődbe a lőporkészlet, az ágyuk és raktárakat átvenni. 2 óra után Welcke találkozván a kir. herczeggel, jelentést tett arról, hogy a St. denisi helyőrség egy része el nem vonult s a lakosság fel van ingerelve, és egy elég erős hadtestet kért a hely elfoglalására. A csapatok folytatták útjukat La Briche közelébe, mely keveset szenvedett, innen Nord nevű erődhöz mentek, melynek nagy része szétromboltatott. Itt a védmunkálatoknál megjelent a franczia törzskar küldöttje, ki azt jelenté, hogy St. Denis-ből elvonult a katonaság és a nemzetőrség s a mozgók letették fegyvereiket. A németek St.Denis főutczáján vonultak be a városba. A házak a place d’Armes-ig teljesen össze vannak rombolva. A polgárok két sorban, lehajtott fejjel, éhes arczcal nézték végig a németeket. Midőn a vértesek megjelentek, az asszonyok és gyermekek azt kiálták : Les Uhlans ! les Uhlans! (a dsidások !) A főtéren megállották az összes csapatok és a katonai zene előadta a „párisi indulót“ és az „ich bin ein Preusse" czímű zenedarabot St. Denis ideigl. kormányzója Zychluiski dandártábornok. A fa és élelmi kereskedők minden oldalról ide sietnek. A német őrszemek körös-körül vannak felállítva 500 métrenyire közelebb Párishoz, mint az erődök. A német vonalon ki sem léphet át külön engedély nélkül. A keleti erőd el van foglalva ; parancsnoka jelenti, hogy 1,200 bomba esett rája a bombázás alatt. György herczeg minden akadály nélkül elfoglalta a keleti erődöt. Lajos hesseni herczeg a Mont-Vallérien-be vonult. Attól félnek, hogy ma este zavarok fognak Párisban történni. Egész St. Denis köztársaság-ellenes. Versaillesból írják jan. 30-ról. Az itteni főhadiszálláson azt beszélik, hogy a jelen egyezménynek a béke lesz eredménye, mert elég idő van a valódi közvélemény kipuhatolására, tekintve a béke vagy a háború kérdését. A Globenak a következőket írják a poroszok igényeiről: Midőn a németek egész tartományokat követeltek Francziaországtól, azt hittük, hogy biztonságuk biztosítását akarják azokkal elérni, de most egy oly igénynyel lépnek fel, mely semmi összeköttetésben sincs a határkérdéssel. Pondichéry követelése a németek részéről támadó ostobaságról tanúskodik. A legkisebb ügyet sem hozhatják fel e mellett és nem hisszük, hogy Francziaországnak joga lenne beleegyezésünk nélkül egy ily engedményre. Pondichéry (város) mintegy 85 mille-nyire fekszik délfelé Madrastól, 40,000 lélekkel bir. Területe 1070 mille és egész népe 120 ezerből áll. E gyarmatot Anglia foglalta el többször és visszaadta Francziaországnak. 1815-ben utoljára kapta azon feltétellel, mely szerint egy európai fegyveres hatalom nem köthet ki benne és egy erődítvényt sem szabad területen felál l A departementek Páris capitulatiója után. Páris kapitulatiójának híre Boulogneban nagy izgatottságot idézett elő, írják egy angol lapnak. Eleinte senki sem adott hitelt e hírnek s egyedül a legújabb porosz kölcsön előteremtésének megkönnyítésére czélzó fogást láttak benne; mások ismét csodálatos módon összekeverék a kapitulatió kérdését a békekötés kérdésével, s úgy okoskodnak, hogy mivel Favre nem illetékes a béke megkötésére, Páris feladása ügyében sem alkudozhat. Eltekintve azonban a valódi vagy színlelt kétségeskedéstől, mindenki inkább örülni, mint szomorkodni látszik a dolgok újabb fordulatán, melytől végleges békét várnak, sőt átalában Elsass és Lotharingia átengedésébe is belenyugosznak, mint oly dologba, melyet kényszerűség parancsol. Laptulajdonos: Cwraátoay LmJmu Jules Favre legújabb kibocsájtványa, mely a választásokat elrendeli, kétség nélkül a legkülönösebb helyzetet idézte elő. Már az is emeli különös voltát, mint az Echo du Parlament mondja, hogy e fontos választást oly időben eszközük, midőn az ország háromnegyedrésze a győző hatalmában van. Roppant sok franczia külföldön él. Át fogják-e adhatni ezek szavazatukat az elfoglalt vidékeken, lakhelyükön vagy másutt? A Németországban fogoly francziák, kiknek száma 400 ezerre létezik, részt vesznek-e a szavazásban ? Ha nem, úgy fog-e szavazni a párisi helyőrség és ama 200 ezer mozgó, kik a fővárosban vannak ? Továbbá, mit fognak tenni, hogy 10 nap alatt elkészítsék a választók lajstromait ? Egy bordeauxi sürgöny szerint egész Francziaország részt fog venni a szavazásban. Elsais és Lotharingia hozzá van-e számítva. Ehhez még a szenvedő választói képesség járul. Megengedi-e az ideiglenes kormány a Francziaországon kívül levők kijelölését? Meglehet-e választani a Bonaparte és Orléans család tagjait? Mindezen kérdések válaszra várnak. Egy másik nem kevésbé fontos dolog az, hogy a nemzeti gyűlés febr. 15-én fog Bordeaux-ban összeülni és már 18-án munkálatait befejezni, mert e nappal telik le a fegyverszünet ideje. Alkotmányozó gyűlésnek nem nevezhető az egybevitt nemzeti gyűlés, mert egyedül a béke és háború felett fog határozni. A demarkationalis vonal körte alakú, mint St. A. jelenti. A németektől elfoglalt helyek között legkeskenyebb Elsass. Innen délre és északra kiszélesül. Lotharingia, Champagne, az Ardennesek és a Franche-Comté a poroszok által elfoglalt területet képezik. Északra a csatornáig és pedig Abbeville, Dieppe, Tionville, Honfleur és Havreig terjed az elfoglalt terület. Nyugaton a Caen, Alenin, Le Mans, Tours és Chateauroux vonala képezi a határt. Utóbb nevezett várostól északkeletre Orléanson át Auxerre-re, Chatillonra Belfort irányában húzódik a vonal. A bourgundi demarcationális vonal felett még nem határoztak. Tekintve a dolgok jelen állását az Auxerre, Autun, Mâcon és a helvécziai határ Géninél fogja a demarcationális vonalat alkotni. Garibaldi, ki Dijont mindeddig megtarta, miután Besangon-nál a legújabb eseményt tudomásul vette, Nevers felé visszavonulhatott. Ha az egész vonalat a nevezetes városok nevéből állítjuk össze, úgy látjuk, hogy Weiszenburg, Thionville, Sedan, St. Quentin, Amiens, Dieppe, Havre, Caen, Le Mans, Tours, Orléans, Auxerre, Autun, Pontarlin, és Mulhausen az összes ellenséges vonalak legfőbb pontjai.A fegyverszünet tartamában 31 departement marad a német hadsereg kezében. Spanyol körjegyzék: Martos, spanyol külügyminiszter a következő körjegyzéket intézte az európai udvarokhoz: „Miniszter úr ! Bevégződvén a spanyol forradalom, a kortesek által választott herczeg elfoglalván a trónt, a képviseleti kormány megszilárdulván, Amadeo király minisztériuma opportunnal tartja értesíteni a Spanyolországgal barátságos lábon álló nemzeteket terveiről, aspiratióiról." Hálás szavakban emlékezvén meg Martos úr jelen kormányelnökről és a meggyilkolt Prímről így folytatja: „Ő felsége kormányának komoly szándéka fentartani az alkotmányt, biztosítni a közbátorságot Elérkezett az idő a monarchius törvényesség megállapítására, a nemzeti akarattól támogatót trón megszilárdítására. Ez azon intézmény, mel fölötte áll a pártküzdelmeknek, kibékíti a szétágazó érdekeket, egyesít minden jó spanyolt a polgárháborúk, belviszályok megszüntetésére. „Ha a kormány missiója, a belpolitika szempontjából világos és határozottan körvonalazott ha fő czélja fentartani a törvényiséget, újjászervezi a közigazgatást, javítni a pénzügyeket a külpolitikában, sem ingadozóbbak vezéreszméi. Spanyolország békében óhajt élni minden nemzettel. Régóta hagyományos alapelvi ez külpolitikájának s ha néha kényszerítve volt ettől megválni, ő sohasem volt a kihívó. „Ha ily érzelmek bevitették akkor, midőn az utóbbi években viszonyai bonyolultságánál fogva a nemzetközi mozgalomban részt se vett, annyival inkább fogják azon érzelmek vezényelni most, midőn alkotmánya helyreállításával belép az európai életbe, nemzeti jelleme a század intézményeinek befolyása alatt a népek közös jellemét öltvén magára. „A kormány a humanitás és a békés egyetértés érzelmeitől hatva át, mélyen fájlalja azon két nemzetnek rettentő küzdelmét, melyek oly kiváló helyet foglalnak el a civilisatió előharczosai közt s buzgón óhajtja, hogy a béke szava, mely az isten szava, megindítson minden szivet. „Anglia, Olaszország, a honvédelmi kormány és Belgium képviselői hivatalosan tisztelegtek, a többi hatalmak képviselői pedig a legszívélyesebb viszonyban élnek őfelsége kormányával, várva megbízó leveleiket. Jó egyetértésben kíván lenni a kormány őszentségével is. Mexikóval csakhamar diplomatiai összeköttetésbe lép, ami igen nagy érdekű Spanyolországra nézve. A washingtoni kabinettel folytatott alkudozások remélni engedik, hogy ünnepélyes szerződések szentesíteni fogják a non interventiót, a kereskedelmi összeköttetést a köztársasággal és saját rokonnépeivel, melyeknek fölvirágzását élénken kívánja, föltéve, hogy ők is jóakarattal viseltetnek Spanyolország iránt. Fogadja stb. Madrid, 1871. jan. 20. Cristino Martos: Az uj orosz hadsereg. Az orosz haderők szervezése legközelebb nagyszerű haladást tett, írják egy angol lapnak Pétervárból jan. 27-éről. Egy külön katonai bizottság neveztetett ki a szervezési munkálatok kidolgozására s ez munkálatát a czár elé terjesztve, megnyerte reá jan. 7-én a legfelsőbb szentesítést. A bizottság munkálatának főelvei a következő pontokban foglalhatók össze: 1) A haza védelme szent kötelessége minden orosznak; 2) a szárazföldi és tengeri haderő évenkinti sorozás által egészíttetik ki, mely alá minden 22 évet meghaladott ifjú alá esik; 3) a rendes katonai szolgálatba lépni kívánók számát évenkint törvény fogja meghatározni; 4) a belépést sorshúzás dönti el, kivételnek csak a physikailag képtelenekre nézve van helye,s az ifjak 22 éven fölül mindnyájan sorozás alá esnek; 5) ideiglenes kivételek korlátolt határok között azonban megengedhetők a családfentartási, népnevelési, gazdászati s ipari szempontokból. Továbbá a physikailag képtelenek is alkalmazhatók a hadseregben oly szolgálatokra, melyek a testi hiányok mellett is teljesíthetők (pl. irodákban, orvosi karnál, a különböző katonai műhelyekben); 6) helyettesítés vagy kiváltás meg nem engedtetik; 7) a szolgálati idő hét év ; 8) a hét év leteltével az illetők kilépnek ugyan a tényleges szolgálatból, de további nyolcz évig még mint tartalékosok szerepelnek s mint ilyenek háború esetén bármikor fegyverbe szólithatók. Béke idején az ily tartalékosok csak rövid hadgyakorlatokra és szemlékre jelennek meg illető lakhelyeikhez közel eső helyeken; 9) katonatisztek, katonai mérnökök stb. kellő kiképzése tekintetéből e pályára minősített 17 éves ifjak mint önkénytesek léphetnek be a hadseregbe s az ily önkénytesek szolgálati idejét külön rendelet fogja meghatározni; 10.) Az önkénytesek szolgálati idejük leteltével,mint magánosak avagy mint tisztek a tartalékba léphetnek által, vagy pedig mint rendes tisztek a sorkatonaság közé is felvétetnek; 11.) A kik ily módon a tartalékba léptek, vagy kik a sorkatonaságnál töltött szolgálat után oda hagyták a hadsereget, 36 éves korukig a tartalékhoz tartoznak. 12.) A kozákok, az ázsiai lakosok s a fínlandiakból képzendő tartalékosokra nézve külön rendszabályok léptetendők életbe. Az orosz lapok nem igen vannak megelégedve a bizottság ezen munkálatával s egyebek közt felette hosszúnak tartják a szolgálati időt, továbbá utánzásnak tartják az egészet a porosz, franczia és osztrák hadszervezésből s igy képtelennek arra, hogy a nemzet szellemének megfeleljen. A hivatalos lapból, Scheich József nyugkincstári mérnöknek ötven évet meghaladó szolgálatai elismeréséül, továbbá Aradszky Radoszláv zombori városi alkapitánynak, négy rablónak saját élete veszélyeztetésével eszközlött kézre kerítéséért a koronást arany érdemkereszt adományoztatott. Budinszky Imre lehóczi görög katholikus lelkésznek, a Csertészen múlt évi mártius 23-án dühöngött tűzvész alkalmával tanúsított önfeláldozó tevékenységéért pedig legfelsőbb elismerés nyilvánittatik. Hírek, Pest, febr. 5. — A Nagy István féle becses könyv- és okmánytárt, mint már egy időben írtuk, annak mostani tulajdonosai: Liszt és Frauke, lipcsei antiquariusok el akarják adni s felhívják az érdekelteket, hogy 3 hó alatt forduljanak hozzájok. Ha ez idő alatt nem találkoznék az egészre vevő, részenkint fogják árverezni. A könyvtár 40.000 kötetéről szóló lajstroma tavaly jelent meg, s akkor láttuk, mily nagybecsű művek, unikumok vannak benne, melyeket százszoros áron is vissza kellene szereznünk. Most a lipcsei antiqnariusok az eredeti okiratgyűjtemény katalógusát tették közzé. A magyar és erdélyi történelemnek roppant anyaga hever benne feldolgozatlanul. Egész folansok vannak ott, a Rákócziak idejére vonatkozók, melyek még többnyire ismeretlenek, s új adalékokat tartalmaznak. Nagy Lajos egy eredeti okirata 1351- ből, melyben II. András arany bulláját megerősíti, Hunyadi János jelentése a várnai csatáról 1444- ből, az 1627-ki békekötésre vonatkozó egy eredeti okmány, stb. stb. Az egész gyűjtemény valami 5000 külön darabot számlál, s ahol még vagy 4000 régi nyomtatvány és kézirat járul. S e kincsek, kérdjük, szabad-e, hogy ránk nézve elveszszenek. — Bourbaki egy lyoni távsürgöny szerint febr. 2-án meghalt azon seb következtében, melyet öngyilkossági kísérlete alkalmával magán ejtett. Görög család ivadéka s 1816-ban született Párisban. A st. cyri katonai iskolában nőve fel, mint hadnagy lépett 1836-ban az 59-ik ezredbe. Algírban csakhamar magas katonai rangra emelkedett, úgy hogy 1846-ban már zászlóaljparancsnok volt, 1851-ben pedig egy zuáv ezred ezredese lett. Az afrikai háborúban vakmerő bátorsága által tűnt ki. A krimi hadjáratban már mint dandárparancsnok Almánál, Inkermannál és Sebastopolnál tűnt ki. Az 1859-ki olasz hadjáratban a lyoni hadosztály parancsnoka volt. A jelenlegi háború kitörése alkalmával a császári gárda fölött parancsnokolt s ezzel részt vett a véres metzi csatákban. Ide bezáratva, sokat megbeszélt titok teljes útjára kelt Chislehurstba, a császárnéhoz. Az északi hadsereg szervezése után a loirei sereg 18. hadtestét vezérelte, majd az úgynevezett keleti sereg főparancsnoka lett s ottani működése, valamint utolsó napjai sokkal ismeretesebbek, semhogy azokra újra ki kellene terjeszkednünk. Legutóbbi hadműveletei fölött ítélni pedig csak a jövő lesz képes. A hasonszenvi kórház, mely a ferenczvárosi kis főutcza 15-ik sz. házában december 15-én megnyílt, 15 ágyra van berendezve s dr. Hausman Ferencz vezetése alatt áll. A betegápolást Sz. Vinczéről czimzett irgalmas nének látják el. A rendelő és felvételi órák délelőtti 9-től 11-ig vannak. A fizetendő tartásdíj naponként minden betegtől 60 kv. és következőleg rovatik le: a felvétel napján 10 fit előlegezendő, mely összegből a beteg — ha a fizetésnek megfelelő idő letelte előtt meggyógyultan elbocsáttatnék — minden hátralevő napra 60 krt visszakap; ellenben hoszszabb időrel benmaradása esetén minden napra utólag 60 krt ráfizet. Azon esetben, ha a beteg 16 nap lefolyta előtt meghaláloznék , befizetett pénzének maradványa eltakarítására fordittatik. — A hadsereg, mint irtuk, gumicsuklyákkal fog elláttatni. Most azonban elhatározták, hogy egyelőre csak a gyalogcsapatokon tesznek vele próbát, s ha czélszerűnek bizonyul, kiterjesztik a lovasságra és tüzérségre is. — Szabadkáról a „P. N.“ újdonságai közt olvastuk s most utána zengik a kormánypárti fióklapok a vidéken, hogy érdemes feljegyezni ama férfiú nevét, ki az ily dolgokban — azaz: a köznevelési téren — legelős buzgólkodik. Ez a város polgármestere s az „iskolaszék elnöke, hívják pedig: Lénárd Máténak. — Erre nekünk azt írják, hogy érdemes feljegyezni azon férfi nevét is, ki a leányiskolát a ferenczrendi barátoknak — minden kritikán alul u. n. „sütő házába“ tette át azért, mert igen „kényelmesnek" találja, hogy olcsó házbér mellett lakjék a város azon épületében, melyet legalkalmasabb volna leánynöveldének berendezni. — Ez is a város polgármestere s az iskolaszék elnöke, ezt is Lénárd Máténak hívják. — Orbán Balázs sajtópere, melyet Biró Mihály indított ellene, márt. 2-án kerül tárgyalásra a pesti esküdtszék előtt. — Halász Imre a „P. Lloyd“ munkatársa miniszterelnökségi osztálytanácsossá neveztetett ki. A farsangi bolondok számát egy élelmes bálrendező vendéglős akkép szaporítja, hogy női kézzel meghívó leveleket irat egyes uracsokhoz, kik aztán jönnek, látnak, azaz nem látják ugyan azt, ki légyottra hivta őket, hanem láthatnak mást, a mivel az illető vendéglős nem törődik. Neki elég, hogy az uracsok fizetnek s talán terjesztik is báljai hírét. — Az ebadó behozatala Aradon is szóba jött a városi közgyűlésen. Voltak mellette is ellene is s midőn valaki, mint a veszettség elleni rendszabályt ajánlotta, egy másik valaki azt felelte, hogy behozatalával nem fogják megakadályozni, hogy veszett kutyák ne legyenek. Az emberek mind fizetnek adót s mégis akárhány veszett van köztük. Hanem az érv nem fogott a jelenlevőkön s elhatározták, hogy bizony csak ők is kivetik az adót a mopszokra s a pincsekre, úgy mint a jó financzminiszterek teszik az emberekkel s legfölebb csak annyi különbséget engednek meg, hogy ők egyetlen adónemmel is beérik. — Terpsicore hű papja, az erdélyi ifjúság kegyencze halt meg Kolozsvárit Svatek József tánczmesterben. Ismerte egész Erdély, hol éveken át járt megyéről megyére, faluról falura, a táncz művészetére oktatni a fiatalságot s a hová ő bevonult, ott bevonult a vigság is. Mint a vidék legtöbb tánczmestere, ő is mint könnyülábu szabólegényke lépett e pályára s a tűhez hű is maradt, úgy hogy a hímzésekben túl tett nem egy női kézén is. De a mi fődolog: becsülettel tánczolta végig életét s megérdemli, hogy ne csak a fiatalság, melynek annyi vigorát szerzett, hanem bárki is csendes nyugodalmat kívánjon neki. — „A nemzeti dalkör“ farsanghétfőn, azaz február hó 20-án mint minden esztendőben változatos mfísorozattal biró dalestélyt rendezend. — Kolozsvárit temetkezési egylet van alakulóban, mely a pesti „Entreprise de pompes funébres“-hez hasonlóan elvállalná a temetések rendezését. Kívánjuk, hogy valamivel magyarosabb elnevezést adjanak neki. — A táncz áldozata. Almás, bácskai községben a múlt hó végén tánczvigalom volt, melyben egy kis szállási iparos segéd oly hévvel és kitartással tánczolt, hogy halva rogyott össze. Egy Harpagon halt meg Pancsovában, ki azonban Pest városának templomairól gazdagon emlékezett meg végrendeletében. Bécsi lapok szerint neve B . . . Dániel János volt, s koldus módra tengődött. Családjával régóta ellenséges lábon állt és sem nejének, kitől elválva élt, sem gyermekeinek nem hagyott semmit, hanem halála előtt a papnak átadott egy csomagot, hogy tartalmát oszsza fel unokái között. A csomagban egy millió háromszázezer forint volt. — Egy franczia érzelmű lembergi lap, a „Dzienik Lwowski“ Páris kapitulációja alkalmából gyászkeretben jelent meg. B a 11 a b i I e. — A pesti távirdai tisztikar febr. 17-én tartja „az elhalt távirászok özvegyei és árvái javára“ rendezendő tánczvigalmát. Belépti jegyek a meghivó előmutatása mellett a távirdai hivatalban (Lloyd épület 1 fő emelet) kaphatók és pedig személyjegy 2 frt. családjegy 5 frton. LEGÚJABB POSTA. Bécs, 1871. febr. 5 (Saját levelezőnktől.) Bordeaux korántsem szándékozik a Páris által teremtett helyzetben megnyugodni. Mindazon franczia hírlapok úgy Bordeauxban, mint egyéb helyeken (párisi újságokat még nem láttunk, melyeknek a hazájuk felszabadításán kívül a köztársasági kormányforma fenntartása is szívükön fekszik, egyhangúlag oda nyilatkoznak, hogy a főváros négy hónapi hősies ellentállás, roppant szenvedések és kimondhatlan nélkülözések után becsületesen kapitulálhatott a nélkül azonban, hogy joga lett volna fegyverszünetet kötni, vagy pláne a béke alapjai iránt alkudozni. Ha ezen béke csakugyan olyan fog lenni, aminőről az angol lapok írtak, úgy azt a franczia Assemblée soha sem fogja elfogadni. Az említett lapok, melyek így okoskodnak, nem kivétel nélkül a háborút a végsőig prédikálják, de kivétel nélkül hirdetik, hogy a Bismarck úr által diktált feltételek erélyesen visszautasítandók. A leghatározottabban a bordeauxi „Siécle“ nyilatkozik, mely jan. 31-én egyátalán nem hiheti, hogy a gyalázatos békehíreken csak egy betű is igaz legyen. Ha Páris elesett — úgymond — természetes hivatása az, hogy hősies küzdelmeire utalván bennünket megboszulására szólítson fel ; teljes lehetetlen ellenben az, hogy azon örvénybe, melybe ő esett, bennünket is magával rántani akarna. De ép oly lehetetlen, folytatja a Siécle, az, hogy Jules Favre, a híres miniszter, ki az egész országnak kiadta a dicső jelszót: egy tapottat sem engedünk át földünkből, egy követ sem várainkból, hogy ez a hazafi azon békét irta alá, mely egyéb gyalázatos dolgokat meg sem emlitve Eliaszt és Lotharingiát engedi át. A „Siécle" ezen czikkét idézvén, a hivatalos „Correspondance de Bordeaux" ezt teszi hozzá: Társunk lehetetlennek tartja, hogy egy Favre ily békét kötött; mi meg azt mondjuk, hogy ha a lehetetlen csakugyan megtörtént, semmiféle körülmények között nem jöhet létre oly franczia gyülekezet, mely az ilyen békét elfogadná . Ezekből kitetszik, mikép az öldöklő háború még mindig nincs befejezve. Ha Poroszország extravagáns követeléseit nem mérsékeli (és erre kevés a kilátás,) úgy igen könnyen megtörténhetik, hogy a fegyverszünet után új hévvel fog folytattatni a háború. Annyi bizonyos, hogy a fegyverszünet a francziák által nem csak a választásokra, hanem felszerelésekre is használtatik; legújabban huszonöt új ezred felállítását rendelte el Gambetta. A választási előkészületekről egyéb nem hallatszik, mint amit a táviratok hoztak. A választások tartama alatt a postai és távirdai szolgálat egész Francziaországban helyre lesz állítva és a lakosság rendelkezésére áll. TÁVIRATOK. Bécs, febr. 5. (Az Ellenőr távirata.) A N. fr. Pr. némi tartózkodással jelenti, hogy Beust állása a delegátiók kedvező befolyása mellett is meg van ingatva. Az új osztrák minisztérium erősen katholikus színezettel fog bírni. Az alkotmánypártból egyetlen delegált sem szólhatott fel a belépésre. Kaiser, Beust és Potocki minden ajánlatra azt felelte, hogy majd Bécsbe érkeztével fogja magát elhatározni. Berlin febr. 5 (Az Ellenőr távirata.) A versaillesi szerződés következtében (?) a német pótcsapatok és lőszerkészletek szállítása ismét megkezdetett. Bern, febr. 5. (Az E11 e n őr távirata.) A Herzog és Chinchamp tk. közt kötött egyezmény szerint a franczia részről átadott fegyverek, felszerelés és hadikészlet a békekötés és az okozott költségek megtérítése után Francziaországnak visszaadatnak. Berlin febr. 5. (Az Ellenőr távirata.) A Favre és Bismarck közt folyó értekezésekben már volt szó a fegyverszünetnek esetleg márcz. 1-ig leendő meghosszabbításáról, hogy a franczia alkotmányozó gyűlés kellően megvitathassa a béke és a kormányforma kérdését. Egy befolyásos délnémet államférfiú állítólag felszólította Bismarckot, hogy Ausztriának az 1866-ki 20 millió frtnyi hadiköltséget a franczia hadikárpótlásból térítse meg. Bécs, febr. 5. (Az Ellenőr távirata.) Bukaresti legújabb hírek konstatálják, hogy Károly fejedelem marad s kísérleteket tesz az alkotmány megváltoztatására; a különböző hatalmak ügynökei a fejedelem érdekében működnek. Brüssel, febr. 4. Aumale hg. egy manifestumban kinyilatkoztatja kés*8^^ a jelöltség elfogadására, d „iknttványos monarchia előnyeit teszi, ígéri, hogy elismeri a köztársaságot és csatlakozni fog hozzá. Versailles, febr. 4. A „Gaulois" szerint Bismarck valamennyi franczia tisztnek megengedte, hogy mint jelölt"az alkotmányozó gyűlésbe'—felléphessen, ha azonban meg nem választatnék, köteles az illető három nap alatt hadifoglyul ismét jelenkezni. Vagya®. — A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság Bécsben, 1871. évi febr. 3-ik napján tartott ülésében az államjegyek forgalmi összegét 1871. évi jan. 31 én következőnek találta: A bizottság saját feljegyzései alapján a tulajdonképeni államjegyek összege: 1 frtosokban 89,246,911 frt 5 frtosokban 120,905,555 , 50 frtosokban 142,390,000 , 352,542,466 frt —kr . Hivatalos közlés folytán az államjegyekül nyilvánított bankjegyek összege: 1 frtosokban 1.532,471 frt 5 frtosokban 463,725 . 1.996,196 frt — „ Összesen ] 777 . 354.538,662 frt — „ A közös pénzügyminiszter hivatalos közlése szerint a sóbányákra bekebelezett és forgalomban levő zálogjegyek összege............................... 57.461,182 frt 50 kr. — A „Pest-külvárosi takarékpénztár“ hitelegylete ma d. e. 10 órakor tartá rendes évi közgyűlését. Miután a kellő határozathozatalra szükségeltető szám együtt volt, elnök az ülést megnyitván — üdvözölvén a megjelent tagokat — a hitelegylet elnökének , Kollár Mátyásnak adja a szót. A hitelegylet elnöke az egylet múlt évi állásáról rövid jelentést olvas föl, melyből a következőket emeljük ki: a múlt év folyama alatt 389 tag lépett a hitelegyletbe 432,250 frt engedélyezett hitellel ; részint kilépett, részint meghalt 5 tag 6000 frt hitellel s úgy decz. 31-én maradt 393 tag 426,250 frt hitellel. Leszámitoltatott 1105 drb. hitelegyleti váltó 817,045 frttal; tárczából kiment 661 drb. 478,685 frttal ; tárczában maradt 494 drb. 338,360 frttal. Hitelegyleti biztositéki alapba befolyt 21,065 frt, ugyanebből visszafizettetett 75 frt, maradt a lefolyt év decz. 31 én 20,990 frt. A hiteltulajdonosok egyetlen esetben vannak veszteség által 1000 frtig érdekelve, mi azonban a biztosíték kamatjával és tartaléktőkéjével elegendőleg fedeztetik. — Ezen jelentés után a hitelfelvételi tagok megválasztása következett. A dohánytermelés és kezelés előmozdítása czéljából a földmivelési miniszter az 1870-ki termésből a f. év apr. 24-én Pesten az orsz. gazd. egyesület köztelkén dohánykiállitást rendez, mely alkalommal több rendbeli jutalmak fognak a legjelesebb termelőknek odaítéltetni, éspedig arany,, ezüst és bronzérmek oly nagy termelők számára, kik a dohánytermelést legalább is 10 kat. holdat meghaladó területen, kertészek, dohányosok vagy napszámosok segélyével űzik, továbbá pénzjutalmak oly kisebb termelők és úgynevezett kertészek és dohányosok számára, kik a dohánytermelést saját háznépük erejével akár saját, akár bérleti vagy részre művelt földeken űzik. Ki fog adatni ugyanis a nagyban termelők számára 5 arany, 10 ezüst és 29 bronz érem, a kistermelők és dohányosok számára pedig 5 jutalom 50 írtjával, 10 jutalom 25 írtjával, 20 jutalom pedig 10 írtjával. Pályázhatnak mindazok, kik az 1870 dik évben Magyarország területén a pénzügyi törvények értelmében nyert engedély mellett mezei vagy kerti termeléssel, vagy a kincstár vagy a külkereskedés számára dohányt termeltek, s a dohányjövedéki szabályok elleni vétség miatt ezen termelési idény alatt elmarasztalva nem lettek. A módozatok iránt a „Gazdasági Lapok” kimerítő felvilágosítást hoz. — A pesti érték- és áru-tffzsdéröl irt tudósításunkhoz pótlólag közöljük : a választmányba megválasztattak: Aebly Ad., Altstädter Rúd., Bachab W., Báronyi B., Beimel J., Deutsch K., Gold Zsigmoud, Gruber Jakab, Gschwindt M., Haggenmacher H., Hanover Miksa, Hajduska M., Hirschel, Holitscher Fülöp, Holl F., Holländer B., Hürsch Ágost, Kocbmeister Fr, Koechlin E., Lányi Jakab, Märle Márk, Nágel Hermann, Netter I., Pirnitzer J., Strasser Albert, Schreiber Mór, Schweiger M., Ullmann M., Wahrmann Mór, Wiener Lipót. — Szegeden tervbe vétetett az ottani széksós-fürdőnek, s illetőleg az ezzel összeköttetésben levő zsírolvasztó, szalámi és szappangyár-ipartelepnek részvénytársulattá való átalakítása. A veszprémi takarékpénztár forgalma, fennállása huszonötödik évében 1870 ben főbb tételeiben a következő volt: Bevétel: 1869-iki pénztári maradvány 73,094 frt, 5%-os bevételek 462,027 frt, tőkésített kamatok 50,979 frt, visszafizetett váltók 54,560 frt stb. az összes bevétel 814,974 frt. A kiadás főbb tételei: kölcsönök ingatlanokra 97,927 frt, előlegek 21,013 frt váltók 53,845, 5% betételek visszafizetése 368,185 frt, kamatbetételek után 25,903 frt, tőkésített kamatok 50,979 frt, készpénzmaradvány 64,751 frt, jótékony célokra 1900 frt, stb., az összes kiadás 814,974 frt. A vagyonmérleg szerint van : Activum: Érték készpénz 64,751 frt, kötvényekben 1.699,780 frt, előlegekben 27,562 frt, váltókban 9,875 frt, földhitelintézeti záloglevelekben 12,830 frt, magyar vasúti kölcsönben 10,000 frt, házban 27,900 frt, stb., összesen 2.873,261 frt Teher: részvénytőke 66,000 frt, tartaléktőke 9,612 frt felek betételei 1.723,786 frt, ezektől járó kamatok 1870 dec. végéig 39,552 frt 48 ft, 1871 évre előlegesen bevett kamatok 13.133 frt 25 kr, részvénytőke 5% kamatja, 1870-ik évi tisztajövedelem 15.027 frt 12 kr. Összesen 1.873,261 frt 73 kr. Nemzeti Színház, Békét- 215. szám. Pest, hétfő, február 6-án. 1871. Kisfaludy Károly születésének évfordulóján teljes világitással: Csalódások. Eredeti vígjáték 4 felvonásban. Irta Kisfaludy Károly. Személyek: Gróf Elemir — — Báró Kényesy — — Köröndi Lina, fiatal özvegy — Vilma, társalkodónéja — Lombai, uradalmi inspector — Elek, fia hadnagy — Lidi, Lombai rokona — — Lucza, kisasszony — — Mokány földesnr — — Tamás, uradalmi kertész — Antal, Elemir inasa — — Péter, Lina inasa — — Történik : Elemir s Lina Kezdete 7 órakor. Budai várszínház, hétfőn febr. 6-án : Lammermoni Lucia. Opera 3 felv. Irta Lammarano Salvator. Zenéjét szerzette Donizetti. Ford. Egressy B. Karnagy Huber K. Felelős szerkesztő : Csernátony Lajos. — Feleki — Szerdahelyi. — Prielle Corn. — Szigligeti A. — Komáromy. — Náday. — Lendvayné. — Horváth T. — Szigeti József. — Sántha. — Hubenai. — Korcsok, közös jószágán. Pnt. Nyomstott Légrády teatvérekad.