Ellenőr, 1871. március (3. évfolyam, 167-197. szám)
1871-03-22 / 188. szám
orral több adót fizetnek és olyanok, kiknek azoktól egyátalán véve absolut értelemben nincs annyi vagyonosságuk, hogy ezen állásuk nekik mindazon előnyöket biztosítaná, melyeket a kormány tőlük nagy városokban — joggal megvár. Az administratív igazságszolgáltatásra nézve szóló határozottan károsnak tartja azt, hogy ha a belügyminiszter kezében lakik azon hatalom, melyet modern jogi államban csak a bírói hatalomnak szabad, lehet gyakorolni. Azonban a kérdés magában véve még sem áll még oly tisztán, hogy azt egy rövid utalással a törvényszékekre, el lehetne ütni, különösen Magyarországon, hol a justice administrative valóságos gúnynév, mert az nem jelent mást, mint az államhatalomnak azon túlkapását, mely Francziaországban, mondhatni a lakók nyugalmát háborítá. De hogy valami különbséget kellene tenni a tisztán közigazgatási, magán és büntetőjogi kérdésben, ezt is elismeri, de ebből nem következik az, hogy a justice administrative Francziaországban menthető ; még kevésbbé menthető azon elv, hogy a belügyminiszter kezébe adassék azon jog, melynek t székek által kellene döntetnie. Miután Schvarcz, a kisebbségi javaslatra szavazva befejezte helyesléssel fogadott beszédét, elnök az idő előrehaladottsága miatt az ülést feloszlatja s a tárgyalás folytatását a holnap d. e. 9 órakor kezdődő ülésre tűzi ki. — A főrendiház d. u. 1 órakor tartott ülésében Bujanovics képviselőházi jegyző átnyújtotta a bíróság felelőssége, áthelyezése és nyugdíjazásáról szóló szentesített törvényeket s a budget-törvényjavaslatot. Az előbbiek kihirdettetvén, az utóbbi a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott. Ezután az Eszterházy - képtár megvételéről szóló törvényjavaslat a bizottsági vélemény alapján a következő, a képviselőházzal is közlendő határozat kíséretében fogadtatott el: „A főrendiház nem kételkedik, hogy illetékes helyen figyelembe vétettek mindazon intézkedések, melyek megkívántatnak az újonan megszerzendő nemzeti kincs teljes gyümölcsöztetésére. ilyenek jelesen, először: oly alapnak létesítése, melyből a képtár fentartásának , továbbá a kézrajz-és rézmetszet-gyűjtemény folytatásának költségei fedeztetnének; másodszor pedig: a képtárnak oly alkalmas helyre való áttétele, hol a szemlélő közönség és tanulmányozó művészek által, a kellő ellenőrzés könnyű fentartása mellett, kényelemmel hozzáférhető legyen. Ülés vége 2 órakor. A kath. autonómiai kongressus. (Márczius 21.) Elnök : Simo r hg. prímás. A tegnapi ülés jegyzőkönyve felolvastatik és helybenhagyatik. Elnök jelenti, hogy Álder Imre beadta lemondását képviselői állomásáról. Beérkezett a budai egyházbeliek kérvénye, melyben az iránt folyamodnak, hogy nemcsak a buda tabáni, hanem a budai egyházban is új választás rendeltessék el. A kérelmezési bizottsághoz tétetik át. Következik a 27-es bizottság munkálatai felett a végleges szavazás. A kongressusnak 163 igazolt képviselője közül 150-en vettek részt a szavazásban. Igennel vagyis a többség munkálata mellett szavazott: 96, nemmel pedig 54 képviselő. Távol volt 13. Igennel szavazott: Haynald Lajos, Bartakovics Béla, Csecsinovics Pettier, Pankovics, Zalka, Kovács, Szabó Imre, Lipovniczky, Fogarassy, Bonnár Sándor, Biró László, Perger, Oltenann, Krucz, Késmarszky, Gaganetz, Pauer, Gromer, Schopper György Lévay Sándor, Kubinszky Mihály, Simon Vincze, Bula Teophil, Sárkány Miklós, Somhegyi Ferencz, Pongrácz Gellért, Samassa Józs., Kubinszky Endre, Devics József, Chrászlek Mihály, Bollák János, Stegmüller Károly, Balla József, Hadzsega Vazul, Pásztélyi János, Pados János, Fábián István, Bertha, Bende Imre, Liptay Neumann József, Schlausch Lörincz, Jäger, Veszély Károly, Eperjesy Ferencz, Szekeres János, Smoszer Ignácz, Laesny Vincze, gr. Károlyi György, gr. Győry László, gr. Zichy Ferencz, gr. Károlyi István, gr. Zichy József, Samaesa János, Gromanecz Károly, Majláth György, Sebessy József Barta Béla, gróf, Apponyi György, Zichy Ferraris Bódog gróf, Inkey Zsig., gr. Pejacsevich László, gr. Erdődy Sándor, Sigray Fülöp, gr. Szapáry Géza, Majer Károly, Bossányi László, Szilágyi Virgil, Nehrebeczky Sándor, Pásztélyi János , Farkas Sándor, gróf Miczky, Furmann János , gr. Zichy Henrik, gr. Zichy Nándor, gr. Cziráky János, gr. Zichy Jenő, Moravcsek György, b. Wenckheim László, gr. Bissingen Nippenburg Nándor, Deseő Ádám, Hilibi Gál János, b. Jósika Lajos, Répászky Alajos, b. Vécsey József, Kubinyi Rudolf, gr. Forgách Antal, Szepesházy Constantin, Lonkay Antal, Semsey Albert, b. Sennyey Pál, b. Barkoczy Mihály, Fábry István, Balogh Sándor. Nemmel szavazott : Hatala Péter, Stefany Mátyás, Babics János, Horváth Miklós, Járos Károly, Bartal János, Luksích Bódog, Kézsmárky József, Pad Járos, Királyi Pál, gr Zichy János, Hertelendy Kálmán, gr. Somsich Imre, Majorszky Vilmos, Brogyány Vincze, Rudnay István, Kubicza Pál, Uhlarik József, Hegyessy Kálmán, Perczel Miklós, Szlemenics Ferencz, b. Jeszenszky Sándor, Ernuszt Kálmán, Horváth Döme, Bartal György, Gyapay Dénes, Horánszky Sándor, Mihajlovics Albert , Tóth Bálint, Ászt Nándor , Szécsényi József, Szluha Antal, Schwicker Henrik, Mály István, Érkövy Adolf, Kállay Ödön, Huszár Imre, Osztrovszky József, Mikó Mihály, Ugrón Lázár, Gajzágo Salamon, Majzik Viktor, gr. Szapáry Gyula, Kovách László, Sipos Orbán, gr. Keglevich Béla, Lányi Mihály, Luby Zsigmond, Abonyi István, Somogyi László, Madocsányi Pál, Wrauszky Péter, Szentgyörgyi Horváth László, Raichl Péter. A többség műve ily módon általánosságban elfogadtatván megkezdődött a részletes vita. Nerhebeczky javaslatára a többség munkálatának czíme, mely igy hangzik: „A magyarországi katholikus egyház önkormányzatának szervezete“ odamódosittatott. „A magyarországi latin és görög szertartásu kath. egyház önkormányzatának szervezete.“ Az I. fej. 1 § az „erdélyi“ szó kihagyásával ekkér állapíttatott meg. 1 §. A magyarországi katholikusok egyházi és iskolai ügyek intézésében az 1848: XX. sz. 2 §. szerint őket megillető önkormányzatot, az egyházi s világi hívek közös részvétére s befolyására alapítva szervezik.“ A 2. helyébe R abonyi a kisebbség munkálatában levő 2. §. t ajánlja. E módosító ajánlat hosszas vitát idézet elő, melyet a holnap d. u. 3 órakor tartandó ülésben folytattatni fognak. Pest megye évnegyedes közgyűlése. Első nap márcz 21. Elnök Beöthy Lajos, alispán d. e. 10 órakor megnyitván az ülést, üdvözli a jelenlevőket , fölhívja figyelmüket évnegyedes jelentésére. Ilkey olvassa a jelentést. Ebben legelőször is az időközben meghaltakról, Hajós János, Vida Istvánról, b. Eötvösről létetik említés. Indítványozza, hogy a megye közönsége részvétnyilatkozatot intézzen a gyászoló özvegyhez. (Helyeslés.) A tisztviselő karban történt változások felemlitése után az idei ujonczálliltásra tér át, mely a solti járást kivéve, mindenütt befejeztetett. Ez évi jutalékul ki volt vetve a megyére 1605 ujoncz és 160 póttartalékos. Újpest a követelt 3 ujonczot sem tudta kiállítani. Közigazgatási és törvénykezési ügyforgalom: m. évi nov. és dec. hónapokban elnökileg elintéztetett 2683 közig. ügy db.; az egész 1870-ben összesen 15,894 db. F. évi jan. febr. hónapokban elintéztetett elnökileg 2515 db. Ezenkívül vannak a kisgyűlés és külső tisztviselők által elintézett ügyeek. Rablétszám: vizsgálat alatt 62, elitélt 234, szabadábon levő 28 a központban. A fegyenczek egészségi állapota kielégítő. A megye öszszes rablétszáma f. évi márcz. 1-én volt 587. Népesedési mozgalom: nov.—februárig született 7188, meghalt 5117, szaporodás 2011. Az őszi vetések meglehetősen mutatkoznak, kivéve az árvíz sújtotta vidékeket. A közbátorsági állapot kielégítő. Súlyosabb bűneset nem fordult elő. Az elemi csapások közül legnagyobb az, melyet a Duna okozott a Sárközben. Az árvíz tartama alatt mutatott erélyes buzgalomért az alispán köszönetet szavaz az illető járási főbiráknak s Jankovich Miklós orsz. képviselőnek önkényt felajánlott szives közreműködéséért. Adó befizettetett 831,441 írt, hátralék 1.705,485 frt, most 433,526 frttal kevesebb, mint a múlt évben. A megye területén elszállásolva van 1 zászlóalj vadász, 7 század lovas és 7 ágyuüteg, az ezekhez tartozó szekerészettel. A megye házi pénztára az 1870. év végével 12,342 frt megtakarítást mutatott fel, mely összeg adósságtörlesztésre, tisztviselők fizetésére fordittatott. A jelentés bevégzése után Halász Boldizsár azon esetre híja föl a közgyűlés figyelmét, mely az ujfalusi pusztán követtetett el s melyről az alispáni jelentésben nincs említés téve. Az ujfalusi szolgabiró felvilágosítást ad e tárgyban. Ő az ügyet bejelentette a törvényszéknek s a vizsgálat meg is indult. Elnök azt hiszi, hogy az ügy rendes folyamatában van. Ebben megnyugszanak. Ezután Dalmady olvassa fel az első alispán jelentését és statistikai kimutatását a megye központi, czeglédi és kalocsai törvényszékeinek 1870 ki működéséről. Az átalános áttekintésből átvesszük a következő adatokat : a beadványok összes száma 65.221, hátralékban maradt 745, vagyis az összes beadványok 1%-ka. Elég kedvező adat. A polgári és árva tv.székek körében 678 felebbezvény érkezett vissza a semmitőszéktől és a másod - harmadbíróságtól. A peres tárgyalások száma a polgári törvényszékek körében 861. Az örökösödési ügyek száma 1275, a hátralékoké 273 — tehát 21 °0. Elég kedvezőtlen adat. A csődügyek száma 81, a hátralékoké 70, oly adat, mely hangosan sürgeti a csődeljárás reformját. A gyám és gondnoksági ügyek száma 10,588, a hátralékoké 1489, tehát 14°0. Különösen érdekes a jövedelmi adat, mely 245,842 frtot tesz a központi telekkönyvi hatóság körében, mely összeg a czeglédi és kalocsai telekkönyvi hatóságok jövedelmeivel bátran tehető 300,000 írtra. E jövedelem az államé. A fenyitő törvénykezés köréből elítéltetett 604 egyén; ezek közt 539 férfi, 65 nő. Ilkey bemutatja az 1870-ki 36, 40 és 44—60 t. cz.-et, melyek fölolvasottaknak tekintetnek. Felolvastatik 3 leirat: 1) Rajneré, melyben belügyminiszterségéről, lemondásáról értesíti a megyét. 2) Tóth Vilmosé melyben az uj bel- Ügyér értesíti a megyét, hogy tárczáját átvette. 3) Pauler oktatásügyér szintén ilynemű leirata. Elnök azt hiszi, hogy ezen leiratokra válaszolni kell; az elsőre sajnálkozólag, az utóbbira Üdvözlősig. Nyári Pálnak nincs kifogása a válasz ellen, ha ez nem lesz egyéb, mint illedelmi nyilatkozat, de ennél tovább terjeszkedni nem akar. Elnök megjegyzi, hogy ez csakugyan illedelmi nyilatkozatnál nem egyéb, mire Nyáry is megnyugszik. Tárgyalás alá kerül ezután Muraközy László tiszti főügyész véleményes jelentése Czeglédváros azon kérvényére, melyben az ottani megyei törvényszéki helyiségek helyreállítására fordított összeget (21,289 frt) biztosíttatnik kéri. Muraközy elutasítlani indítványozza Czegléd közönségének kívánságát, mit a gyűlés helyesléssel fogad. A kisgyűlési jegyzőkönyvek hitelesíttetnek. Dalmady Győző főjegyző fölolvassa a megboldogult K. Eötvös leiratát a balatonfüredi „szeretetház“ ügyében. A kisgyűlés már elrendelte a gyűjtést. A közgyűlés pedig Gu 1tner indítványára 200 frtot ajánl meg saját pénztárából a magasztos czélra. Az 1861-ben megállapított vásári helypénz árszabály marad a régi, bár a földmivelési minisztérium fölszólította a megyét újabb vizsgálat alá vételre. A Nagy Maros és Visegrád közti dunai rév-árszabályzat megmarad s erről a közmunka és közlekedési minisztérium értesittetni fog. Fölolvastatik a földm.ipar és keresk. miniszter elismerő leirata a népszámlálás keresztülviteléért. Az elismerés főkép Beniczky Ödönt, a népszámlálás elnökét, illeti. Dalmady bemutatja 1.) Borsodmegye közönségének levelét, melynek kíséretében az említett megye Szemere Bertalan arczképének leleplezési ünnepélyén tartott emlékbeszédet megküldi. Beöthy alispán melegen emlékszik meg Szemeréről s kívánja, hogy az emlékbeszéd annyi példányban nyomassék ki, a hány község van Pest m.ben. 2.) Újvidék köszönő levelét a kebelében fölállítandó esküdtszék iránti kérvényének támogatásáért. Rakovszky Trencsén m. levelét mutatja be a Vág folyó országos kezelés alá vétele iránti kérvényének támogatása iránt, úgyszintén az o. m. iparegyesület emlékiratát a katonai fölszerelések tárgyában. Tudomásul vétetnek: az országos lelenczügyi társulat fölszólította a megyét, hogy tegyen gyűjtéseket. Ez meg is történt s e czélra begyült 329 frt, mely öszszeget Dalmady csekélynek talál s indítványozza, hogy tegyen hozzá a megye 200 frtot. (Helyeslés.) Végül a megyei tankerületi iskolatanács jelenti, hogy egy tanácsosi állomás megürülvén, Drágfy helyébe gr. Ráday Pált ajánlja. (Éljenzés.) Ülés vége 1 órakor. Holnap d. e. 10 órakor ülés Napoleon excsászár Chislehurstban. Múlt pénteken Wilhelmshöhéről távirat érkezett az excsászárnéhez, mely hírül hozza, hogy férje aznap d. u. 2. órakor Doverbe fog érkezni. A császárné s a császári herczeg legott útra kelt egy kis kísérettel ; a délkeleti vasút főügyvezetője Eberall és főfelügyelője Cockburtt kisiettek Londonból, hogy az excsászárnét Doverba kisérjék. A chislehurstiak már délelőtt az indóházhoz seregeitek, hogy láthassák a magas nő elindulását s üdvözölhessék a bukott császárt megérkezésekor. Eugenia Doverba érve hasztalan várt férjére, s végre kisült, hogy az illető távsürgönyben a hétfő (Monday) szó helyett a távirdai hivatalnok mát (today) helyettesített. E felfedezés átalános lehangoltságot szült. A császárné fiával és kíséretével azonban elhatározta, hogy Doverban várja be férje megérkezését. Estefelé sétát tett a városban s mindenütt a legnagyobb tisztelettel üdvözöltetett. A szajnai képviselők nyilatkozata. * A „Rappel“ a következő nyilatkozatot tette közzé, melyet a szajnai képviselők választóikhoz intéztek: „A márcz. 10-ki ülésről szóló tudósítás megmutatá önöknek, mily erélylyel törekedtünk oda, hogy a nemzetgyűlés székhelye Párisba áttétessék. Sietve jöttünk volna önök körébe. Amennyiben ez nem sikerült, legalább megbuktattuk azon javaslatot, mely Fontainebleau városát akarta a nemzetgyűlés székhelyévé tenni. Feleslegesnek tartjuk elmondani, hogy azon esetre, ha majd később végleges székhelylyé akarják tenni Versaillest, e jogsérelem törta iram, mely Francziaországban egyedül van hivatva fővárosnak lenni, a mi részünkről a legmakacsabb ellenállásra találna. Várva és tekintetbe véve azon szomorú helyzetet, melybe minket a császárság döntött, szükségesnek tartjuk mindannak elkerülését, ami mozgalmakra okot szolgáltatna, melyeket saját hasznukra fordítanának politikai elleneink és Francziaország betörői, kik még most is területén tanyáznak. Ezentúl jelenlétünk azon állomáson, melyet önök szavazataikkal adtak, nézetünk szerint nem lehetne hasznos, akár a köztársaság végleges megalkotása, akár annak megvédéséről legyen szó. A köztársaságot megőrizni, a franczia talajt szabaddá tenni, ez jelenleg a két legnagyobb feladat. A köztársaságot szolgálni fogjuk, védsánczaikon maradva, míg a jelenlegi nemzetgyűlés, melynek hivatása dönteni a béke és háború kérdése felett és gondoskodni a határozata folytán keletkező szükségletekről, helyet nem csinál az alkotmányozó gyűlésnek. Francziaországot szolgálni fogjuk, óvakodva mindattól, mi összeütközésre adhatna alkalmat, melyen, ismételve mondjuk, kül és belellenségeink örülnének. Ez, kedves polgártársaink, azon működési kör, melyet kijelöltünk magunknak. Reméljük, hogy önök helyeselni fogják. Aláírva: Peyrat, Edmond Adam, Edgard Quinet, Schveicher, Langlois, Henri Brisson, Greppo, Tolain, Gambon, Lockroy, Jean Brunet, Floquet, Tirard, Clémenceau, Martin Bernard, Farcy, Louis Blanc. Az angol parlament. A lordok házának 16-ki ülésében Kimberley lord rövid beszédben az egyetemeken szokásos esküre vonatkozó hat javaslat második olvasását hozta indítványba . Salisbury marquis még rövidebben kijelentette, hogy az ellenzéknek semmi kifogása az ezen javaslat által szándékolt módosítások ellen, mire az minden ellenzés nélkül átment a második felolvasásnál is. Az ülés ezzel véget ért. Az alsóház ugyanez napi ülésén a hadsereg reformjára vonatkozó vita folytattatok. Burylord a reformjavaslat hiányosságát emelte ki, majd a rangvásárlás kérdésére térván át, oda nyilatkozott, miszerint a hadsereg jelen állapotában a legszebben képviseli az ország előkelőbb osztályait. Ezután elítéli a kormánynak a jelen rendszer eltörlésére vonatkozó javaslatát, mint amely nemcsak magában véve rész, de egyszersmind a tisztekkel szemben a legméltánytalanabb módon szándékoltatik keresztülvitetni. Az önkénytesekre vonatkozó javaslatot pedig nem a legudvariasabb szavakba öntött visszautasításnak tartja, mely tudatja az illetőkkel, hogy szolgálatukra többé semmi szükség. Osborne a rangvásárlás rendszerét épen nem tartja helyesnek s eltörlése ellen nincsen kifogása, de sajnálja, hogy a kormány nem informálta a házat, mi módon kívánja e rendszert helyettesíteni ; egyszersmind nagy bizalmatlanságot árult el a „professionális katonák" iránt, s emlékeztette a házat, hogy Pride ezredes, ki 1648-ban az alsóházból a képviselőket fegyveres hatalommal kiűzte s az ajtókat bezáratta — szintén professionális katona volt. Ha azonban csakugyan el akarja a kormány törölni a katonai rangvásárlást, úgy tegye azt rögtön és ne hozza el éveken keresztül. A katonai előléptést „választás" útján szó nők csak despotikus országban tartja lehetőnek ; végre kijelenti, hogy ő ellene fog szavazni a bill másodszori olvasásának. Utána Jervis ezredes és Manners lord a bill ellen, Sinclair és Roden mellette emeltek szót. Hamilton lord oly nevetségesen különösnek nevezte a kormány javaslatát, melynek a második olvasás alkalmával, vagy pedig a bizottság előtt okvetlenül meg kell buknia. Anson ezredes kiemelte, hogy a kormány nem informálta kellően a házat azon rendszabályokat illetőleg, melyeket a rangvásárlás eltörlése okvetlenül maga után von. Majd a hadügyérségi államtitkár szólalt fel s védte a kormány eljárását a rangvásárlás eltörlésénél, mely lépés lehetővé fogja tenni, hogy az angol hadsereg valóban képzett tiszteket nevelhessen. Kimutatta, mennyire gátolja a jelen rendszer, hogy szegény de tehetséges emberek a hadseregben szolgálatba lépjenek. A hivatalos lapból. A közoktatásügyi miniszter Hell Sándor helyettes tanárt a körmöczi állami főreáltanodához rendes tanárrá nevezte ki. A pénzügyminiszter Koncz Dániel irodatisztet a kolozsvári mk. pénzügyigazgatóság számvevő osztályához harmad osztályú számtisztté nevezte ki Steiner Samu körmendi lakos saját és Berta nevű leánya vezetéknevének „Kövesi“je, Kirchner Ármin sóhivatali mázsatiszt saját, továbbá Gusztáv, Ernesztin és Frigyes nevű gyermekei vezetéknevüknek „Szűcsire kért átváltoztatása megengedtetett. Az aradi m. kir. pénzügyigazgatóság által Jankovics Béla, Steinitz Alfréd és Farkas Simon a makói, illetőleg aradi és békési adóhivatalokhoz ideiglenes minőségben segédtisztekké neveztettek ki. Hírek. Pest, márcz. 21. — A királyné ma reggel már visszautazott Bécsbe, honnan pár nap múlva ismét Meranba megy. Az indóházban hosszasabban beszélt a miniszterelnökkel és a belügyérrel. A főrangú hölgyvilágból számosan voltak jelen. A király ma délben még Horvát Boldizsár igazságügyért fogadta s a ma esti személyvonattal szintén elutazott. — A királyi pár tegnap este megjelent a nemzeti színházban, s a „Női harcz“ előadását egész végig nézték. Kotild főherczegnő szintén jelen volt. Tegnapelőtt a királyné meglátogatta a budai országos tébolydát. Megtekintette az intézetet, nagy érdekeltséget tanúsított annak berendezése, igazgatása iránt s megmutattatott magának néhány beteget. Megható volt látni, mikor egy halvány, magas nőalak elébe jött s királynői magatartással bemutatá magát Erzsébet királynénak : „Én vagyok Magyarország királynéja." — A király az újfalui (Neufeld) r. kath. község uj templomának építésére 300 ftrtot, a királyné pedig az eperjesi ferenczrendiek temploma kiépítésére 200 frtot adományozott. Ugyanennyit küldött a királyné a hozzá segélyért folyamodottak részére Pest főpolgármesteréhez. — A vizkárosultak segélyezésére újabban Barber Ágoston 500 és Luczenbacher Pál 250 frtot adtak a belügyőrség rendelkezésére. — Halálozás. Magyar - Nagysombori Sombory Imre udvari tanácsos és megyetörvényszéki nyugalmazott elnök e hó 19-én meghalt Debreczenben, 87 éves korában. A boldogult közszeretetben élt s a közügyek derék hive volt. Elnöke volt az emlékkert társulatnak is, s a Csokonai szobor felállítása körül sokat fáradozott. Ő volt, ki 1861-ben és 67-ben Debreczenben a tisztujitást is oly tapintatosan s részrehajlás nélkül vezette. — Pályázati hirdetmény. A budapesti ügyvédi egylet részéről pályázat nyittatik egy olyan, az ügyvédi irodákban alkalmazható könyvelési rendszer alakszerű készítésére, mely, tekintettel az ügyvédrendtartási törvényjavaslatra, könnyű és teljes átnézetét nyújtja az ügyvédnél kezelt iratok és az ügyvédre bízott pénzek és értékek kezelésének, valamint az ügyvéd által vitt ugyekooualej melleti ügyvetű munkálatoknak. Pályadij ötven darab arany, mely a legjobb munka szerzőjének okvetlenül kiadatik. A könyvelési mintákkal és jeligével ellátott, idegen kéz által írott pályamunkák i. é. junius hó elsejéig alulírott titkárhoz (lakása: Pest, Kalaputcza 6. sz.) a szerző nevét tartalmazó bepecsételt jeligés levelek kíséretében beküldendők; később érkező munkák figyelembe nem vétetnek. Pesten, 1871. évi márczius 20. Elnöki megbízásból : Dr. Siegmund Vilmos, egyleti titkár. — Teljes méltánylást érdemlő intézkedést tett Aradmegye. Ugyanis a megyei rabok dolgoztatásából befolyó pénzeket oly czélból határozta tőkésittetni, hogy azok kamatai a megyei érdemesebb és szegény néptanítók közt időnkint kiosztassanak. Az e czélra alapított összeg a múlt év végén 3080 frtot tett, s a folyó évben még mintegy 2000 írttal fog gyarapodni. E már magában is szép összeg, évek múlva pedig folytonosan növekedve, oly tekintélyes összeggé nőheti ki magát, hogy az említett megyei néptanítóknak jelentékeny segélyforrásává válhatik. — Csapat-elhelyezések. A Pesten állomásozó „Cesarovits“ nevet viselő ezred kiegészítő kerületéhez közelebb, de azért nem oda, t. i. Torontólba, hanem Temesvárra helyeztetik. Budapest helyőrségét a „Ludwig Salvator“ (lengyelek,) „Alemann", „József főherczeg“ ezredek, melyek jelenleg itt állomásoznak s ezenkívül az „Esti herczeg“ (budaiak,) „Lajos Viktor“ és „Molinary“ (kecskemétiek) ezredek fogják képezni. A képzőművészeti társulat idei közgyűlése ápril közepén lesz az akadémia épületében levő helyiségében. — Újabban azt írják, hogy a berlini ünnepélyeken gr. Károly (melyik ?) fogja ő felségét képviselni. — Békésmegye bünfenyűző törvényzéke e hó 14 év borzasztó esetet tárgyalt. Múlt évben ugyanis a gyomai vásáron egy csendbiztos egy 14 éves nyomorék koldusra lett figyelmetes, ki neki, kérdezősködésére, egy darab papírra ezt irta: „Szarvasi származású Maczalek Kálmán s néma vagyok, járni nem tudok, mert a ma túri tavaszi vásáron a koldusok által nyelvem el vágatott s lábaim vasszeggel összeszurkáltattak." A csendbiztos a fiúval bejárta a vásárt, hátha véletlenül a tettesek nyomába jut. Ez sikerült is, s elfogtak egy öreg obsitost, egy vak obsitost, meg egy törpe nőt, kik egy vásár alkalmával loptak, mit meglátván a fiú, kezdetben neki is adtak pénzt, majd meggondolva a dolgot, egy fanyelű bicskával elvágták nyelvét s megacsonkiták tagjait. Az illetőket a mondott napon ítélte el a törvényszék 6—8 évi börtönre. — Hugo Victort — mint a távirat már jelentette — mély csapás érte, elvesztvén idősb fiát, Károlyt, ki hirtelen halállal múlt ki Arcachonban. Ugyanis atyjához kocsizott ebédre, de midőn a kocsi ajtaját felyitották, Hugo Károly már halott volt. Szintén foglalkozott az irodalommal s több figyelemreméltó művet irt, de ezek sohasem találkoztak oly fogadtatással, mint atyjáéi, kitől azonban sokat örökölt az irály szépségéből. Az 50-es években a Hugo-család párisi lapjában, az „Avenement“-ban lépett föl, mint journalista, s mint ilyen legügyesben forgatta a tollat. Később atyjához ment Jersey szigetére s azontúl atyja közelében maradt. Utóbbi időkben Rochefort lapjába a „Rappel“-be írt gyakran czikkeket. Irt egy pár regényt is s ezek közül „A szerencsétlen család“ magyarra is le van fordítva. Még csak 42 éves volt, fiatal özvegyet és két gyermeket hagyott hátra. — Van-e hivatalos óra a távirdáknál? Ezt kérdeztetik lapunk utján Tasnádról, mert ott, midőn közelebb egy úriember sürgönyözni akart, a távirdahelyiségben levő hivatalnoktól azt a választ kapta, hogy „most nincs hivatalos óra“ és nem vette föl a közleményt. Ha vannak ily hivatalos órák a távirdáknál — ami összeférhetlen volna az intézmény természetével, — akkor az állampénztára húzza a rövidet. — A nassaui volt uralkodó herczeg az osztrák-magyar monarchiában szándékozik birtokot szerezni és személyesen letelepedni, mi végből az igazságügyminisztérium a herczeg ezen szándékának foganatosítása esetében igényelt kivélesség iránt vélemény-nyilvánításra szólittatott fel. — A földtani társulat márcz. 22-én, szerdán d. u. 5 órakor az akadémia épületében szakülést fog tartani. Tárgyak : I. A budai Albrechtután feltárt márgarétegek faunája. Hantken Miksától. II. Közlemények a görcsövi ásvány és kőzetvizsgálat legújabb irodalmáról. Koch Antaltól. III. Titkári jelentés. — Az orsz. lelenczügyi társulat márcz. 25-én d. e. 10 órakor tartja közgyűlését a városház tanácstermében. Főtárgy az intézet megnyitásának kérdése leend. — A Sz. István-társulat vasárnap tartotta közgyűlését Simony primás elnöklete alatt. Megnyitó beszédében megemlékezett „a napjainkban uralomra jutott ököljog egyik áldozatáról“ a sz. atyáról. Szavai után a gyülekezet a szentszékhez való tántoríthatlan hűségét „lelkesülten hangoztatta.“ — Tanügyi pályázat. Sajnosan tapasztaljuk, hogy az elemi tanodáinkban eddigelé használatban levő úgy régibb mint újabb kézikönyvek egy s más tekintetből igen sok kívánni valót hagynak. Hogy e hiányon mentől előbb segíthessünk, indíttatva látom magam a következő pályakérdés kitűzésére: „Kívántatik a budapesti községi, hitfelekezeti és magán népoktatási intézetek négy alsó elemi osztályaiban használatban levő összes tan- és olvasókönyvek kritikai ismeretetése s azok jó és rész oldalainak paedagogiai szempontból kimutatása, különös tekintettel fővárosi viszonyainkra.“ Pályázati feltételek: 1. Pályázhat midenki, akit a kérdés érdeke. 2. Az ismertetésnek az idegennyelvű könyvekre is kell terjeszkedni, de maga a pályamű magyar nyelven legyen írva. 3.) A kézirat idegen kézzel tisztán leírva, lapszámozva és fűzve legyen. 4) Beküldési határnap f. é. decz. 31-ike. A beküldők úgy intézkedjenek, hogy a pályaművek a ma napig a budapesti tanfelügyelőséghez beérkezhessenek; később érkezők tekintetbe nem vétetnek. 5) Pályabirákul magam mellé egy irodalmi- és egy tanférfiút fogok felkérni. 6) Első pályadij 50 frt, második 30 frt, harmadik 20 frt o. é. 7) Az eredmény a népnevelők közgyűlésén kihirdettetvén, a közoktatásügyi m. k. minisztériumhoz is fel fog terjesztetni. — Kelt Pesten márcz. 20. 1871. Zichy Antal, budapesti tanfelügyelő. LEGÚJABB POSTA. Bécs,1871. márcz. 21 (Saját levelezőnktől.) A ma érkezett folyó hó 17 diki párisi hírlapok a Montmartrei mozgalmakat még csekélységeknek mondják, melyekkel a kormány könnyen végezhetni fog. Az azóta történt események mutatták, hogy a kormány és a lapok roszul cselekedtek, midőn a dolgot oly sokáig kicsinylették, míg nagyon is jelentékenynyé nőtte ki magát. A ,Paris Journal“a főforradalmárok, tudniilik Fi ou- TÁVIRATOK. Prága, márcz. 21. (Az Ellenőr távirata.) Az érsek protestált a carlsbadi kerületi iskolatanácsos által egy zsidó tanítónak nem zsidó iskolába történt meghívása ellen. Az orsz. iskolatanácsos határozatát ez ügyben nagy feszültséggel várják. Páris, márcz. 20. (Az Ellenőr távirata.) Megbízható tudósítások megerősítik, hogy a kormány a főkellőkkel alkudozik. Madrid, márcz. 20. (Az Ellenőr távirata.) A kormány visszautasító Északamerika ajánlatát Cuba és Portoriko megvételére nézve. Nápoly, márcz. 20. (Az E 11 e n őr távirata.) A tengerészeti kiállítás megnyitása újból ápril 15-re halasztatott el. Flórencz, márcz. 21. (Az Ellenőr távirata.) A kiály lemondásáról ismét hírek keringenek A „Dirito“ biztosan állítja, hogy Frncziaország a pápai udvarnál nem fog követet tartani. Páris, márcz. 20. (Az E11 e nőr távirata.) Számos lakásnál még torlaszok állanak. A sétálók torlaszkészítésre kényszerittettek. Részeg nemzetőrök járjak az utczákon. A kormány alkudozása a lázongókkal minden kilátásnélküli. Flórencz, márcz. 21. A montcenisi vasúton a lavina-szakadások folytán a közlekedés be lett szüntetve. Brüssel, márcz. 20. Az „Etoile Belge“ jelenti: a franczia kormány appellált a 119-ik gyalogezredhez Versaillesban, mely azonban az engedelmességet megtagadta. London, márcz. 21. A „Daily Telegr.“ jelenti Párisból. A köznép az utczákon járókat a torlaszmunkákban való részvételre kényszeríti ; néhány élelmiszerárus kizsákmányoltatott. Bucarest, márcz. 21. Harminczegy képviselő a kamarában egy községi és kerületi törvényjavaslatot terjesztett elő, mely az idegeneket, s különösen a zsidókat igen megkárositaná. Ez utóbbiak közt igen nagy aggály uralt. KÖZGAZDASÁG. Vasúti enquête Bécsben. — Kilenczedik ülés. — Elnök mégjelenti, hogy többen azon óhajtásuknak adtak kifejezést, miszerint a szakértők kihallgatása e hét végéig befejeztessék. A gyűlés többsége szintén ezt kívánja. Ezen — márcz. 20-ki — ülésben a szakértő D r e i f u s s, gabnaüzlet igazgatója Strassbourgban. Szóló azt kívánja, hogy a pályák ép oly mértékben legyenek felelősek a nyitott kocsikban fölvett árukról, mint a zárt kocsikbaniakról. Fölhozza, hogy a Marseille és Svaijcz közti gabonakereskedésnél a zsákokat ingyen szállítják vissza a vaspályák , hogy Svajczba van sok olyan vasúti raktár, amelyben 2 millió mázsa áru is elfér. Második szakértő Leipziger, a mellett plaidhoz, hogy a spiritust a tariffa legalsóbb osztályába kell beosztani, minthogy ezt a czikket nyílt kocsikban lehet tova szállítani. Élénken óhajtja az összekapcsoló állomások létesítését , kivitelt nem képzel transitó-tariffa nélkül. Említést tesz a déli vaspályáról, mely igen olcsó transitótariffát alapított meg. Panaszkodik, hogy az utánvételek kifizetésére hónapokig kell várakozni; kívánja, hogy a vevények duplicátumokban állíttassanak ki. Dicséri az északi vasút tágas raktárait. Kívánja, hogy a raktárakban az áru legalább 3—4 napig helyeztessék el ingyen. Leipziger urat megéljenzték. Utána következik Schellenberg lembergi kamarai tanácsos. Szakértő kivánja, hogy a forgalmi szabályzat szabatosan állapíttassák meg. Vázolja a forgalom nehézségeit a lemberg-czernowitzi vonalon. Azon nézetben van, hogy a galicziai Károly-Lajos vasútnál is kevés a szállítási eszköz. Ofenheim közbeszólva előadja, hogy bizottságok vizsgálatot indítottak a lemberg-czernoviczi vonalon fölmerült késedelmek miatt és kitűnt, hogy nem az építésben van a hiba. Végül Schüler igazgató jelentést nyújt be, mely a szállítási eszközök előteremtésének módját adja elő. Ülés vége 3/*2 órakor. Holnap ülés. Vegyes — Ösztöndíj a gazdasági tanpályára készülőknek. A földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minisztérium a fennálló vagy még felállítandó gazdasági tanintézetek, vinczellér-képezdék és földműves iskoláknak jól készült tanárokkal leendő elláthatása, esetleg vándortanítók kiképeztetése czéljából, a következő 1872-iki tanévre hat, a gazdasági tanítói pályára készülő fiatal embert szándékozik egyenkint nyolczszáz forintnyi államsegély mellettjeles a külföldi tanintézetek látogatására kiküldeni. Ezen hat ösztöndíj elnyerésére pályázat hirdettetik a következő módozatok mellett: 1. Pályázó tartozik kimutatni : a) korát és egészségi állapotát, b) eddigi tanulmányai és erkölcsi magaviseletéről szóló bizonyítványokat. Felsőbb gazdasági tanintézetet sikerrel végzett egyéneknek más folyamodók felett elsőbbség adatik; c) a gazdasági gyakorlatban szerzett ismereteit, d) nyelvismereti, e) tanítási vagy eladási képességét, amennyiben e pályán már működött, vagy e tekintetben képességéről kísérletet tett; f) azon tanszakot és tanítási kört, melyen működni különös hivatást vagy hajlamot érez; g) esetleg irodalmi működését vagy irályának egyéb mutatványait. 2. A teljesen felszerelt folyamodványok folyó évi augusztus 15-ig a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minisztériumhoz nyújtandók be. 3. Az ösztöndíjt elnyerők a jövő 1871/a-iki teljes tanévet egy, az általuk választandó szaknak leginkább megfelelő külföldi tanintézeten, esetleg az innen adandó utasításban kijelölendő helyen és módozatok alatt tartoznak tölteni. 4. A kiképeztetési évet jó sikerrel végzett ifjak Arens és Blanqui proklamatióit szó szerint közli; mindazonáltal azt tartja, hogy az egész nem egyéb gyermekjátéknál, mely az ostromállapot fenntartását és a sajtószabadság felfüggesztését nem igazolhatja. Ugyancsak a „Paris Journal“, mely körülbelül az „Ellenőr" alakjában és nagysáságában jelenik meg, utolsó oldalát egészen a poroszok üldözésének szenteli. Ezen oldalnak külön czíme vagyon: „Ligue anti-prussienne“ és tartalma nem más, mint a Párisba visszatérő németek proskriptiója. Az illető németek felsorolása után rendesen ott van a figyelmeztetés, hogy a nevezett egyének a párisiak figyelmébe ajánltatnak. Ezen szünet nélküli izgatások jellemzése nem ide tartozik, de a mérsékelt és mivelt francziáknak bizony sokkal jobb dolguk is találkoznék, mint a németek ellen izgatni. A socialistikus forradalom ijesztő kiterjedést vesz és napról napra nőttön nő. A kormány képtelennek mutatkozik a forradalom elfojtására, mely nem csak a szabadságnak, hanem az egész állami és társadalmi rendnek is sírásója lehet. Ily viszonyok közt nem tartozik a lehetetlenségek közé, hogy maguk a mérsékelt francziák fogják maguknak a német sereg védelmét kikérni. Hogy ezen eshetőség csak említtethetik is, ez már magában véve is örök szégyenfoltot fog azokra nyomni, kik a mostani viszonyok erkölcsi okozói voltak, midőn háború alatt és háború után a miveletlen osztályokat felizgatták és a legderekabb férfiakat bemocskolták.