Ellenőr, 1871. június (3. évfolyam, 257-286. szám)

1871-06-08 / 264. szám

melyek fitymálják Budapesten a magyar nyelvet, és akár öntudatosan, akár öntudatlanul a germa­­nizator-szerepet viszik közöttünk. Párszor hoztunk is már föl azóta példákat, és laptársaink legna­gyobb része velünk együtt ostorozta és ostrozza e nyavalyát. Miután nem szeretnék, ha valaki a következetlenség vádjával illethetne bennünket, megkezdjük ezennel adott szavunk beváltását. Meg­erősítenek ez elhatározásunkban ama panaszok, melyek az elnémetesedés ügyében úgy hozzánk, mint laptársainkhoz érkeznek. Örvendünk ez ér­dekeltségnek, mert azt bizonyítja, hogy szélesebb körökben is átalános az akarat, hogy Magyaror­szág fővárosa megszűnjék német fészek lenni. Kímélni azon egyéneket és vállalatokat, melyek Budapesten következetesen germanizálnak, annyi volna, mint előmozdítani az elnémetesedés szégye­­nítő ügyét. Kell, hogy a magyar sajtó teljes ha­­tálylyal útját álja e rákfene terjedésének. A ma­gyar közönségnek pedig nem szabad közönyösnek lennie ez ügyben. Mikor az északamerikai gyar­matok elszakadtak Angliától, az anyaországtól, elhatározták, hogy függetleníteni fogják magukat az angol ipartól. És e föltevést következetességgel tartotta meg az amerikai nép. Éveken át az ifjú köztársaság lakossága megfosztotta magát minden luxus-czikktől, csakhogy kiszorítsa az angol ipart. Váljon sokkal csekélyebb dolgokban nem bírnánk egy kis erélyt és önmegtagadást kifejteni ? Ha mindenki úgy tesz, mint azon az, ki lapunk­hoz beküldött nyilatkozata szerint még gyufát sem vesz oly helyen, hol nem beszélik a magyar nyel­vet ismételjük, ha mindenki így tesz, akkor meg­látjuk, lesz-e még bátorságuk a közönség pénzén hízó fővárosi vállalatok és kereskedéseknek igno­­rálni és lenézni a magyar nyelvet. Itt van kérem az osztrák dunagőz­­hajózási társaság. Hajóin minden felirat német. Minő fogalmuk lesz az idegeneknek Ma­gyarországról, ha e társulat valamely hajóján meg­teszik az utat az ország egyik határától a másik­ig? Minden hajó, mely az osztrák gőzhajózási tár­­sulaté, egy-egy darab Cislajb­ánia Magyarország közepén. Eléggé jellemző e társulatra nézve, hogy mindeddig nem tartja szükségesnek hajóin a tá­jékoztató feliratokat magyar nyelven is kiíratni. „Hier ist der Aufgang verboten,“ „Schlafkabine,“ „Speisesaal“ s ezekhez hasonló feliratok ékeskede­ttek minden zugban. Hogy magyar étlapot drága pénzért sem lehet kapni az osztrák társulat hajóin, azt tudja minden utas. És mégis e társulat jobba­­dára Magyarországból hozza dús nyereségét és ha­jóin az utasok két­harmada ellenmondás nélkül magyar. Menjünk tovább. Van Buda-Pesten egy cso­mó nyilvános helyiség, melyeknek bérlői vagy tu­lajdonosai rendszerint pár év alatt meggazdagod­nak a magyar vendégközönség pénzéből. Az azon­ban egyiküknek sem jut eszébe, hogy megtanulna magyarul és magyarul beszélő szolgaszemélyzetet alkalmazna helyiségében. Máshol hazafiatlanságnak tartanák támogatni az e fajta embereket. Nálunk fölkarolják őket városi hatóság és közönség egy­aránt. Annak az idegennek, ki azt mondta egy nagyobb körben, hogy soha máshol nem látott türelmesebb közönséget a pestinél, teljesen igaza van. Nálunk a német pinczérnek vagy vendéglős­nek meg van engedve, hogy gúnyolja, sőt gorom­­báskodjék a magyarul beszélő vendéggel. Ameri­kában vagy Angliában vendéghiány miatt két hét alatt meg kellene buknia egy oly­an vállalkozónak, ki annyira fitymálná az angol nyelvet, hogy csak francziául vagy olaszul beszélő szolgaszemélyzetet bocsátana a közönség rendelkezése alá. Vannak itt Budapesten Orfeumok, Her­­culanumok, Új világok, és hasonló ízlést ron­tó helyiségek, melyekhez a magyar közönség nem csekély contingenst szolgáltat. Jöttek ide Bécsből német vállalkozók, kik szerencsésen meghonosítot­ták Magyarország fővárosában a Finette és Antoi­­nette-cultust, a kankánt, s a lerchenfeldi bohócz­­ságokat. És mit tapasztal a magyar ember e helyisé­gekben? Azt, hogy kaczagnak rajta, ha magyar ét­lapot követel­, azt, hogy megbámulják, ha magyarul beszélő pinczért kíván, és hogy ráadásul összeszidják és ajtót mutatnak neki, ha ki mer kelni ezen alávaló méltatlanság ellen. Sehol Pesten nem uralkodik oly tervszerű fosztogatási rendszer, mint ezen helyiségek­ben; sehol sem uralkodik nagyobb figyelmetlen­ség a magyar elem iránt, mint ép ezen helyeken. És mi mégis mindezt türelmesen zsebre rakjuk, és engedjük terjedni a germanisatiót s a vele járó ledérséget. Ott van a császárfürdő. Ezt már pesti vállalkozók bírják. Az egész fürdőidény alatt az or­szág minden részéről számos magyar család tartózko­dik ott állandón, s a vendéglős még­sem tartja érde­mesnek, hogy magyar étlapot tegyen asztalaira. Kár, hogy nincs törvényünk, melylyel az e fajta embereket ki lehetne utasítani egyszer­ mindenkor­­ra az országból. Itt gazdagodnak meg közöttünk. Itt teszik zsebre a magyar ember pénzét, de hogy vendégeik irányában a legkezdetlegesebb előzé­kenységet megtegyék, azt t. i. hogy magyarul szóló személyzetet tartsanak — arról szó sincs.*­ Egy szóval lépten-nyomon csak durva figyel­metlenséget, sőt gyakran részakaratot tapaszta­lunk a magyar nyelv és magyar elem iránt. Ama fővárosi kereskedéseknek, melyek feliratai néme­tek, és melyekben nincs magyarul beszélő ember — temérdek a száma. Ha beáll a szükségesség, hazafias kötelességünknek fogjuk tartani ezeket is megnevezni egyen­ként. A magyar nemzet azt akarja, hogy főváro­sa magyar város legyen, s e magyarosodásnak bizonyos külsőségekre is kell terjeszkednie mél­­hatlanul. Ne szóljon nekünk senki arról, hogy cse­kélységek ellen folytatunk harczot. Vannak cse­­ h)IX. Pius pápa rég nem tett semmit olyat, mi­által a rómaiak tetszését megnyerhette volna; néhány évvel ezelőtt (s notabene a franczia védsereg ottani idő­zése alatt) volt azonban egy intézkedése, mely átalános helyesléssel fogadtatott alattvalói által; ez intézkedés állott abban, hogy a boltok és üzletek idegeneskedő — franczia, angol német stb. — czégiratait betiltotta s elrendelő, hogy csak olaszul legyen minden nyilvános utczai felirat. És agy is jön. Sze­rk. kélységek, melyek iránt elnézőnek lenni annyit tesz, mint elősegíteni sokkal nagyobb és veszélyesebb bajok bekövetkezését. Ha ez az ostrakizálás így tartana tovább is, még megérhetnők, hogy a fővárosi társulatok, kereskedések és nyilvános he­lyiségek kedvéért egész Magyarországnak meg kel­lene tanulnia a lerchenfeldi dialectust. És aztán azt akarjuk, hogy a külföldön is megszűnjék ama sokszorosan elterjedt vélemény, hogy Buda­pest német város. Hiszen e vélemény csak megszilár­dul, ha a körünkbe érkező idegen lépten nyomon német föliratokat lát a boltokon, és német nyelvet hall a legtöbb nyilvános helyiségben. A magyar sajtónak mindenesetre a legeré­lyesebben kell föllépni ez osztrák szálló ellen. S ha a megrovás átalánossága nem használna sem­mit sem, meg fogjuk nevezni egyenként is a vidé­ki közönségnek ama vendéglőket, mulató helyisé­geket, kereskedéseket sat., honnét ki van küszöböl­ve a magyar nyelv. Hadd tudja meg az ország, kik a germanizátorok Magyararország fővárosában, s kerülje üzleteikben venni egy fillérnyi akármit is. S majd gondoskodunk más védegylet szervezéséről is, ha kell. (B.) ORSZÁGGYŰLÉS. Pest, jan. 7. A képviselőház ma rövid ülést tartott. Napirendje nem idézett elő vitát, az úrbéri törvény­­javaslatra nézve tett főrendiházi módosítások pe­dig az osztályokhoz utasíttattak s ezek iránt a határozat csak pénteken fog hozatni. A napirendet megelőzőleg Andrásy Gyula gr. két interpellátióra felelt, mind két ízben megnyugtatólag. A főrendiház mai ülésében, — melyben összesen tizennyolcz tag jelenléte tett bizony­ságot, hogy a falak között nem a gyorsírók s hirlaptudósítók tanácskoznak — hat törvényjavas­lattal végzett s aztán áttért a telepitvényesekről szóló­ képviselőházi üzenetre. Erre nézve Appo­­n­y­i György gr. tett az első hírhedt határozat fen­­tartására" ezélzó indítványt s ez a pénteki ülésben fog tárgyaltatni. A képviselők Az ülése." Elnök S­o­m­s­s­i­c­h Pál. Csiky Sándor határozati javaslatot ad be, mely szerint mondja ki a ház, hogy a f. évi márcz. 13-án a miniszterek által a hozzájuk intézett interpellációkra adandó felelet tárgyában beadott, úgy­szintén a múlt évi máj. 23-án a fő­rendiház eltörlése, vagy akár nép­képviseleti ala­pon rendezése érdemében benyújtott, valamint vég­re a múlt évi május 19-én oly régből beterjesz­tett indítványa, hogy az illető miniszterek a képvise­lőház által hozzájuk elintézés végett utalt kérvények­nek miként történt elintézése iránt a képviselőháznak havonként jelentést tenni köteleztessenek, a kö­zelebbi szünetelés után kezdendő újabb ülésezések alkalmával a sürgősen tanácskozás alá veendő tárgyak sorába iktatandók. — Ki fog nyomatni-Simonyi Ernő Czempély Miklós jakubiani la­kos k­érvényét adja be alkalmazás végett. Interpellációk. Huszár Imre bár tudja, hogy a jelen idő nem épen alkalmas az interpellációkra a tárgy fontossá­gánál fogva kénytelennek látja magát a közmunka és közlekedési minisztert interpellálni. Van-e tudo­mása a miniszternek a külföldi lapok által terjesz­tett azon hírről, hogy a kikinda-pancsovai vasút­vonalat engedélyezni nem szándékozik. Ha e hit igaz, hogyan tudja a miniszter összeegyeztetni ezen elhatározását, a nevezett vonal kiépíttetésére vonat­kozó ismételt ígéreteivel. Andrássy Gyula gr. miniszterelnök a közleke­désügyi miniszter távollétében, minthogy az ország­gyűlésnek csak kevés napja van még hátra, felel az interpellációra. A bosniai vasútra nézve a kor­mány már kinyilatkoztatta, hogy semminemű oly érdeket nem ismer, mely e vonal kiépítését orszá­gos szempontból károsnak tüntetné föl; másrész­ről azonban elismeri azt, hogy a szerbiai egyenes vasúti összeköttetés igen nagy fontossága s ennek következtében eddig sem mulasztott el semmit arra nézve, hogy egyidejűleg mindkét vonal kiépítése biztosítassék, így ép ez alkalommal jelentheti, hogy fölszólíltatott a külügyminisztérium által, illetőleg magán után a török kormány­ által is arra, egyez­nék bele a magyar kormány, hogy úgy a török vasút engedélyesei, mint a török szerb és magyar kormány részéről megbízottak jöhessenek össze, kik ezen két vasútnak, különösen a szerb magyar vasútnak is csatlakozási pontjait megállapítsák. Minthogy ez gyakorlati módnak mutatkozik, már eddig is a kormány részéről azon nyilatkozat tör­tént, hogy hajlandó ezen ajánlatot elfogadni. A Kikinda-belgrádi vasutat illetőleg mondhatja, hogy a kormánynak épen nincs szándékában megta­gadni az engedélyt, sőt ez ügyben a tárgyalások most folynak (Helyeslés.) Huszár Imre meg van elégedve a válaszszal, sőt örömét fejezi ki a fölött, hogy azon biztosítást vette, miszerint a sokkal helyesebb kikinda-bel­­grádi vaspálya engedélyét a kormány nem akarja megtagadni. — A ház tudomásul veszi a miniszter fele­letét. Andrásy Gyula gr. felel Dietrich Ignácznak azon interpellációjára, melyet egy bírói kinevezésre vonatkozó felterjesztés iránt tett. Mindenek előtt tagadja, hogy a képviselőnek joga volna interpel­lálni egy felterjesztés iránt mindaddig, míg annak eredménye hivatalosan nincs közzé téve. Ő azon­ban felel, mivel a távollevő i­gazságügyminiszternek, ki ama felterjesztést tette, tartozik azzal, hogy az interpellációban foglalt állításokat helyreigazítsa, ott ahol azok történtek. Ha azon egyént ér­tette Dietrich, kinek kinevezéséről akkor szó volt, de a­ki saját kívánatára megmaradt eddigi helyén, ez esetben mondhatja, hogy az illető ügyvédi diplomával bír, tíz évig a curiá­­nál, mint bíró működött. Tehát az igazságügyér valamint az összes minisztérium magtartotta a fel­­terjesztésre megkívánt kellékeket. Dietrich Ignácz hosszasabban felel. A minisz­ter egy elvet állított fel, melyet részéről különö­sen ez esetben, midőn egy elmozdíthatlak vagy csak a törvény által szűkre szabott kivételes ese­tekben elmozdítható bírói kinevezésről van szó. A képviselő joga és kötelessége őrködni az or­szág érdekei fölött s ezen jogot gyakorolja, mikor még érvényesítheti. Azt, hogy az 1869. t. ez élet­be lépett volna, senki sem állíthatja s igy a bírói képességet a korábbi törvények szerint kell meg­ítélni. A pusztán közügyvédi vizsga nem képesít a bírói állomásra, s az illető nem is bírói, hanem elnöki titkár volt a kh­. táblánál. Nem akarja hin­ni bár eddig némely bírói kinevezés azt mutatja, hogy a kormány valamint egyik másik mai kor­mány a bíráskodást politikai czélokra használja fel. A ház tudomásul veheti a miniszter válaszát, de az iránt, mily módozatot kellene követni a ki­nevezéseknél, tárgyalás volna kitűzendő. — A ház tudomásul veszi a választ. Bizottsági jelentés. Ordody Pál az állandó igazoló bizottság ré­széről jelentést tesz Kosztolányi Károly választási jegyzőkönyve tárgyában. E szerint K. a feltétele­sen igazoltak sorába felvétetett és sorsolás útján az első osztályba helyeztetett. Napirend. — Első tárgy a kérvény­bizottság jelentése a 45. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyában. — E jelentés egész tartalmában elfogadtatott. — Következik a főrendiház módosí­tásainak tárgyalása az úrbéri viszonyokról szóló­­javaslat iránt. Ghyczy Kálmán figyelmezteti a házat arra, hogy a főrendiház a 14. §-t illető módosításra, melyet a képviselőház tett, nem nyilatkozott s in­dítványozza , jelentse ki a ház, hogy miután ezen kívánat iránt a főrendek nem nyilatkoztak, továbbá is ragaszkodik és a főrendeket hozzájá­rulásra hívja fel. Horváth Döme állítja, hogy a hiányzó határo­zat csak tollhibától maradt ki az üzenetből. Deák Ferencz, miután a pontok között vannak olyanok, melyeket részéről is hajlandó volna el­fogadni, indítványozza, hogy a főrendiházi szenet az osztályokhoz utasittassék. Csanády Sándor az idő rövidsége miatt s mi­után valószínűtlen, hogy az osztályok meggyőző­désüket megváltoztassák, ellenzi Deák F. indít­ványát. — A többség Deák indítványára szavaz. — Ezután Széll Kálmán beadja a pénzü­gyi bizottság jelentését az első cs. kir. sza­badalmazott Duna gőzhajózási társulat jövedelmi biztosítása megszüntetéséről, az ezen társulat ál­tal felvett előleg megtérítéséről, a pécs-mohácsi vasút vissza­váltása határidejének megváltoztatá­sáról, végre az első Dunagőzhajózási társulat ál­tal fizetendő közadóról szóló törvényjavaslat tár­gyában. — Ki fognak nyomatni. Elnök, más tárgy nem lévén, egy főrendi­házi szenet átvétele végett az ülést felfüggeszti. — Szünet után Apponyi Albert gr. főrendi­házi jegyző átnyújtja a­­javaslatokat, melyekhez a főrendiház közelebb módosítás nélkül hozzájárult. — Ezek szentesítés végett fel fognak terjesztetni. — A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés véget ért. Legközelebbi ülés pénteken d. e. 10 órakor. Napirend: a szentesített törvényczikkek kihirdetése. * A főrendiház ülése. Elnök Majláth György. Széll Kálmán a képv. ház jegyzője át­hozza a pestvárosi nagy körútról s az ezen, vala­mint az 1870. 60. t. sz. folytán nyitandó közle­kedési uton emelendő építkezések adómentessé­géről, továbbá a Pest város által felveendő köl­csön bélyeg és adómentességéről szóló tvjavasla­­tokat, egyúttal átnyújtja a képv.­ház üzenetét a telepítvényesekről szóló tvjavaslat tárgyában. Elnök az előbbi két tvjavaslatot nyomban le­endő tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz kí­vánja utasíttatni. Cziráky János gr. azon megjegyzésére azonban, hogy a­­pénzügyi bizott­ságnak csak egyetlen egy tagja van jelen, az em­lített tvjavaslatok az állandó 3-as bizottságnak adatnak ki. Napire­nden lévén az észak amerikai egyesült államokkal a kivándorló egyének állam­­polgársága iránt kötött államszerződés, továbbá a perui, chilei, uruguai és argentini köztársaságok­kal kötött kereskedelmi és hajózási szerződések tárgyalása, azok minden észrevétel nélkül elfogad­tattak. Ezután elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után Cziráky János gr. a hármas bizottság részéről jelentést tesz a pesti körútról s a felveendő kölcsön adómentességéről szóló ívla­­latok iránt, melyek alapján ezek vita nélkül elfo­gadtatnak. Következik tárgyalása : a képviselőház igenesének a telepítvényekről szóló ívjavaslat tárgyában. Apponyi György gr. rövid indokolással követ­kező indítványt ad be. Mondassék ki a m. főrendek által, miszerint: Tekintettel egyrészről arra, hogy a főrendek az ideiglenes törvényes intézkedéshez elvben hozzá­járulásukat kijelentették, továbbá, hogy meggyőződésük szerint a mó­dosított szövegezés által teljesen megszüntetnek azon aggodalmak, melyek némely telepítvényes községek lehető balsorsa miatt felmerültek, és me­lyek az ideiglenes intézkedéshez való hozzájáru­lások indító okát képezik. Végre, hogy ezen meggyőződésük annál ala­posabbnak mutatkozik, mert ellenkezője a t. kép­­viselőház által be nem lett bizonyítva, és tekin­tettel másrészről arra, hogy a főrendek módosí­tása csak­is abban tért el a tisztelt képviselőház javaslatától, hogy az ideiglenes intézkedést is a telepítvényes községeknek lényegesen különböző természetéhez alkalmazni óhajtják a főrendek, ne­hogy ennek az ideiglenes törvényben tett elmu­lasztása, a törvényhozásnak ezen különbözés te­kintetbe vételével leendő végleges intézkedését megnehezítse, vagy úgyszólván lehetetlenné tegye, valamint eltér még abban is, hogy a moratóriumot épen a nemzetgazdászat követelményeinél fogva, határozott időhöz kötni kívánják a főrendek. Mindezek után a főrendek ezen, a törvény czélját legkevésbbé sem veszélyeztető módosítás­nak a t. képviselőház által tett é­sszerű vissza­utasítását magára az ügyre vonatkozó sajnálattal vették, és miután az ideiglenes törvényes intézke­déshez csak is a c­áfolatlanul maradt érveikre fektetett szövegezés mellett járulhatnak megnyug­vással, a t. képviselőházat ennek méltánylására újból is tiszteletteljes bizalommal felhívjuk. Cziráky János úr. kijelentvén abbeli nézetét, hogy a jogügyi bizottság, ha ezen ügy hozzáuta­­síttatnék, csakis régi álláspontját foglalná el, az indítványt péntekre kívánja napirendre tűzetni. — Elfogadtatik. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés befejeztetett. Pénteken d­­e. 11 óra­kor ülés. Pest megye évnegyedes közgyűlése. (Második nap.) Pest, jun. 7. Tegnap az ünnepélyek napja, ma munka­nap volt. Mellőzve gr. Keglevich erélyes fölszó­la­­lását, melyre a főispán megnyugtató választ adott, azon tárgyra irányozzuk figyelmünket, mely élénk vitára adott alkalmat. A kérdés az volt: most tárgyaltassék-e a belügyéri rendelet, a megyeren­dezés tárgyában vagy nem. Egy töredéknél na­gyobb igényre számot nem tartható párt, mely kormánypártnak ez ügyben egyátalában nem mond­ható, minthogy a rendkívüli közgyűlés összehívá­sát a belügyér által kitűzött jun. 15-én túli időre kivánta kitűzni — ezen párt oly tarthatatlan okos­kodással állt elő, hogy az ellenzék szónokainak épen nem volt nehéz megdönteni érveknek látszó erőlködés szülte felszólalásaikat. ben folyt le. A tárgysorozatban előszámlált­ tár­gyak egytől egyig elintéztettek. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének felolvasása előtt megállapodás történt a pilisi és váczi járás­ban üresedésbe jött rend­ esküdti, s a kecskeméti járásban megüresült alcsendbiztosi állomások be­töltése iránt. A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után gr. Keglevich Béla emel szót a tegnapi ülés rögtöni berekesztése ügyében. Megütközéssel vette szóló a berekesztést akkor, midőn a tárgya­lás folytatása iránt tett fölszólalása ellen egy hang sem emelkedett. Tudhatta a főispán azt, hogy ő — a szóló — ezen indítványával megbí­zásnak akart eleget tenni. A főispánnak joga van a gyűlést feloszlatni, de csak akkor, ha a tanács­kozások oly irányt vesznek, melyet csupán fölosz­­latás által lehet megállítani. Megvárja a főispán­tól, hogy ez iránt nyilatkozzék. (Helyeslés.) Keglevich gr. fölszólalására gr­. Zichy fő­ispán kijelenti, hogy a tegnapi ülés feloszlatása által a megye jogait sérteni nem akarta, hanem tette ezt a tegnapi nap ünnepélyes volta miatt. Beöthy első alispán azt hiszi, hogy ezen nyilatkozatok jegyzőkönyvbe vétele által a kér­dés elintézettnek tekinthető. Fölolvastatik a belügyminiszteri rendelet a megye­rend­ez­és tárgyában az. évi jun. 15-ére összehívandó közgyűlés iránt. Gr. Keglevich Béla tekintettel arra, hogy a tanácskozások több napot vesznek igény­be s hogy a mai naptól jun. 15-ig csak nagyon rövid idő van hátra, indítványozza: vétessék a miniszteri rendelet most tárgyalás alá s választás­sék meg a bizottmány, melynek feladata az elő­munkálatokat megtenni. F­á­y Béla elismeri, hogy azoknak, kik föld­­miveléssel foglalkoznak, kényelmesebb lenne most tárgyalni az ügyet, de az ő felfogása szerint a közgyűlés nincs feljogosítva a tárgy feletti ta­nácskozásra, mert a bizottmányi tagok nem voltak kellőleg értesítve. Indítványozza, hogy rendkívüli közgyűlés f. hó 20-ik napján hivassék össze. Gulner Gyula biztosítja előtte szólót, hogy a jegyzői kar jóhiszeműleg tette ezt a pontot a tárgysorozatba. Kimerítőleg h­zza föl mindazon okokat, melyek a mostani tárgyalást tanácsolják. Döntő volt azon észrevétele, illetőleg érve, hogy más megyék is, mint Nyitra és Komárom, a bel- egyér beleegyezésével f. hó - én választották meg az illető bizottmányt. Gr. T­e­l­e­k­y Sándor akkor fogadná el Keg­­levich indítványát, ha a tárgysorozat 5-ik pontjá­hoz oda lenne mellékelve: a bizottmány megvá­lasztása. (Ellenmondás.) Bobory röviden a mostani tárgyalást ajánlja. Bossányi azt állítván, hogy a bizottmányi tagok nem értesíttettek szabályszerű­­leg, a tárgyalás elnapolása mellett nyilatkozik. Ivánka Imre kifejti, hogy azon párt, melynek morális kötelessége lenne a kormányt támogatni, a jún. 15 iki világos terminuson túl akar menti. Indítványozza, hogy a kérdésben levő bizottságba jelöljön ki a főispán 96 tagot. Több szónok nem jelenkezvén gr. Zichy főispán Keglevich és Fáy indítványával szemben egy expedienst hoz javaslatba, ismerje el a köz­gyűlés a tárgysorozatot körözvénynek. A közgyű­lés ezt elismervén, ez által Keglevich indítványa elfogadtatott. A főispán által candidált 96 tag közfelkiál­tás által választatott be a megyerendezés ügyé­ben kiküldött bizottmányba. A névsor a kö­vetkező : Almásy Sárid, Bartha Sámuel, Bartha Andor, Baron Pál, Bartha Ferencz, Belaagh Imre, Beniczky Ödön, Beöthy Lajos, Benedikty Gyula, Beretvás Farkas, Bobory Károly, Bossányi László, Dankó Endre, Dalmady Győző, Degré Ala­jos, Dely Péter (bugyi), Faller József, Farkas Elek, Fáy Béla (verseghi,) Fegyveres Ádám, Finta József, Fóliát Jás­nos, Földváry Albert, Földváry Gábor, Földváry Mihály, Gáli Ferencz, Gróffy Sándor, Gindl Jakab, Gubody Sándor, Gulner Gyula, Halász Bálint, Halász Boldizsár, Halász Mó­­ricz, Harkányi Frigyes, Hajós Menyhért, Ilindy Kálmán, Hojtsy Sándor, Hoffmann Lajos, Husszerl Sándor, Ilkey Sándor, Ibáz Márton, Ivánka Imre, Jankovich Miklós, Jeszensz­ky Károly, Jordán István, Kajdácsy István dr., Kandó Jó­zsef, Katona Lajos, Keglevich Béla gr., Kontra Sándor, Kiss Miklós, Kováts István, Kovátsy Gyula, Lénard Pál (monori), Lipthay Béla br., Lovagik József, Máriássy Béla, Madarassy István, Madas Károly, Maresch Mór, Mészáros Zsigmond, Mihalsich Timotheus, Muraközy László, Neppel Ferencz, Pataky József, Podmaniczky Géza br., Pilisy Béla Piperkovich Péter, Rakovszky István, Ráth József, Ráday Pál gr., Keviczky István, Bodnyánczky Kálmán, Safári Ágos­ton, Sántha Péter, Sándor Zsigmond, Sebő Antal, Sípos Pál, Sütő Antal, Sivó Gy. Steiner Izidor, Szabadházi Andor, Szalacsy Sándor, Szász Márton, Szalay Sándor Szévald Vilmos,Szilágyi Lajos, Szilassy János, Szilassy István, Szőke István, Tóth Gerő, Tóth Ist­ván, Teleky Sándor gr., Végh János, Wod­­ianer Béla, Zlinszky György. Ezen tárgygyal kapcsolatban dr. Kegle­vich Béla indítványozza: utasíttatik a bizott­mány, hogy tájékozza magát az iránt, mennyi pénzt ad a miniszter a bizottmány rendelkezésére. A közgyűlés Bossányi ellenvetéseit figyelmen kí­vül hagyva Keglevich indítványát elfogadja. Következnek a választások közfelkiáltás út­ján. Esküdtek lettek a pilisi járásban: Bónis Lász­ló ; a váczi járásban: Mártonffy György és Dul­­csa Emil. Kecskeméti alcsendbiztos lett: Sallay Ignácz. Tiszt, főjegyzők : b. Lipthay Béla és Har­kányi Frigyes; tiszt, szolgabiró: Pajor Gusztáv; tiszt, esküdtek: Sándor Géza és Concha Kálmán. Kihirdettetnek az 1871. évi II—XI. terkkek. A kisgyülési jegyzőkönyvek­­hitelesittetnek. Olvastatik a belügyminiszteri leirat az 1871. megyei költségvetés tárgyában. A megye évi költ­ségvetése 377,743 írtban állapíttatik meg. Tudo­másul vétetik: Sántha Péter házi főpénztárnok jelentést tesz a megye régibb adósságainak kifizetése iránt. A közgyűlés éljenzéssel fogadja azon örvendetes kö­rülményt, hogy a pénztárnok 19,439 frtnyi adós­ságot fizetett ki. Kolozs megye közönségének levele, melylyel a királyhágón túli köztörvényhatóságok politikai felosztása iránt a belügyérhez intézett feliratot megküldi: Esztergommegye levele b. Eötvös csa­ládja számára az ercai uradalomnak megvétele tárgyában; Bakabánya közönségének levele a va­gyontalanok után felmerült kórházi dijakat illető­leg — tudomásul vétetnek. Hasonlólag tudomásul vétetnek: Györmegye levele az iskolatanács hatáskörének kiterjesztése tárgyában. Középszolnok megye levele a felnőttek oktatása tárgyában. A megyei tankerületi iskolatanácsban 2 hely lővén üresedésbe, a meghalt Nikolics és a lemon­dott Tafler helyébe Madarassy István és Szokolyi Victor választatnak meg. Muraközy László tiszti főügyész jelenti, hogy Weisz Bernát a megye ellen folytatott perét meg­nyerte. A legfelsőbb bíróság az általa követelt 7245 frtnyi összeget leszállította 4118 frtra 1861 szept. 1-től­­járó kamatokkal együtt. Nem marad egyéb hátra, mint az adósságot kifizetni. A köz­gyűlés utasítja Bossányi indítványára az első al­ispánt, hogy a kifizetésről rendelkezzék. Gulner olvassa a járási főszolgabirák jelen­téseit a közmunkaügy állásáról, melyek örvende­tes tudomásul vétetnek. A kisgyűlés határozatát a valkói telkes gaz­dák és zsellérek közt fenforgó erdőpusztítás ügyé­ben a közgyűlés helyben hagyja. Magyari Kálmán t. aljegyző fizetése 300 fo­rinttal fölemeltetik. Nagybánya közönségének levele a nyugdíj­alap szabályainak Átkaidé­se mellett tudomásu­létetik. Magay Károly és C­sillén Kálmán ügyvéd oklevelei kihirdettetnek. Végül az újonnan választott tisztviselők te­szik le esküjüket. Legközelebbi ülés pénteken 10 órakor. Tegnapi tudósításunkból tévedésből maradt ki gr. Zichy Ferraris Victor 500 frtnyi adománya Nyáry Pál birtokának megvétetése. Pest város közgyűlése. (Jun. 7.) Teljes elősk­éréssel vagyunk Simon Flerent fölszólalása iránt, a­melyet az igen tisztelt kép­viselő a mai ülés elején tett. Ez a fölszólalás pe­dig a kövezet roszaságára vonatkozott. Azon anyag, a­melyet a mostani kövezésnél alkalmaznak, nem nevezhető kavicsnak. Szóló kérdést intéz a főpol­gármesterhez : ki van megbízva a kövezés feletti őrködéssel? Elnök: Gamperl sajnálja, hogy Si­mon Flórent ezen ügyet a közgyűlés elé­ hozza, holott az a gazdasági bizottmányhoz tartozik, Si­mon a corpus­­deliedként szereplő s általa­ egy kis adagban hozott porondott megismertetni ígéri a gazdasági bizottsággal. Egy a múlt ülésben tett interpellátióra vo­natkozólag Ney Ferencz kijelenti, hogy a pesti főreáltanodában nem adatik több szünidő, mint a­mennyi szabályszerűleg meg van engedve A felelet tudomásul vétetik. Seregi Józsa indítványozza: jelentse ki a közgyűlés, hogy a város a körútról szóló törvény­javaslatban meghatározott községi adómentesség­nek kimondását azért ellenezte,mert ezen adómen­tességi jog kimondása egyedül a várost illeti, mint önálló törvényhatóságot. Steiger Gyula el­fogadja az indítványt azon hozzáadással, hogy ezen egész ügy előadása bizassék egy bizottmányra, hogy így a közgyűlés igazolja magát azon állítá­sok ellen, melyek az országgyűlésen fölhozattak ellene s épen saját képviselői által. Seregi után egész serege a szónokoknak kelt ki bús­keservesen az országgyűlés s különösen Csernátony országgyűlési képviselő ellen. Tavaszi lealázónak tartja Csernátonynak a képviselőházban tett azon megjegyzését, hogy Pest város nem tudja mit akar s egyik hozott ha­tározatát Demosthenes K. Pál felszólalására meg­változtatta. Ezt mondta Pest városa egyik képvi­selője! „Hanem úgy kell — pattogott Tavaszi úr — mért választották képviselőnek!!“ Simon Fs. után Csengey vette Konczkés alá azon „erős kifejezéseket“, melyeket Józsefváros képviselője szórt Pest város képviselő testületére. „Ilyen nyi­latkozatokat még senki sem tett egy közönségről az országgyűlésen !“ kiált fel a főügyész úr. Föl­hozza azon balfogalmakat, melyek a közmunka és a város közti viszonyról uralkodnak az országgyű­lésen. Hiszen Kerkapoly pénzügyminiszter is oda­­nyilatkozott, hogy ezen ügyben nem tartotta szük­ségesnek megkérdezni a várost. E felfogás hatá­rozottan ellenkezik a municipális jogaival, a „ró­lunk nélkülünk“-féle elvet inaugurálván. So­kan azt hozzák fel, hogy hiszen a város bőven van képviselve a közmunkatanácsban. Igen, de a város 6 szavazata ellenében 10 szavazat áll szem­ben. Ilyenformán a város a leszavaztatásnak na­gyon is ki van téve. Szóló méltatlanoknak tartja az országgyűlésen a város ellen felhozott vádakat. A közgyűlésnek kötelessége magát igazolni az or­szág előtt s ezen szempontot tekintve irányadó­nak, pártolja Steiger indítványát. A vita befejeztetvén, határozatba megy, hogy az ügy a jogügyi bizottsághoz küldetik, melynek kötelessége alaposan tárgyalni a kérdést s erről a közgyűlésnek jelentést tenni. A közmunkatanács átiratára Pest város egyik jelentékenyebb utczájának b. Eötvös József nevével megjelelése iránt a közgyűlés kimondja, hogy mihelyt alkalom lesz rá, Eötvös-utcza lesz. Hosszú vita fejlődött ki a két szerecsen ut­­czának a közmunkatanács által tervbe vett kiszé­lesítése felett. Steiger a kérdés pénzügyi ol­dalát fejtegeti. Elismeri, hogy szükséges lenne a széles­ítés, csakhogy nincs pénz rá. Kéri, tegye át a közgyűlés ez ügyet a középítési bizottsághoz, hogy ez behatón tárgyalja a dolgot. S­z­é­h­e­r az elhalasztás ellen nyilatkozik. Sürgősnek tartja azt, hogy a minisztérium ebben a kérdésben határo­zott véleményt mondjon. Vecsey kívánja, hogy a háztulajdonosok is meghallgattassanak. G­e­r­l­ó­­czy indítványozza, hogy az eddigi gyakorlat tar­tassák meg. Csengey főterjesztést kíván a mi­nisztériumhoz. A közgyűlés Steiger indítványát fogadja el. Végül több kisebb érdekű tárgy intézte­­tett el. A fővárosi közmunkák tanácsából. Buda, június 6-án. Az ülés délután 4 órakor Tisza Lajos alelnök által megnyittatván, felol­­vastatik a belügyminisztérium leirata, mely szerint a közmunkatanács által kiadott ideiglenes építkezési utasítás hatálybalépte múlt évi október 19-étől számítandó. Pest városának átirata a gyári telepek részére kijelölendő terület iránt a múlt ülésben hozott ha­tározat által elintézését találja. Pest városának válasza, mely szerint a sugárút vonalára eső házak az ereszek elkészítésének kö­telessége alól felmentettek, tudomásul vétetik. A Landherr Gyulával a 187. 188.189. a) szá­mú telkek iránt 2055 frt vételárral és Neugebauer Ferenczczel az aradi utczai ház és telke iránt 23,600 frt vételárral kötött szerződések helyben­­hagyattak. A Pest városában még 1871-ben eszközlendő csatornázási munkálatokra nézve határoztatok, hogy a gyárutczai, jászberényi úti, váczi, kis híd, aldu­­nasor, erdősor, kerepesi úti, prater, stáczió, rózsa utczák, a kőbányai út, Kinizsi, koszorú, flóris és gyeputczák csatornázása akadálytalanul megindít­ható. A Széchenyi utczán, a szív utczán az aradi utcza felé tervezett főcsatorna iránya aként volna módosítandó, hogy ez a körútig hosszabbitatván, a Szondi utczába vezettessék. Figyelmeztetik egyszersmind a városi kö­zönség Paul M. mérnök ily nemű munkálataira és egyúttal felkéretik, hogy a csatornák tisztántar­tására vonatkozó adatok összeállítását eszközölni szíveskedjék. Pest város kimutatása a köztelki utak részben újból építése, részben helyreállítása iránt helyben hagyatik, csak a Hajcsár és Fehér utak iránt figyel­meztetik a városi közönség, hogy ezek iránya az általános szabályozási terv folytán a eshetőleg megváltozand s így talán czélszerű volna nagyobb költség kímélésével csak a legszükségesebb fen­­tartásokat eszközölni. A sugárúti telkek mihamarább eszközlendő feloszthatása tekintetéből Pest város felhívatik, hogy a Hermina és Hunyady terekből szükséges terület átengedése iránt határozzon, mert ezek helyébe 2 új tér és pedig a nyolc­szög és kerek terek fog­nak a közönség kényelmére előállíttatni. Úgy­szintén az epres-kert és egyéb városi területből szükséges terek átengedése iránt is határozat ho­zatalára fog felhivatni.

Next