Ellenőr, 1871. június (3. évfolyam, 257-286. szám)
1871-06-08 / 264. szám
melyek fitymálják Budapesten a magyar nyelvet, és akár öntudatosan, akár öntudatlanul a germanizator-szerepet viszik közöttünk. Párszor hoztunk is már föl azóta példákat, és laptársaink legnagyobb része velünk együtt ostorozta és ostrozza e nyavalyát. Miután nem szeretnék, ha valaki a következetlenség vádjával illethetne bennünket, megkezdjük ezennel adott szavunk beváltását. Megerősítenek ez elhatározásunkban ama panaszok, melyek az elnémetesedés ügyében úgy hozzánk, mint laptársainkhoz érkeznek. Örvendünk ez érdekeltségnek, mert azt bizonyítja, hogy szélesebb körökben is átalános az akarat, hogy Magyarország fővárosa megszűnjék német fészek lenni. Kímélni azon egyéneket és vállalatokat, melyek Budapesten következetesen germanizálnak, annyi volna, mint előmozdítani az elnémetesedés szégyenítő ügyét. Kell, hogy a magyar sajtó teljes hatálylyal útját álja e rákfene terjedésének. A magyar közönségnek pedig nem szabad közönyösnek lennie ez ügyben. Mikor az északamerikai gyarmatok elszakadtak Angliától, az anyaországtól, elhatározták, hogy függetleníteni fogják magukat az angol ipartól. És e föltevést következetességgel tartotta meg az amerikai nép. Éveken át az ifjú köztársaság lakossága megfosztotta magát minden luxus-czikktől, csakhogy kiszorítsa az angol ipart. Váljon sokkal csekélyebb dolgokban nem bírnánk egy kis erélyt és önmegtagadást kifejteni ? Ha mindenki úgy tesz, mint azon az, ki lapunkhoz beküldött nyilatkozata szerint még gyufát sem vesz oly helyen, hol nem beszélik a magyar nyelvet ismételjük, ha mindenki így tesz, akkor meglátjuk, lesz-e még bátorságuk a közönség pénzén hízó fővárosi vállalatok és kereskedéseknek ignorálni és lenézni a magyar nyelvet. Itt van kérem az osztrák dunagőzhajózási társaság. Hajóin minden felirat német. Minő fogalmuk lesz az idegeneknek Magyarországról, ha e társulat valamely hajóján megteszik az utat az ország egyik határától a másikig? Minden hajó, mely az osztrák gőzhajózási társulaté, egy-egy darab Cislajbánia Magyarország közepén. Eléggé jellemző e társulatra nézve, hogy mindeddig nem tartja szükségesnek hajóin a tájékoztató feliratokat magyar nyelven is kiíratni. „Hier ist der Aufgang verboten,“ „Schlafkabine,“ „Speisesaal“ s ezekhez hasonló feliratok ékeskedettek minden zugban. Hogy magyar étlapot drága pénzért sem lehet kapni az osztrák társulat hajóin, azt tudja minden utas. És mégis e társulat jobbadára Magyarországból hozza dús nyereségét és hajóin az utasok kétharmada ellenmondás nélkül magyar. Menjünk tovább. Van Buda-Pesten egy csomó nyilvános helyiség, melyeknek bérlői vagy tulajdonosai rendszerint pár év alatt meggazdagodnak a magyar vendégközönség pénzéből. Az azonban egyiküknek sem jut eszébe, hogy megtanulna magyarul és magyarul beszélő szolgaszemélyzetet alkalmazna helyiségében. Máshol hazafiatlanságnak tartanák támogatni az e fajta embereket. Nálunk fölkarolják őket városi hatóság és közönség egyaránt. Annak az idegennek, ki azt mondta egy nagyobb körben, hogy soha máshol nem látott türelmesebb közönséget a pestinél, teljesen igaza van. Nálunk a német pinczérnek vagy vendéglősnek meg van engedve, hogy gúnyolja, sőt gorombáskodjék a magyarul beszélő vendéggel. Amerikában vagy Angliában vendéghiány miatt két hét alatt meg kellene buknia egy olyan vállalkozónak, ki annyira fitymálná az angol nyelvet, hogy csak francziául vagy olaszul beszélő szolgaszemélyzetet bocsátana a közönség rendelkezése alá. Vannak itt Budapesten Orfeumok, Herculanumok, Új világok, és hasonló ízlést rontó helyiségek, melyekhez a magyar közönség nem csekély contingenst szolgáltat. Jöttek ide Bécsből német vállalkozók, kik szerencsésen meghonosították Magyarország fővárosában a Finette és Antoinette-cultust, a kankánt, s a lerchenfeldi bohóczságokat. És mit tapasztal a magyar ember e helyiségekben? Azt, hogy kaczagnak rajta, ha magyar étlapot követel, azt, hogy megbámulják, ha magyarul beszélő pinczért kíván, és hogy ráadásul összeszidják és ajtót mutatnak neki, ha ki mer kelni ezen alávaló méltatlanság ellen. Sehol Pesten nem uralkodik oly tervszerű fosztogatási rendszer, mint ezen helyiségekben; sehol sem uralkodik nagyobb figyelmetlenség a magyar elem iránt, mint ép ezen helyeken. És mi mégis mindezt türelmesen zsebre rakjuk, és engedjük terjedni a germanisatiót s a vele járó ledérséget. Ott van a császárfürdő. Ezt már pesti vállalkozók bírják. Az egész fürdőidény alatt az ország minden részéről számos magyar család tartózkodik ott állandón, s a vendéglős mégsem tartja érdemesnek, hogy magyar étlapot tegyen asztalaira. Kár, hogy nincs törvényünk, melylyel az e fajta embereket ki lehetne utasítani egyszer mindenkorra az országból. Itt gazdagodnak meg közöttünk. Itt teszik zsebre a magyar ember pénzét, de hogy vendégeik irányában a legkezdetlegesebb előzékenységet megtegyék, azt t. i. hogy magyarul szóló személyzetet tartsanak — arról szó sincs.* Egy szóval lépten-nyomon csak durva figyelmetlenséget, sőt gyakran részakaratot tapasztalunk a magyar nyelv és magyar elem iránt. Ama fővárosi kereskedéseknek, melyek feliratai németek, és melyekben nincs magyarul beszélő ember — temérdek a száma. Ha beáll a szükségesség, hazafias kötelességünknek fogjuk tartani ezeket is megnevezni egyenként. A magyar nemzet azt akarja, hogy fővárosa magyar város legyen, s e magyarosodásnak bizonyos külsőségekre is kell terjeszkednie mélhatlanul. Ne szóljon nekünk senki arról, hogy csekélységek ellen folytatunk harczot. Vannak cse h)IX. Pius pápa rég nem tett semmit olyat, miáltal a rómaiak tetszését megnyerhette volna; néhány évvel ezelőtt (s notabene a franczia védsereg ottani időzése alatt) volt azonban egy intézkedése, mely átalános helyesléssel fogadtatott alattvalói által; ez intézkedés állott abban, hogy a boltok és üzletek idegeneskedő — franczia, angol német stb. — czégiratait betiltotta s elrendelő, hogy csak olaszul legyen minden nyilvános utczai felirat. És agy is jön. Szerk. kélységek, melyek iránt elnézőnek lenni annyit tesz, mint elősegíteni sokkal nagyobb és veszélyesebb bajok bekövetkezését. Ha ez az ostrakizálás így tartana tovább is, még megérhetnők, hogy a fővárosi társulatok, kereskedések és nyilvános helyiségek kedvéért egész Magyarországnak meg kellene tanulnia a lerchenfeldi dialectust. És aztán azt akarjuk, hogy a külföldön is megszűnjék ama sokszorosan elterjedt vélemény, hogy Budapest német város. Hiszen e vélemény csak megszilárdul, ha a körünkbe érkező idegen lépten nyomon német föliratokat lát a boltokon, és német nyelvet hall a legtöbb nyilvános helyiségben. A magyar sajtónak mindenesetre a legerélyesebben kell föllépni ez osztrák szálló ellen. S ha a megrovás átalánossága nem használna semmit sem, meg fogjuk nevezni egyenként is a vidéki közönségnek ama vendéglőket, mulató helyiségeket, kereskedéseket sat., honnét ki van küszöbölve a magyar nyelv. Hadd tudja meg az ország, kik a germanizátorok Magyararország fővárosában, s kerülje üzleteikben venni egy fillérnyi akármit is. S majd gondoskodunk más védegylet szervezéséről is, ha kell. (B.) ORSZÁGGYŰLÉS. Pest, jan. 7. A képviselőház ma rövid ülést tartott. Napirendje nem idézett elő vitát, az úrbéri törvényjavaslatra nézve tett főrendiházi módosítások pedig az osztályokhoz utasíttattak s ezek iránt a határozat csak pénteken fog hozatni. A napirendet megelőzőleg Andrásy Gyula gr. két interpellátióra felelt, mind két ízben megnyugtatólag. A főrendiház mai ülésében, — melyben összesen tizennyolcz tag jelenléte tett bizonyságot, hogy a falak között nem a gyorsírók s hirlaptudósítók tanácskoznak — hat törvényjavaslattal végzett s aztán áttért a telepitvényesekről szóló képviselőházi üzenetre. Erre nézve Apponyi György gr. tett az első hírhedt határozat fentartására" ezélzó indítványt s ez a pénteki ülésben fog tárgyaltatni. A képviselők Az ülése." Elnök Somssich Pál. Csiky Sándor határozati javaslatot ad be, mely szerint mondja ki a ház, hogy a f. évi márcz. 13-án a miniszterek által a hozzájuk intézett interpellációkra adandó felelet tárgyában beadott, úgyszintén a múlt évi máj. 23-án a főrendiház eltörlése, vagy akár népképviseleti alapon rendezése érdemében benyújtott, valamint végre a múlt évi május 19-én oly régből beterjesztett indítványa, hogy az illető miniszterek a képviselőház által hozzájuk elintézés végett utalt kérvényeknek miként történt elintézése iránt a képviselőháznak havonként jelentést tenni köteleztessenek, a közelebbi szünetelés után kezdendő újabb ülésezések alkalmával a sürgősen tanácskozás alá veendő tárgyak sorába iktatandók. — Ki fog nyomatni-Simonyi Ernő Czempély Miklós jakubiani lakos kérvényét adja be alkalmazás végett. Interpellációk. Huszár Imre bár tudja, hogy a jelen idő nem épen alkalmas az interpellációkra a tárgy fontosságánál fogva kénytelennek látja magát a közmunka és közlekedési minisztert interpellálni. Van-e tudomása a miniszternek a külföldi lapok által terjesztett azon hírről, hogy a kikinda-pancsovai vasútvonalat engedélyezni nem szándékozik. Ha e hit igaz, hogyan tudja a miniszter összeegyeztetni ezen elhatározását, a nevezett vonal kiépíttetésére vonatkozó ismételt ígéreteivel. Andrássy Gyula gr. miniszterelnök a közlekedésügyi miniszter távollétében, minthogy az országgyűlésnek csak kevés napja van még hátra, felel az interpellációra. A bosniai vasútra nézve a kormány már kinyilatkoztatta, hogy semminemű oly érdeket nem ismer, mely e vonal kiépítését országos szempontból károsnak tüntetné föl; másrészről azonban elismeri azt, hogy a szerbiai egyenes vasúti összeköttetés igen nagy fontossága s ennek következtében eddig sem mulasztott el semmit arra nézve, hogy egyidejűleg mindkét vonal kiépítése biztosítassék, így ép ez alkalommal jelentheti, hogy fölszólíltatott a külügyminisztérium által, illetőleg magán után a török kormány által is arra, egyeznék bele a magyar kormány, hogy úgy a török vasút engedélyesei, mint a török szerb és magyar kormány részéről megbízottak jöhessenek össze, kik ezen két vasútnak, különösen a szerb magyar vasútnak is csatlakozási pontjait megállapítsák. Minthogy ez gyakorlati módnak mutatkozik, már eddig is a kormány részéről azon nyilatkozat történt, hogy hajlandó ezen ajánlatot elfogadni. A Kikinda-belgrádi vasutat illetőleg mondhatja, hogy a kormánynak épen nincs szándékában megtagadni az engedélyt, sőt ez ügyben a tárgyalások most folynak (Helyeslés.) Huszár Imre meg van elégedve a válaszszal, sőt örömét fejezi ki a fölött, hogy azon biztosítást vette, miszerint a sokkal helyesebb kikinda-belgrádi vaspálya engedélyét a kormány nem akarja megtagadni. — A ház tudomásul veszi a miniszter feleletét. Andrásy Gyula gr. felel Dietrich Ignácznak azon interpellációjára, melyet egy bírói kinevezésre vonatkozó felterjesztés iránt tett. Mindenek előtt tagadja, hogy a képviselőnek joga volna interpellálni egy felterjesztés iránt mindaddig, míg annak eredménye hivatalosan nincs közzé téve. Ő azonban felel, mivel a távollevő igazságügyminiszternek, ki ama felterjesztést tette, tartozik azzal, hogy az interpellációban foglalt állításokat helyreigazítsa, ott ahol azok történtek. Ha azon egyént értette Dietrich, kinek kinevezéséről akkor szó volt, de aki saját kívánatára megmaradt eddigi helyén, ez esetben mondhatja, hogy az illető ügyvédi diplomával bír, tíz évig a curiánál, mint bíró működött. Tehát az igazságügyér valamint az összes minisztérium magtartotta a felterjesztésre megkívánt kellékeket. Dietrich Ignácz hosszasabban felel. A miniszter egy elvet állított fel, melyet részéről különösen ez esetben, midőn egy elmozdíthatlak vagy csak a törvény által szűkre szabott kivételes esetekben elmozdítható bírói kinevezésről van szó. A képviselő joga és kötelessége őrködni az ország érdekei fölött s ezen jogot gyakorolja, mikor még érvényesítheti. Azt, hogy az 1869. t. ez életbe lépett volna, senki sem állíthatja s igy a bírói képességet a korábbi törvények szerint kell megítélni. A pusztán közügyvédi vizsga nem képesít a bírói állomásra, s az illető nem is bírói, hanem elnöki titkár volt a kh. táblánál. Nem akarja hinni bár eddig némely bírói kinevezés azt mutatja, hogy a kormány valamint egyik másik mai kormány a bíráskodást politikai czélokra használja fel. A ház tudomásul veheti a miniszter válaszát, de az iránt, mily módozatot kellene követni a kinevezéseknél, tárgyalás volna kitűzendő. — A ház tudomásul veszi a választ. Bizottsági jelentés. Ordody Pál az állandó igazoló bizottság részéről jelentést tesz Kosztolányi Károly választási jegyzőkönyve tárgyában. E szerint K. a feltételesen igazoltak sorába felvétetett és sorsolás útján az első osztályba helyeztetett. Napirend. — Első tárgy a kérvénybizottság jelentése a 45. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyában. — E jelentés egész tartalmában elfogadtatott. — Következik a főrendiház módosításainak tárgyalása az úrbéri viszonyokról szólójavaslat iránt. Ghyczy Kálmán figyelmezteti a házat arra, hogy a főrendiház a 14. §-t illető módosításra, melyet a képviselőház tett, nem nyilatkozott s indítványozza , jelentse ki a ház, hogy miután ezen kívánat iránt a főrendek nem nyilatkoztak, továbbá is ragaszkodik és a főrendeket hozzájárulásra hívja fel. Horváth Döme állítja, hogy a hiányzó határozat csak tollhibától maradt ki az üzenetből. Deák Ferencz, miután a pontok között vannak olyanok, melyeket részéről is hajlandó volna elfogadni, indítványozza, hogy a főrendiházi szenet az osztályokhoz utasittassék. Csanády Sándor az idő rövidsége miatt s miután valószínűtlen, hogy az osztályok meggyőződésüket megváltoztassák, ellenzi Deák F. indítványát. — A többség Deák indítványára szavaz. — Ezután Széll Kálmán beadja a pénzügyi bizottság jelentését az első cs. kir. szabadalmazott Duna gőzhajózási társulat jövedelmi biztosítása megszüntetéséről, az ezen társulat által felvett előleg megtérítéséről, a pécs-mohácsi vasút visszaváltása határidejének megváltoztatásáról, végre az első Dunagőzhajózási társulat által fizetendő közadóról szóló törvényjavaslat tárgyában. — Ki fognak nyomatni. Elnök, más tárgy nem lévén, egy főrendiházi szenet átvétele végett az ülést felfüggeszti. — Szünet után Apponyi Albert gr. főrendiházi jegyző átnyújtja ajavaslatokat, melyekhez a főrendiház közelebb módosítás nélkül hozzájárult. — Ezek szentesítés végett fel fognak terjesztetni. — A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés véget ért. Legközelebbi ülés pénteken d. e. 10 órakor. Napirend: a szentesített törvényczikkek kihirdetése. * A főrendiház ülése. Elnök Majláth György. Széll Kálmán a képv. ház jegyzője áthozza a pestvárosi nagy körútról s az ezen, valamint az 1870. 60. t. sz. folytán nyitandó közlekedési uton emelendő építkezések adómentességéről, továbbá a Pest város által felveendő kölcsön bélyeg és adómentességéről szóló tvjavaslatokat, egyúttal átnyújtja a képv.ház üzenetét a telepítvényesekről szóló tvjavaslat tárgyában. Elnök az előbbi két tvjavaslatot nyomban leendő tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz kívánja utasíttatni. Cziráky János gr. azon megjegyzésére azonban, hogy apénzügyi bizottságnak csak egyetlen egy tagja van jelen, az említett tvjavaslatok az állandó 3-as bizottságnak adatnak ki. Napirenden lévén az észak amerikai egyesült államokkal a kivándorló egyének állampolgársága iránt kötött államszerződés, továbbá a perui, chilei, uruguai és argentini köztársaságokkal kötött kereskedelmi és hajózási szerződések tárgyalása, azok minden észrevétel nélkül elfogadtattak. Ezután elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után Cziráky János gr. a hármas bizottság részéről jelentést tesz a pesti körútról s a felveendő kölcsön adómentességéről szóló ívlalatok iránt, melyek alapján ezek vita nélkül elfogadtatnak. Következik tárgyalása : a képviselőház igenesének a telepítvényekről szóló ívjavaslat tárgyában. Apponyi György gr. rövid indokolással következő indítványt ad be. Mondassék ki a m. főrendek által, miszerint: Tekintettel egyrészről arra, hogy a főrendek az ideiglenes törvényes intézkedéshez elvben hozzájárulásukat kijelentették, továbbá, hogy meggyőződésük szerint a módosított szövegezés által teljesen megszüntetnek azon aggodalmak, melyek némely telepítvényes községek lehető balsorsa miatt felmerültek, és melyek az ideiglenes intézkedéshez való hozzájárulások indító okát képezik. Végre, hogy ezen meggyőződésük annál alaposabbnak mutatkozik, mert ellenkezője a t. képviselőház által be nem lett bizonyítva, és tekintettel másrészről arra, hogy a főrendek módosítása csakis abban tért el a tisztelt képviselőház javaslatától, hogy az ideiglenes intézkedést is a telepítvényes községeknek lényegesen különböző természetéhez alkalmazni óhajtják a főrendek, nehogy ennek az ideiglenes törvényben tett elmulasztása, a törvényhozásnak ezen különbözés tekintetbe vételével leendő végleges intézkedését megnehezítse, vagy úgyszólván lehetetlenné tegye, valamint eltér még abban is, hogy a moratóriumot épen a nemzetgazdászat követelményeinél fogva, határozott időhöz kötni kívánják a főrendek. Mindezek után a főrendek ezen, a törvény czélját legkevésbbé sem veszélyeztető módosításnak a t. képviselőház által tett ésszerű visszautasítását magára az ügyre vonatkozó sajnálattal vették, és miután az ideiglenes törvényes intézkedéshez csak is a cáfolatlanul maradt érveikre fektetett szövegezés mellett járulhatnak megnyugvással, a t. képviselőházat ennek méltánylására újból is tiszteletteljes bizalommal felhívjuk. Cziráky János úr. kijelentvén abbeli nézetét, hogy a jogügyi bizottság, ha ezen ügy hozzáutasíttatnék, csakis régi álláspontját foglalná el, az indítványt péntekre kívánja napirendre tűzetni. — Elfogadtatik. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés befejeztetett. Pénteken de. 11 órakor ülés. Pest megye évnegyedes közgyűlése. (Második nap.) Pest, jun. 7. Tegnap az ünnepélyek napja, ma munkanap volt. Mellőzve gr. Keglevich erélyes fölszólalását, melyre a főispán megnyugtató választ adott, azon tárgyra irányozzuk figyelmünket, mely élénk vitára adott alkalmat. A kérdés az volt: most tárgyaltassék-e a belügyéri rendelet, a megyerendezés tárgyában vagy nem. Egy töredéknél nagyobb igényre számot nem tartható párt, mely kormánypártnak ez ügyben egyátalában nem mondható, minthogy a rendkívüli közgyűlés összehívását a belügyér által kitűzött jun. 15-én túli időre kivánta kitűzni — ezen párt oly tarthatatlan okoskodással állt elő, hogy az ellenzék szónokainak épen nem volt nehéz megdönteni érveknek látszó erőlködés szülte felszólalásaikat. ben folyt le. A tárgysorozatban előszámlált tárgyak egytől egyig elintéztettek. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének felolvasása előtt megállapodás történt a pilisi és váczi járásban üresedésbe jött rend esküdti, s a kecskeméti járásban megüresült alcsendbiztosi állomások betöltése iránt. A jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után gr. Keglevich Béla emel szót a tegnapi ülés rögtöni berekesztése ügyében. Megütközéssel vette szóló a berekesztést akkor, midőn a tárgyalás folytatása iránt tett fölszólalása ellen egy hang sem emelkedett. Tudhatta a főispán azt, hogy ő — a szóló — ezen indítványával megbízásnak akart eleget tenni. A főispánnak joga van a gyűlést feloszlatni, de csak akkor, ha a tanácskozások oly irányt vesznek, melyet csupán föloszlatás által lehet megállítani. Megvárja a főispántól, hogy ez iránt nyilatkozzék. (Helyeslés.) Keglevich gr. fölszólalására gr. Zichy főispán kijelenti, hogy a tegnapi ülés feloszlatása által a megye jogait sérteni nem akarta, hanem tette ezt a tegnapi nap ünnepélyes volta miatt. Beöthy első alispán azt hiszi, hogy ezen nyilatkozatok jegyzőkönyvbe vétele által a kérdés elintézettnek tekinthető. Fölolvastatik a belügyminiszteri rendelet a megyerendezés tárgyában az. évi jun. 15-ére összehívandó közgyűlés iránt. Gr. Keglevich Béla tekintettel arra, hogy a tanácskozások több napot vesznek igénybe s hogy a mai naptól jun. 15-ig csak nagyon rövid idő van hátra, indítványozza: vétessék a miniszteri rendelet most tárgyalás alá s választássék meg a bizottmány, melynek feladata az előmunkálatokat megtenni. Fáy Béla elismeri, hogy azoknak, kik földmiveléssel foglalkoznak, kényelmesebb lenne most tárgyalni az ügyet, de az ő felfogása szerint a közgyűlés nincs feljogosítva a tárgy feletti tanácskozásra, mert a bizottmányi tagok nem voltak kellőleg értesítve. Indítványozza, hogy rendkívüli közgyűlés f. hó 20-ik napján hivassék össze. Gulner Gyula biztosítja előtte szólót, hogy a jegyzői kar jóhiszeműleg tette ezt a pontot a tárgysorozatba. Kimerítőleg hzza föl mindazon okokat, melyek a mostani tárgyalást tanácsolják. Döntő volt azon észrevétele, illetőleg érve, hogy más megyék is, mint Nyitra és Komárom, a bel- egyér beleegyezésével f. hó - én választották meg az illető bizottmányt. Gr. Teleky Sándor akkor fogadná el Keglevich indítványát, ha a tárgysorozat 5-ik pontjához oda lenne mellékelve: a bizottmány megválasztása. (Ellenmondás.) Bobory röviden a mostani tárgyalást ajánlja. Bossányi azt állítván, hogy a bizottmányi tagok nem értesíttettek szabályszerűleg, a tárgyalás elnapolása mellett nyilatkozik. Ivánka Imre kifejti, hogy azon párt, melynek morális kötelessége lenne a kormányt támogatni, a jún. 15 iki világos terminuson túl akar menti. Indítványozza, hogy a kérdésben levő bizottságba jelöljön ki a főispán 96 tagot. Több szónok nem jelenkezvén gr. Zichy főispán Keglevich és Fáy indítványával szemben egy expedienst hoz javaslatba, ismerje el a közgyűlés a tárgysorozatot körözvénynek. A közgyűlés ezt elismervén, ez által Keglevich indítványa elfogadtatott. A főispán által candidált 96 tag közfelkiáltás által választatott be a megyerendezés ügyében kiküldött bizottmányba. A névsor a következő : Almásy Sárid, Bartha Sámuel, Bartha Andor, Baron Pál, Bartha Ferencz, Belaagh Imre, Beniczky Ödön, Beöthy Lajos, Benedikty Gyula, Beretvás Farkas, Bobory Károly, Bossányi László, Dankó Endre, Dalmady Győző, Degré Alajos, Dely Péter (bugyi), Faller József, Farkas Elek, Fáy Béla (verseghi,) Fegyveres Ádám, Finta József, Fóliát Jásnos, Földváry Albert, Földváry Gábor, Földváry Mihály, Gáli Ferencz, Gróffy Sándor, Gindl Jakab, Gubody Sándor, Gulner Gyula, Halász Bálint, Halász Boldizsár, Halász Móricz, Harkányi Frigyes, Hajós Menyhért, Ilindy Kálmán, Hojtsy Sándor, Hoffmann Lajos, Husszerl Sándor, Ilkey Sándor, Ibáz Márton, Ivánka Imre, Jankovich Miklós, Jeszenszky Károly, Jordán István, Kajdácsy István dr., Kandó József, Katona Lajos, Keglevich Béla gr., Kontra Sándor, Kiss Miklós, Kováts István, Kovátsy Gyula, Lénard Pál (monori), Lipthay Béla br., Lovagik József, Máriássy Béla, Madarassy István, Madas Károly, Maresch Mór, Mészáros Zsigmond, Mihalsich Timotheus, Muraközy László, Neppel Ferencz, Pataky József, Podmaniczky Géza br., Pilisy Béla Piperkovich Péter, Rakovszky István, Ráth József, Ráday Pál gr., Keviczky István, Bodnyánczky Kálmán, Safári Ágoston, Sántha Péter, Sándor Zsigmond, Sebő Antal, Sípos Pál, Sütő Antal, Sivó Gy. Steiner Izidor, Szabadházi Andor, Szalacsy Sándor, Szász Márton, Szalay Sándor Szévald Vilmos,Szilágyi Lajos, Szilassy János, Szilassy István, Szőke István, Tóth Gerő, Tóth István, Teleky Sándor gr., Végh János, Wodianer Béla, Zlinszky György. Ezen tárgygyal kapcsolatban dr. Keglevich Béla indítványozza: utasíttatik a bizottmány, hogy tájékozza magát az iránt, mennyi pénzt ad a miniszter a bizottmány rendelkezésére. A közgyűlés Bossányi ellenvetéseit figyelmen kívül hagyva Keglevich indítványát elfogadja. Következnek a választások közfelkiáltás útján. Esküdtek lettek a pilisi járásban: Bónis László ; a váczi járásban: Mártonffy György és Dulcsa Emil. Kecskeméti alcsendbiztos lett: Sallay Ignácz. Tiszt, főjegyzők : b. Lipthay Béla és Harkányi Frigyes; tiszt, szolgabiró: Pajor Gusztáv; tiszt, esküdtek: Sándor Géza és Concha Kálmán. Kihirdettetnek az 1871. évi II—XI. terkkek. A kisgyülési jegyzőkönyvekhitelesittetnek. Olvastatik a belügyminiszteri leirat az 1871. megyei költségvetés tárgyában. A megye évi költségvetése 377,743 írtban állapíttatik meg. Tudomásul vétetik: Sántha Péter házi főpénztárnok jelentést tesz a megye régibb adósságainak kifizetése iránt. A közgyűlés éljenzéssel fogadja azon örvendetes körülményt, hogy a pénztárnok 19,439 frtnyi adósságot fizetett ki. Kolozs megye közönségének levele, melylyel a királyhágón túli köztörvényhatóságok politikai felosztása iránt a belügyérhez intézett feliratot megküldi: Esztergommegye levele b. Eötvös családja számára az ercai uradalomnak megvétele tárgyában; Bakabánya közönségének levele a vagyontalanok után felmerült kórházi dijakat illetőleg — tudomásul vétetnek. Hasonlólag tudomásul vétetnek: Györmegye levele az iskolatanács hatáskörének kiterjesztése tárgyában. Középszolnok megye levele a felnőttek oktatása tárgyában. A megyei tankerületi iskolatanácsban 2 hely lővén üresedésbe, a meghalt Nikolics és a lemondott Tafler helyébe Madarassy István és Szokolyi Victor választatnak meg. Muraközy László tiszti főügyész jelenti, hogy Weisz Bernát a megye ellen folytatott perét megnyerte. A legfelsőbb bíróság az általa követelt 7245 frtnyi összeget leszállította 4118 frtra 1861 szept. 1-tőljáró kamatokkal együtt. Nem marad egyéb hátra, mint az adósságot kifizetni. A közgyűlés utasítja Bossányi indítványára az első alispánt, hogy a kifizetésről rendelkezzék. Gulner olvassa a járási főszolgabirák jelentéseit a közmunkaügy állásáról, melyek örvendetes tudomásul vétetnek. A kisgyűlés határozatát a valkói telkes gazdák és zsellérek közt fenforgó erdőpusztítás ügyében a közgyűlés helyben hagyja. Magyari Kálmán t. aljegyző fizetése 300 forinttal fölemeltetik. Nagybánya közönségének levele a nyugdíjalap szabályainak Átkaidése mellett tudomásulétetik. Magay Károly és Csillén Kálmán ügyvéd oklevelei kihirdettetnek. Végül az újonnan választott tisztviselők teszik le esküjüket. Legközelebbi ülés pénteken 10 órakor. Tegnapi tudósításunkból tévedésből maradt ki gr. Zichy Ferraris Victor 500 frtnyi adománya Nyáry Pál birtokának megvétetése. Pest város közgyűlése. (Jun. 7.) Teljes előskéréssel vagyunk Simon Flerent fölszólalása iránt, amelyet az igen tisztelt képviselő a mai ülés elején tett. Ez a fölszólalás pedig a kövezet roszaságára vonatkozott. Azon anyag, amelyet a mostani kövezésnél alkalmaznak, nem nevezhető kavicsnak. Szóló kérdést intéz a főpolgármesterhez : ki van megbízva a kövezés feletti őrködéssel? Elnök: Gamperl sajnálja, hogy Simon Flórent ezen ügyet a közgyűlés elé hozza, holott az a gazdasági bizottmányhoz tartozik, Simon a corpusdeliedként szereplő s általa egy kis adagban hozott porondott megismertetni ígéri a gazdasági bizottsággal. Egy a múlt ülésben tett interpellátióra vonatkozólag Ney Ferencz kijelenti, hogy a pesti főreáltanodában nem adatik több szünidő, mint amennyi szabályszerűleg meg van engedve A felelet tudomásul vétetik. Seregi Józsa indítványozza: jelentse ki a közgyűlés, hogy a város a körútról szóló törvényjavaslatban meghatározott községi adómentességnek kimondását azért ellenezte,mert ezen adómentességi jog kimondása egyedül a várost illeti, mint önálló törvényhatóságot. Steiger Gyula elfogadja az indítványt azon hozzáadással, hogy ezen egész ügy előadása bizassék egy bizottmányra, hogy így a közgyűlés igazolja magát azon állítások ellen, melyek az országgyűlésen fölhozattak ellene s épen saját képviselői által. Seregi után egész serege a szónokoknak kelt ki búskeservesen az országgyűlés s különösen Csernátony országgyűlési képviselő ellen. Tavaszi lealázónak tartja Csernátonynak a képviselőházban tett azon megjegyzését, hogy Pest város nem tudja mit akar s egyik hozott határozatát Demosthenes K. Pál felszólalására megváltoztatta. Ezt mondta Pest városa egyik képviselője! „Hanem úgy kell — pattogott Tavaszi úr — mért választották képviselőnek!!“ Simon Fs. után Csengey vette Konczkés alá azon „erős kifejezéseket“, melyeket Józsefváros képviselője szórt Pest város képviselő testületére. „Ilyen nyilatkozatokat még senki sem tett egy közönségről az országgyűlésen !“ kiált fel a főügyész úr. Fölhozza azon balfogalmakat, melyek a közmunka és a város közti viszonyról uralkodnak az országgyűlésen. Hiszen Kerkapoly pénzügyminiszter is odanyilatkozott, hogy ezen ügyben nem tartotta szükségesnek megkérdezni a várost. E felfogás határozottan ellenkezik a municipális jogaival, a „rólunk nélkülünk“-féle elvet inaugurálván. Sokan azt hozzák fel, hogy hiszen a város bőven van képviselve a közmunkatanácsban. Igen, de a város 6 szavazata ellenében 10 szavazat áll szemben. Ilyenformán a város a leszavaztatásnak nagyon is ki van téve. Szóló méltatlanoknak tartja az országgyűlésen a város ellen felhozott vádakat. A közgyűlésnek kötelessége magát igazolni az ország előtt s ezen szempontot tekintve irányadónak, pártolja Steiger indítványát. A vita befejeztetvén, határozatba megy, hogy az ügy a jogügyi bizottsághoz küldetik, melynek kötelessége alaposan tárgyalni a kérdést s erről a közgyűlésnek jelentést tenni. A közmunkatanács átiratára Pest város egyik jelentékenyebb utczájának b. Eötvös József nevével megjelelése iránt a közgyűlés kimondja, hogy mihelyt alkalom lesz rá, Eötvös-utcza lesz. Hosszú vita fejlődött ki a két szerecsen utczának a közmunkatanács által tervbe vett kiszélesítése felett. Steiger a kérdés pénzügyi oldalát fejtegeti. Elismeri, hogy szükséges lenne a szélesítés, csakhogy nincs pénz rá. Kéri, tegye át a közgyűlés ez ügyet a középítési bizottsághoz, hogy ez behatón tárgyalja a dolgot. Széher az elhalasztás ellen nyilatkozik. Sürgősnek tartja azt, hogy a minisztérium ebben a kérdésben határozott véleményt mondjon. Vecsey kívánja, hogy a háztulajdonosok is meghallgattassanak. Gerlóczy indítványozza, hogy az eddigi gyakorlat tartassák meg. Csengey főterjesztést kíván a minisztériumhoz. A közgyűlés Steiger indítványát fogadja el. Végül több kisebb érdekű tárgy intéztetett el. A fővárosi közmunkák tanácsából. Buda, június 6-án. Az ülés délután 4 órakor Tisza Lajos alelnök által megnyittatván, felolvastatik a belügyminisztérium leirata, mely szerint a közmunkatanács által kiadott ideiglenes építkezési utasítás hatálybalépte múlt évi október 19-étől számítandó. Pest városának átirata a gyári telepek részére kijelölendő terület iránt a múlt ülésben hozott határozat által elintézését találja. Pest városának válasza, mely szerint a sugárút vonalára eső házak az ereszek elkészítésének kötelessége alól felmentettek, tudomásul vétetik. A Landherr Gyulával a 187. 188.189. a) számú telkek iránt 2055 frt vételárral és Neugebauer Ferenczczel az aradi utczai ház és telke iránt 23,600 frt vételárral kötött szerződések helybenhagyattak. A Pest városában még 1871-ben eszközlendő csatornázási munkálatokra nézve határoztatok, hogy a gyárutczai, jászberényi úti, váczi, kis híd, aldunasor, erdősor, kerepesi úti, prater, stáczió, rózsa utczák, a kőbányai út, Kinizsi, koszorú, flóris és gyeputczák csatornázása akadálytalanul megindítható. A Széchenyi utczán, a szív utczán az aradi utcza felé tervezett főcsatorna iránya aként volna módosítandó, hogy ez a körútig hosszabbitatván, a Szondi utczába vezettessék. Figyelmeztetik egyszersmind a városi közönség Paul M. mérnök ily nemű munkálataira és egyúttal felkéretik, hogy a csatornák tisztántartására vonatkozó adatok összeállítását eszközölni szíveskedjék. Pest város kimutatása a köztelki utak részben újból építése, részben helyreállítása iránt helyben hagyatik, csak a Hajcsár és Fehér utak iránt figyelmeztetik a városi közönség, hogy ezek iránya az általános szabályozási terv folytán a eshetőleg megváltozand s így talán czélszerű volna nagyobb költség kímélésével csak a legszükségesebb fentartásokat eszközölni. A sugárúti telkek mihamarább eszközlendő feloszthatása tekintetéből Pest város felhívatik, hogy a Hermina és Hunyady terekből szükséges terület átengedése iránt határozzon, mert ezek helyébe 2 új tér és pedig a nyolcszög és kerek terek fognak a közönség kényelmére előállíttatni. Úgyszintén az epres-kert és egyéb városi területből szükséges terek átengedése iránt is határozat hozatalára fog felhivatni.