Ellenőr, 1871. július (3. évfolyam, 287-312. szám)
1871-07-22 / 305. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre ... 10 „ — „ Egy hónapra . 1980 . Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Pesten, Kálvány-utcza 4. szám, 1. emelet. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Megjelenik mindén reggel, kivéve hétfőn s ünnepre következő napon. A lapot illető reclamation Léftrády testvérek irodájába (nádor-utcza 0. sz.) intendőn. 305. szám. Szombat, junius 22. 1871. Hirdetési dijak: Tizhasábos petit sor egyszeri I A nyilt tér egy petit sora 30 kr. beigtatásáért .... 10 kr. Bélyegdij minden beigtatásért 30 „ Kiadóhivatal: Pesten, kétsas-utcza 14. azám. Hirdetések felvétetnek: az „Ellenőr« kiadó hivatalában kétsasutcza 14- sz-, Ligrid- testvérek nyomdájában Pest, nádor-utcza 6. sz. és Naschitz J. ügynöki irodájában Pest, aranykéz-utcza 5. szám, III. évfolyam. A sb „Ellenőr”ára Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza A/ Ellenőr kiadó hivatala (Pesten, két sas utcza 14. sz.) Százaiék a könyvárusi 11011 töörténtt megrendelések után az »FJreller« részéről nem adatik. Az előfizetést legczélszerűbben — mert gyorsan, biztosan és olcsón — eszközölhetni postai utalványozás által, egy évre .... 20 forint — kr. felévre.......................10 „ — „ egvnegyedre .... 5 „ — „ egy hóra .... 1 „ 80 „ Horpács, (Nógrádmegye) jul. 18. Tegnap elmondtam, miért tartom én a megyék rendes közigazgatási költségeinél a „pénzügyminiszteri kiszámítás szerinti öszszegen való túlkiadást“ czélszerűtlennek és károsnak. Ma elmondom, miért tartom én azt veszedelmesnek is. Az országos adó természetesen épen azon összeggel csökken, amennyit a megyék (városi törvényhatóságoknál az egésznek inkább községi, communális pótadó természete lévén, említem kizárólagosan a megyét) közigazgatására fordítandóul a pénzügyminiszter kiszámolt. Vagyis, e szerint az összes adóteher, sem fogy, sem szaporodik. Ha már most a megye ezen összeggel be nem éri, kénytelen pótadót vetni ki közigazgatási költségeinek fedezésére; vagyis, nagyobb összeget vetni ki e czimeo azon összegnél, amelylyel az országos adóteher csökkentetett. Lesz ekképen: aj országos adó, b) megyei adó, c) községi adó. —■ Mig a b) alatti teher felül nem múlja azon fizetési minust, mely az a) alattinál szükségképen be fog állani, addig sebaj; — de ha felülmúlja, még pedig mindjárt kezdetben a választott közigazgatási tisztviselők s egyéb közegek fizetése szaporulatának czimén, akkor már van baj — lehet veszély is. Veszély pedig két irányban: a) Pénzügyi irányban. Az egyszer megkezdett bőkezűsködő, rövidebben rosz gazdálkodás, ritkán terelhető vissza a maga rendes medrébe, azért ha valahol, itt áll: principiis obsta. S ha már mindjárt kezdetben, adófelemeléshez kénytelenek nyúlni a megyék, bizonyára inkább nyílik kilátás a mind-mind magasabb adózásra, mint az ellenkezőre, s ki tudja, az ország s már-már a városok példáján is okulva (a non lucendo t. i.) nem mervén, de nem is lehetvén az adóemelést a végletekig gyakorolni, igen rövid időn hitel operatiókhoz is fognak folyamodni, s nem kell majd hozzá nagy idő — az ifjabbak s tán középkorúak is megérhetik, hogy annyiféle „hatósági“ papírokkal fogunk bírni, üzérkedni és szédelegni, mint amennyi külön törvényhatósága van az országnak. 1l n’ y a que le premier pas qui coute. Börze lesz majd még Piripócson is, így tovább könnyen megeshetik az is, hogy ha majd a tiszti fizetések dús engedélyezésénél hasznosabb befektetésre fog kelleni a megyéknek a pénz p. o. egy közhaszin — s nem úgy nevezett fő- vagy alis- páni út építésére, mely esetben tán még hitelművelet is indokoltnak vagy kikerülhetennek tűnhetik fel, — vagy semmi pénz sem fog állani rendelkezésekre, vagy mint kész gazdák hitelműveleteinél rendesen történik — oly minden méltányosságon túli drága tőke, hogy még a megye gyermekeinek unokái, s ezeknek ivadéka is, arrólognak koldulni. Veszélyessé válhatik a rosz gazdálkodás okozandotta adófelemelés vagy hitelművelet . b) Általános államéleti tekintetben. — *17 adóköteles emlékezni fog, és párhuzamokat von. — Eszébe jutnak a német idők — úgy is minden lépten nyomon eszékbe uttatják azokat újkori intézményeink — maguk Landes — és más nemű Zuschlagaikkal. Emlékezni fog a birodalmi, országos, földtehermentesitési és községi adózás fejére. A párhuzam pedig azt fogja neki uutatni, hogy most már fizet: biroda 1n i adót,quota és közös államadósság rendes országos és földtehermentesítési adót, negyes adót és községi adót. Ezen többet már magában nem lesz a legkedvesebb szelet. De tovább nyújtja párthuzamát a tmbor adóköteles. Constatálja, hogy idők oltoztával — használjunk mézes madzagot: „az alkotmányos aera beköszöntésével“ . birodalmi adó, az országos földtehermenesitési pótlékokkal consolidáltatott s lett belőlük egységes országos, vagy gúnyszóval „állami“állandó adó, mely lerontotta azon ártatlan édes reménynek még csak valószínűségét is, hogy mint egykori „Zuschlag“ letünhessék valaha az adórovat tábláiról, s letüntével egy könnyebb fellélegzésre nyújtson alkalmat. Lett, mondom, belőlök, valódi örök időkre szóló egységes adó — mintha sohasem lett volna valaha egyik vagy másik adófaj — csak szerény Zuschlag. — Az idők újra változhatnak — gondolja adóköteles — és íme, a soha eleget enni nem bíró Moloch, a birodalmi realunio, a gyönge kezű, de erős gyomrú „szűkebb fogalmi állam“ (!) észre fogja venni, hogy ezen ország adókötelesei mind mind többet bírnak el, mert hiszen csak alig nyerték vissza municipális adókivetési jogukat, máris siettek azt nemcsak kivetni, de emelni is ; mondom, változhatnak az idők (töprenkedik adóköteles) s a felemelt megyei pótadókból olyan szépen penderül ki szintén consolidálandó egységes államadó, hogy a jövő pénzügyérei csak úgy nevetnek markukba e columbusilag egyszerű és szép inventión — adóköteles pedig csak úgy kékül bele! Ez — valljuk meg az igazat — részvért csinál — elégületlenséget szül — s esetleg izgalmakra nyújthat alkalmat. Ez mindenesetre a megyei rendszer népszerűtlenítésének, egyes esetekben ellene való lázas ingerültségnek okozója lehet. Ezt eszközölni nem feladatuk, kivált azoknak, kik az új megyei rendszerben egy életrevaló municipalizmus új időszakának irányulására állítják magukat hivatottaknak. Azoknak s nekünk is fénylenünk kell, helyes és jó gazdálkodásunk által példát nyújtanunk a megyei rendszer jelen megcsonkult alakzatában is, a centrális igazgatás „hétszámjegyes“ férfiainak, (egy pesti üzletvilági ismerősöm „Liebenziffermünner“-eknek szokta nevezni kormány férfiainkat) meg kell nekik mutatnunk, hogy a „vidéken“ — a nagyobb és kisebb körű municipiumokban, megyékben, városokban és községekben, él és fen van még egy egészséges faja a honfiaknak, a polgároknak, melynek lelkéből nem halt ki sem a közügy iránti áldozatkész szeretet, sem a polgári kötelességérzet komoly törekvése és nemes ambitiója , sem pedig a különnemű „budget“ rovására élni és élősködni kívánás émelyítő satnyasága még mélyen le nem bocsátotta gyökereit. Csanádi Szontagh Pál: A biharmegyei balpárt jul. 18-án tartott tanácskozmánya eredményét alább egész terjedelmében közöljük, — buzdításul és követésrem méltó például a haza összes megyéinek és városainak. Folytonos tevékenység — ez legyen az ellenzék minden tagjának jelszava. A közönyösség megöli a legszentebb ügyet is. Pártunk sokkal nagyobb sikert mutathatna fel ma, ha a rendszeres tevékenység és élénk alkotmányos küzdelem, melynek örvendetes megindulását látjuk most mindenfelé, eddig sem hiányzott volna az országban. A biharmegyei balpárt tanácskozmánya. (1871. évi junius 18. Első alispán, Miskolczy Lajos ur szállásán a párttagok felettébb nagy számban jelentek meg s az időszaki tárgyak elintézése után tárgyalás alá került a f. évi junius hó 18-án tartott baloldali értekezlet által a szervezési szabályok átdolgozásával megbizott küldöttség következő javaslata: 1. §. A bihar megyei balközép párt tagjainak feladata, tevékeny buzgalommal és minden alkotmányos eszközzel oda törekedni, hogy az országos balközép párt által politikai hitvallásul elfogadott elvek, úgy a társadalmi téren, mint a nyilvános összejövetelek alkalmával terjesztessenek; és hogy azoknak érvényesítésére lankadatlan kitartással és egyetértéssel, de a társadalmi rend és politikai ildom által igényelt higgadtsággal egyénileg is közreműködni igyekezzenek. A párt egyeteme pedig czéljául tekinti arra is kiváló figyelmet fordítani, hogy a közigazgatás körében a megye minden tisztviselője kötelességét híven, pontosan, teljes buzgalommal s a közbizalomnak megfelelő odaadással teljesítse. 2. §. A párt egyöntetű tevékenységének fokozása, valamint tagjai közt, a nélkülözhetlen állandó kapcsolat létesítése czéljából, egy elnök, két alelnök, két jegyző, egy pénztárnok, és 30 tagból, — kikhez a vidéki albizottságok alább megjelölendő tagjai járulnak, — az egyetemes pártgyülés által központi bizottság alakittatik, mely a párt érdekében esetről-esetre szükséges általános intézkedések foganatosításával, a megye egész területére megbizatik. 3. §. A bizottságnak hivatása átalában, a politikai eseményeket folytonos figyelemmel kísérni, a párt teendői felett határozni, és ha szükségesnek látja, az egész pártot értekezletre összehívni. De kiváló feladata leendő a vidéki albizottságokkal egyetértőleg hatályosan közreműködni, összes befolyását a mérlegbe venni, hogy a közeljövőben bekövetkező megyeszervezés alkalmával, a megyei bizottmány kebelébe leendő választások, valamint esetenként az országgyűlési képviselőválasztások a megye minden választókerületében, a párt érdekeinek és elveinek megfelelőleg eszközöltessenek. 4. §: Az események éber figyelemmel kísérése, a közhangulat észlelése tekintetéből a központi bizottság minden évben kétszer, a vidéki bizottságok üléseit követőleg . Június és december hó utolsó felében rendes tanácskozmányt tartana, azonban fontosabb esemény vagy politikai kérdés felmerültével rendkívüli tanácskozmányra az elnök, vagy akadályoztatása esetében a sorrend szerint következő alelnök szintén összehívhatja, sőt öt bizottsági tag írásbeli kívonatára bármikor összehívni köteleztetik. 5. §. Hogy a központi bizottságnak a megye minden vidékével való közvetlen összköttetése és érintkezése biztosíttassék: a megye minden képviselőválasztó kerületében egy elnökből és 4 tagból álló albizottság szerveztetik, mely bizottságok tagjai ezen minőségükben a központi bizottság tagjaivá válnak. Szabadságukban álland azonban egyes választókerületeknek, hogy amennyiben helyi viszonyaik követelnék, az albizottságot belátásuk szerint több tagból is alakíthassák , de ily esetben annak kebeléből 4 tagot választanak, kik az elnökkel együttesen az illető választókerületet a központi bizottságban képviselendik. Az albizottságok elnökei, a választás eredményét — bármelyik módozat szerint eszközöltessék a központi bizottság elnökének azonnal bejelentik. Választókerületenként az albizottságok gondoskodnak a párt érdekeinek keresztülviteléről s a pártszervezésnek lehetőleg a községek közti terjesztéséről ; a kerület közéletében felmerülő eseményeket gondos figyelemmel kísérik és a nevezetesebb mozzanatukról a központi bizottságot sürgősen értesítik. Az albizottságok évenként szintén kétszer, úgymint június és december hó első felében rendes tanácskozmányt tartanak, de ha valamely nagyobb horderejű helyi körülmény igényelné, az elnökök atál rendkívülileg is összehívhatók , sőt két albizottsági tag írásbeli kívánatéra, az elnökök bármikor összehívni kötelesek. Kivételesen azonban a megyeszervezést megelőzőleg, valamint képviselőválasztások eseteiben, mihelyt a mozgalmak kezdetüket veszik, hogy a közhangulag irányáról és a mozgalom fejleményéről szakadatlan tudomással bírjanak s a szükséges intézkedést a párt érdekében késedelem nélkül megtehessék, a vidéki bizottságok legalább minden két hétben, a központi bizottság pedig legalább minden hóban ülést tartanak. 7. §. úgy a központi, mint a vidéki albizottságok üléseikről rendes jegyzőkönyvet vezetnek, s az utóbbiak tanácskozásaik eredményét, a központi bizottságnak tudomás végett mindenkor bejelentik. 8. §. A központi, valamint a vidéki albizottságok tagjainak megbízatása három évre terjed, mely időszak leteltével a bizottságok újonnan alakíttatnak , önként értetvén, hogy a korábbi tagok ismételve megválaszthatók. 9. §: A párt pénzbeli szükségletei időszakonként önkéntes adakozások által fedeztetnek, s a begyűlendő összegek a központi bizottság kebelében pénztárilag kezeltetvén, a számadások a rendes tanácskozmányok alkalmával, a pénztárnokő által félévenként bemutattatnak. 10. §. A megye önkormányzatára vonatkozólag, a balközép párt döntő befolyásának biztosítása czéljából, minden megyei közgyűlést megelőző napon, a központi bizottság elnöke által tudatandó helyiségen, pártértekezlet tartatik, melyben a párt minden tagja részt vehet, s mely értekezletben a közgyűlésen előterjesztendő nevezetesebb tárgyak előleges tanácskozás alá vétetnek. 11. §. Minthogy pedig az elvek győzelemre emelése csak egyetértés által remélhető , elvárja a párt, hogy tagjai a közgyűlés alkalmával, az előleges értekezlet megállapodásait, minden pártkérdésben erélyesen és egyértelműleg támogatandják; — azok pedig, kiknek egyes fenforgó esetekben netalán eltérő nézeteik lennének, magukat semlegesen viselendik. 12. §. A párt érdekében teendő minden értesítés a „Bihar“ csimű lapban, mint a párt közlönyében, tétetik közhírré. A javaslat a küldöttségi jelentés indokolásai folytán a fennebiekben elfogadtatott. Élénkebb vitát keltett azon kérdés, hogy váljon a választókerületekben alakítandó pártválasztmányok létrehozatala a szeptemberi pártközgyűlésre halasztassék-e, vagy pedig az intézkedés még ez ülésből megtétessék. Elfogadtatott az utóbbi, s választóterületenkint egyes párttagok kérettek föl, hogy a pártot minél előbb közgyűlésre összehívják, hogy a fentebbiek szerint elfogadott szervezési szabályok értelmében a választásokat foganatosítsák s az eredményt a szeptemberi pártközgyűlésre jelentsék be. Ezen megbizott és felkért párttagok a következők. A szalontai választókerületre Fónagy László a tenkeire Harmathy Károly, az ugraira Markovics Károly, a bárándira Szabó József, a b. újfaluira Beöthy Algernon, a h. pályikra Fényes Károly, a biharira Eresei Géza, a margittaira Gyalokai Antal, a székelyhídira Nagy György, a mecsékeire Vertán Antal, az éleseibe Zathureczky Gedeon, a belényesire Véghseő Gellért, sértik a szerencsét, azaz kisértetbe igyekeznek vinni. A választásokról ismeretes Union parisienne de la presse legelső szállt a sikra s akar névsort összeállítani. Ezt a Turbigo utczai republikánusok követték. S ma a radikálok jelentek meg a falakon, tudatván, hogy tekintve az ostromállapotot, tekintve a sajtó ellenséges indulatát legközelebb nyilvánosságra hozandják névsoraikat. Névsor még egy sem jelent meg, bár öt nap múlva megkezdődnek a választások. A múltkori választások előtt rebesgették az ostromállapot megszüntetését, jelenleg valóságos mozgalom van e czélból. Say Paris profetje Thiersnél volt jelentést tenni a nagyváros szelídségéről Hasonló czélból Corbon és L. Pichat Páris jogainak szövetsége nevében járult Thiers pápa kegyes pápa szeme elé. Thiers régi államférfia, udvarias a végtelenig és meg is ígérte mind az elfogatások, mind az ostromállapot megszüntetését egy pár nap múlva. Ha nem lesz az az egy pár nap olyan kedves kölcsönkérői terminus, melyet hitelező, adós értelmezhetnek tetszések szerint. Ennyi a háromnegyed óráig tartott találkozás eredménye. Valóságban Thiers akarja és mi több már akarta is az ostromállapot megszüntetését, hanem a tanács többsége Jules Favre-vel nem szavazta meg. Különben Thiersnek komolyan kell akarnia; ezek az urak nem olyan makacsok, hogy ne alkudjanak ; eddig legalább nem adtak okot az ellenkezőt hinnünk. Az elfogdosások folyton mulattatják a rendőrséget, de nem annyira a kiszemelt áldozatokat. Egy kitűnő mérnök hat órát ült a legroszabb társaságban és legkényelmetlenebb helyzetben, míg sikerült a hír által felzaklatott barátainak reábírni a rendőrséget, hogy tekintse legalább meg a vádalapját képező okmányok dátumát. Ekkor kisült, hogy lesz azok még az első ostrom alatt a poroszok ellen alkalmazandó új hadikészletek tervei. A commune a hadügyminisztériumban talált ilyen terveket mind tanulmányozta és így jutottak ezek okmányai is a rendőrség körmei közzé. A deportálások előkészítését elrendelte a tengerész miniszter. Új-Caledonia lesz a hely, melynek a csendes tengerben való fekvésében a forgalmi kedélyek csillapítását keresik. Hírük, hogy egy amerikai társaság felajánlotta ingyen es szállítását 10 ezer fogolynak az Egyesült Államokba. Egész együgyű csípősséggel megjegyzik a lapok, hogy a kormány gondolkodási időt kért. Chambordot utolérte végzete, az „Univers“ kardoskodik mellette. Páris érseki székébe nem tudni az utódot; Dupanloup jelöltsége megcáfoltatott. Legújabban a Versailles érsek fordult Thiershez, egy hosszú kérelemmel, hogy legyen második Pipinje a pápának. Az érvek közt nem szerepel, hogy Thiers elég kurta hozzá. Az új kormányzó által engedményezett éjfélig való nyitva maradását a közhelyeknek a színházak örömmel fogadták, a közönség hosszabb vagy több darab élvezhetését kapta jutalmul. A Palais Royalban két új kis és rosz bohózat került a közönség elé. A Théátre Frangais jótékony czélű matinéeján igen kevés volt a közönség. Lamartine kiadatlan emlékirata egy kötetben megjelent. Hachettenél sajtó alatt szintén Lamartinétól egy másik kiadatlan kötet van: Le manuscrit de ma mére. A régibb lapokból a »Vie parisienne“ megjelent újból. Egy érdekes történetkét veszek tőle kölcsön, ha valaha lesz módja megkapni tőlem, különben ez az ő dolga. Ismerik önök a Vavin család történetét . 1815-ben a nagy apó Vavin megbizatott az első császárság civillistájának számfejtésével. Ez nagyon komplikált dolog volt. A nagy apó egy kis hivatalt szervezett ezen czélból. Még vagy öt, vagy hat kisebb ügy befejezetlen volt, midőn kitört az 1830-iki forradalom. Uj civillista lett számfejtendő. „Adják nekem — kérte Vavin — teljesen felszerelt hivatalom van hozzá és a munkába törődött hivatalnokaim. Napóleonnal majdnem kész vagyok, rögtön X. Károlyhoz foghatunk. — Igen él van, tessék. Vavin nagy apó megkezdi, belehal , fiára hagyja X. Károlyt. Eljön 1848 és Vavin apó a városházára szalad. „Adják nekem — kéri — Fülöp Lajost.-------Mi már elvégeztük Napóleont, X. Károlyt — — — s. a. t.“ — „íme Fülöp Lajos vegye“ válaszolták. A dolog úgy megy, mint eddig. Vavin apótól Vavin ur örökli Lajos Fülöpöt, mint az X. Károlyt. Lajos Fülöp be volt fejezve, azonban Vavin ur mint okos férfi a személyzetet tartotta. Eljött September 4 ike 1870-ben s Vavin úr a városházára ment, elmondta a nagyapja mondókáját és most III. Napoleon civillistáján fejti a számot. A tanulságok kivonását az elmés olvasóra bizom. U. G. eredménye lesz, hogy a birodalmi székvárost még nagyobb túlsúlyra fogja emelni hazánk ipara és kereskedelme felett. ’ „Nem volna-e mód ennek ellensúlyozására? Mi azt véljük hogy igen, csakhogy ehez gyors elhatározás, gyors és erélyes cselekvés volna szükséges. Magyarországnak a bécsi világkiállítást megelőzőleg országos hazai kiállítást kellene létesíteni, amint az már 1867-től 1869 ig tervezve volt. „Mi úgy hisszük, hogy az idő rövidsége daczára, azt jövő évi őszre még létre lehetne hozni és pedig aránylag igen csekély, vagy talán épen semmi költséggel. A legnagyobb költséget okozza — szttztudomán szai-int. _ ily. épület felállítása. Mi azt hiszszük, hogy ezen költség majdnem egészen megkímélhető volna, ha a magyar kormány kezébe legközelebb átadandó Ludoviceum — mielőtt eredeti rendeltetésére fordulatnék — néhány hóra a kiállítás tartására engedtetnék át. „Miután a magyar országos kiállításnak egészen más czélja van, mint a bécsi világkiállításnak, egyik a másiknak nem igen árthatna, sőt azt mernék mondani, hogy Magyarország a bécsi világkiállításon sokkal nagyobb hatással léphet fel, ha előbb itt Pesten összegyűjti ipari erejét.“ így az „Anyagi Érdekeink.“ Más részről az a vélemény is fölmerült, hogy a magyar országos kiállításnak nem a bécsi világ kiállítást megelőzőleg, de egyidejűleg kellene tartatni, hogy a bécsi világ kiállításra utazó tömérdek külföldieknek alkalmuk legyen megtekinteni a magyar országos kiállítást is. Bécsből Pestre lerándulni nem kerül sem nagy időbe, sem sok pénzbe s azok a külföldiek, kik messze országokból Bécsbe utaznak a világkiállításra, bizonyára megtekintenék a pesti kiállítást is. Páris, júl. 17. (Saját levelezőnktől.) A felrobbanás helyszínéhez közelíteni nem lehet, a rendőrség nem engedi. A hivatalos lap után csekélynek mondják az áldozatok számát. Bár úgy volna, de a tények nem mindig összehangzanak a kormány közlönyeinek nyilatkozatával. Megfordítva nem akarom állítani, mert akkor nem a tények lennének a hibások, hanem a közlönyök. A lapok érthetők, nem akarják növelni a kedélyek nyugtalanságát. Számot épen nem lehet megtudni, azok igen igazmondók, ha nem hamisak. Az explosio talán már holnap nem foglalkoztatja Pakst. Mindenki a községi választásokra korteskedik. A monarchisták még egyszer meghí gyv l Az országos magyar iparegyesület közlönye az „Anyagi Érdekeink“ ezeket írja: „A bécsi kiállítás ügye most már oly stádiumba jutott, hogy annak 1873-ban leendő létesülésén alig lehet kételkedni. A bécsi birodalmi tanács mindkét háza megszavazta a kiállításra vonatkozó törvényt, mely szerint a kormány fel van jogosítva e kiállításra 6 millió frtnyi hitelt igénybe venni. A netalán még szükséglendő összeg az iparosok által aláírt biztosítási alapból fedezendő. A 6 millió fele állami segélynek, fele kamattalan előlegnek tekintendő. „A bécsi világkiállítás létrejövetele tehát biztosítva van, és nem kétekedünk benne, hogy sikerülni is fog. Kívánjuk is, hogy így legyen. Érdekünkben áll, hogy valahára közelünkben is legyen egy világkiállítás, melyet a magyar iparosok és munkások tömegesen látogathassanak, melyen mint kiállítók is tömegesebben részt vehessünk. Csakhogy azután a kínálkozó alkalmat ne szalaszszuk el félreértett takarékosságból vagy megrögzött közönyösségből. „Ezzel kapcsolatban azonban nem hagyhatunk szó nélkül egy ránk nézve igen nagy horderejű ügyet. — Bizonyosnak vehető, hogy az ily nagyszerű kiállítások, egyéb mellékes hatásaik mellett, azon hatással is bírnak, hogy a kiállítás helyét forgalmi központtá állandósítják. A bécsi kiállításnak ezen szempontból hazánkra nézve azon A fővárosi közmunkák tanácsából* Buda, jul. 20. — Az ülés délután 4 órakor gróf Szapáry Géza alelnök által megnyittatván, Tavaszi Endre indítványa folytán az 1870 X. t. sz. 14. §. c) pontja értelmében kidolgozandó átalános építési rend szerkesztése lehetőleg siettetni határoztatik, hogy az lehetőleg még ez év folyamában kerüljön a törvényhozás elébe. A kidolgozásra egy bizottság küldetik ki, mely b. Podmanitzky, Andorffy, Gerlóczy és Reiter urakból áll. A közlekedési miniszter ur elnöklete alatt f. évi június 24-én a budai rakpart és főpőczecsatorna tárgyában tartandó enquête tanácskozmányhoz a főú. közmunkák tanácsa részéről Ribáry, Hoffhauser és Slanger tanácsosok és Schmidt Ferencz mérnök úr küldetnek ki. Pest város közönsége bemutatja számos államtisztviselő kérelmét, melyben olcsóbb házak épitketésére egy alkalmas területnek méltányos feltételek melletti átengedéséért folyamodnak s mint erre legczélszerübbet az Orczy-kert és tervezett népkert közti teleket jelölik ki. Miután ezen kérelemhez képest a városon kivül nagyobb mérvbeni telekfelosztás váluék szükségessé, mely területen idővel egy egész uj városrész fog fejlődni, ez által azonban a pályázat útján kihirdetett s legközelebbi időben beérkezendő átalános szabályozási és beosztási terv elébe akadályok gördíttethetnének, a tev.közmunkák tanácsa jelenleg nem kíván az ügy érdemébe bocsátkozni, hanem a végleges határozást az érintett terv beérkeztéig felfüggesztendőnek találta. Pest város hatóságának jelentése, mely szerint Koch Károlynak rózsa utczában az építési engedély kiadatott, tudomásul vétetik. Úgyszintén helybenhagyólag vétetik tudomásul Pest városának azon határozata, mely szerint a hatvani utcza próbaképen asphalt comprimé-vel lesz követendő, megjegyeztetvén, hogy a munkák megindításakor a közmunka tanács műszaki osztályának egy közegét is kiküldendi, a járda fektetés módjának megismerése czéljából. Manó István budai telkének szabályozása ügyében határoztatok, hogy a telek és a város major közti utcza 5 öl szélességgel birjon, a város major utcza felé pedig a műszaki osztály által tervezett vonal fogadtassák el, mely által a szóban álló telek utczai homlokzata csak egy törést fog szenvedni. Ezután tárgyalás alá vétetett Sigl György kérelme, ki az általa megvett, az Ullmann-féle raktárt környező telkeken silókat szándékozik felállítani. A fővárosi közmunkák tanácsa egyrészt csak üdvözölheti ily silók felállításának eszméjét, mert mindenkor oda iparkodik, hogy az ipar és kereskedés érdekei lehetőleg kielégítessenek és előmozdítassanak; másrészt azonban a tapasztalás tanúsítván, hogy minden nagyobb folyók melletti városok s így különösen Pest is éjszak felé fejlődvén, nem tartja óhajtandónak, hogy e fejlődésnek újabb akadályai gördítessenek elébe. Miután azonban Sigl György egy újabban beadott folyamodványában 10 évi fennállhatási időt elegendőnek jelölt ki, mely kérelem a fennemlített két főszemponttal tökéletesen összhangzásba hozható, a silók felállítására az engedély 10 évi tartamra megadatott, oly megjegyzéssel, hogy folyamodó térítvényt állít ki arról, miszerint a fenti 10 év lefolyása után üzletével minden kártalanításnélkül felhagy. A pénzügyminiszter úr leirata, mely szerint a fővárosi pénzalapnak a sorsolási kölcsönből 1871-re reményelhető jövedelme körülbelül 242,076 írtra fog rúgni, tudomásul vétetett. A kibocsájtott ideiglenes építkezési utasítás IV. szakaszának értelmében a házak magassága az utczák szélességével lévén arányba hozandó a kimondatott egyéb erre vonatkozó határozatok közt, hogy két emeletes vagyis 48 magas lakházat csakis 4° vagy szélesebb utczában lehet építeni. Ezen általános határozat alól az idézett építkezési utasítás értelmében csak akkor tehető kivétel, ha az illető utczában van már 3 vagy több emeletes ház. Miután azonban a műszaki osztály által összeállított igen érdekes statistiai adatokból kiderült, hogy Pest-belváros utczáinak legnagyobb része nem birtolnyi szélességgel és nem is mindenütt fordul elő az érintett kivétel alkalmazhatása. Miután továbbá a főváros külcsinje és az épületek közt kívánatos harmónia óhajtandóvá teszi, hogy legalább a belvárosban az ott létező