Ellenőr, 1871. július (3. évfolyam, 287-312. szám)

1871-07-25 / 307. szám

őrt pénz­tárnokká, továbbá Diáddá Ferencs irodatisztet és Köhler János ideiglenes számtisztet számtisztekké, Luther József rendelkezés alatti kapnikbányai m. kir. bányanagyot a m. kir. pénzügyministériumi bányaszámvevő­­ségbez 1 fő oszt. számtisztekké, Klapszia Arthur szám­tisztet a gyulafehérvári bányaigazgatóság kerületében ideig­lenes építész mérnöksegéddé, a selmeczi főbányagrófi hiva­talhoz fogalmazókká: Fuchs Sándor pénztári tisztet és L­i­s­z­k­a­y Gusztáv magán bánya hivatalnokot, számtisz­­tekké ; N­i­g­r­i­n­y János számjegyzőt és Kriszta János úrvölgyi bányaszámvivőt ; pénztári tisztté: Pachmayer János pénztári tisztet ; szertárnokká: Schmutzer József terményáruda ügynököt; vegyelemzővé: Dobrovits Károly kohó tisztet ; és vegyelemző segéddé: Tannen­berg Bódog számjegyzőt nevezte ki. Hírek. Pest, jul. 24. —A Budavár alatt elesett honvé­dek emléke ügyében a bizottság buzgólkodik, s Halász szobrász által már el is készítteté az emlék mintáját. Ez várfokon álló honvédet ábrá­zol védő helyzetben, baljában lobogóval, jobbjá­ban kivont karddal. Most már a közönség részvé­tétől függ, hogy a dicső harcz bajnokainak nyug­helyét megjelölhessük. Az emlék ügyében műkö­dő bizottság tehát fölhívást intéz a kegyelet ne­vében. „Az 1848—49-ki dicső szabadságharcz egyes mozzanatai, valamint elvérzett kitünőbb hőseink s vértanúink emléke hazánk különböző vidékein már nagyobbrészt emlékoszlopok és szobrok által van megörökítve, csak a Budavár ostrománál 1849 május hó 21. elvérzett hős bajtársainknak Budán a Kristina-városi sirkertben levő közös sirja áll mindeddig jeltelenül, s ha azt nehány szegény bajtárs néha fel nem hányatta, s a bajtársi ke­gyelet virágaival nem díszítette, egészen az enye­­zet s feledékenységnek lett volna átadva annyira, hogy azt már ma nehezen találná meg valaki. Pedig ott áll ős Budavár főterén hazánk és szabadságunk ellenes vezérének magasra nyúló büszke emlékszobra, s mintegy szemre hányásként tekint le a testvér fővárosra, s azon jeltelen sirra, mely alatt épen Budavár felszabadítói, Pestnek a­­romba lövéstől megmentői,­­ alkotmányos szabad­ságunk hősies úttörői, alusszák örök álmukat, s ki­ket mégis a nemzet mindeddig elfelejtett. A budai honvéd egylet már rég feladatául tűzte ki, a budavári hősök emlékoszlopának fel­állítását, azonban eddigi fáradsága csak mint­egy 500 frtot eredményezett, mely még a legszerényebb emlék felállíthatására sem elegendő. A nemzet részvéte­l áldozatkészségéhez folya­modunk tehát, midőn e czélra bizottmánynyá ala­kulva, aláírási íveket küldünk szét országszerte s felhívjuk a honfiakat e kegyeletes czélu adakozás­ra, meg lévén győződve, hogy szabadérzelmü hon­fiaink örömmel adandják filléreiket egy oly czél létesítésére, mely által egyrészt a nemzet már rég tartozott kegyeleti adóját rovandja le, másrészt a honszeretet s önfeláldozás magasztos eszméjé­­jének állít emléket, melyhez mint szent ereklyé­hez zarándokolván az ifjabb nemzedék, a szabadság és hazáért vérüket ontott bajtársaink sírjánál az imádott hon iránti rendithetlen ragaszkodás s ki­tartása buzduland.“ — Szerkesztőségünk­nél szintén van letéve egy aláirási ív. — A budai színkörnek tegnap oly nagy közönsége volt, mint eddig egyszer sem. A nagy színkör (kevés zártszék kivételével) egészen megtelt. Újdonságot adtak elő, Offenbach „Peri­­chole“ czímű operettejét, melynek mulatságos szö­vege és csinos zenéje egyaránt delektálta a közön­séget. A zenében ugyan nincs annyi kecs, mint Offenbach régibb dalműveiben és zajos karénekei biablonszerűek, de uidorság lengi át, s a köny­­nyüdséget itt sem lehet megtagadni a tömérdek sokat iró Offenbachtól. A szöveg hősnője, Peri­­chole utczai énekesnő, ki szerelmes társával, Pic­cioloval járja be az utczákat guitár és ének mel­lett. Az alkirály meglátja, megtetszik neki s palo­tájába viszi, mert a leány éhezik. De a spanyol alkotmány nem tudjuk hány ezredik paragraphusa értelmében az alkirály udvaránál csak férjes gazd­­asszonyoknak lehet lakni. Pericholet is férjhez ad­ják tehát, még­pedig épen Picciolohoz, a színda­rabok szokásos véletlene folytán, a­nélkül, hogy Picciolo fölismerné a fátyol alatt Perichole-t. A férjnek aztán távozni kellene, de mivel Pericbole kijátsza az alkirályt, a pár mégis egyesül. A da­rab nagy részét az alkirály udvarának és udvaron­­czainak festése tölti be. Az előadásnál láttunk Latabáréktól már jobbakat is. Legnagyobb hátrá­nya volt, hogy nem folyt összevágólag, s a karo­kon a mindennapi erőködés kimerültsége nagyon meglátszott, úgy tetszik, hogy egy-két előadás ja­vító hatása után ez operette egyike lesz a legvon­zóbbaknak. Mindszenti Kornéliának Perichole oly szerepe, melynek legtöbb része megegyezik hangja terjedelmével. Halmi és Bokor (leszámítva kénye­lemszeretetre mutató ábrázolását) ezúttal is jól ját­­szák Picciolot és az alkirályt. — Andrásy és Miletics vádja. Semmiféle hang sem múlik el viszhang nélkül. Hogy azonban a legerősebb viszhang keltésénél mily tenorból kell kiindulni, megmutatta Miletics „Zastavá“-ja, melyben semmi kevesebbet nem mond, mint hogy a magyar miniszterelnök bűnrészes a szerb fejedelem meggyilkolásában. Né­mely prágai lap teljes ököllel viszhangozta rögtön, az „Albina“ czímű román lap pedig július 22-ről kelt politikai szemléjében a többek között ezeket írja: „T. olvasóink emlékezni fognak, hogy Mi­hály fejedelem meggyilkoltatásakor a magyar kor­mány dr. Miletics urat azzal gyanúsította, mintha ezen orgyilkosságban bűnrészes lenne , a véghez­vitt vizsgálatok folytán azonban ezen vád teljesen alaptalannak bizonyult be. Mi — ugyanakkor, egy Andrásy grófhoz közzel álló, és Belgrád és Buda­pest között közvetitő közegül szolgáló személytől nyert értesülésünk folytán, elég keményen vertük a nyerget, hogy értse — Andrásy gróf úr, mi­szerint léteznek terhes gyam­okok épen ő nagyméltósága ellen, de az ,,Al­­bina“ az időben nem jutott még oda, hogy, mint most a kormány magas körében tanulmányoztas-­­ék és tekintetbe vétessék. A Zastawának kellett jönnie, hogy nagy sensatiót okozó czikkével An­drásy grófot rábírja, miszerint ezen terhes vád feletti nemes hallgatását megszakítsa.“ — Jótékonyság. Zichy Antal budapesti tanfelügyelő a kerületében levő 16 iskolaszéknél (Pesten 9, Budán 7.) egyenkint 100 frtos alapítványt tett. Ez alapítvány évenkinti kamatjait szegény sor­sú jó tanulók fogják nyerni. Zichy Antalról lévő szó, megemlítjük még a következő esetet. A köz­oktatási miniszter őt delegálta, hogy a kereskedel­mi akadémia érettségi vizsgáin elnökösködjék s ellenőrködjék. Zichy meg is jelent s jegyezgetvén egyes tanulók után az eredményt, körülbelől tisz­tában állt az érdem sorozattal, melyet a tanítvá­nyok kaphatnak. Azonban, midőn a tanulók ré­szére kiadandó bizonyítványokat a tanárok alírás végett hozzá küldték, igen szembetűnőnek találta az érettségi vizsga eredménye és a bizonyítványok közti különbséget, nevezetesen sok „kitűnő“ és „jeles“ volt. Nem írta tehát alá, hanem vissza­küldte és új érdemsorozatot kellett készíteni. A szigor oka leginkább az volt, hogy a magyar ny­el­v­et tel­j­e­s­en elhanyagoltnak ta­lálta. Szívesen jegyezzük föl ez esetet. — Zichy Mihály, az orosz cár udvari festésze, néhány nap múlva haza­tér. Bár itt ma­radna állandón! — mondhatják sokan. Azonban jeles hazánkfia csak rövid ideig marad itthon csa­ládja körében. Jelenleg Bécsben időz. — Brantz Eufrozina halála. A Pesten is jól ismert kötéltánczosnő borzasztó halállal múlt ki szombaton Aradon. Csütörtök óta tartott előa­dást az ottani kiserdőben. Szombaton ismét előa­dás volt, s egyszer már szerencsésen átment a ma­gasan kifeszített kötélén. Midőn azonban a túlsó oldalon levő emelvényről akart visszaindulni, alig tette lábát a kötélre, még kezeibe se vehette az egyensúlyozó­ rudat — a kötél lába alatt egyszerre ketté szakadt, s ő a magasból alázuhanva, egész testhosszában, arczczal lefelé vágódott végig a föl­dön. Eszméletlenül vitték be a lövöldés helyiség egyik termébe. A rögtön alkalmazott orvosi­ segély nem volt képes őt megmenteni s a szegény nő a leesés után még mintegy 35 perczig volt életben. Hogy mi volt oka a kötél kettészakadásának azt a hivatalos vizsgálat fogja kiteríthetni­­, sokan mint bizonyost állítják, (mondja az „Alföld“) hogy czél­­zatos rész szándék, vagy épen gonoszlelkű számí­tásból lett volna a kötél bevágva. —„A részvét nevében“ a „M. Újság“ szerkesztősége adakozásra szólítja föl a közönsé­get azon munkások családja részére, kiket a városi kapitányság fogva tart. Több mint harmincz csa­lád hetek óta küzd a nyomorral, néhányan közü­lök az éhhalállal is, meg lévén fosztva a kenyér­keresőktől. A nevezett lap szerkesztősége 50 fo­rinttal nyitja meg az adakozást. Ezen ti-szi ~ gyár nyomdai személyezete is irt alá. — Petőfi lánglelke mind nagyobb tért világit be a külföldön. Most olvassuk, ho­gy a francziák közt Petőfinek uj fordítója akadt Ujfalvy Desbordes-Valmore Henrikben, kitől augusztus hóban Lacroix és Verbsockhoven kiadásában egy kötet fog megjelenni. — Botozás. Szarvasról Írják nekünk: E hó 21-én este Königswarter Jónás csabacsüdi bir­tokán a takaró munkások — a silány kalászt ve­tések miatt — uj alkut óhajtván, felfüggesztették a munkát. Helyesen tették-e vagy nem, az nem tartozik az alábbiakhoz. Erre az illető birtokos inspektora H. I. panaszra ment a szarvasi járás bírójához, hol is azonnal intézkedtek, hogy a 25 takaró megjelenjék. Megjelentek, de mivel 25-en voltak, Plavetz György szolgabirói fantáziája azon­nal a pálczára gondolt, s felügyelete alatt, csöndes nyári estén, 10 órakor 12 pálczát mértek pótlékul a kivánt új alku fejében. Le nem veszi azt már onnan semmiféle hírlapi felszólalás, de még a szégyenletes foltot sem hárítja el Plavetz uram portréjáról. — U­j­v­i­d­ék, Z­om­b­o­r é­s Szabadka városok főispánjául Flatz András szabadkai pol­gármestert emlegetik. Kolozsvár, Szamosujvár és Szék városok főispánjául pedig Filep Samu kolozs­vári polgármestert. — Esküdtszéki tárgyalás. A pesti esküdtszék ma tárgyalta újólag azon sajtópert, melyet Hegyessy Kálmán állatkerti igazgató a „P. Lloyd.“ munkatársa Czappel vároly­­u­­­j­­dított, s melyben a korábban hozott ítéletet a semmitőszék formahibák miatt elvetette. Az első tárgyalás alkalmából közöltük már a vád alapját, s most csak röviden ismételjük, hogy azt a „P. Lloyd.“ azon közleménye képezte, melyben He­­gyessyt azzal vádolja, hogy az állatkertből jelen­tékeny mennyiségű ültetvényt és fát Pesthez nem messze eső birtokára hordatott. Vádló és vádlott személyesen jelen voltak. A tárgyalás a körül for­gott, hogy történtek ugyan fa­eladások, de az ál­latkert javára, s Hegyessynek Pest közelében bir­toka sincs. Olvastatott a városligeti bizottmány jelentése is, melyben a fák eladását helyeselte és kijelenti, hogy az igazgatónak jogában áll az állat­kertből fákat eladni. Az esküdtek 8 szóval 4 elle­nében Czappel Károlyt vétkesnek nyilvániták. (Az első tárgyalásnál fölmentek.) Ennek folytán a bí­róság egy havi fogságra, 300 frt birságra és a perköltségek (mintegy 100 frt) megtérítésére ítélte. Czappel holnap már megkezdi fogságát. — Halálozások. Hubay Gusztávné szü­letett Szarvasy Mária asszonyt, a vidék egyik is­mertebb drámai színésznőjét ma temették el Pesten. A szép ifjú nő (csak 32 éves volt) hónapok előtt gyógyíthatlan betegségben orvosi segélyért jött Pestre, de nem volt részére mentség, s e hő 22- én jobb létre szenderült. — Békésen közelebb hunyt el Józsa Károly ügyvéd, 62 éves korá­ban. 1848-ban Békés városát képviselte, később pedig több évet töltött fogságban. A nép nagy rész­vét közt kisérte ki a derék férfiút az örök nyuga­lom helyére. — Wenzel Gusztáv érdemes tudósun­kat az a csapás érte, hogy elveszte nővérét W­en­­z­e­l E­m­i­l­i­á­t, ki tegnap halt meg 39 éves korában. — Nagyváradról értesülünk, hogy Tar I­m­r­é­n­é­szül. Nagy Juliánna ott pár előtt el­hunyt. A boldogultat az egész város ismerte, mert ezrekre megy azok száma, kiknek életét nem egy­szer megédesité. A ki Váradon megfordult, valószi­­nüleg emlékszik még a Finy czukrászda tulajdo­nosnőjére, Finy Lénárdnéra, mint másodszori férj­hez menetele előtt nevezték. Igen szives, élénk, előzékeny és mivelt hölgy volt. — Forró napok. Albrecht főherczeg tegnap Budára érkezett, s délután elment hűs­­é­get élvezni a Margitszigetre, ma pedig szemlét tartott a pesti helyőrség fölött, mely „sack and pack“ kiruckolt. A hévmérőt nem néztük meg, hogy hány foknyi melegség uralkodott, de abban mindnyájan egyet éreztünk, (ő fensége a csapatok s valamennyi halandó) hogy ma a legforróbb nap volt az idén. Ugyan mért kell épen ilyenkor gyöt­­reni a szegény katonaságot, mért nem választanak az ily szemlékre alkalmas­ időszakot tavaszt, vagy őszt ? Rendszerint a legforróbb időszakban do­bolják össze a katonaságot, s gyötrik óra hosz­­szakig, kitéve napszúrásnak ájuldozásoknak. Kérünk egy kissé több emberies bánásmódot a katona­ság iránt. — A F. Lapok híre szerint a miniszterelnök az állatkerten át akar egyenes utat nyitni az új lóversenytérhez, melyet a lőporos torony mellé helyeznek el. E szerint az állatkert egy része Áldozatul esnék. De már az ellen küzdeni fog a sajtó, s ez az út bizonyosan a „hadak útja“ lesz. — Az orsz. képzőműv. társulat az idén valósítja régibb üdvös tervét, melynél fogva a vidéki nagyobb városokban fióktárlatokat ren­dez. E tárlatok elseje legközelebb Aradon nyílik meg, egyidejűleg az orvosok és természettudósok nagy­gyűlésével, a­mi igen szerencsés gondolat­nak mondható. Szept.-ben Nagyváradra, oct.-ben Debreczenbe költöztetik a mintegy 70 darab szép festményből álló kiállítást közöttük a kormány ál­tal vásárolt külföldi képek s Weber Ferencznek az imént sorsolásra megvásárolt hatásos szép tör­ténelmi festménye: Szigetvár végperczei. A vidéki tárlatok rendezését az egylet buzgó titkára Telepy Károly vállalja magára. A vidéki közönség e nagy horderejű intézkedés által nem csekély ösztönt nyer arra, hogy a társulat tagjai közé sorakozzék annyival inkább, mert a mint értesülünk a kép­­zőmttv. társulat kötelezi magát minden másod év­ben fióktárlatot rendezni az oly vidéki városban a­hol tagjainak száma a százat eléri. — Dóré illusztrált bibliájából megjelent a második füzet, négy pompás képpel. A Doré-féle biblia kiadó hivatala lövész utcza 12. szám alatt van. — A b.-für­edi szer­etetház javára Füreden hangversenyt rendeznek, melyben Jókai „A demokratia nálunk“ czimü felolvasást fog tar­tattani, Jókainé pedig szaval. Részt vesz még a hangversenyben Topem**»- .t -----a_u­­ «-Sy* Ti­mnos zongoraművész. — Az á 1-We­s­sel­é­ny ! (Balla Gergely) Ugye már közelit az ítélethozatal felé, a­minek teljes hitelt adunk, mert minden dolog vége felé halad. Megc­áfolják egyszersmind, mintha a hir­­hedt kalandor a szegedi bünpörökbe is be volna bonyolítva. — Washingtonban, mint egy távirat jelenti, e hó 23 ikán a lőporraktár a jégbe re­pült. A kár egy millió dollárt tesz. Emberélet nem esett áldozatul. — Nyáry Pálnak bútorok, ruhanemüek, könyvek s több effélékből álló hagyatéka, a bol­dogult volt lakásán, országút, Gyergyánffy ház f. hó 31 én d. e. 9 órakor nyilvános árverésen el fog adatni, mi az elhunyt számos barátai és isme­­rőseinek azért hozzunk tudomására, mert bizonynyal sokan fognak találkozni, kik szívesen szereznek majd egy s más tárgyat maguknak emlékül. — Egy éj a Balaton fölött. E hó 21-én este vihar közelgett Füred felé, s a ven­dégek mind menekültek lakásaikra. Egy fiatal sportmann , Pázmándy Dénes épen a vihar kitö­résekor lépett csolnakba három legényével, hogy szembe szálljon a bősz hullámokkal. Az eső és az esti homály nem sokára el is fedték szem elöl a vakmerő argonautát. Mivel reggel semmi hír volt felőle, elveszettnek hitték. A reggeli 9 órakor in­duló gőzhajó tehát utasítást kapott, hogy Tihany­­nál és Szántódnál czirkáljon. Délre távirat érke­zett, hogy Pázmándy és társai Szántódnál megme­nekültek. A vihar feltartózhatlanul ragadta a csó­­nakot a túlsó part felé, s éjfél felé Szántódig vitte. Itt Pázmándy legényeivel kiugrott a csolnakból s nyakig érő vízben gázoltak ki a partra, bába szorítva, beteg és egészséges egy szalmán heverve, — nagy városokban ez sorsa sok ezer embernek és e viszonyokat, fájdalom Pesten is feltaláljuk, mentül inkább válik az nagy várossá­­. Pedig ezen bajokon a magára hagyott egyén csak a legkivételesebb esetekben tudna segíteni. Itten magasabb helyről származó beavatkozás kívántatik ; 29,159-re rúg azon egyének száma, kik mint szobatársak vagy ágyra járók idegen családokkal e­g­y-e­gy szobában élnek : ezek közül csak 1443 esetben lakik egy szobában vagy csak férfi, vagy csak nő, míg 17,358 férfi és 10 ezer 358 nő az őket befogadó családokkal együtt egy-egy szobából álló lakásokban él együtt. A pesti lakviszonyok ismertetése nem volna tökéletes, ha figyelmünket a túlnépes laká­so­kr­a nem terjesztenek ki. Annak tekintendő t.­­, mindazon lakás, hol egy szobára több mint négy lakos jut. Ilyen egészségtelen viszonyok közt a népszámlálás alkalmával nem kevesebb, mint 78,727 egyén, tehát az egész lakosságnak k­öd része találtatott! Ezek közül pinczékben 15.664. A túlnépes lakások nagyfontosságú körül­ményét még kevés helyütt méltatták figyelemre, és midőn így más városok túlnépesedési lakviszo­nyait keressük, Berlin és Königsbergen kívül ada­tokat alig találunk és ott is csak a 6 embertől lakott szobától fogva kezdődnek a kimutatások. Pesten ily módon a lakosság 30°/o-ja él, Berlin­ben 16%, Königsbergen 25%. Túlságig túlnépesedettnek mutatkozik a Te­rézváros, még pedig nem is annyira annak belső része, mint inkább a külső rész, hol az összes lakosságnak fele része tulnépes lakásokban tengő­dik. — Nem kevésbé egészségtelen a Józsefváros, hol szintén, a lakók fele része ily lakviszonyban él. — Tized magával és még többen együtt egy szobában tizenháromezer ember lakik Pesten; hú­szával és még sűrűbben tizenkétszáz, míg azok száma, kik több mint 8 társsal együtt egy szobá­ban laknak, megközelíti a 30,000-et. Az 1857-iki népszámlálás szerint a szaporodás 67,825 főt tesz, vagyis minden, az 1857. évben létezett 100 lakos helyett, most 151 él városunk­ban. Már 1857-ben is túlsúlyban volt a férfinem (66,799) a nőnem fölött (65,852), — mely tekin­tetben Pest városa különbözik sok nagy várostól, hol ellenkezőleg a nőnem szokott túlsúlyra ver­gődni. — Azóta 35,942 férfival, de csak 31,883 nővel szaporodván a lakosság, e különbség még nagyobb arányokat öltött, úgy hogy jelenleg 1000 férfi mellett csak 981 nő él Pesten. Mint minden nagy város, úgy Pest is nem annyira a születéseknek a halálozások fölötti fe­leslegéből, hanem a sztra beköltözésből meríti sza­porodását.­­ Ennek tulajdonítandó , hogy Pesten 44/'81 nem helybeli illetőségű egyén ta­láltatott, mely szám azonban háromszor annyira is tehető, ha tekintettel vagyunk arra, hogy a népszámlálás alkalmával — honossági törvény hiányában — kinek kinek tetszésére bízatott, vájjon helybeli illetőségűnek írja be magát, vagy idegennek. A lakosság származására nézve arról győz meg, hogy 1000 lakosra átlag csak 367 benszü­­löttet, és 633 nem Pesten szülöttet számíthatunk, még pedig magyar szülésűt 482, ausz­triai születésűt 129 - et és külföldit 22 - ö­t. Az egyes városrészek közül a Józsefváros az, melyben a legtöbb bennszülött lakik t. i 1000 közül 439, a legkevesebb Kőbányán t. i. 1000 közül 204. Legnagyobb vonzerőt gyakorol a főváros Pest megyének lakosságára, mert innen (Buda vá­rosát is hozzászámítva) nem kevesebb, min­to­vön 1. származott Pestre. Utána fokozatos sorrendben következik: Fehér megye 5531, Pozsony m. 4747, Nyitra m. 4563, Komárom m. 3004, Bács m. 2997 Szepes m. 2757, Veszprém 2715, Hont 2596, He­ves 2576, Liptó, 2431, Tolna 2483, Trencsén 2020, stb. Alsó és felső Ausztriából származik 5670, Csehországból 7636, Morvaországból 5874, Gácsországból és Bukovinából 4082, Poroszország­ból 1029, Németország egyéb részeiből 1839, Olaszországból 485, Helvétiából 343 sat. Vallás tekintetében Pest túlnyomólag katho­­likus város, a lakosságnak valamivel több mint v­ad része ezen hitet vallván; utánuk következ­nek a zsidók, kik a lakosság­­ részét, az ágos­­taiak, kik annak majd 6%-át és a helvétek, kik annak 5%-át képviselik, a maradványt a görög keleti, görög egyesült vallásúak, egynéhány unitá­rius, anglikánus, mohamedán, nezarenus, quacker sat. képezik. A katholikusok minden városrészben túlnyomó többségben vannak, a Terézváros benső részének kivételével, hol a zsidók birnak túlsuly­­lyal. Aránylag legszámosabbak a Józsefvárosban, Ferenczvárosban, Kőbányán és a kültelkeken: legke­vesebben vannak a Terézváros és a Lipótvárosban . Az ágostaiak és a helvétek majdnem egyforma sűrűséggel laknak az egyes városrészekben ; mind­kettejüknek száma a belvárosban, a helvéteké pe­dig azonkívül a Ferenczvárosban is az átlagon felül emelkedik.­­ A zsidók legnagyobb szám­mai vannak a Terézváros és a Lipótvárosban; legritkábban lakják a Józsefvárost, Ferenczvárost, a Kültelket és Kőbányát, míg a görög keletieknek majd fele része a belvárosban lakik. Mintegy 32.800 házas férfi mellett 31.500 férjes nőt találunk, mely különbséget részint a ne­jeik nélkül utazó férjek, részint azon házas férfiak okozzák, kik azon czélból jővén a városba, hogy itt keresetet biztosítsanak maguknak, családjukat csak később hozzák el. — Ha a finemből a 21 éven aluliakat, a nőnemből pedig a 15 éven alu­­liakat az összes létszámból leszámítjuk, marad amott 62.903, emitt pedig 71.974 fő. A házassági arányt csak ezen lakosság után volna szabad meg­állapítani, mit ha megteszünk, úgy találjuk, hogy 1000 felnőtt férfi közt 521 házas , ugyanannyi nő között pedig 437 férjes találtatik. Sokkal nagyobb az aránytalanság az özve­gyeknél. 250­0 férfi özvegy mellett t. i. 10.825 nő özvegy él Pesten. A férj inkább lévén kitéve a halál veszélyeinek mint a nő, már ezen körül­mény is elegendően magyarázná e különbséget, ha nem is lépne hozzá még azon körülmény, hogy a férfi özvegy sűrűbben lép második házasságra, mint a nő özvegy. itt U V tJ 1 L ö rí «vt au pfyjroO itAwaci részek közt igen jelentékeny különbségek létez­nek. A két véglet t. 1. a Belváros és Kőbánya közt az arány e tekintetben olyan mint 32 : 10, azaz a Belváros lakóinak műveltségi foka több mint háromszorosan múlja felül a kőbányaiak mű­veltségét; 27­-szer nagyobb mint a Ferenczvá­­rosé vagy a Józsefvárosé és kétszer nagyobb a Terézvárosénál. Hogy a nőnevelés, mint mindenütt, úgy nálunk is mennyi kívánni valót hagy még hátra, azt leg­jobban mutatja azon tény, hogy nőlakossá­gunknak fele része irni nem tud. Sőt ha a gyermekkortól eltekintünk és ennek határát egész a 14-ik kétévig terjesztjük ki, még akkor is a felnőtt női lakosságnak harmincznyolcz száza­lék­­át képviselik azon nők, kik nevöket sem írhat­ják alá ! — míg a hasonló korú férfiak közül ilyen csak 19 százalék akad.­A műveltségi fokkal szoros összefüggésben áll a hitfelekezet. Ha a lakosságot ezen szempont­ból osztályozzuk, úgy találjuk, hogy az elsőbbség az ugyan csekély számban képviselt, de majd ki­vétel nélkül a jómódú kereskedői vagy a maga­sabb hivatalnoki osztályhoz tartozó görög nem egyesülteket illeti, hol 1.000 10 éven felüli férfi közül csak 191 akad, ki írni olvasni nem tud, és ugyanannyi nő közül csak 292 ; nyomban utánuk következnek a protestánsok; az ágostai és a hel­vét vallásúak közt ingadozik a serpenyő, mert ha azok számát tekintjük, kik írni nem, csak olvasni tudnak, akkor 1.000 10 évesnél idősebb helvét közt akad ilyen 201, az ágostaiaknál pedig 6 sze­­mélylyel több, ha azonban a műveletlenség fokát azok után akarjuk meghatározni, kik írni tudnak vagy nem tudnak, akkor a csak olvasni tudók száma a nem írókhoz lévén csatolandó — a hel­­véteknél, 1.000 10 évnél idősebb férfi közt 129, és 1.000 nő közt 431 nem tud irni­ olvasni, mig az ágostaiaknál ilyen csak 129 illetőleg 403 akad. Negyedik sorban következnek a zsidók, kik­nél az irni nem tudók száma 315°/0-t tesz, mig a tíz évnél idősebbeknél 1.000 férfi közül 116, és a nőknél 288 nem tud irni olvasni. A csak hébe­rül irni tudók részben irni nem tudóknak írattak be. A katholikusoknál 1.000 felnőtt férfi közt 220­­.000 nő közt 466 nem tud irni.­­ Igazságtalan volna azonban, ha a katholikus vallás a lakosság­nak ezen nem igen örvendetes műveltségi állapo­táért, a katholikus hitfelekezetet akarnók felelőssé tenni, midőn annak okát inkább az állami intéz­mények elégtelenségének kellene tulajdonítani. A protestáns vagy a zsidó t. i. maga szervezhette és maga vezethette iskoláit, míg a katholikusok isko­la ügyét az állam intézte; első­sorban tehát ezt vag­yis a múlt tizedek kormányait, de nem a hit­­felekezetet illeti a felelősség a hátramaradásért. Tekintetbe volna veendő továbbá azon körülmény is, hogy a városba tóduló napszámos és munkás­osztály nagyobb része katholikusokból áll, mi ezen hitfelekezetnek műveltségi százalékára tetemes be­folyást gyakorol. Az egyes hitfelekezetek közt fenálló műve­lődési verseny érdekes jelét szemlélhetni azon szá­mokban, melyek kimutatják különféle időszakok­ban az egyes hitfelekezetekbeli gyermekek mily mértékben részesültek elemi nevelésben. Midőn az eziránt érdeklődő olvasót a nagy táblás munkára, illetőleg az erre is kiterjesztendő nagyobb nép­számlálási jelentésre utalom, itt az eredményből csak a következő legyen föremlítve: 1) Pest lakosságának a múlt században és századunk első negyedében elemi iskolába járt részéből írni olvasni nem tud 35.16% 2) Azok közül, kik 1825-től 1850-ig jártak elemi iskolába, irni olvasni nem tud 29.99% 3) Az utolsó két évtizedben iskolázott nemzedék közül 22.07%­Összefoglalván mindkét nemet, a haladás kor­szakról korszakra félreismerhetlen és azon erőfe­szítés, melylyel Pest városa a nevelés ügyét felka­rolja — az 1871. évre nem kevesebb, mint 708728 frt van iskolai czélokra előirányozva, — valószí­nűvé teszi, hogy ezen irányban még gyorsabb lép­tekkel fogunk haladni. Az összes kereseti ágak 5 főcsoportba fog­laltattak egybe. Ezek: őstermelés, ipar­forgalom, kereskedelem és személyes szolgálat, míg az önálló kereset vagy foglalkozás nélküliek a hatodik cso­portot képezik. Ős­termelést (mezőgazdaság, marhatenyész­tés) az 1721; iparos 41.097; vasutaknál vagy szállításból él 2.818; kereskedés közül 9.983; személyes szolgálattal keresi kenyerét 53,763 (köz­tük 28,731 nő) önálló kereset vagy foglalkozás nélkül van 91,458 és pedig 62,148 nő, de itt azon gyermekek száma is bent van, kik az isko­lába járók közt nincsenek feljegyezve. Testi vagy lelki hiányban szenvedők: siket 340, néma 18, siketnéma 107 , vak 274 ; elmebeteg 113; hülye 194. Az előbbi négy osztályba nem sorozhatólag van még önálló kereset és foglalkozás nélkül 2542 f., 5182 n., kik közül 816 alamizsnából és 867 mint rab le van tartóztatva. Ha figyelembe vesszük, hogy ezen 7724 ma­gában foglalja mindazon 30 évesnél idősebb ha­jadon nőket, kik a szülei háznál tartózkodnak, to­vábbá mindazokat, kik a „foglalkozás“ rovatát tu­datlanságból vagy szabatosság hiánya miatt ki nem töltötték, akkor a tulajdonképeni, közbizton­ságot veszélyontotó „foglalkozás nélküliek“ száma elég csekélyre olvad. A nők foglalkozását illetőleg tagadhatlan igazság gyanánt tűnik fel azon tény, hogy a nő­­nem, mely rendesen csak a fogyasztókhoz szokott számíttatni, ahol csak nyílik alkalom, mint terme­lő, mint kenyerét önállóan kereső lép fel. Hogy pedig erre épen csak a testi szolgálat körül nyí­lik alkalma, hogy p. o. napszámban több, mint 10,000 nő keresi kenyerét, posta vagy sürgönyhi­vatalban pedig egyetlen egy sem, hogy tehát a „gyengébb“ nemnek épen csak ott engedtetik meg a verseny, hol a fizikai erőmegfeszítésről van szó, melyről pedig lemondani a társadalom gazdászati szempontból sem lehet hajlandó — ez meg annyi panasz a társadalomnak még nem elég szabadelvű szabványai ellen. Pesten az őstermelés körül leginkább magyart látunk elfoglalva, szintúgy a szellemi szolgálat kö­rül. Az osztrák és külföldi elem leginkább van képviselve a forgalomban, így p. 0. a vasutaknál, hol az osztrákok és külföldiek arányszáma az itt el­foglaltak összes számának 58%-át teszi, a gőzha­­józásnál 15°/0-át. Figyelemreméltó körülmény, hogy a kereskedelemben az idegen elem igen csekély, t. i. 1.288 osztrák és 279 külföldi 8.416 magyar­ral szemben. Azok ágak, hol az idegen bevándor­lók arányszáma felette nagy, a következők: sör és szeszmérés 76% (külföldi 28% és osztrák 48%) kocsmáros, kávés, illetőleg pinczér 40% (ebből osztrák 37%); öntöde 56% (osztrák 40°/„); órás és műszerész 41% (osztrák 27°/0). TÁVIRATOK: Berlin, jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) A magyar kölcsön megköttetett a Mendel­sohn, Warsc­awes itteni bankházakkal, s a keresk. testülettel, mis a­ bankház és a leszámítoló, valamint a váltó­­bankok nem vettek részt a kölcsönben. — Félhivatalos forrásból hallatszik, hogy a koronahg. küldetése Münchenbe csak kato­nai és semmi politikai czéllal nem birt. Linz, jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) Hohen­wart mint felső ausztriai képviselő, mandátumát letette. Ems, jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) Vilmos császár aug. 9-én rövid időre Wiesbadenbe, Hom­­burgba, és utókorává Gasteinba utazik. Betrá jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) London­ból távirták, miszerint Disraeli aug. 31-én közvet­len bizalmatlansági szavazatot szándékozik indít­ványba hozni a minisztérium ellen, mely azonban előreláthatólag meg fog bukni, ellenben Richmon­­dék a lordok házában elfogatásra találand. Páris, júl. 24. Az itteni municipális választások eddig tudomásra jutott ered­ménye következő : konservativ köztársasági 24, mérsékelt köztársasági 6, radikális 1; még mintegy 23 konservativ köztársasági megválasztása várható a végleges eredmény kimutatásánál. Péter­vár, jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) Itten hatvannégy egyén van vizsgálati fogság alatt, kik­re azon vád nehezül, hogy Moskvában nemzetközi fiók-munkás egyletet állítottak fel a genfi min­tájára. Páris, jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) Jules Favre sajtópert indított újabban az itteni „Avenir liberal“ czimű lap ellen is, melynek f. hó 20-ai számában önkényes elfogatással vádoltatott. London, jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) Napo­leon excsászár tegnap másodízben látogatta meg a woolwichi fegyvertárt, hol több uj találmánynyal tettek előtte próbát. Páris, jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) A kato­naiskolákban a jövő évtől kezdve nagyszerű mó­dosítások fognak életbe léptetni s első hely fog adatni az idegen nyelvek tanulásának. Az altisz­tek előtt pedig szigorú vizsgálat mellett sokkal szabadabb tér nyittatik az előhaladásra. Páris, júl. 24. (Az Ellenőr távirata.) Az alá­írt kölcsönösszeg alább szállításával megbízott kül­­döttség tegnap fejezte be munkálatát, mely szerint minden 100 frank helyett 45 fogadtatván el, a Párisban aláirt 2 % milliárd 1% milliárd frankra. L%r.!Tá,ay°k.Viára 87An?i&dW 16. KÖZGAZDASÁG. Heti szemle az értéküzletről. Pest, jul. 24. A pénzbőség, mely az európai börzéken uralkodik, közvetve a mi értékpiaczunkra is kedvező hatással volt. A jelen csendes idény­ben az itteni börze még inkább a bécsi után in­dul, mint különben szokott. Július hó első felében ellentétben a legtöbb más piaczc­al a bécsi pia­­c­on pénzhiány volt érezhető , az árfolyamok en­nek folytán csökkentek. A múlt héten azonban a pénzállás a bécsi börzén is folyékonyabb lett, az árfolyamok ismét emelkedtek s ebből az itteni spe­culate is bátorságot merített különösen a bécsi börzével közös értékekben nagyobb tevékenysé­get kifejteni s azután néhány helyi értéket is ope­­ratiói körébe felvenni. Legtöbb figyelemben ré­szesültek befektetési papírok, bankok és takarék­pénztárak, továbbá serfőzdék és még néhány ipar­­papír. Ellenben a malmok és az iparpapirok nagy része el volt hanyagolva. A pénzállás javulása ki­fejezést lel abban is, hogy a lombard-kamatláb 8 százalékkal javult s most 7—7%-on áll. Ha a pénzállás kedvező marad s a gabna és termény­kereskedelem szintén kedvező állást vesz, joggal számíthatunk az értékpiac­ további javulására. A forgalom részleteiről a következőket jelent­hetjük : M&gy. vasúti kölcsön tőkebefektetésre és specula­­tiora eléggé keresett volt, s 107.40—70 árfolyamokon nem jelentéktelen volt a forgalom. Szőlőválts­ági kötvé­nyek növekedett kereslet mellett 75.75-ről 76-ra szilárdul­tak. A pesti keresk. bank záloglevelei 90.25-el jöttek for­galomba. Magya­s o­r­s­­j kölcsön a sorsjegyek bécsi emel­kedése folytán javult, s 93 75 el, sőt később 94,25-el talált vevőre. Uj magya­r­asutakban a forgalom csekély volt, s az árfolyamok eleintén csökkentek, de később itt úgy­­mint Bécsben javultak, csak éjszakkeleti záródik 161-el, vagyis U/s tottal alacsonyabban mint egy hét előtt, míg pécs-barcsi 17S—A1 174 re. £0» -o j--------- ----------------­úti vasút a hét első felében nagyobb eladások folytán 281- ről 277 50-re csökkent , a hét második felében azonban élén­­kebb vételkedv mutatkozott, s az árfolyam ismét felment 281.50-re. A legutóbbi forgalmi kimutatás kedvező, s a rab árának csökkenése folytán a kiadások is apadván, to­vábbi emelkedést lehet várni. Budai azonban e héten sem részesült semmi figyelemben, s 110-ről 100-ra csökkent. Biztosít­ási részvények közül Haza igen élénk keresletnek örvendett a speculatio részéről, mely a jelenlegi árfolyamot igazolatlanul alacsonynak tartja, s szívesen meg­adtak 100-at, de ez árfolyamon nem igen akadt eladó, kiás biztosításokban m­­ igen volt forgalom, miután az idén sok a jégkár ; pesti biz­tosító 260-ról 255 re, Unió viszontbizto­­stó 310 ről 305-re csökkent. Bankp­apírokban jelentékeny volt a forgalom, miután a bankok a lefolyt félévben állítólag sokat nyertek, a­mi a folyton magas kamatláb mellett hihető is. Különö­sen keresett volt és emelkedett franco-magyar bank, miután hír szerint részt vesz az új magyar kölcsön kibocsátásában ; az árfolyam 77.25-ről 83.51­­-re javult. Magy. hitel 108 50-ről 109 50-re, magy. földhitel 141-ről 142-re emelkedett, csak anglo-hungarian esett 87 ről 86-ra. Helyi bankok szintén kedveltek voltak és emelkedő irányzatot követtek: pesti népbank 39 50-ről 44.50-re, pesti keresk. bank 678-ról 680-ra, takarék- és hitelegylet 50-ről 50.50-re emelkedett Takarékpénztárak iránt volt némi kereslet

Next