Ellenőr, 1871. július (3. évfolyam, 287-312. szám)
1871-07-25 / 307. szám
őrt pénztárnokká, továbbá Diáddá Ferencs irodatisztet és Köhler János ideiglenes számtisztet számtisztekké, Luther József rendelkezés alatti kapnikbányai m. kir. bányanagyot a m. kir. pénzügyministériumi bányaszámvevőségbez 1 fő oszt. számtisztekké, Klapszia Arthur számtisztet a gyulafehérvári bányaigazgatóság kerületében ideiglenes építész mérnöksegéddé, a selmeczi főbányagrófi hivatalhoz fogalmazókká: Fuchs Sándor pénztári tisztet és Liszkay Gusztáv magán bánya hivatalnokot, számtisztekké ; Nigriny János számjegyzőt és Kriszta János úrvölgyi bányaszámvivőt ; pénztári tisztté: Pachmayer János pénztári tisztet ; szertárnokká: Schmutzer József terményáruda ügynököt; vegyelemzővé: Dobrovits Károly kohó tisztet ; és vegyelemző segéddé: Tannenberg Bódog számjegyzőt nevezte ki. Hírek. Pest, jul. 24. —A Budavár alatt elesett honvédek emléke ügyében a bizottság buzgólkodik, s Halász szobrász által már el is készítteté az emlék mintáját. Ez várfokon álló honvédet ábrázol védő helyzetben, baljában lobogóval, jobbjában kivont karddal. Most már a közönség részvététől függ, hogy a dicső harcz bajnokainak nyughelyét megjelölhessük. Az emlék ügyében működő bizottság tehát fölhívást intéz a kegyelet nevében. „Az 1848—49-ki dicső szabadságharcz egyes mozzanatai, valamint elvérzett kitünőbb hőseink s vértanúink emléke hazánk különböző vidékein már nagyobbrészt emlékoszlopok és szobrok által van megörökítve, csak a Budavár ostrománál 1849 május hó 21. elvérzett hős bajtársainknak Budán a Kristina-városi sirkertben levő közös sirja áll mindeddig jeltelenül, s ha azt nehány szegény bajtárs néha fel nem hányatta, s a bajtársi kegyelet virágaival nem díszítette, egészen az enyezet s feledékenységnek lett volna átadva annyira, hogy azt már ma nehezen találná meg valaki. Pedig ott áll ős Budavár főterén hazánk és szabadságunk ellenes vezérének magasra nyúló büszke emlékszobra, s mintegy szemre hányásként tekint le a testvér fővárosra, s azon jeltelen sirra, mely alatt épen Budavár felszabadítói, Pestnek aromba lövéstől megmentői, alkotmányos szabadságunk hősies úttörői, alusszák örök álmukat, s kiket mégis a nemzet mindeddig elfelejtett. A budai honvéd egylet már rég feladatául tűzte ki, a budavári hősök emlékoszlopának felállítását, azonban eddigi fáradsága csak mintegy 500 frtot eredményezett, mely még a legszerényebb emlék felállíthatására sem elegendő. A nemzet részvétel áldozatkészségéhez folyamodunk tehát, midőn e czélra bizottmánynyá alakulva, aláírási íveket küldünk szét országszerte s felhívjuk a honfiakat e kegyeletes czélu adakozásra, meg lévén győződve, hogy szabadérzelmü honfiaink örömmel adandják filléreiket egy oly czél létesítésére, mely által egyrészt a nemzet már rég tartozott kegyeleti adóját rovandja le, másrészt a honszeretet s önfeláldozás magasztos eszméjéjének állít emléket, melyhez mint szent ereklyéhez zarándokolván az ifjabb nemzedék, a szabadság és hazáért vérüket ontott bajtársaink sírjánál az imádott hon iránti rendithetlen ragaszkodás s kitartása buzduland.“ — Szerkesztőségünknél szintén van letéve egy aláirási ív. — A budai színkörnek tegnap oly nagy közönsége volt, mint eddig egyszer sem. A nagy színkör (kevés zártszék kivételével) egészen megtelt. Újdonságot adtak elő, Offenbach „Perichole“ czímű operettejét, melynek mulatságos szövege és csinos zenéje egyaránt delektálta a közönséget. A zenében ugyan nincs annyi kecs, mint Offenbach régibb dalműveiben és zajos karénekei biablonszerűek, de uidorság lengi át, s a könynyüdséget itt sem lehet megtagadni a tömérdek sokat iró Offenbachtól. A szöveg hősnője, Perichole utczai énekesnő, ki szerelmes társával, Piccioloval járja be az utczákat guitár és ének mellett. Az alkirály meglátja, megtetszik neki s palotájába viszi, mert a leány éhezik. De a spanyol alkotmány nem tudjuk hány ezredik paragraphusa értelmében az alkirály udvaránál csak férjes gazdasszonyoknak lehet lakni. Pericholet is férjhez adják tehát, mégpedig épen Picciolohoz, a színdarabok szokásos véletlene folytán, anélkül, hogy Picciolo fölismerné a fátyol alatt Perichole-t. A férjnek aztán távozni kellene, de mivel Pericbole kijátsza az alkirályt, a pár mégis egyesül. A darab nagy részét az alkirály udvarának és udvaronczainak festése tölti be. Az előadásnál láttunk Latabáréktól már jobbakat is. Legnagyobb hátránya volt, hogy nem folyt összevágólag, s a karokon a mindennapi erőködés kimerültsége nagyon meglátszott, úgy tetszik, hogy egy-két előadás javító hatása után ez operette egyike lesz a legvonzóbbaknak. Mindszenti Kornéliának Perichole oly szerepe, melynek legtöbb része megegyezik hangja terjedelmével. Halmi és Bokor (leszámítva kényelemszeretetre mutató ábrázolását) ezúttal is jól játszák Picciolot és az alkirályt. — Andrásy és Miletics vádja. Semmiféle hang sem múlik el viszhang nélkül. Hogy azonban a legerősebb viszhang keltésénél mily tenorból kell kiindulni, megmutatta Miletics „Zastavá“-ja, melyben semmi kevesebbet nem mond, mint hogy a magyar miniszterelnök bűnrészes a szerb fejedelem meggyilkolásában. Némely prágai lap teljes ököllel viszhangozta rögtön, az „Albina“ czímű román lap pedig július 22-ről kelt politikai szemléjében a többek között ezeket írja: „T. olvasóink emlékezni fognak, hogy Mihály fejedelem meggyilkoltatásakor a magyar kormány dr. Miletics urat azzal gyanúsította, mintha ezen orgyilkosságban bűnrészes lenne , a véghezvitt vizsgálatok folytán azonban ezen vád teljesen alaptalannak bizonyult be. Mi — ugyanakkor, egy Andrásy grófhoz közzel álló, és Belgrád és Budapest között közvetitő közegül szolgáló személytől nyert értesülésünk folytán, elég keményen vertük a nyerget, hogy értse — Andrásy gróf úr, miszerint léteznek terhes gyamokok épen ő nagyméltósága ellen, de az ,,Albina“ az időben nem jutott még oda, hogy, mint most a kormány magas körében tanulmányoztas-ék és tekintetbe vétessék. A Zastawának kellett jönnie, hogy nagy sensatiót okozó czikkével Andrásy grófot rábírja, miszerint ezen terhes vád feletti nemes hallgatását megszakítsa.“ — Jótékonyság. Zichy Antal budapesti tanfelügyelő a kerületében levő 16 iskolaszéknél (Pesten 9, Budán 7.) egyenkint 100 frtos alapítványt tett. Ez alapítvány évenkinti kamatjait szegény sorsú jó tanulók fogják nyerni. Zichy Antalról lévő szó, megemlítjük még a következő esetet. A közoktatási miniszter őt delegálta, hogy a kereskedelmi akadémia érettségi vizsgáin elnökösködjék s ellenőrködjék. Zichy meg is jelent s jegyezgetvén egyes tanulók után az eredményt, körülbelől tisztában állt az érdem sorozattal, melyet a tanítványok kaphatnak. Azonban, midőn a tanulók részére kiadandó bizonyítványokat a tanárok alírás végett hozzá küldték, igen szembetűnőnek találta az érettségi vizsga eredménye és a bizonyítványok közti különbséget, nevezetesen sok „kitűnő“ és „jeles“ volt. Nem írta tehát alá, hanem visszaküldte és új érdemsorozatot kellett készíteni. A szigor oka leginkább az volt, hogy a magyar nyelvet teljesen elhanyagoltnak találta. Szívesen jegyezzük föl ez esetet. — Zichy Mihály, az orosz cár udvari festésze, néhány nap múlva hazatér. Bár itt maradna állandón! — mondhatják sokan. Azonban jeles hazánkfia csak rövid ideig marad itthon családja körében. Jelenleg Bécsben időz. — Brantz Eufrozina halála. A Pesten is jól ismert kötéltánczosnő borzasztó halállal múlt ki szombaton Aradon. Csütörtök óta tartott előadást az ottani kiserdőben. Szombaton ismét előadás volt, s egyszer már szerencsésen átment a magasan kifeszített kötélén. Midőn azonban a túlsó oldalon levő emelvényről akart visszaindulni, alig tette lábát a kötélre, még kezeibe se vehette az egyensúlyozó rudat — a kötél lába alatt egyszerre ketté szakadt, s ő a magasból alázuhanva, egész testhosszában, arczczal lefelé vágódott végig a földön. Eszméletlenül vitték be a lövöldés helyiség egyik termébe. A rögtön alkalmazott orvosi segély nem volt képes őt megmenteni s a szegény nő a leesés után még mintegy 35 perczig volt életben. Hogy mi volt oka a kötél kettészakadásának azt a hivatalos vizsgálat fogja kiteríthetni, sokan mint bizonyost állítják, (mondja az „Alföld“) hogy czélzatos rész szándék, vagy épen gonoszlelkű számításból lett volna a kötél bevágva. —„A részvét nevében“ a „M. Újság“ szerkesztősége adakozásra szólítja föl a közönséget azon munkások családja részére, kiket a városi kapitányság fogva tart. Több mint harmincz család hetek óta küzd a nyomorral, néhányan közülök az éhhalállal is, meg lévén fosztva a kenyérkeresőktől. A nevezett lap szerkesztősége 50 forinttal nyitja meg az adakozást. Ezen ti-szi ~ gyár nyomdai személyezete is irt alá. — Petőfi lánglelke mind nagyobb tért világit be a külföldön. Most olvassuk, hogy a francziák közt Petőfinek uj fordítója akadt Ujfalvy Desbordes-Valmore Henrikben, kitől augusztus hóban Lacroix és Verbsockhoven kiadásában egy kötet fog megjelenni. — Botozás. Szarvasról Írják nekünk: E hó 21-én este Königswarter Jónás csabacsüdi birtokán a takaró munkások — a silány kalászt vetések miatt — uj alkut óhajtván, felfüggesztették a munkát. Helyesen tették-e vagy nem, az nem tartozik az alábbiakhoz. Erre az illető birtokos inspektora H. I. panaszra ment a szarvasi járás bírójához, hol is azonnal intézkedtek, hogy a 25 takaró megjelenjék. Megjelentek, de mivel 25-en voltak, Plavetz György szolgabirói fantáziája azonnal a pálczára gondolt, s felügyelete alatt, csöndes nyári estén, 10 órakor 12 pálczát mértek pótlékul a kivánt új alku fejében. Le nem veszi azt már onnan semmiféle hírlapi felszólalás, de még a szégyenletes foltot sem hárítja el Plavetz uram portréjáról. — Ujvidék, Zombor és Szabadka városok főispánjául Flatz András szabadkai polgármestert emlegetik. Kolozsvár, Szamosujvár és Szék városok főispánjául pedig Filep Samu kolozsvári polgármestert. — Esküdtszéki tárgyalás. A pesti esküdtszék ma tárgyalta újólag azon sajtópert, melyet Hegyessy Kálmán állatkerti igazgató a „P. Lloyd.“ munkatársa Czappel várolyujdított, s melyben a korábban hozott ítéletet a semmitőszék formahibák miatt elvetette. Az első tárgyalás alkalmából közöltük már a vád alapját, s most csak röviden ismételjük, hogy azt a „P. Lloyd.“ azon közleménye képezte, melyben Hegyessyt azzal vádolja, hogy az állatkertből jelentékeny mennyiségű ültetvényt és fát Pesthez nem messze eső birtokára hordatott. Vádló és vádlott személyesen jelen voltak. A tárgyalás a körül forgott, hogy történtek ugyan faeladások, de az állatkert javára, s Hegyessynek Pest közelében birtoka sincs. Olvastatott a városligeti bizottmány jelentése is, melyben a fák eladását helyeselte és kijelenti, hogy az igazgatónak jogában áll az állatkertből fákat eladni. Az esküdtek 8 szóval 4 ellenében Czappel Károlyt vétkesnek nyilvániták. (Az első tárgyalásnál fölmentek.) Ennek folytán a bíróság egy havi fogságra, 300 frt birságra és a perköltségek (mintegy 100 frt) megtérítésére ítélte. Czappel holnap már megkezdi fogságát. — Halálozások. Hubay Gusztávné született Szarvasy Mária asszonyt, a vidék egyik ismertebb drámai színésznőjét ma temették el Pesten. A szép ifjú nő (csak 32 éves volt) hónapok előtt gyógyíthatlan betegségben orvosi segélyért jött Pestre, de nem volt részére mentség, s e hő 22- én jobb létre szenderült. — Békésen közelebb hunyt el Józsa Károly ügyvéd, 62 éves korában. 1848-ban Békés városát képviselte, később pedig több évet töltött fogságban. A nép nagy részvét közt kisérte ki a derék férfiút az örök nyugalom helyére. — Wenzel Gusztáv érdemes tudósunkat az a csapás érte, hogy elveszte nővérét Wenzel Emiliát, ki tegnap halt meg 39 éves korában. — Nagyváradról értesülünk, hogy Tar Imrénészül. Nagy Juliánna ott pár előtt elhunyt. A boldogultat az egész város ismerte, mert ezrekre megy azok száma, kiknek életét nem egyszer megédesité. A ki Váradon megfordult, valószinüleg emlékszik még a Finy czukrászda tulajdonosnőjére, Finy Lénárdnéra, mint másodszori férjhez menetele előtt nevezték. Igen szives, élénk, előzékeny és mivelt hölgy volt. — Forró napok. Albrecht főherczeg tegnap Budára érkezett, s délután elment hűséget élvezni a Margitszigetre, ma pedig szemlét tartott a pesti helyőrség fölött, mely „sack and pack“ kiruckolt. A hévmérőt nem néztük meg, hogy hány foknyi melegség uralkodott, de abban mindnyájan egyet éreztünk, (ő fensége a csapatok s valamennyi halandó) hogy ma a legforróbb nap volt az idén. Ugyan mért kell épen ilyenkor gyötreni a szegény katonaságot, mért nem választanak az ily szemlékre alkalmas időszakot tavaszt, vagy őszt ? Rendszerint a legforróbb időszakban dobolják össze a katonaságot, s gyötrik óra hoszszakig, kitéve napszúrásnak ájuldozásoknak. Kérünk egy kissé több emberies bánásmódot a katonaság iránt. — A F. Lapok híre szerint a miniszterelnök az állatkerten át akar egyenes utat nyitni az új lóversenytérhez, melyet a lőporos torony mellé helyeznek el. E szerint az állatkert egy része Áldozatul esnék. De már az ellen küzdeni fog a sajtó, s ez az út bizonyosan a „hadak útja“ lesz. — Az orsz. képzőműv. társulat az idén valósítja régibb üdvös tervét, melynél fogva a vidéki nagyobb városokban fióktárlatokat rendez. E tárlatok elseje legközelebb Aradon nyílik meg, egyidejűleg az orvosok és természettudósok nagygyűlésével, ami igen szerencsés gondolatnak mondható. Szept.-ben Nagyváradra, oct.-ben Debreczenbe költöztetik a mintegy 70 darab szép festményből álló kiállítást közöttük a kormány által vásárolt külföldi képek s Weber Ferencznek az imént sorsolásra megvásárolt hatásos szép történelmi festménye: Szigetvár végperczei. A vidéki tárlatok rendezését az egylet buzgó titkára Telepy Károly vállalja magára. A vidéki közönség e nagy horderejű intézkedés által nem csekély ösztönt nyer arra, hogy a társulat tagjai közé sorakozzék annyival inkább, mert a mint értesülünk a képzőmttv. társulat kötelezi magát minden másod évben fióktárlatot rendezni az oly vidéki városban ahol tagjainak száma a százat eléri. — Dóré illusztrált bibliájából megjelent a második füzet, négy pompás képpel. A Doré-féle biblia kiadó hivatala lövész utcza 12. szám alatt van. — A b.-füredi szeretetház javára Füreden hangversenyt rendeznek, melyben Jókai „A demokratia nálunk“ czimü felolvasást fog tartattani, Jókainé pedig szaval. Részt vesz még a hangversenyben Topem**»- .t -----a_u «-Sy* Timnos zongoraművész. — Az á 1-Wesselény ! (Balla Gergely) Ugye már közelit az ítélethozatal felé, aminek teljes hitelt adunk, mert minden dolog vége felé halad. Megcáfolják egyszersmind, mintha a hirhedt kalandor a szegedi bünpörökbe is be volna bonyolítva. — Washingtonban, mint egy távirat jelenti, e hó 23 ikán a lőporraktár a jégbe repült. A kár egy millió dollárt tesz. Emberélet nem esett áldozatul. — Nyáry Pálnak bútorok, ruhanemüek, könyvek s több effélékből álló hagyatéka, a boldogult volt lakásán, országút, Gyergyánffy ház f. hó 31 én d. e. 9 órakor nyilvános árverésen el fog adatni, mi az elhunyt számos barátai és ismerőseinek azért hozzunk tudomására, mert bizonynyal sokan fognak találkozni, kik szívesen szereznek majd egy s más tárgyat maguknak emlékül. — Egy éj a Balaton fölött. E hó 21-én este vihar közelgett Füred felé, s a vendégek mind menekültek lakásaikra. Egy fiatal sportmann , Pázmándy Dénes épen a vihar kitörésekor lépett csolnakba három legényével, hogy szembe szálljon a bősz hullámokkal. Az eső és az esti homály nem sokára el is fedték szem elöl a vakmerő argonautát. Mivel reggel semmi hír volt felőle, elveszettnek hitték. A reggeli 9 órakor induló gőzhajó tehát utasítást kapott, hogy Tihanynál és Szántódnál czirkáljon. Délre távirat érkezett, hogy Pázmándy és társai Szántódnál megmenekültek. A vihar feltartózhatlanul ragadta a csónakot a túlsó part felé, s éjfél felé Szántódig vitte. Itt Pázmándy legényeivel kiugrott a csolnakból s nyakig érő vízben gázoltak ki a partra, bába szorítva, beteg és egészséges egy szalmán heverve, — nagy városokban ez sorsa sok ezer embernek és e viszonyokat, fájdalom Pesten is feltaláljuk, mentül inkább válik az nagy várossá. Pedig ezen bajokon a magára hagyott egyén csak a legkivételesebb esetekben tudna segíteni. Itten magasabb helyről származó beavatkozás kívántatik ; 29,159-re rúg azon egyének száma, kik mint szobatársak vagy ágyra járók idegen családokkal egy-egy szobában élnek : ezek közül csak 1443 esetben lakik egy szobában vagy csak férfi, vagy csak nő, míg 17,358 férfi és 10 ezer 358 nő az őket befogadó családokkal együtt egy-egy szobából álló lakásokban él együtt. A pesti lakviszonyok ismertetése nem volna tökéletes, ha figyelmünket a túlnépes lakásokra nem terjesztenek ki. Annak tekintendő t., mindazon lakás, hol egy szobára több mint négy lakos jut. Ilyen egészségtelen viszonyok közt a népszámlálás alkalmával nem kevesebb, mint 78,727 egyén, tehát az egész lakosságnak köd része találtatott! Ezek közül pinczékben 15.664. A túlnépes lakások nagyfontosságú körülményét még kevés helyütt méltatták figyelemre, és midőn így más városok túlnépesedési lakviszonyait keressük, Berlin és Königsbergen kívül adatokat alig találunk és ott is csak a 6 embertől lakott szobától fogva kezdődnek a kimutatások. Pesten ily módon a lakosság 30°/o-ja él, Berlinben 16%, Königsbergen 25%. Túlságig túlnépesedettnek mutatkozik a Terézváros, még pedig nem is annyira annak belső része, mint inkább a külső rész, hol az összes lakosságnak fele része tulnépes lakásokban tengődik. — Nem kevésbé egészségtelen a Józsefváros, hol szintén, a lakók fele része ily lakviszonyban él. — Tized magával és még többen együtt egy szobában tizenháromezer ember lakik Pesten; húszával és még sűrűbben tizenkétszáz, míg azok száma, kik több mint 8 társsal együtt egy szobában laknak, megközelíti a 30,000-et. Az 1857-iki népszámlálás szerint a szaporodás 67,825 főt tesz, vagyis minden, az 1857. évben létezett 100 lakos helyett, most 151 él városunkban. Már 1857-ben is túlsúlyban volt a férfinem (66,799) a nőnem fölött (65,852), — mely tekintetben Pest városa különbözik sok nagy várostól, hol ellenkezőleg a nőnem szokott túlsúlyra vergődni. — Azóta 35,942 férfival, de csak 31,883 nővel szaporodván a lakosság, e különbség még nagyobb arányokat öltött, úgy hogy jelenleg 1000 férfi mellett csak 981 nő él Pesten. Mint minden nagy város, úgy Pest is nem annyira a születéseknek a halálozások fölötti feleslegéből, hanem a sztra beköltözésből meríti szaporodását. Ennek tulajdonítandó , hogy Pesten 44/'81 nem helybeli illetőségű egyén találtatott, mely szám azonban háromszor annyira is tehető, ha tekintettel vagyunk arra, hogy a népszámlálás alkalmával — honossági törvény hiányában — kinek kinek tetszésére bízatott, vájjon helybeli illetőségűnek írja be magát, vagy idegennek. A lakosság származására nézve arról győz meg, hogy 1000 lakosra átlag csak 367 benszülöttet, és 633 nem Pesten szülöttet számíthatunk, még pedig magyar szülésűt 482, ausztriai születésűt 129 - et és külföldit 22 - öt. Az egyes városrészek közül a Józsefváros az, melyben a legtöbb bennszülött lakik t. i 1000 közül 439, a legkevesebb Kőbányán t. i. 1000 közül 204. Legnagyobb vonzerőt gyakorol a főváros Pest megyének lakosságára, mert innen (Buda városát is hozzászámítva) nem kevesebb, mintovön 1. származott Pestre. Utána fokozatos sorrendben következik: Fehér megye 5531, Pozsony m. 4747, Nyitra m. 4563, Komárom m. 3004, Bács m. 2997 Szepes m. 2757, Veszprém 2715, Hont 2596, Heves 2576, Liptó, 2431, Tolna 2483, Trencsén 2020, stb. Alsó és felső Ausztriából származik 5670, Csehországból 7636, Morvaországból 5874, Gácsországból és Bukovinából 4082, Poroszországból 1029, Németország egyéb részeiből 1839, Olaszországból 485, Helvétiából 343 sat. Vallás tekintetében Pest túlnyomólag katholikus város, a lakosságnak valamivel több mint vad része ezen hitet vallván; utánuk következnek a zsidók, kik a lakosság részét, az ágostaiak, kik annak majd 6%-át és a helvétek, kik annak 5%-át képviselik, a maradványt a görög keleti, görög egyesült vallásúak, egynéhány unitárius, anglikánus, mohamedán, nezarenus, quacker sat. képezik. A katholikusok minden városrészben túlnyomó többségben vannak, a Terézváros benső részének kivételével, hol a zsidók birnak túlsulylyal. Aránylag legszámosabbak a Józsefvárosban, Ferenczvárosban, Kőbányán és a kültelkeken: legkevesebben vannak a Terézváros és a Lipótvárosban . Az ágostaiak és a helvétek majdnem egyforma sűrűséggel laknak az egyes városrészekben ; mindkettejüknek száma a belvárosban, a helvéteké pedig azonkívül a Ferenczvárosban is az átlagon felül emelkedik. A zsidók legnagyobb számmai vannak a Terézváros és a Lipótvárosban; legritkábban lakják a Józsefvárost, Ferenczvárost, a Kültelket és Kőbányát, míg a görög keletieknek majd fele része a belvárosban lakik. Mintegy 32.800 házas férfi mellett 31.500 férjes nőt találunk, mely különbséget részint a nejeik nélkül utazó férjek, részint azon házas férfiak okozzák, kik azon czélból jővén a városba, hogy itt keresetet biztosítsanak maguknak, családjukat csak később hozzák el. — Ha a finemből a 21 éven aluliakat, a nőnemből pedig a 15 éven aluliakat az összes létszámból leszámítjuk, marad amott 62.903, emitt pedig 71.974 fő. A házassági arányt csak ezen lakosság után volna szabad megállapítani, mit ha megteszünk, úgy találjuk, hogy 1000 felnőtt férfi közt 521 házas , ugyanannyi nő között pedig 437 férjes találtatik. Sokkal nagyobb az aránytalanság az özvegyeknél. 2500 férfi özvegy mellett t. i. 10.825 nő özvegy él Pesten. A férj inkább lévén kitéve a halál veszélyeinek mint a nő, már ezen körülmény is elegendően magyarázná e különbséget, ha nem is lépne hozzá még azon körülmény, hogy a férfi özvegy sűrűbben lép második házasságra, mint a nő özvegy. itt U V tJ 1 L ö rí «vt au pfyjroO itAwaci részek közt igen jelentékeny különbségek léteznek. A két véglet t. 1. a Belváros és Kőbánya közt az arány e tekintetben olyan mint 32 : 10, azaz a Belváros lakóinak műveltségi foka több mint háromszorosan múlja felül a kőbányaiak műveltségét; 27-szer nagyobb mint a Ferenczvárosé vagy a Józsefvárosé és kétszer nagyobb a Terézvárosénál. Hogy a nőnevelés, mint mindenütt, úgy nálunk is mennyi kívánni valót hagy még hátra, azt legjobban mutatja azon tény, hogy nőlakosságunknak fele része irni nem tud. Sőt ha a gyermekkortól eltekintünk és ennek határát egész a 14-ik kétévig terjesztjük ki, még akkor is a felnőtt női lakosságnak harmincznyolcz százalékát képviselik azon nők, kik nevöket sem írhatják alá ! — míg a hasonló korú férfiak közül ilyen csak 19 százalék akad.A műveltségi fokkal szoros összefüggésben áll a hitfelekezet. Ha a lakosságot ezen szempontból osztályozzuk, úgy találjuk, hogy az elsőbbség az ugyan csekély számban képviselt, de majd kivétel nélkül a jómódú kereskedői vagy a magasabb hivatalnoki osztályhoz tartozó görög nem egyesülteket illeti, hol 1.000 10 éven felüli férfi közül csak 191 akad, ki írni olvasni nem tud, és ugyanannyi nő közül csak 292 ; nyomban utánuk következnek a protestánsok; az ágostai és a helvét vallásúak közt ingadozik a serpenyő, mert ha azok számát tekintjük, kik írni nem, csak olvasni tudnak, akkor 1.000 10 évesnél idősebb helvét közt akad ilyen 201, az ágostaiaknál pedig 6 személylyel több, ha azonban a műveletlenség fokát azok után akarjuk meghatározni, kik írni tudnak vagy nem tudnak, akkor a csak olvasni tudók száma a nem írókhoz lévén csatolandó — a helvéteknél, 1.000 10 évnél idősebb férfi közt 129, és 1.000 nő közt 431 nem tud irni olvasni, mig az ágostaiaknál ilyen csak 129 illetőleg 403 akad. Negyedik sorban következnek a zsidók, kiknél az irni nem tudók száma 315°/0-t tesz, mig a tíz évnél idősebbeknél 1.000 férfi közül 116, és a nőknél 288 nem tud irni olvasni. A csak héberül irni tudók részben irni nem tudóknak írattak be. A katholikusoknál 1.000 felnőtt férfi közt 220.000 nő közt 466 nem tud irni. Igazságtalan volna azonban, ha a katholikus vallás a lakosságnak ezen nem igen örvendetes műveltségi állapotáért, a katholikus hitfelekezetet akarnók felelőssé tenni, midőn annak okát inkább az állami intézmények elégtelenségének kellene tulajdonítani. A protestáns vagy a zsidó t. i. maga szervezhette és maga vezethette iskoláit, míg a katholikusok iskola ügyét az állam intézte; elsősorban tehát ezt vagyis a múlt tizedek kormányait, de nem a hitfelekezetet illeti a felelősség a hátramaradásért. Tekintetbe volna veendő továbbá azon körülmény is, hogy a városba tóduló napszámos és munkásosztály nagyobb része katholikusokból áll, mi ezen hitfelekezetnek műveltségi százalékára tetemes befolyást gyakorol. Az egyes hitfelekezetek közt fenálló művelődési verseny érdekes jelét szemlélhetni azon számokban, melyek kimutatják különféle időszakokban az egyes hitfelekezetekbeli gyermekek mily mértékben részesültek elemi nevelésben. Midőn az eziránt érdeklődő olvasót a nagy táblás munkára, illetőleg az erre is kiterjesztendő nagyobb népszámlálási jelentésre utalom, itt az eredményből csak a következő legyen föremlítve: 1) Pest lakosságának a múlt században és századunk első negyedében elemi iskolába járt részéből írni olvasni nem tud 35.16% 2) Azok közül, kik 1825-től 1850-ig jártak elemi iskolába, irni olvasni nem tud 29.99% 3) Az utolsó két évtizedben iskolázott nemzedék közül 22.07%Összefoglalván mindkét nemet, a haladás korszakról korszakra félreismerhetlen és azon erőfeszítés, melylyel Pest városa a nevelés ügyét felkarolja — az 1871. évre nem kevesebb, mint 708728 frt van iskolai czélokra előirányozva, — valószínűvé teszi, hogy ezen irányban még gyorsabb léptekkel fogunk haladni. Az összes kereseti ágak 5 főcsoportba foglaltattak egybe. Ezek: őstermelés, iparforgalom, kereskedelem és személyes szolgálat, míg az önálló kereset vagy foglalkozás nélküliek a hatodik csoportot képezik. Őstermelést (mezőgazdaság, marhatenyésztés) az 1721; iparos 41.097; vasutaknál vagy szállításból él 2.818; kereskedés közül 9.983; személyes szolgálattal keresi kenyerét 53,763 (köztük 28,731 nő) önálló kereset vagy foglalkozás nélkül van 91,458 és pedig 62,148 nő, de itt azon gyermekek száma is bent van, kik az iskolába járók közt nincsenek feljegyezve. Testi vagy lelki hiányban szenvedők: siket 340, néma 18, siketnéma 107 , vak 274 ; elmebeteg 113; hülye 194. Az előbbi négy osztályba nem sorozhatólag van még önálló kereset és foglalkozás nélkül 2542 f., 5182 n., kik közül 816 alamizsnából és 867 mint rab le van tartóztatva. Ha figyelembe vesszük, hogy ezen 7724 magában foglalja mindazon 30 évesnél idősebb hajadon nőket, kik a szülei háznál tartózkodnak, továbbá mindazokat, kik a „foglalkozás“ rovatát tudatlanságból vagy szabatosság hiánya miatt ki nem töltötték, akkor a tulajdonképeni, közbiztonságot veszélyontotó „foglalkozás nélküliek“ száma elég csekélyre olvad. A nők foglalkozását illetőleg tagadhatlan igazság gyanánt tűnik fel azon tény, hogy a nőnem, mely rendesen csak a fogyasztókhoz szokott számíttatni, ahol csak nyílik alkalom, mint termelő, mint kenyerét önállóan kereső lép fel. Hogy pedig erre épen csak a testi szolgálat körül nyílik alkalma, hogy p. o. napszámban több, mint 10,000 nő keresi kenyerét, posta vagy sürgönyhivatalban pedig egyetlen egy sem, hogy tehát a „gyengébb“ nemnek épen csak ott engedtetik meg a verseny, hol a fizikai erőmegfeszítésről van szó, melyről pedig lemondani a társadalom gazdászati szempontból sem lehet hajlandó — ez meg annyi panasz a társadalomnak még nem elég szabadelvű szabványai ellen. Pesten az őstermelés körül leginkább magyart látunk elfoglalva, szintúgy a szellemi szolgálat körül. Az osztrák és külföldi elem leginkább van képviselve a forgalomban, így p. 0. a vasutaknál, hol az osztrákok és külföldiek arányszáma az itt elfoglaltak összes számának 58%-át teszi, a gőzhajózásnál 15°/0-át. Figyelemreméltó körülmény, hogy a kereskedelemben az idegen elem igen csekély, t. i. 1.288 osztrák és 279 külföldi 8.416 magyarral szemben. Azok ágak, hol az idegen bevándorlók arányszáma felette nagy, a következők: sör és szeszmérés 76% (külföldi 28% és osztrák 48%) kocsmáros, kávés, illetőleg pinczér 40% (ebből osztrák 37%); öntöde 56% (osztrák 40°/„); órás és műszerész 41% (osztrák 27°/0). TÁVIRATOK: Berlin, jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) A magyar kölcsön megköttetett a Mendelsohn, Warscawes itteni bankházakkal, s a keresk. testülettel, mis a bankház és a leszámítoló, valamint a váltóbankok nem vettek részt a kölcsönben. — Félhivatalos forrásból hallatszik, hogy a koronahg. küldetése Münchenbe csak katonai és semmi politikai czéllal nem birt. Linz, jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) Hohenwart mint felső ausztriai képviselő, mandátumát letette. Ems, jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) Vilmos császár aug. 9-én rövid időre Wiesbadenbe, Homburgba, és utókorává Gasteinba utazik. Betrá jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) Londonból távirták, miszerint Disraeli aug. 31-én közvetlen bizalmatlansági szavazatot szándékozik indítványba hozni a minisztérium ellen, mely azonban előreláthatólag meg fog bukni, ellenben Richmondék a lordok házában elfogatásra találand. Páris, júl. 24. Az itteni municipális választások eddig tudomásra jutott eredménye következő : konservativ köztársasági 24, mérsékelt köztársasági 6, radikális 1; még mintegy 23 konservativ köztársasági megválasztása várható a végleges eredmény kimutatásánál. Pétervár, jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) Itten hatvannégy egyén van vizsgálati fogság alatt, kikre azon vád nehezül, hogy Moskvában nemzetközi fiók-munkás egyletet állítottak fel a genfi mintájára. Páris, jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) Jules Favre sajtópert indított újabban az itteni „Avenir liberal“ czimű lap ellen is, melynek f. hó 20-ai számában önkényes elfogatással vádoltatott. London, jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) Napoleon excsászár tegnap másodízben látogatta meg a woolwichi fegyvertárt, hol több uj találmánynyal tettek előtte próbát. Páris, jul. 24. (Az Ellenőr távirata.) A katonaiskolákban a jövő évtől kezdve nagyszerű módosítások fognak életbe léptetni s első hely fog adatni az idegen nyelvek tanulásának. Az altisztek előtt pedig szigorú vizsgálat mellett sokkal szabadabb tér nyittatik az előhaladásra. Páris, júl. 24. (Az Ellenőr távirata.) Az aláírt kölcsönösszeg alább szállításával megbízott küldöttség tegnap fejezte be munkálatát, mely szerint minden 100 frank helyett 45 fogadtatván el, a Párisban aláirt 2 % milliárd 1% milliárd frankra. L%r.!Tá,ay°k.Viára 87An?i&dW 16. KÖZGAZDASÁG. Heti szemle az értéküzletről. Pest, jul. 24. A pénzbőség, mely az európai börzéken uralkodik, közvetve a mi értékpiaczunkra is kedvező hatással volt. A jelen csendes idényben az itteni börze még inkább a bécsi után indul, mint különben szokott. Július hó első felében ellentétben a legtöbb más piaczcal a bécsi piacon pénzhiány volt érezhető , az árfolyamok ennek folytán csökkentek. A múlt héten azonban a pénzállás a bécsi börzén is folyékonyabb lett, az árfolyamok ismét emelkedtek s ebből az itteni speculate is bátorságot merített különösen a bécsi börzével közös értékekben nagyobb tevékenységet kifejteni s azután néhány helyi értéket is operatiói körébe felvenni. Legtöbb figyelemben részesültek befektetési papírok, bankok és takarékpénztárak, továbbá serfőzdék és még néhány iparpapír. Ellenben a malmok és az iparpapirok nagy része el volt hanyagolva. A pénzállás javulása kifejezést lel abban is, hogy a lombard-kamatláb 8 százalékkal javult s most 7—7%-on áll. Ha a pénzállás kedvező marad s a gabna és terménykereskedelem szintén kedvező állást vesz, joggal számíthatunk az értékpiac további javulására. A forgalom részleteiről a következőket jelenthetjük : M&gy. vasúti kölcsön tőkebefektetésre és speculatiora eléggé keresett volt, s 107.40—70 árfolyamokon nem jelentéktelen volt a forgalom. Szőlőváltsági kötvények növekedett kereslet mellett 75.75-ről 76-ra szilárdultak. A pesti keresk. bank záloglevelei 90.25-el jöttek forgalomba. Magyas orsj kölcsön a sorsjegyek bécsi emelkedése folytán javult, s 93 75 el, sőt később 94,25-el talált vevőre. Uj magyarasutakban a forgalom csekély volt, s az árfolyamok eleintén csökkentek, de később itt úgymint Bécsben javultak, csak éjszakkeleti záródik 161-el, vagyis U/s tottal alacsonyabban mint egy hét előtt, míg pécs-barcsi 17S—A1 174 re. £0» -o j--------- ----------------úti vasút a hét első felében nagyobb eladások folytán 281- ről 277 50-re csökkent , a hét második felében azonban élénkebb vételkedv mutatkozott, s az árfolyam ismét felment 281.50-re. A legutóbbi forgalmi kimutatás kedvező, s a rab árának csökkenése folytán a kiadások is apadván, további emelkedést lehet várni. Budai azonban e héten sem részesült semmi figyelemben, s 110-ről 100-ra csökkent. Biztosítási részvények közül Haza igen élénk keresletnek örvendett a speculatio részéről, mely a jelenlegi árfolyamot igazolatlanul alacsonynak tartja, s szívesen megadtak 100-at, de ez árfolyamon nem igen akadt eladó, kiás biztosításokban m igen volt forgalom, miután az idén sok a jégkár ; pesti biztosító 260-ról 255 re, Unió viszontbiztostó 310 ről 305-re csökkent. Bankpapírokban jelentékeny volt a forgalom, miután a bankok a lefolyt félévben állítólag sokat nyertek, ami a folyton magas kamatláb mellett hihető is. Különösen keresett volt és emelkedett franco-magyar bank, miután hír szerint részt vesz az új magyar kölcsön kibocsátásában ; az árfolyam 77.25-ről 83.51-re javult. Magy. hitel 108 50-ről 109 50-re, magy. földhitel 141-ről 142-re emelkedett, csak anglo-hungarian esett 87 ről 86-ra. Helyi bankok szintén kedveltek voltak és emelkedő irányzatot követtek: pesti népbank 39 50-ről 44.50-re, pesti keresk. bank 678-ról 680-ra, takarék- és hitelegylet 50-ről 50.50-re emelkedett Takarékpénztárak iránt volt némi kereslet