Ellenőr, 1871. szeptember (3. évfolyam, 339-363. szám)
1871-09-01 / 339. szám
a törvényhozó testület eljárását lépésről lépésre mérsékeltség és józanság nem vezérli. Mi nem hisszük, hogy e ritka tulajdonságok a franczia nemzetgyűlésnél hiányzani fognak s úgy vélekedünk, miszerint némileg igaztalanul jártak el azok, kik e testületet és vele a francia nemzetet pusztán felületes előjelekből ítélték meg. Ha a különböző angol és német kritikáknak kellene hitelt adnunk, úgy azon meggyőződésre kellene jutnunk, hogy Francziaország és a franczia nemzet mit sem tanultak szerencsétlenségeikből, és mit sem feledtek el egykori képzelgéseikből. Az érzelmek esetleges kitörései a kamarában azon gondolatra vezették az ily szemtanukat, hogy a jelen képviselőség keblében sincs nagyobb önmérséklés mint volt elődjében, s a fecsegő hírlapok újabb felmerülése és a színházak megnyitása a frivolitás mindmegannyi bizonyítéka gyanánt tűnt fel elüttök. Számos jel oda mutat azonban, hogy nagy változás állott be mindazoknál, kik befolyással bírnak a nemzet magatartására, s hogy sem a porosz hódítás, sem a commune őrült pályafutása nem maradt hasznos tanulságok nélkül. Az érzelem azon különböző phasisai, melyeken több jeles franczia gondolkodónő átmegy e pillanatban, sajnosak ugyan, de egészen mind felette üdvösek. Csaknem valóságos scepticismus jut érvényre náluk mindazon politikai elvek értékét illetőleg, amelyeket a háború előtt minden párt egyhangúlag elfogadott volt. Azon határozott állítással találkozhatunk a francziák között mindenfelé, hogy a nagy forradalom által teremtett rendszerek és eszmék egytől egyig meglptak. Montegut Emil a Revue des Deux Mondes közelebbi számában kijelenti, hogy kivéve a nem gondolkozó tömeget, mindenki beismeri az 1789-ki eszmék átalános bukását. A szabadságnak úgymond, csak egyetlen esetleges epizódja volt a franczia történelemben 1789 óta. Az egyenlőség nem tett egyebet, minthogy a tudatlanságot és szegénységet ruházta fel azon kiváltságokkal, melyek egykor a tudoroományosság és rang tulajdonai voltak. A testvériség pedig csak pusztán azon alakban mutatkozott, a minőről Kain és Ábel közt szól az ó-testimentom. A népfenség elve gyakorlatban nem volt egyéb, a mint rögtöni forradalmak által egymás után következett factiósus kisebbségek uralma. A lelkiismeret szabadsága lábbal tiportatott, és a nemzeti egység, melyet a forradalmárok hazugul saját teremtésöknek kiáltottak, fenhangon megtagadtatott a legközelebb múlt és legvészesebb franczia forradalom által. A haza és hazafiság eszméje szintén halványulni kezd a kosmopolitikus eszmék befolyása alatt, melyek a mostani franczia politikai spekulációkat átlengik. A családi despotismust még sokkal anomálisabb társadalmi állapot követte, melyben az egyes emberek csak esetleges és pillanatnyi összeköttetésben állanak egymással. Minden fenhatóság az államban van összpontosítva ahelyett, hogy több vegyesen feudális és provinciális törvényhatóságok között lenne megosztva, minek az a következménye, hogy egy örökösen váltakozó hivatalnoksereg támad, mely roszul és lágyan viszi a közügyeket. Az egyház elkülöníttetett az államtól, a nép azonban sokkal inkább gyűlöli, mintha államegyház lenne. E nézetek, melyeknek nagy része túlzott és méltánytalan, a kevésbé szilárd kedélyeknél kétségen kívül ugyanazon hatást idézik elő, melyet a mostani pápánál korábbi szabadelvüségének ezért tévesztett iránya szül; számtalan franczia bizonyosan heves reactionáriussá válik mind politikai mind vallási szempontból De a férfiasabb kedélyeknél egészen más az eredmény s a nemzetgyűlés férfiai sokáig nem fogják végletekig vinni a dolgot egy vagy más nézetkülönbség felmerülésével Thierssel szemben, midőn ő a köztársaság elnöke leend. Másrészről azon politikai kétségbeesés, mely annyira elterjedt már, szintén a legélénkebb visszatetszést szüli minden oly lépés iránt, mely valamely okvetlenül megoldandó kérdés elhamarkodott kettémetszésére vezetne. Az alkotmányozó nemzetgyűlés összeülése kívánatos lehet Gambettára, és mindazokra, akik határozott czélt tűztek ki maguk elé, de nem ajánlatos azokra nézve, akik czéltalanul állanak. — Montegut az említett lapban megjegyzi, miszerint Francziaomágra nézve az a baj, hogy míg a gondolkozó osztályok meg vannak győződve, mikép a nagy forradalom ki van merülve, még pedig az emberiségnek .Nem valami nagy előnyére, a műveletlenek nagy része azon hiszemben él, hogy e fogadalom tulajdonképen csak most kezd hatni s hogy az emberi boldogság kincseit még csak jövő haladása közben fogja kifejteni. Az utóbbi osztály vezérférfiai azok, kik véglegesen megállapított köztársaságot kivánnak számtalan kibúvó ajtóval, de még a vezéreknél is, mint maga Louis Blanc is, valószínüleg nagyobb a politikai scepticismus, semmint mutatni szeretik. Egyedül Gambetta, ki a republikanismus legitimistája, követelheti őszintén a köztársaság haladéktalan felállítását s egyedül ő ígérheti őszintén, hogy az Francziaország és az emberiség javára szolgálandószág öt hónapon át rögtönzött segédforrásaival ellenállott a hatalmas ellenségnek, melyet a császárság rendes hadai, melyek pedig vitéz harczosokból állottak, öt hétig sem voltak képesek feltartóztatni. Európa csodálkozással látta eme roppant erőfeszítést s ismét megajándékozott bennünket rokonszenvével, melyet egy esztelen politika korábban már eljátszott volt. Vigasztaló látvány ez hazánkra nézve, melyet nem szabad szem elől tévesztnünk, nem azért, hogy vele büszkélkedjünk, de igenis, hogy erőt, bátorságot merítsünk belőle. Azokat, kik azt állítják, hogy Francziaország nem tartotta magát önmagához méltóan, bizonyosan a szerencsétlenség keserítette, s a szenvedély vakította el. E szerencsétlen háború folyama alatt én magam is félreismertem nagyságát. Vereségeink súlya alatt mindenfelé csak hibát láttam. Elmondom magamban, hogy ezen és ezen tábornoknak ezt és ezt a vereséget el kellett volna kerülnie, hogy egyik másik hadcsapatunk bátrabban harczolhatott volna; szerencsétlenségünket ügyetlenségünknek és hanyatlásunknak tulajdoníta. Azonban igazságtalan voltam bírálatomban, nem vettem kellően tekintetbe a nehézségeket, s nem voltam figyelemmel az emberi dolgokkal elválaszthatlanul összekötött kérdésekre, pedig az igazat megvallva, a hibák nem voltak sem számosabbak sem nagyobbak, mint bármely más háború alkalmával, s csak azért tűntek fel előttünk óriásiabb alakban, mivel mi lettünk a legyőzöttek, a legyőzöttnek pedig soha sincs igaza. Az elkerülhetlen árnyékot leszámítva azonban, az ország védelme gyászában is ragyog.. Még mindig igen közel állunk ez eseményekhez s igy méltányosan nem igen mondhatunk róluk ítéletet. Egybehasonlítjuk azokat a rég történtekkel, melyeknek hiányait nem ismerjük, és úgy találjuk, hogy messze elmaradtunk őseinktől. Hála istennek, a dolog nem áll ki, és teljes meggyőződéssel mondhatom, miszerint unokáink egy napon époly elismeréssel fognak rólunk szólani, mint mi szólottunk elődeinkről. Ha majd egykor e háború is oly nemzeti történészre talál, mind aki a consulságot és császárságot megörökítette, úgy fog feltűnni az utókor előtt mint évkönyveink egyik legszomorubb, de egyszersmind legdicsőbb epizódja, Glais-Bizoin Gambettához. Glais flizoin a bordeauxi delegált kormány tagja a következő tartalmú levelet intézte egykor kollégájához: Kedves volt kollégám! Ideje, hogy szót emeljen ön azon nemzetgyűlésben, mely Paris nagy kárára, amennyiben azt mind fővárosi tekintélyében, mindösszes érdekeiben m megsértette — Versaillesba menekült ; ideje, hogy vége szakadjon azon átkozódásoknak, melyek szakadatlanul nem csak a nemzeti védelmi kormány tagjai, de még inkább a szept. 4 -i forradalom elvei ellen szóvatnak. Okvetlenül szükséges, hogy emez alternativa állittassék ama nemzetgyűlés többsége elé, mely a köztársaság legszebb világában neveztetett ki s mely most antirepublikánus érzületével dicsekedik : „Vagy elismeritek a szept. 4-ki forradalom és a nemzeti védelmi kormány törvényességét, melynek egyik határozata adott létet a ti összejöveteleteknek, vagy törvénytelennek, sőt bűnösnek tartjátok e kormány létrejöttét, mely elnökölt a ti összehivástok fölött és a melynek köszönhetitek, hogy most eme padokon ültök. „Ha az első esetben meggyökerezett meggyőződéstök nem engedi, hogy a forradalmat teljes szívből elismerjétek, melynek ti, mint nemzetzetgyűlés létetöket köszönitek, nem szabad e kormányt szidalmaznotok, vagy az ellen hűtlenül felzendültötük, fia ellenben azt hiszitek és kimondjátok, hogy e forradalomra bélyeg van sütve, ne fedjétek, hogy e bélyeg a ti homlokotokon ég és ti vagytok annak okozói. Mi több. A megbukott kormány előtt ti vagytok e forradalom bünrészesei s azt ki kell engesztelnetek, mi nem történhetik máskép, mint ha újból helyreállítjátok a császári kormányt, a sepatost, a követek kamaráját, az államtanácsot, mely szept. 4-én feloszlattatok A megyei és községtanácsokat, melyek szintén feloszlattattak. Továbbá újból trónra kell ültetnetek a sedáni embert, kinek letételét úgy a nemzeti védelem kormánya, mint a bordeauxi nemzetgyűlés kimondották: „Minden nehézség nélkül felfogjátok őt találni koronáját várva és parancsaitokra készen, hogy nektek megbocsásson, a mint ti is készek vagytok azoknak megbocsátni, kik többé kevésbé részt vettek a communében. De hallgássatok és minden veszélyre húzzátok vissza magatokat, hogy az államenny institútióinak és embereinek helyet csináljatok.11 Ezt kell megmondani, kedves kolléga, azon gyűlésnek, mely oly nagyon megfeledkezik arról, hogy mi, és minek kell lenni. Ha ez megtörtént, hívja fel a többség legtanultabbszónokait, hogy mutassanak föl önnek valamely nép történetének emléklapjain forradalmat, mely mint a szept. 4-iki a legkisebb vérontás, a személyek elleni erőszakoskodás és száműzés nélkül keresztül vetetett és ugyanazon napon, sőt ólában Francziaország egész területén, városokban úgy, mint a vidéken örömmel üdvözöltetett, az összes külhatalmak, sőt ellenségünk a porosztól is elismertetett volna. Keressenek a forradalmak hosszú és véres történeleméban egy kormányt, mely absolútabb volt és egész tartama alatt a nemzet jogai és szabadsága iránti tiszteletet ily mérvben tanúsította volna. Hol és mikor láttunk kormányt, mely nagyobb önzéstelenséggel gyakorolta volna hatalmát ? Mi e tekintetben a köztársaság végrehajtó hatalmának fejét hívjuk fel bizonyságnak, ki a szószékről jelenté ki, hogy a sept. 4-ki kormány auspiciuma alatt végbement választások a legszabadabbak voltak, melyek valaha Francziaországban történtek. Még egyet kedves kolléga, A köztársasági párt e gyűlésben tekintélyes kisebbséget képez. Tagjai közt tehetséges és meggyőződéssel bíró férfiak vannak. De, akár parlamenti dolgokban való tapasztalatlanságból, akár mivel a" nemzeti védelem kormánya vagy a topisi és bordeauxi delegátiók vádállapotba helyezése iránti meggondolatlan indítványok, melyeket az ülés kezdetén a legszélsőbb pártbeliek, repblikánusok és legitimisták formuláztak, barátainkat bénítják, — anynyi bizonyos, hogy ők nagyon felülkerekedni engedték a reactiót, és hogy ők annak a sept. 4-ki forradalom elleni mindennapi megtámadásaival szemben szerfelett sokat hallgatnak. — Senki sem birja inkább, mint ön kedves kolléga, a kellő tehetséget és tekintélyt, hogy ezen nagy és egyetlen szép, aki forradalom elvének, mely oly hatalmas és parancsoló, a többség előtt tiszteletet szerezzen. Bármennyire is kárhoztassák belsőleg ez elvet, meg nem változtathatják; de hogy azt hangosan és nyilvánosan szavak és tettek által tegyék, ezt a valódi republ. párt és a kitűnő férfi, kiben bizalmát helyezte, többé nem tűrhetik. G as-Bizon. , A közoktatási minister a f. évi oct. hó elején Csongrad vot».».— —szítandó állami tanitó képezde igazgat. tanacsaba rendes tagokul: Kádár Henrik, megyei főszámvevőt, s a csongrádi iskolaszék elnökét, Marsovszki Imre birtokost, Werner Andor Csongrád város főjgyzőjét, Solya Antal volt képezdőtanárt és Farkas Gedeon Szentes város főbiráját, s további póttagokut : Bagi Gergely földbirtokost, és Kohn Márton kereskedőt, s a csongrádi izr. hitközség elöljáróját nevezte ki. A pozsonyi pénzügy igazgatóság által Mazoly István és Seydl Mór I.I. oszt. adóhivatali segédtisztekké számfeletti minőségben, — az első az érsekujvári, a másik a malaczkai adóhivatalhoz — neveztettek ki. Folyó évi September hó 1-jén pestmegyei Tahi nevű pusztán Tahi-Tótfalu név alatt postahivatal fog életbe lépni, mely levél- és kocsi-postai szolgálattal foglalkoznak és összeköttetésben lesz a bogdány-szt.-endrei gyalog postával és a Pest és D.-Bogdány közt közlekedő gőzhajóval. E postahivatal kézbesítési körét Tótfalu és Pócsmegyer községek és Tahi és Leányvár, vagyis Leányfalu nevű puszták alkotják. Zerdahelyi Imre sz. *áll. honvéd-lovasszázados a honvédség létszámából kitöröltetett. Az orosházi önsegélyző egyletnek alapszabályai a kereskedelmi ministerium által törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Háború a departementokban. Ezen czím alatt jelenik meg, a Siécle 28- k száma szerint, legközelebb Freycinetnek egy türelmetlenül várt műve a párisi ostrom alatt a departementok által a poroszok ellen folytatott bábomról. Freycinet Gambetta delegáltja volt, s azon állás, melyet betöltött, azon jelentékeny rész, melyet a csapatok szervezésében és későbbi ope- Kiióiban vett, azon hivatalos okmányok, melyek rendelkezésére állottak, indokolják azon különös érdekeltséget, melylyel Francziaországban e mü megjelenését várják. Ebből fogunk először megismerkedhetni, írja a nevezett lap, a nemzeti védelem egész történetével és azon szereppel, melyet mindenik tartományi hadseregünk abban játszott; e mü ugyanis nem részletekkel foglalkozik mint Faidberbe és Chanzy munkája, de átalános képet nyújt a Párison kívül folyt összes hadműveletekről. — E műhöz a következő előszó van csatolva: Én azt hiszem, hogy szívesen veszi tőlem a közönség, ha röviden összefoglalva elébe állítom azon események összeségét, melyek a Francziaország ellen folytatott háború utolsó hónapjait jellemezték. Páris előtt ismeretlenek ezek, s a tartományok is csak hiányosan ismerik és nagy részök tévesen van ismertetve. Én kötelességemnek tartottam ezeket helyreigazítani és tehetségem szerint konstatálni a történeti igazságot, mit kedvező állásom teljesen lehetővé is tett. Arra indíttatva a körülmények által, hogy nagyobb részt vegyek a háborúban, mintsem akartam s mindemellett távol tartván magamat a politikai zivataroktól, a legnyugodtabb részrehajlatlansággal foghatok munkámhoz. Visszaidézve emlékezetemben a tényeket, amelyeknek szemtanúja voltam, megvallom, nagy megelégedéssel láttam, mennyire becsületére válnak azok az országnak. — Francziaország, minden szerencsétlensége daczára, kifejtett ellenállásával az egész világ becsülését érdemelte ki. Egyedül, minden szövetséges, parancsnokok, hadsereg nélkül, fővárosától elszakítva, Francziaor A hivatalos lapból. Breuer Sándor Kétsmárk, Lőcse s Gölniczbánya sz. kir. városok főispánjává, és a XVI. szepesi város grófjává neveztetett ki. — Krizanovszky József nagy-tárkányi plébános kir. tanácsosi czimet nyert. Hírek. Pest, aug. 31. — Honvédsegélyzés. Az 1848—49-ki honvédek s azok özvegyei közül Budáról következők részesülnek állandó évi kegydijban : Földváry György őrnagy özvegye évenkint 315 frt; Batay Imre főhadnagy 242 frt, Fáy Dániel főhadnagy özvegye szintén 242 frt; Becsky György, Kovács István és Szép József naponkint 15 kr., Zamna István, Gáspár József, Wallner Henrik, Kristóf Ignácz, Breiteusdelitz Mátyás és Szabó Zsigmond naponkint 8 kr., Odorfer E., Sóházi F., Repiszky Pál, Perkovits Ist., Abnássy Lajos, Perczi Józs., Eisvök Ign., Németh Ján., Kobler, Prendtner Ist., Erdélyi, Kosztics Gál, Zsitvay Józs., Pally (időközben elhunyt), Földváry Pál, Miszárcsik Ján. és Grünwald Lipót közemberek naponként 5 krt húznak élethossziglan. E kegydij élvezményben már 1871 jan. első napjától részesülnek s a lefolyt 8 hóról egyszerre kapják meg az összeget. — A magyar jogászgyülés állandó bizottsága szept. 4-én d. u. 5 órakor a budapesti ügyvédegylet helyiségében ülést tart. Tárgyai ezek lesznek : Az alapszabályok és tanácskozási rend módosítására vonatkozó albizottsági jelentés és ugyanily tárgy külön indítvány feletti határozat. A napi közlöny iránti intézkedés. A szakosztályok megnyitására kiküldendő elnökök választása. Pest város hatóságának és a kormánynak a gyűlésre leendő meghívása iránti intézkedés. A jogászgyűlés előleges programmjának megállapítása. — Cholera-hirek dolgában nem vagyunk sznkiben. Egy mai hir szerint a félelmes látogató már Erdélyig jutott volna, s M. Vásárhelyt egy betegedési eset fordult volna elő. Valószínű azonban, hogy e hírt megcáfolják. Északnyugaton, Poroszországban azonban naponként fenyegetőbb jelleget ölt. Königsbergben a lefolyt hét alatt 130 halálozási esetet jegyeztek föl , s a keleti Porosz kerületekben, Pilkallen, Oleczko, Ligek és Susterburgban szintén föllépett. Az elővigyázatot tehát nem lehet eléggé ajánlani. Az első folyamodás a kir. törvényszéki bírói és alügyészi, továbbá a járásimói és bírói állomásokra fölhivó pályázat ma jelent meg a hivatalos lapban. A f. évi 31, 32 és 33 törvényczikkeknek, továbbá a kir. minisztérium f. é. júl. 10. kelt rendeletének értelmében szervezendő budai, pesti és pestvidéki eső folyamodású kir. törvényszékhez a birák 2000 frt évi fizetéssel és 400 frt évi lakbérrel, az alügyészek 1500 frt évi fizetéssel, 300 lakpénzzel és 300 frt tiszti pótlékkal, továbbá a budai, a budai, pest belvárosi, pest-lipótvárosi, pest-terézvárosi, pest-józsefvárosi és a kihágások elítélésével megbízott pesti járásrásbiróságokhoz a járásbirák 2000 frt évi fizetéssel és 400 frt évi lakpénzzel, végre az albirák 1500 frt évi fizetéssel és 300 frt évi lakpénzzel fognak kineveztetni. Felsoroltatnak továbbá azon törvényszékek, melyeknél a birák 1500 frt évi fizetéssel és 200, fipt évi lakpénzzel; alügyészek 1000 frt évi fizetéssel, 200 frt évi lakpénzzel és 300 ft évi tisztipótlékkal; végre pedig a szervezendő járásbíróságok helyei, hol a járásbírák 1500 frt évi fizetéssel és 200 frt évi lakpénzzel, az albiták pedig évi 1000 frt fizetéssel és évi 200 frt lakpénzzel fognak kineveztetni. Felszólíttatnak ennélfogva mindazok, akik nevezett állomásokra magukat kineveztetni kívánják, hogy pályázati folyamodványaikat, a törvény által előszabott bélyegekkel ellátva f. év szept. végéig az igazságügyminisztériumhoz nyújtsák be. Azoknak, akik több helyre vagy különböző hivatalért folyamodnak, folyamodványaikat másolatban annyi példányban kell benyújtaniuk, ahány helyre vagy hivatalba kérik kineveztetésüket. Azoknak pedig, akik törvényszéki elnöki, vagy király ügyészi hivatalért már folyamodtak, de ki nem neveztetvén, a jelen felhívásban megjelölt hivatalokra is akarnak pályázni melléklet nélkül benyújtandó újabb pályázati folyamodványokra kell hivatkozniok. A pályázók a bírói, illetőleg az ügyészi hivatal viselésére való képesítettségüket és jogi képzettségüket az 1869 . t. ez. 6 és §-ai, illetőleg a i. é. 33. t. ez. 15. §-sa értelmében hiteles bizonyítványokkal tartoznak kimutatni. Közhivatalokban töltött szolgálataikról szóló bizonyítványaik és okmányaik szintén előterjesztendők. A pályázók adják elő azon rokonsági viszonyt, melyben ágon törvényhatóság bírói tiszviselőivel állanak, amelynek területén szervezendő bíróságnál kérik alkalmaztatásukat, s a mely rokonsági viszony a törvény értelmében szolgálati akadályt képez. Végre, ha a pályázók némelyike az 1869 4. t. sz. 26. §-ának kedvezményét kéri magára alkalmaztatni, világosan és részletesen adja elő azon körülményeket és indokokat, melyekre ezen kérelmét alapítja. — A keleti költészet egyik matadorától , Hafiztól Erődi Béla sok költeményt fordított már le a persa eredetiből. Most egy díszes kötet fog megjelenni e szép költeményekből Tettey Nándor kiadásában. — A Csokonai-szobrot már elszállították eddigi nyughelyéről a debreczeni színház előcsarnokából , s az alapzat kövei is beszállítanak a vasúttól az emlékkertbe, azonban még a kőtalapzatnak a földszinen felüli felrakásához nem fogtak hozzá. A szobor alapköveannyira nagy súlyú, hogy annak a vasúttól lehető behozatalára nem találtak Debreczenben eléggé erős nagy szekeret, hanem Pestről kellett a végett alkalmas szekeret hozatni. — A P. Napló fogas kérdést vet föl mai számának tárczájában. Egy madridi eredeti levélben írja, valaki, hogy a „La Igualdad“-ban egy felszólítás jelent meg, melyben az összes vidéki köztársasági párt felszólíttatik, hogy értekezletre jelenjenek meg és szervezzék országszerte a köztársasági pártot, hogy a jövő választásoknál megdöntsék a kormányt és a királyságot. Erre azt kérdi a P. N., hogy mit szólna a mi közvádlónk, ha a mi ellenzéki sajtónk egy szép reggel ily felhívással köszöntene be? De mit ám ! — A budai szinkörben alkalmi darabra készülnek s ezért nem lesz előadás pénteken. A darab czime: „Pária romjai, vagy: császárság, köztársaság és commune.“ Eredeti látványos színmű énekkel és anczczal, 3 felvonásban. Irta Lukácsy Sándor. Előadása vasárnapra van kitűzve. — A belga királyné József főherczeggel s Clotild főherczegnővel a szántódi állomásig mentek vasúton, onnan pedig (aug. 29 én) a tihanyi apátság fogatain, a tihanyi réven át a szirtes Tihanyba. Itt az apátság vendégei voltak, s ebédután rándultak Füredre, hol másfél óráig időztek, aztán ismét Tihanyba tértek, hol társalogtak a hires viszhanggal, szedtek emlékül balatoni kecskekörmöt, s az éjt a regényes fekvésű zárdában töltötték. Másnap Badacsonyt és Keszthelyt látogatták meg, aztán visszatértek Alcsuthra. — Kóta-forgató gépet talált föl Nagy- Váradon Friedberger zenetanár. A gép a láb nyomintása által eszközli, hogy a kóta lapjai akkor fordulnak meg, mikor kell. Egész zenekaroknál is lehet alkalmazni. — Tankönyvek. A közoktatási miniszter megengedte, hogy dr. Riedel Szende „Német nyelvtan, negyedik javítás“ czimü munkája, továbbá Felsmann József „Deutsches Lesebuch für die unteren Classen der Mittelschulen“ czimü munkájának első része a középtanodákban, végre Bellinger J. „Földrajzi vezérfonal“ két tanfolyamban, algymnasiumok és alreáltanodák számára irt s Fényes Elek által fordítottmunkája a polgári iskolák és reáltanodák első osztályában tankönyvül használtathassák ; továbbá, hogy Ábel Károly budai kir. főgymnasiumi rendes tanár „Mértan“ czimű munkája a középtanodák felsőbb osztályában; továbbá Mauritz Rezső pesti ágost. Liv. gymnasium! rendes tanár „Általános számtan és algebra“ cziuiu uiun^i ^ uoAéptiUiiMitiKufUitSlDkOD^Vlll használtathassék. — Elveszett fiú. Egervári József a stáczióutczai Iszer Gyula kereskedéséből, hol egyéves tanoncz volt, minden gyanítható ok nélkül, semmi csínt el nem követve, aug. 30-ikán reggeli 8 órakor eltávozott s azóta hollétét nem tudni. A hatóságok és magánosok felkéretnek, hogy azon esetre, ha rátalálnának tudósítsák a megszomorodott atyát Egervári Ödönt, nyár utcza 26. sz. Egervári József 15 éves, dús szőke hajú, csinos, szabályos arczu, világos kékszemü, rövidlátó és szemüveget szokott viselni. Öltözete : fekete kalap, fekete nyári felöltő, sárga nadrág, és ugyaily szinü mellény. — Gamperl Alajos polgármester már visszatért Pestre. — Ki ne emlékeznék Pausenbergerre arra a hires zsugorira, ki tavaly halt meg s mig élt, a zsibárus utcza egyik odújában lakott, s pénzét rongyai közt a padozat alatt , kályhacsőben stb rejtegette. Az eddig kifürkészett vagyon 80,000 frtra rúg, s rokonai tegnap gyűltek össze, hogy megosszák a hagyatékot. Ekkor megjelenik Pausenberger ügyvéde négy tanúval, s kijelenti, hogy az elhunyt szóbeli nyilatkozata szerint a vérrokonok kizárásával őt illeti az egész vagyon. Most foly a per, a Kacsa. Bécsben néhány nap előtt azon álhír terjedt el erősen, hogy Pesten a cholera dühöng, sőt számos bécsi kereskedő, kinek itt a vásár alkalmából dolga lett volna, nem mert lejönni; későbben azonban a N. fr. Presse e hírt meghazudtolta. ~ Tandijfizetés. A pestvárosi elemi iskolák igazgató tanárai kérvénye folytán a tanács elhatározta, hogy a tandijak az 1871—2 ki tanévben próbaképen, nem mint eddig havonkint, hanem félévenkint előre fizettessenek. Tavaly e kérvényükkel az igazgatótanárok, tekintettel a szegényebb sorsú lakosokra, elutasittattak. Női kézimunka tanitónők. A női kézimunka tanítása a jövő tanévtől kezdve a városi leánytanodákban rendes tantárgyat be fog hozatni. Az ennek folytán szervezendő 22 női kézimunkatanítónői állomásra, melyekkel 200 frt évi fizetés van összekapcsolva, a tanács pályázatot hirdet. Pályázati határidő f. é. szeptember 20-ka. A Bécs város tanácsa a pestinek megkeresése folytán megküldötte vásári rendszabályait erre vonatkozó szolgálati utasításokat stb. Tudvalevőleg Pest város szinte egy átalános vásári ügyrendszabály kidolgozását és életbeléptét határozta el, melynél a bécsi szabályokat alapul akarja használni. Lakközvetítő intézet. Bizonyos Kornhofer Ede, engedélyért folyamodott a tanácshoz egy lakásközvetítő intézet felállítására. Minden szoba után úgy a bérbeadó háziuraktól, mint a bérlő felektől tárt közvetítési díjt akar szedni, s nagy szerényen megjegyzi, hogy konyha, pincze, padlás után dijat nem kíván. Boltok után a dij természetesen nagyobb lesz. A tanács az engedélyt megadta. — Ily intézet felállítását számosan örömmel fogják üdvözölni, kiknek eddig hetekig kellett reggeltől estig az utczákon futkosniok, míg alkalmas lakást kaphattak. Gyönyörűséges közgyűlése volt tegnap a központi magyar gyógyszerészeti vállalat részvényeseinek, kik a Wagner testvérigazgatók felhívása folytán rendkívüli közgyűlésre gyűltek egybe. Az igazgatók egy miniszteriális rendelet ellenére erőszakolták, hogy minden 200 frtos részvény után még 75 frt fizettessék, s ez akkor 300 frtról szólna s az eddigi 200 frtos részvények fölött elsőséggel birna. — Ezt a részvényesek nagyobb része ellenezte, mellette csak Wagnerek kardoskodtak. — Szóra szó jött — s az elkeseredés többekkel olyasmit mondatott, mit közhelyen egymásnak nem szoktunk szembe mondani. Az igazgatók erre nem hogy rögtön lemondtak volna, hanem a szavazó jegyeket, saját híveiktől szedni kezdték, megtagadva azon nyilvánult közkívánat teljesítését, hogy mutattassék elő a részvényesek névsora, hogy abból meg lehessen győződni, váljon ki a részvényes és ki nem. Ezt látva a többség, a padokon át az elnököt s Wagnerékat körülvette és kérte az elnököt a gyűlés feloszlatására, ami ha meg nem történik, alkalmasint igen komoly jelenetek fejlődnek ki, — mondja a P. N. — „Czeczi levelei“ czímű könyvre nyit előfizetést Benedek Aladár írtjával, diszkótésre 2 írttal. A kötetben egy művelt női lélek gondolatai lesznek közölve a társadalmi életről, szerelemről, családról. Aki tehát — mondja az előfizetési fölhívás — az életben még nem talált eléggé megnyugtató bölcseletet, s a ki másoknak ezt czérzó törekvéseit s okoskodásait számbavehetőnek gondolja, az nem fog e könyvben egészen csalódni. A könyv utánvét mellett is megrendelhető. A pénzek szerzőhöz küldendők : szervita tér 6. sz. 2-ik emelet. Darmay Viktor pedig „Felhők és csillagok“ czimű verses kötetre nyit előfizetést írtjával, mely szerzőhöz Lasztóczra (Zemplén) küldendő. Aki 3 előfizetőt gyűjt, már tiszteletpéldányt kap. — Munkácsy a jövő hóban Párisba teszi át lakását Düsseldorfból. Jelenleg három művet fest, melyek közül egy tájkép, kettő pedig genrekép. Ezekről irja a „Gy. P.,“ hogy az egyik czime „Iskola előtt“ a másiké „Fecsegök.“ Amaz négy paraszt fiút s egy kis leánykát ábrázol, a mint nénjöket körülveszik az „almárium“ előtt. A legidősebb még leczkéjét tanulja, a másik kettő nyugtalanul pillant a szekrény tetejére, honnan nénje a kenyeret emeli le. A padon a kedvence ül, aki nyugodtan várja az „események fejlődését,“ tudva hogy ő okvetlenül részesül a jó kenyérben. Az előtérbe pedig a ház legapróbbja, kis szöszke két éves leányka áll, kicsi markában nagy konyhakéssel, sóvárgó pillanatot vetve a kenyér felé, a „fecsegök“ czimü két szakácsnőt ábrázol. Egyikök a piaczról jött s betekintett egy ugrásra a másikhoz, hogy elmondja frissiben a piacz újdonságait: az utóbbi ott hagyja a tűzhelyet, lábos, talán minden le lesz dobva, csakhogy teljes figyelemmel hallhassa a fontos híreket. — A bécsi kiállításra tervezett képet Munkácsy már Párisban fogja megkezdeni. A Cirkus a városligetben. J. W. Myers, cirkustulajdonos folyamodott a városi tanácshoz engedtessék neki az artézi kút közelében egy 20 négyszölnyi terület, hol csupán amerikaiakból álló társaságával előadásokat tarthasson. A kholera elleni évrendszabályok keresztülvitelére ad hoc kiküldött bizottság szept. 1-én d. e. 11 órakor a városházán ülést tart, melyre a tagok meghivatnak. — Gyilkosság, melyet jelen voltak nem láttak. A Kolozs megyébe kebelezett Egeres község korcsmájában egyik közelebbi este hat olasz vasúti munkás és két asszony barátságosan elköltött vacsora után vígan boroztak és úgynevezett malomjátékkal töltötték az időt. A tűzhely előtt ült egy idegen olosz, nem messze tőle egy írnok, az ágy mellett pedig a vendéglős. Az idegen olasz éjfél után enni valót kért, mit a vendéglős nemcsak megtagadott, de ellene hatalmasan ki is kelt. Egyszerre az asszonyok egyike elsikoltja magát s mikor a többi jelenlevők oda néztek, az olaszt a földön, szivén keresztülszúrva, meghalva látták. Csodálatra méltó az, hogy a fogadós másnap umó„jelentést a szolgabiróságnal a nála történt gyilkossági-éi az összes jelenlevők közül egyedül az írnok mond annyit, hogy látta, midőn a fogadós helyéről felugrott, a kést a mestergerendáról levette, s az olaszt keresztülszúrta. A többiek úgy nyilatkoznak, hogy midőn figyelmüket oda fordítva arra néztek, a fogadóst a gerendára tett kézzel találták. Az írnok kivételével, ki határozottan a fogadóst vallja gyilkosul, a többiek az egész esemény kimeneteléről semmi bizonyost nem tudnak, sőt a munkások is a helyszínéről való elmenetelek alkalmával a vendéglősnek kinyilvánították, miszerint csak azon esetben bocsássa őket szabadon el, ha reájuk gyilkossági gyanúja nincsen. TÁVIRATOK. Pozsony, aug. 31. (Az Ellenőr távirata.) Itten nagyszerű előkészületek folynak a belga királyné és József főleg fogadtatására. Lincz, au . 31. (Az Ellenőr távirata.) Száz izraelita tanító elhatározta ma, hogy illető községeikben oda fognak működni, miszerint a vallásoktatást a rabik kezeiből kivegyék. Páris, aug. 31. (Az Ellenőr távirata.) Paul de Kock 78 éves korábban ma hunyt el itten. — A strassburgi és metzi püspök a kölni érsek egyházmegyéjébe tartozóknak nyilvánitottak. Bécs, aug. 31. (Az Ellenőr távirata.) A közoktatási miniszter elrendelte, hogy a morvaországi két tanítóképezde közül a brünni a szláv s az olmüczi a német népiskolák számára képezzen tanítókat. — Hifman osztályfőnök hihetőleg csak holnapután tér vissza Pestről. Prága, aug. 31. (Az Ellenőr távirata.) A „Tagesbote“ egy pilseni távirata szerint az ottani német tűzoltókat egy kiütött tűz alkalmával a cseh köznép insultálta s katonaságnak kellet közbelépni. Páris, aug. 31. A nemzetgyűlés tegnapi ülésének végén Quinet több társa nevében benyújtotta a nemzetgyűlés feloszlatására vonatkozó indítványát. Bécs, aug. 31. A helybeli átalános hivatalnok egylet e hó végével az életbiztosítási ágban meghaladta a 10 millió biztosítási összeget. A havi zárlatok a legnagyobb és legrégibb biztosító intézetekével egyenlők. Bécs, aug 31. A „W. Abendp.“ mai czikke a német ellenzék pessimistikus eljárását ócsárolja, mely miután a kiegyezési politika ellen egymás után emelt politikai természetű panaszai erejükből kivetkőztettek, pénzügyi térre csapott át s a kormány azon félre nem magyarázható kijelentése daczára, hogy e kiegyezés által a német tartományokra nem akar nagyobb terhet róni e feltevést újabb támadási pontul választja. A czikk felemliti, hogy az osztrák-németek maguk is mindenkor elismerték a közös egyetértés becsét s az alkotmány megvalósításában való részvevést s mindig készeknek nyilatkoztak e czélból áldozatokat is hozni. A czikk konstatálja továbbá, hogy a németek az alkotmányban törvényes eszközt bírnak arra, miszerint valamely reájuk nézve méltánytalanul terhes s befolyásukat az államügyek vezetésére megszorító egyezményt megakadályozzanak, s kijelenti, hogy a minisztérium és a nem német nemzetiségek bizalmi férfiai közt folyó alkudozások semmi oly eredményre nem vezettek, mely miatt az osztrák-németek aggódásba eshetnének. Madrid, aug. 31. A „Gazetta“ egy kegyelmezési decretumot közöl, melynek kezdő sorai imigy hangzanak: A kormány ismeri a jelen politikai helyzet elleneinek titkos segédforrásait s értesült azoknak gyöngesége és tehetetlenségéről. A kormány elég erős, hogy az alkotmány és a dynastia ellen kitörő minden lázadást elnyomjon. A kegyelmezési tény kiterjed minden bárminemű politikai vétségre, ilyenekül tekintendők ezek is : hamisítás, gyanúsítás és nyomás a szabad véleménynyilvánításra a választásoknál. — Egy más rendelet 3.622.924 pezetas megtakarítását hagyja meg a hadügyi budgetnél. — Egy harmadik rendelet pedig a gyarmati minisztérium személyzetét szervezi. Belgrád, aug. 31. Egy Ausztria-Magyarország és Szerbia között épen most kötött távirdaszerződés szerint egy egyszerű távirat szállítási dija innen a monarchiába 10 piaster vagyis egy o.é. sírban állapíttatott meg. A természetvizsgálók aradi nagygyűléséből, (A sz a ké 1é s e k aug. 29-én.) Az orvos-sebész, élet-, boncz és államorvostani szakosztályban az elnök és jegyzők megválasztatván, következtek a szakülési tagok bejelentett előadása, melyek sorát megnyitotta: Dr. Rózsay József „Végbél fekélyesedés után támadt szór“ czimű, és egy „villó mérgezési“ eset tárgyalásával; mint ritka és érdekes esetek fölveendők lesznek az évkönyvbe. Dr. Kátay Gábor „Gyufával eszközölt szándékos önmérgezésnek sikeresen gyógykezlet esete“-t adta elő. A szabatosan, s kimerítőleg leírt érdekes kereset az évkönyvbe fölvétetni határoztatott. Dr. Lux Jakab, szabad előadást tartott „Epehólyag sipolyon át kiürített epekövekről" az illető gyógykezelt nőnek s az epeköveknek bemutatása mellett. Mint hasonlag ritka és érdekes kórrajz az évkönyvbe fölvétetik. Dr. Kövessy Ferencz „A magzat agyvizkórjáról“ értekezett, ez értekezményt is az évkönyvbe fölvétetni határozta a szakülés. Dr. Hamary Dániel „Állgörcs és dermedet kedélykóros egyénen" czímű művét adta elő, mely