Ellenőr, 1871. szeptember (3. évfolyam, 339-363. szám)
1871-09-07 / 344. szám
Erre a főpolgármester azt feleli, hogy e határozat távollétében hozatott, de csakis az iskolák tanítóinak kérelme folytán és ez is csak próbaképen. E tárgy fölött ismét élénk és hosszas vita támad, melyen Havas is részt vett s hangsúlyozza, hogy tárgyalná a gyűlés e határozatot most, mivel úgyis az iskolák nemsokára fognak megnyílni, nézetének e szavakkal ad kifejezést. Nem helyesli e határozatot, mivel a szegényebb sorsú szülőknek nehezére esnek a netán több gyermekért járó félévi tandíjt egyszerre lefizetni, míg minden hónapban előbb megtehetné ezt. Végre a régi szokást indítványozza alkalmazni. Pártolják ez idítványt Tavaszi Endre és BallagiMór, míg végre átalános szavazattöbbséggel mondatott azon határozat, hogy az elemi iskolákban a tandíj ezentúl is csak havonkint fog beszedetni. Simon Flór,a mérnöki hivatalhoz azon kérdést intézi, megbüntették e az a vállalkozót, ki a 8 nap előtt bejelentett kövezeti sérülést még eddig sem javította ki. Napirendre áttérvén szőnyegre kerül „a bülügyi bizottság s tanács előterjesztése a közvágóhídi építkezés végleges költségeinek megállapítására.“ E tárgy fölött ismét élénk vita felödik. Először is Simon Fs., a vágóhidak genesisét adja elő s hibául rója az építésznek, hogy rész költségvetést terjesztett elő, s a tárgyalás alatt levő jelentést elfogadásra ajánlja. Tavaszi a Simon által felhozott adatokat az építész ellen emelt igazságos vádaknak nevezi, mert — úgy mondja — hibás azon építész, ki az ily költségvetést készíti. Végre kifejezi azon reményét, hogy ez többször nem fog történni. Vetsey Sándor nem helyesli az ily ügyek — melyeknél százezerékről van szó — egyszer a „tudomásul" vételét. Természetesnek tartja bár, hogy ily nagy építkezésnél nem lehet mindent egy krajczárra kiszámítani, hanem hibául rója fel azt, hogy a költségvetésnek többletet nem akkor jelentettek be, mikor azt készítették, hanem még " csak most, midőn már a dolognak vége van s segíteni nem lehet. Haris Sándor roszalja azon gazdálkodást, mely nem tudja előre, hogy valamely építkezése mennyibe kerülend. A most beadott jelentés sem mondja meg határozottan, hogy mennyi legyen a többlet. Kammermayer ez ügy bizottságának elnöke fölvilágosítja az előtte szólót, hogy azon költség, mely a költségvetésben még nincsenek említve, oly aprók, hogy azok a most kért 102.000 frtnyi többletből könnyen fedeztethetnek. A kért többlet megszavaztatott azon megjegyzéssel, hogy a fölszerelési költségek az építkezési községektől el fognak választatni, s illető alkalommal a közgyűlés elé fognak terjesztetni. Az ülés 64 órakor véget ér. A hivatalos lapból. A m. kir. honvédelmi ministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök dr. Bors Emilt, a m. kir. földmivelés, ipar- és kereskedelmi ministerium segédfogalmazóját, és az 57-dik számú m. kir. honvédzászlóalj honvédét, a díjtalan honvédhadbiró gyakornokká nevezte ki. Kuger Miklós, zágrábmegyei rendszeres esküdt, a m. k. ministerelnökséghez fogalmazóvá neveztetett ki. A m. kir. pénzügyminister Mück János és Kallmann Gusztáv számgyakornokokat a vezetése alatti ministerium hitel-számvevőségéhez Zilah oszt. számtisztekké nevezte ki. A szatmári m. kir. pénzügyigazgatóság által Nóra Lajos száraosztályi dijnok, a zilahi m. kir. adóhivatalhoz számfeletti segédtisztté ideiglenes minőségben neveztetett ki. Szuper Lajos tudor, honvéd-dandár orvosi állásáról lemondván, lemondása a honvédelmi ministerium által elfogadtatott. TÁVIRATOK. Salzburg, sept. 6. (Az Ellenőr távirata.) Andrásyval Schweinitz bécsi porosz követ is Kimmelbachba ért s találkozáskor szívélyesen üdvözölték egymást, sokáig sétáltak együtt s aztán egy vasúti kocsiban utaztak Salzburgba. — Hohenwart még nincsen itt, de valahol a környéken időz s délre bizonyosan itt lesz. A fogadási ünnepélyességek betiltattak. Salzburg, sept. p. A mnfit éjjeli gyorsvonattal Hohenlohelig., Andrásy gróf és Schweinitz tb. ide érkeztek, Hohenwart dél felé jő meg. Versailles, sept. 6. A nemzetgyűlés mai ülésében elfogadtatott a javaslat, mely az 1870 ks korosztályt 120,000 emberre határozza. Langfoiston hatnak, a többi európai államokra, hol a közvélemény hatalma kisebb, s hol e szerint nehezebb, nagy igazságokat megalapítani, — régi visszaéléseket kiirtani. Mig tehát aránylag kevés kereskedő ismerős az államgazdászattal, gazdagságuk nagy részét mégis a nemzetgazdáknak köszönik. — Ők hárították el, az egymást követő állam kormányok tudatlansága által, a kereskedelem útjába tartott gátokat, nemzeti dicsőségünk templomában nem legalsó helyet foglalók szilárd alapot vetettek a kereskedelem felvirágozásának. És oly bizonyos, hogy e szellemi mozgalom korlátolta a háború lehetőségét, midőn az idegen tartományokkal kereskedelmi viszonyainkat szabályozni kellő elveket fölfedezte; midőn az azokba avatkozásoknak nemcsak hasztalanságát, de sőt határozottan káros voltát kimutatta, s midőn végre szétrombolta e rég begyökeredzett tévelyeket, melyek az emberekkel elhitették, hogy a népek természetes ellenségei egymásnak, — s ekként felbátorították a részakaratot, és táplálták ama nemzeti féltékenységet, melynek ereje adta nagyobbára — a harczi szellem korábbi befolyását. A harczi hajlamot gyöngítő, — nagy ok azon ut és mód, melylyel a gőznek utazási czélokhoz alkalmazása, a különböző népek közlekedését megkönnyítette, s igy segétette szétrombolni azon tudatlan megvetést melyet egy nép a másik iránt annyira hajlandó táplálni. Például az angol írók egy tömege által régebben, a francziák erkölcsi és magán jelleme, sőt gyalázatukra mondva — még a franczia nők szüzessége ellen is irányzott szemtelen és nyomorú rágalmak: nem kevésbé fokozták az azon időben Európa e két első nemzete közt fönállott ellenséges érzületet, az angolokat a francziák bűnei, a francziákat az angolok rágalmai irányában elkeserítették. — Volt aztán idő, mikor minden becsületes angol szilárdul meggyőződve volt, hogy ő tiz francziát legyőzhet, mint oly ember osztályt, — melyet lelkéből megvetett: elcsenevészett nemzedékül, mely pálinka helyett veres bort izik, békával él, nyomom hitetlen, ki minden vasárnap misére megy, bálványok előtt feborul, s még a pápát is imádja. — Másrészről a francziákat, az angolok, — mint durva, tanulatlan ízlés és humanitás nélküli emberek megvetésére tanították, — oly szerencsétlen emberekül, kik kedvezőtlen tégelyben élnek, hol folytonos, csak esők által megszaggatott — s a nap derűjét soha élvezni nem engedő köd van; — minélfogva mi oly mély és meggyökeredzett buskomorságban szenvedünk, hogy azt az orvosok, „angol spleenének elnevezték, s hogy mi ez irtózatos kór befolyása alatt, folyton, különösen novemberben öngyilkosságokat űzünk, — s ismeretes, hogy ez időben magunkat ezer számra felakasztjuk és meglőjjük. Ki a régibb franczia és angol irodalomba gyakrabban betekintett, — tudja, hogy e nézetek Európa legelső két népeié voltak, melyeket tudatlanságukban , gyönyörűségükben egymás felől tápláltak. — A két nemzetet egymással közelebb érintkezésbe hozott találmányok haladása azonban ez őrült előítéleteket eloszlatja s mindkét népet, egymást csodálni, és a mi ennél fontosabb — egymást tisztelni, megtanította. — Minél gyakoriabbak az örülközések, annál inkább növekszik e tisztelet. — Bármit mondjanak ugyanis a hitészek az emberiségnek, sokkal többek erényei, mint bűnei, s minden országban gyakoriabbak a jó, mint a rosz cselekedetek. — Valóban,ha ez másként lenne: a túlnyomó baj az emberiséget már rég elpusztította volna s egyetlen meg nem maradandóit annak elfajulását megsiratni. — Másik bizonyítéka ennek a tény, hogy mennél inkább megismerik egymást a nemzetek — régi ellenségeskedéseik annál gyorsabban elenyésznek ; épen, mert a bővebb tapasztalás beigazolja, hogy az emberiség nem oly gyökeresen romlott, mint azt velünk, ifjúságunktól fogva elhitetni akarják. Ha a bűnök valóban gyakoriabbak lennének, mint az erények, akkor a népek nagyobb közlekedésének következményében, a másikról részvéleményünkben megerősödnénk , mert bár saját bűneinket szeretjük is, embertársainkét közönségesen még sem szeretjük. Ez azonban annyira kevéssé a valódi következmény, hogy azok, kik tertelmes ismereteiknél fogva, az emberi cselekvények közönséges folyamat legjobban ismerik : feleltük épen a legkedvezőbb véleménynyel vannak. A legjobb észlelő s legmélyebben gondolkodó ember: mindenkor legenyhébb bíró. Csak az egyedül álló, képzelt szenvedésein tépelődő embergyűlölő hajlandó mindig: az emberek jó tulajdonait becsmérelni, a roszakat nagyítani. Vagy valamely balga tudatlan barát, ki létét, henye egyedülségben átálmodja; és saját hiúságának hizeleg, midőn mások bűneit elkárhoztatja; s igy az élet, kedv elten buzgólkodik, hogy megboszolja magát a társadalmon, melyből saját babonáival magát kizárja. Az ilyfajta emberek, természetünk romlottságát, és mint melybe sülyedtünk, elfajulásunkat, makacsul állítják. Az ily nézeteket szülő hallatlan bajok: mindenki elött ismeretesek, ki oly tartományoknak, hol azok virágzottak, történelmiét tanulmányozta. A haladó tudomány számtalan jólétei közt ennélfogva kevés van fontosabb, mint a közlekedés megkönnyítései. Az egyesek és népek közlekedésének gyarapodta által: előítéleteik, rendkívüli kiterjedésben kiigazíttattak, egymás iránti tiszteletük növekedett, viszonyos ellenségeskedéseik csökkentek : az emberiség természete felől kedvezőbb ’ nézetek terjedte’, s igy ösztönözve lettünk kifejejteni az emberi szellem ama határtalan segélyforrásait, melyek lételét, előbb csak állítani is eretnekség volt, így folyt ez leg az újabb Európában. A francziák és angolok, egyedül a gyarapodott közlekedés hatalma által, megtanultak egymásról kedvezőbben gondolkozni, s az előbb ápolt balga megvetést elejteni. Ezen, s minden más esetben, minél inkább megismerik egymást a polgárisult népek: egymásnál annál több becsülni, s utánozni valót találnak. Mert a nemzeti gyűlölet minden okai közt: leghatalmasabb a tudatlanság. Amint növekedik a közlekedés, apad a tudatlanság, s igy csökken a gyűlölet. Ez a szeretet valódi szövetsége , s a moralisták s hitészek által adható minden tannal fölér. Századokon keresztül gyakorolták hivatásukat, anélkül, hogy az emberekre a háborúk elenyésztése tekintetében, legcsekélyebb befolyást előidéztek volna. Túlzás nélkül lehet azonban állítani, hogy minden új vaspálya, minden a csatornán áthajózó rű gőzös , újabb kezességei a hosszú megtöretlen békének, mely 40. évi időköz alatt, a föld legműveltebb két nemzetének szerencséjét és érdekeit egymással egybefűzte. E módon igyekezem, amennyire ismeretem terjed, megjelölni az okokat, melyek a vallásos üldözést és háborút csökkentették: e legnagyobb két szerencsétlenséget, melyet emberek egymásra háríthatnak. A vallásos üldözés hanyatlása utáni kérdést csak röviden érintettem, mert később teljesebben fog tárgyaltam. Elég mondatott mindazáltal, annak bizonyítására, hogy az, lényegileg értelmi haladás , s ez irányban az erkölcsi érzület által, igen kevés elérhető. A harczi szellem csökkenésének okait, eléggé, némely olvasóra tán fárasztó hosszadalmasággal is, fejtegettem: az eredmény az lett, hogy e csökkenés, az értelmi osztályok gyarapodásától függ, melylyel a katonai, rend természetesen vetélyben van. A kérdésbe mélyebben hatolás folytán, három további okot kinyomoztunk , melyek bár csak közbehatók, az átalános mozgalmat, még is siettették. Ezek: a puskapor feltalálása, a nemzetgazdászattani fölfedezések, s jobb utazási és szállító eszközök fölfedezése. E három nagy irányzat, melyekben a tudomány haladása a régi harczi szellemet meggyengítette , s ennek miként történtét, úgy hiszem, világosan kiderítettem. Az általam előhozott tények és alapok, jó lélekismerettel mondhatom, gondos és ismételt vizsgálatnak voltak alávetve, — de nem látom, hogy tarthatóságuk miként támadtathatnék meg. — Megfoghatom, hogy bizonyos osztályoknak, kellemetlen lesz, de az hogy kellemetlen, ha különben bizonyított, — nem engedheti alaptalannak tekintenünk. A források, melyekből a bizonyítékok merítvék , tökéletesen kijelölvék s a bizonyítékokat — reménytem — pártatlanul fejtegettem. S belőlük, azon igen fontos tanulság származik , hogy az előttünk ismert két legrégibb, legnagyobb, legbegyökeredzettebb é s legszélesebben elterjedt szerencsétlenség, folytonosan — ha egészben véve lassan is — enyészetben van; s hogy az enyészet,ltalán nem erkölcsi érzületek, sem erkölcsi tanok — hanem egyetlenül s egyedül az emberi értelem tevékenysége, s az embernek hoszszu idők folyamában, egymásután tett találmányai, fölfedezései által eredményeztetek. Miután pedig az emberi társadalom haladásában legfontosabb mindkét tüneménynél, az erkölcsi törvények, az értelmieknek, állandóul, s változatlanul alárendelve voltak , erős elővelem keletkezik, hogy másodérdekű tárgyaknál is, ugyanezen folyamat volt. Ennek részletes igazolása, s az elővelemnek bizonyosságra emelése, nem a történelem bevezetése, hanem maga a történelem megírása lenne. Az olvasónak ennél fogva, meg kell elégedni, a csupán megközelítő bizonyítással, s a teljes bizonyítéknak, szükségkép e mű következő köteteire kell fentartatni, melyekben — igazolni ígérem : — hogy az Európában, a barbárságból a polgárisultsághoz tett haladás, kizárólag s egyenesen az értelmis tevékenységnek köszönhető, hogy a fő népek — most — néhány század óta, eléggé előhaladottak, ama természeti hatalmak befolyásának lerázására, melyek által fejlődésük korábbi fokozatain zavartathattak; s hogy bár az erkölcsi hatalmak, még erősek, s alkalmilag zavarokat előidéznek, ezek még is már csak eltérések, melyek a hosszú idők folyamában egyensúlyozvák, s igy az egészre nézve teljesen elenyésznek. Nagy és befoglaló áttekintéssel tehát, minden művelt népnél, a változások, egészben véve — egyenesen három körülménytől függenek: először kitűnőbb embereik tudományának tertelmétől (?), másodszor ezen tudomány irányától, vagyis tárgyaiktól, melyekre vonatkoznak; harmadszor és mindenek előtt attól, hogy e tudás mily hatálylyal terjesztetik, s azon szabadságtól, melylyel az a társadalom minden rétegét áthatja. Ezek minden polgárisult országban, a műveltség három nagy emeltyűje ; s bár hatályukban hatalmas egyéniségek bűnei vagy erényei által megzavartatnak: ez erkölcsi érzületek viszonosan mégis helyre igazodnak, s átlag hosszú időszakok, általuk nem érintettek. Kétségtelen, hogy előttünk ismeretlen okokból, az erkölcsi sajátságok, folytonosan váltakoznak, s egyik embernél, vagy tán nemzedéknél a jó, másiknál a rosz irányzat — lesz túlsúlyban. — Nem hihetjük azonban, hogy tartós változás legyen a viszonylatban, melyben azok, kik természettől jó irányzatot nyertek, azokhoz, kik roszaknak alávetvék — állanak. — Mit az emberiség — vele született, ős eredetű erkölcsiségének nevezhetnénk — amennyire belátjuk, semmi haladást nem tesz. A velünk született különböző szenvedélyekből: némelyek ezen, mások más korszakban túluralgók. A tapasztalás azonban megtanít minket, hogy azok egymással mindenkor viszályosak, és saját ellentéteik által ellensúlyozvák. Egyik indok hatálya, a másik hatályával kiegyenlíttetik: minden bűn irányában megfelelő erény van. Kegyetlenség ellenében jó akarat hat; szenvedés rokonszenvet gerjeszt; egynek igazságtalansága a másik jótékonyságát maga után vonja; uj bajok uj orvoslást nyernek, s magok a valaha ismert legirtózatosabb bűnök, maradandó nyomot nem hagytak. Tartományok elpusztítása, lakóik leölése , csalhatlanul helyre pótolódó veszteségek, s néhány század múltán nyomuk egészen elenyészik. Sándornak vagy Napóleonnak óriási vétkei, idő múltán, hatályukat vesztik s a világ dolgai korábbi mérvükre vissza térnek. Ez a történelem apálya és dagálya, a folytonos áramlat, melynek a természet törvényei szerint alávetve vagyunk. Mindezek felett egy magasb világ mozgalma van, s amint a hullám tovább áramlik, majd előre majd visszavetődik, végtelen előre és hátra hányattatásában, egy és csak egy — a mi örök. A rosz emberek cselekedetei időleges szerencsétlenségeket, a jók tettei ideiglenes jókat eszközölnek,s utóvégre, jó és rész földre sülyed, a következő nemzedékek által fölemeltetik, s elenyészik a századok folyamának szünetlen mozgalmában. Nagy emberek tudományos fölfedezései azonban soha el nem halnak, ők halhatlanok: övék az örökigazságok, melyek túlélik a birodalmak összeomlását; túl a vitályos hitfelekezetek küzdelmeit, sőt magukat a vallásokat, egyiket a másik után, elenyészni látják. Minden vallásnak saját mértéke, és saját szabálya van: egy vélemény egyik időszakban, másik másikban uralgó. Mind, mint álom elmúlnak, ők a képzelem teremtményei, melyeknek váza sem marad. Egyedül a tudományos fölfedezések maradandók: mindent mivel birnak azoknak köszönhetünk : soha ifjan soha elhagyva hordják saját létük magvát; halloatlan örök medrükben, folyton folyva, lényegben sokasulók, a később fényesülő folytatásokat szülik, s igy kihatnak a legtávolabbi utódokra, sőt hatályuk, erősebb századok múltán, mint ismertetésük peretében lehetett. (Vége.) nak a jövedelem megadóztatására s Claudenak az invasió okozta károknak az egész ország által leendő, megtérítésére vonatkozó indítványaira kimondja a nemzetgyűlés a sürgősséget. Ravinel indítványa heves vitát keltett s Naquet ezzel szemben saját nézetét fentartván így szól: Mivel Francziaország fájdalom, forradalmakban szenved, jobb, hogy ezek Párisban összpontosuljanak, hol mindenkor rövid tartamuak szoktak lenni. Különben Ravinel indítványának elfogadása megakadályozná a kedélyek lecsilapulását. Ravinel tagadja, hogy javaslatát pártszenvedély vagy Páris elleni boszu sugalmazta volna. A jelen kérdés azonban a közjólét kérdése, az ország megrögzött elővélelemmel van a köztársasági kormányforma ellen s e szerint a kísérletet is oly módon kell tenni a köztársasággal, aminő az országot megnyugtathatja. A vita folytása holnapra halasztatott. Páris, sept. 6. (Az Ellenőr távirata.) Jules Favre a lapokban rágalomnak mondja a Salut által közlött levelet, melyet állítólag ő intézett volna Lukierhez. Salzburg, sept. 6. (Az Ellenőr távirata.) A mai „Salzb. Ztg.“ egy a külügyi minisztériumtól származó communiquet hoz. Zágráb, sept 6. (Az Ellenőr távirata.) Belovármegye Sz. Iván, Trojistvo, Ivanka és Giurgevac választó kerületei mindnyájan nemzetpárti képviselőket választottak. Salzburg, sept 6. Ő felsége délután fél kettőkor érkezett ide s Lajos Victor fhg, a tartományi főnök és a parancsnokló tbk által fogadtatott az egybesereglett népsokaság lelkesült éljenzései közt. Salzburg, sept. 6. (Az Ellenőr távirata.) Vilmos császár d. u. félhatkor érkezett ide. Midőn hire jött, hogy a német császár már Hallei..tim I »*«11, ő felsége a „károly long. szállodában ment; vendégei bevárandó V -le voltak B.üst, Kulin, Andrásy, L*jos Vietor föherczeg s Vilmos császár összes itten állomásozó kisérete. — Hohenwart 3 órakor érkezett meg. Midőn Vilmos császár négyfogatu hintáján megérkezve a szálloda előtt kiszállt, ő felsége legott elébe sietett. Kétszer megcsókolták egymást s a legszivélyesebben szorítottak kezet. Majd megszemlélvén a felállított diszcsapatot a porosz hymnus hangjai mellett a szállodába mentek. Néhány percz múlva érkezett Bismarck. Ő felsége porosz, Vilmos császár pedig osztr. katonai egyenruhát viselt. Berlin, sept. 6. A „Prov. Corr.“ szerint a két koronás fő ismételt találkozásai s az illető államfél fiak értekezései megszilárdítják a jó egyetértést Németország és Ausztria között. Salzburg, sept. 6. (Az Ellenőr távirata ) Ő felsége ma délután 3 órakor fogadta Andrásyt a várpalotában, valamint Beust és Hoffman is hivatalosak a mai udvari ebédre. — Ő felsége holnap szemlét tart a történeti nevezetességű Walser mezőn a helybeli őrségi csapatok fölött. Vilmos császárt holnap reggelre várják. Hírek. Pest, sept. 6. — Salzburgi híreket lesett ma a politikai lapok minden olvasója, mert el van készítve hetek óta, hogy Salzkammergute regényes helyén valami érdekes történet első fejezete fog lefolyni. Napóleon salzburgi vizitje ugyan nem igazolt semmit, de talán hasonló jelenet ismétlése több eredményű lesz. A távirat azonban ma délután még semmit sem mondott, s a várakozás tovább csügg az éjjeli híreken. Ferencz József ő felsége 115 tagból álló kísérettel érkezett Salzburgba, Vilmos császár pedig 95 taguval. Ez az első hír. A Lajta mindkét felének miniszterelnöke ott van, Beusszal együtt s a porosz részen egy csomó generális, meg miniszteri tanácsos, s a mi fő, Bismarck is. Az osztrák-magyar uralkodó részére az udvari palotát, a német császár részére pedig a „Carl“ hotelt rendezték be. Ezek megemlítésével átadjuk a salzburgi eseményeket a politikai vezérczikkek mángorlója alá. — Siaguna érsek jubileumáé hónikán volt II.-Szebenben. A metropolita távol maradt ez ünnepélytől, nyaralójába vonulva. Már szept. 2-án számos küldöttség érkezett Szebenbe, s este több házat kivilágítottak, melyek közül a gör. keleti seminarium volt legfényesebb. Majd nagy fáklyásmenet vonult az érseki lak felé, hol Bologa üdv. tanácsos tartott román szónoklatot, mire Siaguna nevében Poposga karánsebesi püspök válaszolt. Másnap ünnepélyes isteni tisztelet volt, azután pedig a küldöttségek fejezték ki tisztelgésüket. Ezt szintén a karánsebesi püspök fogadta. Délben lakoma volt. Az érsek 25 éves jubileumának fénye arról tanúskodik, hogy Siaguna mérsékelt, s a testvéri viszony megerősítésére célzó politikája a román intelligentiánál elismerésre talál. Megemlítjük még, hogy ez alkalomra Siaganától egy nagyobb mű jelent meg román nyelven, a gör. keleti egyház történetéről. — A debreczeni honvédzászlószentelés ünnepélyének programmját megkaptuk. Az ünnepély főbb mozzanatai ezek: E hó 9-én d. u. a zászlóanya , Tisza Kálmánné ünnepélyes fogadtatása a vasúti indóháznál, később a tisztikar tisztelgése, este pedig nagy takarodó katonai zenekarral 8 fáklyásmenet a zászlóanya tiszteletére. Másnap lesz az ünnep ily a nagy templomban, hol az egyházi beszédet Könyves Tóth Mihály esperes tartja, az alkalmit pedig Révész superintendens. Szintén ő mond beszédet a templom előtt álló legénységhez is, midőn a zászlót átadják nekik. A szegbeverés a szabad ég alatt történik. Délutáni 2 órakor a zászlóanya által a kaszinó termében rendezett díszebéd lesz, ugyanakkor a legénység lakomája a nagy erdőn a város költségén. Esti 9 órakor tánczvigalom a színházban, a honvéd tiszti kar által rendezve. Az ünnepélyre a pesti Mollynári ezred zenekara utazik le. — A budai országos tébolydának jelenleg 496 lakója van. — A csongrádcsanádi honvéd-zászlóalj lobogóját szept. 24 én szentelik föl Békés- Gyulán. — Ráday kir. biztos aug. utolsó napján Makóra érkezett .*«■ :------- eam^ereu lernut, ki,,,n - koadiziousan eleget köszönhet, ee-ész n,»» tömeg kívánta látni, elözönölve a vármegyeház környékét. Sőt este a várost is kivilágították, s fáklyásmenetet rendeztek. Másnap pedig testületileg tisztelegtek nála a gazdák ezéhek. A városi tanács szintén megtette a tisztelgést. — A pesti hát b. legénység alapításának 16 ik évfordulóját nagy kézmü kiállítással üli meg, mely e hórkán d. e. 10 órakor nyilik meg a király és gyárutcza sarkán levő helyiségben. Ez egylet egyike a legéletrevalóbbaknak, s nincs más baja, mint felekezeti színezete. — A ki villát építhet, szívesen vesz helyet a sz.-lőrinczi erdőben, melyben eddig magyar regény és novellairók annyi párbajt sceniroztak. A hely alig van 10 percznyivel távolabb Kőbányától, s erdőségéből tulajdonosa (gr. Lónyay Menyhért) 80 holdnyit kiirtatván élenként 1 írtjával árusítja el. A vevő kész parkot is kap, s ekkor kívánni sem lehet különb helyet nyári lakásoknak. — Vidats János úr, a honvédmenházépítő bizottság elnöke, értesíti általunk a honvédmenház tőkéjéhez adományaikkal járult hazafiakat és honleányokat, hogy a honvédmenház alapkövének elhelyezési ünnepélye rövid időn elkövetkezik. Addig is azonban, mig az ünnepélyt rendező bizottság megállapodását hirlapok és felragaszok útján közzétehetné — felszólítja mindazokat, kik a 48 —49-iki napokra vonatkozó valamely érdekesebb okmányt vagy emléket a honvédmenház alapköve alá helyeztetni óhajtanának, miszerint azokat hozzá (Pestkétnyul utcza 8. szám) lehet, hamar eredetiben vagy másolatban beküldeni szíveskedjenek. A pestvárosi törvényszék elnökségére, mint a M. U. hallja, a sajtóbiróság elnökét, Sárkány Józsefet nevezik ki. — A hevesmegyei„virilisek névsorában van b. Baldácsi Antal is. Ő azonban kijelentette, hogy alkotmányosnak nevezett országban el nem fogadhat oly jogot, melyet a vagyon nyujt. — Csokonai szobrának leleplezésekor Debreczen városa nem kíván ünnepélyt rendezni, hanem úgyszólván házias körben üli meg a kegyelet napját. Meghívókat sem fog intézni az irodalmi testületekhez. A „Hon“ tárczája ennek folytán emlékezetbe hozza a székesfehérvári Vörösmarthy-ünnepélyt, hol az akadémia, Kisfaludy-társaság a más egyletek küldöttsége emelte az ünnepély jelentőségét. Csokonai emléke hasonló ünnepélyt érdemel. Az akadémia és Kisfaludy-társaság az egyenes meghívás elől bizonyára nem fogna félrevonulni s nem emlékezetesb lenne, ha a kétes sikerű tanári intézkedést mellőzve, irodalmunk nagyérdemű veterán bajnokát Toldy Ferenczet szólítanák föl, emlékbeszéd tartására, ki a költőnek kimerítő életrajzával először ajándékozá meg a magyar közönséget? Ily ünnepély lenne méltó Debreczenhez, mely utóbbi időkben annyi jelét adta a közügyek iránti nemes érdeklődésének. Ellenkező esetben az egésznek csak magán jellege lesz s benne nem egy nemzet rójja le hálaadóját, hanem csupán egy város tart bűnbánó áldozatot. Hogy a kettő közül melyik nagyobbszerű és nemesebb, nem kell mutogatnom. Vagy talán az ünnepély országossá tételétől az anyagi áldozatok terhe riasztja vissza a szoborbizottmányt ? E bajon egy bazár állítása által könnyen lehetne segíteni. Fölteszem Debreczen lelkes hölgyeiről, hogy nem sajnálnának egy kis fáradságot ama költőnek érdekében, kinek egész lénye szeretet volt, ki lantján mindig a legnemesebb érzelmeket hirdeté s ki Lillájában az egész női nemet megdicsőitette. Ezen eszme felett nem ártana talán kissé komolyabban gondolkozni ? — Egy szökevényt nyomoznak mindenfelé. Werner Sándor ez, ki az erdélyi vasútnál Aradon volt alkalmazva, s kereket oldott 4955 frtnyi készpénzzel és 1527 forint értékpapírral. — A képzőművészeti társulat kiállítása e hó 13 án nyílik meg Nagy-Váradon a „Sas“ termében. Figyelmeztetjük rá az ottani műszerető közönséget. — A dinnyék már megjelentek, de a Dunapart mentében most hiába keressük a dinynye-pyramisokat. E hires gyümölcsök az idén meglehetősítetlenek s tizedrészekben sincs megszokott kelendőségük. A kolozsvári rendőrség pláne eltiltotta a sárga dinnye árulását, mely tudvalevőleg nem tartozik a legegészségesebb gyümölcsfélék közé. A felnőttek oktatása ez idő szerint, sehol sincs oly mérvben, mint Kőteleken Hevesmegyében. E közszglep” ‘maga a falus* fel-t efa uiuucii vinaTauu c^f orint büntetésben marasztaltatok el. A tanórákra mintegy nyolczvanan járnak s a nagykorú növendékek az irés, olvasás és számolásban már meglepő jártasságot tanúsítnak. — A budaörsiek engedélyt kaptak, hogy kedd és pénteki napon helypénz és vásári vám szedése nélkül heti vásárokat tarthassanak. — A legközelebbi csapatállomási változtatások a következők lesznek: az 51. gyalogezred törzse, 2. és 3. zászlóalj Nagyváraddon, első zászlóalja Debreczenbe jő, a 60 sz. gyalogezred f. hó ló, illetőleg 12 én uj helyőrségül ] Egerbe és Zólyomba érkezik; a Rodich b. nevét viselő 68. sz. gyalogezred,a mely eddig Aradon volt állomásozva, f. hó 7-én Péterváradra vonul f uj állomására. A 9. sz. huszárezred brucki tábori gyakorlatait befejezve f. hó 6-án Győr, Vág-Ujhely és Panonhalma környékén helyeztetik el. — A tűzoltók ünnepélye minden bizonnyal élénk lesz. Eddig az ország különböző részeiből jelentkezett tűzoltók száma 700-nál több- , re megy. E szám még egy részt érdekeltségre mutat, másrészt azt is tanúsítja, hogy a tűzoltóegyletek hasznos eszméje is minél nagyobb körben terjed. Az ünnepély költségeihez a tűz ellen biztosító társulatok is járulnak adományokkal. A budai dalárda e hó 9-én „Kränz- client“ rendez a krisztinavárosi „Reichspalatin“-ban. , — Vizszabályozás. A Maros holt medrének, az úgynevezett, Szárazérnek szabályozása ” ügyében a kormány tervezetet terjesztett egy Aradon összeült bizottság elé. E tervezet szerint a holt meder egy része folyóvá tétetnék, a Herman földeken keresztül pedig csatorna ásatnak. Sám- sontól kezdve H. M.-Vásárhely érintésével Körtvélyesig ismét csatorna vezetetnek a Tiszába, így a nagy esőzéseknél a viz könnyen «sinl»»'»/ —*■— *■ sálnál sütőim is lehetne a földeket. Az érrtekezlet elfogadta a 750 ezer forintba kerülendő tervezetet. 1 — A catastermunkálatok további folytatására a pénzügyminisztérium 1872 iki költ-ségvetésébe újólag 500,000 frt lesz fölvéve. 1 — Tűz. Gr. Eszterházy pompás cselészi kastélya, mint egy bécsi távirat tudatja a lángok martaléka lett. a — A Pest és Buda közti közlekedés hiányai napról napra érezhetőbbé válnak. Már a múlt évben tervezték, hogy a ladiscok közlekedése helyett gőzhajók fognak járni-kelni a partok közt. Az idén azonban mindössze csak két ily propeller állt ki a vízre. Most már a jövő évre ígérnek ötöt, melyek nemcsak a két testvérváros, hanem Ó-Bu- da és Új-Pest felé is közlekednek. A pénzügymi- niszter ugyanis elhatározta, hogy jövő évtől már csakugyan vége szakadjon a ladik-járatoknak, s átkelési helyekül, figyelembe véve a helyi személys forgalmat és a közönség, kényelmét, a következő öt pontot jelölte ki: 1) Ó-Buda és Új-Pest között; 2) a királyfürdőtől át, érintve a Margitsziget alsó csúcsát; 3) a lánczhídon alól a Széchényi szállodától ; 4) a Ráczfürdőtől át megfelelő a pesti oldalra ; végre 5) a Sárosfürdő és mészáros utcza közt. Egyúttal ezen üzletnek nyilvános pályázat útján leendő bérbeadását határozta el, mely mielőtt kiíratnék, biztosítani kívánja magát arról, hogy a hajókikötéshez szükséges partot a fent megjelölt helyeken évi bérfizetés mellett kinyerendi s e végből felhívja a várost, hogy egy kiküldendő megbízottja által érintkezésbe lépvén, az ugyan e tárgyban megkeresett Buda város képviselőjével s a lánczhíd hivatallal ezekkel együttesen a kikötésre legalkalmasabb pontokat jelöljék ki, és ott a kincstár vagy az esetleges bérlő használatára 15—15 folyó ötnyi partot engedjen át és az évi bérlet iránt jelentést tegyen. — Távirda forgalom Pesten, a főállomásnál aug. hóban. Feladatott: 31714 sürgöny és pedig 172 állami, 1411 távirda szolgálati és 30131 különféle ügyekben. — Érkezett: 33598 sürgöny és pedig 145 állami, 1030 távirda szolgálati és 32423 különféle ügyekben. Az érkezet sürgönyök közül helyben kézbesittetett 32908, vasutüzleti vonalon tovább szállíttatott 445, postával 7, kézbesitlen maradt 80. Átszállittatott összesen 63672 sürgöny. Az összes havi forgalom 128984 darab. A feladott sürgönyökből befolyt 20646 frt 33 kr, miből 14976 frt 30 kr a belföldi forgalomra esik. — Az Eszterházy képtár rész rendezéséről többször szóltunk s nem egyszer adtunk kifejezést annak, hogy az ott levő remekek ?.eJP. Jól„.szemléltretö_ JbeblffluAftía. Pedig az iskolák Lützow Károly bécsi műstész, ki közélet Pesten, szintén ily értelemben rójja meg a képtár igazgatóját. Többi közt igy szól: „Fájdalom a gyűjtemény eddigelé sem szorosan iskolák szerint rendezve nincs, sem az egyes képeknek nincs mindig hozzájuk méltó helye. Bizhatni azonban abban hogy e bajon segítve lesz, ha a műbarátok számos sürgetésére az uj katalogizálás foganatba fog vétetni, mert a mostani ideiglenes képjegyzék még annyi felvilágosítást sem nyújt, mint a régi Fischer féle. A mennyire én tudom, a meghalt Mündler Ottó, midőn Andrásy gróf számára megcsinálta az egyes képek értéktervezetét ez érték adatai mellé egyes jegyzeteket is tett a képekről, s neveikről. Igen kívánatos lenne, ha e nagybecsű kommentárt az újabb jegyzékbe fölvennék, mert a művész e közben meghalt s máskép pesti tanulmányainak eredményét nem lehetne olvasni.“ A magyar jogászgyűlés állandó bizottságának f. hó 4-én tartott ülésében a kiküldött bizottság által az alapszabályokhoz és tanácskozási szabályokhoz javasolt módosítások tárgyaltatván, azok kevés eltéréssel elfogadtattak, és azoknak a teljes ülésen leendő előterjesztésével az állandó bizottság titkára, dr. Siegmund Vilmos úr bízatott meg. A jogászgyülés közlönyéül ismét a „Themis“ választatott, mely a jogászgyülés tartama alatt naponként fog megjelenni. A szakosztályok megnyitására a következő urak küldetnek ki: az első szakosztály megnyitására dr Hoffmann Pál egyetemi tanár, a másidikéra dr. Busbach Péter ügyvéd, a harmadikéra Szentgyörgyi Imre legfőbb ítélőszéki, bíró, és a negyedikére dr. Brode Lipót ügyvéd. Az igazságügyi minisztérium, Pest és Buda város közönségei a eválásra ---* 67 utányuik egyúttal felkéretni rendeltettek, hogy amennyiben tekintettel a jogászgyűlés tudományos és közhasznú czéljaira, a gyűlés díszét bármi irányban emelni hajlandók volnának, ebbeli határozataikról a rendező bizottságot értesíteni szíveskednének. Végre megállapitatott a jogászgyűlés előleges programmja, melyet legközelebb egész terjedelmében közlendünk. — Dal-Cint Győrffy Gyula képviselő a „Hon“ mai számában egy hosszabb czikkben védi dr. Hermann támadása ellen. Fentartja minden állításait és dr. Herrmann ur fogadásával szemben a következőleg formulázott fogadást ajánlja: Győrffy úr kész kimutatni tíz egyén, kiknek betegségén orvosaink nem tudtak segíteni, most pedig Dal-Cin által oly szép sikerrel vannak meggyógyítva, hogy a betegek, illetőleg a szülők magukat a sikerrel teljesen megelégedve érzik. Az ítélethozatalnál mellőzendők lennének az orvosok, kik közöl Györffy úr nagyon kevésnek hisz, mert igen sok közöttük az irigykedő, epéskedő ember. Hanem legyenek