Ellenőr, 1871. október (3. évfolyam, 364-389. szám)

1871-10-20 / 380. szám

di a herczegprimást megfeledkezett-e arról, hogy a lefolyt autonómiai congressus alkalmával Ma­gyarország püspökei, élükön a hgprimással, saját­kezű aláírásával ellátott okmányban azon ígéretet tettek az alpapságnak, hogy kanonoki kinevezések­nél felszólítanának minden egyházmegyebeli papot ajánló szavazatának benyújtására, s e szavazatok lehetőleg tekintbe fognak vétetni, s hogy több püspök teljesíté is ígéretét, amennyiben felhívták a megyei clerusz szavazatának, illetőleg óhajának nyilvánítására. Más részről pedig em­lékezteti a kormányt a most kanonoksággal jutalmazott dr. Palásthynak az alkotmányos szabadság vissza­ál­lításának napjaiban a „Religio“ czimű lapban ugyan­ezen alkotmányos szabadság ellen rohamos szen­­vedélylyel tett ámadásaira s figyelmezteti a kor­mányt, hogy ily után nagyon el fogja idegeníteni magától az alpapságot. — Ma­gy­ar t. ak­a­d­é­mi­a. Az akadémia t. ez. tagjai közül még sokan nem küldvén be az 1872-iki Almanach számára való jegyzeteiket, fölkérem azoknak legfölebbekó végéig leendő beküldésére. Pest, 1871. okt. 19. Arany János főtitkár. — Az őszi lóversenyek első napja minden előleges zaj nélkül köszönt be. Az őszi versenyek egyébiránt még mindig meglehetős közönynyel találkoznak, s Úgy szólva a főúri csalá­dok zárt körében foly le. Az első napi verseny holnap pénteken 12 órakor lesz, a második pe­dig vasárnap. A holnapi futtatások programmja ez: 1.) Két­évesek versenye 300 db arany. 2.) Pesti Jokey-club-dij 2000 frt. 3.) Nagy hadinap, 1000 frt. 4.) Ritterdij 285 arany. 5.) Nagy aka­dályverseny 1000 frt. — Kossuth Lajos nagy hazánkfiának nevét az amerikai egyesült államokban igen gyak­ran és mindig kiváló tisztelettel említik a yan­­kee-k. Lipthay Pál hazánkfia, ki most amerikai utazásáról egyszer-másszor érdekes tárgyakat kö­zöl, a „F. L.“-ban elbeszéli, hogy többször intéz­tek hozzá kérdéseket Kossuth holléte iránt. Egy amerikai, kivel Lipthay a vasúton ereszkedett be­szédbe, elmondá, hogy 1853-ban háromszor hallot­ta Kossuthot szónokolni. Ugyanez a yankee saj­nálkozását fejezte ki a 48-diki szabadságharcz meghiúsulása fölött. Syracus városban Lipthay Smith vendéglőjébe szállt be. „Midőn nevemet a vendégkönyvbe beírtam — írja utazó hazánkfia — a gazda látván a „Hungary“ szót, első kérdése is az volt: ismerem-e Kossuthot, és hogy hol van most? Valóban mondhatom, hogy a magyar szó után másodikul bizonyosan a Kossuth nevét hall­juk itt emlegetni mindenütt.“ — „Lipthayról egyéb­iránt az amerikai lapok is elismeréssel emlékeznek meg. Róla a „New­ York Mirror of the fair“ czimű lap következőket írja: „Lipthay Pál, ki igen ügyes iparos a finom bőrmunkákban és ki mellesleg ma­gyar hirlaptudósító, orosz bőrből készült kitünően szép tárczákból rendezett egy gyűjteményt a ki­állításban. E tárgyak különös ajánlatra érdeme­sek.“ — Mindenesetre csak örülnünk lehet, ha egy hazánkfia ily jó oldalról mutatja be magát a távol külföldön.­­—Egy régi t­örté­n­e­t felől olvasunk, melyet a brazíliai császár pesti látogatása elevení­tett fel, kinek nevelőjét egykor Temesvárit, Szege­den és több helyen nagy kitüntetéssel fogadták, miután e nevelő hazánkfia volt. A történet követ­kező: A jelenlegi brazíliai császár anyja, Leo­poldina Karolina osztrák főherczegnő volt, ki mi­dőn 1817-ben Rio-Janeiroba utazott, I. Ferencz császár fényes kíséretet adott mellé. A kíséretben volt Ljubibratich nevű százados is, ki a Bánátban növekedett. Tíz év múlva Ljubibratich nevű brazí­liai tábornok jelent meg Magyarországban rokonai meglátogatására, kit aztán mindenütt nagy kitün­tetéssel fogadtak, mint a jelenlegi brazíliai császár nevelőjét. A fővárosban észtes Ferdinand főher­­czeg megkülönböztető tisztelettel fogadta Szegeden Legeditsch dandár­tábornok katonai díszszemlét is rendezett előtte. Szóval mindenütt kitüntették, míg végre kiderült, hogy a híres brazíliai tábor­nok egyszerű csaló, ki Ljubibratichnál szolgálat­ban lévén, ellopta öltönyeit és iratait s azokkal Európába szökött. Egy fiumei Bratich nevű hajós fia volt . Szegeden érte utól a nemezis. — Az irgalmas rend budai tébolydá­jában aligha van rendben minden. Legalább ezt sejtjük a hivatalos lap mai közleményéből, mely igy szól : Az irgalmas rend budai kórházának té­bolydás osztálya, melyben nagyobbára azon va­gyontalan elmekórosok közköltségén ápoltatnak, kik gy­ógyíthatlanok, de e mellett a közbátorság­ra nézve veszélyesek, e végre kiküldött belügy­minisztériumi tisztviselők által legközelebb várat­lanul megvizsgáltatott. A kiküldöttek bejárták az intézet valamennyi helyiségeit, megvizsgálták a kór­termeket és az összes felszerelést; meggyőződést szereztek a betegek kórállapotáról, ápolásáról, el­tartásáról, gyógykezeléséről, felügyeletéről; meg­vizsgálták a betegek számára készített étkeket és a kerenget; végül a tapasztalt egyes hiányok azonnali beszüntetését elrendelték, ez intézkedése­­ket a belügyminiszter úrnak bejelentették, ki a maga részéről a rend budai perjelét oda utasítá, hogy az elrendelt intézkedések foganatosítására szorosan ügyeljen. — Meghívás: Vas megyében a rumi kép­viselő választó kerületnek ellenzéki választó pol­gárai f. okt. hó 22-én, azaz a jövő vasárnapon d. u. 4 órakor Rába-Hidvégen a képviselő választás tárgyában közgyűlést tartanak. Mire a kerületbeli választó polgárokat van szerencsém tisztelettel m­eghivná. Kelt R. Hidvégen, 1871. okt. lökén Horvát György, a rumi kerület baloldali körének elnöke. — Halálozás. Koczianovich József köztiszteletben álló gyöngyösi gyógyszerész, az ottani dalárda elnöke, f. hó 17 én, — épen egyet­len fiának elvesztése után 10 napra — szélhűdés következtében elhunyt 54 éves korában. Temetése f. hó 19-én ment végbe, Béke poraira. — A székesfehérvári tanítóké­­pezdei póttanfolyamot, mint a hozzánk beküldött értesitvény jelenti, 148 tanító hallgatta. A póttanfolyam igazgató tanára Rák János vesz­prémi főelemi tanító volt. — Béla szepességi városban, mint táviratilag értesülünk, a múlt éjjel tűz ütött ki, melynek két ház, számos takarmánykészlet és ba­rom esett áldozatul. — A torok egyik járványa Csikszék­­ben oly mérvű, hogy e miatt például Cs. Somlyón az iskolák megnyitása székhatósági­ag betiltatott; s minthogy a járvány még folyton tart, nincs ki­látás arra, hogy a tanév legalább f. hóban kezde­tét vehesse. — Kettős esküvőről imák nekünk Tren­­csén megyéből. Kocsóczon az országosan tisztelt Marczibányi Antal birtokán f. hó 16-án ennek két unokahuga és két unokaöcse tartotta egy­szerre esküvőjét. A menyasszonyok Bossányi Olga és Rakovszky Sarolta ; a vőlegények Rakovszky Géza trencsénmegyei főjegyző és Vagyon István nyitramegyei aljegyző voltak. Násznagyok voltak Kubica Pál trencsénmegyei főispán és Justh Ist­ván a békésmegyei balodal egyik vezére. A nász­anya tisztét gróf Chorinsky Frigyesné viselte. Az egyházi szertartást az egybekeltek kivonatára Csi­­ky Gergely tornyai (Csanád m.) plébános végezte, és pedig, — a mi ezen a vidéken különösen jól esett — magyar nyelven. — Az esküvő, ámbár csak a családi körre szorítkozott, mégis fényes volt; legfényesebb s illetőleg legmeghatóbb volt azonban az ez alkalommal rendezett népünnep, melyen a helybeli és környékbeli földnép több százra menő iig tömegben vett részt, s melyben ki nem fogytak a szónoklatokból a mindig jó ur­nák ismert földesur és családja éltetésére. — Múltkori fölszólalásunk egy „Hotel garni“ felállítása ügyében nem hangzott el eredménytelenül. Kern úr, ki jó névvel biró vállal­kozó, ma megjelenvén szerkesztőségünkben, tudatta velünk, mikép tavaszszal egy kényelmesen beren­dezett és egyáltalán minden igénynek megfelelő hotel garnit szándékozik megnyitni az egye­tem szomszédságában, s e czélból már alkalmas helyiség után nézett. Ha lehetséges lesz, mindjárt eleve egy egész házat szándékozik átalakítani e czélra. A­mi a szobák árát illeti, gondoskodni fog, hogy 15 forinttól egész 25 frtig kényelmesen bú­­torzott szobák álljanak a fiatalság rendelkezésére, miután ő főképen erre számít. Földszint egy ol­vasó s egy társalgótermet szándékozik berendezni, hol lakói a nap minden órájában megfordulhatnak, díjtalanul használva újságokat, könyveket sat. Lesz földszint egy étterem is, hol jutányos áron kitűnő ételek fognak kiszolgáltatni. Vendéglőjét a tavaszi negyed kezdetén mindenesetre meg fogja már nyitni. Részünkről sok sikert kívánunk a vál­lalkozónak, s ez nem­­ maradhat el, ha solid alapon nyugvó vállalatot teremt. Ideje már concur­­rentiát csinálni azon emberek, a­kik most kényük-kedvük szerint csigázzák föl a bútorozott szobák árát. Egyáltalán ily hotel garni Pest min­den városrészében elkelne, mert lételük biztosítva lenne csupán azon idegenek által is, kik ke­reskedelmi ügyekben vagy ügyes-bajos dolgokban heteket kénytelenek tölteni a főváros méregdrága szállodáiban, olcsóbb lakás hiányában. — A Pesti Napló tisztességes anyóka létére nem restel ma beállni kortesnek a jogászok közé, amit mi már elvből sem helyeselhetünk, mi­­után az egyetemi ifjúság belügyeitől távol kellene magát tartania a sajtónak. Hadd válaszszon a jo­­gászság magának elnökét tetszése szerint, ehhez a „Napló"-nak semmi köze sincs, és mi csak a leg­főbb mérvben tapintatlan dolognak tarthatjuk, ha egy máskülönben elég higgadt lap nyilvános kor­teskedés által öntudatlanul szítani iparkodik az egyenetlenséget a tanuló ifjúság körében. Hanem miután a „Napló“ nem tartotta ildomtalannak egyik fiatal munkatársát ajánlani a segélyegyleti elnök­ségre, legyen szabad nekünk is kijelentenünk, hogy sokkal több önállóságot és függetlenségi ér­zetet tételezünk föl a jogászságban, semhogy a „Napló“ azon ifjú pártfogoltját választhatná elnö­kévé, a­ki egy, a kormány által kitartott lapba írogatott szorgalmasan czikkeket. A fiatalság, mely még ad valamit a független jellemre, és mely két­ségkívül kellőleg tudja méltányolni a subventionált lapok íróit, aligha fogja érdemnek tekinteni azt, ha valaki a kormány kezeiből kapta írói honoráriu­mát. A „Napló“-nak pedig csak annyit: Tu lá voulu George Dandin. — Nem mind arany, a mi fénylik; nem minden vasút jár gyorsan. A csabaiaknak legalább is száz okuk lehet a panaszra, mióta a n.­várad-csabai vonal megnyílt. Ennek a vasútnak olyan a menetrende, melyet kuriózum­képen is kö­zölni kell. Csabánál valóságos veszteglő intézet az indóház. Pestre akarsz onnan jönni. Kelj föl haj­nalba, 6 órakor, aztán megérkezel Csabára, de csak délután jön az a vonat, mely tovább visz onnan. Ha Pestről megysz, d. u. 1 órakor a vesz­teglő intézet hatalmába jutsz, s ott kell maradnod esti 9 óráig. Aradra akarsz sietni ? Minden siet­ség megtörik Csabánál, hol egy-egy vonatra 6—8 óráig kell várakozni. Egy orosházi lakos pa­nasza legjobban illustrálja­ azt a helyzetet, melyben most a környék áll a menetrend miatt. Míg a pesti postát Csabáról tengelyen szállították, Oros­házán a pesti reggeli lapokat még az­nap esti 5—6 órakor olvasni lehetett; most, midőn a moz­dony dübörög Orosháza alatt, csak másnap reggel 8—9 óra múlva pakkol ki a posta. — Vízvári Gyula, a debreczeni színház e jó tagja, közelebb vendégszerepelni fog a nem­zeti színpadon. A Csokonai ünnepélykor rendezett dísz-előadásnál ő vívta ki az egri nevet Kisfaludy Károly „Hűség próbája“ czímű vígjátékéban, mely­ben az udvari bohóczot humorteljesen személye­sítő. E vígjátékra egyébiránt a nemzeti színház igazgatósága figyelmét is fölhívjuk, ha Kisfaludy K. születésének évfordulatját ünnepli. Oly vígjátéki nyelv, milyenen az udvari bohócz beszél, nincs irodalmunk­ban. Csupa élet, telve talpra esett hasonlatokkal jóizű magyarsággal s az ötletek folytonos lánczo­­latával. — Egy magyar énekesnőt dicsérnek a párisi lapok, ki az olasz operában hódit. Neve Bujanovics Sarolta asszony. Hozzá teszik, hogy egy gazdag magyar család tagja. Jöjjön haza vagy fél-félévenkint havonkinti 3000 írtra. — Hymen. Tóvölgyi Titusz e napokban váltott jegyet Dapsy Vilma kisasszonynyal. — Uj szabadkőműves páholy. Be­regszászon „Világosság“ név alatt szabadkőműves páholy alakult. Alapszabályait a belügyőrség már helyben hagyta. — Gr. Eszterházy Antal ajánlatott tett a múzeumnak, hogy ha szívesen fogadják egyptomi régiségeit, oda ajándékozza. Természetes, hogy szívesen fogadják. Megemlítjük még itt, hogy az éremtár rendezésével foglalkozók 1871. június végéig 9743 darabot, melyek 2382 fajra oszlanak, írtak és rendeztek, így az eddig leírt és rendezett római érmek összes száma teszen 19,220 darabot, melyek 6764 fajt képviselnek. Az egyéb országos intézetek számára félretett kettősek szintén lajstro­­mozvák és becsomagolvák, és a mint az egész ró­mai éremkészlet rendezve leend, az országgyűlés­nek, mint a m. n. muzeum főgondnokának rendel­kezése alá fog bocsáttatni.­­ Egy szegény újságkihordó teg­nap este 5 óra után a nádor utcza és 2­ sas utcza közt elvesztett egy könyvecskét, melyben 31. frt készpénz és 9 db előfizetési nyugta volt. A be­csületes megtaláló kéretik azt Heckenast kiadóhi­vatalában átadni.­­ Az „angol királynő“ szálloda ét­terme tegnap este hangos zsi­­ókat, szerb népda­lokat és pohárköszöntéseket visszhangzott. Miletics kiszabadulását ünnepelték, kit Váczról deputatio hozott Pestre s a szerb nemzet nevében üdvözöl­ték és lakomáztatták a hotelben. Voltak ott még Montenegróból is, Bosniából is. Dr. Nenadovics (Pancsováról) üdvözlő a nemzet nevében a „legelső szerbet,“ a mártyr év után. Miletics legelőször is azt nyilatkoztatta ki, hogy nem a mártyrkoszorúért írta ama czikkeket, melyekért elítélték, hanem meggyőződésből. E meggyőződése ismeretes, s an­nak sugallata szerint tesz ezentúl is mindent al­kotmányos utón. Kéri elvtársai támogatását. A zsi­­d­óknak végehossza nem volt, mígnem a váczi fog­ház két lakója, Bényei István és Porutin üdvözlő sürgönye meg nem érkezett a „szerb nemzet elő­­harczásához.“ Dolge (Temesvárról) folytatta Mile­tics üdvözletét, kijelentve, hogy ma ünnep van az egész szerb nemzet közt, melynek Miletics gond­­viselésszerű férfia. A pohárköszöntések így folytak tovább, s tolmácsoltatott az üdvözlet több város és község részéről. Pancsován ez alkalomb­ól népünnepet akartak rendezni, de a hatóság nem adott rá engedélyt. Az egyetemnek most egy vak hall­gatója is van, egy szatraármegyei fiatal ember, ki több nyelvet beszél. Mindent csak vak d e után ta­nul s nem mindennapi elmebeli tehetséget árul el. Költeményeket is ir s ezekből néhány már megjelent a lapokban. — An. szombati honvédemlék le­leplezésének e hó 17-én a legszebb idő kedvezett, s nagyszámú közönség jelenlétében folyt le. Az emlék leple lebontatván, fehérbe öltözött le­ánykák koszorúkat tettek s virágokat hintettek ta­lapzatára. Ujházy L. n.­szombati ügyvéd pedig beszédet tartott, melyben különösen az ifjúságot lelkesítette a hazaszeretetre. Erre Reischel az emlékbizottság elnöke köszönetet mondott a város­­rosnak, illetőleg Szalay polgármesternek, ki meg­ígérte ezen emlék őrzését és becsben tartását. A honvédemléken a következő két felirat olvasható: „Nem e kő, tetteitek hirdetik dicsőségteket. Az 1848-ik évi decz. 16-iki nagyszombati ütközetben elvérzett honvédek emlékének e város és vidéke 1871.“ A leleplezést lakoma követte, melynél szá­mos teast mondatott. Este tánczvigalom rekeszté be az ünnepélyt. A diszlövészet, melyet a nagy­­szombati lövészegylet ezen alkalomból rendezett s melyben több vidéki lövészegylet is részt vett, szintén fényesen sikerült Összesen 4363 lövést tettek s a 100 frankos első jutalmat Liebenfreund Béla nagyszombati városi aljegyző nyerte el. — Tűzvész. A napokban Bőcsön (Vesz­prém megyében) nagy tűz pusztított, mely a tem­plomon és iskolán kívül 175 házat hamvasztott el. Most 225 család nyomorog. A „Vörösmarty Mihály“ czim alatt a pozsonyi német színpadon közelebb egy dramo­­lettet adnak elő, melyet Marbach Ernő irt. Jobb szeretnék, ha Vörösmarty valamelyik drámáját adnák ott elő magyar nyelven. — Tolvajlás a szegedi postán. Sze­geden egy aranyműves egy dobozkában 200 frt értékű gyémántköves gyűrűt küldött innen Bécsbe. A doboz meg is érkezett rendeltetése helyére, ha­nem üresen; a gyűrű eltűnt belőle. A föladó érte­sülvén a sikkasztás, helyesebben tolvajlás felől, azonnal följelenté a dolgot a királyi biztos­ságnak. — Városi cseléd­hivatal. Minthogy e hivatal legközelebb életbe lép, a tanács a közönség tájékozására­ egy hirdetményt tesz közzé, melyből kiemeljük : 1. A cselédhivatal személyzete hivata­los működését nov. 1 én (hattér 4 sz. a.) kezdi meg , itt deczember 31-ig minden cseléd tartozik magát bejelenteni; 2. minden egyén, ki Pesten szolgálatba lépni kíván, a cselédhivatalnál 24 óra leforgása alatt jelentkezni tartozik, hol önigazolás után cselédkönyvvel látják el; a cselédhivatalnál a szolgálatváltoztatás alkalmával is kell jelentkezni; 3. cselédkönyv nélkül szolgálatba lépni tiltatik ; 4 oly gazdák, kik az évnek csak egy részét töltik a fővárosban, vidékről hozott cselédeiket nem köte­lesek bejelenteni; 5. jövőre cselédszerzés hatósá­gilag senkinek sem adatik ; 6. az engedélylyel bíró cselédszerző magán­intézetek tulajdonosai köte­lesek az általuk elhelyezett, illetőleg náluk jelent­kező cselédekről a hatóság által előírt könyveket vezetni, ezeket a cselédhivatalnál hetenkint bemu­tatni, s oly cselédet, ki a cselédhivataltól nyert szolgálati könyvvel nem bir, sem könyveikbe be­vezetni, sem ajánlani nem szabad. — 7. A gazdá­nak más gazdához szegődött cselédet a szegődés ideje alatt felfogadni, a cselédnek pedig máshoz szegődni nem szabad. — Valami a tegnapi városi közgyűlésről.Pestvá­ros ama hazafias áldozatkészségéről, mely által tagnapot emlékezetessé tette, megajánlván egy pesti népszínház részére a szükséges telket, a leg­nagyobb elismeréssel szól a sajtó összes közlönye ép úgy, mint minden társas és magán kör. Széber Mihály volt az egyedüli, ki a városnak ez ügy körül óvatosságot ajánlt, nem ügyszeretet hiányá­ból, hanem azon tartózkodásból, mely mindig jel­lemzi azokat, kik otthoniatlan talajon érzik magu­kat, s támadást várva, a védelem készülődéseinek befejezésére sohasem látják eljöttnek az időt. Em­lített „ellenségeket“, kiket számításon kívül hagyni nem lehet. Említi, hogy 61 és 66-ban a német igazgatók deficitjei miatt fölmerült kellemetlensé­gek folytán Pest városa kijelentette, hogy minden színházügyet magán­ügynek fog tekinteni. A népszínház mellett támadt közlelkesedés ellenére pe­dig az eszélyt állította. Mondjuk, nem ügyszeretetlenség szólt Szé­­her úrból, hanem szólt a tartózkodás, és meg va­gyunk győződve, hogy vannak elegen a főváros­ban, kiknek nyelvéről vette le a szavakat. De a tartózkodás hasonló szavait mentül ritkábban óhajt­juk hallani, mert az ily szavak, az ily nyilatkoza­tok hozzák meg azok étvágyát, kiket Széher úr ellenségeknek nevez ; s ha az ily szavakat tett követi, mint követte eddig számtalanszor, ne cso­dálkozzunk, hogy mi hozzuk a rövidebbet, mert azok az „ellenségek“ így oly nagy úrrá lesznek, kikkel nem jó egy tálból cszeresznyét enni. Széher úr bizonyosan a német elemre muta­tott. De hát nekünk mindig meg kell hunyászkod­­ni előtte? A népszínház ügye miatt kiejtett egyetlen szó sem hangoztatta, hogy mi épen a német elem megerősítésére igyekszünk tenni, sőt inkább teljes határozottsággal kimondatott, hogy nekünk a német elem miatt kell okvetlenül népszínház Pesten. Miért titkolózni, hogy nekünk terhünkre van már az uralom, mely a főváros lakosságának egy részét oly helyzetbe hozta, hogy ime ép azok, kik óvakodók és eszélyesek akarnak lenni, ellen­ségnek nevezik. Mi azonban akarjuk, hogy inkább testvérek legyünk, s osztozzunk meg szépen. A németeknek van oly színházuk, melyben minden genre egyesül, van számos mulatóhelyük, a ma­gyar elem részére pedig nincs, csak a nemzeti színház, a­hol szórakozhat. Legnevezetesebb Széher úr felszólalásának az a része, hol emlékezteti a várost, hogy már egyszer a színházi ügyeket magán­vállalkozásnak tekintette. Ekkor és ekkor tette ezt — a német színházzal szemközt. Széher úr fölött úgy látszik annyira hatalmat vett az „ellenségtől“ való féle­lem, hogy még a gondolattól is megijed, mert a város akkori meg akkori határozatához következetlen ta­lál maradni, s ha nem is a színház fölépítésére, de más segélyezés képen majd néhány száz forin­tot ad. Milyen furcsa ez­ Pestnek Budának évek hosszú során keresztül színházai voltak, melyek­ben mint városi színházakban hatodrendű német színészek tanyáztak állandóan. Mikor eljött az óhajtott idő, hogy e nyűgöt (mely bármily fényes lett volna is a művészetre, de mégis nyűg maradt volna a magyar főváros­nak) Pest és Buda egymásután lerázzák, s meg­szabaduljanak a ferde viszonytól, melybe a nyomo­rúságos idők döntöttek, sietett le is rázni; és most Széher úr mint nevezetes határozatot említi ezt, holott az egész nem más, mint az, hogy Pest városa nem akart a német színészet gyámola lenni, nem akart, mert e színészet botránykő volt nem­zetiségi és művészi szempontból egyaránt. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy Pest városa sem positív, sem negatív kötelezettséget nem vállalt említett határozatával a német színé­szet érdemében, s nem is áll útjában semmi, hogy­­ a fővárosi magyar színészet ügyében annyit tegyen TÁVIRATOK. Prága, okt. 19. (Az Ellenőr távirata.) A „Politik“ reggeli és esti kiadása Bécsből vett utasításra lefoglaltatott a Beustra szórt rágalmak miatt, melyekre nézve a császár maga is megbotránkozva kérdé, hogyan lehet ily czikkeket tűrni. Bécs okt. 19. (Az Ellenőr távirata) Az „Oesterr. Journ.“ szerint Andrásy gr. azt tanácsolta a császárnak, hogy Hohenwarttal a netaláni differentiák elegyenlítése végett előleges értekezés tartassák a nagy minisz­tertanács megtartása előtt. — Tegnap a két miniszterelnök a császár elnöklete alatt az egész kiegyezési politikát vitatás alá vette. Ma két órakor nagy minisztertanács, melyből a kiegyezési politika uj erővel fog kibon­takozni. Bécs, okt. 19. (Az Ellenőr távirata.) A N. fr. Pr. konstatálja, hogy ő részéről a belkrizis fe­nyegetően kedvezőtlen lefolyásától tart. Zágráb, okt. 19. (Az Ellenőr távirata.) Rakoviczában eddig már tizenkét rögtönbi­­rósági halálitélet mondatott ki . Manjavá­­ban ma nagy népgyűlés volt, hogy küldött­­ségileg kegyelmet kérjenek a félrevezetettek számára. — Az „Obzor“ ma ismét lefoglal­tatott. Linz, okt. 19. (Az Ellenőr távirata.) A szririai és olasz-tirol városok községi képviseleteit a mi­nisztérium feloszlatta s kir. biztosok által fogja igazgattatni e városokat. Bécs, okt. 19. (Az Ellenőr távirata.) A minisztertanács csak holnap határoz. — Hohenwart állása erősen meg van ingatva; Schäffle elbocsátása igen valószínű. Prága, okt. 19. (Az Ellenőr távirata.) Itt mindenfelé az a vélemény, hogy a ki­egyezés hajótörést szenvedet­t. Az or­szággyűlési bizottságban ülésezett német tagok a törvényellenes bizottsági választások ellen tilta­kozva lépnek ki. — 125 német joghallgató táv­sürgönyt intézett a közokt. miniszterhez, melyben kijelentik, hogy Krainz tanár előadásai tudomá­nyos művelődésüket gátolja, s kérik a polgárjogi és bányajogi német tanszékre Schneider főbánya­tanácsos neveztessék ki. Bécs, okt. 19. (Az Ellenőr távirata) A „Ta­gespresse“ kiemeli, hogy miután a cseh lapok a kiegyezésből egyetlen tottát sem hajlandók engedni a conflictus a birodalmi egység és a Separatismus közt egész élességében forog fen. Berlin, okt. 19. (F r­a­n c­z­i­a - p­o­r­o­sz szerződés.) A Bismark hg. Armin báró és Pouyer- Quertier közt f. hó 12-én megkötött egyez­mény a további hat departement kiürítését, vala­mint az el­ass- lotharingiai vámviszonyokat illető­leg, melyek külön megállapodás következtében egymástól elválaszthatlanok úgy, hogy bármelyik­nek hatálya a másik elismerésétől feltételeztetik — a következőleg hangzik: Előbbi kimondja Aisne, Aube, Cote-d’Or, Fel­ső Somme, Doubs és Jura departementek kiüríté­sét s a megszálló hadak létszámának a szerződés aláírásától számítandó 15 nap alatti 50.000 főre menő leszállítását. Francziaország a negyedik fél­­milliárdot, valamint 150 millió kamatot 1871. jan. 15-étől ugyanazon évi május 1-éig 14 napi rész­letekben lefizeti. A részletek nem fizetése esetén a most nevezett departementek ismét megszálltnak E departementek katonai tekintetben semlegesek maradnak, s Francziaországnak csak épen a rend fentartására szükséges katonai erőt lehet azokban tartani. A szerződés jóváhagyása 8 nap alatt meg­történik. Az elsassi vámviszonyokra vonatkozó egyez­mény határol­za­: Az Elsass Lothringiában gyártott áruk vámmentesen bocsáttatnak be Francziaország­­ba és pedig f. évi sept. 1-étől decz. 31-éig tel­jesen vámmentesen; 1872 jan. l étől jun. 30-áig egy negyed és 1872 decz. 31-éig fél vám mellett, kivételt képeznek a táplálkozási áruezikkek. Ha Francziaországban új adók vettetnének a nyers­anyagokra és festékekre, melyekre az elsass -lotha­­ringiai iparnak szüksége van, ezektől a megfelelő pótvámok szedhetők. Franczia termékek, melyek Elsass-Lotharin­­giában dolgoztatnak fel, vámmentes bevitellel bír­nak,míg a feldolgozott gyármányok Francziaországba ismét visszatérve, a megfelelő vámot fizetik. Fran­czia termékek, melyek Elsass-Lotharingiában a gyártmányok elkészítéséhez szükségesek 1871 decz. 31-éig vámmentesek, 1872 jun. 30-áig egynegyed és 1862 deczember 31-éig fél vámot fizetnek. Az ezen szerződés érvénybe lépéséig az illető ter­mékekért fizetett vámok visszaadatnak. A csalások meggátlása végett Elsass-Lotharingiában tisztelet­beli syndikátusok és keresk.­kamarák állíttatnak fel. A háború előtt vagy alatt kötött szállítási szerződések az e szerződésben biztosított vám­­mentességet élvezik, ép úgy a franczia termékek, melyek ugyanazon idő alatt Francziaországban megrendeltettek. Németország Raon-Les-Seaux, Raon-sur-Plei­­ne, Igney községeket és Avricourt járás egy részét átengedi Francziaországnak.­­ A gyári és ke­resk.­jelekre vonatkozó franczia-német szerződés ismét életbe lép. Bécs, okt. 19. A mai minisztertanács eredmé­nyét feszülten várják. Bécs, okt. 19. A „Volksfreund“ Rauscher bibornok egy iratát közli, melyben ez hivatkozva az államtörvényekre kéri a közokt. minisztert, há­rítsa el az ókatholikusok visszaélését a Salvator­­kápolnával, mint a­mi nyilvános jogsértés; to­vábbá egy második levelét is hozza e lap a tá­bornoknak a közokt. ügyét tagadó válaszára, mely­ben a kormány be nem avatkozását és annak ve­zedelmes következményeit fejtegeti. Berlin, okt. 19. A hírlapoknál alkalmazott betűszedők felmondás nélkül beszüntették a mun­kát, mire a nyomdászok 33%-kos fizetés feleme­lést engedélyeztek feltartván az utólagos közös védintézkedések megtételének jogát. München, okt. 19. A szabadelvű kerületi egy­letek gyűlése elfogadta azon resolutiót, hogy az osztrák-németek iránt rokonszenvét fejezi ki. Berlin, okt. 19. Rosetti román állambiztos tu­datja, hogy a bukaresti választott biróság a Strauss­­berg-féle vasúti engedélyt megszüntette s utal az 1871. jul. 17-ki törvény határozataira, melyek a kötvénytulajdonosoknak az ítélet közzétételétől szá­mítandó 30 nap alatti részvénytársasággá alakulá­sát hagyják meg. Kragujevacz, okt. 19. Az elfogadott budget 357­ millió jó plaster bevételt tüntet el, melylyel szemben a kiadás valamivel több mint 35 millióra van számítva úgy, hogy a fölösleg 246.000 jó piaster. Prága, okt. 19. A „Politik“ mai számai le­foglaltatlak. — A nagy­birtokosok azon javaslat­ban állapodtak meg, napoltassék el az országgyü­­lés, ha a pénteki ülésre a leirat le nem érkezik. Konstantinápoly, okt. 19. Ristic szerb képvi­selő Odessába utazott Milán fejedelem elébe; a portán elégedetlenség uralt a szerb fejedelemnek az orosz czárral való összejövetele miatt. Kontantinápoly, okt 19. A cholera-járvány, mely már egészen eltűnt, Haskoiban, az arany kürtnél ismét jelenkezik: szombat óta 60-an hal­tak meg benne s ezek közt 10 angol. Smyrna okt. 19. Az „Impartial“ egy iratot közöl Bagdadból, mely szerint az éhhalál és a zsarolások a persa népet lázadásra ingerük: a felkelők már urai is Mesc­hednek és Schirasnak, a mennyit tetszik, akar és jónak lát. Pest város hatóságának ma ép úgy hatalmában állhat adop­tálni a magyar színészetet, mint hatalmában állt adoptálni a németet, s mint hatalmában állt sza­­kitni vele. Széher úr figyelmeztetése ama bátortalanság kifolyása, mely a fővárosban annyira ártalmas a magyarságnak, s mely az önbizalom hiánya, be­hívása a Bécsből jött­­annak, hogy Pest nemcsak német, de nem is lehet más , és csöndes, mélabús kétségbeesés a magyar elem életrevalósága fölött. Ugyan lépjünk ki már abból a töprenkedő védel­mi állásból, hol csak akkor érezzük tételünket, ha ütni kezdenek. közgazdaság. 111))! — A keskenyvágányu vasutakról egy munkálat jelent meg Bécsben Lehmann és Wentzel kön v­­árosoknál Nör­dling W.-től az osztrák keresk. minisztérium tanácsosától. A keskenyvágányu rend­szer alkalmazását csak a Il-rendis, azaz vicinális vasutakra kivánja alkalmazni.­­ A nemzeti bank heti kimutatása okt. 18- ról: bankjegyforgalom 326.846,440 frt, a bank kö­vetelése a jelzálog utalványüzlet bizományi ellá­tásából 309,352 frt 49 kr. Fedezet: érczkész­­let 141.864,745 frt 36 kr, érezpénzben fizetendő váltók 10.312,733 forint 74 kr, a bank tulajdonát képező államjegyek 1,049,039 forint, leszámítolás 135.514,532 frt 78 kr, kölcsönök 40.109,800 frt. Földteherm­. kötv. beváltott szelvényei 8.144,800 frt. A múlt heti kimutatáshoz képest a leszámitolás jelentékeny növekedése mutatkozik 1.938,559 frt 49 krral, míg a lombard 171,200 frttal csökkent. A bankjegyforgalom 699,900 frttal, az­ érczkész­­let 1.796 004 frt 33 kral emelkedett, mig az ércz­­váltók 1.302,360 frt 58 krral, az államjegyek 64,076 frttal csökkentek. A bankjegy tartaléka ez idő szerint 15 millió és az államjegyeket is bele­értve 16 millió frt. Pesti börze és garnncsarn­ok. Pest. oct 19. É r t é k ü z l­e t. Az üzérkedés­ papírokban ma csekély üz­let volt, miután a még mindig nem tisztult helyzet mellett Pécsben a speculatio tartózkodó állást foglalt; a hangulat azonban egészben véve szilárd volt és némely iparpapir ma­gasabb árfolyamokon vásároltatott. A déli tőzsdén magy.­a­o­r­s­j. 97, m. földteherm. 798­z-et kött­etek. Pán­kok közöl magy. hitel ill.osztr. hitel 288,3­­60, franco­­magyar 9­1/2, pesti iparbank 500-al jött forgalomba. Buda­pesti t­a­k­a­r­é­k­p. 175 és 175Vj- el adatott. Iparpap­i­­rok közél salgó­tarjáni kö­zénk. igen kedvelt, 130 s 131 -el vétetett, Gechwindiéle szeszgyár 199 és 201, Drascheféle téglaérzete 126, bőrgyár 104-el fizetettett. Valuták vala­mivel lanyhábbak, 20 f­áncosok 9.43Vj, porosz p. n. 1.76'/si London 118.10, Frankfurt 998/*­Gabnaüzlet. Búzában a kínálat és vételkedv ma egyaránt gyenge volt, a forgalom csekély, az árak alig tarthatók. Mintegy 15,000 mázsa kelt el. Usance-búza nov - dec. 6.75 és april-máj. szintén 6.75. Rozs szilárd. Árpa változatlan. Zab kész áruban üzlet nélkül. Szállításra nov­­dec. 2 frt 2*/a kr. dec jan. 2 frt 15 kr. Kendermagból 700 mérő 60 m­s 3.35-et adatott el Kivonat a hivatalos lapból . Árverezések: Abda (Györm ) nov. 27 s dec 27. Tóth Eszter telke (1470 frt b­r.) — Sá­gh (Györm.) nov 27 s dec. 27 Nagy János s Vankovics György két háza s két szőleje (610 frt k­­.) P - 1 4 n k - --- -. Vr l­.. 1, k»s,..*»fl..,. Ottomány (Bikásm.) nov 16 s dec. 18 gr. Csáky Rosalia összes ingó­s ingatlan vagyona. — T-Szar­vad (Közép­­szi Inokm) nov 20 s dec. 20. a város ingatlan javai. — Kis Kun Laczháza nov 20 s dec. 20. Ba­ki Sándorné fekvötségei (830 frt b. é.) — V­e­z­e­k­é­n­y (Po'S 'nym.) nov 23 dec. 28. Soós Gáspár telke (3055 frt b. é.) — B­ö­ö­s (Pozsonyi n.) nov 21 s dec. 21. Badó István úrbéri állo­mánya (1430 frt b.) — Eperjes nov. 20 s dec. 21 Woll­­ner Ignácz zsellér birtoka (1000 frt b. é.) — Szeged nov 9. a kövezetvámszedési s a lebérszedési jog. — T­é t é n­y nov. 14 s dec. 15. Hecht Ferencz s neje háza s három sző­leje (4100 frt b. é.) — Szeg­szárd nov 14 s dec. 14. Bádi Korra István háza s tőrdéi. — Gy.-Püspö­ki (He­vesül.) oct 24 s nov. 24. Krakóczi Teréz s Mária ingatlan­­ságai (850 frt b. é.) — Eger oct. 30 s nov. 30. Mátyási János hagyatéka. — N.-F ö d é m e­s (Pozsonyi n.) Szabó Mi­hály, Kolisch Károly s Antonia két nagy telke (3796 frt b. é.) — Pest (király n. 25.) oct. 30. d. n 3. Ka­án Henrik ingóságai. — N.-F­en­tös nov. 15 . dec. 15. Loboncz Gui­­­goria ingatlanságai (650 frt b. é.) — Valkaja (Ungm.) nov. 17. Fucskó Iván ingatlanságai (156 frt b. é.) Csődmegszüntetések. Zemplénm. részéről a mádi lakos Burchardt ellen nyitott csőd beszüntetett. — Győr­­város részéről a Schlesinger Miksa ellen nyitott csőd be­szüntetett. Pályázatok. A sóovári jószágigazgatósághoz nov 15-ig két erdőhivatali tiszt állomásra. — A polenai (Beregm.) postamesteri állomásra két hét alatt a kassai postaigazgató­­s­ághoz. — A kassai p. v. igazgatósághoz két hét alatt egy adóhivatali tiszti állomásra. A bécsi börze távirata oct. 19. 5 perc. Metaliques 57.35. 5 perc. nemz. köles 67.80. 1860-ki állami köles. 97.30 Bankrészvény 769. — Hitelrész. 289.—. — London 118.30. — Magyar földteherm. 79.—. — Temesvári 78.-----­Erdélyi 74.25. — Horvátorsz. —.—. — Ezüst 118.10 arany 5.66, Napoleonhor 9.421­2. Vízállás és időjárás. Fest. oct. 19. 4­­4" O fölött felhős Pozsonyban oct. 18 3‘ 0“ száraz. Máramaros-Szigeten oct. 17. 1' 9“ száraz Szathmáron oct. 17. 1' 0'* száraz- Bérlet //Al», 121. sz. NEMZETI «I SZÍNHÁZ. Pest, pénteken, october 20-án. 1871. Tartuffe. Vígjáték 5 felvonásban. Irta Molliére. Ford. Kaczinczy G. Személyek : Pernellené asszony, Orgon anyja — Pzathmáry L. Orgon, Elemire férje — — — Szilágyi, El­mire, Orgon neje — — — Prielle Corn, Damis, Orgon fia — — —­ — Nádasi. Mariána, Orgon leánya — — — Helvey L. Valéré — — — — — Nagy, Cleant, Orgon sógora — — — Komáromy, Tarnuffe, szenteskedő — — — Szerdahelyi. Dorina, Mariána komornája — — Lendvayné. Loyal úr, törvényszolga — — — Sántha. Rendőrbiztos — — — — Pintér. A színhely Párisban, Orgon házánál. Kezdete 7 órakor. Felelős szerkesztő : Csernátony Lajos. A legelegánsabb férfi és gyermek dísz- és utazó ruhák A Magyarország 3 legnagyobb férfirnbaraktárában GRÜNBAUM és WEINER magyar kir. udv. szabók Pesten. I. Deák-téren az evang. templom átellenében. I. Hatvani-utcxai és országút szegletében, a Zrínyi Kiváltás átellenében. Hl. A régi színháztér fe felé buk­tan, a „Magy. kir." cs. száll. átellenében. Megrendelések a legpontosabban teljesítetnek. _____Testhez nem jól álló ruhák kicseréltetnek.

Next