Ellenőr, 1872. április (4. évfolyam, 78-101. szám)
1872-04-03 / 78. szám
debreczeni lakos saját, továbbá Etelka, Leopold és Anna nevű gyermekei vezetéknevüknek „Csaplaki“-ra kért átváltoztatása megengedtetett. Hírek. Pest, ápr. 2. — Az ünnepek alatt átalában igen szép tavaszi idő volt. April első napján ugyan jelentkezett az áprilisi szeszélyesség, szél és hűvösebb légmérsékletben, de nem bírt semmi befolyással sem a gellérthegyi búcsú népességére, nem pedig a másnapra. Az idő egyszerre májusi lett, a pázsit mindenütt üde, s a fák rügyei gyorsan hasadnak. Napsütötte részekben az orgonafáknak már lombja van. Ily időjárás mellett nem csoda, ha sokan kívánkoztak a szabadba, s vasárnap a zugliget első vendégcsoportjait látta. A városliget, Újpest és Kőbánya szintén látogatott volt, a pesti Dunaparton folyvást hullámzott a sétálók tömege. Hétfőn délután a Gellérthegy olyan volt, mint a hangyaboly. Csupa nyüzsgés lepte el. Az alatta közlekedő két propeller minden fordulatnál az elmerülésig megtelt. E két hajó e nap 694 ftot keresett , krra szállítva az átkellési dijat. A rudasfürdő alatt ugyanis 5000-en mentek át Pestről s 3000-en jöttek vissza, a Sárosfürdőnél 2620 kelt át Budára, vissza pedig 1000-en használták. A hegyen most is szokott tarka-barka és zsibongó élet volt, mézes-kalácsos sátrak, rögtönzött bor és sör mérések körül verkli, duda és harmonium mellett. A narancs, tojás, alma, zsemle stb. dobolása most már egészen elmaradt, miután szigorúan tiltva van. — Liszt Ferencz már eltávozott Pestről, s őszig távol marad. Tisztelői vasárnap este fényes lakomán búcsúztak el tőle, mely a „Hungária“ termében folyt le. A főrangú hölgyvilág is számosan volt képviselve, s a háziasszony tisztjét gr. Széchenyi Imréné teljesíté. A lakoma derült társalgás közt folyt le, s a toasztok sem hangzottak minduntalan. Összesen hatan emeltek poharat, a legtöbben Lisztet éltetve. Némi magyarosb szellem volt ez estélyben, mint ott szokott lenni, hol pesti zenészeink összegyűlnek. Vacsora után Marek és Sipos urak négy kézre a Rákóczy-indulót játszották, majd Liszt ült le, s előbb Mihalovics Ödönnel ennek „Szellemek hajója“ czímű zenedarabját, aztán pedig két Schubert-féle átiratot játszott el. A jelen voltak gyönyörrel hallgatták, s viharosan megtapsolták. Liszttől azzal az óhajtással búcsúztak el, hogy jövő évben egy országos zeneakadémia élén üdvözölhessék. — A nemzeti színház húsvéti előadását legkevésbbé sem azért említjük meg, hogy „Az ezredleány“-czímű gyarlóságot adták elő, vagy hogy mert Blaháné játszott és énekelt nem valami nagy eredetiséggel Marcsa szerepében , hanem mert a nyugdíjintézet és színházi segélypénztár javára adták elő, és egy tehetséges vidéki színész, Tóth Soma is játszott benne. Közönség nagy volt, s a jótékony czél eléggé gyarapodott. Tóth Soma az udvarmestert játszó. Ügyes, otthonos színész, de sokkal többet ad a külsőségekre, a vastag vonásokra, mintsem a kedélyre. A királyi család szombaton este egy kis sétát tett Budán. Minden szolgálati kiséret nélkül jelentek meg a gőzsiklónál, s azon leszállva az Albrecht-úton mentek végig. Később ismét a gőzsiklón tértek vissza. — Gizella főherczegnő tegnap Hauser Natalia zongoraművésznőt hivatta magához, f elismerésül díszes medaillonnal ajándékozta meg. Hauser Natalia ugyanis közelebb több ízben zongorázott a főherczegnő előtt. — Dohány és szivargyárt fognak fölállítani Szomolnokon. A terézvárosi jobboldal is szervezkedett ápril 1-je napján. A gyűlés a lövöldében folyt le, s a főszóvivők voltak : Maszák Hugó, Tenczer Pál és Bródy Zsigmond. Elnöknek Beliczay Imrét választották, ki három hét előtt a reformpárt csalogtató harangját kongatta. — A deák-utczai gyilkossági merénylet elkövetője, Bors László, tegnap este meghalt a Rókus-kórházban ama sebek következtében, melyeket öngyilkossági kísérlete alkalmával szenvedett. — Szerelmi dráma. A Gellérthegy alatti házsorban és a közel fekvő sárosfürdőben folytak le a következő véres epizódok nagycsütörtökön. Egy alkusznak, ki már túl van élete delén, hosszabb idő óta viszonya volt egy özvegy asszony leányával, P. Katalinnal, de e viszony az utóbbi időben már felbomlott, s P. Katalin jegyben járt egy asztalos legénynyel és a menyegző a húsvét utáni napokra ki is volt tűzve. Csütörtökön az alkusz ismét megjelent P. Katalinnál, s ajánlatot tett a kisasszonynak, hogy béküljenek ki. A válasz azonban elutasító volt. Ekkor a haragra lobbant ember torkon ragadta a leányt, hanem a zajra anyja is berohant a szobába. Az elutasított szerelmes most egy revolverből háromszor lőtt, kétszer a leányra s egyszer az anyára, és megsebzette mindkettőt. Szerencsére azonban egyik lövés sem okozott mély sebeket. E véres tett után az alkusz elfutott s egyenesen a sárosfürdőbe ment, hol a 10-ik számú fürdőben a revolverben levő három töltéssel akart véget vetni életének. A zsebpisztoly kicsinysége okozhatta, hogy egyetlen lövés sem lett halálos, s a golyók a bordákban fenakadtak. Midőn rátörték az ajtót, nejét óhajtotta látni, azonban egyenesen a kórházba szállították, hol most ápolás alatt van, s később törvényszék elé állítják. — A Pesti Napló szombat reggeli számának nyílt terében egy nyilatkozat jelent meg Komáromy Györgytől, melyből átvesszük a következőket: „Keglevich Béla grófnak tökéletesen igaza volt, midőn megczáfolta a hírlapok azon közlését, mintha én ellene léptem volna fel követeléssel. Nekem Keglevich Béla gróf ellen követelésem nincs, őt tehát perrel meg sem támadhattam.“ — A reformpárt közlönyeképen megindult a „Testvér“ czimü napilap, gr. Csáky Gyula szerkesztése mellett. Hírei közt olvassuk, hogy József főherczeg neje áldott állapotban van, és hogy a trónörökös mostantól kezdve vagy két évig állandóan Magyarországban marad s itt folytatja tanulmányait. — Blaháné orgánumának vége van. A „Reggeli Lapok” ápr. 1-sejére megszűntek. — A borsod-miskolczi kiházasító egylet elnöke táviratilag azt tudatja, hogy az a hír, mintha az egylet működését a kormány betiltotta volna, alaptalan. Kívánatos, hogy a kormány minél gyorsabban járna el ez ügyben, melyhez oly sok szegény ember érdeke fűződik. — A zenekedvelők egylete ehó 6-án nagy hangversenyt rendez az egyleti tagok részére. A műsor következő: „Az utolsó alencetag“ nyitánya Cherubinitól, zenekarra; — „Dalra magyar“ Mosonyitól ének és zenekarra; — Intermezzo és Giga, zenekarra Lachner Ferencztől; — Hertelendy huszárindulója, ének és zenekarra Mosonyitól. — Műkedvelői előadás volt Lőcsén márczius 25-én jótékony czélra a megyeház termében. Részt vettek benne egytől egyig Lőcse legmagyarobb köreinek tagjai, de azért nem lehetett hallani egyetlen árva magyar szót sem. A főszereplők voltak Pallag Győző polgármester, Flittner Frigyes városi főjegyző, Matyasovszky Gábor aljárásbiró, Sváby Imre honvéd főhadnagy, Sváby Frigyes megyei levéltárnok. Ha ez urak is a német elem szószólói, akkor aztán ne követeljük, hogy a német elem is magyarosodjék. — Fogal Vassy Mihály erdélyi püspök 1500 írttal járult az egyházmegyéjében levő kántortanitók nyugdíj alapjához. — A redout bérlője által táncz-zenére hirdetett pályázatban a nyertesek: Otmár Zoltán Bécsből csárdással, Büky Gyula keringővel Pozsonyból és Sloffer Károly polkával Pécsről. — Megczáfolják a hírt, mintha Beecker-Stowe asszony meghalt volna. Csak beteg volt, de már jobban van. — A Tompa sir emlékére Rozsnyón rendezendő bazár részére már megindultak az adakozások, s biztos remény van, hogy a kegyeletes czért a legszebb siker fogja támogatni. — A lengyelek hazájuk szétdarabolásának százados évfordulójaalkalmából nagy gyűjtéseket rendeznek a népnevelés elősegítésére. E czélra Lembergben bizottság alakult, mely magyarországi megbízottjává Galembrski Lászlót tette, ki most felhívja a köztünk élő lengyeleket, hogy vegyenek részt a nagy nemzeti műben. Az adományok Wierzbicki Longin úrhoz (Pest, papnövelde utcza 1. sz.) küldendők. — A terézvárosi ellenzéki választók felkéretnek, hogy áprili án (szerdán) esti 6 órakor a Népkör helyiségében megjelenni sziveskedjenek. — A svájczi leányok Magyarországon. Pár hó előtt végig járta a magyar lapokat a „Journal de Fribourg“ azon híre, hogy a svájczi szövetségtanács közrendeletileg eltiltotta a svájczi nevelőnőket, magyar családoknál kínálkozó állások elfogadásától. Külügyérségünk a hír fölmerültére azonnal lépéseket ten a svájczi szövetségtanácsnál s azon fölvilágositást nyerte, hogy az érintett körrendelet csak a svájczi nők, részlelkü ügynökök általi elcsábittatásának megakadályozására s egész átalánosságban bocsáttatott ki, s hogy abban semminemű utasítás nem foglaltatik, mely svájczi nőket magyar családok körében leendő alkalmaztatástól visszatartana. — A m. tud. akadémia mai összes ülésében Szigligeti Ede mint előadó felolvassa a bíráló bizottság jelentését a Karácsonyi-pályázatról. A beérkezett 15 pályamű közül (melyek neveit s jeligéit annak idején közöltük) a bírálók egyet sem találtak méltónak a díjra, s igy a Karácsonyi-pályadíj ez évben nem fog kiadatni. Vannak ugyan a pályamunkák között egyes, de csakis némely tekintetben jó és figyelemreméltó művek is, azonban önálló becsűnek egy sem mondható, nyolcz pedig absolute rész. — A jeligés levelek elégettetvén, Arany János fölolvassa a Marczibányi alapítványból kitűzött nyelvtudományi pályázatra i. é. márcz. 31-ig beérkezett pályamunkák czimeit s jeligéit. Összesen csak kettő érkezett, u. m.: I. A magyar nyelvújítás óta divatba jött idegen és hibás szólások birálata, tekintettel az ujítás helyes módjaira. Jelige: „Unsere Sprache ist auch unsere Geschichte.“ (Grün) — Az Estván-per Bécsben nagy feltűnést okoz mint átalában minden, ami a felsőbb osztályok chronique scandaleuse-jében foglal helyet. E per, melynek színhelye Bécs volt, annál érdekesebb, minthogy a vádlott Estván Bélén név alatt a székváros felsőbb osztályainak egyik ismert egyénisége volt, jelenleg azonban, miután szép álcráját az igazság büntető keze erőszakkal letépte, mint nagyon 13 furfangos csaló mutattatik be. A főügyész által előadott vádlevél szerint vádlott István Bélén egyszerű, szegény szülőktől származik, mi azonban élénk ellentétben áll a vádlott által elkövetett ravaszságokkal, mert önkénytelenül is azon kérdés merül föl, vajon lehetséges , hogy ez egyszerű kézműveslegény, ki Orthographien írni nem tud, s kinek a syntaxisról fogalma nincs, hogy ez ember egyrészről a legtitokszerűbb kormánypolitikáról helyes fogalmakkal bírt legyen, másrészről pedig, hogy e tudatlansága folytán lehetséges volt e neki egy oly hazugságokból készített hálózatot kigondolni, mely ügyvédeket is félrevezetett elannyira, hogy a „báró“ és „gróf” otromba csalásait előmozdították. Állítása szerint Beszterczében Erdélyben született volna 1816-ban István Pál s Anna hitvesektől ; a vizsgálat folyamában azonban kitűnt, hogy 1827. július 12-én született Bécsben, és valódi neve Heinrich Péter. E körülmény úgy jutott napfényre, hogy a vádlotthoz fogsága tizedik napjától kezdve rendesen hetenként egy nő kért bebocsáttatást; a nő gyanús külseje és gyakori látogatásai miatt vallatás alá vétetvén, elbeszélő, hogy ő vádlottnak édesanyja. Adatai, a vádlottat illetőleg, a valósággal mindenben meg is egyeznek. Estván anyja vallomása szerint is 1850- ben New-Yorkban tartózkodott, hova azonban mint kézműveslegény vándorolt ki; saját állítása szerint pedig 1865-ben a „New-York Herald' szerkesztősége által Mexikóba küldetett volna mint — levelező. Ezen állítás magában véve is oly gordiusi csomót képez, mely mint megfejthetlen probléma fekszik az olvasó előtt. Estván — állítása szerint — egyszer már Mexikóban lévén Miksa császár befolyásos, embereinek ajánlja fel szolgálatait részben bizonyos hírlapoknál állítólag nagy befolyása részben saját tolla alakjában, ígéretet ten, hogy a mexikói császárság érdekében mindent megteend, s hogy az egyesült államok közvéleményét annak javára meg fogja nyerni, hogy így a császár elismerését érdemelje ki magának. Mondanunk sem kell, hogy Estván ezt főleg anyagi érdekből tette, czélja lévén magának ezáltal jelentékeny s biztos fizetést kieszközölni. Állítása szerint ily egyesség létre is jött volna akkép, hogy Langlais akkori pénzügyminiszter neki két évre 5000 dollár évi fizetés utalványoztatását elrendelte. Ezen állításának megerősítésére azonban hiányzanak a hiteles adatok. Azonban Eszton szavát be nem váltotta; a „Lettre book“-ban levő czikkek az adott ígéretnek sehogysem feleltek meg, a politikai események személyes s csak a fontosság leplébe burkolt előadása, szép ígéretek — ezek voltak elmeszüleményei. Annál gyakoribbak voltak követelései, melyeket a legkülönbözőbb okokkal motivált. Ezen eljárása Mexikóban azon meggyőződésre juttatta protektorait, hogy nagy csalóval van dolguk, ki jóhiszeműségüket saját érdekében a lehető leggazdagabban zsákmányolta ki. Ily értelemben vallanak Ressegnier gr. és Scherzer János, a volt mexikói udvar két befolyásos egyénisége. 1866. September 7-én hagyta el Estván az „arany hazáját“, hogy hosszabb körút utján Béls. A magyar nyelv helyes kezeléséről. Jelige : „Van a ki minden uj szót megkaczag, ha azt tudóstól hallja s nem fonóktól, mert neki a nyelv csak fonóban készül, s ahoz Kazinczy s Virág nem ért. Van a ki mindig uj szót fur-farag, a leghelyesbet százfelé csigázza, s abból viaszként majd istent csinál, majd tücsköt s azzal mint nagygyal dicsekszik.“ (Berzsenyi) Az első osztályhoz tétetnek át megbirálás végett. Ezzel az összes ülés eloszlott, őset szerencséltesse látogatásával. E körútjába esett Róma is, hol Castello egykori mexikói miniszternél többször levélben foglalt állítólagos követeléseivel állott elő, de eredménytelenül. Ugyanazon állítólagos követelések behajtásával bízta meg a vádlott Moreau nevű „titkárát“, ki 1867-ben az ottani miniszternél tett többször eredmény nélküli látogatásokat. Midőn a szerencsétlen Miksa császár 1867. jún. 19 én történt kivégeztetésének híre Európába is eljutott, Estván annál bátrabban állott elő követeléseivel. Tudta azonban, hogy követeléseivel csakis akkor állhat elő, ha azok privát jellegét bebizonyítani képes, s így főgondját eme „privat“ jelleg előteremtésére fordította. Ezen igyekezetéhez híven többeknek köztük sok befolyásos személynek csak úgy odavetőleg — per tangentem — szokta elbeszélni ama mesét, hogy közte s személyesen Miksa császár között olyatén egyezség jött létre, miszerint neki (vádlottnak) évi 5000 dollár fizetés s 80.000 dollár subventió biztosíttatott az uralkodó által az általa majdan sajtó útján teendő szolgálatok fejében. Ezen állítását különbben vallatása alkalmával is föntartotta. Állítja továbbá, hogy 1866 őszében Miksa által küldetett volna az ott tartózkodó Sarolta császárnőhez ; állítja, hogy Párisban ideiglenesen a mexikói ügyeket is vezette, hogy III. Napóleonnál kihallgatáson volt stb. Különös súlyt fektet amaz állítására, hogy Rómába a császárnéhoz különösen a császár által s magánügyben küldetett, miután ezáltal véli leginkább a köztes Miksa császár között létezett viszony „privát“ jellegét bebizonyíthatni. Szerencsétlenségére azonban levelei s Castello levelei azt bebizonyítják, hogy Rómában csakis és egyedül állítólagos követelésének behajtása czéljából volt, s nem császári küldetésből. Az államügyész természetesen nem ismeri el a követelés jogosultságát, de Estván, igazabban Heinrich tulajdonkép más, egyszerűbb csalások miatt van most fogva. Iparosok, bérkocsisok stb. az állítólagos „gróf“ s „báró“ gazdag külseje által félrevezettetvén, neki hiteleztek — s a kicsalt összeg a 103.000 irtot is túlhaladja. Érdekesnek tartjuk fölemliteni, hogy vádlott egy Szőllősy Albertin nevű gazdag nővel az oraviczai kőszénbánya megvételéről szóló szerződést kötött, e szerződésben nem kevesebbet 730,000 írtnál vállalkozott fizetni ; biztosítékul a „circa x/4 milliónyi“ biztos követelés tekintetett Ez mozgalmas élete ezen a bécsi világban annyi feltűnést okozott Estván grófnak. A tárgyalás további folyamáról értesitendjük olvasóinkat. X. A „Haza"1 magyar életbiztosító bank, mint örvendetes tudomásunkra jutott, üzletkörét a bankágazatra is kiterjesztendő és így karöltve az eddig is legsikeresebben közvetített életbiztosítással, még nagyobb virágzásnak néz elébe. A banküzlet az eredeti részvénytőke szaporítását igényli, mi végett 15.000 db teljesen befizetett 200 frtos részvény fog kibocsáttatni, melyekből az eddigi részvényesek kétezer darabot kapnak, oly formán, hogy minden egyes eredeti részvényért, melyre 50 frtot utánfizetnek, új részvényt kapnak A többi 18.000 db részvényt, mint továbbá értesülve vagyunk, a bank vezérigazgatója, Kiss Zsigmond ar erélyes közbenjárása folytán, két elsőrendű bécsi bank átvállalja. Legközelebb a „Haza“ rendkívüli közgyűlést fog egybehívni ez ügy foganatosítása végett, és hogy mennyire tartja a tőzsde ezen vállalatot életre valónak, legjobban bizonyítja azon körülmény, hogy a „Haza“ részvényei a mai tőzsdén mintegy 20 írttal feljebb mentek. TÁVIRATOK. Zágráb, ápr. 2. (Az Ellenőr távirata.) A hivatalos lap egy királyi leiratot közöl, mely jan. hó 15-ére hivja össze a horvát országgyűlést. — Rosenzweigk és Trnski ezredes Belovár város díszpolgáraiul választottak. Zágráb, apr. 2. (Az Ellenőr távirata.) A pesti lapokban felmerült azon hír, hogy innen horvát küldöttség menne Prágába, — ép oly nevetséges mint alaptalan. BéCS, apr. 2. (Az Ellenőr távirata.) Az itteni váltóházi társulat ma tartott közgyűlésén elhatározta, hogy részvényenként 93/4 frtot ad fölülosztalékul. Prága, apr. 2. (Az Ellenőr távirata.) A császár hír szerint az alkotmánypárti Colloredo-Mansfeld liget bízta meg, hogy nevében szavazzon a csehországi képviselői választásnál. — A húsvéti ünnepek alatt ismét alakult feudalistákból és cseh tőkepénzesekből egy konsortium, hogy fekvőségeket vásároljon alkotmánypártiaktól, ez utóbbiak azonban beszüntették az ily eladásokat. Páris, ápr. 2. (Az Ellenőr távirata.) Az excsászár civillistája már liquidáltatott és Rouber három milliót viend eme liquidatio eredményéül Chilleurstba, Páris, ápril. 2. (Az Ellenőr távirata.) Diplomatiai körökben sokat foglalkoznak Dánia semlegesítésére vonatkozó tervekkel, melyeket Oroszország is támogat, míg Anglia tétováz, s Németország és Ausztria még nem nyilatkozott. — Kormánykörökben valótlannak mondják azon hírt, mintha jegyzék érkezett volna Berlinből Rémusathoz a frinczia-porosz postaszerződés tárgyalásának sürgetése érdekében. Bécs, április 2. (Az Ellenőr távirata.) Khun közös hadügyét a Presse szerint legközelebb táborszernagygyá fogna kineveztetni. BÉCS, április 2. A hitelsorsjegyek mai húzásánál az 576. sorszám 54. száma nyerte a 200,000 ftnyi főnyereményt, a 4130. sorsz. 60. száma nyert 40,000 ftot és a 4130 sorsz. 72. sz. 20000 ftot. Bukarest, április 2. A kamara elfogadta azon törvényt, mely Ismaila városát szabad kikötővé deklarálja. Róma, április 2. A „Nuova Italia“ megczáfolja azon párisi híreket, hogy Olaszország hatalmába szándékozik ejteni Tunist. — A békülékeny szellem, úgymond, melyet az olasz kormány a Tunissal közelebb felmerült differentiák körül mutatott, a legkirívóbb ellentétben áll ily koholt szándékokkal. Új-York, április 1. Boutwell pénzügyér e hó folyamában 5 millió dollár arany eladását és hasonértékű boncsok vásárlását rendelte el. A Délkaliforniában észlelt közelebbi földrengés alkalmával, mely 2 napig tartott, 30 ember halt meg és 100 szenvedett sérülést. Stuttgart, apr. 2. Scheuerlen belügyminiszter rövid betegeskedés után ma meghalt. Róma, apr. 2. Arnim gr. tegnap hagyta el Rómát, hogy Párisba visszatérjen . Ma nagy udvari ebéd volt a Quirinálban a dán királyi pár tiszteletére. Madrid, apr. 2. Az Andalusiából Madridba indult vasúti vonatot a múlt éjjel a sínek felszedésével ismeretlen tettesek megállították Val de Penas és Manzanares közt , az erre kifejlődött küzdelemben három utas megsebesült. A rablók a vasúttársulat s a magánosok pénzével odább állottak. CSARNOK. A sárospataki főiskola gyűjteményeiről. (n. 1.) Nincs senki sem az iskolaügyekkel foglalkozók között, aki azt állítaná, miszerint korunkban a magasabb iskolák, milyenekül a gymnasiumokat, lyceumokat, reáliskolákat, akadémiákat stb. ismerjük, szakgyűjtemények múzeumok nélkül már tovább is el lehetnének. Jól tudják azt a tanférfiak, hogy a természetrajzi, természettani és mű gyűjtemények, mily hatalmas tényezői az iskolai oktatásnak, s mily alkalmasak egyrészt arra, miszerint az előadó tanár magyarázatát hatalmasan megvilágosítsák, másrészt pedig arra, hogy az ifjúságban a tudomány iránti érzéket felkeltsék s okszerűen fokozzák. Ma már a gyűjtemények nélküli iskola föl nem szereltnek tekintetik s igen helyesen. Hajdanában elég volt egy a szent theologia rejtélyes tanait ibis redibis-féle magyarázatokban magában foglaló könyvtár. Hála a haladó korszellemnek, ma már a könyvtár, legyen bár az a legkitűnőbb is, többé nem elég. S mi okozta ezen változást ? fogják talán kérdezni. olvasóink, felelet : a természettudományok, melyek az eddigi összes emberi ismereteket új, egészséges alapokra helyezék, oly alapokra, melyeket a szent theologia nem volt képes teremteni, s mely alapokra az eszesebb hittudorok kezében maga a theologia is minden utógondolat nélkül áthelyezkedett. A természettudomány bevilágítá az emberi tudás összes köreit s megmutatta a nyelvésznek, hogy az emberi nyelv éppen úgy a természettudományé, mint akármely gyümölcs vagy állat. Megmutatta a történésznek, hogy az emberiség történeteinek gócza nem az emberen kívül, hanem azon belül keresendő, tehát az emberek cselekményeinek indító okai, azok lelki időben találhatók föl. Márpedig a lélek tanulmányozása ismét csak a természettudomány. Ezen tudomány pedig reális lévén, kézzel fogható tárgyakat, eszközöket egyátalában nem nélkülözhet, s a természetrajzi s természettani múzeumokat okvetlenül feltételezi. S.Patak ebben a tekintetben hazánkba nem a legutolsó főiskola. Van könyvtára, természetrajzi s természettani és ezenkívül egy új s mindezeknél érdekesebb m a gyűjteménye. Néhány szóval emlékezzünk meg ezen gyűjteményekről. Nézzük meg először a könyvtárat. Gyönyörű hossznégyzetü két oldalt oszlopos, s igen díszes plafon festményekkel ellátott terem az, hová a t. olvasót vezetjük. Felül köröskörül karzat fut végig s mind lenn a fenékszinen mind a karzaton egymást érik a könyvszekrények, telve sok becses s helylyel közzel ritka könyvekkel, noha igaz, hogy a scholasticismus is erősen van képviselve. Szabó Károly, ki pár évvel ezelőtt ezen főiskola könyvtárát átkutatta, úgy emlékszünk oda nyilatkozott, miszerint hungarikák tekintetében a sárospataki egyike a leggazdagabb hazai könyvtáraknak. Legnagyobb ritkasága azonban a híres lengyel biblia, melyet a krakkói tudós társaság több ízben meg akart volna szerezni roppant ázért, mint a lengyel nyelv egyik történeti ereklyéjét. De említett Codex eladó nem lévén, nevezett testület beérte azzal, hogy azt, mintegy három évvel ezelőtt egy küldötte, Piekasinszki úr által lemásoltassa. Nem lévén bibliograph, bővebben nem ismertethetem ezen igen érdekes és becses régiséget, talán a t. könyvtárnok úr, ki a nevezett lengyel tudóssal akkoriban sokat értekezett, ha felhivatnék, inkább eleget tehetne a t. közönség kiváncsiságának. A könyvtár öszszesen 28—32.000 db könyvet s kéziratot számlál. Több arczkép és szobor is díszíti, p. o. a nagy alapítók Horváth Mária és Simon olajfestményű arczképei stb. Ugyancsak a könyvtár helyiségében van az éremgyűjtemény. Hány darabból áll, nem tudora. Elég az, hogy becses ezüst és arany pénzeket lehet ott látni a legrégibb időktől máig. Római, kelt, görög, bizánczi, lengyel, magyar, török pénzek és érmek. Van egy falsificatum is, mely első látásra felismerhető, s melyet igen jó lenne kiküszöbölni, ez az úgynevezett „Atila“ pénze. Kár hogy ezen becses numismatikai gyűjtemény szintén a könyvtárnok vállaira nehezedik, kinek magával a könyvtárral is még sok ideig erős dolga lesz, miután az ősidők óta rendezetlen állapotban volt. S aztán nem is követelhető a bibliographtól, hogy tanult numismata legyen, hiszen a könyvek rendezése, folytonos evidentiában tartása s Brunet Manuelének, mely nélkül tudományosan nem lehet könyvtárt rendezni, folytonos olvasgatása s e mellett, hogy a hetenkinti előadási órákat ne is említsük, a biblioptiumra s nyomdára való felügyelet, igazán elég dolgot ad. Bizony legjobb lenne az elöljáróságnak akként intézkedni, hogy az éremgyűjteményt válaszsza külön s keressen hozzá num ismatát. A harmadik gyűjtemény a természetrajzi. Ez valamikor igazán becses lehetett, amint romjai mutatják. De az idő vasfoga ott sokat elemésztett. Vannak benne kitömött állatok, de ezeket a moly őszi, néhány darab ásvány, csiga, kagyló, ősállatok „csontjai stb. A szép lepkék himpora azonban lemállott, egyszóval az egész igen ossiani képet mutat. Azon két terem pedig, melyben a természetrajzi tárgyak el vannak helyezve, zordon éjszaki fekvése miatt sem alkalmas múzeumnak. Menjünk át immár a természettani múzeumba. íme itt van a természettanimúzeum. Már ennél alkalmatlanabb helyiséget még csak képzelni nem lehet. Valóban nagy ügyességgel, türelemmel s mindenek felett munkakedvvel kell bírnia a múzeum őrének, hogy azon sok mindenféle tárgynak helyett tudjon találni. Villanygép, voltaoszlop, reydeni palack retorta, gereb, lombik, stb. minden a legszeszélyesebb zagyvalékban- Éppen úgy néz ki mint Pesten a japáni gyűjtemény. Kirakatszerű berendezés. De hát lehet-e máskép ? Felelet nem, mivel nincs hely. Különben a tárgyak igen díszesen, jó karban vannak tartva, s hallgatagon dicsérik illető felügyelő tanár úr szakértelmét s buzgalmát. Mellékesen említjük csak meg, nem lévén szakember e czikk írója, mikép ezen gyűjtemény hazai, iskolai gyűjteményeink közt, becses tartalmára nézve, kétségkívül az elsők között áll. A debreczeni sem gazdagabb. Van még egy gyűjtemény, melynél talán hosszasabban időzünk, ez a csak tegnap született műmúzeum. A sárospataki főiskolában rég idő óta előadták a szép tudományát. Roppant§-os rendszerben ment az, a szépnek minden gyakorlati érzékeltetése nélkül. Furcsa, de igaz, hogy az eredmény is csak elméleti lehetett. Végre azonban a gyakorlati széptan és műtörténelem is megtalálta emberét egyik bölcsészettanárban Felméry Lajos urban, kit a t. közönség, s kótiái útirajzaiból bizonyára ismer. Ezen szenvedélyes műtörténész nem nyugodott addig, mig az elöljáróságot rá nem vette, hogy neki egy olaszországi útra költséget szavazzon meg. Ez megtörténvén Felméry tanár úr utazása bevégezte után rögtön megveté alapját egy oly becses kis gyűjteménynek, a milyennel nagyban csak a pesti nemzeti múzeum dicsekhet, de a milyent hazai protroiskolaink közül edddigelé egyetlen egy sem bír felmutatni. Miből áll tehát ezen műmúzeum ? Lépjünk csak be !. olvasóm. Ám itt van a felügyelő úr igen szívesen és érdekesen magyaráz mindent. A terem vörösbársony színre van festve, fekete sávokkal. Mondhatom igen diszes. Imponál, pedig nem nagy, de elég magas. Köröskörül részint hamuzsír, t. i. márványszerü részint fényezett talapzatok s asztalok állanak. De nézzük csak végig rendszeresen, bizonyára megérdemli. Itt ezen a helyen érezzük kiválólag azt, hogy a régi főiskola mintegy megujodik, talán még meg is szépül. Hiszen a kép ennyi tárgya soha sem honolt ezen háromszázados mohos falakközt! — Amint belépünk, balra egg antique mellszobor vonja magára figyelmünket. Ez Plátó . Furcsa szomszédságba jutott az öreg bölcsész, melyet aligha álmodott meg, közvetlen közelében a XV. század egyik kitűnőségének Luca della Robbiának műve látszik Mária és a gyermek Jézus relief. Utána Donatello Szt. Czecziliája. Ezt Nagy Sándor diadalmenetre váltja föl Thorwaldsentől. Majd a nagymélyedésű ablak fülkéjében a rhoduszi iskola (Agelander, Polydor, Apollodor) remeke, mely 1506 ban fedeztetett fel Rómában, a Laokoon-csoport vonja magára figyelmünket. Majd egy másolat következik Praxitelesz után, egy Niobe fiú. Ezt Michel Angelonak a florenczi Mediczi kápolnában levő síremlékei váltják fel: nappal, reggel, éjjel alkony. Mellettük büszkélkedik a belvederi Apollo. Ismét egy ablak mélyedéshez érünk. Miféle imposáns fej ez ? Ez az afrikoli Jupiter a phideargi olympi Jupiter után készítve. Forduljunk csak jobbra. Most Achilles mellszobra előtt állunk. Ezt Bacchustól Vignola öt oszlop csoportozata választja el. Egy igen díszes asztalka előtt álljunk meg. Ezen M. Angelo Mózese tekint reánk, melynek eredetije Rómában S. Pietro de Vincoli templomban van. Jön Canova ökölvívója, mily pompás alak. Ezután egy torsa és egy antique Merkur. Hát ezen gyönyörű nő ? Ez a florenczi galleriában levő medici Vénus, felfedeztetett 1690-ben s Praxitelesz Vénusának utánzata Kleomenesztől, ki az első században élt. Mellette rögtön egy római mű Augusztus korából, a belvederi Apollo azon positióban midőn az Eumenidákat hajtja ki. Ismét egy felséges alak. A meloszi Vénusz, mely 1820-ban fedeztetett fel, s eredetije Parisban van. Hát ezen antique mellszobor? Ez Sappho, mélabus ábrázatával. Ezen érdekes öntvényeket, melyek a Laokoon kivételével mind az osztrák múzeum öntvényei a meloszi Vénusz maszkja zárja be. A gyűjtemény második érdekes része az albumokban kínálkozik, ezek: Lionardo da Vinci, Mihel Angelo, Rasphael, Tizian, Corregio, Rubens, Rembrandt, Kaulbach — műveit foglalják magukba. Ezeken kívül vannak műlapok is igen nagy számmal, p. o. a müncheni glyptotheka plafondja, Madonna fej, Julius Romanotól, Vár Rotaritól, Krisztus Paolo Veronesetől, Magdolna Van Dicktől Vénusz Trevisamtól, Madonna della Sedia, Raphaeltől, Szentés Corregiotól, Claude Lorrain felséges tájképei stb Ezeken kívül a drezdai képtár műremekei Payul műintézetéből, Gerling szövegével. Jelenleg a Niobidák beszerzése képezi Felméry ur legfőbb törekvését, s ha ez megtörtént, akkor a másik mellékterem is meg fog nyílni s körülbelül az egész eddigi rendezés ij impozánsabb elhelyezésnek fog engedni. Ezen műgyüjtemény nyugati ablakaiból a kollégium kertjének közepén ifj. K. Vay Miklós Múzsája látszik Horváth Mária emlékének emelve. A Múzsa nyitott könyvet tart kezében ezen jelmondattal : A tudomány hatalom. Ezen érerszobor talapzata berlini szürke gránit, s maga a szobor Nürnbergben öntetett. Végül említsük meg a főiskolai nyomdát is, melyet mióta Steinfeld Béla úr vezet, a nagy közönség igen díszes nyomtatványairól ismer. Különféle kézi sajtók mellett egy legújabb szerkezetű gyorssajtó is működik benne. KÖZGAZDASÁG. Hetiszemle az értéküzletről. Pest, ápr. 2. Az itteni értéktőzsde az elmúlt héten is fentartotta szilárd magatartását; spekulánsok és tőkepénzesek élénk részt vettek az üzletben, s hogy a forgalom mégsem öltött nagyobb mérveket, azt csak az egymásután következő ünnepeknek lehet tulajdonítani. A forgalom részleteiről a következőket írhatjuk : Magyar állampapirok forgalma csekély volt, árfolyamuk mindazáltal szilárd maradt: vasúti kötes. 1088/4—109, magy. földteherm. kötv. 81—911/2 dézsmaválts. kötv. 77-777*, magy sorsj. 108—10872-el jöttek forgalomba. Záloglevelek keresettek voltak tőkebefektetésre, magy. földhitelint. 90s/4 - 9072, pesti keresk. bank záloglevelei 92s/4—93 al köttetek. Magyar valutákban nem volt az üzlet, az árfolyamok névleg változatlanok Közúti vaspályarészvények kedveltek voltak, mit részint a kedvező tavaszi időnek, részint pedig a múlt évi eredménynek köztudomásra juttatásának lehet tulajdonítani. A pesti társaság a befektetett tőkét 1U/2°/0-al kamatoztatta; a budai ugyan nem adott osztalékot, de 30 000 frt adósságot fizetett le s 25,000 frtot leírásokra fordított. Pesti közúti 347-ről 355-re, budai 102 ről 107-re emelkedett. Biztosítók folyton keresettek voltak, s továbbá is emelkedtek; első magyar, arra a hírre, hogy az osztalék 100 frt lesz, 915-ről 935-re ment fel, Pannónia viszlszt. (osztalék 80 frt) 540-ről 545-re Hunnia 222-ről 225-re. Haza, miután üzletkörét a banküzlettel készül tágítani, 148-ról 160 ra javult. Bankok közül franco-m, folyton a speculatio kedvence, miután az utóbbi közgyűlés igen kedvező képet nyújtott a vállalat állásáról; élénk forgalom mellett iI. kb. 109-ről 111 s/4 re emelkedett. Municipális bank 113—117—11472 közt változott. Magy. hitel csendes üzlet mellett 16572-ről 161-re ment vissza, angolum 117-ről liá-ra Magy. földhitel ellenben 13572-r51 137-re javult. Helyi bankokban a forgalom nem volt nagyon élénk, s az árfolyamok részben lanyhábbak. Takarékpénztárak iránt a hangulat kedvező maradt, pesti 4225-ről 4600-ra, terézv. 6971-ről 72-re, orez. központi 13272-ről 134-re, külvárosi 98-ról 9870-re emelkedett. Malomrészvények lanyhák, s a mai üzletben előfordult, csak alacsonyabb árfolyamok mellett köttetett; budapesti 425-ről 410-re, Concordia 295 ről 280-ra csökkent. — Serfőzdékben realizálások fordultak elő, melyek az árfolyamokra nyomást gyakoroltak; Kőbányai 523- ról 520-ra, Királyserfőzde 142-ről 130 ra ment vissza. — Egyesült magyar gőz h. erős kínálat mellett 89-ről 84 50-re esett. Egyéb ipar papírok közül forgalomba jöttek: sertéshizlaló 195, Athenaeum 212—218 Ganzféle vasöntöde 345—242, Kártolyfonoda 140—155, Drascheféle téglaégető 237, Oetlféle vasgyár 140—155, alagút 111, vagyongyár 80-al. Vegyes. — Uj intézetek. A felső micsinyei segélypénztár, a seniczei takarékpénztár-egylet és a nagy-salló mezővárosi segélyegylet alapszabályait a kereskedelmi minisztérium ellátta a törv.bemutatási záradékkal. — Új postahivatalok. Folyó évi ápril hó 1-én lép életbe a Somogy megyében kebelezet Vízvár községben engedélyezett postahivatal, mely levél és 3 fontot túl nem haladó, de értékmegszorítás nélküli kocsipostai küldemények felvétele, továbbítása s kézbesítésével bizatik meg; postai összeköttetését a nagy-kanizsa-barcs-mohácsi vasútvonalon közlekedésben álló vonatokkal naponkint 4-szer közlekedő gyalogküldönczjárat