Ellenőr, 1873. március (5. évfolyam, 50-74. szám)

1873-03-09 / 57. szám

ez államok azon helyzetbe, hogy évenként több száz millió dollárral törleszthetik adósságaikat. Szó­nok nem hiszi, hogy egyedül a hadseregek mentik meg a nemzeteket. Szólottak még többen a kérdés­hez, köztük Ricotti hadügyér, ki a­­javaslat ellen felhozott érveket c­áfolgatta. Az Egyesült­ Államok, Grant­­ k. inaugu­­rális üzenete a .D. News1­ távirati tudósítása szerint ezeket mondja: „A gondviselés most má­sodízben szólított e nagy nemzet élére. Eddigi tö­rekvéseim a törvény fentartására s a nép érdekei­nek előmozdítására irányultak. A jövőben ugyan­azon irányban fogok haladni, támogatva négy évi tapasztalat által. Hivataloskodásom erő­szakának kezdetén az ország még nem lábadt fel a nagy forradalom hatásai alól s igy czélszerűnek látszott nem támasztani semmi uj kérdést, ezért a lefolyt négy év azon erősödésben folyt le, hogy helyreál­lítsuk az összhangot, a­ közhitelt, kereskedelmet, s a béke és haladás minden eszközét. Szilárd meg­győződésem, hogy a civilizált világ a köztársaság­felé hajlik. A mi nagy köztársaságunk kormánya és képviselői útján népe is vezércsillagul van hi­vatva a többi országok számára. Mi a köztársa­sági kormányforma mellett oly hadsereget és tengeré­szetet tartunk, mely számra nézve sokkal csekélyebb bármely európai hatalmasság haderejénél. Nálunk nem foroghat fen terü­letnagyobbítás, mely a katonai erő növelését kívánná, s ha forogna is, az inkább had­erőnk apasztását vonná maga után. A lefolyt pol­gárháború a rabszolgák felszabadítását és polg.­joggal felruházását eredményezte, de mégsem adta meg a felszabadítottaknak azon polgári jogokat, melyek a polgári állással járnak. E bajon segíte­nünk kell az által, hogy szabad bemenetet szerez­zünk a feketéknek az iskolákba s biztosítsuk őket, hogy maguk viseletéhez képest bánunk velük. Igye­kezetemet oda fogom irányzani, hogy helyreállítsam a jó érzelmeket közös hazánk különböző osztályai között, megszabjam a forgalomban lévő papírjegyek értékét, olcsó utakat építsek s feltartsam a jó vi­szonyt közel és távoli szomszédainkkal, jó karba hozzam kereskedelmünket, bátorítsam a közmüzetet, emeljem a munkát és czivilisatiót. Felsőbbségeink erőben és előnyünk civilisatióban tegyen bennünket elnézőkké az indiánok iránt s vizsgáljuk mindenek előtt nem lehetne-e ez embereket kellő taní­tás és bánásmód mellett hasznos tagokat nyerni meg a társadalomnak? Elnökségem első évé­ben javaslatba hozták sz. Domingo sziget be­­keblezését magok az ottani lakosok s én akkor is azon véleményben voltam, hogy e javaslatot maguk az ottani lakosok érdekében el kell fogad­nunk , a javaslat azonban elvettetett és azóta szó­ba sem hozatott. Jövőben minden területszerzést csak úgy fogok ajánlani, ha azt az amerikai nép támogatja, bár nem osztom azon nézetet, hogy a területkiterjedés gyöngíti, vagy tönkrejuttatja a kormányokat. A kereskedelem, nevelés, a gondola­tok és tárgyak gyors közlekedése távírdákon és gőzösön ugyanis mindent megváltoztatván, én in­kább azt hiszem, hogy a nagy alkotó arra készíti elő a világot, hogy egy nemzetté legyen, egy nyel­vet beszéljen, mely tökély szükségtelenné tenne minden szárazföldi és tengeri hadsereget. É­n t­á­­mogatni és bátorítani fogom a kon­­gressusnak minden e czélra irányuló aján­latait. A polgári közigazgatás reformjára vonatko­zó erőfeszítéseket folytatni fogjuk s fentartjuk az ez irányban elfogadott zsinórmértékeket. — Grant elismeréssel említi ezután a nagy­ megtiszteltetést, mely az elnöki méltóság másodszori reáruházásával őt érte s azon kötelezettség alá véli magát ez által helyezettnek, hogy a tőle telhető legjobb szolgálatokat adja ha­zájának, s a legnagyobb aggálylyal tekint azon napra, midőn fel fog oldatni felelőssége alól, mely Sum­ter erődnek 1861-ben történt ágyúztatása óta vál­­lalta nehezül. Ő nem kért előléptetést, sem pa­rancsnoki állomást a háború alatt­, mégis a múlt választási idény alatt jelöltsége oly visszaélések­nek és rágalmaknak jön tárgya, a minőknek alig van párja a történelemben. E támadásokat azonban feledékenységbe meríti előtte a nemzet verdictuma, melyet ő hálásan elfogad. -- A beigtatási szertartások impozánsak voltak. Tizenkét ezer főnyi katonaság és számtalan polgári társaság­­tagjai vettek részt a menetben, mely két angol mértföld hosszúra nyúlt. Grant elnököt a nép min­denfelé lelkesülten üdvözölte. A diplomatia tagjai mindnyájan jelen voltak. Tetőpontját érte el a lelkesültség, midőn Grant az emelvényre lépett, hogy az esküt letegye. Ágyulövések dördültek el s megkondultak a templomok harangjai. Ezután fényes katonai szemle tartatott, melyen Shermann és Sheridan tirkok is jelen voltak. A fővárosi közmunkák tanácsából. Buda, márczius 6. Az ülés gr. Szapáry Gé­za távolléte folytán b. Podmaniczky Frigyes köz­munka tanácsos által nyittatott meg. A m. kir. közlekedési miniszter urnak, a király-utczai 1423/22 sz. a. Schneider féle ház ki­sajátítása tárgyában kelt leirata folytán, értesiteni fog a miniszter ur, hogy a szabályozási vonal, melybe a kérdéses háznak visszahelyeztetnie kellene, a fővá­rosi közmunkák tanácsa által helybenhagyatott, hogy továbbá a szóban álló telek eladásából annak idején befolyandó összeg, a városi kisajátítási ala­pot illetendő, mert a kisajátítási költségek is ezen alap által fognak viseltetni.­­ Ezen alkalommal egyszersmind, a városi telek terjedékek iránt, a fővárosi közmunka tanácsa és a városi közönség között létre­jött egyezség is be fog mutattatni. A m. kir. belügyminisztérium azon kérdés­­ iránti véleményezésre hívja fel a főtanácsát, váljon a fővárosi kisajátítási törvény nem volna-e az or­szág más városaira is kiterjeszthető, s ha igen mily mértékben és mily m­ódosításokkal. A főváro­si közmunkák tanácsa ezen kérdés beható tárgya­lásával, a jogi és műszaki bizottságokat bízta meg. A pénzügyi minisztérium leirata folytán, azon terv és kimutatás, melyből kivehető teend, hogy a Kund-féle, most a kincstár tulajdonát képező nagy körúti telekből, mennyi fog az ezen út létesítésére elvágatni, — ugyancsak a pénzügyi minisztérium­hoz felterjesztetni rendeltetett. A pénzügyi bizottságnak értesítése, mely sze­rint a zárszámadások átvizsgáltatván, azok helye­seknek, s a kettős könyvvitel szerint, a legponto­sabban vezetve találtattak, — tudomásul vétetett, — s utasittatott a pénzügyi bizottság, miszerint a számvevő osztály végleges szervezése iránt, javas­latot tegyen. A Krausz Mayer-féle telek­felosztási kérvény alkalmából, azon kérdés merült fel, hogy az egyes kültelki birtokosok, mily viszonyban lennének kö­telezendők az illető utak, utczák és terek létesíté­sére szükségelt területek átbocsátására. A fővárosi közmunkák tanácsa ezen elvi megállapodást annál szükségesebbnek tartja, mert a városi pénztár és építési alap épen nincs azon helyzetben, hogy ezen területek költségeit fedezhesse, míg más részről kétségen kívül áll a fatnak azon joga, mely­­ sze­rint a városi közönséggel egyetértőleg, ezen kér­dés iránt, úgy szépség, mint forgalmi és köz­egészségi tekintetekből, kötelezőleg intézkedhetik.­­ el fog hivatni ennél fogva Pest város közön­sége, miszerint az ezen kérdés tárgyalására alakí­tandó vegyes bizottságba, a maga részéről kikül­dendő tagokat mihamarább megnevezni szívesked­jék, hogy a bizottság a főtanács alelnökének elnök-Ah­ivatalos lapból. A közoktatási miniszter megen­gedte, hogy dr. Lengyel Béla egyetemi magán­tanárnak. „A vegyta­n alapvonalai“ czimű­ munkája középtanodai tan­könyvül ha­sználtathassék. A közoktatási m kir. miniszter Széll Gáspár Ill-ad osztályú számtisztet II-ad, Jalsovszky József gyakor­nokot III-ad osztályú számtisztté, Kovács Mihályt pedig gyakornokká nevezte ki a vezetése alatti minisztérium számvevőségéhez A közmunka- és közlekedési miniszter Borschitz­­ky Adolf napidíjas írnokot III-rendű irodatisztté ne­vezte ki Hammer Ferencz ügyvéd vezetéknevének „Ham­vaidra és A­pj­ok János békéscsabai adóhivatali tiszt vezetéknevének „Romváriéra kért átváltoztatása folyó évi 8140. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett é­lete alatt, haladéktalanul egybehivathassék. A fő­városi közmunkák tanácsa ezen bizottságba saját részéről, Széber, Lipthay, Simon, Gerlóczy, Hofhau­­ser és Stangl urakat küldötte ki. A Krausz-Mayer-féle ügyre nézve elhatároz­tatott, hogy folyamodónak a szándékolt telek fel­osztás, s az egyes telek-tömbök telekkönyvi kitün­tetése csak azon feltétel mellett engedtetik meg, ha nevezett telek-tulajdonos magát, a főtanácsa és a vasúti közönség által, a fenti szabályozási tekin­tetekből hozandó határozatoknak alá­vetendi. Bruck Ármin felfolyamodásának, ki mint a katonai­ mosoda építési vállalkozója, a városi kapi­tányság rendelete és a városi hatóság tilalma el­lenére is a kérdéses munkálatokat folytatta, mely nem adatván, é­s a város határozata, mely sze­rint ezen ellenszegüléséért 1000 frtnyi pénzbírság­ban elmarasztaltatott, helybenhagyatott. Basch Emilia asszony, ki a városi közönség egy határozatának kijátszása miatt, 1000 frtnyi pénzbírságban elmarasztaltatott, — a közmunka-ta­nácshoz egy előterjesztést intézett, melyben okmá­­nyilag kimutatja, hogy házának vevőjét, a városi hatóság határozatából folyó kötelezettségről érte­sítette. Az ügy, ezen újabb körülmény tekintetbe vé­tele mellett hozandó újabb határozat és intézkedés végett a városi közönséghez tétetik át. Morat Emanuel és Terézia hitesekkel, Balogh Ádám­ és Aloisiával és Martiny Kristóf örököseivel a telkükből elvont terjedékek iránt megkötött szer­ződések helybenhagytak. A Locher Mihály nagy körúti telke iránt megkötött szerződés, jóváhagyott záradékkal ugyancsak elláttatott. Az iparosok átalános takarék és hitelegylete felfolyamodásának, — a terézvárosi váczi és tüköri utakon s a Hengermalom utczában szándékolt épít­kezésük tárgyában, — miután a kérdéses telkek a szabályozás által érintettek, hely nem adatott. A Molináry Lajos-féle közmi telek megvéte­lére vonatkozón, az egyeztető bizottság által előter­jesztett egyezség helybenhagyatott. Az Eötvös-szobor bizottság kérelme folytán, a műszaki osztály és bizottság előterjesztése alapján, a fkmt. a szobor felállításához a Dunaparton fekvő Steiner-féle ház előtti szabad teret a legczélsze­­rűbbnek tartja, s erről a nevezett szobor­bizottságot értesíteni elhatározta. A városi hatóság részéről, az Erzsébet sé­tányra vonatkozón előterjesztett magassági adatok, minden megjegyzés nélkül helybenhagyattak, s a városi hatóság, egyedül a víz lefolyására fog fi­gyelmessé tétetni. A kiszökellések és lábazatok folytán, az egyes háztulajdonosok által elfoglalandó területekért fizetendő díjak tárgyában, fel fog kéretni a városi hatóság, miszerint ezen d­jakat az illető háztulaj­donosoktól bekövetelni és évnegyedenként a fővá­rosi pénzalapba beszolgáltatni szíveskedjék. A műszaki bizottságnak, a váczi út, továbbá az országiknak a Deák tér és Huszár ház közötti része, boulevardírozási munkálatainak folytatására vonatkozó előterjesztése helyben­hagyatott, és a csömöri útnak, a városi hatóság által szándékba vett helyreállítása, tudomásul vétetett. Következő építési engedélyek akadálytalanul kiadattak: Fuchs Katalinnal a józsefv. Csokonay utcza és Kerepesi ut sarkán 58. sz. alatt. — A görög egyháznak, templom tornyainak felépítéséhez. — Hufnagel .l.nek a terézv. kültelki Rákoson 91. sz. a. Neugeborn Vilmosnak a józsefv. József és Fecs­ke utczák sarkán. — Kieberger Ferencznek a józsefv. József utczában 1310/8­. sz. alatt. — Flesele és Machlugnak a Soroksári uton a „Flóra“ nevű gyárukban. — Haas Jakabnak, a józsefv. uj vá­sártéren 1850/, 4. sz. a. Freiszleder Nándornak, a belv. Széna-téren 391/2 sz. alatt. — Krumpschink Edének, a Király- és 3 Dob-utcza közt nyitandó uj utczában. — Barsch Antalnak a józsefv. Bodzafa utczában 13. sz. alatt. — Kohn Károlynak a te­rézv. 2 szerecseny utczában 394/4. sz. alatt. — Fuchs Jánosnak, a józsefv. Csokonay utczában 58. sz alatt. — Bórák Erzsébetnek a ferenczv. Angyal utczában 7. sz. a. — Müller Andrásnak a terézv. Vitéz utczában 13. sz. alatt. — Schwarz Árminnak a terézv. Laudon utczában 1. sz. a. Gardin Józsefnek a lipótv. „Unió“ gőzmalom mö­gött. Back Károlynak a terézv. István téren 241/16 sz. a. — Rettich Józsefnek, a józsefv. Hunyady utczában 11­­7., sz. alatt. — Kumeiner Györgynek a terézv. Damjanich utczában sz. alatt. — Kohn N.-nek a Király utczában 77. sz. alatt. — Neiszár Károlynak a józsefv. Bodzafa és Kórház utcza sarkán 14,5/34 sz. alatt. Weinhardt Antal­nak, a józsefv. Kisfaludy utczában 15/12 sz. alatt. HÍREK. Márczius 8. — A fővárosi közmunkák tanácsa részletes jelentést terjesztett 1872-évi működéséről a minisztérium elé. Előadja abban Budapest általános szabályozásának és beosztásának terve­zetét, részletesen is elősorolván a szabályozási vo­nalakat s egyéb intézkedéseket, melyeket az év folyama alatt egyetértőleg a főváros képviselő tes­tületeivel, megállapított. Az „Ellenőr“ kimerítőleg ismertette annak idején mindezen tervezeteket, s ismétlésüket bízvást feleslegesnek tekinthetjük, és csak a sugárutat illető némely új adatok­­ átvéte­lére szorítkozunk, a közmunka­­tanács is legtüze­­tesebb részletességgel e vonalról szólván. Itt első­sorban az 1873. évre tervezett építkezések veszik igénybe érdeklődésünket. A jelentés szerint a su­­gárút­építő vállalat" 35 új házat fog ez évben le­bontani, s építeni fog 4 új házat­ a nyolczszögté­­ren, 4-et annak szomszédságában, 12-öt a nyolcz­­szögtér és rózsautcza közti vonalon 6-ott­ a IXFsz. telekcsoportban és a külső részen 4 új villát, öszszesen 30 épületet; ezzel — hozzá ad­va a már épülő 9-et — a sugárút 137 házá­nak egy negyedénél több készül el. Ezen kívül el­készül a szegutcza és városliget közötti útrészen az új csatornázás, víz- és légszesz-vezeték; el­hord­atnak az Andrássy-féle telkek homokbuczkái s a rózsa- és gyárutczák közötti mély terület fel­töltetik. A sugárút a gyárutczától a városligetig ki fog még ez idén nyittatni, s az út közepe alkal­massá tétetik a közlekedésre. A kisajátítás lefo­lyásáról előadja a jelentés, hogy 1871-ben 103, ingatlanság iránt egyezség köttetett . 1872-ben 218 telek ment át egyezség utján tulajdonába, 53 in­gatlan pedig a kisajátító esküdtszék utján. Az esküdtszék által megállapított kártalanítási összeg 805,713 frttal haladja meg az igy kisajátított in­gatlanok bocsárát, s 3.048,542 frtra rúg, melylyel együtt az egész sugárúti vonal beváltása 8.736,872 írtba került. A belső körútról is tüzetesen szól a jelentés , melyből kiemeljük, hogy a váczi út boulevardirozása eddig 382,594 írtba került , s májusig elkészül a még kiépítetlen rész is, az or­szágút­i mészáros-utcza boulevardirozása pedig a jövő év őszéig szinte be lesz fejezve. A nagy körút vonalán 158 ingatlanságot kell kisajátítani össze­sen 30446­ öl területtel, melyből 4340 g öl ismét értékesíthető. E czélra 1.400.000 frt állott eddig rendelkezésre, melyen kisajátíttatott 27 ingatlan­ság 11.308 g öl területtel­ értékesíthető belőle 1103- öl. A folyó évben legalább 500.000 frtra lesz szükség ily c­élból, s ez összegen eszközölt telekszerzéssel biztosítva lesz a körút.. Megemlíten­­dőnek tartjuk még, hogy a közmunka tanács sür­geti Budavár jellegének megszünteté­sét, mely nélkül Budaváros fejlődését semmiképen nem látja biztosítva. A tanács által kezelt p­énz­­a­l­ap­ok kimutatásából átvesszük a következőket : A fővárosi pénzalapba 664.975 frt folyt be, melyhez még a területek eladásából 30.631 forint­­járul.­­ A sugárút alap 9.199.721 írtból áll. Ebből az út kiépítésére 1.038.812 frt esik. Kisajá­tításokra fordittatott 7.160.900 frt. Befolyt a m­uni­­cipális hittelintézettő­l az első részlet fejében 1 mil­lió, mely a kölcsönképen kisajátításra fordított 4.863.812 frt apasztására fordittatott. A nagy körut-alapból 407.486 frt áll rendelkezésre, a budai kö­rutalap 5900 frt kimeríttetett. Érde­kesek még a következő statistikai adatok: A tanácsnál 2670 ügydarab fordult meg a múlt évben. Ezek közül építési engedély 543, és pedig 4 emeletes házra Pesten: 11,3 emeletesre Pesten 53, Budán 3,­­ 2 emeletesre Pesten 59, Budán 1, — 1 emeletesre Pesten 199, Budán 4, — föld­szintesre Pesten 195, Budán 16 — Budán 24, s Pesten 427 összesen. Toldalék és ráépitkezés volt 4 emeletes 1, háromemeletes 7, kétemeletes 14, 1 emeletes 16, földszintes 44, összesen 82, és átala­kítás volt 10. — A fővárosi épitkezéseket sza­bályozó törvényjavaslathoz az adatokat már összegyűjtő a közmunkák tanácsa — de még további beható tanulmányoknak vonja alá mielőtt e nagy fontossága műrre végleg összeállítaná s megbízatá­sához képest a kormány elé terjesztené. . . A m. tud. akadémia II. osztálya márcz. 10-én d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyai következők: I. Szilágyi Sándor 1. t. érteke­zése: „Bethen Gábor fejedelem államszövetsé­gei.“ A vörösvári levéltár okmányai alapján. II. Frankl Vilmos 1. t. értekezése: Berger Ti­­los magyar királyi historiographus. 1604—1645.“ III. folyó ügyek. — Udvari gyász. Miklós Ágoston svéd és norvég kir. hg. és dalerkarliai hg. ő kir. fen­ségéért az udvari gyász péntektől, márczius 7-től kezdve 10 napon át, a néhai Karolina Auguszta császárné és királynéért fenálló udvari gyászszal együtt fog viseltetni.­­ A budapesti prot. iparos képző egylet, mely fenállása óta már ezernél több fia­tal iparossegédnek nyujta oly eszközöket és alkal­makat, melyeknek felhasználása által a nagy vá­ros fenyegető sokféle csábjai ellen lelküket meg­­aczélozva, magukat annyira tökéletesítették, hogy a jelenkor követelményeinek most mint segédek, később mint ipar­főnökök megfelelhetnek, utolsó közgyűlésében határozó, miszerint a bécsi világki­állítás tanulmányozására azon egyleti tagokat ki­­külden­i, kiket erre példás erkölcsük és kitűnő szorgalmuk érdemesít. Miután azonban ezen egy­let csak egyes lelkes emberbarátok jótékony ada­kozásai által tartatik fen, és tagjainak buzgósága daczára is nagyobb alaptőkével eddig még nem rendelkezhetik, bátorkodunk egész bizalommal mind­azokat megkérni, kik a hazai ipar felvirágzását szivükön hordják, hogy a fenjelzett ezért bármily csekély összeggel előmozdítani és adományukat e lapok szerkesztőségéhez beküldeni méltóztassanak. — Eszterházy Pál gr. veszprémmegyei, pápai s­ágodi uradalmaiból s pesti házából álló, a király engedelmével, első­szülöttségi hitbizományt alakított. ■— Besze János fegyelmi perében, melyet ismeretes sátoralja-ujhelyi szereplése vont ősz fejére, — tegnapelőtt kellett volna a végtár­gyalásnak a kir. curia tanácstermében lefolyni. A terem jóval az ülés megnyílta előtt megtelt vá­logatott közönséggel, kik közt igen sok válogatott arczot lehetett látni. Lehet képzelni, mily vissza­tetszést keltett a bíróság azon kijelentése, hogy a tárgyalás ismét elnapoltatik, mert a Zemplén me­gyei tanukat nem lehet most sem felidézni, lévén a k h o t e r a ismét kitörőfélben azon a vidéken Ez a kholera, melynek zempléni ismételt látoga­tásáról a fegyelmi bíróság utján értesülünk először már egyizben meghiúsította a végtárgyalást, mely ezenkivül egy másik ízben Besze János kérelmére halasztatott el. Most már harmadik kiadást ért a búzás halasztás eme tapintatlan játéka, mely tel­jesen alkalmas a közönség türelmét végkép kime­ríteni, s előidézni azt a hangulatot, melyben a törvények s biróságok iránti tisztelet, s a kormány azon erélyében való hit, hogy a törvény­sértés megtorlását saját magasabb polczon álló közegei irányában is alkalmazni tudja s akarja, — igen, de igen alá szokott szállni. — Minekünk semmi gyönyörűségünk benne, hogy egy aggastyán oly ballépéséért, melynek elkövetésében inkább csak mások eszköze gyanánt tekinthető — a hóban való meghömpölgetés után még a szégyen széken is meghurczoltatik; sőt a bíróság tekintélyének érdekében — óhajtanék, hogy az ellene emelt vádak alaptalanoknak bizonyuljanak be; — de azt hisszük, hogy itt nem gyönyörök szerzéséről, hanem arról van szó, hogy a törvénynek szerez­tessék érvény. Ez semmiféle csik­ést-csavarást, ki­búvó ajtókat, és mellék­tekinteteket nem tilt meg. — Gróf Zichy József kereskedel­mi miniszter ma Posner K. Lajos ipari szak­biztos kíséretében meglátogatta a „Flora“ gyertya­­gyárat, továbbá az I. magv. bőrgyár és a kartély­­fonoda helyiségeit és megtekintő az említett tele­pek által a világkiállításra előkészített tárgyakat. A miniszter megelégedését fejezi ki a látott tár­gyak fölött, és legközelebb mint értesülünk egyéb ipartelepeket és műhelyeket is meg fog látogatni.­­ A 34-e­s küldöttség ma tartott teljes ülésén a szakosztályok vézettek tárgyalás alá. E kérdés a múltkor függőben maradt, mivel előbb statisztikai adatokra volt szükség annak megítél­­hetésére, hány szakosztályt kell létesíteni, ha jó közigazgatást akarnak. Ez adatok alapján Királyi Pálnak a szakosztályok kevesbítésére vonatkozó indítványa, mely szerint az építészeti osztály két alosztálya egyesítetett s a közegészségügyi osztály a tanügyi osztályával összeolvasztatott volna, el­vettetett. A tárgyalás további folyamán az építé­szeti, az árva és gyám­ügyi adó és illeték, a köz­egészségi, az ipar, a személyzeti, a rendőri, tan és katonai ügyek szakosztályaira vonatkozó mun­kájat legnagyobb részben változatlanul, itt-ott, a személyzet létszámára nézve csekély módosításokkal elfogadtattak.Ezután az adószervezeti tervezet vé­tetett tárgyalás alá, mely hasonlólag lényeges vál­toztatások nélkül elfogadtatott. Megemlítjük­ itt, hogy közös közgyűlésekre nézve tegnap az egyik albizott­­mányi ülésen az a megállapodás jött létre, hogy ha akadályok közbe nem jönnek, márc­ius 20-án meg­lehet az első közös közgyűlést tartani. Ennél fogva a választási közgyűlés és azt megelőző munká­­ltálatok határideje is változás alá esett. A vá­lasztók összeírása ez utóbbi megállapodás kö­vetkeztében ápril 20-ikán kezdődnék s tartana nyolcz napon át. A választás napjául szeptember 25-re tűzetett ki. Összeírási helyek: a budai I kerületre nézve a várban a városháza, a II. kerü­letre nézve a Vízivárosban levő községháza, a III. kerületre az óbudai városháza, a pesti IV-ik kerü­letre (belváros) a városháza, V-ik kerületre, (Lipót­város a régi Lloydépületben lévő kereskedő testü­leti csarnok Dorottya utcza 14-ik szám II. emelet) Vl-ik kerületre (Terézváros északi része,) a temp­lomtéri iskolaépület, VH-ik kerületre, (Terézváros déli része,­ a lövölde, VlII-ik kerületre (Józsefvá­ros a lovarda helyisége, ha át­engedi Szapáry úr. ha nem, a stáczió utczai iskolai épület) és a IX-ik kerületre (Ferenczváros kőbányával) a köztelek, vagy ha ott nem lehet, a templomtéri iskola. Az összeíró bizottság tagjainak névsorát egy enquéte fogja megállapítani, a másik enquéte pedig az iránt fog javaslatot tenni, hogy minő egységes választási eljárást kövessenek. Ez utóbbi enquéte vasárnap ül össze. — A délmagyarországi történelmi társulat májusban fogja megtartani első közgyű­lését. — Liszt Ferenc­z, egy Engeszer Mátyás vezetése alatt jelentkező küldöttségnek az ő nevé-­­ ről czimzendő férfi ének-egylet alapításába bele­egyezett s az egylet múlt kedden esti 8 órakor Engeszer Mátyás lakásán tartott első próbával megalakult; ugyanott az újabban ajánlkozó tagok is beíratnak.­­ A borászati v­e­g­y­t­a­n népszerű ké­zikönyvére a földmi­velés- s kereskedelmi miniszter által kitűzött 400 frtnyi pályadijat Dr. Perlaky Mihály „Felfelé megy borban a gyöngy“, jeligéjű munkája nyerte meg. — Értés i­tő. A földtani társulat f. hó 12-ikén ülést tart az akadémia palotájában, mely al­kalommal értekeznek : Dr. Hoffmann Károly : „A Viborlat-Gutin-hegység némely trachytjából való plagioklaskrystályokról,“ dr. Szabó József: „Az esztergomi őslénytani leletről,“ — Az orsz.­nt. ipar­egyesület helyiségében (Pest, országút 7. sz.) vasárnap márcz. 9-én a délelőtti órákban köz­szemlére ki lesznek állítva az egyesület által meg­szerzett különféle szerszámok és gépek és az egye­sület egyéb gyűjteményei. Hasonlag kiállíttatnak az egyesület birtokában levő nagyszámú rajzok és metszetek. A belépés ingyenes. — Az orsz. ma­gyar gazda­ss­zony egylet márcz. 17-én délelőtt 10 órakor a megyeház termében közgyűlést tart. Tárgyak: 1 Elnöki megnyitó beszéd. 2 Vá­lasztmány éves jelentésének felolvasása. 3 Pénztári vizsgálat. 4 A választmány, pénztárnok és esetleg két alelnök megválasztása. 5 Indítványok. — Boa constrictor. Több oldalról kijelentett abbeli óhajtás folytán, miszerint az állatkertben lévő zu­­zárkígyónak (Boa constrictor) etetése hirlapilag közhírré tétessék, az állatkerti igazgatóság tisztelet­tel tudatja, hogy­ a legközelebbi etetés jövő hétfőn azaz márczius 10-én délután 4 órakor pontban fog megtörténni. Az igazgatóság. — Az aradi rabló gyilkosság, mely­nek 1864 okt. negyedikén Rédl Jónás és neje estek áldozatul, szerdán és csütörtökön került vég­tárgyalás alá a szegedi del. kir. törvényszék előtt. A tetteseket csak a királyi biztosság ideje alatt fedezték fel s állapították meg a tény­álladékot, mely a következő: Kursch Jakab, Szűcs György, Szepeczán Pászk, Drecun Vaszi, Buzian Nikolaj, Mikovics Pera és Styop Györgye, Rédl Jónás ki­rablása végett Kirsch Jakabnál jöttek össze és ott dorbézolás mellett szövetkeztek s­ ez este 11 óra táj­­ban törtek fegyveres kézzel a kiszemelt áldozat házára, ki ott korcsmát tartott. A­mint a szobába nyomultak Rédl Jónást, Styop Györgye egy kara­­binnal azonnal főbeütötte, az erre kifejlett erős küzdelem és viaskodás után a ház urát ágyába nyomták, fejére dunyhát és párnát rakva fojtogat­ták, végre zsineggel végezték ki, mire Rédlnét ugyanazon zsineggel szintén megfojtották, mialatt Szepeczán Pászk az udvarban őrt állott. Az iszo­nyú kettős gyilkosság végeztével a rabláshoz lát­tak, a gyűrűket és többi ékszereket az asztalról magukhoz vették, s a szekrényeket kinyitogatva és a fiókokat kihuzgálva, minden értékes­ tárgyat, s különösen a talált összes készpénzt zsákmányukba ejtették és Szűcs György még a már meggyilkolt Rédlné ujjairól is lehúzta a gyűrűket. Ezek meg­történtével ugyanazon után, melyen jöttek volt, eltávoztak, Szűcs Györgyhöz mentek s ott a nyert prédán megosztoztak. A bel. törvényszék Szűcs György, Drecsin Vaszilie, Szepeczán Pászk, Bu­zián Nikolaj és Miskovics Péra a rablógyilkosság bűn­tényében közvetlen tetteseknek, Szűcs Miklós bűn­részesnek nyilvánitvánítván : Szű­cs Györgyöt élet­­fogytiglani, Drecsin Vasziliet 20 évi, Miskovics Pérát 15 évi, Buzián Nikolajt és Szepecsán Páskot 10—10 évi súlyos börtönre ítélte. Szűcs Miklósnak pedig eddigi vizsgálati fogságát tudta be bünteté­sébe, mely ítéletet utolsó kivételével mindnyájan felebbeztek, valamint reájuk nézve a királyi ügyész is. — Uj könyvek. Az Atheneum kiadásában egy becses vállalat indult meg, ez a: „Népta­nítók ismerettára.“ Több tanférfi közremű­ködésével szerkeszti Molnár Aladár. A most megjelent I. kötet a c betűig terjed. Ára 1 frt 50 kr. — Ugyancsak a nevezett társulat kiadásában megjelent V­á­m­b­é­r­y „Középázsiai utazás“-ának második javított és bővített kiadása, kilencz kép­pel, ára 3 frt 50 kr. — továbbá: „Abdallah, vagy négylevelli lóber.“ Arab mese, irta Labott­aye, ford. Bérczik Árpád. Kiadja a Kisfaludy társaság Ára 1 frt 20 kr. — A „Hivatalos statisti­kai közleményekéből megjelent az V. évfo­lyam V. füzete. Tartalma: Magyarország bank és hitelintézetei 1870-ben. — U­j zenemű. Táborszky és Parschnál megjelent: Emléklap, rezgő pálya, ifj. Fahrbach Fülöptől, ára 50 kr. Gizella főrignő és Lipót hg. egybekelésének emlékére. Az orsz. képzőmű­vészeti társulat kiállítása (Akadémia palota 2-ik emelet) minden nap nyitva áll reggel 9 órától d. u. 6 óráig. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hetiszemle. Budapest, márcz. 8. Az időjárás a hét első felében enyhe és derült maradt, 11° R. hőmérsék­let mellett, csütörtökön azonban egész nap esett, s erre elég éles éjszaki szél következett, úgy hogy a múlt éjjel gyenge fagyunk is volt. A vetések állá­sáról szóló tudósítások folyton kedvezők. A Duna vízállása a hét folyamában jelentékenyen növeke­dett, s most a hajózásra nézve kedvező. A külföldi gabnapiacz­ok­ból érkezett tudósítások a héten általán szilárdabb hangulatról tanúskodtak. Az itteni gabnapiac­­on az emelkedő irányzat a héten is uralkodó volt, de az árak nem emelkedtek oly jelentékenyen, mint a múlt héten, mert búzából a belföldi behozatal mégis jobb volt. Az árak 10 krral drágábbak, a heti forgalom mintegy 100,000 mázsát tett. A mai jegyzések a következők: 86 fntos 7 frt 90 kr- 8 frt, 85 fntos 7 frt 80-90 kr, 84 fntos 7 frt 70-80 kr, 83 fntos 7 A­t 60 70 kr, 82 fntos 7 frt 45-60 kr, 81 fntos 7 frt 30-45 kr, mind vámmázsa és készpénz. Sisan­cebuza tavaszra ingadozott le s fel, s záródik 7­ frt 45 kr, 7 frt 50 áru. Őszre néhány krral olcsóbb: 5 frt 65 kr. p., 5 frt 37 V0 kr áru. Rozs forgalma csendes a múlt heti árakon 4 frt 25-30 kr, 80 fntos. Tizancerozs csekély for­galom mellett 4 frt 30-321­, krra csökkent. Árpa keresett volt, finom serfőzésre való 3 frt. 40 krig fizettetett, malátának való 3 frt 5 —20 kr, takarmánynak 2 frt 85­—90 kr. 72 frtos. Zab forgalma növekedett, s mintegy 20,000 mérőt tett a múlt heti árakon. Tavaszi szállításra bácskai vagy csanádi 1 frt. 55—53 krral kötve. Őszre inkább csak névleges 1 frt 58—59 krral jegyezhető. Kukoricza a száraz időjárás folytán több iknáltatott, s néhány krajczárral jegyzésen alul is kelt. Bánáti máj-jtin. 3 frt. 56—57 krra csökkent, de valamivel szilárdabban záródik: 3 frt 60 kr. p., 3 frt. 62 kr. áru. G­y a p­­­u. A holnap kezdődő vásárra érke­zett már ugyan egy pár vevő, de eddig tartózko­dást mutatnak. A héten 500 mázsa kelt el és pe­dig: 90 m. egészen finom posztógyapju 158—160 frtjával, 140 m. közepes kártolt 92—95 frt, 120 m. jobb homokos 80—82 frt, 70 m. bácskai egy­­nyirettl 78—80 frt és 90 m tiszai nyári 88—90 frtjával. Szerződések köttettek: 130 mázsára a­­ sz.-fehérvári püspökkel 132 frt. és 1 arany, 500 m.­­ Schwarzenberg hggel 143 frtjával, 60 m. b. Vécsey­­vel 125 frt és 1 aranyával és 60 m. Lovassy­­ úrral 105 frt. és 1 aranyával. Sertésvásár, Budapest - Kőbánya márcz­ 1­7. Külföldi kedvező tudósítások itt is fenntar­tották a vételkedvet, s különösen könnyebb fajták kivitelre élénken kerestettek. — Jegyzett árak : ma­gyar és szerb 280—340 frtos 30—31 kr., sörtés 29—29'/1 kr., kiviteli 30—31 kr. Itteni állomány: a múlt hétről maradt 50,450 drb, behajtatott 10,180 drb, elhajtatott 9090 drb, maradt készlet­ben 51,540 drb. Disznózsír iránt a hangulat folyton lany­ha; jegyzett ár: városi áru hordó nélkül 31 frt p. 311ls—32 frt áru, hordóval 321/1 frt p., 33 frt áru; amerikai 30*/i—31 frt. Szalonna 29 frton kapható. Pesti jégen aváritika ül —30 frt flist.ült 33—34 frt. — Iparegyesület, ügyek. Az orsz. m. iparegye­sület nemzetgazdasági szakosztálya márcz. 7 -én ülést tartott Horn Ede elnöklete alatt. — Napiren­den az adóreform ügyében kikü­ldve volt albizott­ság munkálata állt, előbb azonban Oppody Alajos­nak a pénzügyminiszter által a jövedelmi adó tár­gyában az országgyűlés elé terjesztett törvényja­vaslatára vonatkozó, sürgős javaslaslata került ta­nácskozás alá. Javaslattevő hivatkozván arra, hogy a jövedelmi adótörvény értelmében az iparosok jövedelmük 10 százalékát kell, hogy adó gyanánt fizessék, miután felfogása szerint az új tvjavaslat ennek mellőzésével egyedül a lakbér és üzleti he­lyiségek bére alapján kiváltja az iparosok adóját kiszabni, ez ellen kérvényt indítványoz az ország­gyűléshez intéztetni, melyben fejtessék ki, hogy iparunk viszonyai átalában nem engedik az ipar adó felemelését, továbbá, hogy a jelenlegi lakbérek túlzottan magasak lévén, nem szolgálhatnak helyes megadóztatás alapjául, s különben is az adókive­tés ez alapon igazságtalan, a­mennyiben az üzleti helyiségek nagysága és bére nem függ az üzlet jövedelmezőségétől, hanem az illető iparág termé­szetétől. E javaslat felett hosszú élénk eszmecsere fejlődött ki, melynek folyamában több oldalról ki­emeltetett, hogy­ a jelenleg tárgyalás alatt levő tör­vényjavaslat a jövedelem 10°/0-nyi megadóztatását érintetlenül hagyja, hasonlókép azon rendelkezést is, mely a jövedelmi adónak az üz­z­­­e­t­i helyi­ségek bére utáni kiszabását czélozza, és csupán ab­ban tesz változást, hogy a minimáltételek alkalma­zása esetében a lakbérnek nem 15—20, hanem 15—25 százaléka vehető cynosuraul Miután eme különbség­ a jövedelmi adókiszabásnak nem lénye­gét illeti, s különben is az emelhető kifogások nem annyira a jelenlegi törvényjavaslat, mint in­kább az 1868 évi XXVI törvény ellen s illetőleg a törvény végrehajtási módja ellen irányozódnak, a szakosztály nem véli javaslandónak, miszerint ez alkalommal az országgyűléshez kérvény intéztessék, amennyiben a törvényjavaslat úgy is ideiglenes természetű s amennyiben a szakosztály folyamat­ban levő adóreform munkálatával, mely az egész adórendszert felölelendi, úgy is az országgyűléshez fog fordulni. A napirend főtárgyára,az adóreform ügyére térve Mudrony Soma a kiklildve volt bizottság munkálatát terjesztette elő, megjegyezvén, hogy az nem valami rendszeres irodalmi dolgozat, hanem feljegyzése azon megállapodásoknak, melyekben a kiklildve volt bizottság egyetértett. E megállapo­dásoknak fő jelentősége abban áll, hogy daczára annak, miszerint a kiküldve volt tagok kezdetben igen eltérő nézetekből indultak ki, még­is a be­mutatott pontozatokat egyhangúlag állapították meg. Az előterjesztés azonnal általános tárgyalás alá vétetett s érdekes eszmecsere fejlődött ki, melyben többi közt Dobner Rudolf, Dobrászky Pé­ter, Nagy György, Weisz Berthold, Hegedűs Sán­dor vettek részt. Előre látható, hogy e tárgy nagy horderej­ének megfelelő alapossággal fog megvitattatni, azonban az idő nagyon előrehaladván a tanácskozás folyta­tása péntekre márt 14-ére tűzetett ki, s addig is a munkálat sokszorosítandó lesz, hogy azt minden tag előre is tanulmányozhassa, miután már kezdet­ben is lényegesen eltérő nézetek merültek fel, me­lyek mindegyike alapos tanulmányokra, elméleti és gyakorlati ismeretekre támaszkodik. Vegyes. — Figyelmeztetés az orsz. Magy. Gazdasági Egyesület t. ez. tagjaihoz! Az orsz. Magyar Gazda­sági Egyesület igazg. választmányi ülését f. é. marcz. hó 24-én délutáni 4 órakor, évi közgyűlését pedig ugyancsak marcz. hó 31-én délelőtti 11 órakor a köztelken fogja megtartani. Budapesten, 1873. marcz. 7. Elnöki megbizásból, Morócz István titoknok. — Uj postahivatal. Folyó évi marczius hó 1-jével Bereghmegyében kebelezett Bereg-Szent-Mik­lóson ujonan felállított postahivatal lép életbe, mely levél- és kocsipostával fog foglalkozni, s összeköt­tetését a munkács-szry-i postavonalon hetenkint négyszer forgalmazó lovasposta járatok által nye­rendi. A nevezett új postahivatal kézbesítési kerü­letét a következő helyek képezik : Bereg-Szt.-Mik­lós, Csabina, Csalánfalva, Dubina, Dubrovicza, Dunkófalva, Egreske, Iglonez, Koczkaszállás, Lécz­­falva, Nagy-Bresztó-Papzika, Ploszkánfalva, Repeda, Zimbrillova.­­ A szombathelyi leszámítoló társulatból alakult szombathelyi takarék- és leszámítoló bank alap­szabályait a keresk. minisztérium ellátta a terv. bemutatási záradékkal. — Keleti marhavész Folyó évi február 24-től március 1-ig beérkezett hivatalos jelentések szerint a keleti marhavész. Magyarországon Baranya me­gyében : Zornicza, Proszina, Mucina pusztákon és Kis-Dárda községben. Tolna megyében: Várdomb, Alsó-Nyék, Agárd és Báta községekben; Bács-Bodrog megyében a göbölyjárási pusztán uralgott.­­ Mig el­lenben Pozsony, Fehér-, Somogy-, Veszprém-és Vas­megyékben a marhavész végképen megszűnt. A vész továbbterjedésének meggátlására az intézkedések

Next