Ellenőr, 1873. április (5. évfolyam, 75-99. szám)

1873-04-17 / 88. szám

LÉGRÁDY TESTVÉREK kiadóhivatalában Pest, nádor­ utcza 6. sz. megjelent és minden jóhiteles könyvkereskedésben kapható, önsegély élet- és jellemrajzokban. Smiles angol eredeti műve nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazva, magyar nyelven előadja Könyves Tóth Kálmán. 8 k­ötet. Ara 8 frt. Tartalom. I. kötet. I. FEJEZET. Nemzeti s egyéni önsegély. Az önsegély lényege. Intézmények s egyének. A kormányforma a nemzet egyéniségének visszfénye. Császárság és önsegély. A függetlenségről. Kitartó munkások. Példa és munkásság hatalma a nevelés terén. Az életrajzok haszna. Nagy emberek nem tartoznak valami kizárólagos osztályhoz. Alsóbb rendből származott nagy férfiak. Shakespeare s több nevezetes egyéniség. Kitűnő csillagászok. Lelkészek, ügyvédek fiai. Előléptetés a franczia hadseregnél. Kitartó szorgalom s erély példányképei. Szorgalom a kitűnőség nélkülözhetlen kelléke. A főrangúak közt is találkoznak tevékeny, munkás férfiak. Példák. Katonák. Bölcsészek. Tudósok. Államférfiak Az önbizalom értéke. De Toqueville, ipar­kodása s a más oldalról jött segély m­llápulása. Az ember lehet maga magának legbiztosabb gyámola. — II. FEJEZET. Föltalálók és termelők. Az angol nemzet iparkodása. Munka a legjobb nevelő. Miller Hugh. Szegénység és töredelem nem leküzdhetlen akadály. A gőzgép föltalálása. Watt elődei. Papin levele Leibniczhoz. Watt munkássága s szorgos figyelmetessége. A gőzgép alkalmazása. Pamutszövés. Arkwright a borbély, feltaláló és iparos. Befolyása s jelleme. Boulton pontossága s jelleme. Lee Vilmos lelkész harisnyakötő gépet talál föl. Küzdelmei: Heathcoat csipkeverő gépet talál föl. Ifjúi élete, találékonysága s kitartása. Adoma Lyndhurst lordról. A csipkeüzlet terjedése. Heathcoat gépeit a ludditák lerombolják. Jellemzése: Jacquard találmányai s kalandjai. A magyar gazdászat ujjáteremtője Tessedik Sámuel szarvasi lelkész. Ifjúsága. A gazdasági iparintézet fölállítása. Jutalma és bántalmaztatása. Vi­­dacs István földmivesgyermek a magyar gépészet apja. — III. FEJEZET. N­égy nagy Fazekas: Palissy, Böttgher, Wedgwood­ és Fi­scher. A hajdankor fazekasmunkája. Etruriai edény. Robbia Lukács újra fölfedezi a zománczozást. Palissy vázlatos életrajza, küzdelmei s jutalma. Ha­lálra itéltetése s kimúlása a bastilleban. Böttgher Frigyes, az „ aranyszakács. “ Az arany csinálással megjárja. Menekülése. Drezdában szigorú őrizet alatt tartatik. A veres és fehér porczellán gyártását fölfedezi. A szász kormány nyeresége. Böttgher szomorú helyzete és halála. Wedgwood, az angol fazekas iparkodása, ügyessége és kitartása. A Barberini edény. Wedgwood jótékony befolyása. Fischer Móricz a herendi porczellángyár teremtője. Menekvése a bukás örvényéből. Porczellángyárának hírneve. Humboldnak hozzá intézett elismerő levele. — IV. FEJEZET. Szorgalom és kitartás. Legbiztosabb sikert többnyire egyszerű eszközök által érhetni el. A szerencse az igyekvő munkásoknak kedvez. „Lángész a türelem.“ Newton s Kepler. Nevezetes emberek munkássága. Gyakori ismétlés szerez jártasságot. Miként élesedett meg Peel Robert emlékezőtehetsége. A türelem fontossága. Derült hangulat. Remény a jellem egyik fontos alkatrésze. Fáradhatlan kitartás a jellem egyik nélkülözhetlen kelléke. Adoma Youngról, Audobonról, Newtonról. Carlyle „franczia forradalmának“ sorsa. Stephenson tanácsa az ifjakhoz. Kepler, Buffon és Walter Scott jellemzése. Briton, Laudon. Drew Sámuel. Hume József. I V. FEJEZET. Segédesz­közök s kínálkozó alkalom Tudományos buvárlat Esetlegesség nem szül nagy eredményt. Michael Angelo szobrász és Poussin festő a kicsiségekre is gondot fordítanak. Newton találmánya. Az észlelő megfigyelés hatása. Galileo, Brown, Watt és Brunei találmányai. A látszólag hitvány jelen­ségek nagy fontossága. Colombus, Perge Apollonius, Franklin és Galvani. A gőzerő fölfedezése. Kínálkozó alkalom fölhasználása. Nagy művészek egyszerű műszerei. Lee és Stone segédeszközei az önnevelésben. Walter Scott, Priestley, Davy, Faraday, Davy és Coleridge. Cuvier. Stephenson férfikorában kezd a tanu­láshoz. Dalton szorgalmas igyekezete. Az idő megbecsülése. Elihu Buritt, Melanchton, Baxter, Mantelli, a magyar Diogenes óriás nyelvismerete és szorgalma. Az adatgyűjtés haszna. Jean Paul és Jókai Mór papírszelet-könyvtára. Hunternek minden apróságra kiterjedő figyelme. Páré Ambrus franczia orvos. Pólya József földmives gyermekből hires orvos Iifer. Áldozatkészsége az 1831-ki kholera alatt. Harwey, Jenner, a himlőojtás felfedezője. Bell Károly. Herschel a zenész, majd később hires csillagász.Linné Károly, virágok iránti hajlama, búvárkodása. Fiához intézett szavai. — VI. FEJEZET. Művészek. Szorgalom hatalma a művészet terén. Nevezetes művészek alsóbbrendű származása. Vagyonszerzés nem lehet a művészetnél főrugó. Angelo és Titián szorgalma. A korai siker némileg hátrány. Wilson és Zucarelli. Reynolds, Blake, Bird festők. Hogarth tanulmányozása. Banks és Mulready. Lorraine Claude, hírneves táj­képfestő. Munkácsy Mihály asztalosinasból ünnepelt festővé válik. Benvenuto Cellini és kalandjai. Perseus szobrának öntése. Poussin Miklós gyalog utazik Párisba, onnan Rómába megy. Hírneve: Kiállott küzdelmei. Ferenczy István lakatossegédből Canova kedvencze lesz Szorgalmas önképzése. A Vénust meg­lepő Ámor domborműve s több munkája. Flaxman, lángesze és kitartása. Derék neje. Római útjak. Küzdelem és jutalom. Szentpétery József európai hirű­ domborművész. Egy angol lap bírálata Szentpétery domborművéről. Chantrey. Wilkie Dávid. A művészeket kisérő nélkülözések. Martin az éhhalál torkánál . A művésznek legnagyobb szüksége van az önképzésre. Pugin. Aradi Lippert József műépítész sokoldalú képzettsége. Bécsi műterme. Kemp György. Sharpies Jakab festő, metsző, kiállott küzdelmei. Derék neje. Tóthfalusi Kis Miklós kolozsvári nyomdász híre Európán túl is kiterjed. Rendkívüli buzgalma, nélkü­lözése. A zeneköltők szorgalma. Händel. Beethoven. Bach Sebestyén. Haydn, egy kerékgyártó fia későbben herczeg Eszterházy zenekaránál lesz karmesterré. Szor­galma. Hummel szintén magyar zeneköltő. Munkássága. II. kötet. I. FEJEZET. Szorgalom s az angol peerek. Egy pár magyar mágnás. Az angol főrend származása. Az ősnemesség pusztulása. Újabb főrend alakulása. Főleg szegcsináló kerületi főhelytartóvá lesz. Phipps Vilmos pásztorból új Anglia főhelytartójává neveztetik. Petty Vilmos házaló az angol tudóstársaság első alapítója; fia bárói rangra emeltetik. A Strutt család a harisnyakötő gépnek köszöni emelkedését. Több lordkanc­ellár alsóbb rendből származott. A kitartás jutalma Scott János példájában. A kényelemről való önkénytes lemondás. Széchenyi István. Katonáskodása. Későbbi munkássága. Eötvös fáradhatlan szorgalma. Gróf Teleky József. Gróf Kemény József roppant munkássága. Wesselényi. Dessewffy, Mikó. Nincs akadály az előtt, ki nemes czélt tűz maga elébe. — II. FEJEZET. Erély és bátorság. A germán népfaj jellemzése. A magyarok „Hadura.“ A jellemszilárdság alapvonásai. Az erély többet ér, mint a lángész. Munka s küzdelem a legjobb iskola. Csingisz-Khán a hangyától tanul kitartást. Adoma a debreczeni kollégium­ban tanuló szolgagyermekről. Az akaraterő és szabadság. A­ki mer, az nyer. Simonyi a legvitézebb huszár. Napóleon, Suwarow nem ismerték a lehetetlent. Wellington erélye, jellemzése. Az erély határozottságban nyilatkozik. A magyar történet hősi jellemei. Wellington és Hunyady János. Napier és Guyon. A branyiczkói ostrom. Bém bátorsága. Földváry Károlyt a golyó nem járja. Asztalos Sándor, az aradi hős. Gábor Áron ágyút önt. Türr István elfogatása. Körösi Csom­a Sándor világutazó ritka erélye. Reguly Antal határozottsága s nélkülözései. Livingstone. Howard. Hanway. Granville Sharp küzdelmei a rabszolgaság eltörlésének érdekében. Az általa kivivott eredmény. Lelkes ügytársai. A rabszolgaság végleges eltörlése. — III. FEJEZET. Üzletemberek. Hazlitt nézete az üzletemberről teljesen valótlan. A valódi üzletemberben megkivántató tulajdonságok. Thales, Solon, Pirtó. Spinoza. Shakespeare. Milton. Newton. Cowper s több mások. Fáy András magyar író a takarékpénztár alapítója. Szemere Bertalan. Jósika Miklós, Klapka, Türr, mint üzletemberek. Az üzletnél is fősúlyt az ernyedetlen iparkodásra kell fektetni. Melbourne tanácsa. A munka haszna. Xántus János példája A bukások oka legtöbbnyire maga az ember. Lamartine. Az üzleti tulajdonságok részletezése. Fox angol államférfi eljárása. Wesselényi Miklós, mint üzletember. Egy haszonbérlő megveszi ura jószágát. Walter Scott tanácsa. Az idő megbecsülése. Egy magyar lelkész az idő becséről. Adoma Nelsonról. Napoleon és Wellington mint üzletemberek. „Be­csületesség a legjobb rendőrség.“ Üzlet a jellem próbaköve. Kostyál és Liedemann példányképek az üzletvilágban. — TV. FEJEZET. A pénz. A pénzzel való bánásmód az életbölcseség csalhatlan jele. Önmegtagadás erénye. A takarékosság függetlenséget biztosit. A gondatlan gyámoltalanná válik. Mindenki előtt nyitva áll a boldogulás útja. Homer Ferenczet apja bölcs tanác­csal ereszti útnak.Bums. Jövedelmünkkel okosan kell gazdálkodnunk. Bacon elve. Az adós­ság első lépés a bűnre. A külszín miatt sokan a legnagyobb bajba keverednek. Napier erélyes nyilatkozata. A kisértés leküzdése. A pénzcsinálás titka. Wright Tamás példája. Minden tisztességes életmód szerezhet becsültetést. A pénz hatalmának túlbecsülése. Brotherton János. A valódi tekintélyesség. Collingwod lord. Mi szerez igaz becsültetést? — V. FEJEZET. Önképzés. Ügyesség és küzdelem. Az önképzésről. Arnold nézete. A testi munka és lelki erő. Newton. Smeaton, Watt és Stephenson. Franklin. Eliha Buritt. A kézművekben való oktatás. A jó egészség nagyon szükséges a szellemi munkásoknak­­. Palmerston. Széchenyi és Wesselényi. Deák Ferencz és Jókai mint faragók. Révész Imre asztalos. Walter Scott. Bessenyei György ereje. Szilágyi Sámuel tudós­pap testi ügyessége. A szabad idő czélszerű felhasználása. Ferguson, Drew­s Miller. Schmidt Ferdinand laibachi magyar kereskedő mint hires természetbúvár- A vasszorgalom óriás ereje. Reynolds, Ryss és Horner nézete. Határozottság, készség, türelem, kitartás nélkülözhetlen az önképzés iskolájában. A felületes­ség hátránya. Tudomány és jellem. A két vezér vérszerződése s az aranybulla. A túlzott olvasás nem tehet nagggyá. Többet ér fa egyéni tevékenység ki­fejtése. Önbecsérzet és remény. Helytelen nézetek az önképzésről. Sonthey tanácsa. Táncsics Mihály, mint az önképzés kiváló példánya. A gyönyörhajhászat hátránya. Constant Benjámin. Benkő József. Coleridge, Nikoll. Akadályok képezik az embert. Csokonay, Petőfi, Tompa, Arany János. A baleset út a siker­hez. Hunter és mások. Mendelssohn ítészei. Honvédeink. Viszontagság edzi az erőt. Lendvay Budavár ostrománál. Asbóth Sándor, amerikai miniszter. Bá­torság és erély mindent legyőz. Curran, Murray, Cobbet. A franczia kőmives hogy lesz tanárrá. Lee nyelvbúvárrá lesz ácslegényből. Debreczeni Márton paraszt gyerek bányaügyek igazgatója lesz. Küzdelmei. Tanulni sohasem késő! Franklin, Arnold, Benkő, Bessenyei, Kossuth, Markó, Jankó János és többen. Nehézfejű híres emberek: Newton, Linné, Walter Scott, Kisfaludy, Petőfi, Napoleon, Wellington és többben. Sikert kitartás és szorgalom eszközöl. —VI. FEJEZET. Pél­dányképek. A jó példa hordereje. Önviseletünk befolyása. A szülei példa. Eötvös családja. Perczel, Szalay László és Nyáry Pál miként emlékeznek édes anyjukról. Tetteink kö­­vetkezményei. Széchenyi befolyása. Lételünk felelőssége. Jól eltöltött élet a legdrágább örökség. Brunswick Teréz grófnő, mint a kicsinyek gyámora. A jó társaság. A nagy szellemekkel való érintkezés. Széchenyi és Eötvös. Kossuth és a napszámos. A művészek befolyása. A bátrak példája még a félénkbe is lelkesültséget ébreszt. Scander bég és a törökök. Zrinyi s a várőrség. Az életrajzok haszna. A könyvekből is a legjobb társaság választandó. Kölcsey intése. Derült hangulattal való munkálkodás lelkesítő példa. Eötvös a szenttornyai pusztán. Kazinczy. Szász Károly. Festetich György példány­­szerű élete. — VTL FEJEZET. Jellem. Jellem a legértékesebb tulajdon. Homer Francis jelleme Franklin. A jellem hatalom. Séllyei István: Kölcsey Ferencz tanácsa. Nemes czél lebegjen előttünk. Deák Ferencz, Ghyczy Kálmán jellemzése. Nagy Pál bukása. Őszinteség a tiszta jellem sajátja. Granville ta­nácsa. A szokás hatalma jellemünk fejlődésére. Derűit hangulat nagy kincs. Gőthe nézete. Parányiságok is kimutatják a jellemet. Jó modor, udvariasság, szi­ves nyájasság értéke. Adoma Gyulay Ferencz tábornokról. A nyegle kereskedő. Mások véleményének tiszteletben tartása. Franklin nézete. Mindenki lehet udvarias. Valódi gentleman. Burns Robert és a paraszt. A Grant testvérek jellemzése. A jellem erkölcsi hatalmat képvisel. Kossuth és a vörössapkások. Kossuth és a honvédőr. Gentleman és a becsület. Wellington tisztalelkűsége. Hunyady János és Mohomed szultán. Trradleon. Garibaldi. Deák Ferencz. Duschek. A szegénynek is lehet szép jelleme. Gróf Spolverini s a szegény olasz. A huszár közlegény és a törzstiszt. Adoma Ferencz osztrák császárról. Bátorság és gyöngédség egy után járnak. Honvédeink gyöngédsége Buda bevételénél. A nemesszivü rácz és honvéd. A jellemet még a veszély sem ingatja meg. Adoma Miksa főherczeg életéből. A valódi gentleman ismérve. A hetyke nincs és a vak. Tompa Mihály miként jellemzi Teleky Józsefet. Bém áldozatkészsége. Bethlen Gábor jellemzése. Tompa Mihály a jellemről. Ist 1 fii S i# l gs ä'f í'r gO 5? oá ^ -a SC» d‘3 11 a ä ^ gy mmd N c- w ^ SS ö Ä 1 ■ SS« ^ zd O ör* B -ll % a rg|B ^ II a 3*1* s 83 55 * = = 53-w. siimr rí-iflII!»:::i»Rkm 6 «■cr, «5 h ö S' Ä rí: • it- í? p Htf^P • . a sov N P - p- S ft w öd isllÖir tiSíHÍB^IíflWlíi S2. I sfríp'«.* IIlíHílsf s-rüíllrrl* I líl ^»7-3 M 1—5.® SB* p'5^. ptt1 goö ää a u2 n m 0^ a ^P ® I* SL-S: o-S: '*p SS - I­■<1 EJ* 5 P S CD Sör' 21°° ^ ^ W 2 2- ^yí* Ä. CD« ^ ® A 5 "Iflll-fl íHí! Ifi. E llfrl-,1 *»s>re:fg?g lelj —• «I tílw ■'! i r II r -1 IIIP| = I§I|IU| I flíH 1 S; I a |q(f r I II nslr»friRííS eerl 1 | if§;—í---------i______| ®|íii|í!ig, f!N I« ® I 9 I1 ?3- isii Ili* f gSMíSS-ia B ® ^ llp-g-g! » B »~|3j g* Ä N-w ^ g s ta« fia Ssra S. .||r sg a © ff D g: & o-sr».»«"®» «■»«« X » g- s= IV & w 2« g- 2. ígk «1 HE ^ S. 2 -3, g § o S” p 5= 98 g-B s B 3 S.g 83 offfft ® 9» a o | s= (Tf- 8» 35ö SSift Fg- ' B 'S-g'» » » a 83-a,«» ® b p «• g-s » 's* 9 s-gpg « ft J-S-B-r ,» jgf Hl tűi failE.SIliiéinHíiüi!S u-ti I Bísg- o >S'-?Í ír-:“ qg-'o^írif m 5 I-80! S.® ä csvc* g g ®8 as-sg^g-,,g-i- 5*b I«.é-s-g^g.«- 5; S ^ 5**88 ^ g isst®- y o'g^&a .I i nrii.E m.s fj? trüfffiS | aiisi iS, pi 2-v Pl Cfo H sj- O ^ o: P Ci au *5 ős P- c-t- ^ CjQ P ^ SÍ- ^ ^cTS'g. g S M Ä » “cdeíS 0 's-« 5 ^ 03 E BjPpJTp® pő 3 J,. N O' ö SS ^ _ OQ CD P» CT* g. % •< 5 2 §- g-S W-“ s n S ® 2^. g.2- ■ b a B e a-?- — cdv ö ►S* 2: S Jí fi & S § m;: I III i !-E -| I £ rí I *f* » If F síi E 1 I V« i &í » ' |ff £3 ^ í ?' ® - r “I ^ |Bg ^ ®' £ S OS mmmm P SHE P I 1 | 31 -xl — p ® S' ® “s B oo o p- e5' ’ ’ re. ' »5 ____ U ■ cg; 3«» » > t> te pp- s. p> “ > - 2- P- =3 g«2 2 |.o F | o | Q CO p§; s' K. * o- w «3 © ■ .«isi fs-1-s- |-||- m s- 3 ||I 7, s-s;|é' 2-y’ C/5 I = •® ^ S’ Iff »B^P re^ > «v B 3 © g. I ^ g. g. ® 5. i8 M* i ll t so,® J _ i'-r­rf 1 Ill's. |l: - í£ o=* I « II I' fii i'P'l-o i£ n ;r stl ■ ^ 'íir : =•« ;« cd is. | i| § * *rs f | e*! | -< $ g: | « «-s'- a. s- °' s-© s ít ^ >§S; á : r- is c = © 2* ! E er «3 s t ő f— ! ^ £ & 8 P^laqSB PO S 0> ^cr? ^ re. S P. 3- ^ ^ —3 ‘ r rIjtf a i. g. s. ST ! •— lí'r «gfM* :i:ra ;.sN' Jl |ííii|s-S ■ * ° ” g fe M F— < te < t: ? EH I ÖJ. o: &>. o: g1 ,5P> ©; sr s; ® ^ «M ■ S3 -s _-“.<< sr rrc=3 H “ o f»,g S' S' s S tr*, ° g ^ __ s> —* m ^ 3 0" ■ *7 o ^ p; =_ g O ° (_ o_ « * ■ W | ° 5« mS 0P&.0 9g C ^ ,p 0 0-^0 ■ cd> ^ -*° tr *-* i 9 ■ § f? a H g 0_ ® ^ a- § Z3 "* J CDv bi # fi — s -jr b =5“ 3 e; f 1 S;., g SS > S & *■ Z i-g ® E CB % EG ? M “ .. 0' Ér gf B “I 5- is f— W *3 g ,_____i «a r1 n , . -Tg H 2- bd Z. n> SJ. I 1 g- * ” áfb I I Wvgí rD-g ► ► =í B * I i u 01 ^ » g üls- ^ I í2 83 s- E3 B r“ * 4 # “ fr §13. a®i:2=F £ s-3 td |B ® I fi ^ 00 - W ? gjZ. I H I B frí m |*«a I tj-g **g^vg“ SS ® f 31 g. tar1 O. p i* §5 I §: C/3 ^ tj» ^ SP P £ 2* Is I * ^ is Bt a cd" I - w sa aj is; m ; Ti" g "fi 3- -l 1 ,Uff *-<§.* iái fai 3! í iS=.< n gig- 51 !§ fi- 2*ra 3 I Pl I I ■ 1 E 2 ng Ej”! í* £ 1 i ** 00 N—‘ g. ^ y *“ 2-^ «93. PT <í5h I -wp p ä; £ rn B » =03 H 5 ... -?•" I f v— S. ■<. P1 p 3.P Í&, I5 e ! 1 2d «4> fi 2 Sl 35 c^s P Ug I. ^ I ©« 1 ? h. I g I- ©> S' s 's- ^ p C/5 ^ 8^ B 90 sí © ■ r ii * o _ b s | J3. 3* 5- re. -AJ SZ 2. g. * g' §; p r—— nj fi| fí- || s - ni ■ 3. P T^p X» • I [ “ *^"3 ^ .s? ? ® I e J! «2® ^ ^ g <© t i 'S o: 's ig. i cg HS N ,! ^©e W g: r ts> « = =: e pl te* C= ^ Cg B -? ___ 2. ^ ff) — • ^ reu I I I Is' I fff u Is*® í!«F-li;SÍS. I®> L^g m r- I” ti f is- fs fi® aís. H-fiisi^ f 4i n * g Ki nsa ; Ki 5-S í: íli&iFis- H 11.? 8. sijg' 3 g' 1®' i®1 IS B.» |-& 13®- B I ISO® I % *§& S» | |S” I-®- lg I lg SS. lg. grjS'^j »8-®a §,35. § i ®! I I t tp t || r s a 1»*- £­ , ír* ® a | | r * ^ ^ " * & S I f Ir "j |lg^ Is Ff » r r r r r ír & i & m \ t ® g. jl, *-A-' I, I, "~A-J I, I, *T^rrJ ii I,­I ----------------------Iipr.iijtff -)— — "gfr^li; B Jpg l| ^1 L * *B *B ST:a a a g* «F ***hJ‘*,S'* »*»aaaaa»aaaaa % V «2 OjS 5 S üE. Ö h m 6 5 í" 0«T «•« .... aaaaaaaaaaaaa< ffT ■ © »-« &« a. . m * * I S’® SS£ S222 aaaaaaaaaaaaaÄ J 8., P sr pf E| S3 ©V ^ ........................................ g -s: S-*. £ 8f «* ! w W 00 * C«a a 3 a ® **“ ........................................ * Sg lí igSS* v S’ s **•5 ív g§ g§g| P ’S. >5 * ® .........................■.............. £ g-í » * 51______________________* ............................; s SSSS£"SSSSSSgg b < IS2SSIÍ ^ I I .»a-..,. I I I I SSSS II : ' g | '1 s 3 l'l 8S5SSSS 5 -| ‘i ’! gg-| ss't ss‘l SS 3£ nnm 1 mf, ?T 11 iiliiil t ll I ill ií I ül ií, I LL! IS8I ligjg'g j I I ISgg;sk' I I I8l8ite|gg|8ig ' & jgiigggsigggggi 1 g 1 ggiiiinii iigjiigg Btr J »J J J J r) .».I J J j .1.1 j .1J J J ;■ g 1 SS i «S3 11 utotaő —L' 1 1 j 1 1 1 1 1 s I I | 1 1 I i I *1 ~| ~| Ml '| '1 jj'i I I m OMtel­ íKíHHIIWI HHfHIí? ipffii IE a'^Ss I- .&r?í* 3 ff-ifi f. • £e“. . Ills, gífl Í. ' E .. 11 Is ifi *©0)© § »Eö *•••'*• •••«.. I a fi. 8J ............. ............................Ili: ■ • i- - -. 1 ...................... n .............. .jr3;. ■ 1 n ,. i g & 11 g 1 1111 i 1 1 1 111 ■''[ j gg •! glllsSlSSj III SÍI ll gg S -—g-1 -I < ° M c. g. g I | g I I I 1 I 1 1 I I I | I 1 1 I e j I j g I IMIMIlllgg llllllgllll gS§g§§§iS ggaS8|jf “rí ?f- '! -* J •’ rj S I i J J J J .! « IJ J I S8t3 utol. c——1—^—I—Ll i i I I j I I I I I i 1 i I I i I 8 I 1 1 1 1 j| I I I í j g ”l 0Batoi mimm vmmm iiíibk mm Hfi}-1A ?pti|||| idilli . IIIs' I«' ■ s |s3 • J*- £• • • ■ B «I ■ fSB-o-­.• • 'mi--ír- ■*■■■%.......... ■■■■r-u -H.I* ■■■»............................................... ................................................I................. • * ■ .............................................................................................. ............................................................................... SÍ 1 o“So §2^ I I gW»H®ííw55o5 I t^MCCbOOoS^Ok « M S OJ S £► tHU>l0r,>00,H0i i C’lt-Cn.ttO.DfcBOOCT*.» I So©»o”hS i i SS® Se ^ 11 1 1 i 1 j 1 i h i i I 11 i I i'i 11 iii 1 ■ a Ti) 1 1 gg'i fi 3 SSIS3S3S8SIj sssgggssggg issggsiag iIsSIsS l • i 1 1 g ■ ! i 1 1 1 1 g 1 i í 1 1 1 1 1 i iiím'i fg' 'i) 1' 1 fi l 1 SSiSISi_______________illllgllllllili§i§g Btr \ i , J j I j . j ^ ;► .i J j*1.1 /t J F J S J j © 2 bs I í I Utolsó ________ ; í i s *í i i í *1 i *1 i i 1 ’i owtái. STM =3&g||-H^3 glafg w 111?"' S? gg, gasige "ifsa- §E-wg,l3-“|®S'SS-S5 5 « £§?!. s. js. sl li ?• Síi- ■ «I­£ n. r;. ^ •§ H ???• 51 f• ■ • • ■ ■ ír • • n- ■ S £ ff |- í' 5 F ' I- -pr...........* 3 í » S » ...................... . . ““..................................................................... ; s.* “i-J j .1 ..issssjg is 1 i: i üss: isis i i il ► ------1 1 1 1 g! I 1 I 8881 I g 'j i I I I • I • i I I 1 I I I I I I j í ; pisili iissssig lg I ■ iSIsS.SiiiI I 1 — S| 1 1 1 m 1 i n sasi g í 1 1' g\ t "1 I 1 I i j1 1 i'll S IKUV^hí i s imr*m ? S. llffEÍ^Si J. I: slllfflt: f 1 al|fl!f:?|s r-­:• »líSssi?-r 1 g. ^»s!’r-'^s* --:g-s-.. ?• séps»-5»§-s •«, * ...• 3.... . Sg^|.' 9.°' Bisrg"- ’S ......................... ?• äclea 3-" ? 5 -S « .................... . . • "^5-• >• • •- s- Si «-l. • • • • ®> i ftj f CC ......................... ..»••••• CD* • w .*»«.«. © ................ oo r ........................... ................................ • .............. .................... ..................* ’ •••*••••• •••••»••• sisi. SsSssl ss g; ®- iiiiiugi sissssCl" \ I S i g 1 I gggl 1__M I 3 •< 1 1 1 I 1 I I 1 I g'l 1 g'l SM'. r ■ IPIP.SSSSSI 32 5 S' I I I I IJ Ill SjltSSi!“ ! .tóikat .IbSOtott »H* Sí ® t* S ! I I i *1 I *| 03 *| to ’1 io ’] ^ Ót T I IHIiIilfP! Its WMMMmií ~ E 3 ß " ■ g. I ?SEÍW o SaP-é Eg-S !'• - |i I*f*|í 15?«|tlí ?-«•• Ils Ki---?Í3Cr"ll.■!::?PKP*: ■ . . áoSoSS« = o{ -J S'8®- ■ • • <=«. !"gSí;. ; E*»|g. §£*. •“ » . ........S»5".... . .?ls8. ???.?;s ........................................................................ ............................................................................................................... ......... ............................. ........................................................... ggsisüggasss 38I3|ESS8I8S~S§I iIÍÍSSÍlfflÍíl ► a,t 1 11 J°°'1 ‘ ■» 31 ■ « ‘ I I as I I s-ssg ggg) 1 i ) { •; •; a j 1 “ SSJSIKSSS. SSSiS iSIsiSilSils > 5T da 53 ■ö ©X"*■ a»« 9-©S i ©■ x ©t © ©v r ©> sX m © fN* ◄Sl 9 «* 9k ű. ©5s ©v X »M«s »• X y • 9^ 9•

Next