Ellenőr, 1873. július (5. évfolyam, 149-175. szám)

1873-07-09 / 156. szám

zés alá került pénzeit, az országos közalapítványo­­kat, bírói és más nagyobb letéteket, vagy más az állam kezében lévő — rendelkezés alatt álló — pénzeken ne csupán a központon, hanem a vidéki pénzintézetekben is gyümölcsöztetés végett el­helyezze ? VII. Mi a véleménye e vidéki pénzintézeteknek a jegybank-ügyben általában? Lehetne-e önálló ma­gyar jegybankot létesíteni, vagy bankszabadságot engedélyezni, vagy pedig nem mutatkoznék e a lé­tező hazai viszonyok között a bécsi nemzeti bank­kal való mindkét félre nézve méltányos egy­esség legczélszerűbbnek ? Vili: Nem volna-e jó elhatározni, hogy a vi­déki pénzintézetek, vagy egyes kerületek pénzinté­zetei évenként egyszer rendesen összejöjjenek, és hol vagy mikép, és nem mutatkoznék-e szükséges­nek a fentebbi czélok további előmozdítására, egy állandó képviselő-bizottság kiküldetése? Kelt Miskolczon, 1873. junius hó 29-én. Vegyes. — Néptanítók gazdasági tanfolyama. A földmi­­velés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztérium intézkedése folytán a néptanitók számára a szün­időkben évenkint tartatni szokott gazdasági tanfolya­mok ez évben is meg fognak tartatni és pedig: Debrecenben július 25-től augusztus 25-ig; Keszt­helyen augusztus 1-től 24-ig ; Magyar-Óvárit augusz­tus 4-től 17ig; Kolozsvárit aug. 2-tól szeptember 11-ig fognak terjedni. A minden tanfolyamra a múlt évhez képest 24 re határozott behívandók segély­járuléka ez évben a tanfolyam tartamához képest módosul. Debreczenben, hol a tanfolyam 4 hétig tart, a múlt évhez képest 40 frt átalány egészen kiadatik; Keszthelyen és Kolozsvárit 30 frt, Ma­gyar-Ó­várit 25 frt fog kiadatni. A behívandó nép­tanítók a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­térium által a tanfelügyelők útján fognak kijelöl­t­­etni. A néptanítóknak úti költségein könnyítendő, az összes vasúti és gőzhajózási igazgatóságoknál lépések létettek, hogy a tanfolyamokra utazók vi­­­­teldíj-elengedésben részesüljenek. E czélból igazol­ványminták adattak ki a tanfelügyelőknek, kik azokkal úgy az államköltségen behívandó, mint­­ saját vagy küldőik költségén a tanfolyamot láto­gatni szándékozó néptanítókat el fogják látni. A tan­folyamok lehetőségig tanulságos kirándulásokkal lesznek egybekötve és a tanfolyam végén a nép­tanitók népszerű iratok s hasonlókkal fognak meg ajándékoztatok — Uj postahivatal. Folyó évi julius 16-án Alsófehérmegye Maros-Újvár nevű helységében posta­­hivatal lép életbe, mely levél- és kocsipostai szolgá­lattal fog foglalkozni, és összeköttetését napon kinti küldönczpostaj­árat által a felvinczi postahivatallal nyerendi. Ezen postahivatal kézbesítési körét kö­vetkező községek képezik: Csekelaka, Csongva, Felső-Újvár, Szabad, Maros-Csúcs, M-Csesztve, M.-Káptalan, M.-Koppánd, M.-Ujvár, Miklóslaka, Nagylak és Oláh-Szilvás. — Pályázat. A kolos-monostori magy. kir. gazdasági tanintézetnél folyó év november 1-ével betöltendő 12 állami alapítványi és 8 intézeti sza­badhelyre pályázat nyittatik. Az állami alapítványi helyekért csakis az erdélyi s kapcsolt részekben, az intézeti szabadhelyekért ellenben a magyar ko­rona országai bármelyikében született ifjak pályáz­hatnak. Felvételi feltételek: legalább 17 éves kor, 6 gymnasiumi vagy 4 reáliskolai osztálynak ki-­­tűnő sikerrel lett bevégzése, munkára képes, egész­séges testalkat s jó erkölcsi magaviselet.­­ Az állami alapítványi helyekért folyamodók folyamod­ványaikat iskolai és szegénységi bizonyítvány, az intézeti szabadhelyekért folyamodók viszont iskolai és szülők vagyoni állásáról szóló bizonyítványnyal kötelesek ellátni. Az állami alapítványi helyekre befogadott ifjak az erdélyi országos alapból egyen­­ként évenként 150 frt segélyben részesülnek, s la­k­­­kást, fűtést, világítást ingyen kapnak az intézetben. A szabadhelyekre felvett ifjak egyelőre csakis lakást,­­ fűtést, világítást kapnak ingyen s a tandíj alól vannak felmentve. A folyamodások folyó év aug. 5 ig a kolozs-­­ monostori magyar királyi gazdasági tanintézet igaz­­­­gatóságához nyújtandók be Kolozs-Monostor 1873.­­ julius hó 5-én. Az igazgatóság. A debreczeni terménycsarnok választmánya a terményczikkek középárának alapszabály sze­rinti hiteles jegyzését elhatározván, az e hó 1-től kezdve naponta az illető közegek közreműködése mellett a déli órákban foganatosíttatik. Ezen napijegyzések helyes és biztos vezethetése tekin­tetéből, a terménycsarnok választmánya, az egy­leti alapszabályokban lefektetett szabványhoz ké­pest ügynököket nevezett ki már eddigelé, és ezután is kinevezendi azokat, kik az ebbeli fel­hatalmazásért folyamodni fognak, amennyiben a termény­csarnok, ügynökei részére megállapí­tott rendszabály szerinti képességet stb. tanúsít­hatnak .­­ Az osztrák nemzeti bank üzleti eredményei és azok felhasználásáról 1873 első felére a követ­kező kimutatás jelent meg : Eredmények : Az 1872. év felhasználatlan nyereménye 12.687 frt 29 kr. A leszámítolási üzletnek eredménye Bécsben és a fiókoknál 5.527.511 frt 72 kr. Levonva ebből az 1873- ik év másik felére előirt kamatokat, 1,114.069 frt 70 krt, ezen üzletág eredménye 4,413.442 frt 2 kr. A kölcsönüzlet eredménye Bécsben és a fiókokban 1,295.734 frt 97 kr. Ebből levonva az 1873 máso­dik felére eső kamatokat 257.432 forint 46 krt, ezen üzletág eredménye 1,038.302 frt 51 kr; a jelzáloghitelüzlet eredménye 2,869.504 frt 17.5 kr, ebből levonva az 1873 második felére eső kama­tokat 1,510.460 frt 69 krt, az eredmény ezen üz­letágban 436.379 frt 31 kr; bankutalványokért járó provisió 44.373 frt 22 kr; különböző üzletek ered­ményei 54.621 frt 67 kr. a tartalékalap hozadéka­­ 456.647 frt 48­5 kr. összes eredmény 6,455.453 frt 50.6 kr. Ezen összegből fordittatott: adóra a részvény -­­ osztalék után, illeték átalány a kölcsönüzlet után 592.127 frt 57 kr., levonva az 1873 első felében beszedett szelvények jövedelmi adóját 6,638 frt­­ 65 krt, fordittatott erre 598,766 frt 22 kr; kezelési­­ költségre, bély­egilleték : az első félévi bankrészvény szelvényeknél 636,789 frt 58,s kr ; bankjegykészítési költség 138,979 frt 21 kr; a bank tőkéjének 5°/0 kamata fejében 15 írtjával egy részvényre tesz e félévre 2.250.000 frtot, felülosztalék, 15 frtjával egy-egy részvény után, 2.250.000 frt; összes oszta­lék 150,000 részvény után 30—30 frtjával tesz 4.500.000 frtot; a tartalékalapra eső hányad 181,823 , frt 12 kr; nyeremény-átvitel 1873 második felére 299,095 frt 37 kr. Összesen 6,455,453 frt 50.s kr. — A Gerenday-féle emlékkő és építőanyag tár­saság mai közgyűlésén elhatározta a liquidatiót, s ennek keresztülvitelére egy, Koller, Giczey, Rado­­cza, Mihalek és Winter urakból álló bizottság jön megválasztva. — A magyar általános földhitel-részvénytársu­lat junius havi üzleti kimutatása (junius 30 ki zárlattal): I. Activák, pénztárállás 388,771 frt 41 kr. — Váltótárcza 710,231 ft 61 kr. Devisek 106,399 frt ül kr. — Jelzálogos kölcsönök 4.957,262 ft 03 kr. Záloglevelek tárczában 770,400 frt. Igat­­lanok 977,325 ft 33 kr. — Folyó­számla követelé­sek 7.326,841 frt 18 kr. — Összesen: 15.237,231­­ frt 17 kr. Passivák. Alaptőke 10.000,000 frt. Tartalék-alap 28,330 ft 60 kr. — Kibocsátott zá­loglevelek 4.957,400 ft. — Kisorsolt záloglevelek­­ 46,100. — Be nem váltott záloglevél-szelvények 41,801 ft 25 kr. Félévi jelzálogos kamatok 71,999­­ ft 32 kr. — Pénztárjegyek forgalomban 91,600 ft.­­ Összesen 15.237,231 ft 17. kr. Térenyé és gabi­acsarnok. Budapest, jul. 7*­­ Értéküzlet. A tőzsde lethargiában szenved. A speculatió végkép visszavonult (­s várja a piac­ consolidálását. A kü­l­­­föld­ tőzsdék, melyek eddig a poulissa-játéknak némi im­pontot nyújtottak, szintén ingadozók és kedvetlenek. Ennek folytán ma a hangulat ismét lanyhább volt, s az árfolyamok korlátolt forgalom mellett többé-kevésbé csökkentek. Egy­­­általán alig számíthatunk lényeges javulásra, míg a bankok az értékek kosztba vételét visszautasítják és a vevők kész­átvételre vannak utalva. Az üzlet a következőleg folyt: befektetési papírok tartották magukat, s köttettek :­­ magyar vasúti kötes, 991/*— V2, magyar sorsj. 82/«—%, , magy. földhitelint. 5‘/20/6‘os záloglevelei 81‘14 \ylsl . b­a­n­kok tegnapi árfolyamaikból vesztettek, és pedig angol-m. 58'/4-ig, min. 42*,'4-ig m. hitel 1271/», franco-m. 34*/4, magy. földhiteltárs. 61, pesti egyleti bank 49, pesti seresk. bank 730-ig. T­a­k­a­r­é­k­p­én­z­tárakban az üzlet csendes volt, csak orsz. központi vétetett 78’ .-lel, Iparpapirok elhanyagolva, molnárok­ és sütők malma 156-ig, budai Gyárudvar 34-ig adva. Pesti közúti vasút némi kínálat mellett 329-re csökkent. Egyéb értékek kötés nélkül. G a b n a ü z l e t. Ma is csekély forgalom volt ga­bona­üzletünkben, az árak változatlanok. Usanceb­u­z a sep­­tember-októberi szállításra 5 kíjával emelkedett és 5 frt 75 kíjával vámmázsánként fizettetett. Káposztarepcze szintén változatlan, augusztusi szállításra 10 írtjával 160 bécsi fontért adatott el. — A vidékről ma érkezett aratási­­ hírek jók. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos.­­ A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzései :Julius 8 án Araúf ...........................................||5.24—5.86­ A bécsi tőzsde hivatalos árjegyzései Julius 7-én. Adva Tartva Franco-oszt. bank befl. 50 frt. ez. . . .1­84 — I 85. — I Nemzeti bank..................................... 934. 987— Dunagőzhajó-társolt 500frt. pp. . 587.­ 589.— Erzsébet-pálya 200 frt. p...................... 227.50 228.­­­Ferdinand északi pálya 1000 frt. pp. 12155_2150__ Ferencz-Józsefpálya 200 frt .. é. az­ . rá18 50 219 —J Kassa*oderb. vaspály. befl. 13 ft. es. . 156^— — — Triest! Lloyd 500 frt. pp........................ I566.— 507^ — I. erdélyi pálya 90 frt. ezftstben . • 152]_ Lbá’— Állam vaspálya 200 frt. pp. ez ist. . . I344!- 34«^ __ Déli vaspálya 200 frt. 0. é. ezüstb. • 19a _199 *1o Tiszamelléki vasp. befl. 100 frt. pp 915! — 216 *­Tramway beflz. 200 frt. 0. é. . . jSfll!—■ 265*.— Os^.'földStoUnWze°*es&s* 5»/„ '. jé#.’75 b­o’il „ 33 évben visszafizetendő e. e . !­87.— 88.50 Osztrák nemz. bank 5% o. é.................. —­­ Alföld-fiumei vasp. 200 frt. ez. 5% . . 87.— 87 50 Dunagörhard-társ. 5% PP...................... — Ferdinand északi vasút 5% P P • • 90. —­­ — Pécs-barcsi vasút 200 frt. 0. .. . • 85^75 25 f. érd. pálya ezüstben 5% . . . 87.­ — — Allaravasut 500 frank............................. 133 50 _ — „ 1867 500 frank.................... i — Déli vasút „ 500­­ ... 109#frH0 — „ 8% nons 1870—1874 500 fr . . [ j — ... Ilszameliki vasút 87 5% 500 fr I _.* Magyar keleti vaspálya 500 frank | _ 85.75 „ . . . _ I Vámmázaánkint i ® -a Gabona-árak. H»ng. 1---------------------| ® S | | j font| Irt, frt. £ “ | g • 1. Buta, btootgl c. v. aj . . 83 6 15— 6.SO — 1. „ , „ „ ....................... 85 5 35—6.40 , it ti ti - - * • * a 37 Hasal „ „ 83 6.20— 6.25 t* .. tt . „ 85 8.40— 6.45 t> ............................. „ 8? —• Sxslűo______ Pest. IB „ „ .................................„ 83 6.15— 6.20 80 —__ » ti ,t .............................. 85 6,35— 8.40 BqO 10 ti ti tt tr..........................— 87 Boo 80.— ÜW.-IE,,. „ „ .........................._ 83 f.íO— 6.25 Soo 1»__ - ;t t* ti...........................« 85 6.40— 6.45 go —.—j i -u n ............................." 87 —.---------.— 2oo 26__1 bácskai „ „ ...................... 83 —.-------.— Soo 30 i H»ar°' at frt. ftt.~ |90 —. —! 8aaa .... 80 font után szilárd —.--------' i arpa, malátának . 72 „ .rr 1 , abraknak. . 78 „ * ” _.--------.— ~— 7»i......................50 „ * | 1.80- 1.94 SS Kukorica» bitaijp máröje „ 3.60— 3.65 Sa _— „ mása-ami „ „ 3.45— 3.55 ?!!!!_— K«1m...............82 , „ ' a“® ~— M . »«• -H IJ ! I Értékpapírok Ad„ LrtTM ^ ° ' Állampapírok. | ioo isiin löö — | Magy. vasúti kötes. 120 frt. . . 99.85 99.50 , 80 H.— 100 — G.ómen államvasut kötv. ... I —.— —.— —- — Msn­y. sorsjegy köles.....................­ 82.75 83.— kötv. magyar . . . 76.251 77.50 80 — • — . , 1867. járadék ------------— 40­­.­„ , temesi . . . 74.50­ 75.50 ?›· —— . , 1867. járadék . » -• — » , horvát-uzalvány — —.— *0 12-—1 Dáramaváló k«tv. 100 írt. . . 71.95 78.50 *0 — 1 Egys. államadóssági papír. . . 1 67.75 68.— ®° I » ezsiat jan.-jul.. . 78.— 73.50 »pr.-okt. . . 78.- 78.50 1W 10.­Kisorsolá­svl 1860. 4 500 fr.—. . 102.__108.56 5® s-14 , 1860. 4 100 frt.. . 1114.—118.— 100 — I O 7 | Adva Tartva p­a i­ Kisorsolissal 1864. 4 100 frt. . . „ 20o 20 -1871-kl postvámsi köles. 8% . 87^- 8?'to 500 85. _ rtész­vények. ' 200 45.­100 7— Elnö magy. biztositó-társaság 315___s2»____70 12.­Atlas viwbizto........................... _____'_ 2oo —. — ffaza........................................... — _lear — • — Pannoni*..................................... 315.— 330.*— , Pent­ bist....................... • 80.— 89.— 100 15­ — Kronos . . . .......................... — _[_ JoO Hennia..................................... 130 140. 300— Unic.......................................... 250 — 255___.50 ““— too 20._ Pécs-banjsi vasút. —__— s100 —— Pest 1. koruti................................ £30—331___x00 *­•­Budai körúti • ........................... 130.— 140.— 40 4­5( Újpest-palotai 60 — Alföld-fiumei................................ ú­jszakkeleti ................................ —­­— —.— 5oo — Magyar keleti........................... —— — 500 — • — Első erdélyi ................................ —.— — 5oo — Déli vasút. ................................ —.— —— 500 — •— Budai heg­ypálya *••••• IftO — 200 10— Munic­ipális hitelintézet 49.50 43.— 500 — Ang'ol-mayyar bank . 58 35 5.. 75 3Ő0 — • — Bánáti kérést, ás ipar - - • — . —.— 56o 25— Magry. ált. hitelbank..................... 128— 139___100 —— Franco-magyar . ... 34.75 35.—1000 — Magy. ált. földhitel társ. . • . 61— 61.95 Magy. jelzálogbank 80 —— Nyugatmagy. jelzálogbank ... —.— — 80 —— Ny­ugatmagy. leszám. ás hitel.. . — 500 46— Po­zsonyi hitelt* . . . . —.— —.— 200 20— Pozsonyi iparb 200 80— Takarák- ás hitel egylet . , 70.50 71.— 500 70— „ „ certificat. , —— — 900 —— Takarék- ás hitel pénztár bácsi —.— — 500 80— Pesti bank 5%...........................­ —— —.— 200 30— Pesti népbank........................... —— —.— 213 — Bilda-óbudai népbank 89.— 40.— 200 526— Tparbank ...................... 67— 69.— 200 25 — i ! 13 Ii Adva I Tartva'S 3 -2 g ! Adva Tartv­ A fot O .• Budai karesk és Ipari.................. ___ _ Parti vngarbk' b“k...................... 750.'—17«®.— 2“ központi Kyögri?leP....................... —•-------•­RmünJrtt ’ 36o.— 610.— _____Jj Rima-murányi bánya...................... SSfXlíi ■ ■ : Síí:­­: m.-m0:: K 'Ä — z:­ £ ?-■ SS?» ? * . : : Persuoz­iösssf?. tariszákpénztár 200 — ... 165 — 170 I Orsi. központi takp. 50/0 • 78‘5() 79 __ 200 20’_ Első magyar szeszfinomitn . 215.— 280­­Mapertt főváros...................... 194.­169.­. 200 vk­!Ité­­............................ KSban­yai takp............................ _ 100 ■_1­4k­ m Mk­. ..................... ................. aUTti l'í**£v»........................... 83 — 85 — 106 11­ 80 Magát. . . • ■ 109.­110.­Szents rei takp........................... „■ pnn — — Zarzetzky gyufagyár —.— — U)pe«t ,akp................................... _ _ _ _ 100_____ Budapesti téglagyár............................—.— Árpád­­­alom g5 — 90.—■ 200 15* — mányai téglagyár társulat i|l85.— 196! — B'utnf.»............................... 86.— 851­­Záloglevelek. S ',/. ^ ? ld5ile,4f■ 5V*,/o■ . d­.­ n.» Luiza ..................... iS — 1M — i­ Magy. jövedék 5% . . • —.— — Moln'rik és sütök . iss’— lös — ' Magy. jelzálog bank W/,. ■ . go.50 81.­Hengermalom ................................ 1685­— 890 — Soproni jelzálog bank 8% ■ ■ ■ Victoria..............................................IM-IM­­M. ált. földhitel részv. társ. 6%. a«.— 88.5. Első budapesti...........................Ölő’-M0 — ! * » . . ,»v„ , » . .» 5/*/c 181.— 81.11 Budai gyinidrar........................... 85 — 87 — Szebeni foldhitel társulat —.— — Pannofia........................................... 425Í—430!­­Parti keresk. bank 6%. . . ■ 86.75 07.­„ .. . ... ! i Elsőbbségek, Cottage épits társ. . —.— —.— 800 — Északkeleti vasút .„ . . . . —.— — Első magy. serfőzde. . 480— 485.— 200 — Megy. gal. vasat 6% - • - ■ —•-------•­Sertéshizlalé . ... 170­— 175.— 200 — Első erdélyi vasút 5% sz. —.— — Athenaeum................................ 285— 290 — 10o — Lánczhld . ................................. 86.50 87.­Peeti könyvnyomda . . . .. i|680 — 890.— 100 — Borsod-misk. malom. .... -— ------­ ügy. magy. gőzhajót ... 48 50.— 150 — Budapesti malom 6% .... 155— —­Glanzféle vasöntöde . . . . . 450—455— 100 — Pannónia gőzmalom . . ... . —— —,­Oschwindtféle szeszgyár . . . 235.— 238.— — — Egy. m. gőzhajótás 8% . . 67— 68,­Keresked. építlet ! —— —— Pénzek és váltók, Kártolyfonoda ... ------—— I­í . Bőrgyár..................................... 125—130— Ií I . Adva ! Tartva 26 francosak................................................. 8.84—8.86— Ezüst........................................................... 109.—109.50 Porosz p. ............................................................ 1.68- 1.67 — Augsburg dóin. 100...................................... 92.50 93.— M. Fraakfart dóin. 100 ........................... 93.50 98.75 Hamburg M. B. I 0 53.25 53.50 London 10 font st...........................................110.50 110.75 Milano 100 lira...........................................!i —.— —.— Páris 100 frank........................................... 43 — 43.25 Sem hivatalos Jegyzések. Ii Securitas (300 frt.).....................................—. — —.— Hotel (200 frt.)............................................225 — 230— Üveggyár. ....................................... —— — — Aradi keresk. bank. ...........................—.— — .— —”3zod-rákosi tégla­gyár...........................— H.­Váradi keresk. és iparbank —.— — Győri kereskedelmi bank...........................—.— —.— Sz.-fehérvári keresk. bank (80 frt.). . —.— —.— Kecskeméti közp. takp. (50 frt.). . . . || — ! Adva Tartva Jöved. máj.—nov. szerv. bank . 5°/0. : 68.251 68,35 „ w „ ezüst .... 73 90, 74-10 1889-ki sorsj. egész (250 100 fr a pp.) . • . után.....................................................161.—370.— 1854-ki sorsi. (250 frt. pp­/ 4%. 94.—,95.50 1860-ki sorsrj. égés (500 ft. o. é.l 5% . . 109.75 103.95 1864-ki (100 frt. o. é.)............................. 133.50 134.— Como-jövedéki. (42 lira) dir­a bank . . 25.50 26.— Magy. vasúti kölcsön (120 ft. ezüst 120.— 190 50 Alsó-Austr. földteherm. kötvény . . . 94.­ 95.— Angol-osztr. bank besz. (100 Pt. ev.) 190.50 191.— Osztr. földhitel, befl. 80 frt. ezst stb. . .968.— 265.— Hitelintézet................................................ 233.50 934.50 Alsó-au­str. leszámít, társ. 50 frt. . . . 990— —­­Xagránsorgjegyek (darabonkint.) Hitelintézet ... 100 frt. o. 4. . ■ i 170.50(171 50 Clary........................pp. 40 frt . , 38.— 39 — Duna gőzhajózási társ . „ 100 n 97.— 98.— Keglevich...................^ 10 „ ! — — .— Budai............................­ 40 n . • 1 27.—. 29.— Pálffy.............................„ 40 „ . . • t — 28. — Rudolf Sorsjegy. . . „ 10 * . . | 13.50, 14.53 ^ ........................„ 40 „ . 38. — 39 — St.-Griad­e...................40 * . . • 1 27.25 27.75 Triest városa. . . . 0. .. 10 „ . . . — Waldstein 20 frt pp................................. 25.50 26.50 Windisehgrätz 20 frt. pp........................ 22.50. .23.50 Légrády testvérek kiadóhivatalában (Pest, nádor-utcza 6. sz.) megjelentés minden jóhitelü könyvárusnál kapható:­­ Önsegély élet- és jellemrajzokban. Smiles angol eredeti műve nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazva, magyar nyelven előadja Könyves Tóth Kálmán * kötet. Ára 8 frt. Tartalom. /. »aut. l. r r. j a.cn. i'. Nemzeti s egyéni önsegély. A* önsegély lényege. Intézmények s egyének. A kormán­yf­orma a nemzet egyéniségének visszfénye. Császárság és önsegély. A függetlenségről. Kitartó munkások. Példa és munkásság hatalma a nevelés terén. Az életrajzok haszna. Nagy emberek nem tartoznak valami kizárólagos osztályhoz. Alsóbb rendből származott nagy férfiak. Shakespeare s több nevezetes egyéniség. Kitűnő csillagászok. Lelkészek, ügyvédek fiai. Előléptetés a franczia hadseregnél. Kitartó szorgalom s erély példányképei. Szorgalom a kitűnőség nélkülözhetlen kelléke. A főrangúak közt is találkoznak tevékeny, munkás férfiak. Példák. Katonák. Bölcsészek. Tudósok. Államférfiak Az önbizalom értéke. De Toquaville,­­ ipar­kodása s a más oldalról jött segély méltánylása. Az ember lehet maga magának legbiztosabb gyámora. — II. FEJEZET. Föltalálók és termelők. Az angol nemzet iparkodása. Munka a legjobb nevelő. Miller Hugh. Szegénység és töredelem nem leküzdheten akadály. A gőzgép föltalálása. Watt elődei. Papin levele Leibniczhoz. Watt munkássága s szorgos figyelmetessége. A gőzgép alkalmazása. Pamutszövés. Arkwright a borbély, feltaláló és iparos. Befolyása s jelleme. Boulton pontossága s jelleme. Lee Vilmos lelkész harisnyakötő gépet talál föl. Küzdelmei: Heathcoat csipkeverő gépet talál föl. Ifjúi élete, találékonysága s kitartása. Adoma Lyndhurst lordról. A csipkeüzlet terjedése. Heathcoat gépeit a ludditák lerombolják. Jellemzése: Jacquard találmányai s kalandjai. A magyar gazdászat ujjáteremtője Tessedik Sámuel szarvasi lelkész. Ifjúsága. A gazdasági iparintézet fölállítása. Jutalma és bántalmaztatása. Vi­­dacs István földmivesg­yeinek a magyar gépészet apja. — III. FEJEZET. Négy nagy Fazekat: Palissy, Böttgher, Wedgwood és Fi­­s­scher. A hajdankor fazekasmunkája. Etruriai edény. Robbia Lukács újra fölfedezi a nománczozást. Palissy vázlatos életrajza, küzdelmei s jutalma. Ha­lálra itéltetése s kimúlása a bastilleban. Böttgher Frigyes, az „aranyszakács”.“ Az aranycsinálással megjárja. Menekülése. Drezdában szigorú őrizet alatt tartatik. A véres és fehér porczellán gyártását fölfedezi. A szász kormány nyeresége. Böttgher szomorú helyzete és halála. Wedgwood, az angol fazekas iparkodása, ügyessége és kitartása. A Barberini edény. Wedgwood jótékony befolyása. Fischer Móricz a herendi porczellángyár teremtője. Menekvése a bukás örvényéből. Porczellángyárának hírneve. Humboldnak hozzá intézett elismerő levele. — IV. FEJEZET. Szorgalom és kitartás. Legbiztosabb sikert többnyire egyszerű eszközök által érhetni el. A szerencse az igyekvő munkásoknak kedvez. „Lángész a türelem.“ Newton s Kepler. Nevezetes emberek munkássága. Gyakori ismétlés szerez jártasságot. Miként élesedett meg Peel Robert emlékezőtehetsége. A türelem fontossága. Derült hangulat. Remény a jellem egyik fontos alkatrésze. Fáradhatlan kitartás a jellem egyik nélkülözhetlen kelléke. Adoma Toungról, Audobonról, Newtonról. Carlyle „franczia forradalmának“ sorsa. Stephenson tanácsa az ifjakhoz. Kepler, Buffon és Walter Scott jellemzése. Briton, London. Drew Sámuel. Hume József.­­ V. FEJEZET. Segédesz­közök s kínálkozó alkalom Tudományos bűvk­lat. Esetlegesség nem szül nagy eredményt. Michael Angelo szobrász és Poussin festő a kicsiségekre is gondot fordítanak. Newton találmánya. Az észlelő megfigyelés hatása. Galileo, Brown, Watt és Browel találmányai. A látszólag hitvány jelen­ségek nagy fontossága. Colombus, Perge Apollonius, Franklin és Galvani. A gőzerő fölfedezése. Kínálkozó alkalom fölhasználása. Nagy művészek egyszerű műszerei. Lee és Stone segédeszközei az önnevelésben. Walter Scott. Priestley, Davy, Faraday, Davy és Coleridge. Cuvier. Stephenson férfikorában kezd a tanu­láshoz. Dalton szorgalmas igyekezete. Az idő megbecsülése. Eliha Burett, Melanchton, Baxter, Mantelli, a magyar Diogenes óriás nyelvismerete és szorgalma. Az adatgyűjtés haszna. Jean Paul és Jókai Mór papirszelet-könyvtára. Hunternek minden apróságra kiterjedő figyelme. Páré Ambrus franczia orvos. Pólya József földmives gyermekből hires orvos lesz. Áldozatkészsége az 1831-ki kholora alatt. Harwey: Jenner, a himlőojtás felfedezője. Bell Károly. Herschel a zenész, majd később híres csillagász. Linné Károly: virágok iránti hajlama, búvárkodása. Fiához intézett szavai. — VI. FEJEZET. Művészek. Szorgalom hatalma a művészet terén. Nevezetes művészek alsóbbrendű származása. Vagyonszerzés nem lehet a művészetnél főrugó. Angela és Títián szorgalma. A korai siker némileg hátrány. Wilson és Zucarell. Reynolds, Blake, Bird festők. Hogarth tanulmányozása. Banks és Mulready. Lorraine Claude, hírneves táj­képfestő. Munkácsy Mihály asztalosinasból ünnepelt festővé válik. Benvenuto Cellini és kalandjai. Perseus szobrának öntése. Poussin Miklós gyalog utazik Párisba, onnan Rómába megy. Hírneve. Kiáltott küzdelmei. Ferenczy István lakatossegédből Canova kedvencze lesz Szorgalmas önképzése. A Vénust meg­lepő Ámor domborműve s több munkája. Flaxman, lángesze és kitartása. Derék neje. Római útjak. Küzdelem és jutalom. Szentpétery J­osef európai hirű­ domborművész. Egy angol lap bírálata Szentpétery dombormű­véről. Chantrey. Wilkie Dávid. A művészeket kísérő nélkülözések. Martin a éhhalál torkánál A művésznek legnagyobb szüksége van az önképzésre. Pugin. Aradi Lippert József műépítész sokoldalú képzettsége. Bécsi műterme. Kemp György. Sharpies Jakab festő, metsző, kiállott küzdelmei. Derék neje. Tóthfalusi Kis Miklós kolozsvári nyomdász hite Európán túl is kiterjed. Rendkívüli­­­izgalma, nélkü­lözése. A zeneköltők szorgalma. Händel. Beethoven. Bach Sebestyén. Haydn, egy kerékgyártó fia későbben herczeg Eszterházy zenekaránál lesz kv-mesterré. Szor­galma. Hummel szintén magyar zeneköltő. Munkássága. II. Kötet. I. FEJEZET. Szorgalom s az angol peerek Egy pár magyar mágnás. Az angol főrend származása. Az ősnemesség pusztulása. Újabb főrend alakulása. Főleg szegcsináló kerületi főhelytartóvá lesz. Phipps Vilmos pásztorból aj Anglia főhelytartójává neveztetik. Petty Vilmos házaló az angol tudóstársaság első alapítója ; fia bárói rangra emeltetik. A Strutt család a harisnyakötő gépnek köszöni emelkedését. Több lordkanczellár alsóbb rendből származott. A kitartás jutalma Scott János példájában. A kényelemről való önkénytes lemondás. Széchenyi István: Katonáskodása. Későbbi munkássága. Eötvös fáradhatlan szorgalma. Gróf Teleky József. Gróf Kemény József roppant munkássága. Wesselényi. Desaewffy. Mikó. Nincs akadály­az előtt, ki nemes czélt tűz maga elébe. — II. FEJEZET. Erély és bátorság. A germán népfaj jellemzése. A magyarok „Hadura.'' A jellemszilárdság alapvonásai. Az erély többet ér, mint a lángész. Munka s küzdelem a legjobb iskola. l Csingisz-Khán a hangyától tanul kitartást. Adoma a debreczeni kollégium­ban tanuló szolgagyermekről. Az akaraterő és szabadság. A­ki mer, az nyer. Simonyi a legvitézebb huszár. Napóleon,, Suwarow nem ismerték a lehetetlent. Wellington erélye, jellemzése. Az erély határozottságban nyilatkozik. A magyar történet hősi jellemei. Wellington és Hunyady János. Napier és Duyon. A branyiczkói ostrom. Bém bátorsága. Földváry Károlyi, a golyó nem járja. Asztalos Sándor, az aradi hős. Gábor Áron ágyút önt. Türr István elfogatása. Körösi Csom­a Sándor világutazó ritka erélye. Reguly Antal határozottsága s nélkülözései. Livingstone. Howard. Hanvay. Granville Sharp küzdelmei a rabszolgaság eltörlésének érdekében. Az általa kivívott, eredmény. Lelket ügytársai. A rabszolgaság végleges eltörlése. — ül. FEJEZET. Üzletemberek. Hazlitt nézete az üzletemberről teljesen valótlan. A valódi üzletemberben megkivántató tulajdonságok. Thales, Solon. Plátó. Spinoza. Shakespeare. Milton. Newton. Cowper s több mások. Fáy András magyar író a takarékpénztár alapítója. Szemere Bertalan, Jósika Miklós, Klipka, Türr, mint üzletemberek. Az üzletnél is fősúlyt az ernyedetlen iparkodásra kell fektetni. Melbourne tanácsa. A munka haszna. Xántus János példája A bukások oka legtöbbnyire maga az ember. Lamartine. Az üzleti tulajdonságok részletezése. Fox angol államférfi eljárása. Wesselényi Miklós, mint üzletember. Egy haszonbérlő megveszi ura jószágát. Walter Scott tanácsa. Az idő megbecsülése. Egy magyar lelkész az idő becséről. Adoma Nelsonról. Napoleon és Wellington mint üzletemberek. „Be­­s­csületesség a legjobb rendőrség.“ Üzlet­i jellem próbaköve, Kostyál és Liedemann példányképek az üzletvilágban. — IV. FEJEZET. A pénz. A pénzzel való bánásmód az életbölcseség csalhatlan jele. Öm­­egtagadás erénye. A takarékosság függetlenséget biztosít. A gondatlan gyámoltalanná válik. Mindenki elött nyitva áll a boldogulás útja. Homer Ferenczet apja bölcs tanácscsal ereszti útnak.Burna. Jövedelmünkkel okosan kell gazdálkodnunk. Bacon elve. Az adós­ság első lépés a bűnre. A külszín miatt sokan a legnagyobb bajba keverednek. Napier erélyes nyilatkozata. A kisértés leküzdése. A pénzcsinálás titka. Wright Tamás példája. Minden tisztességes életmód szerezhet becsl­ltetést. A pénz hatalmának túlbecsülése. Brotherton János. A valódi tekintélyesség. Collingwod lord. Mi szerez igaz becsültetést? — V. FEJEZET, önképzés. Ügyesség és küzdelem. Az önképzésről. Arnold nézete. A testi munka és lelki erő. Newton. Smeaton, Watt és Stephenson. Franklin. Richu Buritt. A kézművekben való oktatás. A jó egészség nagyon szükséges a szellemi munkásoknak­­. Palmerston. Széchenyi és Wesselényi. Deák Ferenci és Jókai mint faragók. Révész Imre asztalos. Walter Scott. Bessenyei György ereje. Szilágyi Sámuel tudós­pap testi ügyessége. A szabad idő czélszerű felhasználása. Ferguson. Drew­s Miller. Schmidt Ferdinand lajbsehi magyar kereskedő mint híres termaészetbúvár- A vasszorgalom óriás ereje. Reynolds, Ross és Homer nézete. Határozottság, készség, türelem, kitartás nélkülönbetlen az önképzés iskolájában. A felületes­ség hátránya. Tudomány és jellem. A hét vezér vérszerződése s az aranybulla. A túlzott olvasás nem tehet nagygyá. Többet ér az egyéni tevékenység ki­fejtése. Önbecsérzet és remény. Helytelen nézetek az önképzésről. Sonthey tanácsa. Táncsics Mihály, mint az önképzés kiváló példánya. A gyönyörhajhászat hátránya. Constant Benjámin. Benkő József. Coleridge Nikoll. Akadályok képezik az embert. Csokonay, Petőfi, Tompa, Arany János A baleset ót a siker­hez Hunter és mások. Mendelssohn ítészei. Honvédeink. Viszo­ntagság edzi az erőt. Lendvay Budavár ostrománál. Asbóth Sándor, amerikai miniszter. Bá­torság és erély mindent legyőz. Curran, Murray, Cobbet. A franczia kőmives hogy lesz tanárrá. Lee nyelvbaokrrá lesz ácslegényből. Debreczeni Márton paraszt gyerek bányaügyek igazgatója lesz. Küzdelmei. Tanulni sohasem késő ! Franklin, Arnold, Benkő, Bessenyei, Kossuth, Markó, Jankó János és többen. Nehézfejü híres emberek. Newton, Tim­é, Walter Scott, Kisfaludy, Petőfi, Napóleon, Wellington és többben. Sikert kitartás és szorgalom eszközöl. —VI. FEJEZET. Pél­dányképek. A jó példa hordereje. Önviseletünk befolyása. A szülei példa. Eötvös családja. Peresei, Szalay László és Nyáry Pál miként emlékeznek édes­­­anyjukról. Tetteink kö­­vetkezményei. Széchenyi befolyása. Lététünk felelőssége. Jól eltöltött élet a legdrágább örökség. Brunswick Teréz grófnő, mint a kicsinyek gyámola. A jó társaság A nagy szellemekkel való érintkezés. Széchenyi és Eötvös. Kossuth és a napjaimon. A művészek befolyása. A bátrak példája még a félénkbe is lelkesültséget ébreszt. Scander bég és a törökök. Zrínyi s a várörség. Az életrajzok haszna A könyvekből is a legjobb társaság választandó. Kölcsey intése. Derült hangulattal való munkálkodás lelkesítő példa. Eötvös a szenttornyai pusztán. Kazinczy. Szász Károly. Festetlek György példány­­szerű élete. — VII. FEJEZET. Jellem. Jellem a legértékesebb tulajdon. Horner Francia jelleme Franklin. A jellem hatalom. Séllyei István. Kölcsey Ferencz tanácsa. Nemes szél lebegjen előttünk. Deák Ferenc­, Ghyczy Kálmán jellemzése. Nagy Pál bukása, őszinteség a tiszta jellem sajátja. Granvise ta­nácsa. A szokás hatalma jellemünk fejlődésére. Derűit hangulat nagy kincs. Gőthe nézete. Parányiságok­ra kimutatják a jellemet. Tó modor, udvariasság, sal­ves nyájasság értéke. A duma Gyulay Ferencs tábornokról. A nyegle kereskedő. Mások véleményének tiszteletben tartása. Franklin nézete. Mh.A—M lehet udvarias. Valódi gentleman. Burns Robert és a paraszt. A Grant testvérek jellemzése. A jellem erkölcsi hatalmat képvisel. Kossuth és a vöröamphánok. Kossuth és a honvédőr. Gentleman és a becsület. Wellington tisztalelkűsége. Hunyady János és Mohomed szultán. Trinolaon. Garibaldi Deák Ferenc». Duschek. A szegénynek is lehet szép jelleme. Gróf Spolverini s a szegény olasz. A huszár közlegény és a törzstiszt. Adoma Ferenci oantrák nice értél Bátorság és gyöngédség egy után járnak. Honvédeink gyöngédsége Buda bevételénél. A nemesszivü rács és honvéd. A jellemet még a veaaéty­em ingatja meg. Adoma Miksa főherczeg életéből. A valódi gentleman ismérve. A hetyke uracs és a vak. Tompa Mihály miként ]«ii—«. Talaky Jóamért. Bém­i áldozatkészsége. Bethlen Gábor jellemzése. Tompa Mihály a jellemről. s»k»• >- -?^sb«i»t«^«»«aB!jss»aiui«sjs\mt,znmtw«mi«i)»anj|i'aJiiiiis»i,'',»3mm­­-­­m—o——m— s—— se— —■us—— ^——— .-(• Garuntla mellett. ||BK飑 j Biztos, egyetlen és egyedül létező­­ garantirozott szer caak a cs. k. kis. »zab. 3Haj- és szakálnövesztő­ essentia.| | Ez a haj- és szakálnövesztő essentia a legnagyobb találmány e téren, mi­­­után annak használása által a haj kihullása végkép megakadályozta­tik a haj és Pl.­ szakálnövés a kopasz helyeken is megnyittatik, valamint a koszmó és a fejnek gpi egyéb tisztátlanságai elháríttatnak. A garantia oly biztos, hogy ha a fentebbi ip haj- és szakálnövesztő essentia használata mellett az óhajtott eredmény 6 hónap Hg­ lefolyása utim be nem következik, a d­szszereg­össnseg téríttetik vissza — Minden kopasz hajat kap, minden ifjú szakállat ezen kitűnő rák haj- és szakálnövesztő essentia mellett — További szintén ajánlok két kitűnő Hajfestő tinoturát, 1. sz. két árnyalatban és 2. sz. egy árnyalatban, a­nélkül, hogy a hajat előbb ígjt zsírtalanítani kellene, szintén valami egészen aj , a­hol a legbiztosabb siker­e­ garantiroztatik. Árak: Egy nagy alabástrom üvegese haj és szakálnövesztő essentia ... 5 ft — I” Egy Ms üvegese.................................................................................. . . 9 frt — Hajfestő tineturák 1. sz. 2 árnyalatban . . ..................................................... , i frt 10 kr H 2. sz. 1 árnyalatban, a haj zsírtalanítása nélkül .............................S frt — ■ fi Hajfestő tinetura, ők a haj előleges zsirtalanítása nélkül, a hová való valódi dióolaj tilsaikkal és­­ kefékkel........................ ...................................................................5 frt —­­Kérem a nagyrabeosztht­­­as­ közönséget, magának a fennevezett kitűnő np­p dolgokról meggyőződést szerezni, hogy ezek nem humbug-gyártmányok, bizu­ny 158 nyitja a garantia. h. Számos látogatásért esedezik Iffavranek Edmund, fodrász, parfument és es. k. szabadalom-tulajdonos, H Főraktár, Bécs, 8. kerület, Josefstädt­ erstrasse 28. B Pl (188.) Írásbeli megbízások: Pfarlstengasse 42. Útig* Vidéki magbiságok utánvét mellett azonnal ÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉiÉÉkÉ s ,, S » ' *. • I -il e —s ’S * S 'v £ w® m © 0 —• O a. S3 3 p *c ^ S g «g cd *5 s s ® « 3 ^—4 *° 55 ^ 1 00 Jet d M -O c £2 § gjj sl a «S3 * ^ § se .bp E* -S s ■“ -e o j, 3 f 5 g di ^ g *3 •dŐ S $ 5 3 i C írX) ,d i a s 3 ^ Kf, o ® S * 8 .SP'T b 9 ^ vim ^ ll^ lt B S* i Ü * -a I ^ s 5 Í sÍS5|^l1 'S -* O. r* 5 fl ÖD CU3 ® -S ^ ® 1 j: 'S t ±; ^ *2 « a 'S? . o flÖ ^ %• *" ■£ 'i X |> a J • • «I -g S1 ’S lal«l I “ 11 = .2 SI--« -II 1§g - £ ílil-ja 41 . si,! 1 JE3 ^ 3 « ‘S ^ ó ^ Ä g -S Í . ..§•! cc a i i í j l u , . . .-11 “ SP M * *0 I ^ Id 0" ^ sl"5 ^ á 1-3*3 § III -111 1 0» I s í M •2 i j,! g ü © § t. “OD oi ► S f 4 • , 8 So® S mm w J M ^ ^ .a B g N f g s " & 01 h J&Ü 2* mS 3 ’ 6C í S N h— I JU ________________________________ —^—------------------------------_——.. ! -- ;4 I MARGITSZIGETI GYÓGYFÜRDŐ 1 I Budapest főváros közvetlen közelében. g ^ 36* E. meleg ártéri forrta — porczellán és márvány kád- úgy kőfürdflk­­a ^ zuhany-készülékkel —• nagyszerű kart — ki­tűnd lég — 200 teljes kényelemmel ^ pi berendezett szoba — társalgási terem — kül- és belföldi lapok — naponta zene. & ^ Köralakok, melyek ellen a Margitszigeti hév-viz kedvezti ered­­­ ^ ménynyel használtatott: sa köszvény — az ízületek, az izmok, a csonthártyák és ideghüvelyek a­í­h­idalt csúzza, idegbetegségek éa pedig aj csúz, köszvény, erőmím­i behatás, ólom- 2? mérgezés, hagymáz és diphteria után fellépő hűdösek, b) zsábok, c) görcsös­­ állapotok, d) méhszervi bajok, — görvélykór mirigy­­tagokkal és genyedéssel ^ ^ — idü­lt bőrbetegségek — csontbántalmak, angolkór, csontszú — izületi bajok g §& _ fekélyek és külsértéseket követő elváltozások fájdalmas hegek, merevség, % a hüdések — hagykövek és vizeleti nehézségek — méh- és hüvely­bántalmak, &­­új méh-tömület, hószámr­­endellenesség stb. ^ Bérleteknél, úgy % fttrdf- és menetjegyeknek együttes váltá­­­­sánál árelengedés adatik. A szigeten lakók úgy a ft­rdff, mint a menetjegyeknél előnyben i­st részesülnek. | % A fővárossal óránként kétszer gőzhajó-közl­ekedés $ 1873. nyári idény megnyittatott május 1-én. Megrendeléseket lakásokra átvesz a Margitszigeti felügyelőség a Mar­­-Íj ^t? gltszigeten, utolsó posta Ó-Bnda­­r fi I A Margitsziget Igazgatósága. & 228­­Utánnyomat nem dijaztatik.)­íj IVMntott Légrád­y testvéreknél. J«aptalan donjogok: fsdgrAdjr tmtvárek, C««ra4tonf­­.»Jói. BT Y I L T T E K. A legelegánsabb férfi- és gyermek disz- és utazó­ruhák. Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában GSYflBáOI és WEIHER maty. kir. udv. szabók Pesten. I. Deák-téren az evang. templom átellenében. II. Hatvani-utcza és országút szegletén, a Zrinyi­­kávéház átellenében. Hl. A régi színháztéren levő bazárban, a „Magy, király“ czimü szálloda átellenében. A megrendezések a legpontosabban teljesittetnek Testhez nem jól álló ruhák kicseréltetnek.

Next