Ellenőr, 1873. július (5. évfolyam, 149-175. szám)

1873-07-18 / 164. szám

tása kielégíti­, mert már juli 7-ig is 122-re ment a vendégek száma, Korytnicza idénye is csak most kezdődik, s nem csoda, ha még nem nagy a látogatók száma. De a b­á­r­t­f­a­i fürdő máris pa­naszkodhat a rosz viszonyok miatt, mert míg ta­valy 1019-re ment a vendégek száma, eddigelé csak 60 család érkezett meg. A harkányi fürdőt a múlt hétig 500-an látogatták. Szobránczon a péterpáli bál volt a legélénkebb nap, vidor mulatsággal és szép hölgyekkel. A n.­váradi Felix- és Püspök fürdők sokat szenvednek a cholera miatt. E fürdőhelyeket az alföldi nép karaván-csa­patokban szokta fölkeresni, de most meglehetős a csöndesség. A P­á­p­a melletti ugodi fürdőt gr. Eszterházy Pál tulajdonos átadta a közhasználat­nak, és sokan látogatják. — Máramaros megyében, Kövesligeten új savanyu vízforrást találtak, melyet a tulajdonos Bosch testvérek elemeztetnek,­­ mely állítólag a szolyvai vízhez hasonló. A járvány. — Az orvosokhoz. A hivatalos lap mai száma írja: A cholerában szenvedők gyógykezelése végett jelenkezett orvosok rendeltetésük helyére már kiküldve lévén, mindazon orvostudorok, sebé­szek és szigorlók, kik a cholera tartamára járvány­orvosok gyanánt kiküldetni óhajtanak, ezennel föl­hivatnak, hogy a magyar királyi belügyminiszté­rium közegészségügyi osztályában Budán a várban mielőbb jelentkezzenek. Orvostudorok hat, sebészek és szigorlók pedig négy frtnyi napidíjon kívül oda - visszautazási költségük megtérítésére tarthatnak igényt, és megfelelő úti-előleggel is el fognak láttatni.­­ A járvány elleni intézkedések a fővárosban. Mint a hírlapokban is említő volt, a legközelebbi egészségügyi bizottságban a tiszti főorvos kiemelte a cholera-járvány nagy emelkedését és sürgette az óvintézkedések erélyes végrehajtását, melyek el is fogadtattak, neveze­tesen : 1­1-ször. Hogy a lakosság a tisztaság és fer­­tőztelenítés szigorú kezelésére figyelmeztessék, és hogy a kerületi bizottmányok s kapitányi hivata­lok a felügyeletre, ellenőrködésre, a megbírságolá­sokra felhivassanak, 2-szor. Tapasztaltatván, hogy több orvos elmulasztja a cholera- beteget a tiszti főorvosi hivatalnál jelenteni, vagy nagyon későn, a beteg halála után teszi azt, ezek ellen a fenn­álló szabályok alkalmazása elhatároztatott. 3-szor. A minisztérium figyelmeztetni fog a katonai áthe­lyezések, csoportosítások, gyakorlatok egy időre leen­dő megszüntetésére. 4-szer. A kormány felhivatik, hogy a pestvidéki helyek cholera betegeinek ápo­lásáról az illető helyeken kórház felállításáról gon­doskodjék, miszerint Pestváros ne legyen kénytelen, mint eddig, ezeket is kebelébe fogadni, mi a mesz­­sziről ide hozott cholerabetegnek is a legnagyobb hátrányára van. — Mező -Túrról a legilletékesebb kézből kapjuk a következő megdöbbentő értesítést: Nálunk június 5 i jétől jul. 15-ig 230-an haltak meg a ra­gály folytán. Utóbbi időkben már naponkint 30 egyént ragadott el a cholera. Vannak házak, honnan a népesség teljesen kihalt, vannak utczák, hol minden házban beteg fekszik. A vesze­delem terjed feltarthatlanul., Orvosunk hat van, kik éjt napot egygyé tesznek, s meg sem győzik min­den beteg meglátogatását. A rémület nagy. — Csong­rádban ájultan pusztít a jár­vány, s H.-M.-Vásárhely, Szabadka, Szentes is meg van látogatva még mindig. Ez utóbbi helyen a f. hó 19-ikére kitűzött vásárt nem fogják meg­tartani. — Szabolcs megye hatósága megtiltotta a búcsúk megtartását Mária-Pécson, hová augusz­tus és szeptember hónapokban ezerekre menő tö­megek szoktak öszeseregleni. — Ó-Budán a járvány folytán megbetege­dett egyének, miután ott elkülönített cholerakórház még nem létezik, a belügyminisztérium rendelete következtében a betegek addig, míg a budai chole­ra kórházban rendelkezés alatti fekhelyek léteznek, ott helyeztetnek el.­­ A hirtelen­ időváltozás folytán a choleraesetek Pesten is szaporodtak, s a munká­sok által tömegesen lakott helyiségekből ragadtak el­ áldozatokat, igy nevezetesen a külső nádor­ utasá­ban, s a váczi­ út külső végén, hol egy kertésznél már 9 munkás halt el. Kassán július 3. 4. és 5-kén fordult elő le­gtöbb cholera-eset, s ekkor 12—15 halálozás is esett egy napra. A helyben állomásozó katona­ság közül tizen-tizenketten betegedtek meg na­ponta, s a jómódú osztályból is busásan kivette adóját a­, epidémia. Azóta az esetek gyérülnek s a betegség gyöngébben lép fel,15-ikén még 18 beteg volt a cholerakórházban A hatóság és orvosok lelkiismeretesen teljesítik kötelességüket, kár, hogy a külvárosok némely kapaczitálhatatlan burgerén sem a hatóság sem az orvosok jó tanácsa nem fog s ős­ eredeti rondaságu udvaraikban fékén tenyé­szik a miazb­a. — Abanjban megyeszerte ural­kodik a járvány, kisebb-nagyobb mértékekben. A megye orvosai nem győzik a dolgot; járvány­or­vosoknak hire sincs; a községek hatóságai fejü­ket vesztették, vagy ami még szomorúbb teljes in­­dolencziába merültek. Tudunk esetet, hol csak a 8-ik cholera-halálnál volt rávehető a község bírája elhozatni a járásbeli orvost. Ez lehet tudatlanság is. De mi az, hogy némely járás szolgabirás, vagy még feljebb egy fokkal, maga a megye hatósága­­ sem tesz semmit. A nép elhagyatva érzi megát s­­ nem ritka eset a zúgolódás sem. Áll ez különösen a füzesi járásról. A bu­dappnti áru- és értéktőzsde hiva­ttlag árjegyzései «jrilius 17 én • a VI .­­ Jfagánsorsj­egyek­ (darabokkint.) Slv* Tartva . . Gabona-árak. Hvg. v«— S T i 1 i |, font frt, frt. 3 "'g | Binak*, fcemegl­e. ▼. tiJ ......................... gg _ j- I. k » h »I......................... 85 —. !■"—-1.. —. _»»*»»»»...............................x^ 87 —-----------.— H*"*1 ^ 88 —_________ »• *» ** M * m 85 pT. " -o « —— 315 ioo____ ......................................„ 88 —.--------------so _.n “ M •» .........................* 8S —---------------2fl0 10. 7j ” *.................... 1l ~-----•- *00 80 J ...................................................... ® -•--------•- *00 19.­* ii ii .......................................“ 85----------------.— fQ­­ + . ' g -­.­ IS 8.q HungnUt frt. rt. I gOd­ ——)| Hoz* . . . . 80 toui után Billára ~ ' T ®°0 65—]! Arp», malátának 72 . „ _____' ^00 —. —1 Kukorica ház.*r. már«?. ] síttL á.'75 5®® Költi.........................82 * " j»*55— 8.65 m Kepe»« . . 75 „ * 4’fia»/ ?7b ““•Hi - ■ ■ a . : 100 —j fi 1 ! Értékpapírok. Aa LrtT. 5 Wz\ * p s Állampapírok. i 160 agl— TM«»ti köles. 120 frt. . . ftk.35 oa 75 £0 12. — f 100 ; — , Gömöri ^Hamvasat kötv. . . . _ -J — — 10o —. — I M^. MisJwjrMlo.......................8!;50i 83 _ 60 4.80|: FSldhikarm. k«V*. magyar . . 76.«0 77 — 00 — » „ 1867. járaslák . —.-J________4« — 1 » a tzmaai . . . 75___. 78 50 —. — [ a » 1867. járadék -------------._ 50 « B __ » boTTit­aMirál T _.— ____ 50 12___1­1 Dáanmfilmi k«kv. 10’ írt. . . yz.30 72.15 5® —.-4 Xgyg. allsmnJOaaagl papír. . . . 61.75 68 25 ** — •—| » » Srtrt­jan.-mnl.. . 73 50 74 — 200 ——[| rrp n tpftrokt. . 70.50 74 — *’^0 10.—» Kisoreoláaaal 1860. » 500 frt. . 1102.50. 10­60 *0 6. 141 b 18fi0. k 100 frt.. 1­3.—114. 100 14.— ; Adva Tartva 14 | | i| Kisoreoláaaai 1864. a 100 frt. , i| 1871-kl pestvárrtsl köles. 6"; . . — “J— ÍOo M—j . . W.— 87 50 »00 85----{ Részvények . 25JJ «5.—; Rls" magy. tdxtoeltd-társaság . g4#___JO j Atla.1 viazbist......................................í __ __' 2J~ ij Hara..................................................j ________jZ 1«„ _!J .......................................... 350.- 355.- , 1 W,t............................................. 76.— 77._ l00 W.— Hton»«.................................................;__________ 1— 7 | íí(innia................................................. 170 — ISO —100C 300__ 0n*°................................................. 1210 — 295_,50 ——I >0« 20—I 'bács-ba­cai vasat............ — _______*00 —___J Pasi köznici.....................................ilS39______33c1— *00 W.­J Budai könnt!.....................................ÁSC______VIO.__ 40 4.5J Újpest-palotai.....................................­ —___—,____—_________J Alföld-fm­mel . . ■ ■ ■ ■ ■­­­ —______.__ ajszakkeleti..................................... I 5oo — Magyar keleti...............................­ —___—____5oo —.— Eleő erdályi | —.___—____5­,o —.__ Dáli vasút. ...................................... — —__2oo —.__| Badsi hegypálya................... —— _1s0 — 200 10. — Unaicsi, álla hbtelintszet . . . 36.— .38.25 500 —.— Angol-magyar bank........................ 51 50 50 300 — .— Bánáti keresk. ás ipar . . . — —. 5,­ 25.— Magy. ált. hitelbank............. msp 1*2___100 —___1 Franco-magyar.................... 31 — 31.50 1000 —— Magy. ált. földhitel társ. . . . 55.50 55.75 Magy. jelzálogbank............ — ______________80 — .— Nyugatmagy. jelzálogbank . .. —___—.___ SO —.__ Nyugatmagy. leszám.­ás uitV.b . — _________5qq ___­ P..ssonyi hitelt. . . . . . . ! ______ 200 20.__ Pozeonyi 'si­b.................. . —____ 5 qq aa! — Takarák-­h hitel egylet . . . ] 59.— 59 50 500 70 — „ „ certidoat. . . ijqO — 1 Takarék­­os hitel pénztár bácsi -__— —. 5.3,-) qq __| Pesti bank 5”/................................|| —---------- 200 80.­­Pesti népbank.....................................| — __ 3-3 | Buda-efcudai népbank 38.— S3._ 200 926__ Iparbank ......................................— 83.— 65.— 200 25 —­ ______________ 1 Adva jTartva Budai keresk es iparb.. . . Pesti keresk. bank......................... 2­00.— Psst! Ipar­b...................... — 75. — Budapesti kézművest........................ 493.— Pesti cityl. bank...............................75.— Eho erdélyi bank..........................• — 41.— Szerb báni . . . . . . . ! ““•— —■ — Ferencz­ieneefv. takarékpénztár . Orsz. központi takp 5% . . . — ““ Pesti hazai ...................................... 79-50 78 — Lipótvárosi takp.................... «9®““ ^150— lílAkpostl fővérosi 188.—188- — Kőbányai takp................................ — — — Külvir ^ takp — — — Szente írei takp............................... 1«'— — Ujpeefc jakp. . • • • • | ^ — 50.— Ajpid alom............................... 75 — 80.— ' ............................... 75.— 30 .— *........................................... 195— 870.-108—110— MolnVik és játök ■ ■ 158'-166­­JSH : : ' : jfe:-*»®:z Első budapesti............................... -Z «n-Budai gyárudvar. .. p»nn­aia........................................... nei— 499— Pesti építő társ............................ . — Cottage építő tára. . . .. —.— — Slac magy. serfőzde. 490.— 430.— Sertéshizlaló • 1170 — 175.— Athenaeum..................................... -’S'».— 260 — Pesti könyvnyomda......................... 070.— 675.— Egy. mag­y.­r sőzhajót . . . . 45.-43.— Ganz féle vasö­jtöde......................... 410.—455.— Gschwindt féle szeszgyár . 912.­915.— Keresked. épület................................ —.— —.— Kártolyfonoda . .. — — —.— Bőrgyár . ............................... |190 —195 — S 50 ^ ^ S s !■ ! Adva Tartva 5 Do __ _ Mátrai knt 2na__—1 központi gyóg­y*»1^ ‘ 1j — ________ Al­aa-marlnyi banya....................... — •— —.— Onn 19 Gyapjuracsoda •. 85.—. 90 — 14— Salgó­tarjáni kőszénbanya . . . fos — U2 — 17! «I— Schlickféle zaze­­t««.............................!l93 — 200— *nn _— Soda- 60 ?egygy»r .................................. —.— — ,,’ír _ _ Sóskút, kőbánya ^ • ■ ! US —ISO— 2oo 20 — Spodiumgyár . • • . . • .ll65.— 170— _____Első marvar szeszflnomitó . 300.—2X5 — „„„ 14—! Xőszénb' és téglá­gy • ■ • • 008.-910— SS I Magy. ári k«szér.b. . • • _.--------— «jaA____ Varieté* színház • — —.— ója — Alt. vagyon­ köles. . 106 ll-Föld Alagút. • • • • ■ .108—110— ! Barzotzky gyufagyár. • • • —— — 17____Budapesti téglagyár . ■­­ —— _ — em .— Újpesti téglagyár. • • • 100.— 110 — 200 34.—­ Kőbányai téglagyár társulat • 165.— 170— Záloglevelek. Magy. földhitel Int. i'/1% • SO.— 30.50 Magy. jövedék 5°/0 . . Magy. jelzálog bank 5*A°/0­ • • 79.75 80-i* . Soproni jelzálog bank 6% • • • M. ált. földhitel részv. társ 6% . j sg‘— 83.50 i »» » 5 ,n , A1» 5 . 80.— 80.50 Erebeni földhitel társulat — ._ Pesti keresk. bank 6°/0­ • • • 87.*— 87.25 Elsöbbségek. ,300 i északkeleti vasút 5% . . . — —.— 200 — I Mal­y. gal. vasút 6% • . . . 200 i Elso erdélyi vasút 5% sz. . 200 _ Lánczhid............................................ 89. — 90. — 100 _ Borsod-misk. malom. 150 _ Budaprinti malom 6% . . . . 155.— —.— 100 _ Pannónia gőzmalom......................... —.— —.— — — Egy. m. gőzhajózás 6%. 70.— 70.56 Pénzek és váltók.­­ Arany...................................................10. 23— 5.95— ----------------------------------------------------------|— !— !j Adva jTartva 2o fraú.josok ............................................|».85—18-89— Ezüst.........................................................................­109t !10?.?? Porosz p. .............................................................T.66V4 1*67 /4 Augsburg delit. 100.............. 93... 98.5^6 M. PraRkfart délit* 100 . ....................... 98.50! 94. Rambnri? M. B. 1 0.......................j 53.75; 54.^­Lopdon 10 font st. . ...............................[110.59 110. i5 Milano 100 lira.......................— .— Páris 100 frank..............................43.60 *3.80 Nem hivatalos jegyzések. .| Securitas (300 frt.)...........................................|j —•— —• — Hotel (200 frt.)...................................................,935.— 245.— Str­vggyár......................................­ — — • — Aradi keresk. bank. • —•— —.— Sződ-rákos tégla­gyár...........—•— —.— IT-Váradi keresk. és Iparbank . * . Győri kereskedelmi bank...............................—*— —• — Sz.-fehérvári keresk. bank (90 frt.). — .— KecakeTuetMeczpjtakp^SO^JxM^^^^^^ A bécsi tőzsde hivatalos árjegyzései Julius 16-án. Adva Tartva Jöved. máj.—nov. azalv. bank­. 5%. 68.IC­­68.20 „ „ ezüst . . . . 73. 78.20 1839-ki sorsj egész (250 100 frt pp.) * . után..............................................................IBS — 27 1.— 1854-ki sorsj. (250 frt. pp.y 4°/0. . . 94]— 95 — 180 d)-ki sorsj. égés (500 ft. 0. é. 5% . 102 65 103.— 1864-ki (IOO frt. 0. é.j .................................. 131.50 139.50 Domo-jövedékj. (43 líra) d­.rabonk 25.50 26.— Magy. vasúti kölcsön (120 ft. ezüst . . 117.—119.— Alsó-Austr. földteherm. kötvény . . . . 94.— 95.— Angol-osztr. bank befsz. (100 ft. ez.) 168.50 169.57 Osztr. földhitel, befi. 30 frt. ezüst). . . 266.— 169.— Hitelintézet................................. ... 259.-- 261.— Alsó-ancztr. leszámít. társ. 50 frt. . 1020— 1040 -­ 58.— 2— 98 g— .— 582.— •— 228.— 5— 212'S— .-217— .— 157*—' Triest! Lloyd 500 frt PP • • • 488 — 499— I. erdélyi pálya 20 frt. ezüstpen 150.— lbl.~ Államvaspálya 200 frt. pp. ezüst^ [341.-342.— Déli vaspálya 200 frt. 0. é. ezüstb (189.50 590 — Tiszemelláki vaap. beft- 100 frt pp (255 — 857 -­Tramway befsz. 200 frt. 0. e.................... 268 — 269— Magyar nyugoti vasút. . • • 77*— 78*— Osztr. földhitelin­ézet ezüst 5%o . • ■ 100* - 100 25 „ 33 évben visszafizetendő 0. e. . * 97.75 88 25 Osztrákneaz. bank 5% 0. é. . • • — —.— Alföld-fiumei vasp. 200 frt. 5% * * 97.50 88— Dunagőzhajó-társ. 5% PP­ • • • —.— —.— Ferdinand északi vasút 5% P­P ■ 89.75 M.2fc Pécs-barcsi vasút 900 frt. 0. é. . • • — —* — L érd. pálya ezüstben 5%...................... 87.— — .— Államvasut 500 frank.................................. 197.50 —* — , 1887 500 frank — Déli vasút „ 500 fl­»«s —— „ 6% bons 1870—1874 500 ff. . . 'tiszamelléki vasút 87 5% 500 fr — Magyar keleti vaspálya 500 frank fa. 50 .— Hitelintézet . . . . 100 frt. 0. 4. 166.50 167.50 Clary . . . . . . pp. 40 frt* . 35.— 89— Dunagőzhajózási társ. . „ 100 „ • • 94.— 96. Keglevich............................. 1® n Budai...........................“ 40 „ . • 67.— 29.— Pálffy...........................n 40 „ . * 28.­Rudolf Pjrsjegy. \ 10 „ • • 18.50; JJ.59 íalm .................................... 40 - . . 88.— 8f.— st-ö.- í,/ . . . . , 40 „ . . 27.35! 27.75 Triest váró ja. . . o. é. IC ^ “ ~ WulflrteU 20 frt pp...................................... 4®-*® Wiudiscbgrátz 20 frt. pp. 22.50 ,28.50 CSARNOK. Vastag Vilmos, — irta Paul de Saiiit-Victor — I. Első Frigyes Vilmost, Poroszország első ki­rályának fiát, a nagy választófejedelem unokáját, Nagy­ Frigyes apját a maga korában „ Vastag Vilmos“ melléknevén nevezték. Németország történelme, mely az eredeti ala­kokban különben oly gazdag, nem mutathat fel rendkívülibbet, mint ezt a torzalakú zsarnokot, ezt a katona egyenruhába gombolt dühös bolondot. Van­­egy porosz királyi minta, mely Eu­rópa képzelődésébe mélyen bevéste magát: egy koronás káplár, kopott ruhában, rideg és szűzies, katonás és goromba, szigorú és pénzsóvár, aki minden kézből csikarni akart, ki épen oly mohón szerette az országokat, mint a paraszt a földjét, aki tábori ágyára csizmástól és öltözetében fekszik le, már korán reggel négy órakor felkel, egy zsoltárt énekel, a szemlére megy, hol katonáit mint gépeket gyakoroltatja, és a fegyelem legcse­kélyebb áthágásáért saját fönséges kezével meg­botozná őket. E mintát legelőbb a „Vastag Vilmos“ durva képe jelölte meg. II. Frigyes lángészszel és hősies­séggel fedezte be, de jellemző vonásai a nagyító kísérlet alól is kidomborodnak. E kép, mely utó­dai által gyengítve és szelidítve volt, a mostani vén király tragicomikus alakjában ismét elő­tűnik Vastag Vilmos, az I-ső Vilmos durva káp­lárkodása, kegyetlen álszenteskedése és vandali vadságában újra él. Ez több a rokonságnál, a katonasisak által összeszorított és lenyomott két fő között nagy hasonlatosság van. Az egyiket tanulmányozni annyi, mint a másikat megérteni: az ős megmagyarázza az unokát. Frigyes Vilmosnak I­ s. Frigyes volt az apja, ki előbb egyszerű porosz herczeg volt, de cselszö­­vényei által végre sikerült Németország császárjá­tól a királyi czímre való előléptetését kicsikarni. A tizenhetedik század fejedelmei között a porból felemelkedett őrgróf igen szomorú képet csinált. Egy kissé haboztak „Sircnek“ szólítani. A szép választófejedelem, és a német vitézrend, mely Po­roszországnak felét visszakövetelte, nem akarták elismerni. XI­II. Kelemen pápa, támogatva a keresztes vitézek követeléseit, egy pápai körlevélben ellent­mondott „a brandenburgi őrgróf szemtelenségének, a ki királynak bátorkodik magát czim­ezni. “ XIV-ik Lajos lenézte az újdonsült királyt. Európa által kicsúfolva és megvetve, az uborkafára felkapott király otthon töltötte boszuját, adta a nagyhatalmasságát, meg­aranyozva emelkedését, a spanyol illemszabályok pompája között hegyes­kedett. Uralkodása Poroszország carneválja volt, olyan carneval , mely után nagyon hosszú böjt következett. A bálok, ünnepélyek és czifra szertar­tások egymást váltották fel; környezetét bőkezűen ajándékozta; udvaronczai sohasem közeledtek hozzá, hogy unhája szegélyét meg ne csókolják; ágyulö­­­­véssel hirdették, mikor ebédelni ült, minden pohár ürítését ágyulövés kisérte. A berlini udvar, e díszkirály uralkodása alatt, a varsaillesi udvar majmolása volt. Emlékiratában II-ik Frigyes igen szigorúan­­ bírálta meg ősét: „Az I-ső Frigyes pompája — mondá — nem volt egyébb, mint egy hiú és pré­­j­da fejedelem tékozlása. Egész Európában legfénye-­­ sebb udvart tartott; követe a portugalliaival egy ú­j forma fényt űzött; a szegényeket letiporta, hogy a­­ gazdagokat hizlalja; kegyenczei nagy évdijjakat húztak, mig népe nyomorban sintődött; építményei költségesek voltak, ünnepélyei fönségesek, lóistálóit és a körülte levő szolgálattételt inkább lehetett az ázsiai pazar fényűzés, mint az európai méltóság-­­­hoz illőnek számítani. Udvara egy nagy folyamhoz­­ hasonlított, mely minden kis patakot magába fogad. II. Frigyes Vilmos, trónra lépése után rögtön apja rendszerének az ellenkezőjét követte. De a­helyett, hogy erényes ellentéte legyen, csak goromba és torzított antithésise volt. Nem tett egyebet csak bűneit fordította más irányba: a szerailból kaszárnya, a szultánból barom lett. „Tékozló apának fösvény fia.“ A Vilmos­­ fösvénysége egy koronázott Harpagon fösvénysége volt. Udvartartása egy uzsorás háztartásához ha­sonlított ; az élelmi­szerekből levont, még egy tojás felett is gáncsoskodott. A XIV-dik Lajos által di­vatba hozott paróka felett is veszekedett, nagyon drágának találta, helyette egy sima hajviseletet talált ki, és az oroszlány sörényét a majom farká­val cserélte fel. Gyermekei éhes­en állottak fel az asztal me­­lől, mert az étel mindig kevés és undorító rész volt: mindig száraz kenyeret ettek, és a savanyú káposzta nagyban szerepelt. Egész esztendőben ugyanazt az egyrendbeli durva kék posztó ruhát viselte rézgombokkal, midőn már rongyokban szakadt le róla a ruha, csak akkor tette nyugalomba, de mielőtt e kiszol­­­­gált portéka a rokkantakhoz mehetett volna, előbb­­ a régi gomboktól megfosztatott, mert az uj ruhára ismét ezeket varratta fel. A koronának ezen gomb­­j­­ai, melyeket úgy kimért, mintha drága gyémánt­ból lettek volna, költségkímélésből egész uralko­dása alatt megtették a szolgálatot. Követjei még a Harpagon szolgáinál is ron­gyosabbak voltak, és az idegen udvarok nevetség­e­s tárgyául szolgáltak. Volt Haagában egy Lab­ins­­ nevű követe, ezt a szegény teremtést oly szűken , fizette, hogy a legszükségesebb kiadásokra alig­­ jutott pénze. Egyszer a de Hous-Lardik kertből, mely akkor a porosz udvarhoz tartozott, fákat vá­gatott ki a ház szükségére. E merénylet után nem­sokára egy szemrehányásokkal teli királyi sürgönyt kapott, melyben a szidás mellett e csekélységért, még egy évi követi fizetését is levonták. A végle­tekre szorongattatott Lincius elkeseredésében elő­vette az ő egyetlen egy borotváját és torkát met­­sző vele. Egy öreg szolgája észrevette, és segít­ségére m­envén nagyon mai apropos megmentette életét. E kolduló excellencziás úrral Voltaire is talál­kozott Hangában, és azon düledezőfélben levő pa­lota ajtaja előtt, melyben az éhségtől gyötörtetve fenséges már tizenkét évig képviselte, alamizsnát adott neki. (Folyt. köv.) Az orsz. képzőművézeti társulat kiállítása­iAka­­démia-palota 2-ik emelet) minden nap nyitva áll reggel 9 órától d. u. 5 óráig. KÖZGAZDASÁG — A pesti kereskedők csarnoka nyilatkozik a magyar hitelsegélyegylet működése felől, és abban nem látja megvalósítva azon várakozásokat, melyek az egylet eszméjének gyakorlati kiviteléhez köttet­tek ; nevezetesen azon abnormis jelenség emelte­tik ki e nyilatkozatban, hogy a központban tá­madt, és részben ennek eszközeivel alapított egy­let majdnem kizárólag a vidékre hat ki, a pesti piacznak ellenben alig említésre méltó hasznára van. A csarnok félre nem ismer­i ugyan, hogy ezen, a vidékre kiható tevékenység végre a pesti piac­ érdekeit is elő fogja mozdítani, amennyiben a termelésnek nyújtott segély és így a vidék helyze­tének javítása idővel a főváros viszonyaira is jó­tékony hatással lesz; ez azonban csak közvetett és időtől függő előny, holott a főváros üzleti kö­rei közvetlen és rögtöni segélyre utalnak. A hitelsegélyegylet közvetlen támogatásából azonban különösen a pesti kereskedői osztály jó­formán ki van zárva, mert mellőzve a magas és semmiképen nem igazolható kamatlábat, valamint a közmű­üzletet legérzékenyebben sújtó azon hatá­rozatot, melynélfogva a 3 hónál hosszabb lejá­rattal bíró váltók a viszleszámitolásból egészen ki vannak zárva az által, hogy a viszleszámitolandó váltóknál a segélyegylet aláírásán kívül még három más aláírás kiváltatik, a szolid üzleti váltók egész ca­tegóriája az egyletből egészen ki van küszöbölve. Ez­által a segély­t igénylő kereskedőtől vagy a mostani körülmények között feltétlenül lehetetlen dolgot köve-­­­tel az egylet, vagy pedig legjobb esetben a „váltónyar­ i­gatás“ szeszélyes kísérletére szorítja. Az ilyen szigo­­­­rú eljárás által a csarnok nézete szerint fölötte hát­­­ráltatja az egylet a bizalom visszatérését, és a parlagon heverő nagy tőkék előkerülését, amit pe­dig előmozdítani épen hivatva lenne. Ezen szem­pontból tekintve tehát a hitelsegélyegylet működése, különösen a pesti piac­ hitelszükségleteire nézve, inkább hátrányosnak mint előnyösnek bizonyult. A csarnok azon föltevésből indulván ki, hogy a báron,­s aláírásra és a segélyegylet forgatmányára vonat­kozó határozat a bizalom hiánya folytán keletke­zett, egy módozatot aján­­mely által a hitelsegély-­­­egyletnek nagyobb garanciák nyújtassanak, anél­­­­kül hogy ama határozat lényegében módosíttat­nék, és mégis a harmadik aláírás kellemetlensége kikerültessék. E módozat a következőkből állana: a pesti kereskedői osztály hitelre szoruló tagjai maguk között biztosítási alapot írnak alá, és en­nek alapján egyletté alakulnak; e biztosítási ala­pot a hitelsegélyegyletnek rendelkezésére bocsát­ják oly módon, hogy az a kereskedői osztálynak két-két aláírással és a kereskedői egylet forgat­mányával ellátott váltóit bizonyos összegig viszle­­számítolja. Ez által a hitelsegélyegylet új eszközöket és biztos garantiákat nyerne, melyek arra képesítenék, hogy működését a pesti piac­ra is kiterjeszthetné. A műveletek ilyen kiterjesztésére ugyan a hitelse­gélyegylet rendelkezésére álló hat millió nem volna elég, de a kereskedői csarnok megvárja a nemzeti­­ bank méltányosságától, hogy megemlékezve a bank­­ad­ó felfüggesztése folytán reá hárult erkölcsi kö­telezettségről, s tekintetbe véve a kereskedői hitel-­­­egylet által nyerendő biztosítékokat,, a hitelsegély­egylet eszközeit a szükséglet arányában szaporíta­­­ni fogja. A kereskedői csarnok ez indítványát a pesti piac­ érdekeltjeinek figyelmébe ajánlja és­­ gyors közös cselekvésre hívja föl őket,­­ tolási hitelt nyújtott. Az eshetőleges veszteségek­­ fedezésére szolgálnak: 1) a kisegítő egylet kamat­­­­tétele (8°/0) és a nemzeti bank viszleszámítolási­­ kamatlába (6­/0) közti különbözet; 2) a hitelt igénybevevők által hitelükhöz aránylag fizetendő I (5°/0) járulék, mely azonban visszafizettetik ; 3) az­­ alaptőke.­­ A magyar keleti vasút több ezer részvénye­­­­sének a magyar kormányhoz intézett óvása lénye­gében a következőleg hangzik : „Mi alól itt részvé­nyesek a keleti vasút júliusi szelvényének be nem­­ váltás­a által csak néhány nap előtt jutottunk szo­morú tudomására annak, hogy a keleti vasút hely­­­­zete a részvényesekre nézve fölötte aggasztó. Azon­­ eset, hogy egy fizetésképes állam által kamatbiz­­­­tosítással ellátott pálya fizetésképtelenné válik, s olyan, mint csak most válik előttünk érthetővé, s miután az építés történetét és a vállalat finansziá­í­rozását megtudtuk. Egyúttal köztudomásra jöttek­­ a június 28-iki közgyűlés határozatai, melyek azon­­ szomorú meggyőződést keltettek bennünk, hogy­­ a magyar keleti pályánál irányadó személyiségek, kiknek hivatása lett volna a részvényesek jogait és vagyonát védelmezni, legkevésbé viseltetnek jó­indulattal ezek iránt, és hogy ama közgyűlés csak arra törekedett, hogy az ingóktól is megfosztott rész­vényesek jogait is elrabolja. 9000 részvény képviselői brutális módon lábbal taposták 141,000 távollevő részvény jogait oly módon, hogy hasonlót a világ nem látott, mióta az első részvény született. Szemben az ármánynyal, melynek a m. keleti vasút részvényesei áldozatul esendők, ezennel ünnepélyesen tiltakozunk a június 28-iki közgyűlés minden határozata ellen, mert ezek a vagyonukból kifosztott részvényeseket minden jogaiktól is elejtik és nyíltan a gonosz szándékot mutatják, hogy azok mindörökre elhall­­gattassanak. Óvást teszünk e határozatok ellen, mert azokból világosan kitűnik, hogy nem a ke­leti pálya részvényesei, hanem a társulat bukásá­ban bűnösök pártosai voltak azok, kik ezen ön­gyilkos és az erkölcsöt nyilvánosan arctalcsapó határozatokat egyértelműleg hozták. E peretben nemcsak a mi érdekeinkről, de a magyar állam be­csületéről is van szó, mert bátran állítjuk, hogy hasonló eljárás a világ semmi más államában meg nem türetnék. A magas magyar kormányra nagy felelősség terhe esnék, ha a jól indokolt óvások daczára a június 18-iki közgyűlés határozatait szentesítené. Kérjük tehát excellencziádat, hogy a június 28-iki közgyűlés határozataitól a jóváha­gyást tagadja meg és egy új közgyűlés összehívá­sát rendelje el stb.“ — Az osztrák nemzeti bank f. hó 16 dikáról kiadott heti kimutatása szerint nevezett napon 346.946,570 frt értékű bankjegy volt forgalomban, ami a júl. 9-ki kimutatás óta 6.582,890 frtnyi csökkenést tüntet fel. A fedezet következőleg van kimutatva: érczalap 144.580,181 frt 52 kr 179,079 frt 6 kr) évetben fizetendő váltók 5.814,460 frt 20 kr (+333,158 frt 87 kr.), államjegyek 3.281,163 frt (+380,876 frt) leszámítol­­t 172.614,560 frt 53 kr. (— 7.300,650 frt 25 kr.), kölcsönök 51.171,000 frt, (— 619,000 frt.) beváltott földteher­­mentesítési szelvények 504,956 frt 1 kr (+ 105,722 frt 65 kr.) beváltott és börzeszerb­en vásárolt zálog kötvények 4.314,333 frt 33 kr ( — 21,800 frt), összes fedezet 382,280,654 frt 59 kr. Kereskedelmi statisztika a múlt hétről. Július 6-tól 12-ig a m. kir. államvasuton Pestre érkezett 937 vám­­mázsa búza 213 vm. árpa, 893 vm. zab, 43,471 vm. kőszén. A m. k. államvasuton Kőbányára érkezett 6411 vm. kőszén. Az osztr. államvasuton Pestre érkezett 607 vm. búza, 196 vm. rozs, 1659 vm. zab, 198 vm. tengeri, 18,854 vm. repeze, 2650 vm kőszén. Az­­.osztr. államvasuton Kő­bányára érkezett 188 vm. árpa, 900 vm. kőszén, a cs­­. osztr. gőzhajózási társulat utján érkezett 394 vm. búza, 3300 vm. zab. 33,398 vm. tengeri, 2660 vm. repeze; magán hajón érkezett 2000 vm. zab, 6600 vm. tengeri, 12,000 vm. repeze, — ennélfogva a fővárosba ö­szesen 1988 vm. búza, 196 vm. rozs, 401 vm árpa, 7852 vm. zab, 40,196 vm. ten­geri, 34,014 vm repeze, 53,432 vm. kőszén érkezett.­ Elszállittatott a m. k. államvasuton Pestről 412 vm. rozs, 1217 vm. tengeri, Kőbányáról 210 vm. árpa ; az osztr. államvasuton Pestről 868 vm. zab, 1186 vm. tengeri, 18,712 vm. repeze, 738 vm. kőszén, a déli vasúton 1500 vm. búza 1400 vm. repeze, 100 vm. kőszén, a cs­z. osztr. gőzhajó­zási társulat hajóin 1186 vm. búza, 1497 vm. rozs, 5177 vm. kőszén, — összesen tehát a fővárosból elszállittatott 2686 vm. búza, 1909 vm. rozs, 711 vm árpa, 868 vm. zab. 2403 vm. tengeri, 20.112 vm. repeze, 6015 vm kőszén. A pesti gabin­a-tőzsdén eladatott 23,100 vm. búza,­­ átlag 6 frt 22 kr., 13.900 vm zab, átlag 1 frt 86 kr . 20,100­­ vm tengeri, átlag 3 frt 55 kr., 19,000 vm. repeze, átlag : 4 frt 50 kr. A marhavásárra behajtatott, és eladatott 1300 ökör,­­ párja 280 frt; 754 tehén, párja 240 frt­ ;6,*3 borjú, párja 16 frt; 1482 aprómarha, párja 12 frt; 102 bivaly, má­zsája 31 frt. _____ Tőzsde és gabnacsarnok Budapest julius 17. Értéküzlet. A mai tőzsde szilárd von, de üzlet­­ nélkül. Angolbank 50—51, franco ra. bank 31, municipailsbank 36-tal, földhiteltárs. 56, takarék- és hitelegylet 59 60, magyar hitel 122, kézműves­bank 76, pesti közúti 330, magyar gőzhajó 42, Schlickféle vasöntöde 190-200, Gschwindtféle 210, Napo­leondor 8.86, arany 5­26, porosz p. u. 1.66. Gabon­aüzlet. Búzában őszi szállításra ma is tartósan szilárd volt az irányzat, úgyszintén rozs és zab változatlanul. -- Olajvetemények úgy kész mint szintén későbbi szállításra a tegnapi árakat szilárdul m­eg­­tartották, miután al. áru kelendőségnek örvend. Jegy­zések: Usaneebuza sept.-oct. 5 frt 95—971/s kr. „ rozs „ „ 3 frt 95—4 frt. „ zab „ „ 1 frt 58—59 kr Káposztarepce aug.-sept. 107„­ V. frt. Bánáti ■„ jul.-aug. 9*/. */• frt. Üzleti táviratok. Bécs,jul 17. (Zárlat.) Hitelrészvények 225.—. Magyar földhitelintézet 2.2.50. Angol-magyar 98­­. Angol-ausztria. 164.— Magyar tételrészvény .—. Franco-magyar 30.— Váltóbank 33. . Napoleondor 163. — . Allamvasut 338 — Lombardok 187 —. Galicziai 2221/,. Tramway 250. Ma­gyar sorsjegyek —.—. 1860-dik 101%. 1864-diki 130.*/. Magyar jutalomjegy —.—. Hitelsorsjegy 166- . Arany 530. -. aa»ir'miKiai-.,i>>a!Ufer mmm a;; íask-* áfámm. -..— - , tl i|-imiiiirfi-Lépmiajdoaoéok: XA&Mkf tmtvéreU, Vmewnútonj Lajos, Vegyes. — A hitelsegélyegyletet eddig igen kevesen vették igénybe, s ezt a szigorú és nehézkes felté­teleknek lehet tulajdonítani. Eddig nem számitották le a befizetett biztosítéki alap 20% -át sem, úgy hogy a nemz. bank által folyóvá tett hat millió ta­g érintetlen.­­ A ferencz-józsefvárosi takarékpénztár ügyé­ben nyilatkozik a „betéti hitelezők“ gyűlése által kiküldött hetes bizottság, melynek Tömösváry László az elnöke s azt mondja, hogy a „liquida­te békés megoldására az expediensek megtaláltat­tak, sőt a két itteni nagyobb pénzintézet által előterjesztett liquidationális feltételek az ügy ked­vező lebonyolítását helyezik kilátásba.“­­ A pozsonyi kisegítő egylet az ottani pénzin­tézetek és tekintélyesebb czégek kezdeményezése folytán, megalakult 150,000 frt alaptőkével. A nem­zeti bank ezen egyletnek 350,000 frt visz leszámi-rreunion pau. ram­ mtei­ra.oo. Járadék 68,25. Ezüst 109. London 111,60. Török sorsjegy 68. Monieipális­­bank —... Bécs, jul. 17. (Hivat, zárlat.) Magyar földteherm. köt­vény 77.50. Salg.-Tarján —. —. Magyar hitel 118.-. Ma­­gyar záloglevél 80.—. Erdélyi 147.50. Magyar keleti vasút 73.44. Magyar sorsjegy 80.—. Tiszai vasút —Magyar kölcsön 89.50. Angol-magyar 98 —. Franco-magyar 50.— Alföld 28.—. Magyar északkeleti vasút 116.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 116. Porosz pénztári utalvány 163.50. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény 77.30. Magyar földhitelintézet 54.-. Török.75.50. Municipalis 212.—. Berlin, jul. 17. (Kezdet.) Galicziai-----. Lombardok 112.25. Ezüst jöved. —. 1860-as - . Bécs — — Romániai 40.25. Allamvaspálya 205.25 Papirjövedék — Hitelsorsjegyek 119.25. 1864-ki —Hitelrészvény 133.25. Magyar sorsjegy — , Berlin, július 17. (Zárlat) Galicziai 101.75. Lombard 113.75. Ezüst jöved. 66.­. 1860-iki 93.75. Bécs 88. Romániai 40.75 Allamvaspálya 203.75. Papirjövedék 6075. Hitelsorsjegyek 113.­/,. 1864-diki 86.75. Hitelrészvények 135.*/,. Magyar sorsjegy 51.%. Berlin, Ittyus 17 Búza 88, 8350, 79.75.—S Jesz 57.— 55. — , 54. — . Zab 54.—, 47.25. Árpa­helyben 65—67. Olaj. 20.50. 20.33, 2050, 20.75. Szesz 20.15, 22.03, 19.23. Páris, jul. 17. (Zárlat.) 3% járadék 56 35. 4­/10/° jára­dék 81.05. Olasz járadék 61.70. Credit mod. 402 — Lombard 438.—. Adamvasp. 773.—. Koronajószági zálog­levelek —.—. Ausztriai kötvények —. 1871-iki kölcsön 90 45. 1872-i­ki kölcsön 91.75. Páris, jul. 17. (Kezdet.) 3°/0-es járad. 56 30. Olasz /­radék 60.9. Credit mobilier —. Osztr. franczia — Consolok —.Északnyugoti pálya 768.—.47.Vas jára­dék 77.50. Államvaspálya 770—. Lombardok 430.—. Ame­rikai ------. Magyar kölcsön 92.75. Magyar keleti pálya - . 1871-iki kölcsön 90.80. 1872-iki 91.57. Páris, julius 17. Liszt 76.25 76.25, 73.­Répaolaj 89.25, 89.25, 91.—. Lenolaj 93.50,93.25, 92­­. Szesz 65.-, 65. — , 64 —, ezukor finomított 154 —. London, julius 17. Búza 32.440, árpa 23 00. zab 31.840. Frakfurt, julius 17. (Zárlat.) Váltóárfolyam 104.­/, 1859- ik E. metaliques —. Uj ezüst kölcsön — . Nem­zeti kölcsön —. Régi metalliques —. Uj adómentes kölcsön —.— . Amerikai 1882-re 96-50. Osztrák hitelrészvény 237.50. Osztrák államvasut 356.50. 1864-ki sorsjegy 161.88. 1860- ik 93.37. F­erencz-Józsefvasut —.— .Lombardok 197.50 Galicziai 236.50. Papirjáradék 60.75. Ezüstjáradék 66.50 Osztrák bankrészvény 1029.-. Magyar sorsjegyek — Német-osztrák bank — . Győri —..— Gömöri —. —. Boroszló, julius 17. Bi.^a 282. , rozs 189.—, zab 162.—. Olaj 20­­ , tavaszi 1983. szesz 21. —. 21.—, 20.96 Uj-York, julius 17. Liszt 7.00. Kivonat a Hivatalét lapból. Árverezések: D.­­Földvár aug. 16 és sept. 16. Nagy Mihály János és neje fekvőik (633 frt b. é.) — Lugos aug. 21 és sept. 25 Popovics Györgye birtokrésze (796 frt b. é.) - Nem­e­s- F a c s e t (Krassó) aug. 22 és sept. 23 Nicolae Miklós in­gatlanai (3096 frt b. é.­ Bori (Nyitra m.) aug. 19 és sept. 19. Ozvróczy Alajos birtokrésze (3701 frt b. é.) — Pest aug. 12. Hartl sz. Schlosser Anna j .zselutczai házré­sze (1357 sz. a. 7418 frt b. é) — Cs. - Szent-Mihály jul. 28. Bakar Péter ingói (400 frt b. é.) — Vilonya (Veszprém m.) jul. 28 és aug. 28. Ihász János és neje szőlejük (1760 frt 99 kr b. é.) - Tabajd (Fehér m.) aug. 13 év sept. 16. Hollósi János fekvői. — K a i u g y e r (Bihar m.) aug. 7 és sept. 27. Szerb Juon ingatlanai (527 frt b. é ) — N. - Halmágy aug. 16 és sept 16. Groza Spiridon birtoka (310 frt b. é.) — Nagybánya jun. 30 és jul. 30. Cz mber Mihály és neje birtokuk (1100 frt b. é.) — Darázs (Baranya m.) aug. 19 és sept. 19. Irén Simon fekvői - Gyöngyös aug. 11 Delej Jánosné fekvő (700 frt f­. é) - Pest jul. 28 d. e 9-kor király u 33 87 L .,m- zongora és bútorok. — S­z. • U J - v­ár aug. 25 és sept. 30. Bujgó Juán és neje ingó 4« in­gatlan vagyonuk. Tasnád aug. 9. Gu­hy Benő ingatlanai 11 frt. 36 kr b. é.) C­s­ö­t­ö­r­t­ö­k (Pozsony m.) aug. sent. 15 Nagy Ferecz birtoka (4850 frt 75 kr b. é.) _ V­e­r­n­en­c­z aug. 14 és sept. 15. Tokai Zelés­a birtoka (6889 frt b. é.) - H­á­r­s­k­u­t (Torna m.) aug. 11. Solt« András házrésze (80) frt b. é.;­­ Kecskemét ««. 11 és sent 11 Nagy Anna és társai birtokuk (1066 frt b. é.) — Pest jul 29 d­e 1 , 3-kor Béla u. 3 sz. Scheiber Adolf ingói (1373 frt 10 kr b é.) - P.a a szinn y aug 1.2. Gewissler János és neje dunai malmuk (1276 frt 20 kr b é.) - M - Sólymos (Hányad m.) ept. 11. Keresztes Kálmán birtoka. Árlejtés: Hevesmegyében a szolnoki tiszahid javítására aug. 1440. ... Csőd: Schwarz Kálmán pesti keresk. ellen aug. 25-27-ig; perügy. dr Sigmund Vilmos. Pályázatok: Újvidéki tavszékhez egy bírói, 3 gya­kornoki, egy aljegyzői és egy irnoki áll. 4 hét a.­­- Bajai fő­­gyranasiumnál óclassikai phil. tanszékre aug. 26-ig. P-­íi minisztériumhoz több hivataltiszti áll. a m. kir. dohány­beváltó hivataloknál- — Zombori tvszékhez egy bírói, egy aljegyzői és egy irnoki áll . héz a. Pesti­­ állat gyógy­­intézethez sebészkórodai tansegédi áll. aug. 31-ig -- Szeg­­szárdi tavszékhez két joggyakornoki, bonyhád’ jb albirói, két jb aljegyzői, négy jb­irnoki áll. 4 hét a. Czégbejegyzések: Schweitzer Antal vaskeres­kedő B - Gyulán. — Tótkomlósi takarékpénztár Rosen­berg Lipót és fia vaskeresk. Szombathelyen. — Sárvári hitel- és leszámitoló-intézet. — Grosz Lipót fűszeres Teme­­rinben, ugyanott Grün Jakab szatócs. — Jungreisz Károly vegyes keresk. Apczon, ________ Feleld szerkesztő: Csernáseny Lajos W _ r IJ T V JK ». 1 férfi- és gyermek dísz- és triazó­ruhák. Magy­arország 3 legn­agyobb férfiruharaktárában 9B003&01 és fSOftB iua . kir. adj­ágatók Pestien. t. ui ák­i fa i. az templom akci írné Ui... (i. Hatvan v­ntoza és országút szegletén, a Crinyi­kávé fcá.t. Azellenében. m A régi szinhás téren­ levő bazárban, a .Megy. király''' euhny swá*'od* Wel'enében. A legrendezések a legpontosabban terjesztetnek Testhez nem jól álló ruhák­at cseréltetnek. ■————M—W—— I­cnitott Léfiádj tetrénknél.

Next