Ellenőr, 1873. augusztus (5. évfolyam, 176-200. szám)
1873-08-01 / 176. szám
Előfizetési árak egész évre . . 20 frt. — kr. I Évnegyedre . . 5 firt.— kr. Fél.évre ... 10 „ — „ Egy hónapra . I „ 80 B Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési Iroda: Budapesten, nádor-nteza O. ez. Atiuan( Km toll ülik, lm nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem válalkozunk. Minden értesités a szerkesztőiéghez intézendő. Levelek csak bérxcenten fogadtatnak el. 176. szám. Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn a finnepre következő najon A lapot illető zsolr.raállók Léjrády testvérek irodájába (nádor- utcza C. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétel«, ír ad Bpel ton , u a d o c a tct a a Ot. Mas. (bégrádi testvérek irodájában). A* Birineidin pániéi helyben és vidékről Pest, bAafcay utc*a 9. »* ys intézendők. Budapest, péntek, augusztus 1. 1873. V. évfolyam. Közlekedés. Királyháza „ 10.(711.4.1870.48 érk! Királyház „ 4.3S „ 4.23 E szigetb érk. l.nB. 7.19E6 — »ebrede« érk. 11.60 , 9.86 s R (reggel' Jelenti ez időt éjféltől délig., E (ette) déltől éjfélig. Beca'gyonr Ind.* io B. u.— * gyón. Ind. 7.60 E. ».99 B »•»'•i*_____érk.l0.lB B 6 86 B Bécs_______ érk. 9 19 B I ]5 a FnttrvonauJc e ffycrchajőaAa abut. Hétfő, ca&t., nomb. Hétfő, Szerda. Pént. Bees Ind. 1.4« E. Bazlas Ind.9.10 B. Fest érk. 8.91 E. Pest érk. 19.98 B „ ind. 8.« BS. „Ind. 1.20 B. Bazlas érk. 9.50 B._________Beer érk. 7.89 B. Becs, ind. 8.45 B 8 SO E. Haitin*. Ind. Mii 8.80 Pozsony . 11.18 , 11.08 „ Tenoevfr 10.07 . 9.17 It. Pest érk. 6.60 B 0.06 B Szeged „ 1.61 B 1.10 E , Ind. 6.65 „ 7.01 „ Czegléd , 8.9 , 9.98 „ Czeglió „ 9.89 » 9 gr. „ Pest érk. 8-19 „ 7.49 „ Essged „ 1.81 B 1.41 K „ Ind.9.16. 9.25 „ •Temeevtr , 3.19 „ 6.80 érk. Pozsony , 4 28 B 4.20 B Bftzlas érk. 8 48 » 10.99 Bécs _______érk. 8.09 „ 6.68 „ Vítikáni Ind. 8.91 B ” Perjorans Ind. 8 25 B perjámos érk. 6 01 ,________Tslkény érk. n.io , Bécs Ind. 7 15 B 5.56 B.Ss.-Fehérv.Ind.ie.18 B 13.28 B Prőr „ 11 84 „ iu. ii „ inj-Sitin „ 2.49 B 8.66 „ ÚJ-Szftnj. „ 9 82 B. U.87 ., dyőr „ é.09 . 6.08 „ Sz.-Fehérv. érk. 5.58 „ 2.69 B Bécs érk. 7.60 „ 8.14 „ Buda ind. 7.15 B 10.68 B. 9.45 E T lesi ind 7.— B iTlc B — dz.-Fehérv.érk . 17 „ 9.88 K 11.51 B. Kanizsa „ 1.48 „ 10.48 B 6.18 B. Kanizsa 1.47 E. 11.8», 4.43 „ dz.-Fehérrtr „ 8.17 „ MI 1.50 K. driest érk. 8.16 B — Ul I Bula érk. 3.17 , 6.05 B 1.56 , Knn!*SB ind 10.65 B. 5.48 B. 9.16 TI Becs ind. 7.15 B 11.16 B 7.45 B Sopron „ 6.88 B 1 1.45 B 7.40 B Sopron „11.63 , 8.40 B 11.19 „ Becs érk. 9.8 B 4.60 , 11.14 „ Kanizsa érk.— 10,18 , 4 37 B. ir -Fetaérint ind. 9.87 B 8.16 B. Hynnafaltit ind. 6.20 B 12.66 B Ifia-Czell „ 8.12 B 9.8’ „ Szombathely „ 8.61 „ 6.31 „ Szombathely „ 3.81 „ 8.P. „ ‘ie-Czell „ 0.96 „ 9.07 „ Gyanafalva ér. 9.90 , 3.85 „ Sz..Fehérvár érk. 5.07 B 8.10 B CtySr Ind. 7.94 B. 12.12 B. Saofkbathelylnd. 8.5< B 12.09 B Hia-CzelU „ 11.46 „ 8.12 , Kit-Czell „ 11.81 „ 8.86 Szombathely érk. 2.10 , 8.12 Gyár érk. 9.00 B 6 51, Köti Any ind. 8.68 B. 7.40 B Karoly város ind. 6.18 B .18 B inégr&b érk. 6.50 „ 12.57 B Z4gráb érk. , 7 , 5 40 , Ind. 3.26 „ 8.68 B „ ind 7.48 B. 9.90 E Ká roly vAr.érk. 10.17 „ 10.19 , cáháni érk.11.44 B. 2.87 B *szrzeh ind. 6.68 B. 6 48 B Steinbroci ind. 40 B 4.40 B Zigtin , 310 „ 7.50 „ Zágráb , 7.66 „ 8.18 „ Steinbrtteh érk. ia.54__. 11.08 „ Szinteh érk. 9.60 9 41 „ ZAfeftny ind. 60 JB. 4.18 B Dombovár ind. 5.67 B fTsg E Dombóvár fck. 19.97 E. 16 B. Zrtliftny érk. 11.85 „ 2.27 B Kanizsa ind. 6.18 B 2.43 B vfoSiftca Ind. 6.20 B 6.00 S. Zökécy , 6:21 „ 4.08 „ Záeány „ 12.85 E 8.07 B. gfohík* érk. 79-80 B ■ 12.20 B. Kanizsa érk. 1.91 „ 4.19 „ Villany ind.ll.89B 8.80B. 4 SOB N.- VArad ind. B.OFB 7.65BJ űzzék érk. 1.07B 88S „ 29 . Szeged „ 8.S4B. 2.10E. a Idő. 400 „ 8.00H Bank érk. 10.0 „ 11.14 „ Szeged „ 8.84B.6.15B „ ind. ll.01 „ 6.49B 9.00B K.-Vgrail érk. ll-on „ 8.— ,_______villany érk. l.O1B. 7.17 „ 11.04 „ Pest Ind. 7.1,iB 6 26K I Kassa ind. 4.30B 9.81 B.6.00 B. Czegléd „ 10.18 „ 8.56 „ i Miskolcz „ 7.49 „ 1.66 E 9.60en Szolnok „ 11.92 „ 9.58 ,. J »ohree*. „ 12.47 B 10.84 „ P. ladány „ S 01E 12.58 B | P. lladány , 2 35 „ 12.87 B Debretz. „ 3.51 „ 2.52 „ i Szolnók „ 4.46 „ 4.44 „ Miskolcz „ 10.40 „ 7.65 „ 2.01 B Ozegléd „ 0.04 „ 8.19 „ Kassa érk. S.2SB 12.nB. 5.89 „ I Pest érk. 8.81 „ 0.45 „ Szolnok ind. 11.12 B 18.87 E. 1'eluesvAr ind. MS B 6.99 E.Arad . 4.85 B C -8 B Arad . 12.25 B 8.84 Temesvár érk. 7.01 „ 8 49 , Szolnok érk. 4 54 „ 4.17 B. P.-I.adAny Ind. 3.86 U 1.36 B Y.-Vdrad ind. 11.92 B 9.06 E. Bf.-varad érk. 4,47 ,__l.OC , jP.-Eaddny érk. 1.29 E. 11.44 „ arad ind. í.20 E 8.44 B TI.-VftsArliely ind. 7.16 B 10.09 E Pieki „ 10.89 „ 2.80 E CÖT-ie 1.80 K. 2.60 B. K.-Felldryar érk. II.40 B 5.18 E K.-Fehérvár érk. 3.20 8 29 * to*- 105 it UM B. , fnd. 10.10 B 4.00 * Töviá - 2.84 „ 1.12 B.Piaki „ i.is B 8.10 ” M.VasArhely érk. 816 „ 8/19 , Arad érk. 8 20 „ 11.46 „ Pistii fad 9.40 BPetrozsény fad. «isö!B. Petrozsény érk. 8.20 „ Piski____________érk. 19.00 B Tövis ind! 9.14 B 1.48 B SegresvAr ind! 9.17 B. «.SO B SegezvAr érk. «99 „ 7.89 „ Tövis érk. 9 20 B 1.00 B. Kis-Kapus Ind. 4.81 B 6.08 B Soeben ind. 6.40 B 8.50 B Soeben_____érk. 3.79 - 7.80 „ Kis-Kapus érk. 9.10 „ 11.87 „ BeVtrád ind. s.tr É tK’ B Kolozsvár ind. 4.93 B K 88 it Kolozsvár érk liga . a-09 . V.-VArad in.» - ^ Pest Ind. 12.86 B 11.00 B. 2.09 B Ruáka Ind. 1.18 B 8 62 £ Hatvan „ 9.60 „ 1.50 B 5.86 „ I.-TS-já „ 9 02 . 1.86 B 8 85 B. S.-Tarján „ 4.69 „ 4.00 „ 8.6 érk. Hatvan „ 10.58 , 4.00 „ 5 00 . Antra „ 19.SS , 306 B______'esi érk. 19.51 B 8.48 , 8.88 „ Pest ind. 7.82 H 10.35 B 5.09 B Miskolcz ind .76. B 10.30 B 9.0''B Hatvan érk. 8.88 , Hatvan érk. 4.86 B „ ind. 9.50 „ 1.81 B 11.02 B „ ind. 11.07 „ 8.21 B 7.55, Miskolcz érk 1.96 B. 6.80 „ 6.49 B Pest érk. 1.07 B UO B 10.20, VAmos-Győrb ind. 9.40 B. 10.42 B Gyöngyös lúd. 1.21 B 9.96 B Gyöngyös érk. 8.15 „ 11.12 , VAmos-Györkért.1.50 „ 9.68 „ P .Abony li 9.80 B 12.00 H. 4.SVB. Eger ind. 8.SSB 11.59 B 808 B. Eger érk. 10.00, 12.30, 5.00 , F.Abony érk. 8.59 „ 12.08 B 3.49, Minholcz ind. 7.66 B. Hám éve Ind. 8.46 B Bánréve érk 10.19 „ dizkolet érk. 6.16 , Kassa ind. 0.00 B 6.80 E Oderbery Ind. 8.25 B 7.00 B. Hátha „ 9.28 E 8.00 B Butka , 2 IS B 4.00 E. Oderberg érk. 7.80 „ 8.00 E Kassa érk. 5.00 B 9.00 B.ákos ind. 7.00 B 8.00 B 7.10 B Eperjes ind. 1.25 B 5.30 B 2.47 E Eperjes érk. 7.45 , 9.45 „ 8.1 6 , Abos érk. 9.10 , 6.k. , 8.99 , Szerencs ind. 8.56 B 8.69 ¤ KirÁlyháza ind. 12.47 E. 9.48 B S.-A.-Ujhely „ 10.51 , 1.89 „ Czap „ 4.15 , 1.86 B Czap „ 12.56 E. 8.96 „ S.-A.-Ujhely „ 6.03 „ 8.50 , Királyháza érk. 4.18 „ 12.0 B. Szerencs érk. 7.75 „ 6.86 „ Sz.-Ujhely Ind.' 11.00 B Homonim ind. 1.26 B Románna érk. 8.17 B jaz.-Bírhely érk. 6.88 ,___ Ungvár ind. 11.18 B. 2.97 B Nyiregyháza ind. 6.00 B Ozap , 1.00 E. 8.46 „ Ozap „ 12.46 E 4.95 B Nyíregyháza érk. 6.26 „ Ungvár érk. 2.04 , 6.68 , Hátyil Ind. 2.40 B Munhács ind. 12.06 E. Munhács érk. 4.61 , Butyn érk. 1.17 ,________ DebreczenInd. 8.19 B u.IS EISzigeth Ind. 1.09 B. 9.81 B TÁVIRATOK. Zágráb, jul. 31. Vakanovich báni helytartó ma utazott el, szabadságidejét igénybe veendő. Ez idő alatt az ügyek vezetésével Muhic osztálytanácsos van megbízva. London, jul. 31. A bank a kamatlábat 4°/o-ról 31/a°/o-ra szállította le. Madrid, jul. 31. A sevillai forradalom teljesen el van fojtva . Almeriában visszaverték a Carthagenából kiindult felkelő hajók ostromát, miért a cortes köszönetet szavazott. — A cortesben egy törvényjavaslat olvastatott fel, mely által a kormány felhatalmaztatnék a felkelésben résztvevő képviselők perbefogatására. A cortes többsége elhatározta mindazon törvényeket megszavazni, melyek a rend helyreállítását lehetővé teszik. A carthagenai felkelők külön cabinetet alakítottak, s az ügyek vitelével egy directoriumot bíztak meg. Drezda, jul. 31. A királynak nyugodt éjszakája volt, s testi ereje a körülményeknek megfelelő. Posen, jul. 31. Stordinest az egyházi fegyház igazgatója 100 tallér birságra ítéltetett, mert a fegyház házi rendszabályait épen nem, a lelkészek névlajstromát pedig elkésve küldte be a kerületi főigazgatóságnak. Frakfurt, julius 81. (Zárlat.) Váltóárfolyam 104.3/, Ife 59-ik E. metaliques —. Uj ezüst kölcsön —. Nemzeti kölcsön —. Régi metalliques —. Uj adómentes kölcsön —.—.Amerikai 1882-re 96.11/18. Osztrák hitelrészvény 226.—. Osztrák államvasut 349.50. 1664-ki sorsjegy 151.—. 1860-ik 93.25. Ferencz Józsefvasut —.—. Lombardok 196.— Galicziai 232.50. Papirjáradék 60.75. Ezüstjáradék 65.75 Osztrák bankrészvény 1017.— . Magyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank — . —. Győri —Gömöri — Páris, jul. 31. (Zárlat.) 3°/0 járadék 56 40. 40/.% járadék 81.60. Olasz járadék 60.55 Credit mod. 380.— Lombard 427.—. Allamvasp. 767.—. Koronajószági záloglevelek —. Ausztriai kötvények —.. 1871-iki kölcsön 90.55. 1872-iki kölcsön 91.47. Budapest, július 31. A bécsi sajtó tisztességes részéhez intézzük szavunkat. Őszinte lesz a szó és szívélyes, mint méltányos és rokonszenves volt az övé, mely a magyar főváros világnyerő diadalának elismerésében felénk hangzott. Az elfogultság, féltékenykedés, irigység, kicsinylés és részakarat annyi dissonantiája után — nem tagadjuk — jól esett végre egy tiszta accordot hallanunk azon idegekről, melyek legtöbbje eddig csak becsmérlésünkre feszült. Rég ideje vártuk — s várakozásunk közben nemegyszer volt enyésztőfélben a remény, hogy valaha megérjük nem egyszer eltűnőben a hit, melyet az érlelő, hegyesztő s elsimító idő erejébe vetettünk. Mindannyiszor megmentő számunkra a reményt szomszédaink józanságába helyezett bizalmunk. Jól esett megérnünk a bizalom igazolását, s veszszük oly önzetlen örömmel, amily szomorúságunkra szolgált a várakozás hosszú napjai alatt az előítélet, és balfelfogás kompromittáló garázdálkodását — tapasztalnunk s világláttára, világosutjára tudnunk azt az aberratiók körében is példátlan jelenséget, mint rontja a frigyes frigyestársa hitelét, gázol becsületében, zsibbasztja karját s mint keresi egy végzetes tévedés befolyása alatt a támogató erő pusztításában a saját biztonságát s a közös becsület elfecsérlésében a maga tisztességét. Szinte hihetetlen, hogy egymásra utalt nemzetek között ilyesmi megtörténhetett. Szinte hihetetlen, hogy az évszázados együttélés történetéből s a mai viszonyok összefüggése ismeretéből nem került szomszédaink számára legalább anyi tanulság és tapasztalás, mennyi a további együttélés feltételei megismerésére vezette volna őket. A történelem minden lapjáról leolvashatták, megtalálhatták holt betűit ama törvények szövegében, melyeket a kibékülés szelleme alkotott két nemzet és egy trón biztosítására. r»A a. holt betűnek élőtestté kell válnia s szellemének elfoglalnia az uralmat ingyestársaink meggyőződése felett, s beoltatnia szívbe és lélekbe, hogy biztosítva legyen a frigy s gyümölcsei élvezetesek. Ezt a szellemet befogadta Magyarországon minden párt: az engesztelődés, egymást megbecsülés szelleme az. Nálunk csak a béltartalomra, formára és módokra nézve van a pártok közt nézeteltérés. Osztrák szomszédaink a kiegyezési törvény formáit öltötték fel, alkalmazták gépezetét, megírott szövegét. A betűn túl nem létezett számukra semmi, s szelleme idegen maradt közöttük. A nemzeti kiegyezés megmaradt alakiságnak, melynek feszegethető határvonalain belül a régi gyűlölés és irigykedés szelleme élt és uralkodott, a régi törekvések, elvek és irányok üzelmei folytak. És hova vezetett ez? Elvezetett oda, honnan csak egy lépés választ el a tértől, melyen a frigyesek ismét nyílt ellenségül állhatnak szemközt. Nem akarjuk előszámlálni az út mérföldmutatóit, melyen mármár odáig jutottunk, de tegye szivére kezét minden elfogulatlan ember a túlsó táborból , s visszatekintvén az útra, vallja be, hogy ama mérföldmutatók oly botránykövek lánczolatát mutatják, melyeket osztrák részakarat vagy elbizakodás torlasztott a magyar érdekek elé. Nem recriminálunk, csak regisztrálunk, tükröt állítván a visszataszító múltból, hogy megutálja benne saját bűneit az irány , melynek jobbratérését a bécsi sajtó legújabb örvendetes fordulata jelzi. Adja isten, hogy ez iránytű mozzanat ne pillanatnyi electricus befolyás következményének bizonyuljon be, s maradjon az igazság poláris ereje, mely felvett irányában megtartsa maradandóan, eltéríthetetlenül. Higyyék laptársaink ott a felső Dunán, csak ez irányban találják meg mit másutt hasztalan kerestek: hazájuk erejét, érdekeit biztosítását s a czélt, mely munkásságuknak becsületet szerez. Hagyjuk meg egymást annak, ami vagyunk, s ne akarjunk a szövetségből egymás rovására olyan hasznot húzni, melyből rövidítés és megalázás származik a másik félre. Fogjuk fel s fogadjuk keblünkbe a kiegyezés szellemét. Arra fog ez tanítani, hogy nem a formákban, nem az egyes szabványok ilyen vagy amolyan módozataiban fekszik Magyarország és Ausztria együttmaradásának, együtt boldogulásának, feltétele, de fekszik abban, hogy a két állam egymást egyenjogú félnek ismerje el, egymást olyanul becsülje s ne legyen gátul vagy ártalmára egyik fél a másiknak midőn az állami lét feltételeit nemzeti fejlődését biztosítani, meggyökeresiteni törekszik s arcza verejtékével munkálja a földet, mely a közös erősbülésre lesz termést hozandó —s irtja a gyomot, mely rajta a múltban felburjánzott. Hagyjanak bennünket magyaroknak maradnunk itthon: mi nem háborgatjuk őket az ő osztrákságukban, mikor otthon vannak. De ide ne hozzák. Mi sem tukmáljuk nemzeti szellemünket reájuk, de kívánjuk, hogy tiszteljék, ne bolygassák, ne gúnyolják és megrontásán ne munkáljanak, mint mi tiszteljük az övéket, s jogosultságát elismerjük Ausztria határain belül. Ide át Magyarország van. Ne dédelgessék Magyarország s a magyar nemzet ellenségeit, mint mi nem szövetkezünk az övékkel. Ebben van minden, ami kölcsönös egyetértésre vezet. Ebben van adva a barátság és rokonszenv fejlődésének útja, módja. Ne térjünk el ettől. Apróságok. Egy barátom leveléből, ki mindig készül írni. „Azt mondja a franczia: chaque et at engendresaraaladie. Az én „lustaságom“ is, mint te szoktad azt nevezni, barátom Lajos, állapotomból eredő betegség. Életem mellékfolyói sokszor megzavarják a főfolyamot. Ha Pesten volnék, bizonyosan sokszor írnék lapodba is, de itt sok von el az írástól. Azonban ne tartsd rólam azt, hogy csak luxus vagyok a társadalomban, mert semmivel sem szolgálok. Szolgálok én a magam módja szerint. Arra is megvan bennem néha a vágy, hogy egyik-másik tárgyról írjak, ki is gondolom, mit kellene írni, de aztán elmarad mégis. A napokban épen arról akartam írni, hogy milyen haszontalan fáradságot vesznek maguknak azok, kik VII. Gergelyt fel akarják támasztani a mai korban, midőn az értelmesebb emberiség nem ismer más theologiát, mint a tudományt, és nem ad hitelt más revelátornak, mint az észnek. Sok ember gondolatának rendes nexusa van a jezsuiták gondolatával és épen a főpapok közül — európaszerte — legtöbben az evangéliumból csak az eczetes szivacsot ismerik és alkalmazzák, de ezek ellenére sem fog az emberiség haladása akár fennakadni, akár viszszafelé tartani. Az építész építhet a mechanika»y%«ifc£e épületémechanikai törvények tétele, melyeket nem építheti ki helyekből semmiféle kontárság vagy gonoszság. És épen igy vagyunk politikai, vallásos és tudományos tekintetben is. Választásunktól függ nem hazánk vagy az emberiség jövője, hanem csak a magunk jóhírneve és munkánk eredménye. — Polémiádra is reflektálni akartam, de már vendégem jött és tovább nem írhatok. Én radicális reformokra vágyom, barátom, de ezért mégis igazat adok az egykori savoyai herczegnek, hogy az árticsokát levelenként kell megenni. Ebből érthetsz.“ Értelek bizony, kedves bölcsem, de aki úgy tud elmélkedni mint te, annak többet s főleg gyakrabban kellene írni a nyilvánosság számára is, különben — úti figura docet — barátja kénytelen kárpótolni magát egy indiscretióval s közzétenni a magánlevél közérdekű eszmejárását. * „Fenn az ernyő nincsen kas.“ Ezen czím alatt jelent meg a Magyar Újság vezérczikke múlt szombaton este a közkiállítási tury tagjainak budapesti fogadtatásáról. Ezen vezérczikk szellemét eléggé megismerhetni a következő pár idézetből is. ősi szokás és hiúságból napok óta eziezomázza magát a s vén matróna ez ünnepélyes alkalomra, s ha majd Petőfi ismeretes szavai szerint, elől kifestve, hátul kitömve, a közmunkatanács által párisi minták után gyarló kézzel ugyan, de első pillanatban szembe nem ötlő hiányokkal készült uj köntösében s nyájas mosolyt és mély pukedliket bőven osztogatva elfogadja a háztűznéző idegeneket: bizonyosak vagyunk, hogy nem egynek közülök megtetszik s nemcsak szellemi rokonaink, a klamézerek és japanézerek, hanem egy-egy elkényeztetett párisi gavallér vagy aranygyapjú zsákjaira méltán rátartós englishman is kaczérkodni fog s szerelmes pillantásokat váltani a sokat ígérő vén dámával. Ha a jurytagok valami közönséges Vergnügungszuggal rándultak volna le hozzánk, elsők leendettünk volna, kik őket melegen üdvözölni s a régi magyar vendégszeretet minden fogásaival mulattatni s itt tartani igyekeztek volna etatistákul szegődni ellenben a komédiához, melyet a főváros és hazánk egyes pontjainak hivatalos s Potemkin festett falvaira emlékeztető bemutatása képez — egyáltalán semmi kedvünk. Ismerjük rugóit, ismerjük czéljait e drága és— lealázó mulatságnak s a közmorál és az örök igazság ellen vétenénk, ha „éljeneinkkel“ fokoznók a zajt és tüntetést, mely a „Hungária“ és az állatkertdiszebédein, a franczia, német olasz és e többi toasztokat kisérve, azt fogja, azt akarja hirdetni a külföld idejött képviselői s általok majdan az egész világnak, hogy torkig úszunk a jólétben, és boldogságban, hogy hazánk , Chanaan, Budapest, Eldorádó és mindez oly kormány, és oly tanács alkotása és érdeme melyet alig ismertek vagy legalább nem méltányoltak kellően eddig a diplomatia, a sajtó s a világhír és tekintély egyéb hatalmas tényezői. Biztosítom olvasóinkat, hogy a most idézett sorokat azért választottam ki mutatvány gyanánt, mert a kérdésbeni vezérczikk legszelídebb részeit képezék. Midőn elolvastam ezen czikket, gondolatain két kérdés körül forogtak. Váljon Magyarország érdeke és nemzetünk hírneve ellen másként fog-e írni egyik vagy másik azon bécsi lapok közül melyeket, mint hazánk és fajunk rendszeres rágalmazóit, felháborodással szoktunk említeni? Vajja mit gondolt Irányi Dániel, midőn Korytniczai megolvasta, hogy a közkiállítási jury tagjainál budapesti fogadtatásához milyen vezérczikkel járult azon lap, melynek végén ő van megnevezve mint felelős szerkesztő ? A magamban gondolt kérdések elsőjére megadta a választ a bécsi Deutsche Zeitung mely nem érte el ugyan a Magyar Újság hangjának erőteljességét a jurytagok budapesti fogadtatásának gúnyolásában és gyalázásában, de olyan gonoszul irt nemzeti érdekeink ellen, amin tőle kitelhetett. A második kérdésre tegnapelőtt este a Magyar Ujság táviratainak élén jelent meg a következő felelet: — Éjjel érkezett — Korytnicza, jul. 28. A nemzetközi juryt a „Magyar Újság“ részéről is szívesen üdvözli. Irányi Dániel. E válaszban kitűnő rövidséggel fejezte ki magát a méltatlankodás, melyet Irányi Dániel érezett, midőn a „Magyar Újság“ kérdésbeni czikkét megolvasta Korytniczán, mint felelős szerkesztő. De hát ki irta az Irányi Dániel varanyos üzenete által agyonsujtott vezérczikket ? kérdi a közönség. Cassius! S ki ez a „halvány“ római és antik lelkűlét. . Az a „Magyar Újság“ titka, melyről nem szeret hallani a 48-as párt táborkara. Legyünk disérétek még azon hadilábon is, melyeit egymás irányában elfoglaltunk. Hogy azonban megismertessük ezen vezérczikk és távirat históriájának komikus végét is, idéznünk kell a tegnap esti „Magyar Ujság“ vezéroldaláról a következő kis értesítést: — Tegnap nyomdai tévedésből jött távirataink közé Irányi Dániel távirata, melyben a nemzetközi juryt a „Magyar Újság“ részéről üdvözlé. — Sietünk helyreigazítani ezen tévedést. Mekkora poenitentia! = A királyi kisebb haszonvételek megváltása tárgyában, mint a „P. N.“ írja, az igazságügyminisztérium kebelében már készületik a törvényjavaslat, mely a legközelebbi ülésszak elején okvetlenül a képviselőház elé fog terjesztetni. E kérdésben mind a múlt, mind a jelen országgyűlés alatt egyes képviselők által már nyúttatott be törvényjavaslat. Horváth Boldizsár igazságügyminiszter is készített már egyet, mely azonban a minisztertanács által fölvetett nehézségek miatt a képviselőház elé nem juthatott. E javaslatban a megváltás a államhitel közvetítésével terveztetett. , Később a kormány a codificationális bizottság több tagjának közreműködésével különösen tanulmányoztatá e kérdést, s az anyag, mely e tanulmány következtében összeállittatott, mind terjedelmére, mind érdemleges becsére nézve rendkívül nagy és érdekes. Ki van ebben fejtve a királyi kisebb haszonvételeknek, mint földesúri kiváltságos jognak történelmi keletkezése, átalakulása s mai állapotára lett kifejlődése, egybehasonlítva az idegen államokban létezett hasonló természetű jogviszo- RX. 11.Ez C.njki vül_satisz tikarzdletén az adóbevallások szerint mennyi magánértéket képvisel. Felülhaladja csak így is a 300 milliót. Végre az eddigi törvényjavaslatok tarthatatlansága részletesen van indokolva. A készítendő törvényjavaslat azon alapelvre lesz fektetve, hogy a kisebb királyi haszonvételeket bizonyos feltételek korlátai között a községek az állam közvetítése nélkül megválthatják. E törvényjavaslattal egyidejűleg az italmérési jog és vendéglői üzlet gyakorlásáról szóló törvényjavaslat is fog készíttetni s az összeülendő országgyűlés elé terjesztetni. Enquête-ülés a rozsda ügyében. — Második nap, jul. 31-én. — Az értekezlet mai ülését Major Pál nyitá meg, kijelentve, hogy Zichy minisztert fontos hivatali teendői akadályozták a megjelenésben. Azután a tegnapi ülés jegyzőkönyve olvastatott fel összefoglalva az értekezlet megállapodását az előterjesztett kérdések fölött, s minden egyes formulázott megállapodás felülvizsgáló tárgyalás alá vétetett. Mindjárt az első kérdésnél újabb vita fejlődött ki a rozsda keletkezése fölött, és többen a jegyzőkönyv kifejezésénél erőteljesebben kívánták hangsúlyozni, hogy a rozsda keletkezésének főoka az időjárásban rejlik. Ezt Lejtényi kívánta különösen kijelentetni. Ezután a második kérdés fölött létrejött megállapodás vétetett újabb tárgyalás alá. Érkövy nem találhatta kielégítőnek az értekezlet azon megállapodását, hogy a rozsda fellépése nem akadályozható meg. Ő azt tartja, a közönség nem ily választ vár az értekezlettől, miután valóban elejét lehet venni a bajnak, konstatálva lévén, hogy a nedves talajban, esős időben és buján nőtt búza van a bajnak leginkább kitéve. Ha tehát a körülmények elháríthatók, a baj is elmarad, vagy legalább is meggyengül Ennek ellenében Máday Izidor kijelente, hogy a beküldött jelentések merőben ellenmondásban vannak eziránt. A 3. és 4-ik kérdésre hozott megállapodáshoz Hajnik szólt először, azután Theisz Gyula, javaslattal lépve fel s annak a jegyzőkönyvbe felvételét kérve. E javaslat a sorvetést, a kapálást, a lelegeltetést s a légáramlatot akadályoztató fák ritkítását ajánlja. A sóhintést nem tartja hasznosnak, ez utóbbi véleményt azonban Kenessey nem látta indokoltnak, Kánitz pedig a jegyzőkönyvhöz szólva kifejezendőnek véli a Berberis kiirtásának kívánatos voltát. Érkövy Theisz indítványát magáévá teszi kivéve a fák ritkításáról vonatkozó részt. Theisz erre szükségesnek látta kijelenteni, hogy nem fairtást, csak faritkítást ért Akartak még többen is hozzászólni az indítványhoz, az elnök azonban mindenekelőtt a jegyzőkönyv tárgyalására és hitelesitésére figyelmeztető az értekezletet, mely Konitznak fennebbi megjegyzését beiktatandónak jelenté ki, azután pedig Theisz javaslatát vette elő, mely ellen Thay több kifogást tett s különösen a kapálást nem helyeselte s helyette a boronálást ajánlotta; e véleményt Véics is pártolta, az értekezlet végre mindkettőt ajánlá, a javaslat többi pontja pedig — a fakttkitás kivételével — különben is benn foglaltatnak a jegyzőkönyvben. Az 5. és 6-ik kérdés fölött létrejött megállapodáshoz Salamon hozzáadatni indítványozta, hogy az ausztráliai búzán kivül a tavaszi búzánál is tétessék kísérlet, azt Bartó kis ajánlá jóllehet többen nem oszták e véleményt. Thay pedig az úgynevezett Victoria-búza ellen tett egy-két kifogást, melyet Hajnik mutatott be s ajánlott figyelembe mindazáltal kicsiben nincs ellene a próbatétnek. Általában igazat ad Kenesseynek, ki a legnagyobb bajt gazdálkodási rendszerünk s nem buzafajunk roszaságában találja. Kenessey egyúttal azt is indítványozta, hogy mondja ki az értekezlet, miszerint a magyar buzafaj ismert kitűnő előnyeinek fentartására kívánatos a mezőgazdaságban okszerűbb művelést hozni be. Ez indítvány azonnal elfogadtatott. Thay pedig azt indítványozta, hogy Mokrinak, ki magyar búza nemes fajának fentartásában fáradozik, jegyzőkönyvi elismerés nyilatkoztassék. Az indítvány Máday olyszerű fogalmazásában, hogy a megnemesítés átalában ajánltatik, Mokri nevének kihagyásával, elfogadtatott s e módosításokkal a jegyzőkönyv végleg megállapíttatott. E jegyzőkönyvet a mai ülésével együtt egész terjedelmében közölni fogjuk. Következett az előterjesztett 7. kérdés tárgyalása E kérdés tartalma : használható-e a rozsda beteg mag elvetésre? Erkély azt látja, hogy igaz ugyan, mikép a legbetegebb mag is egészséges gyümölcsöt terem és sokszor a legegészségesebb vetőmagból silány növény lesz, mégis ajánlotta egészséges magot vetni. Kánitz azt hiszi, hogy a rozsda-beteg mag nem veszti el csiraképességét tehát alkalmazható vetőmagnak; hogy aztán a gyümölcs rozsdás lesz-e, az nem függ a vetőmag betegségétől. Rodiczky azt hiszi mégis, hogyha nem örökli is a gyümölcs az anyamag betegségét, azonban erre mégis nagyobb fogékonysága van, mint az egészséges magból kelt búzának. Végre kimondatott, hogy a rozsdás növény magja elvethető ugyan, de ajánlja az értekezlet, hogy egészséges mag vettessék el. A 8. és 9. pontban kérdeztetik az értekezlettől, hogy a külföldről importált búzafajokra nézve mi tapasztalása van értekezletnek ? Tapasztalja-e, hogy azok között vannak olyanok, melyek viszonyaink között haszonnal termelhetők s terjesztendők lennének ? Mi tapasztalása van az értekezletnek az itt termelt külföldi búzafajok kereskedelmi képességéről s lisztjük értékéről ? továbbá van-s tapasztalása az értekezletnek arra nézve, hogy a külföldről behozott vetőmag az itteni föld- és égaljviszonyok befolyása következtében módosulást szenved, különösen, hogy a külföldi búza hazai búzánk kül és belsajátságait kisebb-nagyobb mértékben időjártával elsajátítja? Rodiczky azt hiszi, hogy az importált búza alkalmas, terjesztése kívánatos, továbbá azt tapasztalja, hogy átalakul. Ezt az értekezlet minden tagja magáévá tette s ezzel a kérdőpontok tárgyalása véget ért. Végül hangsúlyoztatok az enquéte tanácskozásainak üdvös volta. Thaly indítványozta, hogy ma és gondoskodásáért a paj eiíi arról Tsai-what. Ez indítvány egyhangú pártolásra talált. Érkövy jelezte mezei gazdaságunk haladását, évenként emelkedő kivitelünket, s hangsúlyozta, hogy e haladást tovább kell fejlesztenünk, s az enquéte munkálkodásában is e törekvést látja. Nem fényesek, nem szemkápráztatók az eredmények, melyeket e két napi ülés felmutathat, de megnyugvással mondhatja, hogy az enquéte megtette, amit tehetett, felderíté ami felderíthető volt s javasolja, ami a tudomány mai állása s a tapasztalatok nyomán javasolható volt. Indítványozza, hogy a miniszternek az enquéte összehívásáért köszönet szavaztassék kijelentve, hogy felhívása a szükség úgy kívánná mindenkor készséggel fog találkozni az enquéte tagjainál. Ez indítvány is egyhangúlag elfogadtatott, ezután még a mai ülés jegyzőkönyvén ment át hetenkint az ülés, s elfogadta azt. Még egy indítvány volt: Máday-é, mely azt tartalmazza, hogy a tudomány férfiai hivassanak fel, hogy e búzabetegséget továbbra is folytatólagos tanulmányozásuk tárgyává tenni szíveskedjenek. Ez indítvány is elfogadtatott. Hátra volt még az elnöki rövid párbeszéd, mely után az értekezlet eloszlott. A pénzügyminisztériumban, mint a „R.“ értesül, már készen vannak mindazon munkálatokkal, melyeket a törvényhozás az őszszel ez oldalról vár. Nem kevesebb pedig ez, mint 16 darab teljesen kidolgozott törvényjavaslat indokolásával együtt, úgymint: 1. A földadó szabályozásáról. 2. A kataszteri fölmérésről. 3. A keresetadóról. 4. A részvénytársaságok üzletadójáról. 5. A bányajövedelem megadóztatásáról. 6. Az egyenes adók kezeléséről. 7. A bélyeg és illetékről. 8. A dohányjövedékről. 9. A sójövedékről. 10. A szesz adóról. 11. A cukoradóról. 12. A jótékony célokra tett hagyományok illetékmentességéről. 13. A lottójövedékről. 14. A*, államtisztviselők és szolgák nyugdíjazásáról. 15. A pénzügyi kihágásokról, és 16. A tőke-kamatadóról. Levelek innen-onnan. (Az Elienftr szerkesztőjéhez) III. Grindelwald, jul. 27. Kedves barátom! A svájczi utazó azon hátrányt kénytelen tapasztalni, hogy egész útjáról nem képes egységes, panorámaszerű képet alkotni magának, és alig képes utazását elbeszélni, anélkül, hogy Baedecker módjára, perezről-perezre lépésrőllépésre ne részletezze a látottakat, vagy ne mozogjon általános körvonalak közt, melyeknek tömkelegében nincs könnyebb, mint elveszteni a fonalat. A nagyszerű látványok nagy sokasága, az egymást kergető benyomások szakadatlan lánczolata képtelenné teszi emlékezetében tartani még a legérdekesebb mozzanatok legnagyobb részét is; úgy van velük az ember, mint például a bécsi kiállítással; hónapok kellenek hozzá, míg az emlékezet megemészteni és osztályozni tudja mindazt, amivel a szem eltelt. Kétszeresen érzem azt e perezben, midőn tollhoz nyúlok, hogy negyedfél napi tapasztalatokról számoljak neked és azoknak, kik szívesek némi érdekkel kisérni utamat a távolból. Vitznauban írtam utolsó levelemet, mégpedig eléggé lehangolt kedélyállapottal. A borús, esős idő sehol sem oly kellemetlen, mint e hegyes országban, hol absolut tétlenségre kárhoztatja az utast. Július 24-ét Vitznauban töltöttük, akaratunk