Ellenőr, 1873. november (5. évfolyam, 256-284. szám)
1873-11-16 / 270. szám
tapsvihar követi, mely jó öt perczig tart. „La France n’ est belle que dans son malheur!“ — hangzik Jeanne ajkáról megint — s a zaj most már tíz perczig dúl! . . . A darabban de épen semmi drámai cselekvény sincs — avagy tessék ítélni. Ise felvonás. Az öreg Arc házában vagyunk. Szegény népség vonul el előttünk, asszonyok, gyermekek, vének, kik az ellenség elől menekülnek. Jeanne élelmiszereket osztogat nekik. Az atyának nem tetszik a rajongás, mely Jeanne szavaiban rejlik. Közli ezt nejével, és elhatároztatik, hogy a leányt férjhez kell adni. Kihez? Betoppan T b ibau 11, egy fiatal földműves. Az ifjú szerelmes Jeanne-ba: az atya neki ígéri kezét, s együtt hagyja a párt, hogy a vallomás könnyebb legyen. Jeanne azonban az első szavaknál értésére adja Thibai imák, hogy ő sohasem fog férjhez menni, mert az isten neki más szerepet rendelt e földön. Egyszersmind, — titoktartás mellett — megmondja, hogy egy „égi megjelenés “-ben részesült, s hogy csak a szülei iránti szeretet és kegyelet tartotta eddig ■vissza, hogy az angolok ellen nem szállt .... Most egy cspat angol martalócz tör a házba, a csapatvezető el akarja rabolni Jeanne-t, de ez egy sarlót ragad, a kardra üt, mely azonnal kiesik a katona kezéből. Thibault megsebesül, a nép megjelenik s a martalóczok elfutnak. Jeanne maga marad. Ekkor megjelen a két angyal, egy duetet énekelnek, aki soprán, — Jeanne fölveszi a földön heverő aczélt s „követlek istenem !“ . . . ki rohan, ott hagyja szüleit, kedvesét. Ilik felvonás. A király titkos udvara kegyencznőjénél, Agnes Soreinél. — Roppant történeti hazugság, miután Agnes Soreit csak Jeanne d’Arc halála után 5 évvel látja meg először VII. Károly. De Thouart teljhatalmú miniszternek nem tetszik az orleansi szűz föllépte ; inti Sorést, hogy óvakodjék, mert ő előre megjósolja, hogy Jeanne el fogja a királyt téríteni kedvesétől. De Jeanne mégis a király elé bocsáttatik, miután egy párbeszédben tökéletesen megnyerte volt VII. Károlyt, ki elvégre megígéri, hogy maga is csatába száll. — Még a bandita lovag Lahire is meghajol d’Arc előtt! III. felvonás. Orleans falai közt. Katona dalok s egy ostoba táncz. Egy kitömött angolt állitanak föl, egy serleg mellen találja, a brit leány ott esik, ravatalra teszik s körül hordozzák. Ez a „Ballet des Ribaudes“. IV. felvonás. A király koronázása. A király baján vezeti Jeannet, kit előbb nemessé avatott. V. felvonás. Jeanne fogoly, elárulták! Egy jezsuita meg akarja téríteni, de csak szinleg, mert csupán oly szavakat kiván belőle kicsikarni, melyek folytán őt máglyára ítélhessék. Ez sikerül; legalább két elbújtatott tanú megesküszik arra, hogy hallották. Jeanne-t halálra ítélik s azonnal Rouen egyik terén (mely ma Place de la Pucelle nevet visel, s hol egy emlékszobor van fölállítva) megégetik. Warwick kész Jeannet megmenteni az utolsó perezben, ha ez kedvesévé válik. Jeanne a farakásra lép : ez a válasz. A jezsuita megbolondul, s Warwick lábaihoz dobja a kapott pénzes zacskót. A bakó meggyújtja a tüzet , s a függöny legördül. * * * Gounod zenéje templomi zene, s aligha bir nagy becscsel. A bujdosók dala „Nous fuyons la Patrie!“ s a katonáké az utolsó felvonásban: „C’est l’argent de la France qui payera !“ a legszebb részek. A nyitány monoton , s a csatada! nagyon fr sonlit a Marseillaisehez. Pázmándy. — Az igazságügyminiszter a kir. főügyészséghez a következő rendeletet intézte. Nem gyéren fordul elő azon eset, hogy a kb. fe nyitó törvényszékek, midőn nálunk valamely vagyonbukott egyén, vagy valamely vagyonbukott tömeg kezelői ellen csalás vagy sikkasztás miatt bűnvádi jelentés létetik, nem tartják magukat illetékeseknek a bűnvádi eljárás megindítására, és a feleknek erre czélzó kérelmét, hivatkozással az 1844: VII. t. sz. 5-ik §-ra elutasítják; minek következése az, hogy a már természeténél fogva mindig sürgős büntető vizsgálat az igazságszolgáltatás hátrányára, illetőleg a csődhitelezők kárára gyakran időn át függőben tartatik, és a csalással vagy sikkasztással terhelt egyének mintegy hozzáférhetlenül szabadságukban meghagyatnak, ami ismét a később elrendelt vizsgálatnak lehet ártalmára, sőt ennek meghiúsítására is vezethet. Én a fenn körülírt, eljárást nem tartom helyesnek, mert abból, hogy az idézett törvény kötelességévé teszi a polgári csődbíróságnak, hogy a bukás okait ne ignorálja, hanem vizsgálja meg, nem következik , hogy a fenyítő bíróságnak nem szabad önálló bűnvádi feljelentést érdemlegesen elintézni, ha az csőd alatt Hó egyén ellentétet. A törvény ellenkezőleg csak biztosítani kívánja a vétkes megfenyítését, midőn utasítja a polgári csődbíróságot, hogy esetleg az ügyet a fenyítőbíróságnak adja át, mert ekként csakugyan biztosítva van azon vétkes megbüntetése, aki különben kisiklott volna az igazságszolgáltatás keze alól, ha magán felek részéről külön nem létetett bűnvádi feljelentés. Az 1844: VII. t. sz. 5. §-ának czélja tehát nem az lévén, hogy a fenyitő bíróság keze megbéníttassék, hanem inkább csak azon gondoskodás, hogy a vétkes mentői biztosabban bűnhődjék, még akkor is, ha ellene a magánfelek nem emeltek panaszt ; addig is, míg a törvény véglegesen az iránt intézkedene, felhívom a királyi ügyészeket arra, hogy mindannyiszor, amikor hivatalos tudomást nyernek az iránt, hogy csőd esetében a kezdetben említett egyének ellen csalás vagy sikkasztás miatt a fenyitőtörvényszéknél valaki által bűnvádi jelentés létetett, és hogy a fenyitőtörvényszék annak megindítását az 1844. VII. t. sz. 5. §-ára való hivatkozással megtagadta, az ilyen elutasító végzést minden esetre felebbezzék, a hozandó táblai határozatról pedig esetről esetre tegyenek jelentést. (1) A szomszédban a közgazdasági segélybizottság serényen nekilátott a munkának. Reggeli lapunk távirati tudósításának kiegészítéséül felemlítjük, hogy az ülés további folyamában egy albizottság kiküldését határozta el, melynek feladata leend komoly tanácskozás és higgadt bírálat alá venni mindazon indítványokat, melyek azon kérdés megfejtését tűzik ki: mily biztosítékokra nyújtsa az állam a segélyhitelt. A bécsi községtanácsban lefolyt „viharos“ ülésről is szolgál izlehetőül a távirat egy rövidke tudósítást. A községi alapszabályok revisiója ügyében kiküldött bizottság jelentése folytán támadt a vihar. Lederer előadó értesíté a községtanácsot, hogy a bizottság feloszlik, mert többsége vonakodott szabályszerűleg indokolni a jelentést. Természetes, hogy e furcsa eljárás szemet szúr a községtanács gondolkodó tagjaiban, s a többi között Kopp, Steudel és Schrank kíméletlen élességgel támadják meg az egész eljárást. Lederer a bátor lovag szerepében védelmére kel a bizottságnak, de elég meggondolatlan vagdalkozás hevében kiszaladtam azon megjegyzést, hogy Kopp észrevételei bizonyos petróleumszaggal bírnak. No hiszen volt is hadd es hadd a merénylet fölött, hogy Bécs városának békés nyárspolgári testületében még communistikus rémtervekkel vádaskodnak. A szegény polgármesternek negyedórán tartott verejtékes csillapítási munkája sem birta megnyugtatni a felzajlo kedélyeket és végre is kénytelen volt sorsára hagyni az ülést. Az 1868 november hó 5-dikén kelt „Rögtönbirósági szabályok“ 4-ik §-ának módosítása: Ő felségének 1. évi november hó 4-ik napján kelt legfelsőbb engedélye következtében, az 1868. évi november hó 1- jén kelt, s ugyanazon hónap 5-én kibocsátott rögtönbirósági szabályok 4-ik §-a, a változott bírósági viszonyokkal — részletesen: az 1869. IV. t. ez. 21. s az 1871. XXXI. t. ez. 3-ik §-val (lásd ennek 3-ik bekezdését) összhangzólag, következőleg módosittatik: 4-ik §. Rögtönbiróság. A rögtönbiráskodást azon törvényhatóság területén létező első folyamodásu kir. törvényszék gyakorolja a melynek területére a rögtönbiróság elrendeltetett. Ha egy törvényhatóság területén több törvényszék létezik, vagy ha a törvényszék székhelye nem azon törvényhatóság területén léteznék, melyre nézve a rögtönbíróság elrendeltetett, a bíráskodásra azon törvényszék illetékes, melynek területén a büntetésre méltó cselekvény elkövettetett A törvényszék, mint rögtönbiróság egy elnökből és négy szavazó bíróból áll, kikhez a 12-ik §-ban említetteken felül még egy pótszavazó járul. Ha e szám a kir. törvényszék bírói tagjaiból ki nem kerül, a hiányzók a törvényszék területén alkalmazott kir. járásbirákkal, esetleg albirákkal pótlandók. A járásbirák a birói teendők gyakorlására a törvényszék elnöke által rendeltetnek be. A birói érdekeltségnek, a törvényben meghatározott esetén kívül, a rögtönbiróságnál érdekeltnek tekintetik azon bíró is, ki maga, vagy a kinek közel rokona rablók vagy gyujtogatók által kárt szenvedett. Jelen szabályok, minden egyes rögtön bíráskodási esetnél, a bíróság első ülésében nyilvánosan felolvasandók. Kelt Budapesten, 1873. nov. 8. Gr. Szapáry Gyula, s. k. Dr. Pauler Tivadar, s. k. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése november 15-én. Elnök: Bittó István Jegyzők: Mihályi Péter, Wächter Frigyes, Huszár Imre. Jelen van az egész minisztérium. Az ülés délelőtt tíz órakor veszi kezdetét. Bittó István elnök a belügyminiszter értesítése folytán jelenti a háznak, hogy f. hó 19-én a királynő nevenapja alkalmából a budai vártemplomban isteni tisztelet fog tartatni, egyúttal felhatalmazást kér ő felsége előtt a ház nevében annak szerencsekivonatát kifejezni. Átalános helyeslés. Bejelenti továbbá az elnök Székes-Fehérvár város kérvényét az orsz. tűzkárbiztosítási intézménynek behozatala, a közös hadsereg és a honvédségnél a fegyver szolgálaton kivüli viselésének betiltása és az egyház és állam közti viszonyoknak Deák Ferencz programm-beszéde értelmében leendő rendezése iránt. — E kérvények az illető bizottsághoz tétetnek át. Bejelentetik a pénzügyi bizottságba történt választás eredménye. Beadatott összesen 182 szavazat, ebből Móricz Pál 165, Horn Ede 7, Várady Gábor 2, Simonyi Lajos 1 szavazatot kapott, négy szavazólap üres volt. Bittó elnök felhívja a házat, hogy a pénzügyi pót-, helyesebben a zárszámadást megvizsgáló bizottságba új tagot válaszszon Móricz Pál helyébe, ki eddig ama bizottságnak volt tagja. Simonyi Ernő, e bizottságnak szintén egyik tagja, alkalmat vesz a megbízatásról lemondani. Midőn megválasztatását elfogadta, azt hitte, hogy valóban póttagja lesz a pénzügyi bizottságnak, s nem csupán a zárszámadások megvizsgálására lesz utalva, s hogy azért választatott meg póttagnak, hogy a pénzügyi bizottságban a párt, melyhez tartozik, habár aránytalanul is, némileg képviselve legyen. Miután nem így van, nincs szándékában a bizottságban megmaradni. Simonyi Lajos báró úgy tudja, hogy a bizottság, melynek Simonyi Ernő tagja lett, mindjárt kezdetben úgy választatott, hogy a zárszámadások megvizsgálásával foglalkozzék s nem azért, hogy a pénzügyi bizottságot szükség esetén kiegészítse. Bittó elnök felvilágosításul megjegyzi, hogy a zárszámadások megvizsgálása kezdetben a pénzügyi bizottsághoz tétetett át, s mivel a bizottságot ez túlterhelte, aként egészíttetett ki a bizottság, hogy a pótlólag választott tagok végezzék e megbízást. Domahidy Ferencz szerint a képviselőnek kötelessége a ráruházott megbízást elfogadni. Csanády Sándor kétségbe vonja e kötelességet, míg Móricz Pál megerősíti Domahidy állítását. Péchy Tamás igazoltnak tartja Simonyi Ernő eljárását, miután lemondásának okául azt hozá fel, hogy pártja nincs a bizottságban képviselve. Kéri a házat, habár szokatlan is, fogadja el Simonyi lemondását; szóló abban a reményben van, hogy majd a revideált házszabályok el fogják hárítani az okot, melyet Simonyi méltán talál sérelmesnek. A ház elfogadja Simonyi lemondását, közelebb tehát két tag fog választatni a zárszámadásokat vizsgáló bizottságba. Havas Sándor benyújtja Körmöczbánya kérvényét az uradalmi erdőkben a kincstár részéről gyakorlatban levő erdőkezelés és fajzás szabályozása iránt; Csiky Sándor pedig Egerváros 140 lakosának kérvényét nyújtja be az önálló jegybank felállítása iránt. E kérvények az illető bizottsághoz utasíttatnak. Simonyi Lajos báró interpellációt intéz a pénzügyminiszterhez. Tárgya egyedül csak az ország jelenlegi pénzügyi helyzete; reformokról nem szól ezúttal, mert a miniszterelnök a téli ülésezések megnyitásakor tartott beszédében maga elismerte a reformok szükséges voltát. A miniszterelnök is beismervén azt, hogy új életrendszerre van szükség, hogy az acut bajok chrónikusokká ne váljanak és részéről csak üdvözölheti a kormányt e téren és csak örvendhet rajta, hogy végre csakugyan belátja azt, hogy változtatásokra, gyökeres változtatásokra van szükség. Nem tulajdonítja ő ezt azon felszólalásoknak, amelyek az ellenzék részéről tétettek, nem az ellenzéki hírlapok sürgetéseinek, mert hisz így nyilatkoztak a kormánypárti hírlapok is, de nem csak ezen, hanem azon képviselők is, akik a kormánypárthoz tartoznak, számos ízben felszólaltak és takarékosságot ajánlottak. A többi között Zsedényi képviselő is igen sokszor hangoztatta a takarékosságot, a többség azonban nem fogadta el indítványait. Örül, hogy a kormány valahára átlátja azt, hogy gyökeres reformokra van szükség, s hogy tudja azt, hogy az ország a jelenlegi kormányzatot meg nem bírja, hogy nem maradhat tovább úgy. Mielőtt azonban a kormány által — reményleni akarja — mennél előbb behozandó általános reformok tárgyaltatnának, a legelső feladat az, hogy az 1874-iki költségeket pénzügyi viszonyainkhoz czélszerűen alkalmazva akkép állapítsa meg, hogy ezáltal pénzügyünk helyzete némileg javulást nyerjen. Ami a megtakarításokat illeti, nem tartja elégségesnek csak azokban gazdálkodni, melyek fölött a ház határoz , hanem gazdálkodni kell a közügyi kiadásokban is, — ezekből kiindulva a következő interpellatiót intézi a miniszterhez: „1. Szándékozik-e az ország pénzügyi helyzetére nézve előterjesztést tenni és az 1874. évi fedezet tekintetében adhat-e megnyugtató felvilágosítást ? 2. Szándékozik-e az 1374. évben teendő kiadásokban a lehető legnagyobb megtakarításokat ajánlatba hozni? 3. Magyarország pénzügyének nagy veszélyektől való megóvatása szén pontjából nem lévén elégséges, hogy egyedül az Országgyűlés által megállapított kiadási tételeknél történjenek levonások, hanem elkerülhetlen, hogy a nagyobb mérvű közösügyi költségek is apasztassanak: hajlanó-e ez okból pénzügyminiszter úr a fönnálló törvények körében odahatni, hogy ezen közösügyi költségek is kevesbeztessenek ?“ Közöltetik a pénzügyminiszterrel. Bujanovics Sándor a maga és számos képviselőtársa nevében indítványt tesz a ház asztalára az incompatibilitás kérdésének szabályzása érdekében. Az indítvány ekkor hangzik: „Küldjön ki a ház egy 9 tagú bizottságot oly javaslat kidolgozása végett, mely szabatosan megállapítja, menynyiben lehetnek a képviselőház tagjai azok, akik az állam szolgálatában állanak, vagy valamely magánvállalatnál mint igazgató-tanácsosok, igazgatók, vagy bármely más minőségben érdekeltek . Aláírva: Bujanovics Sándor, Bartal György, Harkányi Frigyes, Fröhlich Gusztáv, Fest Imre, Petrovay Ákos, Kármán Lajos, Éber Nándor, Horváth Lajos, Pulszky Ágost, Cséry Lajos, Máday Sándor, Dániel Ernő, Eötvös Károly, Bánó József, Csáky Tivadar, Ráday Gedeon, Fáik Miksa, Prileszky Tádé, Hodossy Imre, Szirmay Ödön, Dívald Adolf, Lehoczky Egyed, Lukács Béla, Pólya József, Ernuszt Sándor, Toszt Gyula. Az indítvány a legközelebbi ülésen fog felvétetni. Nagy György interpellációt intéz az igazságügyminiszterhez. Tárgya: a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék ügymenetének lassúsága. A beállt válság által a fizetni nem tudó adósok száma napról-napra szaporodik s igy az igazságszolgáltatás hivatalnokainak teendői is felszaporodnak, s elvárható a kormánytól, hogy ehhez képest gondoskodjék az összetorlódott ügyrend szabad folyásáról. A váltótörvényszék által a törvénykezésben nyújtott előny, a gyorsaság, immár illuzóriussá lett, mióta az elintézendő ügydarabok száma csaknem megkétszereződött. A jelenlegi személyzet minden megfeszített szorgalma mellett sem felelhet meg az elintézendők halmazának, sem ideje elég sem pedig helyisége az ügyfelek befogadására, midőn két szobában egy délelőtt 188, 240 tárgyalást kellene bevégezni. Itt a baj fő oka a kezelési szabályok czéltalanságában rejlik, s a bajon segítendő, kérdi az igazságügyminisztertől : ,, Vann-e tudomása az igen tisztelt igazságügyminiszter úrnak arról, hogy a budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszéknél, az ügymenet annyira lassú hogy a legegyszerűbb váltókövetelés — melyben a fél semmi jogosulattal nem él a mostani eljárás mellett fél évnél kevesebb idő alatt be nem hajtható; ahol a fél jogorvoslattal él, másfél, sőt két év is kell a váltókövetelés behajtására. Van-e tudomása az igen t. miniszter úrnak arról, hogy említett törvényszéknél makacssági végzések hetekig referálatlanul hevernek, felebbezések hónapok alatt fel nem terjesztethetnek, és ha az ügyek ily hosszadalmas eljárás mellett is a végrehajtóig eljutnak, itt már végképen megakadnak, részint amiatt, hogy a végrehajtók, végrehajtásokkal túl lévén halmozva, kellő időben még a legsürgősebb végrehajtásokat sem foganatosítják, részint amiatt hogy a zálogolási jegyzőkönyveket hetekig be nem terjesztik. Van e tudomása a t. miniszter úrnak arról, hogy említett törvényszék helységének alkalmatlan volta miatt mind a hivatalnokok, mind a felek phisikailag vannak akadályoztatva kötelességeik teljesítésében. Ha pedig mindezekről nincs tudomása , szándékozik-e az igen t. igazságügyminiszter úr, a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék állapotáról kezelési szabályairól és helyiségéről, ha lehet személyes tapasztalás útján tudomást szerezni, és a tapasztaltakhoz képest akként intézkedni, hogy említett törvényszéknek megadassák a mód arra nézve, hogy a hivatásához képest, a váltói eljárás kivételes természetének megfelelőleg járhasson el. Pauler miniszter válaszol az interpellációra. Már szerzett magának meggyőződést a váltótörvényszék ügyfolyásának mibenlétéről s meggyőződött, hogy valóban elégtelen úgy a helyiség mint a személyzet. Már létetett is intézkedés úgy a munkaerők ideiglenes szaporítása, mint a helyiségek kibővítése iránt, végre lesz gondoskodva az ügyvitel egyszerűsége iránt. Nagy György egyelőre tudomásul veszi a választ, de fenntartja magának a jogot a kérdést ismét a ház elé hozhatni, ha rövid idő alatt sikeres intézkedés nem történnék. Szathmáry Károly interpellációt intéz a honvédelmi miniszterhez, melyben kérdi, van-e tudomása azon hírekről, hogy a Ludovica- Academia úgy szerveztetik, hogy a bécsi hadászati iskolának előkészítője legyen s hogy oda működnek, hogy az akadémia magyar jelleméből kivetkőztessék! S ha van tudomása, szándékozik-e azokkal szemben az országnak megnyugtatást adni ? ! Közöltetni fog a miniszterrel. Simonyi Ernő még májusban az önálló magyar jegybank ügyében benyújtott határozati javaslatának tárgyalására kéri a házat. — Legközelebb fog tárgyaltatni. Szőgyényi László az igazoló bizottság részéről Solymosi Bálint, Löw Vilmos, Horváth György, Kviring Ferencz, Kosztics Lázár képviselők megválasztását igazolja. Beosztatnak az osztályokba. A központi bizottság benyújtja jelentését a catasteri felmérésről szóló törvényjavaslat tárgyalásáról, ki fog nyomatni. Bánó József indítványt tesz, hogy Kerkapoly miniszter észrevételei a földadó felméréséről szóló törvényjavaslattal együtt adassanak vissza a földadóbizottságnak. Miután a ház ez indítvány fölött már egyszer határozott, Péchy Tamás annak tárgyalása ellen nyilatkozott, Korizmics védte Bánó indítványát; ellene nyilatkozott Móricz Pál . Kerkapoly védekezésére megfelelt Várady Gábor, ki a házszabályokra hivatkozott s az elnök a házszabályoknál fogva az indítvány új tárgyalását nem engedte meg. Kerkapoly miniszter benyújtja törvényjavaslatát a hüvelyes veteményekre rótt beviteli vámilleték ideiglenes megszüntetése, az arcer-tüzérség nyugalmazott tagjainak pótilletményei a delegáció költségei, végre az új kölcsön felvétele iránt. Napirenden volt ezután a horvát kiegyezési törvényjavaslat tárgyalása. Széll Kálmán ajánló a törvényjavaslatot s azután úgy átalánosságban mint részleteiben elfogadtatott. Nikolics határozati javaslata fölött határozott azután a ház nem véve azt fel tárgyalás alá, azután a közalapok és közalapítványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött bizottság egészíttetett ki névszerinti szavazás útján, mely után az ülés délután 1 órakor eloszlott. 5 év múlva esedékes, kincstári utalványok bocsáttatnak ki. 3. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a fennebbi 2. §. értelmében kibocsátandó 762/4 millió o. é. frt. — 72/4 millió £ sterling · 153 millió nem. bir ért. mark névértékű kincstári utalványokból az első harmadát vagyis 258/4 millió o. é. ezüstért . 22/4 millió £ sterling — 51 millió nem. bir. ért. mark névértékű utalványokat 852/s% árfolyammal a névérték után számítandó 2°/0 jutalék levonása mellett elárusíthassa oly feltétel alatt, hogy az azután befizetendő ár 1874. évi február végéig a szükségletnek megfelelő havi részletekben az állampénztárba befizettessék. A két másik harmad 86 2/4°//0 árfolyam szerint szintén 2°/0 jutalék levonása mellett árusítható el, úgy, hogy a megfelelő ár szintén a szükségletnek megfelelő havi részletekben 1874. évi július végéig egészen befizettessék. A font sterlingre szóló utalványokra alkalmazandó angol bélyeg fizetésének terhét a magyar kincstár viseli. 4. §. A befizetendő összegek vagy Londonban , Sterlingben vagy Berlinben és M. m. Frankfurtban ném. bir. ért. markokban, — vagy Budapesten és Bécsben o. é. papir pénzben bocsáthatók a magyar kormány rendelkezésére, — a két első esetben egy font Sterling 304/10 ném. bir. ért. markkal, — az utolsó esetben 117 forint o. é. papir pénz befizetés 10 font Sterlinggel és 172 o. é. forint papir pénz befizetés 300. német kir. ért. markkal egyértékünek tekintetvén. 5. §. A kincstári utalványok és az azokban levő kamatszelvények valamint az e kölcsön iránt kötendő szerződések e törvény által minden fennálló bélyegtől, illetéktől és jövedelmi adótól mentesittetnek, mely bélyegilleték és adómentesség azok részére jövőre is biztosittatik. 6. § A tőkeösszeg, melyre minden egyes kincstári utalvány szól, — a lejárat napjától számítandó 30 év alatt — a kamat pedig lejárat után 4 év alatt évül el. 7. §. Ezen kölcsön az állambirtokok alapján lévén felveendő azon összegek, melyek e birtokok netaláni eladásából az államkincstárba befolynak, ennek törlesztésére lesz fordítandó. 8 §. Jelen törvény végrahajtásával a pénz- Ügyminister bizatik meg. Kerkapoly Károly s. k. Törvényjavaslat. Százötvenhárom millió o. é. ezüst forintig terjedhető államkölcsön felvételéről. 1. §. Azon czélból, hogy a törvényhozás által máris elrendelt vasúti, csatornázásiés kikötői építkezések költségei valamint a vasúti kamatbiztosítások folytán az államkincstárra nehezedő kiadások fedezhetése biztosittassék, — névértékben 153,000,000 o. é. ezüst frt. = 15,000,000 £ sterling = 306 millió német birodalmi értékű mark erejéig terjedheti államkölcsönnek az államjavak alapján leendő felvétele elhatároztatik. 2. §. E kölcsönre a mondott összeg feléig vagyis névértékben 762/4 millió o. é. ezüstért . 7 2/4 millió £ sterling = 153 millió német birodalmi ért. mark erejéig 6°/„-kal kamatozó, s• A főváros képviselőtestülete közgyűlésén választa meg öt másodosztályú tanácsjegyzőjét és egy alügyészét. Hétfőn a harmadosztályú tanácsjegyzők és alügyész, kedden a kerületi jegyzők és a szakbizottságok, csütörtökön a kerületi orvosok választatnak meg. A fővárosi közmunkák tanácsából. Budapest, november hó 13 án. Az ülés báró Podmanitzky Frigyes alelnök úr által megnyittatván, a pénzügyminiszter úrnak levele olvastatott fel, melyben a közmunkatanács felhivatik, miszerint azon bizottságban, mely a tábori kórház féle telkeknek a teherpályaudvar létesítése czéljából, és a puskaportorony-féle telkeknek a lóversenytér áthelyezése czéljából leendő kicserélése iránt egybehivatott, a maga részéről is részt vegyen. Ezen bizottsági tárgyalásokhoz, amelyeknél a pénzügyminisztérium, a közlekedési minisztérium és Pest város hatóságának képviselője veend részt, a fővárosi közmunkák tanácsa a maga részéről b. Podmaniczky Frigyes alelnök urat küldötte ki. A municipális hitelintézet úgy saját, valamint a Franco-magyar bank és az „Erlanger és fia“ bankház nevében, a sugárúti vállalat érdekében egy emlékiratot nyújtott be a fővárosi közmunkák tanácsához, amelyben következő adatok fordulnak elő: A sugárúti építő vállalat a sugárút létesítése érdekében eddigelé a következő tőkéket helyezte el : Óvadékként a fővárosi közmunkák tanácsának kezeihez ........ 1.150.000 frt. A szerződésszerű vételár 1-ső és 2-ik részlete fejében......................................... 2.000.000 frt. Faárugyár megszerzéséért . . . 400.000 frt. Egy évenként 15 millió darab téglát előállítani képes téglagyárra .... 300.000 frt. Fa- és vasanyagokért előlegesen kiadatott ...... 400.000 frt. Az eddigi építési költségek .... 1.800,000 frt. A kezelési költségek tesznek . . . 100,000 frt. Összesen 6.150 . 000 frt. Mint az eddigi működés eredményei megemlíttetnek: a nagymező-utczából a városligetig a fennállott épületeknek lebontása , az ezen részben az előírt magasságig eszközlött feltöltések és az úttest helyreállítása; ezen részben a csatornának kiépítése; végre 18 nagyobb szerű háznak kiépítése, melyek közül két 4, öt 3 és két 2 emeletes és négy nyaralószerv előállított épületként jelenlegkezik. Ezután áttér az emlékirat a jelenlegi pénzválságra és ennek szerencsétlen következményeire és az 1872. évi márczius 9-én megkötött szerződés azon megállapodásaira, melyek szerint bizonyos eshetőségek bekövetkezése alkalmára a szerződésszerűleg megállapított építési időnek meghosszabbítása helyeztetik kilátásba. Kapcsában az előterjesztetteknek azon kérés intéztetik a fővárosi közmunkák tanácsához, hogy úgy az eszközlendő munkálatok, valamint a teljesítendő fizetésekre, a szerződésileg megállapított határidőj il két évi halasztás engedélyeztessék. A kérvény beható tárgyalására és véleményes jelentés végett báró Podmanitzky Frigyes elnöklete alatt egy, Szeber, Sebastiani, Haris és Lukács urakból álló bizottság küldetett ki. Budaváros közönsége a közmunka- és közlekedési miniszter úrhoz a főutczai 31—36. számú házak kisajátításáért folyamodott és ezen folyamodvány nevezett minisztérium részéről véleményes jelentés végett a fővárosi közmunkák tanácsához küldetett le. Tekintve, hogy a kérdéses kisajátítások a város és e tanács által kölcsönösen megállapított szabályozási vonalba esnek, s hogy ezen kisajátításoknak foganatosítása nemcsak forgalmi de rendőri szempontból is felette szükségesnek nyilvánul, fel fog kéretni a közlekedési miniszter úr, hogy ennek eszközlését mielőbb elrendelni szíveskedjék. A dunaszabályozás által nyerendő telkek iránt, mely telkek a törvény értelme szerint a fővárosi építési alap javára esnek, az elnökség egy becslési munkálatot terjesztett be, mely egy nagyobb törlesztési kölcsönre szolgálna alapul. Ezen munkálat átvizsgálás végett a pénzügyi bizottságnak adatott ki. A műszaki osztálynak a nagy körút létesítése tárgyában kelt előterjesztése, melyben az ezen körút kiviteléhez szükséges költségeknek kölcsön útján leendő fedezése inditványoztatik, véleményadás végett a műszaki bizottsághoz utasittatott. Unger Antal és fiai ezég által a Lipót-templom irányában a belső körúton felállított s vízvezetékre alkalmazott vizeldének a helyszínén leendő megtekintésére, valamint az ár és egyéb ezzel kapcsolatos kérdések iránt adandó véleményezés végett egy bizottság küldetett ki. Szeidl József felfolyamodásának háza zsindelytetőzettel leendő ellátása tárgyában, továbbá Vukalits György és Schuller Istvánnak szabályellenes építkezés folytán a reájuk rótt pénzbírság elengedése tárgyában beadott felfolyamodásuknak hely nem adatván, a városi hatóság határozatai helybenhagyattak. A jegyzőkönyv hitelesítésével Tavaszy és Hofhauser urak bízattak meg. A Páriából érkezett sürgönyök a következőket jelentik: Aube, miniszterre és Seine-et Oise megyék választói dec. 14-ére össze vannak falva. A minisztertanács Saussier és Letellier-Wallace tárnokok elbocsáttatását tárgyalta, kétes azonban, hogy az el fog határoztatni . Jules Simon a 15-ös bizottságban nagy beszédet tartott, melyben bizonyítá, hogy a monarchisták czéljai nem becsületesek, mert azokat államcsíny útján akarják elérni. A 15-ös bizottság vonakodott Brogliet fogadni. A kormány a jobboldal töredékeivel egyetértve szilárdan ragaszkodik ahhoz, hogy az elnöki hatalom tíz évre hosszabbíttassék meg és nem fogad el oly feltételes meghosszabbítást, mely egy bizonyos naphoz nincs kötve. A jobbközép gyűlése elhatározta, hogy fenntartja előbbi határozatát. — Bischoffsheim bankár meghalt. A költségvetési bizottságban a hadügyminiszter beleegyezett, hogy — tekintettel a pénzügyi nehézségekre — a második contigens (50,000 ember) behivatása egy évre elhalasztassék, de reméli, hogy később felemelheti a hadi budgetet. — Londonból távirják nov. 14-ikéről. Az afrikai partokról érkező hírek kedvezőtlenül hangzanak. Úgy hírlik, hogy a cubai kormányhelyettes hat amerikai polgárt főbelövetett. — Koppenhága, nov. 14. A Volkstingválasztásoknál a baloldal előbbi számában maradt meg; a baloldal vezérei megválasztottak, a belügyminiszter megbukott. A hivatalos lapból. A budapesti lipótvárosi postahivatal f. decz. 1-től kezdve a nagyobb összegű postautalványok közvetítésére hivatott postapénztárakra szóló 1000 írtig terjedő közönséges, és 500 írtig terjedő távirati postautalványok, s végre Bécsbe szóló, 5000 írtig terjedő postautalványok fölvételére hatalmaztatok fel. Mi ezennel közhírré tétetik. Budapest, 1873. nov. 12. A földmivelés-, iparés kereskedelmi magy. kir. minisztériumtól. HÍREK. November. 15. — Csengery Antal nagyon követésre méltó példát mutatott számos képviselőtársának. Lemondott ugyanis az átalános magyar hitelbanknál elfoglalt igazgatótanácsosi állásáról, mert ily elfoglaltatást nem tartott összeegyeztethetőnek képviselői mandátumával. A magyar akadémiai kör holnap, 16-án, déli 12 órakor tartja első közgyűlését az akadémia palotájában, s tárgya a választmány megalakítása lesz. E kör aláírási íveire igen sokan jegyezték föl magukat a közművelődés terén foglalkozók közül, s bizonyára oly testület leend az, mely irói és művészi ügyekben imponálhat, s melynek máris berendezett termeiben folytonos érintkezésben lesznek azok, kik eddig csak elvétve találkoztak, s leginkább névről vagy néha még úgy sem ismerték egymást. Az alakuló közgyűlésre az eddigi aláírók, s az akadémia és Kisfaludy-Társaság tagjai a hivatalosok. — Liszt Ferencz, mint a „H.“ írja, tegnap meglátogatta a múzeumot, s távozása előtt megkérte a múzeum igazgatóját, hogy adna rendelkezésére néhány szekrényt, miután Weimárban levő gyűjteményét a múzeumnak szándékozik ajándékozni. A többi közt ott van az a diszkard is, melyet 1840-ben kapott a magyar nemzettől, továbbá egy művészileg készült váza, az orosz czár ajándéka, melynek értéke 30,000 frankra becsültetik ; az a két koszorú, egyik arany, másik ezüst, melyekkel csak az imént, 50 éves jubilaeuma alkalmából tiszteltetett meg és számos egyéb emlék. A gyűjtemény összes értéke, mint halljuk, megüti a 300,000 frankot. — „A Ludovica-Akadémia Közlönye“ első füzete megjelent, még pedig tartalmas kötetben. Szerkeszti és kiadja a magyar kir. honvédségi Ludovica-Akadémia tanári kara. Tartalmát következő czikkek képezik. A lovasságnak a hadműködések alatti alkalmazásáról, Forinyák Gyula honvédőrnagytól. Első Napoleon emlékiratairól, F. G. tól. A fegyvertan tanulmányozása a Ludovica-Akadémiában, Bulyovszky Gyula honvédőrnagytól. Harczászati tanulmányok, Kránitz János honvédszázadostól. A Ludovica-Akadémia tiszti tanfolyamán tartandó hadseregszervezési előadások tantervezete, Geöcze István honvéd főhadnagytól. A Ludovica rendszerének s belső berendezésének szabály tervezete. Szemle, melyben katonai könyvek és folyóiratokról van szó. Különfélék. Hasonló terjedelmű füzetben jelenik meg minden hóban e nagy hiányt pótló vállalat, s előfizetési ára egész évi folyamra 4 forint. A jelenlegi folyam azonban november hótól kezdődvén, 14 füzetből fog állani, s ekkép előfizetési ára kivételesen 5 forint. Az előfizetési pénzek a Ludoviceumba küldendők. Fölhívjuk rá a figyelmet. — A Petőfi szoborbizottság tagjai felkéretnek, hogy a szoborterv-vázlat megszemlélése és bírálata végett vasárnap, nov. 16-án déli 12 órakor Izsó Miklós műtermében (ősz-utcza, 10. sz.) megjelenni szíveskedjenek. — Állandó honvéd-tábor. Maros-Vásárhelyről Írják a „P. Napló“-nak, hogy ott a brucki táborhoz hasonlólag fa sátrak készülnek, hol egy dandár teljes létszámmal lesz elhelyezhető. A város e tekintetben igen nagy előzékenységet tanusított, mert a megkívántaté nagy terjedelmű telket ingyen engedte át. A hely egyébiránt igen czélszerüen van választva, mert azzal kapcsolatos a közel 80 holdnyi lapos gyakorlótér, s hozzá közel a hegyes vidék, különben az indóház közelében fekszik, mellette a folyó és egészséges vizű kutak. — Lévay Sándor fölszentelt püspök és egri nagyprépost temetése e hó 12-én reggel történt meg Egerben. A gyász-szertartást Samassa érsek végezte fényes papi segédlettel. A boldogult tetemet a halottas háztól a főszékesegyházba vitettek, hol ravatalra tétetvén, gyász-istentisztelet tartatott, mely alatt a főegyházi, ez alkalomra tetemesen erősbitett zenekar Röder requiemét és Zsaszkovszky E. ez alkalomra szerzett gyászdalát adta elő. A gyászmise után a boldogult tetemei a főszékesegyház sírboltjába tétettek le örök nyugalomra. — A. m. t. ak adé mia HI. osztálya (mathem. és term.) 1873. nov. 17-én ülést tart. Tárgyai ezek: Krusper István r. t. „a párizsi levéltári méter-rúd véglapjain lévő mélyedések megmérése.“ König Gyula előadása „a linear differential egyenletek elméletéhez.“ Frivaldszky János r. t. „Magyarországi állattani közlemények.“ — Vasúti szerencsétlenség. Ma éjjeli 8 órakor a magyar kir. államvasutak Pászthó és Bátony állomásai között a 3. számú vegyes és 44. számú tehervonat összeütköztek. Két gép és tiz kocsi jelentékenyen megsérült. Egyéb baleset nem történt s emberélet nem esett áldozatul. A vizsgálat megindittatott. A megszökött Kummerről, ki felől tegnap már az a jámbor hiba járt, hogy