Ellenőr, 1873. december (5. évfolyam, 285-313. szám)
1873-12-12 / 295. szám
irányzott 2.800,000 frtból 483,900 frt levonható lesz, miután ennyivel kevesebb költségre van a jövő év folytán kilátás; 2.316,000 frt lesz tehát ezen czimer, mint a sorsolási kölcsönből utalványozott összeg felveendő. A közmonnkaminiszter előterjesztése folytán 17. 1870. XXXII. törvényczikk alapján és annak rendeletéből a szentpéter fiumei vasút építéséhez hozzájáruláskép 133,949 frt lesz megszavazandó. A gömöri iparvasutak építésére felvett öszszegből 4.000,000 frtból 177,045 frt törlendő, lesz megszavazandó 3,822,855 frt. Beruházások az államvasutaknál a megszavazott 1.337,820 frtból törlendő lenne 237,820 frt s igy maradna 1.100,000 frt. A nyugdijaknál a határőrvidék polgárosítása czimén kért nyugdijak emelendők 11,535 frttal és igy összesen 106,08 frt lesz megszavazandó. XVII. fejezet. Fö l d m i v e lé s-, iparés kereskedelmi minisztérium költségelőirányzata. Ezen tárcza költségvetéseiben következő megtakarítások lennének a bizottság véleménye szerint eszközö. Lelek : Rendes kiadások. 2. czim. Ipari és kereskedelmi czélokra előirányzott összegből 4800 frt és így maradna 28,000 forint. 3. czim. A gazdaság különböző ágainak emelésére, miután az ezen czim alatt megajánlott összegek között az átruházási jog megadatott, megtakarítható lenne 169 000 frt és igy megállapítandó 100,000 frt. 4 czim. A VUV, és a szeri tanszék megnyitásának elhalasztása folytán törölhető 3190 forint és a tarczali tanintézetnél a megnyitás elhalasztása mellett 2000 frt. 5. czím. Ménesgazdaságok előirányzataiból a gazdasági új felszerelésekre felvett összegeknek az elkerülhetetlen szükségre való szorítása mellett megtakarítható lesz 15,390 frt. Ménesek és méntelepek költségeiből a két rovat költségei között engedélyezendő átruházási jognak feltétele mellett megtakarítás lesz eszközölbn, ha a személyzetnél ez évben nagyobb intercaizis megtakarítások történnek, a mének szállításánál, elhelyezésénél és a takarmány beszerzésénél a legszigorúbb takarékosság alkalmaztatik. E két rovatból összesen tehát 120,000 írt törlést, ajánl a bizottság. 12. czím. A posta előirányzatára nézve a biróságnak meg kell jegyezni, hogy az előirányzott bevételek az eddigi tapasztalások szerint 1874 ik évre egész mérvben nem fognak befolyni, legalább is 200,000 frtnyi különbözetre kell számítani. Hogy azonban ezen különbözet az álam terheletésével ne járjon a posta intézmény kiadásainak, megfelelő mérséklése által kell azt kiegyenlíteni és igy: az 1873-ik évi eredmények alapján a) személyes költségekből 50.000 frt b) a dologi kiadásokból 150.000 frt. lesz törölhető és ez által a jövedelmek ugyanazon 200.000 frt összeggel való leszállitásái, a posta tiszta jövedelmére nézve befolyást nem fog gyakorolni. Rendkívüli kiadások. A keszthelyi gazdasági tanintézetnél a szőlészeti tanszék megnyitásának elhalasztása folytán 3000 frt törölhető. Délmagyarországi tanintézet előmunkálataira felvett 4000 frt elhalasztható. Vésegintézeteknél az aktok építésére felvett összegből, miután a minisztérium a vesztegintézetek ügyének rendezése elkerülhetően szükséges határozásokra kivan szorítkozni. Törölhető: 6000 frt, összes törlés : 359,890 frt. A bevételekből: postánál törlendő 200,000 frt, a kassai tanintézet bevételeiből 2000 frt, össz. 202,000 frt. A költségvetés tiszta mérleg javul 157,890 frttal (Vége böv.) mmáim. Névy László dramaturgiai művei. (Folytatás.) A szives olvasó emlékezni fog még arra, hogy Névy ellenében kettős vád volt emelve, hogy t. i. sem a tragikum sem a komikum fogalmával nincsen tisztában Az elsőt, úgy hiszem, kimutattam, most a másikhoz megyünk át. Nem foglak untatni, kedves olvasóm, oly komoly hangon, mint a tragikumnál ; ha vígjátékról van szó, hadd legyen víg a játék ! Mert Névy komikumát feldönteni, játék. Kézzel fogható ellenmondások leskelődnek ránk s a legmulattatóbb az, hogy ez ellenmondások eredeti szerzőiknél nem voltak meg, azokká csak hazánk áldott ege alatt változtak. A komoedia elméletében szerzőnk valódi művészetet fejt ki, nagymérvű annexiókon kívül, melyekkel elfedi paradicsomi járatlanságát, mint fügefalevéllel, vannak kisebb részletek kiszedve külföldi írókból, fűzve gyöngyfützérborítékba szorgalommal és kitartással, de kevés ítélettel , értelemmel. Más gyengébb idegzetű embert ilyen munka megölt volna, mert az ember nem hangja. Névy azonban szerencsésen legyőzte a halált s elnyerte a koszorút. A komikum felfogásában nem élt azon ismeretes életczel, hogy előadása is komikus; komolyan neki gyürkőzött Carriérenek s mint derék bányász aranyat hozott napvilágra, de a salak el nem maradhatott. A tájék, ahol Névy szellemi táplálékát kereste, nem volt egészséges, s ő nem ismerve az iskolák klimatikus viszonyait máig sem, érzi, hogy e beszívott levegő nem volt tiszta. Pedig a kompedia érvelése lás , s figyelmeztetni kell arra az olvasót, hogy beteg emberrel van dolga. Hogy is ne volna beteg azon dolog, mely „bomlásból“ keletkezik; eloszlás, bomlás, halál majd synonymák. Névy szerint a komikum a szép „bomlásából“ ered ugyan , de akár szépből, akár rútból, sem bomlott dolog az mindig. Egy , a mai philosophia álláspontján vizsgálódó speculatív szellem“ (Rom. elm. p. 3.) nem elégedhetett meg sem Kant sem Hegel iskolájának fejtegetéseivel a komikum terén. Névy pedig: a mai philos. álláspontján — áll ? dehogy áll! És valóban a szép bomlása lenne-e a komikum eredete a mai philos. álláspontján ? Ne hidd neki kedves olvasó! Névynek philosophiai órája kettős mutatóval van felszerelve ; a nagyobbik 1844-re mutat, mikor Bolitz és Vischer művei keletkeztek, a másik lebeg 1852 és 1859 között, Carriére és Stettner emlékezetére. Névy azt hitte, hogy mai nap, mikor annyit írtak már össze a komikumról, a „speculatív szellem“ (t. i. Névy) legjobban teszi, ha mindezt kiírja s egy regényes rendetlenségű képbe olvasztja. A komikum a szép bomlásából ered. Ez úgy látszik Visehernek „Schönes im Widerstreit seiner Momente“, de ráillik Carriérenek „werdende Schönheit“-ja is; az nem baj, hogy a két oldal elvileg különböző. Mert a szép, mint már egyszer hallottük, eszme és realitás egysége. (Rom. elm. p. 2.) A tragikumnál az eszme volt túluralkodó, itt változatosság kedvéért uralkodjék a realitás. Ez valban uj dolog , de ami Névynél uj, az rész, s ami jó, az régi, mint Lessing mondja. A szép nem oly egyszerű additio, hogy a szép transcendentális eszme, mely csak belép a világba. Gondolom, aki erre vonatkozó fejtegetéseimet elolvasta, Névy szavait itt sem fogja elhinni. De legyen hát ezen kiindulási pont megengedve; a komikus tárgyban tehát a valóság túlnyomó. Ámde minden reális tárgyban túlnyomó a valóság; komikus-e azért minden reális tárgy? Névy szerint csak az, mely szembeszökő ellenmondást vagy ellentétet tartalmaz (p. 8.) Akkor Névynek művei csakugyan komikusak lennének, mert azokban van ellenmondás is, ellentét is; pedig azok csak szomorítók, de nem nevettetők. Névy különben a contrast természetét közelebbről sehol sem határozta meg, ami első hiány a komikum tárgyalásában. Ahol pedig azt mondja, hogy azon ellenmondás „ártatlan rész“ legyen, ott Névy más álláspontra ugrott már át. A komikum fejtegetésében van t. i. egy irány, mely azt a rútból vezeti le — ez Vischer és Boihz tana; mig Carriére a szép körén beül keresi a komikumot. Névy eddig Carriéret követte s a szép körébe tartozónak állítja a komikumot. Azért, azonban kom. elm. p. 9. mégis átveszi és elsajátítja magának Aristoteles nézetét, ki szerint a komikum a rútnak egyik faja. És miért? Mert Bohtz Über das kom.p. 51. citálja Aristoteles ezen tételét s átveszi/ mert saját tanával egyezik. Névy pedig átveszi Bohtz ezen pontját, amely az ő álláspontjával ellenkezik ! Ne mondja Névy, hogy azért, mert Aristotelesz citálja, még nem fogadja el tanát; ha valakinek tanát citáljuk s nem szólunk ellene (vagy tett-e kifogást Névy Valahol is?) a citálással helyesnek ismertük el. — Ez egy példa arra, hogy dolgozta fel Névy a forrá-Azonban Névy még egy lépést tesz, nem elég, hogy a tárgyban legyen a contrast, azt a contrastot kell valakinek felfognia, hogy komikum legyen. Ezen felfogás nélkül Névy szerint komikum nem is létezik (p. 10), mert az ellentétet „a szemlélő alany saját munkássága által hozza létre.“ (p. 16). Eltekintve attól, hogy ez az előbbeni fejtegetésnek ellenkezője, mert hiszen az ellentét a tárgyban van már tettleg, Névy itt csúnya ellenmondásba keveredett, melyet tisztán felmutatni az olvasónak valóban nehéz munka.De próbáljuk meg. Névy szerint tehát az alanyi munkásság következtében lesz csak komikus a tárgy. A tárgy hat a szemlélőre s azt mintegy ingerli egy lökéssel, melyet a franczia „choc“-nak nevez. A szemlélő azonban ezen choc folytán kellemetlenül van érintve s összehasonlítja a chochozó tárgyat a „szemlélőben lakó tökély eszméjével“ (p. 11.). Akkor látja, hogy a tárgy csekély, míg az alany „a legmagasabbal“ egynek érzi magát (t. i. a tökély eszméjével vagy mivel?) s azt mondja a tárgynak : „megvetlek, Rózsi!“ Ezen ítélete által lesz Névy szerint a tárgy — komikus ! Azon szerző azonban, t. i. Zeising Adolf, aki ezen elméletet felállította, ezt nem a komikum létrehozásának, hanem annak magyarázatára állította fel, miért nevetünk mi a tárgyon? S ezt még Carriére is ezen czélra használta (Aesth. I. 183). Névy tehát két egymástól roppant távol eső dolgot zavart össze. Egy példa felvilágosítja az egészet. Wahl urnak orra Stuttgartban a királykapun órákig halad befelé s végül egy kis emberke tűnik fel a láthatáron, ki ez orrhoz hozzá van nőve. Névy elmélete szerint Wahl urnak ezen furcsa szagszerve nem nevetséges, ha valaki nem látja, az bizonyos, mert akkor nem is tudná senki, hogy Wahl ur ilyen kitűnő taggal büszkélkedik. De Névy szerint miképen lesz már most komikummá ezen orr? A stuttgarti sétálóra ezen orr „coc“-ot gyakorol, ami érthető, mert a hosszától kitelik. A sétáló akkor összehasonlítja hamarjában a benne lakozó „tökély eszméjével“ (mert minden embernek van egy tökély eszmei mértéke, melylyel felebarátja orrát különböző gonosz szándékból megmérheti) s azt találja, hogy ezen orr „csekély dolog“; Wahler bizonyosan másképen találta. Ezen reflexió után a sétáló végignyujtözik egy padon és azt sóhajtja: „de jó, hogy én a „legmagasabbal“ egynek érezhetem magamat: lám Wahl úr, kinek orra elszakadt a „legmagasabbtól!“ S ezzel lett Wahl ur orra komikummá. Én pedig azt hiszem, ezen theoria lett nevetségessé! Névy itt a következőket zavarta össze. Először, hogy valamely tárgy „doc-ot“ gyakoroljon reám, ahhoz szükséges, hogy a tárgyban legyen már azon tulajdonság, mely ily choc gyakorlására alkalmas. Különben semmi choc nem következik be. Ebből már most folyik a másik. Miután a choc függ a tárgy természetétől s a megfordított viszony lehetetlenség, azért a choc nem hozza létre a komikumot, hanem a komikum a choc-ot s a choc következménye — a nevetés. Wahler törpe alakja s orrának rengetegsége képezik a contrastot, mely rám choc-ot gyakorol, mire én — nevetek. Nevetni és komikumot létrehozni nem egy munka ! így értette Névy Carriére-Zeisinget, quod erat demonstrandum! — Ha pedig Névy a komikum alanyi létrehozását az életben gondolná s ezzel akar kibúvni, akkor erre az a megjegyzésem, hogy nála az élet sokkal később következik, hogy tehát e helyen nem érthette s ha értette, tapintatlanul járt el. Azzal azonban, hogy Névy a komikumot átalában az alanyi munkásságtól hozta függésbe, praeoccupálta magának a fejtegetés elvszerűségét minden következő szakasznál. Tudva levő dolog ugyanis, hogy a komikum lényege a contrast; ezen ellentétet Névy szerint mindenkor az alany viszi a tárgyba s ezt nevezi a mi szerzőnk a teomikai negatiónak. Azonban ez a negatió fogalmának ok nélküli megszorítása, mert 1. nem minden ellentétet visz az alany a tárgyba; bizonylat: irónia, humor. 2. Névy szerint a komikus tárgy „ellentétbe helyezi magát a transcendentális eszmével“, s ez lehetetlen állítás Névy álláspontján. Bizonylat : Névy szerint nem a tárgy helyezi magát ellentétbe az eszmével, mert az ellentétet az alany hozza belé. És továbbá nem „transcendentalis“ amaz eszme, mert a dioc-theoria szerint azon eszme, melylyel ellenkezik a tárgy, a bennünk lakozó tökély eszméje. Ami pedig bennünk lakozik, az nem transcendentális. A zavar döntő hatású a komikum theoriájában s onnan érdemes az okát is keresni. A negativ fogalma azon theoriánál bir értelemmel, mely a komikumot a rútból vezeti le; ott az egyes tárgy az eszmét tagadja (t. i. az absolutumot) s ez a tárgynak komikai negatiója s úgy fogja azt fel Vischer. Névy ezen különbséget Carriére és Vischer közt nem ismerve, „transcendentalis eszme“ tagadásáról szól, mert először Carriéret használta forrásul a coc-nál, azután Vischert a negatiónál, így pedig forrásokat csak az használhat, akinek képessége nincs, a tárgyat magát meggondolni. De annak aztán joga nincs a tárgyhoz szólani. Ha tehát Névy p. 16. azt mondja: „a komikum lényege az ellentét s ezt a szemlélő alany saját munkássága által hozta létre“ — akkor ez fundamentális tévedés, mert akkor sem a shakespearei bolondokat, sem Falstaffot, de még a bajazzot sem lehet megérteni. Átalában ilyen felfogás mellett az irónia és humor theoriája lehetetlenség s aki ily fundamentumra fekteti azoknak elméletét, az a tárgyat nem érti, az a komoediát sem értheti. Amit be kellett bizonyítani. Épen azért, mert Névy nem értette ezen alapviszonyokat, megtagadták az engedelmességet a komikum alakzatai. Amaz inas tudta a szellemeket idézni, de elhajtani és fékezni azokat nem volt hatalma. Ez az eset van Névynél is, nála minden a legnagyobb zavarban össze-vissza bomlik s azért a komikai tagadás után a szeszély fejtegesse következik, a mi nem egyéb mint szeszély Névy részéről. De ezt a szeszélyt is hogy fogta fel! A szeszély szerinte azon alanyi hangulat, mely a komikumot létesíti a szemlélőben. Ha ezen theória áll, akkor az ember szeszély nélkül nem lenne képes a komikumot felfogni. És miféle példára hivatkozik itt Névy? A harlekin, grazioso és hanswunstra, ezek pedig nem szemlélő alanyok, hanem a színpadon valóságos létrehozói a komikumnak, melyen a szemlélők nevetnek. Azért Carriére I. 218 és Vischer I. §. 216. a humornál tárgyalják és Vischer „naiv humorának nevezi is. Névy tehát itt is félreértette a ■ szeszély testhez jelentését: quod erat demonstrandum. A költői alany munkásságát a komoedia elmélete különösen köteles vizsgálni, mert a költő az, aki a komikumot költi. Névy a költőnek e munka melletti hangulatát élezesnek, ironikusnak és humorosnak tartja s a komikumot élet, irónia és humor részeire osztja. Ez minden indokolás nélkül történt, mert Névy itt egyszerűen Boritz (Über das kom.p. 90) elosztását elsajátította magának minden szó és köszönet nélkül. Ezen túl az olvasó fel fog menteni a tévedések részletes kimutatása alól, melyre csak kényszerítve szánnám el magamat. Az egész fejtegetés Névynél innentől kezdve nagy mérvben véghez vitt plágium, melynek főbb stádiumai ezek : Az élet- és mélyelmüséget kiirta Carriereból Resin. 1. top 1. Az élet s elméség egy iorée szó szerint van leirva Bohtz: Über das Kom. p. 95. A Sinn és Wortspielnál Vischer I. §. 1972 egypár szóval van képviselve. Az értelmi és epigrammatikus élet Bohtz p. 97-ből van, de azért Bohtzot mégis idézi kom. elm. p. 27. mintha nem innen lenne a többi is. A képes életet vette Vischer I. §. 199. jegyzetéből, hol még az aristophanesi példának első fele is fellelhető. Az irónia értelmezését Bohtz p. 104-ből vette majd szó szerint, azért az irónia elosztását mégis Carriére : Aesth. I. 195-ből szó szerint fordította. Erre a sor az övé s megint Bohtz zsákmányoltatik ki (Über das Kom. p. 105), ahol a fordításba egy tollhiba csúszott bele, mert Névy szerint az éles irónia „jelentékeny dolgok“ ellen fordul (ami pedig frivolitás), míg Bohtz csak „Erscheinungen, die für bedeutend gelten“ mond. Amit a „blaziri kedélyű romantikusokról“ mond (p. 33.), kiknél az irónia a főelv, azt Carriére I 190 találta, de nem értette. A romantikusok soha sem állították azt, amit Névy nekik tulajdonít, mintha i. i. „mindent mint önmagának ellenkezőjét lehetne felfogni.“ Ez a sophisták tana a romantikusoknak kiindulási pontjuk pedig Fichtenek egyéni énje volt, amelyet túlhajtva eltorzítottak. Különben sem volt ez oly rettentő, mint milyennek a jámbor Carriére, Névynek ez ősforrása, találta, mire nézve Névy Boritz p. 112. igen tárgyilagos rendreutasítást olvashat saját fejére. Hogy mit keres a „burleszk“ ezen összefüggésben, azt nem tudom; annyit tudok, hogy „kézlejtés, ugrás hajlás, a rezsinforgatás“ nem szükségesek az iróniához, bár igen is a burleszkhez, valamint a hajazzo nem humorista. (Folyt. köv.) A hivatalos lapból. Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztésére gróf Batthyány József, Mosonmegye főispánjának, a közügyek előmozdítása körül szerzett érdemei elismeréséül Lipót-rendem lovag-keresztjét díjmentesen adományozom. Kelt Budapesten, 1873. évi deczember hó 5-én. Ferencz József, s. k. Báró Wenkheim Béla, s. k. Személyem körüli magyar minizterem előterjesztése folytán megengedem, hogy a közelebb dühöngött járvány alkalmával szerzett érdemekért. Báan Bertalan, liptómegyei járványbizottsági elnöknek, dr. Bakonyi József, kolozsvári kórházi igazgató-helyettesnek, Bánó Miklós sárosmegyei birtokosnak, dr. Bernolák József, kassai orvosnak, Berzeviczy Edmund, kamarás- és Sárosmegye alispánjának, Czárán Antal, borosjenői szolgabirónak, Czóbel Imréné szül. gr. Vay Éva, anarcsi birtokosnak, Darvas Imre, Abaujmegye alispánjának, Dobák Antal, árvamegyei cholera-bizottsági elnöknek, báró Dőry József, Biharmegye főispánjának, dr. Eltér József, fehérmegyei főorvosnak, dr. Ercsey Imre, biharmegyei főorvosnak, dr. Fekete Samu, szatmármegyei főorvosnak, Filep Samu, Kolozsvár városi főispánnak, dr. Francz Alajos, egri orvosnak, gróf Hadik-Barkóczy Ilona, zemplénmegyei tavarnai birtokosnak, dr. Haas Jakab, turóczmegyei főorvosnak, dr. Kátai Gábor, jász-kunkerületi orvosnak, báró Kemény György, tordamegyei főispánnak, báró Kemény Kálmán, tordamegyei vécsi birtokosnak, dr. Kölni Alajos, Esztergom város főorvosának, Kovács János, székelyudvarhelyi polgármesternek, Lónyay János, beregmegyei nagy-lónnyai birtokosnak, Lukács György, nagyváradi polgármesternek, dr Lukács János, biharmegyei tiszteletbeli főorvosnak, Máczy Imre, sárosmegyei szentpéteri főesperesnek, Medgyesi Tivadar, kolozsvári polgármesternek, dr. Meskó János, csanádmegyei főorvosnak, dr. Mihályik Victor, liptómegyei főorvosnak, gróf Mikes Miklós , tordamegyei szent - lászlói birtokosnak, Müller János, krasznamegyei kárásztelki esperesnek, dr. Orbay Antal, jász-kun-kerületi főorvosnak, Ormos Péter, aradmegyei kisjenői főbírónak, gróf Pálffy János, pozsonymegyei főispánnak, Péchy Tamás, beregmegyei alispánnak, Petko Lázár, hunyadmegyei cholera-bizottsági elnöknek, Petricsevich-Horváth Gáborné, küküllőmegyei szoplaki birtokosnak, Poplanszky Tamás, catasteri mérnöknek Árvamegyében, Pór Antal, eztergomi plébánosnak, báró Rudnyánszky Iván, tolnamegyei bizottsági tagnak, dr. Sas István, tolnamegyei főorvosnak, dr. Sery Gusztáv, szatmármegyei főorvosnak, dr Sikulszky Alajos tolnamegyei főorvosnak, Sombori József, dobokamegyei alispánnak, Stammer Sándor csongrádmegyei alispánnak, Steiner Ferencz, temesvári polgármesternek, Steiner Lipót Nagyvárad városa bizottsági tagjának, dr Szőcs Sámuel, királyi tanácsos- és belső-szolnokmegyei főorvosnak, ifj. gr. Toroczkay Miklósné, tordamegyei birtokosnak, id gr. Teleki Domokos, tordamegyei birtokosnak, gr. Török Napoleon, ungmegyei főispánnak, Várzely Máté, árvamegyei orovkai róm. kath. alesperesnek, gr. Vaes Miklósnak, gr. Zichy György, fehérmegyei nagybirtokosnak és Zicskai Zoltán, árvamegyei alispánnak megelégedésem nyilváníttassák. Továbbá ugyanazon alkalommal tett hasznos szolgálatok elismeréséül : Dókus Jószef, zemplénmegyei alispánnak, Jakabfalvay Ferencz, abaújmegyei birtokosnak, Kovács Ede, szatmármegyei bizottsági tagnak és Veres Pál, nógrádmegyei alispánnak díjmentesen a királyi tanácsosi crimet; dr. Grósz Lipót, belügyminiszteri titkárnak az osztálytanácsosi czimet és jelleget szintén díjmentesen ; továbbá dr. Doda Sándor, temesmegyei főorvosnak dr. Chyzer Kornél, zemplén megyei főorvosnak, dr. Krajzell Aurel, sárosmegyei főorvosnak, Lazarevich Imre, zólyommegyei szolgabirónak, dr. Paczek Mór, gömörmegyei főorvosnak, dr. Popper József, borsodmegyei kórházi főorvosnak, dr. Schabatka Mihály, mosonmegyei főorvosnak, Szerényi Gábor, nógrádmegyei szolgabirónak és dr. Spitzer Ármin, unghmegyei volt főorvosnak, Ferencz József rendem lovagkeresztjét; dr. Balogh Pál, hunyadi, dr. Bereczky Károly, középszolnokm. Fleischer Frigyes, szepesmegyei, dr. Gajzágó László dobokamegyei, dr. Hoffmann Vilmos, esztergommegyei, dr. Hölbling Miksa, baranyamegyei főorvosoknak, Karczub András, szabolcsmegyei gör. kath. esperesnak, dr. Kéry Imre, aradmegyei volt főorvosnak, dr. Kiss György, Szabadka városi orvosnak, dr. Kulcsár János, kővárvidéki főorvosnak, Magyarvári Endre, zemplénmegyei battyáni alesperesnek, dr. Nagy Sándor, ugocsamegyei főorvosnak, dr. Pápay Vilmos, zemplénmegyei járásorvosnak, Báner Sándor, beszterczebányai polgármesternek, dr. Reichenberger Zsigmond, zarándmegyei főorvosnak, dr. Réthy János, csongrádmegyei főorvosnak, dr. Rothmann József, beregh megyei főorvosnak, dr. Turcsányi István, honvéd-zászlóalji orvosnak és dr. Zsidák Ágoston, krassómegyei főorvosnak, a koronás arany érdemkeresztet; dr. Altmann Leo, marmaros-szigeti kerületi orvosnak, dr. Hodoly Elek, zemplénmegyei varannói járásorvosnak, Kubncsik Miksa, tornaujfalusi plébánosnak, Kucsay Ferencz, unghmegyei felső-domonyai r. k. plébánosnak, dr. Kux Márton, árvamegyei járási orvosnak, dr. Lészay László, szászvárosszéki h. orvosnak, Pfleger Ferencz, baranyamegyei szent-istváni plébánosnak, dr. Raisz Gedeon, zemplénmegyei nagymihályi járásorvosnak, Rónay József, barsmegyei járásorvosnak, Sütő Kálmán, bereghmegyei somi ref. lelkésznek, dr. Thomann Jakab, kulai orvosnak és Wajáni Lajos, tornamegyei perkupái ref. lelkésznek, az arany érdemkeresztet; Belek József, békésmegyei csabai tanítónak, Bellony János, trencsénmegyei rakovai bírónak, Docker Sánndor, vasmegyei ujfalusi tanítónak, Fleischer József, temesmegyei szakálházi jegyzőnek, Gombarovics Mihály baratyamegyei darázsi jegyzőnek, Groisz Miklós, dobokaj megyei nagy-iklódi bírónak, Fabisch Jakab, lőcsei polgár- és városi őrmesternek, György Mihály, bereghmegyei csomonyai bírónak, Kochán János, árvamegyei puchói tanu- stónak, Kötényi József, bereghmegyei daróczi bírónak, Kreszta Medze, aradmegyei járkosi bírónak, Szabó János, aradmegyei kis-peregi bírónak, Schlesinger Mátyás, temesmegyei német-szent-péteri bírónak, Sipos Lajos, hevesmegyei ecséki jegyzőnek, Szemes Károly, zemplénmegyei csendbiztosnak, Takács Józef, esztergommegyei csendbiztosnak Topál György, biharmegyei illyei jegyzőnek, és Varga Antal, szabolcsmegyebeli tanitónak, a koronás ezüst érdemkeresztet; végre Adamcsik Miklós és Berzsák József, trencsénmegyei pandurtizedeseknek, Csábi János, nógrádmegyei bujárd bírónak, Erdei István, debreczeni lakosnak, Forró András, nógrádmegyei czéczei bírónak, Joób Gyula, liptómegyei csendbiztosnak, Jurcsák József, árvamegyei brezai kerületi jegyzőnek Köröskényi Gyula, unghmegyei polányi bírónak, Makszin György, sárosmegyei bártfaujfalusi bírónak, Marinyák János, zemplénmegyei kemenczei bírónak, Michló Sándor, esztergommegyei kurali bírónak, Stecz Mihály, zemplénmegyei szécs-polyánkai bírónak, SzabóJános, unghmegyei szürthei lakosnak, Turk József, sárosmegyei alsó-szabóki birónak és Zelenyák József, zemplénmegyei matyasóczi birónak, az ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben 1873. decz. hó 3-án. Ferencz József s. k. Br. Wenckheim Béla, s. k. Ezen kitüntetéseken fölül a kormány a cholera alkalmával tanúsított buzgó tevékenységért számos egyénnek elismerést nyilvánította. A közoktatási miniszter Lengyel Pál sárospataki állam képezetei r. kath. hitoktatónak lemondása folytán, annak helyébe, az illető egyházi főhatóság ajánlatára Kozora András sárospataki r. kath hitoktatót a nevezett intézethez hitoktatóul bízta meg. Az igazságügyminiszter a legfőbb ítélőszékhez tanácsjegyzővé Szabó László ottani segédjegyzőt és segédjegyzőkké: Simon Géza és Oppl Alajos ottani fogalmazókat, a pétervásári kir. járásbírósághoz végrehajtóvá Deák János ügyvédi joggyakornokot, Fleischer János budai királyi törvényszéki bijnokot a moon kir. járásbírósághoz Írnokká, Gaál Sámuel szolgabirói írnokot a szarvasi járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. A pénzügyminiszter Berner Géza fogalmazó-gyakornokot a központi dij- s illetékkiszabási hivatalhoz pénzügyi fogalmazóvá ideiglenes minőségben nevezi ki. HÍREK. Deczember 11. — A képviselőválasztás Dunapatajon e hó 29-én lesz titkos szavazással. — Születések és halálozások. A pestvárosi statistikai hivatal kimutatása szerint a múlt héten (nov. 30. decz. 6.) élve született 180 gyermek, elhalt 160 személy; a születések tehát 30 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élve szülöttek közt volt 121 törvényes, 59 törvénytelen ; nemre nézve 92 fiú, 88 leány. Halva született 5 gyermek. A halottak közt volt 96 férfi, 64 nő, egy éven aluli gyermek 45. A halált okozta tüdőbaj 47 esetben, hagymáz 6, himlő 4, rángás 7, bélhurut 7, veleszületett gyöngeség 9 és vörheny 8 esetben. E héten tehát a cholerában senki sem halt meg. — A hangverseny- idény alatt, valószínűleg február havában, Liszt két zeneestélyt fog rendezni, s a cholera által árván maradtak és a jótékonyságot gyakorló szürke nénék részesülnek a két estély jövedelméből. — A budapesti kir. zálogház tudatja a következőket: A helybeli pénzpiacon hosszabb idő óta fennálló fölötte kedvezőtlen hiteles pénzviszonyok s a khr. zálogház jótékonyságának rendkívüli keresettsége által az igazgatóság azon kényszerhelyzetbe jutott, hogy az elzálogított tárgyakra kért kölcsönök szigorú korlátozását kellett alkalmaznia. Hogy tehát egyrészről a kölcsönt kereső közönség méltányos igényei a lehetőségig kielégíttethessenek, másrészről pedig a tőkepénzes közönségnek alkalom nyújtassék, tőkepénzeiket gyümölcsözőleg a kir. zálogháznál az eddig fennállott jövedelmi adó és bélyegmentes 6 százalékos kamatnál az adott körülményekhez képest az igazgatósággal történendő megállapodás folytán magasabb kamatra és biztosan elhelyezhetni; a kereskedelmi minisztérium elrendelte, hogy a budapesti kir. zálogháznál 1874. évi január 2 tól elzálogitandó tárgyakra adandó kölcsönök után eddigelé felszámított 917/27 °/C kamat helyett a kedvezőtlen pénzviszonyok tartamára 12 százalék kamat szedessék be. (Ez bizony nem valami örvendetes a szegény osztályra és megszorultakra. ) A „Társadalom“ czímű szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilapra, mely újévtől Hory Béla és Salamon Antal szerkesztése mellett fog megindulni, megjelent az előfizetési fölhívás. A fölhívás sok jóhangzású nevű írót sorol elő, kik a lapot támogatni fogják, s hogy a közönség részéről is támogatásra találjon, nagyon óhajtjuk, miután oly a lap oly közegnek ígérkezik, mely a királyhágón túli számos irodalmi erő csoportjait közvetlenül érintve, remélhetőleg sűrűbb érintkezésbe hozza azokat a közönséggel, mint a fővárosban megjelenő szépirodalmi lapok, s a közelségnek valószínűleg serkentő hatása is lehet több olyan képességre, kik a központtól eltávozva, csaknem egészen elnémultak. Másrészt Kolozsvárnak, mint az ország legintelligensebb tősgyökeres magyar városának, van speciális jelentősége is irodalmi és művészi tekinteteiben. A lap hetenkint szombaton jelenik meg nyolczadráta alakban, másfél ivén, s előfizetési dija egész évre 6 frt, évnegyedre 1 f50 kr. Az előfizetési pénzek Keresztesy Pál kiadóhoz: főtér, Gyulay-ház küldendők. — A magyar iparmuzeum számára a az első budapesti kereskedői társulat 300 frtot adományozott. A kolozsvári egyetemnél a folyó tanévre összesen 303 hallgató van beírva; ezek közül a jogtudományi karra esik 148 rendes, 5 rendkívüli, az orvostudományira 37 r. 5 rk., a bölcsészeti karra 35 r., 8 rk., a természettudományira 46 r., 4 rk. hallgató; gyógyszerészeti hallgató van ii, sebészethallgató 4. — Halálozások. A királyhágóntúli közélet egyik tisztelt bajnoka, legidősbb. Bánffy János vasárnap éjjel meghalt beresztelki jószágán. Nagy műveltségű, tősgyökeres magyar ember volt, ki hajlott korában is nagy érdeklődést tanúsított a hazai ügyek iránt, noha meggyengült hallása és szembaja miatt a nyilvánosság sorompói közül félre kellett vonulnia. Az unió-küzdelmekben is jelentékeny részt vett, a szabadságharcz alatt pedig Küküllő megye főispánja volt, később pedig egészen a gazdászat terére vonult vissza, mignem a 60-as években újra fölpezsdült politikai élet őt is visszahozta a nyilvános szerepekhez, s először mint az erdélyi országgyűlés tagja jelent meg; 1869—72-ben pedig Tordamegye felső kerületét képviselte az országgyűlésen, hol a jobboldalhoz tartozott. Másfél év óta azonban egészen visszavonult, egyedül a marosvásárhelyi főtanoda főgondnoki teendőit végezvén meg. Özvegyet és 6 gyermeket hagyott hátra. — Kléber György, Arad város árvabizottmányi pénztárnoka, e hó 8-án éjjel elhunyt 81 éves korában. — A spanyol drámairodalom egyik legjelesebb művelője, Braton de Los Herreros meghalt e napokban 77 éves korában. — Honvédségi szemle. Miután a pesti 1. számú honvédzászlóalj létszámához tartozó szabadságos honvédek nagy része a f. évi szeptember 30-ára kitűzött ellenőrzési szemlén meg nem jelent, sőt a f. évi november 13-án tartott utószemlénél sem jelentkezett, a városi tanács a mulasztókat hirdetményileg felhivatja, hogy honvéd igazolványi könyvecskéikkel ellátva, a m. kir. 1. honvédzászlóalj parancsnokánál (soroksári utcza 32. sz.) azonnal jelentkezni annál bizonyosabban tartják szoros kötelességüknek, miután a f. évi, deczember 28. napja eltelte után a szemlén meg nem jelenők szökevényeknek fognak tekintetni, és ellenök a hadi törvényszéki vizsgálati eljárás fog megindíttatni. A magyar földrajzi társulat tegnap választmányi ülést tartott. E fiatal egylet tagjainak száma még csekély, de az előlegesen megállapított szerény körben az eddigi pártfogás mellett is fennállhat. Pénzvagyona most még csak 1263 frt 52 kr. A társulat az akadémia kistermében e hó alatt még két előadást fog tartani. Az elsőn, jövő csütörtökön, Erődi Harrach Béla értekezik törökországi földrajzi s népismei tanulmányairól az 18694. felvételek szerint, s dr. Décsy egy jeles orosz geograph, Fecsenkov, haláláról. A másodikon, mely karácson és újév között lesz, Sámi Lajos értekezik Tinné afrikai utazónőről, Berecz pedig Kubaris lengyel utazóról. A jövő hó végén közgyűlés leend. Az egylet czéljainak terjesztése végett ezentúl igyekezni fog magyar népismei tárgyakról tartani előadásokat. A jövő hóban megjelenő füzetet ezenkívül több példányban nyomatva megküldik az egyes felsőbb tanintézeteknek. A mérnök és építész egyet decz. 13-án esti 6 órakor az egylet helyiségében (régi Lloyd-épület) egyetemes szakülést tart, melyen Zsilla Vilmos ismerteti a bécsi kiállított vasútszerkezeti tárgyakat és saját felszerelési tervezetét is bemutatja. — Olcsó húsnak híg a leve. A Névy dramaturgiai compillatiójairól lapunkban most folyó ismertetésre a „Főv. Lapok“ szükségesnek tartja megjegyezni, hogy maga a Kisfaludy-társaság is, mely e műveket megjutalmazó, kiemelte, hogy azok önálló kutatás termékei, minőket nem is várhatott 40 darab arany pályadíjra. Tehát megelégedett azzal, amit olcsó árért adnak neki. De hát akkor mire való nagy fittyre olyan nagy kérdéseket tűzni ki, olcsó föltételek mellett, melyekre épen az olcsóság miatt nem is lehet várni alapos feleletet. — A földtani társulat tegnap szakgyűlést tartott az akadémia kis termében. Legelőször Szabó József igen szép kvarezokat mutat be, melyek Brazíliából valók, s melyeket neki a bécsi közkiállításon sikerült megvenni. Ezen kvarezok külsőleg nem sokat mutatnak ugyan, de annál nagyobb a belbecsük. Ezen a kvarezoknak nevezetessége abban áll, hogy anyaguk tökéletesen homogén és valóságosan úgy néznek ki, mintha csövet képeznének, holott teljes kvarezot képeznek. Ezen érdekes bemutatás után Pávay Elek értekezése olvastatott föl a titkár által. Értekezésének czíme volt : egy új echilampos faj a kövült tüskönezök osztályából. Értekező előadja számos kövületekben talált tüskönezök vázain tett kutatásait. Ezek közt az echilampos-féle tüskönczről szól bővebben, mely már a kréta-korszakban élt, most még csak három faja él. Ezeknek részletes ismertetését és leírását adja. Az egyes elnevezéseket latinul tette meg. A leirást magyar és német nyelven adta azért, hogy a külföld tudósai is foglalkozhassanak vele. Ezen uj tűskönczfaj csak egyetlen példányban találtatott s igy elég részletességgel nem lehetett e fajjal megismerkedni. A Darwin-féle fejlődési theória szerint ezen új faj a mioczen elődjének tekinthető. A napirenden volt Wissinger Károly értekezése is a monte amiata ásatag bacillariáinak leírása s bemutatása a górcső alatt. Értekező megjegyzi, hogy a tudósvilágban még most sincs egészen eldöntve, hogy ezen lények az állatvagy növényvilághoz tartoznak e? Legvalószínűbb itt is a képut, hogy t. i. a két nagy ország közt foglalnak helyet — ez a kettő közt átmenetet képeznek. Ezen fajoknak leírását adja, s különösen kovasavas pánczélaikról szól, s azoknak szépségét kiemelve, górcsővel be is mutatja. Végül Kakbrenner Károly olaszi ev. lelkésztől olvastak föl egy német nyelvű polemiás levelet Hazslinszki ellen. Jó volna, ha a társulat közgyűlésein békét hagynának a német leveleknek. . . Házasság. Szende Béla honvédelmi miniszter kedves leányát , Erzsi kisasszonyt, f. hó 15-én vezeti oltárhoz Pausz János, Krassó megye főjegyzője. — Komáromban pedig Nagel Arnold százados váltott jegyet Ghyczy Teréz urhölgygyel, Ghyczy Kálmán unokahugával. — Czegléden tegnap vezette oltárhoz az ág. ev. templomban Elefánty József, a czeglédi alreál-iskola ritka képességű igazgató tanára Szvacsina Tilda kisasszonyt, ki az ottani női világ egyik kedves tagja. Muzeum-egylet alakul Csongrád megyében is. Az alapszabályok már kidolgozvák s a legközeleb tartandó megyei közgyűlésből fogják fölterjeszteni a minisztériumhoz. — Az „Unió“ kereskedelmi egylet helyiségében dr. Schiller Zsigmond ur f. hó 13-án este 8 órakor „A kereskedelmi világ közegei“ czimű felolvasást tart, mire a t. tagok ezennel tiszteletteljesen meghivatnak. Vendégek számára belépti jegyek 1—2 és 7—9 óráig az egylet helyiségében (váczi boulevard 61. sz.) díjmentesen kaphatók. — Diplomatiai jegyzékváltást indított egy megszökött fegyencz a kassai törvény-I székkel. Bodnár nevű veszedelmes fegyencz ugyanis megillant a kassai börtönből. E napokban aztán „Jobblét“-ről keltezett levélben egyezségre szólja föl a kassai törvényszéket, előadván azt is, hogy Dióssy Pál megyei rendőrkapitány szekírozta ki a börtönből, hol nagyon roszul bánt vele. Mindazáltal hajlandó volna visszatérni, ha illő bánásmódot ígérnek és a feleségének kézhez szolgáltatják a tőle elszedett ruhanemüeket. A választ elvárja. — A marhavész egy ferenczvárosi majoros tehenei közt kiütvén, most évrendszabályokat léptetnek életbe, hogy a veszedelem terjedését meggátolhassák. — Vieuxtemps nagyhírű hegedűművészt, s a brüsseli konservatórium tanárát szélhűdés érte, nem halálos ugyan, de aligha ki nem hull kezéből a nyirettyű, mely oly nagy hírt szerzett nevének. — A „nőké p z ő-e gyet“ jan. 11-én tartandó tombola-estélyére már számosan jelentkeztek gr. Teleky Sándornénál a meghivott hölgyek közül a jelmezes megjelenésre. — A tombola-nyereményekhez eddig következő adományok folytak be: Taffler Karolina 1 virágtartó; Jeney Vilma 5 drb nyereménytárgy ; Roth kereskedő 1 casette szivarkészlettel; Janicsáry Sándor 5 frt. Russo M. 1 pecsétgyűrű, 1 mellű; Veres Pálné 6 pár ezüst evőeszköz; Matolay F-né 1 gyöngykosár, 2 illatszerüveg; Éberling G. 5 frt Madas 25 frt; Kisbirtokosok földhitel intézete 1 hévmérő, 5 drb porczellán szivartartó 2 drb gyufa-és hamutartó, Széchenyi, Kisfaludy, Vörösmarty, Kazinczy mellszobrai; br. Jeszenák Jánosné 3 virágcserép; Draskóczy Gyuláné 2 virágcserép; gr. Eszterházy Istvánné 2 virágváza; Tóth Istvánné 1 virágcserép, 1 kertyűtartó, 1 péld. „Csokonay-emlény“; Reichetzerné 1 kis takarékpénztár; Kinszky Mária grfnő 1 tűpárna, 1 serviette-tartó ; Rökk Lilla 1 czukor- szelencze és 1 csemege tál. — Köszönetnyilvánítás. Ama nagymérvű majdnem kétezer kötetre menő ajándék óta, melylyel nehány hóval ezelőtt dr. Eötvös Lóránd báró nagy nevű atyja könyveiből a „tudomány s műegyetem olvasókörét“ szerencséltette, újabban ismét számosan név szerint: Dr. Bene Ferencz, dr. Apáthi István, dr. Herczegh Mihály, dr. Gerlócz, Frecskai János, Závodszky Károly, Thierry Adolf, Ballai Lajos és Lippe Vilmos urak gazdagították a könyvtárat becses adományaikkal. Az adományozóknak, különösen de