Ellenőr, 1873. december (5. évfolyam, 285-313. szám)

1873-12-19 / 302. szám

p­áholyhoz az Országút felőli főbejárat vezet; a Kerepesi­ út felől két kapu lesz. E terveket a köz­­építési bizottmány pénteken délután fogja tár­gyalni. — Értékes adomány. Dr. Wachtel el­hunyt egyetemi tanár özvegye és fia, Aurél, a boldogult értékes orvosi könyvtárát ajándékozták a budapesti egyetemi orvostan hallgatók segélyegyle­­tének. A könyvtár a legértékesebb orvosi műveket tartalmazza.­­ A szerb egyházközség a lipót utczában levő földszintes házát palotává akarván kiépíteni, 50,000 frtnyi kölcsönt kért a várostól. A tanács teljesíti a kérelmet, miután az építendő palota épen az uj városház tőszomszédságában lesz, s ekkér szépítési érdekek is forognak szóban. Az első 10.000 irtot tegnap át is adta, a többi pedig akkorra marad, ha az építés már megkez­dődött. Simonyi Iván úr Pozsonyból egy nyilat­kozatot küldött be, melyben ellentmond a „Hon“ azon bírálatának, hogy az ő „Állam és Egyház“ czímű műve Friedberg Emil egyik munkájának adatai nyomán készült. Friedberg műve mind tar­talmára, mind pedig a következtetésekre nézve lé­nyegesen különbözik az ő munkájától. Szerző már akkor írt és tartott felolvasásokat ily kérdésekről (például Belgium politikai és sociális viszonyairól) mikor Friedberg műve még meg sem jelent.­­ A „Tanulók Közlönyének“ máso­dik évfolyamára hirdetnek előfizetést Karvalyi Ignácz és Steindl Gyula egyetemi hallgatók. E lap tartalma: tanulmányok és értekezések az ismeretek köréből; hírneves férfiak ismertetése; jelest­ szellemi termékek; napi események ; angol, franczia nyelv és gyorsírászati leczkék; az érettségi vizsgálatra szükséges fontosabb tanulmányok kivo­natos előadása, stb. Nem tudjuk, van-e szüksége ily lapra a tanuló ifjúságnak, s nem találja-e meg e tartalmat kézi könyvekben?. A lap vasárnaponként egy ívnyi tartalommal jelenik meg; előfizetési ára évnegyedre t frt havonkint 35 kv. Kiadóhivatala van Kókay Lajos könyvkereskedésében, Budapest, Károly utcza 25 sz. Nemzeti színház („Val­e­ri­a" a gr. Teleky alapítványból 100 drb aranynyal ju­talmazott Tragoedia ) felvonásban írta Szigligeti Ede. A ne­m­z­eti szín­házban előadatott először deczember 17-én. Röviden említettük a sikert, melyet Szigli­geti új darabja aratott a nemzeti színpadon. Hosz­­szasabban ezúttal sem foglalkozunk vele, miután ismertetve volt már ama bírálatban, melylyel az Akadémia indokolta 100 aranyos kitüntetését. Nincsenek kiváló fényes tulajdonai és úgy mint nincsenek nagy hiányai. Szigligeti bizonyos polgá­rias nyugalommal alkalmazkodik a tragoedia sza­bályaihoz oly nyugodtan,, hogy szintén látni véljük őt a mint pipázva és hálóköntösben ül iró aszta­­lánál, mikor „Valériát“ írja. A darab cselekvénye érdekes, a fölhívott figyel­met ébren tudja tartani, s jelentőssé képes tenni sok apróbb részletet is. Alakjaib­an van kisebb­­nagyobb drámai élet, mely ha nagy, kitörő lázas­­ságban nem is nyilvánul, de elég mozgalmas, és egyeseknél többször felmutatja a hevültséget. A nyelvezet sehol sem csattan meg költői erővel, nincsenek meglepő szépségei, de kifejezik a hely­zetet találón, és megértetik a szenvedélyeket vilá­gosan. A főszerep Felekiné asszony számára van írva, s azok közül való, melyeknél a szavalat fő kellék. És Felekiné asszony mindig szépen szaval, így most is, s az előadás sikerének nagy része őt illeti. De Artemius inkább való volna Lendvaynak, mint Molnárnak, ki a nyugodt vérmérsékletű, vagy erős­ vonásokkal jellemzett alakokat mindig több szerencsével játsza, mint az olyanokat, melyekben nyugtalanító tűz ég, szerelem által vannak inge­relve vagy féltékenység által háborgatva, s nagyobb emotiók nélkül. A­hol ki kell törni, ott most is szépen játszott Molnár, például a harmadik fel­vonásban, mikor azt hiszi, hogy neje megcsalta őt. Bercsényit a Justián szerepében szép és értelmes szava­latáért illetheti dicséret, de ábrázolása gyönge volt, hiányozván belőle az a tartalmasság, mely által egy egy szerep előtérbe lép, mind halványan ma­radt: a szerelem, a kéjvágy, a gonoszság. Feleki mint Bardanesz sokszor egész zsörtölődve szavalt, s mikor a föllázadt katonákhoz beszélt, egész pat­togó modort vett elő. Szigeti József (Tódor barát) sok humorral játszott, de nem túlzás nélkül. Az előadás valószínűleg jobb lesz már pén­teken este, mint ezúttal volt. És bizonyára meg­telik a nézőtér is az első előadás sikerének hírére. Most jóformán üresen maradt. A fölemelt helyárak nem bizonyultak be se vonzónak, se jövedel­­mesnek. A kiállításra nagy gondot fordítottak. Díszle­tek, öltönyök, jelvények mind újak, és fényesek, s emlékeztetnek egy régi korra. A menetek rende­zésénél a csoportosításoknál pedig Molnár megtett mindent, mit ily szűk színpadon lehet. Leghatásosabb rész a darabban a harmadik felvonás. Ennek végével zajos tapsban hívta ki a közönség a főbb szereplőket és a szerzőt. A főváros statisztikai adataiból. A pestvárosi statisztikai hivatal (a budai részekre még nem ter­jed ki hatásköre) kimutatása szerint a lefolyt hé­ten (decz. 7—13.) élve született 162 gyermek, meghalt 165 , a halálozások száma tehát 3 esettel múlja felül a születésekét. Az élve szülöttek közt volt 108 törvényes, 54 törvénytelen, nemre nézve 77 fiú, 85 leány. Halva született 12 gyermek. A halottak közt volt 92 férfi, 73 nő, egy éven­ aluli gyermek 42. A halált okozta: tüdőbaj 57 esetben, hagymáz, 9, himlő 6, rángás 5, bélhurut 7, vele­született gyöngeség 7 és vörheny 12 esetben. A november havi népesedési mozgalmak következő adatokat tü­nttetnek elő: Született 845 gyermek, ebből fiú 445, leány 400, törvényes 316, törvénytelen 129. A halva szülöttek száma 29. E szerint élve született 816. Meghalt 640 egyén, eb­ből férfi 351, nő 289. (Októberben a halálozások száma 695 volt.) Házasságra lépett 274 pár, ebből kath. 192, ágostai, 22, helvét 17, görög 1, zsidó 42. A pénzintézetek állapotáról a következő jegy­zendő meg: A betétek e hóban jelentékeny, közel­­ fél millió frtnyi szaporodást tüntetnek fel. Állapotuk 57 fél millió frtot tesz. Ezen emelkedés azonban a váltótárczát nem szaporítá, sőt a­z értékpapírokra adott előleg ennek daczára is 300 ezer frttal esett, a pénzkészlet pedig a múlt hóhoz képest nem változott. Tekintve a betétek összegét a következő négy intézet mutatja fel a legnagyobb beté­teket. Első hazai takp. közel 32 millió frt, fővárosi takap. 109/10 m., keresk. bank közel 37/10 m. első magyar ipar­bank köze 129/10 m. frt. A osztrák nemzeti bank pesti fiókjának váltótárczája tetemes apadást mutat fel t. i. 34 millió írtról 27-re. A többi pénzintézet közül a következő hat van a legnagyobb tárcza birtokában: keresk. bank (közel 63/10 m. frt), fővárosi takarékp. (53/16 m.), magyar általános hitelbank (közel 47/10 m.), hazai első takarékp. (k. 4°/10 m.) első m. iparbank (k. 2. m.) központi takarékp. (13/10 m. frt.) Meg kell jegyeznünk, hogy a fentebbi szá­mokból a ferencz-józsefvárosi takp. adatai hiány­zanak, miután ez intézet november havi kimuta­tását, daczára az ek. tanácsnak ez ügyben intézett erélyes felhívásának nem küldötte be. A népesedés­i m­ozgalom adataiból kitűnik, hogy az egészségi állapot a lefolyt november hóban is örvendetes javulást tün­tet fel, miután 816 szület­s mellett csak 640 haláleset fordult elő, s így a születések 176 eset­tel múlják felül a halálozásokat A cholera jár­ványra vonatkozólag megjegyzendő, hogy a lefolyt november hóban már csak 14 ember esett e be­tegség áldozatául; az utolsó eset, múlt hó 24 én fordult elő, ezen idő óta pedig mind mai napig több haláleset nem jött elő. Az élelmi cikkek árjegyzéséből kiviláglik, hogy a gabona havi átlag árában — az árpáéi, mely 70/1-el és a tengeriét, mely ll°/C-el emelkedett kivéve — november végéig alig fordult elő változás. A különféle liszt és kenyér ára szintén változatlan maradt. A sertéshús fontja 2 krral drágább lett, a marhahúsé változatlan. A bor, sör ára nem változott, a fa és különösen a bikkfa élenként 1 frt 50 krral, a tölgy­fa 1 frttal olcsóbb lett. (A­j­á n l­k o z á s.) Egy orvostudor és pub­licista, ki Európát és a keletet sok éveken át tudományos buvárlatok végett beutazta, ki az olasz és török hadseregben mint törzskari orvos szolgált, ki több becses munkát irt, ki 5 évig Párisban mint orvos működött és ki az előkelőbb európai nyelveket is jól beszéli, hajlandó valamely magas uraságnál tehetségének megfelelő privát állást el­ Budapestnek legolcsóbb forrsa Bátor-Bazár régi posta-utcza, Szent király­i-hzb­an. Legújabb árjegyzék leszállított árakon, u. m.: 1 pár politirozott 1 ajtajú siffon 45,50, 55, 60 frt. 1 2 „ „ 55, 60, 70 frt. 1 ” ” 2 ” „ faragással 80, 90,100 -120 fr 1 ágy 25, 30, 35, 40, 50, 60, 70 frt. 1 „ faragással 60, 70, 80, 90, 100—120 frt. A faragott siffon és ágyhoz éjjeli és mosdószekrények legolcsóbban számíttatnak. 1 drb éjjeli szekrény 8, 9, 10, 12, 15 frt. 1 „ 1 ajtajú mosdószekrény 15, 17, 20 frt. 1 „ 2 „ „ 24, 28, 30 frt. 1 „ 4 lábú asztal 8 10, 12, 15, 18 frt. 1 „ 4 lábú forduló asztal 15, 18, 24 frt. 1 „ terembe való asztal 15, 18, 25, 30, 40—65 1 „ kihúzó kerék vagy tojásdad franczia ebéd'ö asztal 12 személyes 24, 18 személyes 28, 24 személyes 35 frt. 1 drb író asztal, 1 fióku 20-24, 2 fióku 28-35, 5 fióku 35—40, 7 fióku 45 -60 frt. 1 drb irodai iró­ asztal 5 fióku 50 —60, 7 fióku 60 —80 frt. 1 „ varró-asztal 8, 10, 12 15 frt. 1 „ toilette asztal tükörrel 9, 12, 15—20 frt. nád­szék 2 frt. hajtottfából 3, 4, 5 frt. 1 „ nád karszék 5 frt hajtottfából 7,50, 8, 10 frt. 1 „ góticus nád ebédlő szék 8, 9, 10 — 15 frt. 1 „ ruhafogas 2 frt. álló ruhatartó 4 frt 50 kr. 1 „ köpőláda 1 frt. Tilo bútorok. 1 drb esinvat díván matraczczal és fiókkal 4' h.15,5' h. 22, 6' h. 28, 30 frt 1 drb­ezérna Ripsz diván 4' h. 17, 5' h 24, 6' h 32 frt 1 „ gyapjú „ „ 5' h. 30, 6' h­. 40 frt. 1 „ valódi bőr diván 5' h. 30, 6' h. 42 frt. 1 „ gyapjú ripsz garnitúra 1 pamlag 6 szék 68 frt. 1 „ tulajdon 1 p., 2 karszék, 6 szék 115 frt. 1 „ tulajdon garnitúra goblinből 130 frt. 1 „ franczia állású garnitúra politirozott fával ripszből 1 paml. 6 karszék 160 frt. 1 drb tulajdon goblinből 180 frt. 1 „ „ franczia goblinből 200 frt. 1 „ franczia állású fanélküli ripsz garnitúra 1 p., 6 kar­szék 150 frt. 1 drb tulajdon goblinből 170 frt. 1 „ „ franczia goblinből 190 frt. 1 „ franczia goblin garnitúra finom faragással 1 p. 6 kar­szék 240 frt. 1 drb selyem garnitura 240 — 300 frt. 1 „ Balsac 40, 50, 60 frt. 1 „ Ottoman 60, 70, 80, 100 frt. Felkéretnek a t. ez. megrendelők, hogy az óhajtott kelme­színeket megjelölni és a megrendeléshez előleges mellékelni szíveskedjenek; csomagolásért 5°/0 számit­­atik. Oppodi és Ellenberger, 475. bazár-tulajdonosok Előfizetési felhívás­­i Földmivelési Érdekeink. I­n Mező- és erdő­gazdasági hetilap. Szerkeszti: Máday Izidor. Kiadó-tulajdonosok Légrády testvérek. Megjelenik hetenkint egyszer, hétfőn. Előfizetési díj: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Ez évi november és deczember hóra 1 forint. „Falusi Gazdával“ együtt egész évre 8 forint, félévre 4 forint, ne­gyedévre 2 forint. Az előfizetési pénzek, úgy a hirdetések is bérmentve Légrády testvéreknek (Budapest V. nádor-utcza 6. sz.) czímzendők. Az „Üzleti értesítő“ czímű rovatban minden a gazdát érdeklő üzletre (hitel­­művelet, birtokvétel és eladás, állat- és termény­üzlet, mag- és eszköz- vagy gépvásárlás nézve tett kérdésekre felvitágositással szolgálunk. FALUSI GAZDA. Népszerű gazdasági lap a magyar földmivelők számára. Szerkeszti: Mády Izidor. — Kiadótulajdonosok: Légrády testvérek. Előfizetési dij: az 1874-ki egész évre 2 frt, félévre 1 frt. — Az 1874. évre 2 és 1 írtjával előfizetők az ez évi november és dec­ember havi számokat ingyen kapják. Néptanítók, lelkészek, községi elöljárók, úgy testületek, ha ezek 20 példányt vagy ennél többet rendelnek, a lapot egész évre 1 frt 60 kr., félévre 80 kr. leszállított b­efizetési díj mellett kaphatják. Az előfizetési pénzek és a hirdetések is, bérmentve Légrády testvé­rekhez (Budapest, nádor-utcza 6. sz.) czimzendők. Pályázat. A homonnai takarékpénztárnál az évi 1000 frt fizetéssel s az évi tiszta jövedelemhez arányos jutalma­zással járó könyvelői állomás üresedésbe jővén, azonnal betöltendő. 538 Az­­erre pályázni kivánók képezettségök, eddigi alkalmazásuk, életkoruk, a magyar és német nyelvbeni jártasságuk felüli bizonylatokkal ellátott folyamodvá­nyaikat az igazgatóságnál 1874. évi január 10-ig be­adhatják. Homonnán (Zemplén megye) 1873. deczember 16-án. L­égrády testvéreknél (Budapest V. nádor-utcza 6) megjelent és minden hiteles könyvárus által is megszerezhető. A lapja: Itinson. Irta Győry Vilmos. 292 nagy 8-rétű oldal. 6 szinnyomatú képpel, kemény kötésben, színes képpel ellátott czimtáblás finom kiadás ára 3 frt 60 kr. 6 tónusnyomatú képpel, kemény kötésben, két képpel díszített czimtáblás kö­zönséges kiadás ára 2 frt 40 kr. aj AJ I a ® *a›a ›x· © E S3 AJ 00­09 -«J •o I to in , a f­­s Q ® si «2 «it ^ ^ *D I e ^ n g e ®m <Ü P AJ " ^ a Sud 2 ä © g 15 t Aj | 5 w> « 1 m I s ! © N -5 5-4 N fen ^2 2 '3 -2 ° «g .3^ Ö tí c3 g « 00 « s a a « 2 S '§3 Jä 5 rt t -^i S-» © "Ö AJ ^ ‘© ■■■■ O is* o 03 © Q * ^ §• -53 i *5« iSS KJ S M * » B 2 a as a O . cö to r -w w ^ « m . a ! 3 § | 12 . * rs 00 2 2 ü ^ :© vn <x> M M 4 § 1 Légrády testvéreknél (Budapest V., nádor-utcza 6. szám) meg­jelent s minden hiteles könyvárusnál kap­ható . Mélyít itt tartozom? Irta Spectator. Ára 30 krajcsár. tAiptulajdonosok: Lórády testvérek, Tsenátany Ilton. foglalni. Vuaakozódhat: Fekete Bernát, könyv- és mükereskedésében. Pesten váczi utcza. KÖZGAZDASÁG A marhavész. Ivánegerszeg, (Vasmegye) deczember 14. A sok országos csapás közül a marhavész se maradhatott el. (nulla calamitas sola!) a lapok szerint: Veszprém megyében Pápán, Sopron megyé­ben Czinkfalván, és már egy esetben Pesten is, a provinciális hírek szerint azonban Fehér megyében is több helyütt kiütött és pusztít. Mi tehát itt a Répcze mellett, Sopron megye határán, közvetlen közelében vagyunk már a vésznek. Óvintézkedések, a­mint látom, annyiban tétettek, a­mennyiben S­op­­ron megyéből áthajtható marhák, és a ragályt áthur­­czolható tárgyak, minők, bőr, hulladék, széna, szalma stb. átcsempészhetésének meggátlása végett, községi őrök állíttattak a határra. Az ivánegerszegi őrök állanak Geresdnél, a Répcze hidjánál, a hegy falaiak az úgynevezett „Kü­l­s­ő c­s­á­r­dá“-nál, szintén a Répcze hidjánál. A közbeeső mintegy fél órányi tért, hol a Répcze jege már-már hidul szolgál, őrzi a jó úristen. A miért tollat fogtam, nem egyedül a vész jelzése, hanem mint régi, s így némi tapasztalá­sokkal is rendelkezhető gazda, az óvintézkedések­re nézve, kívántam egyet-mást elmondani, most még időben. Hogy a szarvasmarhával minden közlekedés egyszerre, csak egyik megyéből a másikba is, tö­kéletesen beszüntethessék, majdnem a lehetetlen­séggel határos, de fölötte káros is! A lehe­tetlenséggel határos, mert az a kiállított két szál községi őr, hogy az említett nagy területen bármi­kor is, de legkivált most télvíz idején, minden csempészetet, minek a kert alatti elhajtások, a már beteg állat fölsze­dett húsának, bőrének szekérbe eldugott szállítását megakadályozza, azt én lehetetlenségnek tartom. (Már maga a község elöljárójának kötelességévé tett ezen őrök fölötti ellenőrzési tény is csudálatos ter­hes föladat!) Káros ezen intézkedés, mert a kö­zönségnek hússal élelmezése mindennapi szükség lévén, ily félrendszabályos intézkedés mellett nem­csak számtalan eset volt már, hogy becsempészett beteg állat húsával drága pénzen élelmeztetett, hanem még ezen fölül, a vész magvát is, a jár­vány anyagát, akasztották a nyakába. Mert p. o. most Vas megyén át, egészséges helyről Sopron városa és részben Bécs is, hússzükségleteit be nem szerezhetvén, a húsfogyasztó közönség honnét kapja táplálékát ? Enni kell! és Sopronban és Bécsben is, bizony húsnak is kell lenni; a fejte­getett félrendszabályos intézkedés mellett, tehát csempésznek oda beteg állatot is eleget. Idáig leg­alább azt tanította a tapasztalás, mikép, ha a provincián valahol, nagyobb város közelében a vész kiütött, a városba is csakhamar becsem­­pésztetett. Károsnak tartom még azért,is a szellőz­teti intézkedést, mert a lelkiismeretet otthon ha­gyó csempészek a megrettent marhatulajdonosokat kizsebelik akként, hogy a minden áron eladó mar­hát potom áron összeveszik és aztán drágán elad­ják. És végtére a gazdaembert is szörnyen zavarba hozza ez a félrendszabályos intézkedés minálunk, hol a gazdasági másállatai legnagyobb részben ök­rökből állanak, mert egészséges munkájával szál­lítási műveleteit, minek terményeinek a vasútra szállítása, téli fájának meghordása stb. nem telje­sítheti. Mivel azonban az orvosi tudomány szerint tény az, mikép a vészt megakadályozni tovább­­terjedésében és végeredménykép kiirtani is csak szigorú lezárolás által lehet: a lezárolást tökéletes egész, czélhoz vezető rendszabályké­pen kellene alkalmazni. A községek elöljáróságai országszerte szigo­rúan, súlyos bírság büntetés terhe alatt, oda uta­­síttandók lennének, mikép minden marhabetegségi­­ esetet különbség nélkül, az egyetlen phisicai erőszak által okozott haláleset kivételével,­­ az illető szolgabirói hivatalnak haladéktalanul bejelentsenek. A szolgabirói hivatal aztán nem az ismert rákpos­tán, hanem a nagyfontosságú ügy veszélyes vol­tához illő gyorsasággal, a járási orvost maga mellé vevén, a helyszínére siessen és ott vizsgála­tot teljesíttessen. Ha a vizsgálat eredménye a vész constatkrozása lett, nemcsak maga a vészes hely (gazd. udvar, major, tanya vagy puszta,­ hanem az egész község vagy város is, ha t. i. a vészes hely kebelbeli, rögtön saját maga által körülzároltassék. A község saját maga általi körülzárolását követné aztán lehető rövidséggel a katonaság általi körülzároltatás. Az úgy is bizony bizony elég hiába tartott nagy számú katonaságból annyi lenne küldendő a helyszínére, mennyi a legszigorúbb körül­zárolást, katonai fegyelem alatt, teljesíthetné. A kato­nai körü­lzárolás tudom sokak előtt visszatetsző eszme lesz, de aki népünknek „hagy­j­án“-féle termé­szetét, melynél fogva gyakran legjobb érdekeit is elhanyagolja, s melynek legmeggyőzőbb bizonyítéka például a községi közlekedési utaknak példátlan roszasága, a saját kárával elhanyagolt iskolai s befásitási ügy stb . ismeri: elhiszi­ nekem, mikép, ha California minden aranyát írják is árva fejére birságul annak a „strázs­ának“, „komám uram“, „sógor uram“ stb. bizony elcsavadhat a mellett egy­­egy marhával. A katonát különben is az ország tartja, miért ne lehetne tehát alkalmazni ilyen eset­be­n, midőn nemzeti vagyonunk egy tekintélyes részének megmentéséről van a szó? . . . Ily szigorú katonai lezárulás mellett, a lezá­rult helyeken kívül álló egészséges marhákkal minden közlekedés, szállítások, vásárok stb. a vészmentes helyeken engedélyezhetők lennének, míg a vész továbbterjedése erélyesen és biztosan meggátoltathatnék. Én a vészes helyek­eni marha-lebunkóztatását sem tartom czélszerűnek ; nem azért, mintha annak hasznát belátni nem tudnám, hanem mivel hasznos­­sági szempontból szeretek két rész közül a k­i­s­­sebbikhez nyúlni. A marhavész-járvány annyira meghonosult már nálunk, mikép pusztítása koránsem oly nagy mérvű, mint előbb, például csak pár évtizeddel is ez­előtt volt; mint minden járvány úgy ez is, az acumatizálódás által, sokat vesztett akut jellegéből; rendesen több marha marad meg utána, mint mennyi általa elpusztul; miért pusztítanak tehát el lebunkózás által azt a megmaradható részt? Ha biztosítva lehet­nénk a­felől, mikép egy helyi lebunkózás által a részt végképen kiirtottuk, akkor lenne annak értel­me, még ilyen szegény eladósodott államban is a minő ez a mi országunk, de az orvosi tudomány által eddig meg nem magyarázott ismeretlen okok­ból hányszor látjuk itt ott feltűnni a marhavészt is a­nélkül, hogy az okozatnak biztos oka előttünk ismeretes lenne ?! A marhavész felől is kimutat­ható az, mint például a cholera felől, mikép gyak­ran olyan óriási ugrásokat tesz a földtekén rövid idő alatt, minőket csakis a villany, de semmiféle miaszma a légben megtenni nem képes. Kiss Károly: Vegyes — A salgótarjáni kőszénbánya-társulat a januári szelvényt 5 frttal váltja meg. — Az osztrák nemzeti bank f. hó 17-én kia­dott heti kimutatás szerint a bankjegyforgalom decz. 10-ke óta 8.375,980 frttal megcsökkent, és a kimutatás napján 353.158,160 frtot tett. A fedezet következőleg van kimutatva: érczalap 144 103,469 frt 93 kr (—462,000 frt), érezben fizetendő váltók 4.448,265 frt 8 kr (+449,430 frt 58 kr), állam­jegyek 1.546,813 frt (—156,337 frt,) leszámitolat 182.715,947 frt 56 kr. (—3.538,456 frt 34 kr), kölcsönök 55.863,800 frt (—570,200 frt), bevál­tott földteherm. szelvények 140,158 frt 61 kr (+ 36,868 frt 4 kr.) beváltott záloglevelek 4.241,533 frt 33 kr (+146,466 frt 67 kr), összes fedezet 393.059,987 frt 51 kr. — A kereskedelmi forgalom a decz. 7 —13-áig terjedő héten a fővárosi statista hivatal kimutatása szerint a következő volt: vasúton és hajón érke­zett összesen 780,351 vámmázsa, ebből búza 188,187 m., rozs 6 933 m., árpa 30,155 ma zab 7,159 m., tengeri 32,279 m., repere 4,667 m., összes gabnanemű 269,380 m., kőszén 194,322 m­., — Elszállittatott: 260,556 m., ebből árpa 3662 m., zab 708 m., tengeri 201 m. repere 2257 m., összes gabnanemű 6828 m., őszén 19,137 m. —A pesti gabnatőzsde forgalma és árai a sta-­­­tist. hiv. szerintdec. 7—13. ,­u­z a eladatott 8900 (?)­­ vámmázsa, átlagára 7.87., és pedig 83 fontos ti­­i­szavidékinek 7.87, bánátinak 7.77, fehérmegyeinek 7.97. Rozs elad. 8900 mérő, átlagára 5.70; árpa­­ elad. 10,700 mérő, átlagára 3.85; zab elad. 22,900­­ mérő, átlagára 2.10; tengeri elad. 9400 mázsa , átlagára 4.65. — Marhavásár decz. 7—13; ökör behajt,­­ 1802, ebből elad. 1783, párja 262 frt; tehén be-­j hajt 688, elad. 677 drb. párja 234 frt; hajt. 244 drb. párja 41 frt; birka behajt, párja 17 frt 50 kr; bivaly behajt. 110 c­zsája 27—29 frt. x . , „ T­izsdf é® Salonacsarnok. Budapest, decz. 18. Ér­­t é k a z 1 e t. A tőzsde ma is kedv és üzlet nélkül volt. A forgalom igen szűk korlátaik között mozgott, mi mellett az árfolyamok alig tarthatták magukat. A kötések a követ­kezőkre szorítkoztak : magyar sorsi. 76, 5'/9­8/ mag­yar földhitelint. zálog! 81-ál7„, pesti közúti 325, angol ma- IS ‘ÄiÄK'K!!äi,, "”Lt • 1 Vlu'­tőzsde csendesebb és részben vala­+TIeU*?gh*77/ 1,Dg?I'Ta^rar bank 25’/2, földhitel­társ. 587,­57’/ takarék és hitel 568/2-568/s-dal kötve Gabnaüzlet. Búzában a kínálat csekély malmaink a mai árak mellett a vásárlást folytatják, mi magában is már kellemesebb hangulatot idézett elő, teg­napi árak 15,000 mázsányi forgalom mellett szilárdan meg­maradtak, következő árak fizettettek: J s 6000 (oláh) 78*/ 7­5 krral vámmázsánként 3 hónapra. 2 Rozs üzletnélküli.1 Á,rp? fs ku­koricza változatlan, eladatott 600 S w f­­írt ,57V’ krral ^mázsánként, el anno 4­6 krt­ köve­telnek. 1874-ki május-juniusra mázsánként k “ k­­­­r i­c­z a 5 frttal adattak el vám-Zab csendes, kész áruért 2 frt 7 és 2 frt 10 krt fem^volt maím­ ?8074 btft fontért áTM ve; határidőre K »‘b5 MÄSTJÄ*3 f,‘35 kml „« 1000 f­ebr 16V Thlif !'VHtal 0S .lapb6 J' Á verések; Medgyesen íromnal Jan Tfi ’“f *lan+ 1070 frt - Büttösön (torna) jan. 16 Terbóts Istvánná ingatlana 1400 frt — M­^atMAh^rT°-reta* jan+?1. Varaszly Lajos birtoka 9146 frt. •—-* Mehalan jan. 7. néhai Rakits Zsófia ingatlanai 6700 frt 21 **22­ mázsa fontos frt kr. 1000 84 7 95 200 83 7 70 *00 83 7/a 7 75 400 827, 7 60 400 827, 7 55 200 82 7 50 400 82 7 55 300 78 7 20 h gietter. Nyilvános köszönet. m­ Közel egy évig kínozott a csúz (Rheuma) az egész mellkasban. Mindazon fájdalmaim enyhítésére, illetőleg ezen baj eltávolítására orvosi rendelés folytán felhasznált szerek úgymint: labdacsok, hólyagtapaszok, kenőcsök, nadályok’ fürdők nemcsak siker nélkül maradtak, hanem a beteggél mindinkább erőt von rajtam. — 1873-dik évi julius 17-ikén véletlenül érzésemre esett, hogy tekintetes Török József úr gyógyszertárában, Pesten, két forint tiz krajczárért egy kösz­vény vászon kapható, mely jó sikerrel csúz és köszvény ellen használtató; ennek halottára a köszvényvásznat .A­zonnal megszerezvén, vele kísérletet tettem, mely kielégítő va­la, mert már is az első használatra két óra múlva a imák megszűntek, és azóta fájdalomszünet volt, ejrész nemakor ,15-kor,’­mely napon meghülés következtében a fájdalmak visszatértek, de kisebb mérték­­ben mint annak előtte, és a köszvényvászon újólagos hasz­­nálata csakhamar eltávolíttattak, s ezen fájdalomszü­net mindez ideig tart ily eredmények elismerésre és a lehető lgnagyobb nyilvánításra számolhatnak, valamennyi csúz- és köszvény­beteg javára; a­midőn ezen soraimat a nyilvá­nosságnak átadom, egyszersmind kötelességemnek tartom a nemesszivű köszvényvászon-gyám­oknőnek, tekintetes Grabner Veronika asszonynak (ezelőtt Weber), őszinte kö­­szönetemet ezennel nyilvánítani és embertársaimnak kik csúrban és köszvényben szenvednek, ezen köszvényvásznat difiziciini. Kelt Budapesten, 1873-dik évi november 24-kén Kolossváry, magyar királyi államhivatalnok 513 Vízállás és időjárás. Pest, decz. 17. 3‘ 8“ szeles. Pozsonyban, decz. 17. 2' 8" felhős. M.-Sziget, decz. 16 0‘ 9“ felhős. Szatmáron, decz. 16. 3' 1" felhős. Tokajban, decz. 16. 0‘ 8“ ködös. Szolnok, decz. 16. 1‘ 6‘ ködös. Szegeden, decz. 16. 1' 6“ jégállás. Aradon, decz. 16. 3' 7“­­ al. ködös. Nagybecskereken, decz. 16.1' 2“ Dal. ködös Bezdánnál, decz. 16­. 4‘ 0“ száraz. Eszéken, decz. 17. 1' 2" felhős. Mitroviczon, decz. 16. 4‘ 8“ jégállás. Sziszeken, decz. 16. 2‘ 1“ jégállás. Zimonyban, decz. 15. 5' 7" száraz. Orsovában, decz. 16 4' 6" száraz. Felelős szerkesztő Csernátony Lajos. S/Mutott Zsegrázdy testvéreimnél

Next