Ellenőr, 1874. február (6. évfolyam, 32-58. szám)
1874-02-10 / 40. szám
hozzánk fénykorában úgy, mint a megpróbáltatások és szenvedések sanyarú napjaiban, jó és bal szerencse közt, örömünknek és bánatunknak hűséges osztályosai valának, legyen szabad reménylenünk a törvényhozás bölcsességétől, hogy az ősöktől reánk hagyott örökségnek legalább anyagi részét illetetlenül adhatjuk át a jövő nemzedékeknek. Ezekben foglaltatnak cáfolataink és ellenvetéseink, általában a tervezett szabályozás, valamint megyénk területének megcsonkítása ellenében ; felterjesztésünket bizalommal, s azon kérelemmel intézzük a mélyen tisztelt képviselőházhoz, hogy általános szabályozás, és szétdarabolás szüksége nem létezvén, az általunk felhozott indokok alapján, a belügyminiszter úr által a törvényhatóságok területének új beosztásáról szóló, s kapcsolatosan beterjesztett törvényjavaslatoknak törvényekké alkotásától hozzájárulását megtagadni; s hogy a felirati jog ne csak holt betű maradjon, hanem élettel bíró fogalomnak is elismertessék, akként méltóztassék intézkednie, hogy jelen fölterjesztésünk közvetlenül a mélyen tisztelt képviselőház egyeteme által vétessék érdemleges tárgyalás alá. Kelt Nagyváradon Biharvármegye bizottságának 1874 ik évi Február 5-én tartott rendkívüli közgyűlésünkből. — Jegyzette: Dobozy Miklós mk. főjegyző. ORSZÁGGYŰLÉS. A főrendiház ülése február 9-én. Elnök: Majláth György. Jegyző: Zichy Ferraris Victor. A kormány részéről jelen van : Hieronymi Károly államtitkár, mint a közlekedési miniszter képviselője. Az ülés délután 1/21-kor kezdődik. A jegyzőkönyv némi helyreigazítás után hitelesíttetik. Beöthy Algernon, a képviselőház jegyzője áthozza a keleti vasút függő adósságainak rendezéséről szóló királyi megerősítést nyert törvényt. Kihirdettetik s az országos levéltárba helyeztetik. Zichy Ferraris olvassa a közlekedés és kereskedelmi bizottság jelentését a belvizek levezetőről szóló törvényjavaslat 8. §-ának újból lett szövegezése iránt. Keglevich István megújítja múltkori indítványát s e § kihagyását kéri a háztól. Nem tagadja a bizottság érvelésének helyes voltát, de csak bizonyos tekintetben. Átalánosságban nem. Hieronymi Károly államtitkár kihagyhatlannak tartja e §-t. Az a megkülönböztetés, melyet a §. kihagyásának indítványozója tett, nem méltányos, mert megfosztja a jótéteménytől azokat, kikre e §. kiterjeszti s csak kevesek javára tartja fenn azt. Wenckheim László a kihagyás ellen van. Cziráky János is, bár némi kételye van az iránt, hogy ha ily nagyszerű munkánál, minőről a javaslatszól, senkinek sincs haszna és mindnyájan visszahúzódnak, ki fogja a költséget viselni? Erre megfelel Wenckheim László, bizonyítva, hogy ez eset nem jöhet elő. Gyürky Ábrám szintén elfogadása mellett nyilatkozik. Hieronymi és Cziráky felszólalásuk után a §. Haynald Lajos némi stylaris módosítványával elfogadtatik. A 9. §.-ra nézve Keglevich István felvilágosítást kér, megadja a kormány képviselője, azután a §. elfogadtatik. A 10. §.-hoz Wesselényi István stylaris módosítványt ad be, mely H eronymi átalakításával elfogadtatik. A 12. § hoz Roonald Lajos ad be módositványt. Hozzászólnak Cziráky János, Keglevich István, azután elfogadtatik. A 15. §-nál szót emel Waldstein János s megjegyzi, hogy a vizzel pazarul bánnak, s kívánja, hogy annak előnyei igénybe vétessenek, s azért ezután beszarandónak tartja azt, hogy a lecsapolandó viz, a mennyire lehet, nemzetgazdászati tekintetből szükséges ültetvények táplálására fordittassék. Keglevich István kijelenti, hogy ez eszmét ő említé fel először, most is pártolja s elfogadását ajánlja, Wenckheim László belátja annak sükséges voltát, de ily mellékesen, sebtében nem lehet azt kivinni, véleménye szerint tehát felhívandó lenne a kormány, hogy ez iránt törvényjavaslatot terjeszszen elő. Andrássy Aladár nem akar a kérdés tárgyalásába bocsátkozni, az egész törvényjavaslat czélszerűtlen. Ily apróbb foltozás jóvá nem teszi, szükséges lesz e helyett előbb vagy utóbb jobbról gondoskodni. Hieronymi kijelenti, hogy Waldstein kívánsága teljesíthetésének alapja a törvényjavaslatban foglaltatik. A rég óhajtott czélhez csak ez visz közelebb. Reflektál Andrássy szavaira s azt mondja, hogy oly módon, mint most itt ott történik, nem sokat használunk a földnek. Átalában az, amit Andrássy létesíteni akar, nem egy hamar vihető ki; hosszas munkába kerül előbb a víztulajdonjogi törvény megállapítása, pedig erre okvetlen szükség van, mielőtt mindarra gondolhatnánk, amit Andrássy e törvényjavaslattól most mindjárt várni szeretne. Andrássy röviden válaszol Hieronyminak s kimutatja a törvényjavaslat hibáit s hiányait, — ezután elnök felteszi a kérdést és a ház Waldstein közbeiktatását nem fogadja el, ellenben Wenekheim László azon indítványa, hogy a kormány szólítassék föl a víz hasznosítása iránt javaslat kidolgozására, — elfogadtatott. Ezután a törvényjavaslat további §§-ai észrevétel nélkül és változatlanul elfogadtattak. A napirend ezzel ki lett merítve, elnök az ülést bezárta. Ülés vége délután 3 órakor, résznek, a boltok is be voltak zárva a szavazó helyiségek közelében. S zárt boltok előtt s lengő zászlók alatt, hullámzott fel s alá a szavazó és nem szavazó emberiség, melynek igen sok idejét vehette igénybe a minden elérhető helyre felragasztott s felszúrt piacátok viruló sorainak megolvasása. Helyenként falat sem lehetett látni, csak papirost és betűt rikító színekben fantastikus alakokban — s gyakran még fantastikusabb tartalommal szólván, kiáltván az elmenőkre. A nemzet jogai és sérelmei ritma számra voltak felhalmozva az utcza mentében, s a pártjelszavak, s az illető jelölt fényes oldalai talán még ennél is gazdagabb kiadásban lelték pragmatikus kifejezésüket. Szóval drága dolog volt ez a nap a greenwichi könyvnyomdászokra nézve, s tán csak a piacát faggatók dicsekedhettek ezekhez hasonló gazdag aratással — már tudniillik relatív értékmérő szerint. Csalódnék azonban, aki azt hinné, hogy a képviselőjelölt politikai hitvallására, s az ország sarkalatos igazaira, panaszaira és kívánságaira vonatkozó magvas mondásokkal ki van merítve az affiche irodalom hangzatos phraseologiája; valamint az is, aki azt hinné, hogy ez irodalom beéri azzal, hogy szépen megragad a falon, zászlón és egyéb élettelen tárgyakon. Dehogy! —Hát a sok mindenféle külön felekezet töredék, árnyalat és árnyalatocska — meg a boldogtalan „Sandwich man"mit vétett? — Amazok mindegyikének meg van különkülön az ő sajátlagos programmja, hívogató piacátokban tárva a választó szemei elé: egy egészen uj genre, mely a képviselők programmjáról s az ország sarkalatos igazai setcaeteráiról csak anynyiban vesz tudomást, amennyiben páldául a „szabadalmazott élelem árusok“ külön kívánalmainak keretébe beleillenek vagy nem. Ami pedig a Sandwich-maneket illeti, ezeket korántsem a távol Sandwich szigetségről szállíttatja egy napi használatra a grenwichi tisztelt választó testület, hanem ujjonezozza azon benszülöttek fajából, mely, hordár, bizományos, küldöncz és közszolga közt variáló nevezet és czinober vöröstől pirosan át vérszintig élénkülő majd kékbe vagy sárgába hanyatló sapka alatt itt minálunk, jó Budapest városában is ismeretes. Egy ilyen halandót aztán betesznek két keménypapírra ragasztott ménkét nagy hirdetés közé, mint két szelet kenyér közé a sonkát, mely praeparatumot sandwich néven nevez az angol" siggadja"e nevet az analogice szerkezteti hirdetőre is. Ezek a választás heraldjai, s mit misemondóként elül is hátul viselnek): a hirdetést, még második duplumban is mutogatják egy dorong hegyébe ragasztott tábláról. Azon kívül elmondják élőszóval. Tehát ötszörös a szolgálat. Ily hírnökökben különösen a conservativ párt fejtett ki Greenwichben nagy luxust. Száz számra hirdetvén az Ígéret igéit, s az üdvözülést Board-ban. De a Homralereknek, a church disestablishsreknek s az örökbéke quackereinek is meg voltak az ő eleven s mozgó csalogatóik. De a jó sandwich-manek vonzó és csalogató ereje, korántsem állja ki az összehasonlítást a pántlikák, nyakravalók s egyéb mindenféle apróságok bámulatos vonzerejével A sandwichmanen csak a szem és a fül lakik jól, de a pántlika és a nyakkendő, az kézzel fogható és zsebre tehető realitás. Már pedig rég ideje nem láttak Greenwich utczái annyi pántlikát fa legszélesebbjéből) s annyi nyakkendőt a (a leglobogósabbjaiból), amennyi ez napon a conservativ comité bőkezűségéből forgalomba jött. Pénzzel vesztegetni és még hozzá nyilvánosan — nem megy már a mai annyira fejlett erkölcsi érzékű korban — de pántlika ez — meg amaz hasznos apróság: ugyan kivehetné rész néven, ha valaki ilyennel kedveskedik valakinek, még ha ez utóbbi valaki 5—6 ezeredmagával van is és a greenwichi constitutency egy részét képezi. Hanem pántlika ide pántlika oda: egy kis sziverősitő még is többet ér, legkivált ha harapni valóval jár. Tudja ezt minden magyar kortes, hogy ne tudná az angol. Különféle helyeken, különféle nyílt házak várják a rekedt elvbarátokat, hol újra kiköszörülhetik torkuk élét. És itt sajátságos párthullámzás észlelhető. A jelvények bámulatos gyorsasággal változnak, azért amint ez vagy amaz jelvény aegise alatt ígérkeznek kedvezőbb esélyek a jól lakásra (már t. I. szeszszel és egyébbel.) S megszámolhatatlan számú sokaság lesz igy reggeli vagy dél idejében egymásután annyiféle párti a hány helyütt eszik mig teljesen jóllakott. Nevezetesen Gladstone pártja szaporodott fel ebéd idejében iszonyatos sokaságra, s teljes joggal fel lehetett tenni ez örvendetes jelenség után, hogy Boordnak magnak való hive sem maradt; mely várakozás azonban viceversa ép oly igazoltnak látszott Boord etetőinek megtekintése után, lévén ezek legalább is háromszor annyian, mint a Gladstoner és mégis mind a hányán tömve. És zászló és sandwichmen, és pántlika és szivereütő között végre ráborult az este a választó és nem választó közönségre, melynek különös isteni gondviselés folytán, még csak durvább oldalba bökésről sem panaszkodhatott, de egyetlen tagja sem; leszámítva természetesen a bukott jelöltek contusiall, Lány tisztába nem jött. Az értekezést Römer, hosszúsága miatt nem olvasta fel egészen, de csak az első részt, a többi a márczius 9-ki gyűlésre maradt. Keleti Károly volt a második felolvasó. Hasonlókép csak részleteket mutatott be. A bevezetésban utalt azon jelenségre, hogy mind a kormányok, mind a congressusok nagyobb figyelmet fordítanak újabban a mezőgazdaságra , valamint utalt arra is, hogy a congressusok először téves irányban haladtak, de a kritika a helyes utat csakhamar kijelölte, így a nemzetközi statistika megalapítására törekedtek. Az elhibázott intézkedéseket is czélba és tanácskozásba vették megváltoztatni, ám szerencsére a törzstagok e terve, mely a congressus tekintélyének aláásása lett volna, nem foganatosult. A congressusok helyesebb ösvényre lépése az 1869-iki congressustól datálódik, ahol a nemzetközi statistika egyes fejezeteinek kidolgozására történtek megbízatások. Keleti keresztül vizsgálta a nemzetközi statistikára és kritikájának elveire vonatkozó műveket; s a kritikának a statistika iránt a következő követelménye van: hogy bármely hivatalos statistikai műben meg legyen nevezve a forrás, honnan az adat meríttetett, s a módszer, amely szerint gyűjtetett, hogy az egyes adatok egyenes gyűjtés által szereztessenek ; végre van egy harmadik megjegyzése is, tudniillik, hogy bármely alakot használja a hivatalos statistika, abban haszon nincsen. Keleti észrevétele, hogy adjon a hivatalos statistika absolut számok mellett viszonyszámokat is, szöveget hasonlókép adhat, de a kritikát kerülje. Hosszan és érdekesen fejtegető meg aztán a felolvasó a statistika hivatását és hasznát, mely a nemzetközi kereskedelemnek is irányt jelelhet. Keleti Károly az akadémia éljenei közt adta át helyét Óvári Lipótnak, ki nápolyi kutatásairól tett jelentést. Óvári 14 évig tartózkodott Nápolyban, részint írói, részint tanári minőségben. 1870- től tisztán magyar történelmi kutatásainak élt, az akadémia felszólítása s a közoktatási ministerium segélyezése következtében. A jelentés nem mélyedt részletekbe, de csak futólagos volt, mindazáltal igen sok érdekeset érintett. Felolvasása végén bemutatta a nápolyi műemlékeket fényképekben, melyeket a vallás- és közoktatási ministérium megbízásából készíttetett. Az osztrák képviselőház pénzügyi bizottsága legutóbb azt határozta, hogy a jezsuiták által igazgatott, innsbrukki theológiai fakultás, a jelen iskolai végével, tehát júliusban oszlattassék fel. E kérdésre vonatkozólag а „В о h eшi a“ egy hivatalos levelezője Bécsből azt constatálja, hogy mind a baloldal, mind a balközép és a haladó párt tökéletesen egyetértettek a határozott lényegére nézve, mert ideje, hogy egyszer az innsbrukki jezsuita gazdálkodásnak eleje vétessék Ha netalán a pártok kebelében némi nemű contratroversiák támadnának, azok semmikép sem vonatkoznak a határozat lényegére, hanem csak formájára. A greenwichi választás. (Rajz a „D. Tel.“ után.) A szavazás 8 órakor kezdődött, 8 már jóval ezelőtt talpon volt s az utczán a ki csak kimozdulhatott hazulról. Deptford, Woolwich és Greenwich főutczáit elözönlötte a sokaság ház fedelekre, ablakokból s az utczákon keresztül vont zsinegékről számtalan zászló lobogott a reggeli szélben, s hogy még ünnepélyesebb színe legyen a város Magyar tudományos akadémia. (Február 9.) Elnök: Horváth Mihály. Titkár: Frankl Vilmos. Römer Flóris tartalmas értekezése a hazai kőemlékek egész történetét magában foglalja. Czime „A magyar nemzeti múzeum római kőemlékei és két ezekre vonatkozó külföldi szakmunka ismertetése.“ Amit az egyes gyűjtemények keletkezéséről tudunk, az legfelebb csak apró feljegyzésekben áll. Az egyes adatokat is csak hosszas keresgetés kutatás után 1 hét összeadni ; a lelhelyeket megállapítani igen nehéz. A középkor méltánylattal és műérzékkel nem viseltetett a kőemlékek iránt, s nemcsak a köznép, de a műveltebb osztály is gyakran vandalismust tanúsított. Csak az Anjou királyok és Mátyás alatt fejlett a müizlés. Ez időben a római feliratu műemlékek nagyban gyüjtettek s a királyi udvarban is meghonosultak. A dácziai és római műemlékeket az olasz urak eljárásának utánzásakop kertekben helyezték el, de itt inkább csak hiúság mint müszlés működött. Később egyes emberek nagy buzgalmat fejtettek ki a felhalmozásban, például Glisius, Beck Jeromos és Reinhart. Legsajátosabb gyűjtést folytatott azonban VI. Károly, ki a magyar leleteket hajókon Bécsbe hordaná, a hajók közül nem egy elsülyedt, a megérkezett műemlékek pedig egy előcsarnokba helyeztettek, amely előcsarnok leromboltatásakor azokból ismét igen sok elpusztult; a megmaradtak mostan a bécsi császári gyűjteményben vannak (!) Ily előzmények után pendült meg a nemzeti múzeum eszméje, melyet Széchenyi Ferencz nagyszerű adománya valósított meg, mint Sz. Istváné az akadémiát. Kincsekben meggazdagítani pedig József nádor tűzte ki élte feladatául, amit teljesített is, mert a magángyűjteményeket elkérte, s a kérelemnek ellenszegülni nem mertek, ha még oly fájdalmasan váltak is meg azoktól, mint az egyik Apponyi gróf. Römer értekezése alatt felvetette azt a kérdést is, voltak-e a magyaroknak bályványaik ? szerinte, ha voltak, azok vagy faszobrok lehettek, melyek igen könnyen elenyészhettek, vagy oly kövek, melyek az országutakon széltében hevertek, de amelyeknek jelentéseivel eddig még a tudo SPORT. Európa keleti felében a leghíresebb s legnagyobb ménesek a következők: 1) A bábolna és mezőhegyesi, az első arab, az utóbbi teli- és félvér-nevelés. 2) A kisbéri ménes, csak 1854 óta létezik, tiszta angol telivér mének képezik a fedezetet, melyek kitűnő versenylovakat produkálnak. 3) A radautzi ménes, angol és arab keresztezés. E ménesből kikerült lovak, különösen ha 5— 6 éves korukig pihentek, a legtartósabbak, melyek valaha csak használtattak. 4) А 1 a d r u b i cs. kir. udvari ménesből különösen állami kocsilovak kerülnek ki, Generale, Sacromoso, Toskanello híres ménektől származnak. 5) A 1 i p p iz a i faj szintén elsőrendű, győzősség és tartósságra nézve vetekedik a radanczival. Igen jó nyerges- és kocsilovak; arab apától és spanyol anyától származók; nagyobbrészt szürkék. 6) A piberi normann faj. Németországban leghíresebb a trakhéni ménes. Leghíresebb apalova Turkmainati Damaskusban, Kaunicz gróf által lett megvéve. Oroszországban a Zesarow- és Orlow-féle ménesek a leghíresebbek. Az Orlow ménesben tenyészhetnek a híres trabberek. Ezeken kívül Oroszországban sok, többé- kevésbbé híres magánménes létezik, melyekben összesen körülbelől 400.000 lovat tenyésztenek.* — A középkorban nagy divatban volt a lovaglóknál az úgynevezett „fliegende Pass“, ami nem jelent egyebet, mint hogy a ló a két első lábával galoppozik, míg a két hátulsóval rendes ügetésben megy. E menetmódban a ló ugyan sokkal hamarabb megy előre, de azután hamarább fárad is el és tönkre megy. Keleten kezdték meg e sajátságos módot, mely elterjedt később Európa nyugati államaiban is, hol azután idomították is erre a lovakat. Különben az ilynemű mozgás igen sokszor fajsajátság is lehet. A pass nem egyszerű idomitási bravúr, hanem igen okadatolt lovaglási mód volt hajdan. Akkor ugyanis rendesen lóháton utaztak, s a hosszú ügetésben kifáradt a lovas. A pass menetmódot követve azonban, a lovas a galopp kellemeit élvezi és sebesebben halad, mint az egyszerű ügetésben. HÍREK. Február 9. — Török János elhunytát említette már mai esti lapunk. Halála nagy részvétet kelt az irodalmi körökben, hol tisztelt és nagyrabecsült férfin volt mind rokonszenves egyénisége, mind pedig tudományossága folytán. Az utóbbi időkben ugyan már visszavonult, de oly mozgalmas élet után történt ez, melynek emlékei nem egyhamar enyészhetnek el. Mint jeles gazda kezdte pályáját, s onnan tért át az irodalom terére, először a gazdasági fejlődésért harczolva, aztán részt véve a politikai küzdelmekben is, melyeket tollal szolgált, azzal az erőteljes tollal, melyet csak kevés publicistánk forgat úgy, mint ahogy ő tudta. A 60 as évek elején oly elveket védett, melyek nem a nemzet érzülete szerintiek voltak, de e működésében is kiváló jelenség maradt eredeti és tősgyökeres magyar stylje által. Mind hasztalan se a toll hatalma, se az a buzgóság, melylyel Széchenyi István szerepléséből és műveiből igyekezett szószólást keresni a konservatívok mellett, nem biztosítottak többé számára hatást. Még régi erejében tiltakozott a bécsi körök ama szándéka ellen, hogy Magyarországot a reichsvámhba tereljék; még teljes éllel fordult gr. Zichy Hermann kanczellárnak a Curia függetlenségének megsemmisítésére törő terve ellen, de a publicistái téren már rokkant lett, s a régi bajnok nemsokára vissza is húzódott nyugalomra, mint országos levéltárnok. Török János életrajzi adataiból nem sokat tudunk. Ő maga nem óhajtotta, hogy életrajzát olvashassa, s nem is közölt senkivel biographicus adatokat. Sopron megyében született, Tapolcsányban, vagy Jobbaházán, e század első évtizedében, (egy forrás szerint 1809 jun. 6 án.) Iskolái egy részét a fővárosban, továbbá Grátzban végezte. Atyja mivelt ember volt, irodalmi összeköttetésekkel. Török János 1830-ban hg. Eszterházy Miklós uradalmában lett gazdatiszt, de e mellett folyton élénk figyelemmel kisért minden mozgalmat, mely a kultúra és politika terén fölmerült, s kiváló előszeretettel tanulmányozta a történelmet. Irodalmi működését a „Társalkodóban“ és „Jelenkorban“ kezdte meg. Legnagyobb figyelmet azon jelentése gerjesztett, melyet 1839-ben mint a gazdasági egyesület kiküldöttje irt József nádor alcsuthi uradalmáról, mely mintagazdaság volt. Ennek folytán az egyesület elöljárójává választották, s mint ilyen „Magyar Gazda és Misipar“ czim alatt gazdasági folyóiratot indított, mely kapós vállalat lett, s mely az ország anyagi kérdéseiben Kossuth iparközlönyével („Heti Lap“) is folytatott polémiát. Közben önállólag is adott ki gazdasági könyveket. A közbejött szabadságharczban Török János is kardot kötött, s később fogságot szenvedett. Ellőbbi állását vissza nem nyerhetvén, a publicistái térre lépett, s a „Magyar Hírlapba“ írt czikkeket. Majd a „Pesti Napló“ czikkeit vette át, de két év múlva megválva attól, Bécsben indított lapot „Magyar Sajtó“ czim alatt, de financziális bajok miatt Bécsben nem virágozhatott, s Pestre jött a lap Heckenasthoz, hol Hajnik Pál szerkesztése alatt Török még hosszabb ideig munkatársa volt. Hírlapírói szereplése a „Pesti Hírnök“ megindításával érte el legszorgalmasabb korszakát. E közlöny hangja tetszett a közönségnek, s hamar a legolvasottabb lappá lett. „Mit mond a,,Hírnök“ ? Erre kiváncsi volt mindenki 1860-ban. Hanem amint az októberi diploma megjelent, akkor meglepett mindenkit, amit a Hírnök mondott, s mivel ismételte, és mivel konzervatív iránya mindig mélyebb és mélyebb lett, egyszerre elveszté népszerűségét és előfizetőit. Az 1848-iki törvények ellen küzdő Török állandó alakja lett az életlapoknak. A „Hirnök“ beolvadt Lonkay „Idők Tanujá“-ba, s Török egyszerre letűnt a hirlapirók közül. Most már egészen könyvtárának élt, melyet rég idők óta oly gonddal gyűjtögetett, s melyben hazánk utolsó harmincz évére vonatkozó majd minden munka megvolt. E könyvtárt e napokban Schlauch szathmári püspök vette meg, s mikor csomagolni kezdték, Török Jánost szélhűdés érte, s ennek folytán hunyt el ma reggel 7 órakor. A hírlapokban megjelent czikkeit ily czím alatt adta ki: „Publicistái dolgozatok.“ Megírta „Magyarország prímásainak“ történetét is, közölte kivonatosan Széchényi műveit, s adott ki történelmi folyóiratot „Hazánk“ czím alatt. Ezeken kívül több kötet, gazdasági ügyeket tárgyazó munkája is van. Társalgásban, személyes érintkezésben Török szeretetreméltó egyéniség volt, magyaros őszinteséggel, meleg kedélylyel, s ha kelett, tellve adomákkal, melyek egy része Széchenyiről szólt. — A családi gyászjelentés a következőleg hangzik : Török Sándor m. kir. min. titkár és neje szül. Hegymeghy Zsuzsanna, valamint Véres József és neje szül. Török Teréz a maguk és gyermekeik, szintúgy rokonaik nevében megszomorodott szívvel jelentik atyjuk, illetőleg nagyatyjuk Török János magyar kir. országos főlevéltárnok, a Magyar Tud. Akadémia tagja, stb. 1874. évi február hava 9-én a halotti szentségek ájtatos felvétele után, munkás életének 68. évében végelgyengülés következtében történt gyászos kimultát. Az elhunytnak hilt tetemei f. hó 11-én délután 3 és fél órakor a r. kath. szentegyház szertartásai szerint a kerepesi sirkertben fognak örök nyugalomra tétetni Lipótutczai 14 sz. lakásáról. Az engesztelő szent mise áldozatok az elhunytért f. hó 12-én délelőtti 10 órakor a belvárosi székesegyházban fognak bemutattatni. Áldás és béke poraira!“ — A nemzeti kaszinó tegnapi közgyűlésén elnöknek gr Mikes János választatván meg, felolvastatott az igazgatóság jelentése. A kaszinó által megvett ház kiépítése és belső berendezése czéljából a tavalyi közgyűlés által megszavazott 50.000 fitnyi kölcsön, az akkori kedvezőtlen pénzviszonyok miatt, nem lévén eszközölhető, a három igazgató (gr. Károlyi György, gr. Szapáry Antal és b. Wenckheim Béla, saját váltóira vett föl 30.000 frtot, ez összegen fölül azonban 6000 frt ruháztatott be. Minthogy még több kiadás, nevezetesen a nagy terem kidiszítése van hátra, az igazgatóság a felvett összegek visszafizetése és a hátralevő kiadások fedezése czéljából százezer frtos kölcsön fölvételét javasolja. E javaslat felett hosszabb vita keletkezett, mely a kölcsön megszavazásával végződött. Megemlítjük, hogy a nagy terem kidíszítése körülbelül 12,000 frtba fog kerülni. A jegyző által felolvasott pénztári kimutatásból kiemeljük, hogy a bevétel 92,094, a kiadások 69,000 frtot tettek. Az évenként rendeztetni szokott Széchenyi-emléklakoma márczius 1-re tűzetett ki. Végül a felveendő új tagok felett történt a szavazás. Csemeghi államtitkár 54 szavazattal 51 ellen, Smaics felsőházi horvát tag 90 szavazattal 13 ellen, a többi ajánlottak egyhangúlag vetettek föl. Ezzel az ülés véget ért. — Gyászmise volt ma a várbeli templomban, mint Karolina Auguszta néhai császárné és királyné elhunyta évfordulóján. A gyászszertartáson a főbb katonai és polgári hatóságok voltak jelen. — A magyarhoni földtani társulat február hó 11-én szerdán d. u. 5 órakor a m. t. akadémia épületében, a rendes ülésteremben szakgyűlést tart. Tárgyak: 1. Adler Károly bányamérnök a magyar és erdélyországi bányászat és kohászat jelen állapotáról és a parlagon heverő rézérczeknek nagyban való fölhasználásáról. 2. dr. Krenner József az újbányai pharmakosideritről. — Színházi hírek. Rossi, mint már említettük, föl fog lépni a nemzeti színházban, mint Makbet, s ez alkalommal Jókainé is vendégszerepelni fog. Még a hét folyamában megtörténik ez. Mi nem vagyunk barátjai, hogy a nemzeti színházban vegyes nyelvű előadásokat tartsanak, de e kivétel ellen (és, legyen is az kivétel!) nem akarunk felszólalni. Ő nemcsak jeles színész, de oly iskola kitűnősége is, mely nálunk ismeretlen, s úgy tetszik, hogy a mily kirívó magyar színészben a németek szavalati modora és ábrázolási fogása, és oly természetes hajlandósága van átvenni sokat ama modorból, melylyel Rossi alakít. Ha hagyna itt abból valamit, nem válna roszunkra. Ha már itt van, ám legyen vendége a nemzeti színháznak is, miután nincs más hely, hol otthon fogadhatnók. — A nemzeti színház népszínműi tagjai aligha mennek Bécsbe a nyári szünidő alatt, mialatt a Carl színház igazgatója egy előadás után csak 500 frtot akar adni, a társaság pedig ezer frtot kért. — Árlejtést hirdet a nemzeti színház titkári hivatala. Ugyanis a színház ruhatára részére szükséges férfijelmezek készítése árlejtés útján szándékoltatván eszközöltetni, fölkéretnek az illető iparosok, hogy a készítendő jelmezek minőségéről a színház titkári hivatalában (naponkint d. e. 9—12 óra közt) értesülést szerezvén, ajánlataikat i. e. márczius 1-je napjáig ugyanott pecsét alatt nyújtsák be. Az ajánlatok i. é. márczius 1-jő napján d. e. 10 órakor a bizottság által fognak felbontatni, s a férfijelmezek készítésével a legkevesebbért vállalkozó fog megbizatni. — Halálozások. A Bécs melletti Bádenben, múlt hó 31-én halt meg Deák Mihály, nyugalmazott cs. kir. huszár alezredes, 62 éves korában. Első unokatestvére volt Deák Ferencznek.— Kocsis Dezső,dr. Kocsis Alajos budapesti ismert orvos egyetlen fia, e hó 8-án hunyt el. Számos rokon gyászolja kora halálát. — Mészáros Lászlóné, született Kálmán Ottilia asszony közelebb hunyt el H.Böszörményben. A pesti egyetem jogi fakultásának ifjúsága, a négy évi praxis behozatala miatt, szerdára tanácskozást tervezett összehívni,hogy azon egy a képviselőház elé terjesztendő memorandum készítését határozza el. Mint halljuk, e gyűlés abba marad, mert Kautz Gyula úr azt megtiltotta. — Gr. Hunn, volt országos katonai parancsnok, tegnap hagyta el a fővárost. — A tiszai vasút igazgatótanácsa tegnapi ülésében az aradi és csabai pályaudvarok átépítését s illetőleg megnagyobbitását határozta el. — Felolvasás. A tudomány és műegyetemi olvasókör részéről dr. Gerlóczy Gyula műegyetemi tanár, a műegyetem műtani termében feolvasást tart e hó 10-én esti 5 órakor ily czim alatt: „A fényűzés a társadalmi életben és a nemzetgazdaságtanban. “ — Fővárosi ügyek. A középítési bizottság elfogadta a közmunkatanácsnak a nemzeti színház szépítésére vonatkozó terveit. Nem tudjuk, mért késedelmezett ez a dolog, mert a rombolásokat már novemberben meg kellett volna kezdeni, s a bérházban azóta üresen állnak a szállások, ami veszteség a színházra. Az összekötő vasúti híd vonalába eső telkek átengedése ügyében a főváros egyik bizottsága tanácskozást tartván, abban állapodott meg, hogy addig, míg a központi teherszállító pályaudvar körüli felmérésekre vonatkozó jegyzőkönyv elő nincs terjesztve, a szerződést nem írhatja alá. A város ugyanis kötelezte magát, hogy az Orczy kerttől a Dunáig húzódó vasút vonalába eső telkeket ingyen átengedi, viszont a kormány a pályaudvar körül új közlekedési vonalakat nyit. Erre vonatkozólag kívánta elő a bizottság a jegyzőkönyvet. A fővárosi törvény értelmében az óbudai korona-uradalomhoz tartozott 500 holdnyi legelő telekkönyvileg a város nevére íratott át. A korona uradalom azonban ezen ügyet a többi úrbéri ügyekkel együtt akarja elintézni. A jogügyi bizottság oda nyilatkozott, hogy azon esetre, ha a korona-uradalom ezen 500 holdnyi legelőt is a többi úrbéri ügyek közé akarná vonni, a városi főügyészség légyen közbe a város jogai megvédésére. — A beje len té si és cseléd hivatalt, mely eddig a főkapitányság alatt állott, a kormány át akarja venni a várostól. — A krach világából. Az osztrák főrendiház azon tagja, ki ellen bünfenyitő vizsgálat indíttatott meg, a 76 éves gróf Wickenburg. Ő nem vett ugyan részt egy igazgató tanácsi ülésben sem , nevét azonban átengedő számos szédelgő társulatnak ezégerül. Báró Lothen és báró Raule ellen is megindíttatott a bünfenyitő vizsgálat bűnös csődbejutás miatt. — Elfogták B.Füreden e hó elsőjének viradóján a hírhedt Kolicsot, ki rablásaival főkép Veszprém és Zalamegyét háborgatta. Kolics az üldözések miatt menekült füredi rokonaihoz, hol azonban hurokra került. — Kármán Samu rimaszombati könyvárus kiadásában megjelent: „Egy nagyon elgyötört ember“ regény, irta Kock Pál, fordította Gothárd Endre, ára 70 kr, kapható minden könyvkereskedésben. Nagy szerencsétlenségről ír a kassai „Haladás “ Ugyanis Fonyban, M. erdész házában, amint az erdész 13 éves leánya gouvernantejával petroleumot öntöttek a lámpába, ez meggyuladt, s a leány ruhája is égni kezdett. Az eloltani akaró nevelőnő szintén lángba borult. A rémületes kiáltásokra oda rohan a szerencsétlen atyja, s egy L- nevű úri egyén, ki épen látogatóban volt ott, s oltani akarván az égőket, maguk is tetemes sérüléseket szenvedtek. A két nőt azonban megmenteni nem lehetett, mintegy 10—12 napi súlyos szenvedés után borzasztó kínok között múltak ki. Az atya és vendége veszélyen kívül vannak ugyan, de sebeik hosszasan fogják ágyhoz kötni. — Igazítás. A központi ellenzéki körből kilépések nyilatkozatának aláírói közül kettőnek neve hibásan jelent meg s azért újra közöljük ; ezek : Dobsa Sámuel és dr. Virava József. Megemlítjük még, hogy a Kisfaludy-társaság megdicsért pályázói közt hibásan áll: Rónay Károly, Rónay István helyett. Az írói és művészi kör közgyűléséről szóló újdonságban pedig Halász Sándor helyett, Balázs Sándor olvasandó. Törvényszéki csarnok. (Vesztegetés.) A királyi tábla Dobrer János helybeli házbirtokosra Tóth Lőrincz semmitőszéki bírónál megkisérlett vesztegetés miatt kimért 9 havi börtönt 4 hóra szállította le. Tormási Katalin asszonyság is, ki ezen ügynél közvetítő szerepet játszani akarván Dober kárára csalást követett el, hasonló büntetést kapott. A mai ítélethirdetés után mindkét vádlott a legtöbb itélőszékhez felebbezett. (Bank egy hamisitási pör) tárgyaltatott ma a pesti kir. fenyitő törvényszék előtt. (Elnök : Sebestyén ; előadó Dr. C. Emmer, szavazó biró: Pap; feözvádló: Kossutányi al ügyész). Sinka Károly, iskolákat végzett egyén és volt tanító, ki 1871-ben hamis 1 forintos készítése miatt 3 hónapig fogva ült, és ugyanazon évben 10 frtások készítése miatt 3 évre ítéltetett. 1872 január 1-én a tisztújítás alkalmával megszökött a s.-a.-ujhelyi börtönből (a választásnál megbukott felügyelő t. i. földhöz vágta haragjában a börtön kulcsait) és erre bebarangolva az országot Divényen, Vámosfalun, Miskolczon, Berzéken és végre Nagy-Váradon 4000 frt erejéig terjedő százas és tizes bankót hamisított szabad kézzel és tizennégy bűntárs és bűnpalástoló segítségével ezeket forgalomba is hozta. Dózsa Gáspár nevű bűntársa m. é. február 6-án Nagyváradon egy százasnak megkísérlett kiadásánál elfogatván, három nappal később Sinka is letartóztatott. Az elősorolt monstrehűnper tárgyalása délutáni egy órakor félbeszakíttatott, és esti 7 óráig tartott. Sinka maga vallván be a vádpontoknak legnagyobb részét, annak védője Gaszner Béla csak az enyhítő körülményekre terjeszkedett ki. A többi vádlottak dr. Darányi, Pajor István és dr. Ullmann Sándor által lettek védve. Az ítélet következőképen hangzott: Sinka Károly a szökése által félbeszakított 4 évi börtönbüntetés kitöltésétől fogva számítandó 15 évi börtönre, bűntársai közt hamis bankók tudva terjesztése vagy bűnpalástolás miatt Török Mihály 5, Hapusi József, Dózsa Gáspár és Jónás Ferencz 3, Sáski János és Sztankai József 2 évi börtönre ítéltettek. Hat vádlott felmentetett és az egyiknek bűnpere betegsége miatt a losonczi bírósághoz tétetett át. A felebbezés hivatalból, valamint a vádlottak részéről is történt. Az ítélet indokolásában különösen emeltetik ki, hogy Sinka bűnébe visszaesett. CSARNOK. Kavics-kutya. Irta Champfleury. Parenthesis. Oh nagybátyám mennyire igaza volt, midőn az ágy és lajtorjánál félbeszakított! Ha elbeszélésemet tovább folytatom, bizonyosan azzal vádolt volna, hogy az erkölcstelenség zavaros vizében úszom. Vájjon mit gondolt volna Amouretteről, midőn az a takarót felemelte, hogy megmutassa, hogy egy ingben van, hát még a szerény kis Nináról, aki testét adta el az öreg embernek — mert éhes? Erényes férfiú, derék nagybátyám, ki üzletedben két órán adod el portékáidat azoknak, akik nem értenek hozzá, képzeletemben hallom a te erényes észrevételeidet. Egy szép reggel a nagybátyám, ki az egész negyed előtt köztiszteletben álló kereskedő volt, egy hasonló vásár után a bolt mellett való szobájába ment. A leánya olvasott.