Ellenőr, 1874. március (6. évfolyam, 59-89. szám)
1874-03-31 / 89. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 20 trt. — kr. Évnegyedre . . 5 trt. — kr Félévre . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 p 80 „ F.gyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten« nád»r-utcaa 6. a a. Semmit, sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk eL POLITIKAI NAPILAP. J' ' * !*— Hírdetések felvétele: Budapesten, nádor-uteza 3. sz. (Légrády testvérek irodájában). Kiadó-hivatal: Előfizethetni helyben és posta utján, nádor-uteza 6. re. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. 89. szám. Budapest, kedd, márczius 31. 1874. VI. évfolyam- Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Egy évre.................................... 20 forint — kr. Félévre.........................................................100 kr. Negyedévre..............................................5 » — lr* Egy hóra......................................................180 kr. Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadóhivatala (Pesten, nádor utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi úton történő megrendelések után az „Ellenőr*" részéről nem adatik. ________________________________ TÁVIRATOK. Bécs, márcz. 30. (Képviselőház ülése.) Coronini és a budgetbizottság indítványa folytán egy határozati javaslat által a kormány fel fog hivatni, hogy a görczi gymnasium párhuzamos osztályaiban más tanítási nyelvek alkalmazását hozza foganatba. A Csencala és Vosnjak által tett határozati javaslatok, mely szerint több tartományok tanítóképezdéiben a tanítási nyelvek az egyes nem német nemzetiségeknek megfelelőiig megváltoztattassanak elvettettek. A „kereskedelmi minisztérium“ fejezetnél Wischhoff és Dürnberger em szót ipar szaktanodák felállítása végett, figyelembe véve az egyes tartományokat az ezen esetben megszavazandó összegeknél; hasonlóan ajánlják a kormánynak Suess, Canavas és Ettbeck az iparos szaktanitást. Herbst a bizottság által beadott határozati javaslatot pártolja, mely szerint a kormány felhívandó lesz, hogy jövőre az iparos szaktanitásra előirányzott kiadások fontosabb tételeiről részletes kimutatást csatoljon az állami előterjesztéshez. Szende szinte a bizottság határozati javaslatát pártolta, nevezetesen Bécs községe által beadott erre vonatkozó petitióra utalva. Gomperz előadó újólag ajánlja a bizottsági javaslatot. A kereskedelmi miniszter a ház általános helyeslése között körvonalazza eddigi intézkedéseit és eljárását az iparos oktatás terén s kijelenti, hogy a bizottsági javaslatot a maga részéről is elfogadján, az abban kifejezett óhajnak eleget fog tenni. Erre a határozati javaslat elfogadtatott és az iparos szakoktatásra 200,000 frtnyi tétel állítatott a rendkívüli kiadások közé „Kikötői,s tengerészeti egészségügy“ cz. tételnél Vizelich képv. Bured-Nnovaban kikötő építését hozza javaslatba. „Postailletékek“ czimnél Heilsberg emel szót. Bécs, márcz. 30. A képviselőház elfogadta a kereskedelmi minisztérium költségvetését a bizottsági javaslatok értelmében. Ezután a földmivelési budget tételei vétettek tárgyalás alá. Mebourne, márcz. 30. Rochefort, Grousses, Gourd, Balliétes még két communists, Új-Kaledoniából menekülvén, New-Castleba (New-sudwales) érkeztek. Roma, márcz. 29. Az összes napilapok konstatálják, hogy az alkudozások, melyek az olasz kormány és a déli vaspályatársulat között a római vasutak üzemének átvétele tárgyában folytak, kedvező végeredményre vezettek. Berlin, márcz. 30. Schweinitz töb német követ szabadságidőt nyert május hótól kezdve, családi ügyei rendezése végett. Madrid, márcz. 29. A „Gaceta“ utólagosan arról értesül, hogy Zabala, Serrano elnök szárnysegéde Madridba érkezett s jelenté, hogy a hadsereg lelkesedése határtalan, s hogy a meghódított pozícziókat teljesen uralja s folytatja fáradalmas útját az ellenség által körülsánczolt vonalakon. Serrano műveleteiről részletes sürgönyöket küldött Madidba, melyek azonban nem érkeztek rendeltetésük helyére. E körülmény okait a hadügyminiszter kutatja. Ide érkezett magán értesülések megerősítik a hadsereg győzelmének hírét. Primo de Rivera töb megsebesíthetett. Madrid, márcz. 29. Santanderből ide érkezett táviratok az északi hadsereg által kivívott előnyökről szóló híreket megerősítik. A csapatok Murietát ostromolták, mely alkalommal az azt védelmező összes karlisták elestek. Erre a csapatok körülsánczolák magukat Murietában és tüzelni kezdtek a 300 méternyi távolságban levő karlista táborra. Tegnap délután az ágyúzás folytattatott. Topetének, a gyalogsági ostromló csapatot vezérelvén, köpenyegenját golyó érte, a nélkül hogy megsebesítené. Loma tbk. csak könnyen sebesittetett meg. Berlin, márcz. 30 (Kezdet.) Galicziai 107.25 Lombardok 85. Ezüst-löv. 66 25. 1860-iki 95 50 Bécs 89 75 Romániai 41.75. Államvaspálya 187.75. Papirlövedék 62 25 Hitelsorsjegyek 110.—. 1864-iki 90.50 Hitelrészvények 121.50. Magyar sorsjegy 47.50. Bécs, márcz. 30. (Hivat. zárlat.) Magy. földteherm. kötvény 74.50. Salg Tarján 99.—. Magyar hitel. 149.—. Magyar záloglevél 86.25. Erdélyi 134.—. Magyar keleti vasút 53.— Magyar sorsjegy 76 50. Tiszai vasút 215.—. Magyar vasúti kölcsön 94.25 Angol-magyar 32.—. Franco-magyar. 53.50 Alföld 139.50. Magy. északkeleti vasút 108 50. Keleti, vasúti elsőbbségi kötvény 65.—. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 59 —. Török —. Municipális 30.—. Bécs, márcz 30. (Zárlat.) Hitelrészvények 205.51. Galicziai 241.50. Államvasút 315 50. Járadék 69 20. 1860 dik 103.75. 1864 diki 137.75 Ezüst 105.75. London 111.80. Unicbank 121 50. Általános épitőbank 90.50 Angol-ausztriai 129 25 Lombardok 146.—. Tramway 143 —. Hitelsorsjegy 169.50. Napoleonhor 8.93. Arany 5.27. Frankfurt 9425. Porosz pénzutalvány 166.50 Török sorsjegy 45.25. Angol épitőbark 83 50. Paris, márcz. 30. Liszt 76.25. 76.25. 76.25. Répaolaj 81.—. 81.25. 83.25. Lenolaj 81.—. 83.50 83.50. Szesz 64.50 65.—. ezukor finomított 146.—. Berlin, márcz. 30. tárlat) Galicziai 109.— Lombardók 85.25 Ezüst-jöved. 66 —. 1860-as 94 88. Bécs 89.25 Romániai 42 25. Államvaspálya 188.25 Papirjövedék 62.06 Hitelsorsjegyek 109 37. 1864-ki 90.88. Hitelrészvény 122.75 Magyar sorsjegy 47 50. Páris, márcz.. 30. (Zárlat.) 3°/0 járadék 59.70 47. 76 járadék 86. . Olasz járadék 63.05. Credit mod. 305.—. Lombard 335.—. Államvasp. 717.—. Koronajószági záloglavelek —. —. Ausztriai kötvények —. 1871-iki kölcsön . 1872-iki kölcsön 94.65. Frankfurt, márcz. 30. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1882-re —. 1854-ks —. 1864-es —.— Lombardok ?47.75 Évjáruléki papír 61.92. Osztr.bankrészv. 1000 Osztrák hitelrészvény 211.50. Osztrák államvaspálya részvény 327 50. 1860-as —.—. Ferencz-Józsefvaspálya — . Galicziai 250.—. Évjáradéki ezüst 66.25. Győr —.— Gráczi —.—. Frankfurt, márcz. 30. (Zárlat.) Váltóárfolyam 104 80 1859-ik E metaliqnes —.—. Uj ezüst kölcsön-----Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliqnes —.—. Új adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882-re 98.75. Osztrák hitelrészvény 227.50. Osztrák államvasut 329 50. 1864-ik 158.25. 1860-diki 95 —. Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 159.—. Galicziai 247.50. Papirjáradék 66 25. Ezzüstjáradék 66.90. Osztrák bankrészvény 1018.—. Magyar sorjegyek —. Német osztrák bank —.—. Győri —.— Gömör —. Berlin, márcz. 30. Búza 86.13. 81.25. —. rozs 63.50. 64.75. 62.36. Zab 60. 60.25. Árpa helyben —. Olaj 19.19. 19.25. 22.10. 23.06. Szesz 25.22 27.-. Boroszló márcz. 30. Búza 26.71. rozs 215.—. —.— zab 178.—. Olaj 18.35. tavaszi 18.75. szesz 21.33. 2175 Páris, márcz. 30. [Kezdet.] 5-ös járad. 58.40. Olasz járadék 59.20. Credit mobilier —.—. Osztr. napra —. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya —. —. 403 járadék —. Államvaspálya 740.—. Lombardok 263.—. Amerikai —. —. Magyar kölcsön — . Magyar keleti pálya 6.. 1871-iki kölcsön 93.42. 1872-iki 93.47 Köln, márcz. 30. Búza 86.98. —. rozs 62.55 61.25. —Olaj 40, 21.-, . Stettin, márcz. 20. Bmna 84.50, 80. — . —. rozs 61.—. —57.50. olaj —. . , szesz 11.11. 11.11 Amsterdam, marcz. 30. Búza —. . Rozs —.—. —.— Repczeolaj —.------.—. Hamburg, marcz. 30. Búza —. - . —. Rozs .— — . Olaj —.—. — .—. Szesz —.—. —. London, márcz. 30. Búza —. Rozs —.—. Árpa — . Zab Bécs, márz. 30. Buzaforgalom 30.000 mérő, árft 7 frt 50- 84 frt 50 kr. Rozs 5 frt 15-6 frt 40 kr Árpa 5 frt 40—5 frt 30 kr. Zab bécsi mázsája 4 frt 90 kr Répaolaj 18—. tavaszi szállítva-----. Szesz fokonkm .—. kr. München, márcz. 30. Búza —Rozs .g Árpa —forgalom 20,000. Zab — . .mázsa. Antwerpen, márcz. 30 A petroleum üzlet . —. —. Liverpol, márcz. 30. Búza 1-2. Liszt 6.—. Kukorcza — pennyivel alacsonyabb. Uj-York, 28. márcz. Liszt 660. Budapesti szinlapok. Kedden, márcz. 31. NEMZETI SZÍNHÁZ E r n a n i. Opera 4 felvonásban. Zenéjét szerzette Verdi. Fordította Beressy Béni. Személyek: Ernani, bandita főnök — — Stéger Don Carlos, spanyol király — . Láng Don Ruy és Gomez de Silva, spanyol grand — — — — Tallián Elvira, unokahuga és jegyese — Nagyné Benza Ida Giovanna — — — Human A. Don Riccardo, a király ) Szalai Jago, Silva ) Széphegyi A 9 es albizottság javaslatai. in. A közmunka és közlekedési tárczánál az albizottság a kőutakat ismét tárgyalás alá veszi, és itt már nyilatkozik az új utak építéséről is. Nézetére különben nincs észrevételünk, csak azért említjük meg, mert észrevételeink elején azon megjegyzést tettük, hogy az albizottság a kőutaknak csak fentartásáról és nem újak előállításáról is beszél. Az államépítészi hivataloknak a megyei mérnöki hivatalokkal leendő egybeolvasztását mi is pártoljuk, de csak azon értelemben, hogy az előbbiek teendőinek ellátására is az utóbbiak kötelezhessenek. Mert megfordítva, hogy t. i. az államépítészeti hivatal utasíttatnék a megyei mérnökök teendőinek teljesítésére — nem látnák jónak. Ebben is volt tapasztalásunk. A földművelés- ipar- és kereskedelmi tárczánál annyiban helyre kell igazítanunk egy előbbi megjegyzésünket, miszerint az állami uradalmaknál a ménes uradalmak hallgatással mellőztét megróttuk, — amennyiben az országos lótenyésztési intézetekről itt van szó. — Elvileg nem is vitatjuk azon nézet helyes, vagy helytelen voltát, miszerint azon czél volna szem előtt tartandó, hogy ezen intézetek a lótenyésztés fejlődésével nélkülözhetőkké váljanak ; — csakhogy a mi lótenyésztésünk jelenleg oly silány állapotban van — mégpedig nem csak honvédelmi, de közgazdasági szempontból is tekintve, hogy most még emlegetni is felesleges azon állapotot, amidőn a lótenyésztési intézetek feleslegesekké válnak. Az erdélyi állam ménes felállítását azonban nem óhajtjuk elejtetni. A vallás és közoktatási tárczánál nincs észrevételünk. Az igazságügyminiszterénél helyeseljük a törvényszékek számának leszállítását oly módon, mint az albizottság jelzi, de e mellett szükségesnek véljük legalább is előkészületeket tenni az ennek megfelelő azon másik intézkedésre, miszerint a telekkönyvek a járásbíróságokhoz osztassanak ki. Erre az első lépést különben is megtette az igazságügyminiszter azon törvjavaslatával, (amire azonban a képviselőháztól utasítva volt), mely szerint a jelenleg telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróságok felhatalmaztatnak az egyszerű telekkönyvviteli ügyeket egyes bíróságilag elintézni. Az albizottság a polg. törvényk. rendt. némely hiányait óhajtja mentül előbb orvosoltatni, inkább az igazságszolgáltatásnak, mintsem az államháztartás egyensúlyának érdekében, mert hisz arra a perrendtartásnak nagy hatása nem lehet. E szempontból a felsorolt hiányokhoz adnók még részünkről a végrehajtási eljárás egyszerűsíttetését, mert köztudomású dolog, hogy a pert megnyerni — bármit mondjanak is némelyek a perbeli eljárás lassúságáról — aránylag igen rövid idő alatt lehet, de végrehajtani.!! A békebírói intézményt óhajtandónak tartjuk, de miután eddig mindentől a mi ahhoz némileg hasonlított, mindinkább eltávoztunk és elszoktattuk a népet, nagyon kételkedünk benne, megfogamzik-e ez idegen növény hazánk földében. A semmitőszéket — a legfőbb ítélőszéktől elválasztott külön alkatában — és pedig épen úgy az igazságszolgáltatás gyorsíttatása végett, mint takarékossági szempontból is — megszüntetendőnek véljük. A honvédelmi tárczánál az albizottság nagyon könnyen vél elbánhatni a kívánt 741.200 frt költségemeléssel, midőn azt mondja, hogy pénzügyi helyzetünk nem engedi meg intézményeink továbbfejlesztését, örüljünk, ha azok fennállását biztosíthatjuk. Igen helyes, de váljon jót áll-e nekünk az albizottság a béke fennállásáról is addig, míg majd pénzügyi helyzetünk a továbbfejlesztést megengedi? Ha nem ,akkor az ezen tárczánál gyakorolt takarékoskodással kockára teszszük létünket, s igy minden egyéb intézményeink fennállását is. Ha igen , úgy miért nem javasolja az albizottság oda utasítani a kormányt, hogy hasson a közös kormánynál egész befolyásával a közös hadsereg továbbfejlesztésének megszüntetésére — sőt alább szállíttatására ? Ott sokkal többet lehetne megtakarítani ! Teljességgel nem értjük — költségkímérési szempontból — azon javaslatot, hogy inkább a közös hadseregbeli magyar lovas ezredek szaporíttassanak, mintsem a honvédlovasság. Igaz, hogy a közös hadseregbeli költségek 70%/0-át a monarchia többi tartományai fedezik, de váljon megéri a 30°/okot is azon csekély nyereménye a honvédségnek — mit az albizottság felhoz, — hogy igy évenkint több kiképzett lovas tartalékos lépne át a honvédséghez?? Ellenben örömmel üdvözöljük azon eszmét, hogy az egy éves önkénytesek ne kizárólag a közös hadseregnek adassanak. Ezt különben épen saját indítványunknak mondhatjuk, amelyet már több hónapok előtt egy önálló czikkben tettünk meg lapunk hasábjain. Ezzel befejeztük megjegyzéseinket az albizottság munkálatára a kiadásokat illetőleg: a fedezetet tárgyazó részre megteszszük jövő alkalommal. Apróságok. Esti lapunkban vették olvasóink azon válasz első részét, mely a gróf Lónyai levelére keletkezett. Itt van a második része is. * „A közös monarchia államjogi alapját képező 1867-iki törvények alkotásánál legnagyobb része volt Deák Ferencznek és Neked: hozzátok e fontos ügy előkészítésénél és kivitelénél legközelebb állottam én“, így mondod te, de ez csalódás. Azon alkotásoknál legnagyobb része volt a felségének, aztán Deáknak, mellette jöttem én s hozzám legközelebb állott a szegény Pepi Eötvös, kire úgy látszik, te már nem is gondolsz többé, mert hát guand on meuit c’ est pour long temps. Igaz, hogy miniszterré lettél aztán te is, de most már megmondhatom neked, hogy bizony akkor is ellene voltak sokan, kik elégszer tették nekem később miattad a szemrehányást: „nos! nem volt igazunk ?“. Ha nem gyerünk odább, a következő patheticus figyelmeztetésedre: A mi monarchiánk az utóbbi időkben elég kísérleten ment át, várjon javára fog e válni, ha az annyi gonddal és óvatossággal alkotott közjogi kiegyezés, mely általunk kezdeményeztetett, a monarchia mindkét felének tv. hozása által önként elfogadtatott, a koronás király által szentesíttetett, pillanatnyi előnynyel bírni látszó combinediók miatt kérdésbe hozatnék azáltal, hogy az alkotandó minisztérium programjában fölvétetnék a közjogi kiegyezés megváltoztatása iránti törekvés, s ez által jogosulttá tennék nálunk is, a monarchia másik felében is mindazon irányzat, melynek egy neme ellen mindketten, egy izben és ezen államjogi törvények sérthetetlenségére való hivatkozással, sikerrel közreműködtünk. Mindenki tudja, hogy ezek az én nézeteim s örömmel látom, hogy értesülve vagy ez iránt te is. De hát miért emlékeztetsz engemet arra, amit úgy is vallok ? És mi okból, ki ellen ? Hiszen az alkotmányos dualis Sus monarchiáját fenntartani kívánja minden párt s a közös fejedelem és a közös uralkodóház iránti hűség nyilatkozataiban nem maradnak el még a szélsőbaloldal felirati javaslatai és vezérczikkei sem. Ami pedig az 1867-iki egyezmény azon részeit illeti, amelyek — mint a monarchia közös ügyei — az államközi szerződés kétoldalu kötelezettségeivel és erejével bírnak s a delegátiók ellenőrködése alá tartoznak: az ezekre vonatkozó bárminő változtatáshoz is a szerződő felek kölcsönös és egyidejű megegyezését, az alkotmány szabta eljárást s a közös fejedelem szentesítését tartják szükségesnek és elkerülhetetlennek azok is, kik az általunk (na, na ! ne busulj ! általad is) alkotott művet nem tekintik egészen tökéletesnek. Arról pedig, hogy „az alkotandó minisztérium programmjában fölvétetnék a közjogi kiegyezés megváltoztatása iránti törekvés“ egy árva szót sem hallottam senkitől és tőled veszem az első hírt. Nem tudom hol vetted, de biztosíthatlak hogy nem igaz. Én ugyan nem avatkozom a magyar kormány programmjainak készítésébe, de egy olyan fonos pontjai at tán csak mégis megsúgtak volna valamit nekem is a Casinoban. Egyébiránt örvendek, hogy az 1867-iki alapnak és deákpártiságnak ily szilárd bajnoka gyanánt mutatod be magadat. Részedre tán szükséges is volt ez a kis tüntetés. Mert annyi bizonyos, hogy annak a 67-iki alapnak és deákpártnak senki sem ártott annyit mint te, mon eher. Az ellenzék ostromolta el vileg, de te voltál, aki megrontottad gyakorlatilag. Pénzügyérséged megvetette számára azon pompás ágyat, melyre deficitek, kölcsönzések és financziáls zavarok kimaradhatatlanok voltak, kormányelnökséged pedig tönkre tette egy részről a többség parlamentáris állásának önérzetét, s más részről az ország vezetésére szükségelt tulajdonok iránti bizalmat. S valóban bámultam, midőn tőled olvastam a következő figyelmeztetést is: Hidd meg nekem, nem vagy jól értesülve, ha azt hiszed, hogy csak koalició útján lehet egy erős parlamenti többséget egybehozni. A jobboldal, mely a közjogi alapot teremti, azt folyton védte és fentartotta, amelynek védelmére nyerte a választóktól már két ízben mandátumát, minden látszólagos ziláltsága mellett is elég erős egy nagy többséget képezni. Nem a pártban volt a hiba, hanem a párt vezetésében. De hát miért nem vezetted jól, midőn te voltál vezére ? Hiszen akkora többséget nyertél — per fás et nefas — az általános választásoknál, amekkorával ritkán rendelkezett egy alkotmányos minisztérima. Hát a rakéták ügyetlensége, ha légbe röpítik saját, mesterüket? Hogy én mit hiszek vagy mit nem hiszek a coalitiora vonatkozólag, az nem tartozik a dologra. Én külügyér vagyok s nem elegyedem a belügyekbe. Hanem, kérlek szépen, ezt már mégis furcsaságnak tartom, hogy a coalitio szörnyűségeinek meggondolására épen tőled kapjak intelmet. Hát ugyan ki kezdeményezte az ellenzék vezérei irányában a titkos kísérleteket? Hiszen ha „az álláspontja iránt kétségbe jött nagy és eddig győztes jobboldal a közönbösség súlya alatt el fog enyészni,“ ezen szomorú végének eredeti kutforrását egyenesen azon kísérletekben fogja feltalálhatni, a melyeket gróf Lónyay Menyhért kormányelnök úr ő nagyméltósága indított meg, egyszer a Ghyczy Kálmánnal, máskor a Tisza Kálmánnal való szövetkezés iránti alkudozásokra, minisztertársaitak háta mögött? Menyni! ne tagadd, mert tudom. Én jól vagyok Ghyczyvel is, Tiszával is s az afféle dolgok se racontent entre amis. Sőt többet is tudok, de ez is elég, hogy furcsaságnak találjam barczi állásodat a coalitio ellen, melyre most ő felsége tudtával és helyeslésével történt az egyenes, nyílt kísérlet, a megbízott kormányelnök által. Vagy tán a coalitio csak akkor szabad, ha azt te veszed kezedbe, rejtelmesen? S kárhozatossá válik, mihelyt meggyőződtél, hogy nem akar szövetkezni veled sem Ghyczy, sem Tisza? Hogy „távol van“ tőled „minden szándék, hajlam vagy kedv a kormányban részt venni“ azon nem csodálkozom azon sok félreértés után, mely úgy látszik, végzeted. Egyébiránt nyugodt lehetsz, mert úgy hallom, hogy senki sem gondol visszavonultságod megzavarására. Apropos! miféle röpiraton dolgozol most? Ha én neked lennék, írnék egy regényt, „A félreismert államférfin“ vagy tán „Egy új gróf keserves czimen. Que di a be ! Hiszen akadémikus is vagy s plane elnök. Biztosítasz, hogy csak azért írtad meg nekem, amit elmondani akartál, mert lelkiismeretedet akartad megnyugtatni a veszedelem iránti figyelmeztető nézeteid nyilvánítása által. Csak nem leltél Ghyczysra? Ne tedd kérlek, neked nem jól állana, aztán nem is hinné el senki. Te megírtad nekem nézeteidet politikából. Ha létesül a coalitio és nem mivel csodákat rögtön, akkor a hírlapokba fog jutni leveled, hogy bebizonyítva legyen, mily előrelátó ember voltál, s mennyire tévedett „Andrássy“. Ha pedig nem létesül a coalitio, akkor a hírlapokba fog jutni leveled, mint tanúbizonyság, hogy a te hatalmas fellépésed mentette meg a közjogi alapot és a Deákpárt életét, az „Andrássy“ visszarettentése által. Voilá tout. Ismerem én ezt a játékot, drága barátom, s figyelmeztettem is rá azt, a ki épen nálam volt, midőn leveledet vettem én felolvastam. Nem megysz valami egyházi gyűlésre a napokban ? míg távol vagy, szeretne egy látogató jegyet hagyni nálad barátod Andrássy Gyula. U. i. Ha Ghyczy lesz a pénzügyér, neki csak megszavazod „a messze terjedő felhatalmazásokat is“ ? * A fennebbi levéllel áprilisbe akarta küldeni valaki az „Ellenőr“ olvasóit, de egy nappal elszámította magát. Felesleges mondanunk, hogy gr. Andrássy Gyula nem tud semmit a fennebbi levélről, mert egyátalában nem is irt semmi választ a gróf Lónyay levelére. * A szélsőbaloldali zűrzavar történetéhez ma ismét idéztünk egypár adatot, melyből kitűnik, milyen szépen járt el „az egyesült közjogi ellenzék“ a „48 ások“ kisebbsége ellen, valamint kitűnik az is, hogy az a többség mily parányi és bizonytalan. Különben nekünk mindegy akár bányán és akár miként egyesülnek.Nem is szólunk többet báti bajaikhoz, mert nem telik benne semmi örömünk, s mert a balközép álláspontját a szélsőbaloldal családi békéje vagy belháborúja egyiránt érintetlenül hagyja. Pártunk nem a szomszédok gyengülésére,hinem a saját szilárdságára számit, midőn a hazának ügyét szolgálja legjobb messz 61-8 mildev a forint, a viszonyát által rendelkezésére adott uton és módon. — A váltótörvénykönyv tervezetének tárgyalására meghívott bizottság ma kezdte meg tanácskozásait, melyekben a következő szakférfiak vesznek részt: Csemeghi Károly államtitkár, Szabó Imre és Manoilovich Emil semmitőszéki birák, Tót Elek f. szélőszéki biró, Daruváry Alajos kir. táblai tanácselnök, Ybl Lajos a kereskedelmi és váltótvszék elnöke, Régner Tivadar, Külley Ede kir. táblai birák, Apáthy István egyetemi tanár a javaslat kidolgozója, Tokaji Nagy Lajos kereskedelmi tvszéki bíró, Bróde Lipót, Lövik Adolf ügyvédek Hérits Károly keresk. min. titkár, Neuwelt Armin kereskedelmi elnök a kereskedelmi és valtótörvényszéknél. „Az egyesült közjogi ellenzék“ zűrzavara. A 48-as párt márcz. 25-én tartott értekezletének történetét a „Hunnia“ a következőleg beszéli el: „A föntjelzett napról datálja az új ellenzéki párt a 48-as párt megszüntetésére kiadott decrétumot. Nézzük, hogy folyt le az a statáriális ülés. Márczius 24-én este tartotta értekezletét a 48-as párt, melyben a lapok egyesítésének kérdése tárgyaltatott. Jelen volt 19 képviselő. Miután az tapasztaltatok, hogy vannak 48-as képviselők, kiknek törekvésük e párt szétbontása, hogy miben áll ez úgy, létetett Makovics Tivadar által az indítvány, hogy a párt jelentse ki, miszerint folytatja működését az eddigi alapon és szervezésben. Ez indítvány helyett Helfy indítványa lett elfogadva szótöbbséggel: 10, 9 ellen, hogy a többség hajlandó szövetkezni a márczius 4-iki alapon, később megállapítandó czim alatt. A szavazás megtörténtével, Irányi a pártelnök visszalépett, úgy Csanády is mint alelnök. Az elnökség vitelét a 2-es alelnök, Kállay Ödön vette át, s folytattatott a tanácskozás a két lap egyesítése ügyében minden zavar nélkül. Az idő azonban előrehaladt lévén, az elnök közmegegyezéssel azzal oszlatta el az ülést, hogy holnap 10 órakor a lapok egyesítése fölött a tanácskozás folytattatik. Másnap, azaz márczius 25 én reggel 10 órakor összejöttek, a tegnapi határozat folytán az értekezletre csakugyan. Megjelentek : Kállay Ödön, Simonyi Ernő, Almásy Sándor, Kis János, Szerdekényi Nándor Dobay Antal, Sréter Lajos Lázár Ádám, Helfy Ignácz, Majoros István. Megjelentek a kör helyiségében: Mocsáry Lajos, Guboly Sándor, Csávolszky Lajos nem 48-as képviselők is. Az elnök megnyitá az ülést, s némi párbeszéd fejlett ki a tegnapi határot felett. Bejelenti aztán elnök, hogy az értekezletre eljöttek hárman, a fönt jelölt képviselők is. Azután tárgyaltatott a lap egyesülésének kérdése Mocsáry Lajos elmondja véleményét, hogy a két párt között az egyesülést, a modus vivendire, azaz, az együttes eljárás mikéntjére kell megszabni ; a két lap egyesítése fogja majd a tömörülést előidézni Hivatkozott Szederkényre, hogy e tekintetben, mint csak kevéssel ezelőtt vele értekezett s az egyetérés létrehozatala teljese sikerülni fog Simonyi Ernő ellene szólva Mocsáry nézetének, azt sürgette, hogy az uj pártalakulás rögtön mondassák ki. E nézet pártolta Gubody is. Szederkényi fölszólalt, hogy Mocsáry által mintegy nyilatkozatra kényszerittetvén, azon véleményt fejezi ki, hogy Mocsáry által előterjesztett módon, minden reménye megvan az egyetértés helyreállítására. Ha azonban az értekezlet a Simonyi által tervezett irányt veszi föl, ő a tanácskozásban érdemleges részt sem fog venni. Az elnök Kállay rohamosan teszi föl a kérdéseket : mondja ki az értekezlet, hogy a 48 as párt megszűnt, hogy az egyesült párt czime „közjogi ellenzék közlönye az „Egyetértés“- leen”. Mindez egy pillanat műve volt s meg lett írva a 48-as párt halálos ítélete -- mert a jelenlevő Doka és Szederkényi a tanácskozásban érdemleges részt sem vettek, a8 48-as, és 3 balközépi képviselő által. Ez azon többség, mely a 48-as párt megszüntetését megszavazta, s az ezen balközépiek többsége, mely az egyesülést igy kimondotta. Hogy Mocsáryék társaik megbízásából voltak-e jelen, nem tudjuk. __________ Budapest, márczius 30. Még élénk emlékezetben van mindnyájunknál a múlt évi royális idény dalidója s a siralmas „Katzenjammer,“ melyben a mulatság árát megadták. A frobalorfi ömlengő nyitány patriarchalls zamalu ölelkezéseivel, mikor a „maison de France“ szétszakadt ágai „önzetlen“ egyetértésben forradtak össze a patrimoniem birtokba vételére; a szent szűz gyakori megjelenéseivel fűszerezett bucsújárások tarantellája, az alkudozások contratáncza, s végre a kállai kettős, melyet az újkori Bayard, Broglie herczeggel, jó példaadás kedvéért, a „roy“ fütyülése szerint eljárt; ez mind sokkal mulatságosabb dolog, semhogy az ember egykönnyen elfelejtené. S ilyen a szomorú napok emléke is, melyek a siralmas „zászlókérdés“ kiütésével a derült időkre elkövetkeztek; s még ilyenebb az a szerencsétlen levél, mely Mindszent hava első napjára kelvén, oly nyomorúságosan tönkre silányitotta Mac-Mahon, Broglie, Chesnelong és Cazenove urak s a többi mindenféle apró szent egész évi firadalmas munkáját, s még a jó egyetértést is, mely őket e munkára május 24 ikén egyesítette. Tudjuk azt is, miként született meg az általános „Katzenjammer“-ből a „marsallatus“ eszméje, mely azóta isten segedelmével septematussá vedlett, de még ma is ép oly bizonytalan existenczia, amilyennek a pórul járt royalistikus conspiratio akkor a maga megmentésére megalkotni akarta és megalkotta. A minek szabva volt, annak maradt mostanáig, bő, kényelmes köpenyegnek, mely alatt minden restaurationális fondorkodás elfér, s kívülről mégis módos, egyszabásu alakot mutat. Az állandóság megnyugtató látszata alatt az alakváltoztató képesség minden feltételei; a soliditás álarcza alatt a legnagyobb szédelgés: ilyennek volt a septennatus csinálva. S kétségtelenül ilyennek maradna ezután is, ha létezése óta csak egyetlen egy jel is mutatná, hogy az alakoskodásnak valami sikere remélhető a restaurationális tervek javára, s ha legalább feltehető volna, hogy a közvélemény legalább addig megtűri ez álarczos hatalom kétértelmű existencziáját, amig ideje lesz a reactionak elfojtani a közvéleményt s körül tánczolni a maga ostrompositjóit.