Ellenőr, 1874. július (6. évfolyam, 178-208. szám)
1874-07-03 / 180. szám
másni vette, s az igazgatótanácsnak a felpentvényt egyhangúlag megadta. A választások megejtése a közgyűlés végére halaszttatván, áttértek a napirend következő pontjára: „Tekintettel I. I. arra, hogy az alapszabályok 59. §-ának értelme iránt a kir. kormánynál eltérő nézet merült fel, az igazgatótanács ezen f olyképei kiegészítésére, illetőleg módosítására hatalmaztatik fel, miszerint az igazgatótanácsosok megjelenési jegyei s utazási költségilletékei az üzleti számlába felvehetők.“ Dr. Nyiry Lajos részvényes indítványára a közgyűlés abban állapodott meg, hogy az értelmezés iránt újabban is lépések teendők a kormánynál, s csak ezek sikertelensége esetében folyamodnak az 59. §. módosításához. Végül megtörtént a szavazás. A kisorsolt három igazgatótanácsos b. Sennyey Pál, Tisza Kálmán és dr. Chornitzer Ede urak helyett megválasztattak : dr. Chornitzer újból, továbbá Kohleneggi Kohl Edgár és Várady Károly ; számvizsgálókul : dr. Mandeto Károly, Ullmann Károly, Just Ferencz, póttagokul: Brüt1 Miksa, Kunváry Fülöp és dr. Weiser Károly. — Ezzel a közgyűlés eloszlott. Vegyes. — Az erdélyi gazdák harmadik vándor-gyűlése, mely a múlt évben a kedvezőtlen viszonyok miatt elmaradt, folyó évi október 1—4-ik napjain fog Déván megtartatni s ezzel kapcsolatban Hunyadmegye közönsége gazdasági kiállítást, szántóversenyt és cselédjutalmazást is rendez. A gyűlésen mindenki jelen lehet, a tanácskozásokban azonban csak az vehet részt, ki szeptember 1-től kezdve az intéző bizottság pénztárnokánál két forinttal tagsági igazolványt vált, mely igazolvány egyúttal arra is jogosítja, hogy az első erdélyi és magyar keleti vasutakon fél áron utazik, minden nyomtatványt Ingyen kap, a tárlatot díjtalanul látogatja stb. A megvitatandó kérdések a gyűlés megnyitása előtt négy héttel fognak köztudomásra hozatni. — A kiállítás a haza összes területére terjed s négy osztályból fog állani: állat-, termény, gép- és ásványkiállitásból. A szántóversenyen bárminő két igavonó állat által vont eke részt vehet. — A jutalmak aranypénzekből, érmekből és dicsérő oklevelekből fognak állani; a cselédjutalmak 15— 30 írtig terjednek. — Külföldi aratási tudósítások. A párisi konzul jun. 20-ikáról e következő jelentést teszi: A gaboaaratási kilátások Francziaországban igen kielégítőknek mutatkoznak, s amennyiben rendkívüli kedvezőtlen körülmények nem állanak be, kitűnő aratást lehet várni, minek következtében a még tartós kereskedelmi és ipari válság lényegesen enyhülni fog. Atalában Francziaország minden részéből oly tudósítások érkeztek, melyek a vetéseket átalánosságban jóknak mondják. Előbb szárazság miatt volt panasz. De utóbbi időben néhány nagyobb eső volt. Déli részeken s nevezetesen Arles kerületben a búzát már aratják s a rozst szintén egy-két nap múlva aratni kezdik. A zabaratás kevésbbé jó, e termést középszerűnek lehet tekinteni, szalmára nézve pedig határozottan rosz, s takarmányfélékben átalánosságban véve sok a hiány. — Genuából jun. 19-ikéről a konzul ezt írja: Liguria és Piemont mezei terményeinek kedvező állása nem változott meg. Ellenben Luco, Milano, Piacensa, Parma, Reggio, Bologna, Bovigo, Padua, sőt Brescia környékén oly nagy jégeső esett jun. 13-ikán, mely a mezei és kerti veteményeket elpusztította, úgy hogy több család koldusbotra jutott De Piemontban jó meleg eső esett, mely a vetésekre jótékonyan hatott, és igy ezen konzulsági területen jó aratást lehet remélni. — A „Konzuli Jelentésiek“-ből—melyeket a földm., ipar- és keresk. minisztérium vám- és tengerészeti osztálya tesz közzé, megindult a második évfolyam, s a három első füzet meg is jelent. Az első két füzetben a londoni tokzonul jelentése igen érdekes és hazai állapotunkra nagy fontosságú adatokat tartalmaz, különösen a gyapjú- és borüzletet, illetőleg, mit ezennel az érdekelt közönség figyelmébe ajánlunk. — A ..Hivatalos statistikai közlemények“ -ből megjelent a VII. évfolyam II. füzete. Tartalma: Kereskedelmi viszonyok 1872. A consuli jelentések alapján szerkesztette a földmiv. ipar- és keresk. minisztérium vám- és tengerészetügyi osztálya. Kiadja az országos m. kir. statistikai hivatal. — A kereskedelmi forgalom a június 21—27-dikéig terjedő héten a statist. hiv. kimutatása szerint a következő volt: vasúton és hajón érkezett összesen 409,196 vámmázsa, ebből búza 43,932, árpa 77, zab 11,713, tengeri 19,771, repere 187, összes gabonanemü 75,680, liszt 2598, kőszén 84,138, bor 2780, szesz 990, gyapjú 20,360. Elszállittatott összesen 236,118 mázsa, ebből búza 5066, rozs 662, árpa 4319, zab 4559, tengeri 12,139, összes gabonanemü 26,745, liszt 64,455, kőszén 6136, bor 2888, szesz 4274, gyapjú 7371. A pesti gabonatőzsde forgalma és árai június 21—27. (a statisz hivatal adatai szerint): buza eladatott 72,000 vámmázsa, átlagára 7.12, és pedig 83 fontos tiszavidékinek 7.17, bánátinak 6.96, fehérmegyeinek 7.22. Rozs elad. 2000 mérő, átlagára 4.70; zab elad. 22,100 mérő átlagára 2.84, tengeri elad. 15,600 vámmázsa, átlagára 4.37. — Marhavásár jun. 21—27, ökör felhajt. 1572, elad. 1522, párja 230 frt, mázsája 290 frt; fejőstehén felhajt. 185, elad. 171, párja 220 frt; vágótehén felhajt. 371, elad. 366, mázsája 29 frt; bivaly felhajt. 69, elad. 69, mázsája 28 frt; borjú felhajt. 1715, elad. mind, párja 24 frt; bárány felhajt. 587, elad. mind, párja 9 frt. Tőzsde- és gabnacsarnok, Budapest, jul. 2. t értéküzlet. A tőzsdén még mindig nem fejlődhetik ki nagyobb élénkség, mivel a magántőke hiányzik és a spekulatio csak nagy elővigyázattal bocsátkozik üzletbe. Befektetési és bankpapírok árfolyamai szilárdak, iparértékek azonban egy kevéssel alacsonyabbak. A kötések ezek voltak : magyar sorsj. 80, magyar vasúti kölcsön 954, dézsmaválts. kötv. 71%, erdélyi földteherm. 73’/s—%, Pannónia viszkszt 303—305, pesti közúti 263, municipális 27%, magyar hitel 192—1917, földhiteltárs. 637,63%, franco-magyar 7072, orsz. közp. takarékp. 751 I. I.2) első pesti hazai 2340, budapesti fővárosi 151, külvárosi 4472, Gschwindtféle szeszgyár 203. Malompapirok általában inkább kínáltak és vásárlási kedv nélkül, ennélfogva alacsonyabban jegyzettek. Az esti tőzsdén bankrészvények kedveltek és magasabbak voltak : magyar hitel 191%—193, muncipalis 277, földhiteltárs. 63%—65, franco-magyar 73, magyar sorsj. 80‰,-del kötve. Gabnaüzlet. Búza alig 5000 mázsányi forgalom mellett 10 krajczárral olcsóbb mint tegnap; asancebúzából szeptember-októberben szállítandó elkelt 40 —50,000 mázsa 6 frt 8 kr, 6 frt 5 kr, 6 frt 2 kr, 6 frt 1 kr és 6 frttal vámmázsánként. Rozs lanyha, 200 mázsa magyar rozs az idei termésből, júliusban szállítandó, eladatott 4 frtt.il 80 bécsi font szerint. Árpa üzlet nélkül. Kukoricza egynéhány krajczárral olcsóbb, 5000 mázsa oláh kukoricza eladatott 4 frt 5 krral, vámmázsánként ; julius augusztusra pedig elkelt 5000 mázsa bánáti 4 frt 12 1/2 krral vámmázsánkét. Zab változatlan, szeptember-októberben szállítandóelkelt 15,000 mérő 1 frt 971/a kr, 1 frt 98 kr és 1 frt 96 krajczárral, 50 bécsi font szerint Győrött átvéve. Káposztarepczéből eladattak 10,000 mérő 12 frt 25 krral 150 bécsi fontja. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések: Aradon jul. 14-én Iloscziesovszky Dénes háza 3161 frt. — Budapesten, julius 30-án Kögl Ferencz iig-utezai ház fele 13,000 frt, és kőbánya-utczai házrésze 3300 frt. — Zsombolyán jul. 31-én Burghard József háza 1000 frt. — Márokon jul. 17-én Ilku János ingatlanai 2030 frt. — Sényén aug. 25-én Harsányi Istvánné birtoka 13,259 frt. — Budapesten jul. 30-án Seiler Ferencz soroksári és kétnyul-utczai háza 1 180,000 frt. Budapesten jul. 15-én Schütz József és Rozina óbudai fekvősége 2800 frt. — Pápán aug. 18 án Boros István és neje háza 10,000 frt. — U. o. jul. 30-án Gyimóthi Sándor háza 1000 frt. — Selmeczen jul. 30-án Pautik István és Pál ingatlanai 1960 frt. — Nagyváradon jul. 28-án Mártonffy Antalné birtokilletősége 2704 frt. — Munkácson aug. 4-én Szikszay Károly és neje házas telkük 4000 frt. legfinomabb kenőolaj cséplőgépek kenésére egolcsóbban szállít és a kitűnő minőségért kereskedik az olajipar-társulat 238 Budapest, főút 1. sz. Nyári idényre! Barége és Mozambique 4/4 széles . . . 30—40 kr. Mohair-Mozambique 4/1 széles ... 50 „ Ecru ......................................................... 25 - 40 „ Gasiere a legdúsabb választékban . . 30—90 „ Franczia batiszt és Jaconat .... 25—35 „ Franczia Cretons és Perkalins . . . 25—35 „ Jekete Pourt de soie...............................Ifrt30 „ Fekete Gros Faille ..........................1 „ 50 „ Sávolyos selyemkelmék minden színben, 1 írttól 1 írt 30 krig. Nagy raktár a legdivatosb női ruhakelmékbe , selyemszövetekből, bársonyból a legolcsóbb áron. Sgalitzer és Schönfeld, Budapesten, bálvány-utcza 1. sz. Kívánatra mustrák küldetnek s megrendelések pontosan eszközöltetnek._______________ Egyesült délosztrák és középolaszországi vasuttársaság. Hirdetmény. A f. évi június 30-án nyilvánosan végbement 5-dik húzásánál az 58/0-as elsőbbségi kötvények B. sorozata 244 dbjának a következő számok hozattak ki: 8.201 sz. — 8.300-ig , 100 darab 94.751 sz. — 94.794-ig — 44 ., 237.301 sz. — 237.400-ig 100 . 244 darab A kihúzott kötvények visszafizetése egyenkint 200 írttal o. é. ezüstben 1875. január 2-dikától történik az eredeti okmányok visszaadása mellett az alább jegyzett pénztáraknál: Bécsben a cs. k. sz. ipar- és keresk. hitelintézetnél, a cs. k. sz. ált. osztrák földhitelintézetnél, Rothschild S. M. urnái, Triestben Morpurgo és Parente uraknál, M.-Frankfurtban Rothschild M. A. és fiai uraknál, Hamburgban az északnémet banknál, Behrens L. és fiai uraknál, Berlinben Bleichröder S. urnái, Lipcsében az általános német hitelintézetnél. 1875. január l.-jétől a kihúzott kötvények kamatozása megszűnik. Bécs, 1874 junius 30.-án. 273 Az ifju&fjató-tanács* Renz lovarda az István téren. Szombaton 1874. évi jul. 4-én Megnyitó előadás. Négyes, lovagolja húsz hölgy, keleti jelmezben, nyergeletlen lovakon. Nyolcz arab fekete mén és Pilger iskolaló, elővezeti Renz E. igazgató. Cohinoor, hermelin-ló, elővezeti Renz E. igazgató. Iskolai négyen, lovagolja 8 ur. Három ugró ló, lovagolják Hager- Renz a sz., Eliza k. a. és Neville asszony. Renz Oceano asszony rendkívüli előadásai. Olschánszky család testegyakorlatai. Deimonico Ledger ur, a hires állat szeliditő hát betanitott oroszlánaival a gyönyörű kocsi-ketreczben. Kezdet: fél nyolcz órakor. Holnap előadás. Mens Menő 271 igazgató. Vízvezetéki czikkek és gummi-csövek az " utczák öntözésére. Gépszíjak Gummi-czikkek Valódi gépolaj I Vízmentes ponyvák legolcsóbban GEITTNER és RAUSCH-nál M BlÉIStmi Kivfaatra képekkel ellátott Agjejgyzébeixet Uülcki.Ur I Q0! I N ff ...» * k S P¡ !• !|S n 3,p 0 ® 1* 3 ff ■ 2 0- Bti ff® O * * (Tfi ‘ ff» ff Í . 0,3) <® 61 6« 3) >2 > fij H Sí ti <2f -0* & -9« x A 4J 'O D b «1I* If Í'3 2-8 p 61 s fc C- Légrády testvérek kiadó hivatalában (nádorutcza 6) épen most megjelent és minden hiteles könyvárus által megszerezhető Q lXiilCS után a hazai viszonyokhoz alkalmazta KLCIiyVeB Tó ttl K .álmán . Nagy 8-rétű két kötet. Ára 3 frt. Az első kötet tartalma. I. FEJEZET. A jellem befolyása. A jellem nagyhatalmasság. Dessewffy József egyénisége. Értékesebb a jellem a tudománynál. A jellem magában véve is nagyértékü birtok. Elvek. Megbizhatóság. A jellem szemben a külső körülményekkel. Jellemfejlődés. A jellem ereje tiszteletet igénylő fensége , rettenthetetlensége. Széchenyi bátorsága. A jellem vonzereje : Kozma Demeter, Boczkó Dániel. Egyéni jellem befolyása a többségre. Bem, Washington, Mátyás, Kohári, Zrínyi, Hunyadi László. Dicsőink iránti kegyelet. A jellem halhatlansága. Példák: Rákóczyak, Bocskay, Kossuth, Petőfi, Nádasdyak, Telekiek stb. A jellem nemzeti örökség gyanánt száll át az utódokra. Nemzeti jellem. Wesselényi nézete. Jellem és szabadság. Viszontagság edzi a nemzetet. Olcsó és igaz hazafiság. Nemzeti hanyatlás. Óvszere az egyéni jellem nemesítése. II. FEJEZET. Aas otthon befolyása. Az otthon a jellem iskolája. Családi és társadalmi élet. A gyermek és környezete. Anyai befolyás. A példa hatása. Jó anyák kezében van a polgáriasultság. Mikó Imre nézete. Az anya lehet legjobb tanító. Sz. Ágoston gyermekkora. A jellem a gyermekkorban alakul. Rákóczy Ferencz gyermekkora. Az anya magasztos hivatása. B. Vay Miklósné. Nagy és jó emberek anyjai. Napoleon, Delescluze, Nyári, Washington, Cromwell, Mátyás király, Mazzini, Bismarck, Eötvös, Széchenyi István, Wesselényi, a Dessewffyek, B. Vay Miklós anyja. Kerkapolyi, Kaunicz, Adams anyja. Költők, tudósok, művészek anyja. Kazinczy, Vörösmarty, Toldy Ferencz, Petőfy, Szász Károly, Gőthe, Schiller, Ráfael, Scheffer, Michelet anyja. Byron, Foote Sámuel, Lamartine anyja. A nő mint gazdasszony. Id. Szász Károlyné A nőnevelés. Byron s Berzsenyi nézete. Nemzet és anyáit. A magyar nő társadalmi ásása. Női hivatás. Nők egyenjogúsítása. Nők a tűzhely mellett. III. FEJEZET. Társaság és példa. A társaság befolyása. Az utánzás ereje. Jó példa jó tanító. Szemere Bertalan apja. Kazinczy mit mond a példáról ? Környezetünk hatása. Zsutai, Csokonay: A barátság buzdító hatása. Vörösmarty és Teslér, Paley és tanulótársa. Márton István és id. Szász Károly példányképek az ifjúság előtt. A jó példa vonzereje. Franklin. A feddhetlen élet hatása. Herbert György, Mészáros Lázár, József nádor, Bezerédy István. A nagy emberek lelkesedésre ösztönöznek. Chateaubriand, Niebuhr , Guzmics Kazinczyval szemben. Perczel s Rákóczy Ferencz arczképe. Báróczy, Faraday, Napier, gr. Festetich György. Az erélyes jellem erélyre gyulaszt. Kazinczy hatása. Petrarca, Milton, Bessenyei. A magyar irodalmi kör hatása. — A nagy emberek önkénytelen hódolatot érdemelnek ki. Zrínyi a költő s Mátyás király. A nemes jellemek csodálása. Eötvös s a magyar királyné. Guzmics és Kisfaludy, Kazinczyval szemben. Az ifjak kiválasztott hősei. A nemtelen lelkek nem képesek fölismerni a nagy szellemeket. Csodálás utánzást szül. Themisztoklész és Miltiadesz, Demoszthén és Callisztratosz . Mátyás király és Róland, Zrínyi és Tasso. Koronás fők kitűnő emberekkel szemben. Példák: III. Calixt pápa és Hunyadi János. Zrínyi, Festetich és Berzsenyi, Liszt Ferencz s a pétervári főrangú kör. A nagy zeneművészeknek egymás iránti kölcsönös tisztelete. Haydn, Porpora, Händel, Scarlatti, Mozart, Beethoven, Tauszig, Liszt. A nagyok elismerése : Buffon és Newton, Széchenyi és Kossuth, stb. A jó példa tartóssága. Tompa nyilatkozata gr. Teleki József példájáról. A jól eltöltött életből meríthető vigasztalás. Széchenyi, Teleki László s Nyári Pál halála. IV. FEJEZET. Munkásság. Munka létezésünk egyik élet elve. A henyeség átok. Az ősrómaiak. Plinius a földművelésről. Tétlenség a bűn anyja. A munkásság kötelezettsége alól senki sincs feloldozva. Gróf Mikó és Derby lord nézete a hasznos munkásságról. Walter Scott és Kölcsey munkásságban keresik a boldogságot. Mátyás király és I. Napóleon tiszteletben részesítik a munkást. Az apró bibelődés is többet ér a tétlenségnél. Schiller, Deák Ferencz és Kazinczy időtöltése. Eötvös szórakozása. Walter Scott szorgalma. Kazinczy iparkodása. Bessenyei törekvése. A Teleki család s több jeles férfiak jelszava. Munkásság fejleszti a jellemet. Ez szerez életbölcseséget. Minden pályán szükséges. Wellington, Caesar, Bém, Kossuth munkaereje. A munkásságot a lángész sem nélkülözheti. Munkások kezében van a hatalom. Dessewffy Aurél, Szemere Bertalan, Palmerston. Az irodalom képviselői nagyobbára közpályán szerepeltek. Katonák: Caesar, Zrinyi, Cserei, Kohári, Bessenyei, Barkóczy, Gvadányi, a Kisfaludy testvérek, Petőfi stb. Hivatalnokok : Gyöngyössi, Döbrentey, Kölcsey, Katona József, Torma Károly, Ormós Zsigmond. Orvosok: Földi János, Bugáth Pál, Toldy Ferencz. Gazdák : Berzsenyi stb. Iparosok: Korabinszky, Aigner, Csepreghi, Böhm Lénárt. Lelkészek: Horváth Mihály, Ipolyi, Czuczor, Tompa, Szász, Győry Vilmos. Más pályán: Milton, Locke, Walton, Richardson, Dante, Petrarca stb. A szellemi időtöltés nagy haszna. Zrinyi a költő, Forgách Ferencz a Telekiek gondűző mulatsága. Dessewffy József szórakozása. B. Vay Miklós óbester időtöltése. Eötvös, Szemere, Mikó, Thiers, Derby, stb. A mérsékelt munkásság eredménye. V. FEJEZET. Bátorság és önbizalom. Erkölcsi bátorság. A bátorság vértanúi. Szokrates, Zrinyi Péter, Brúnó, Galilei, Roger, Vesale András, Kopernikus, Spinóza. Az új nézetek küzdelme. Vogt és Darwin. A fölfedezők viszontagságai. Példák. A hit vértanúi. Bethlen Kata, Séllyei István, Turóczi András stb. A bátor nem féli még a halált sem. Török Bálint, Kont István. A tizenhárom vértanú. Nagy Sándor, Damjanics. A bátorságot a csalódás sem fojtja el. A bátorságot tett kövesse. Bátorság a társadalmi szokásokkal szemben. Az erkölcsi gyávaság hátránya. Népkegyvadászat. Széchenyi, Beöthy Ödön. Eötvös a népszerűséggel szemben. Erkölcsi önállóság. Jellemszilárdság. Németh József ügyigazgató. Bátorság képesít az akadályok leküzdésére. Mátyás király, Antiszthénész és Diogenes stb. A bátorság nem zárja ki a gyöngédséget és nagylelkűséget. Mile bácsi, Szapári Péter, Zápolya István, Mátyás és György király fiai, a vak Bottyán, Bém és a szászsebesi szászok. A bátrak áldozat készsége. Kemény Simon , Laplace és Biót, Mátyás és Czezinge János stb. A valódi férfi jellemzése. Eljárási modor. Petőfi és egy nagy úr. Legjobban kell őrizkedni a félelemtől; id. Wesselényi Miklós nevelési elve. Bátorság a nőnevelés körében. Szapolyai János özvegye ; Rozgonyi Czeczilia ; Egri nők. Béldi Zsuzsánna, Zrinyi Ilona, Baker Sámuel világutazó magyar neje. A női könyörület. Vörösmarty anyja, Tessedikné, Radákné, Damjanicsné, -- Martin Sára, Vay Johanna, Ürményi Anna VI. FEJEZET. Önuralom. Önuralom a jellem alaplényege. A szokás feletti önuralom. Az okos nevelés szigora A szokás ereje. Kazinczy, Vitkovits és Szemere Pál. Önuralom egyengeti az élet ösvényét. Pitt, József nádor. A véralkat fékezése. Strafford, Cromwell, a Nassaui herczegek, Washington, a két Wesselényi, Berzsenyi heves véralkata s a fölött kivívott önuralmuk. Körösi Csoma Sándor, Vörösmarty, Eszterházy Miklós, II. Rákóczy Ferencz, Deák Ferencz önmegtagadása. Türelem és kimélyesség szükségessége. Zay és Széchenyi. Mások iránt tanúsított elnézés . Bercsényi és Rákóczy. Washington és Deák Ferencz A bölcs hallgatás ideje. A méltó boszankodás nyilvánitása. Beöthy Ödön és Kubinyi Ferencz. Mások nézetének tiszteletben tartása. Kölcsey és az öreg Rákóczy György tanácsa. Magunk alkotjuk világunkat. A sérelemmel szemben elnézők legyünk. Berzsenyi és Kazinczy példája . Döbrentey gyöngesége. Tompa és Petőfi. Burns gyarlósága. Egy magyar Burns. Legnagyobb zsarnok a mértékletlenség. XII. Károly svéd király önuralma e zsarnok fölött. Batthyáni Lajos nemes eljárása Az adósság és takarékosság. Szókratész bölcs mondata. Kubinyi Lajos a szegénységről Beöthy László. A hitelezés hátránya. Sheridan, Pitt. Lelkiismeretesség. Zeyk Dániel, Debreczeni Márton. Az önuralom ereje a küzdelmek között. Illéssy György szenvedései. Walter Scott viszontagságai. A második kötet tartalma: I. FEJEZET. Kötelesség és igazelmüség. A kötelesség az életet átható elv. Akarattal egyesítve áldozatkészségre gyulaszt. Szemere intése az ifjúsághoz. Petőfi és Lisznyay. Kossuth mit mond a kötelességről. Kohári kötelességérzete. A bátrakat is ez gyámolítja. Pompejus, Washington, Wellington. Több a kötelesség a dicsőségnél is. Széchenyi nézete. Hunyadi Jánost a kötelesség lelkesíté. Báthori István, Széchenyi, Batthyáni Lajos, Beöthy Ödön a kötelesség terén. A kötelességérzet tömörülése. Zalamegye közönsége 1843-ban. A nádorhuszárok Prága alatt. Dessewffy Dénes. A hiú dicsvágy veszélye. Francziaország bukása. St. Pierre abbé törekvése. A kötelesség együttjár az igazelműséggel. Kendeffy Ádám, gr. Teleky László. Mátyás király igazelműsége. Az adott szó szentsége. Blücher és Wellington, Laudon és Wallis óhester. Damjanics, Széchenyi szókimondása. Tompa Mihály az őszinteségről. A hazugság alakoskodása. Az őszinte szerénység. Vörösmarty és Petőfi. Arnold tanár és növendékei. Kazinczy mint a kötelesség hű bajnoka. II. FEJEZET. Kedély. A jó kedély nagy áldás. Ez is fejleszthető. Kármán tanácsa. A jó kedély igen hasznos gyógyszer. A munkás férfiak többnyire jó kedélyűek. Palmerston, Deák Ferencz stb. Imre Sándor a nagy férfiak kedélyéről. — A jó kedélyt a szenvedés sem érheti el. Milton, Kazinczy. Jó kedélyű jeleseink: Walter Scott, Dumas, Jókai, Tompa, Newton, Laplace, Euler stb. A jó kedély gyöngédséget eredményez. Eötvös, Abatuzzi, Vörösmarty s. a. t. A természettudomány tanulmányozása kedélynyugalmat szerez. Adanson, Kossuth. Több példa. Damjanics, Mészáros Lázár. A derűit kedély szeretetet ébreszt. Bentham. A kedély nyilatkozata nyájasság, szívélyesség. Az elégületlenség hátránya. Székács nézete. Az apró bajok nagy gondokká nőhetnek. Szalézi Ferencz és Perthes tanácsa. A kedélynyugalom mellé csatoljunk türelmet. III. FEJEZET, modor és művészet. Modor a jellem bája. Széchenyi nézete a modorról. Ez eredményezi az udvariasságot. II József császár udvariassága. A modor ne legyen mesterkélt. Minden pályán és rangban érvénye és hitele van. Kölcsönös megbecsülésben nyilvánul. Patterson a magyar földmives osztályról. A modort is az otthon fejleszti. A nők tapintatossága. Udvariatlan nagy férfiak. Knox, Luther, Johnson Sámuel. Magyar Johnson. Az esetlenség. Dobzse László. Gibbon és a cumberlandi herczeg, Kölcsey és a kanczellár. A szemérmetesség és bátortalanság. Az angol és franczia egymással szemben. Tanács az államférfiaknak. Bátortalan nagy férfiak : Newton, Shakspeare, Byron, Garrick, Rock Pál, Washington, Szavójai Jenő, Laudon, Szemere Bertalan, Berzsenyi, Csokonay, Kölcsey, Vörösmarty, Liszt Ferencz, Hawthorne. A germán néptörzs zárkózottsága s az ebből kifejlett előny. A francziák közlékenysége s ennek hátránya. A művészet túlbecsülése. Róma és Velencze. A modor ne legyen csak kalmáz. IV. FEJEZET. Társalgás a könyvekkel. Jó könyv a leghívebb barátunk. Az életrajzok érdekessége. Mikó nézete a jó emberek életrajzáról. Jósika az életrajz hasznáról. Ennek feladata. A könyvek könyve. A legkitűnőbb emberek szívesen olvasgatták a szentírást. Bethlen Gábor, Rákóczy György, Tompa, Arany, Eötvös, Jókai stb. Plutárch és Montaigne. Plutárch hatása. Kölcsey tanácsa. Plutárch jellemzése. Az életrajzokban a csekélységek is nagyfontosságuak. Példák: Walter Scott, Jósika, Byron, Kölcsey, Stettner, Kálmán király stb. Az életrajzban fény és árnyék kimaradhatlan. Kazinczy levelei, Kemény Zsigmond tanulmányai. Gyulai Pál, Vörösmarty életrajza. Az önéletrajzok megbizhatlansága. Kossuth nézete az önéletrajzról. A franczia életrajzi emlékiratok. A régibb magyar emlékírók. Az életrajz írás nehéz művészet. Gyulai „Jancsó Pál“fa Sok kitűnő egyén életrajza hiányos. Erdősy János, Kempis Tamás, Sinay Miklós és a Budai testvérek. A névtelen krónikások stb. Jeleseink kedvencz olvasmányai. Példák: Shakspeare, Schiller, Gőthe, Báróczy, Berzsenyi, Döbrentey, Kazinczy, Kölcsey, Kisfaludy, Fáy, Kis János, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Dessewffy József, Eötvös, Nagy Frigyes, Napoleon, Mátyás király, Bercsényi stb. kedvencolvasmányai. Egy egy könyv néha egy uj korszak határköve lesz. Példák: Erasmus nézete a könyvekről. A könyvek befolyása a társadalmi alakulásokra. Széchenyi „Hitel“ és „Világ“ czímű művei. A könyvek s írók halhatlansága, V. FEJEZET. Házassági Szövetség. A házasság befolyása a jellemre. A férfi és nő kölcsönös viszonya egymáshoz. Madách és Pope nézete a női jellemről. A két nem korai nevelése. A nők részvéte. Tökölyi Imréné, Kanizsai Dorottya, Bohus-Szögyéni Antonia stb. A valódi szerelem nemesitő hatása. Tompa nézete a szív vonzalmáról. A családéletben nyilvánul híven a jellem A nő királysága. Kazinczy, Eötvös, id Szász Károly vallomása. A nő mint segítőtárs. A férfiak igényei. A jó feleség tulajdonai. A valódi szépség. A nő befolyása a férjerKOlCSI Jellemek. TV.VJUC vllK. Guitart évnyi kezete feleségéről. Szemere neje. A valódi nő jellemrajza Gyulaitól. Vay Miklósné nyilatkozata férjéről. Önfeláldozó nők. Cserey Hona, Zichy Antonia. A női hatalom. Bornemisza Anna, Lorántffy Zsuzsánna, Zrinyi Vona. A női nagyság. Livingstone neje stb. Szegedy Róza. A női hűség. II. András leánya Erzsébet , Frangepán Katalin, Fábián Julia, Damjanicsné. Tudós nők. Galvani, Lavoisier neje stb. Egy vak természetbúvár neje. A szélhüdött tanár neje. A nő a legnemesb gyámol. Niebuhr neje. Stuart Mill, Mikó Imre mint nyilatkoznak feleségeikről. Jókainé. A jó feleség vigasztaló angyal. Tompa Mihályné, Bacsányiné, Illéssyné stb. Frangepán Kristófné férje börtönében, Grótius hős neje. Szenvedés a házasélet legbiztosb próbaköve. Egy nagyhírű szenvedő házaspár. Lázár Vilmos és neje. A nagy szellemek mély szerelme. Herbert, Schiller, Lessing, Kazinczy, Vörösmarty és Petőfi házasságának jellemzése. VI. FEJEZET. A tapasztalat iskolája. Küzdelem edzi a jellemet. A zárdás erények mit sem érnek. Az önismeret nélkülözhetlen kellék. A józan ész nem más mint okosan fölhasznált tapasztalat. A nők tapintatossága. Egész életünk a tapasztalat iskolájában telik el. Az idő becse. A lelkesültség. Lechner Ágost nézete. Egressy Gábor. A protestáns árvaház alakulása. A lelkesült egyének bátorsága. A küzdelem üdvös volta. A szegénység gazdagsága. Szalay László, Michelet, stb Csokonay, Cervantes. Szükség neveli a jeles és nagy embereket. Révay Miklós, Virág Benedek. Még a bukás és csalódás is jótékonyan hat a szellem fejlődésére. Talma, Megyeri, Petőfi, Jósika, Heine, Hugó Viktor stb. A testi fogyatkozás sem gátolja a bátor munkást. Milton, Kisfaludy Károly. A nyomor bajnokai. Dante, Camoens, Michael Angelo, Tasso ; magyar költőink. Az idő jutalma. A tudomány vértanúi. Flinders és többen. Nevezetes börtön-irók. Boetius, Campanella de Foe stb. Balassa Bálint, Kemény János, Báthory István, Kohári, Bethlen Mikós, Kazinczy, Széchenyi stb. A bukás csak látszólagos. Jeszenák János levele. A szenvedés áldása. A fájdalom és bú jótékonysága. Lénay. , Kármán stb. Még a betegség sem akadály. Tessedik, Schiller, Jósika, Jókai Kossuth, Mozart, Beethoven, Tompa Mihály, Wollaston, Jászay Pál stb.* A szerencse és siker A bölcs nem vár sokat ez élettől. Az élet olyan, minővé magunk alkotjuk. A kötelességteljesítés csak az igazság. Laptulajdonosok: I.éfjr£dj lei«|yf rt‘k, CTsurtnwtíj :0 *-:»j l■* Vízállás és időjárás. Pest, julus 1. 120" felhős. Pozsonyban, jun. 30. 8' 11" felhős. M.-Sziget, jun. 29. 2‘ 11“ száraz. Szatmáron, jun. 29. 2‘ 3" száraz. Tokajban, jun. 29. 8‘ 2 ‘ száraz. Szolnok, jun. 30. 9' 9 ‘ felhős. Szegeden, jun. 30. 16' 11“ esős. Aradon, jun. 29. 0' 5‘ száraz. Nagybecskereken, jun. 29. 2’ 6“ száraz. Bezdánnál, jun. 29. 7‘ 2“ száraz. Eszéken, junius. 26 9' 2" száraz. Sziszeken, jun. 25. 17‘ 6" esős. Zimonyban, jun. 25. 17‘ 1" száraz. Orsovában, jun. 25. 12 4“ száraz. Felelős szerkesztő: Czernátony Lajos.