Ellenőr, 1874. december (6. évfolyam, 330-358. szám)

1874-12-14 / 343. szám

két nyilatkozatot tesz közzé. Az egyiket Lausertő, aki kijelenté, hogy a tárgyalásnál felolvasott levele csak töredék, s követeli, hogy olvassák fel az egészet, miszerint kiderüljön, mennyire részhiszeműleg járt el az államügyészség, midőn a teljes „haráos“ levélből e töredéket kiszakította s abból pecuniáris viszonyokat tüntet föl. Ő Arnim gróftól soha semmit nem kapott. — A másik nyilatkozatban a „Presse“ kiadója, rectificálja Dockhornt. Az a bizonyos Brettfeld nem mondta, hogy a külügyi hivatal megbízásában jár el, sőt ellenkezőleg egy magas állami egyén megbízottjának mondotta magát, akinek magánokokból fekszik érdekében, megtudni, ki a leleprések beküldője, mert egy másik magas állású egyénre van gyanú, s ez atyjával szemben akarja magát igazolni. A cautiót arra nézve ajánlotta fel, hogy a titok nem fog a legszűkebb körből, melynek megnyugtatására van szánva, kiszivárogni, — s ha kiszivárogna, a cautio elvész t minim — Ungarische Lyriker von Alexander Kisfaludy bis auf die neueste Zeit. (die letzten 50 Jahre.) In chronologischer Reihenfolge metrisch übertragen, und mit literarhistorischer Einleitung und biographischen Notizen versehen von Gustav Steinacker. Leipzig und Budapest 1875. Ára 3 forint. A vaskos, termetes kötet, mely e czimet viseli homlokán, a hazafias buzgalomnak munkája. Steinacker Gusztáv, mióta tőlünk Magyarországból elszakadt, folyvást meleg érdeklődéssel viseltetik nemzeti irodalmunk, általában hazai művelődési viszonyaink iránt. Sajnos azonban, hogy e buzgalommal nem áll egyensúlyban, nem mondjuk, tehetsége, mert ezt egy hosszú élet szorgalmával kiképezte és megedzette, de ismerete és ennek világa, amely fölött a bizonytalanság kétes köde borong. Kevés segédesz- közre szorítkozva, elfogult vagy érdekelt felvilágosításokra támaszkodva, Steinacker Gusztáv ki van téve annak az esélynek, amelyet a távollakó elkerülni alig képes, hogy minden buzgalma mellett is tévedést tévedésre halmoz. „Magyaromanie“ czímű költeményének tartalma valótlanságon alapszik, pedig a költészetnek csak az igazság adhat varázst, mely elbűvöl, erőt, mely elragad. A magyar nemcsak nem üldözi az idolén nyelvű magyarországi lakosokat, sőt ellenkezőleg oly közönynyel tekint minden nemzetiségi izgatást, s annyira nem gondol saját nemzeti igazaival, hogy e tekintetben a könnyelmű mulasztás vádja terheli. Avagy a szerb és szász agitátorok gálád és büntetés nélkül űzött ámítása megkapta-e az illő megtorlást ? Meg a meggondolatlan helybenhagyást a nemzetiségi törvény megalkotásában, s a közjegyzőségről szóló javaslat szentesítésében. Steinacker költeménye az igazságot csapja arczul, de nevezzük a gyermeket nevén, nem is költemény az, hanem mértékre és rímbe szedett politikai czikk, mely annak adja a bölcs figyelmeztetést, a kinek arra szüksége éppen nincs, olyan várat ostromol vitézi harczcal, a mely legfeljebb az ő képzeletében létezik. Különben Steinacker többi verse sem a tiszta költészet világa, a hazafias érzelmek és politikai vonatkozások egyesített nyilatkozatai. S ezeket elolvassuk szívesen, mert nincsenek meghamisítva, s mert nem egy helyütt melegség ömlik el bennök, a szónoki tűz bizonyos lendületet kölcsönöz nekik. Hát ordításaihoz mit szóljunk? Erál nagy része nerflos, már megjelent hazánkfia egyik-másik kötetében. De így együtt, összefoglalva most kapjuk a verseket először. Oly vaskos kötetből, mely 525 lapra terjed, kétségtelenül hibát hibára, hűtlenséget hűtlenségre idézhetnénk, mert a sor, a versszak, a rím, a mérték sokszor leküzdhetetlen akadályokat gördít a fordító elé. S e nehézségekből származótt fogyatkozásokat nem akarjuk kizsákmányolni, és Steinacker ellen fordítani, annyival kevésbbé, mert a fordításokon a gond, a szorgalom, a hazafias és ügyszerető igyekezet nyomai, sőt sikerei is meglátszanak. Nagyobb bajnak tartjuk azt, hogy ez anthologia nem representálja hiven költészetünket, mert kifeledett oly költőket, akik a magyar irodalomban tisztességes helyet foglalnak el, s fölvett oly verselőket, akiknek múltjuk és jelenük nincsen, legfeljebb a jövő az övék. A választásra, a névsorra vonatkozólag Steinackernak összeköttetésbe kellett volna magát tennie egyik vagy másik írónkkal, ki a helyes szempontokat kimutatva, kritikai s egyszersmind irodalomtörténeti útbaigazgatást nyújthatott volna. A távol lakó Steinacker ez útbaigazítás nélkül igaz és kimerítő anthologiát nem szerkeszthetett. S nem szerkesztett. Kilenczvennyolcz költőt foglalt össze gyűjteményébe, s e 98 költő közül hiányzik Bocsányi János, Vitkovics, Horváth Endre, Szász Gerő, Komócsy József, a két Zilahy Benedek Aladár, Udvardy Géza, Endrődi Sándor, hogy egész sorozatot ne írjunk; ellenben itt szerepel Toldy Ferencz és Greguss Ágost, holott egyik sem költői munkásságának köszöni nevét, s mint poéta szóba nem jöhet, amazt az irodalom történetéért jutalmazza osztatlan elismerés, emezt széptani dolgozataiért érte a méltatás ; s itt szerepel ez anthológiában a magyar költészet képviselőjeként Petrisevich Horváth Lázár, Sulyánszky Antal, Szálkai Mátyás, Beöthy Zsigmond, Nyulassy Antal, Adorján Boldizsár, Magyaródi, Benőfi Samu, Samarjay Károly, Lakner Sándor, Bozzay Pál, Sál Ferencz, Somogyi Ignácz, Somogyi Gyula, Csermelyi Sándor, Borúth, gr. Sigrai Fülöp s Gáspár Imre, akiknek elég, ha a napi krónika följegyzi nevüket, s semmi esetre sincsenek jogosítva és hivatva arra, hogy a magyar költészet anthologiájában képviselve legyenek Legmulatságosabb a Gáspár Imre szereplése. Míg Dalmady Győző és Győri Vilmos életrajza 6, illetőleg 5 sorból áll, addig a magyar költészet fájának e zsenge hajtása 17 sorban nyer méltatást, hol a többi között elmondatik, hogy leforditatotta Hamiltontól a „Parlamenti logika, taktika és rhetorika“ czimű könyvet, sajtó alatt van „Képek a tót népéletből“ czimü munkája. Amikről a magyar irodalom eddigelé semmit sem tud. No lám, mégis csak tanulhatunk mi a német literaturától. S míg Madách Imrétől egyetlen verset ad az anthologia, addig Gáspár Imre négy darabbal van bemutatva. S efféle egyenetlenséget egész sorral találunk a Steinacker könyvében; de minden hiányai mellett is érdemes munka, mely méltó az elterjedésre, s melynek szerzője becsülésünket kivltta. — Az „Irodalmi Értesítődnek, e jóravaló könyvészeti szaklapnak 12-ik száma megjelent. Tartalma: Irodalmunk 1874-ben, 12-ik közlemény ; hazai nem magyar irodalom 1874-ben, 2-ik közlemény ; zeneművek, 5-ik közlemény. E rendes rovatokon kivül Martonfalvi irodalmi működését ismerteti Bőd János, a pannoniai könyvtárról nyújt kimutatást a szerkesztő; Shakespeare magyar irodalmáról szól Kertbeny, s a magyar méhészeti irodalmat állítja össze dr Rodiczky Jenő. A füzethez tartalom-jegyzék és teljes szakmutató járul, mely az egész évben megjelent összes műveket szakok szerint osztályozza, miáltal az „Értesítő“ használhatóságát lényegesen megkönnyíti. Az „Irodalmi Értesítő“ e száma utoló ebben az évfolyamban, s visszatekintve eddigi pályafutására, elmondhatjuk róla, hogy a szerkesztő szakértelme a kiadó buzgalmával párosult, s hogy az „Értesítő“ nálunk hézagot pótol, s irodalmi szolgálatokat teljesít. A jövő esztendőben díszesebb kiadásban jelenik meg. Előfizetési ára egész évre 2 frt 40 kr. Mi a legmelegebben ajánljuk az illető közönségnek. A pénzek Kókai Lajos könyvkereskedésébe küldendők. Budapest, Károly utcza 25. sz. — Aigner Lajos könyvkiadásából egész csomó könyvet kaptunk. Legnevezetesebb ezek között az európai hrrtt Buckle H. Tamás kitűnő műve: „Anglia művelődésének története,amelyből most egyszerre a harmadik és a negyedik kötet látott világot. Magyarul kiadják : Endrődy Sándor, Fendler József, György Aladár, György Endre, Láng Lajos, Márkus Miklós és Tors Kálmán. A harmadik kötet ára 2 forint, a negyediké 1 frt. A munka nem szorul ajánlásra. Hasonlókép kitűnő műsor (Dickens) regénye „Nickleby Miklós és családjának élete és viszontagságai.“ Fordította Benedek Aladár. Hat kötet. Ára 6 forint. E két fordításon kívül pár tankönyv egészíti ki a csomagot, nevezetesen: Mayer Miksa „Alak- és mértan“-a, mely az elemi és felső népiskoláknak, valamint a polgári iskolák és tanítóképezdék számára van írva, mely már a második kiadást érte meg, daczára annak, hogy az első kétezer példányban jelent meg; továbbad dr. Emericzy Géza és Kárpáti Endre „Vezérkönyve a számításban“, a népiskola II. és III-ik osztálya számára, s az ehhez tartozó példatár. Ára együtt 1 frt 20 kr. A Mayer könyve pedig 80 krajczár. A tanügyi kritika mind a két művet elismeréssel fogadta. — Katholikus házasságtan. Tekintettel a magyarországi jogviszonyokra s a gyakorlatra. Irta dr. Csiky Gergely. Ára 2 forint. A művet az ismert ultramontán író szelleme lengi át; ennek jelzése épen elég arra, hogy a közönség tájékozva legyen a munka értéke felől. — Dr. Széli Lajos „Közegészségi Lapok“ czimű ismeretterjesztő folyóiratra hirdet előfizetést. Tulajdonkép a „Házi orvos“, Széli Lajos mostani lapja veszi át e czimet. A közlöny feladata a közegészségügyi ismereteknek az orvos és mivelt nem orvos közönség közt terjesztése. Főmunkatársai dr. Kelen József, dr. Tótfalussy Gyula, dr. Göbel Czelesztin. Előfizetési ára egész évre 5 forint, félévre 2 frt 50 kr., mely összeg a kiadó-hivatalba (Budapest, nagy-diófa-utcza 1. sz.) küldendő. — A „Természet“ az uj esztendővel a hetedik évfolyamba lép. Maga ez a körülmény elég ajánlat a komoly törekvésű szaklap mellett. Berecz Antal buzgó szorgalommal szerkeszti e jóravaló kis lapot. Ára egész évre 4 forint, félévre 2 forint. A pénzek a szerkesztő s kiadó tulajdonoshoz, Berecz Antalhoz küldendők, Budapestre, hársfa-utcza 1. sz. alá. A Rosenberg testvérek kiadásában megjelent: „A dada képes könyve“, ára 1 frt 20 kr, és „Gyermek-Lugas“ ára 1 frt, mindkettő kemény kötésben színezett czimlappal; az előbbi csupán képeket, az utóbbi beszélyeket, meséket és közleményeket tartalmaz képekkel. A hivatalos lapból. Az igazságügyminiszter a pécsi kir. törvényszékhez segédtelekkönyvezetőkké Begedi Péter és Fölkér János ottani tönényszéki telekkönyvi írnokokat, a szarvasi kir. járásbírósághoz végrehajtóvá Jakabffy Ferencz kovácsházi lakost, a rozsnyói kir. járásbírósághoz telekkönyvi írnokká Bradáts Dénes rimaszombati kir. törvényszéki dijnokot, a gálszécsi kir. járásbírósághoz írnokká ifj. Stutter Antal sátoraljaujhelyi kir. törvényszéki dijnokot, a liptószentmiklósi királyi törvényszékhez segédtelekkönyvvezetővé Kmosko Adolf ottani kir. törvényszéki írnokot, az aranyos maróthi kir. törvényszékhez jegyzővé Kraft Károly nezsideri kir. járásbirósági aljegyzőt, Szántó Károlyt a beszterczi kir. törvényszékhez Írnokká, és a marosvásárhelyi királyi főügyészséghez fogalmazóvá Szőcs Ákos igazságügyminiszteri segédfogalmazót nevezte ki. A magyar királyi pénzügyminiszter Kernpetich Nándor erdőhivatali számvivőt a temesvár-karánsebesi jószágigazgatóság kerületébe erdészszé nevezte ki. Oxenhofer Károly lőcsei lakos vezetéknevének „Ormosi“-ra kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett HÍREK. Decz. 14. — Szatmár megye bizottsága folyó évi deczember hó 22-én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést fog tartani, melynek tárgya a központi választmánynak, az új választási törvény értelmében megválasztása. — Petőfi sírja. A „M. Polgár“ igen érdekfeszítő hírt közöl a következő sorokban : Petőfi elestére vonatkozólag lapunk egyik barátja fontos adatokat ígért legközelebbről. Egy élő szemtanúra hivatkozik, ki Petőfit sebesülten Segesvárra vitte be, s meg tudja jelölni a sirt is, hol tényleg nyugszik. E sirt föl lehetne bontani, s talán mélye végképen meg tudná oldani e kérdést, mely az egész nemzetet érdekli. Még csak annyit jegyzünk meg, hogy a forrás, honnét ez előleges közleményt merítjük, egészen komoly. Fölmerítettük előlegesen azon kérdést is, hogy ha a kérdéses élő szemtanú tudta Petőfi elestének körülményeit, miért hallgatott mostanáig ? Erre közlőnk azon választ adja, hogy a tanú foglalkozására nézve nem olyan, hogy az irodalmat figyelemmel kísérhette volna, s nem is tudta, hogy Petőfi sírját valaki keresi. Közelebbről ez ügyet részletes leírásban adjuk közre, de ma még tartózkodunk véleményünk nyilvánításától. Nagyon kívánatos, hogy e hír érdekességének megfelelő legyen az előre jelzett közlemény is. — A bukovinai magyarok sorsa kezd méltó és részvétteljes figyelmet ébreszteni. Sopronban az ottani joggyakornokok a józseffalvi iskola javára január 16-án fényes tánczvigalmat rendeznek a kaszinó termében. A bált ajánljuk a soproni fiatalság és mamák figyelmébe, az eszmét pedig átalában ajánljuk, mint követésre méltót. — Pozsonymegye főispánjává, mint a pozsonyi lap irja, gr. Pálffy István már ki van nevezve. — „Magyar athletikai klub“ alakitására jelentek meg aláírási ívek, magyar és német nyelven, ez utóbbiban mint „vaterländische“ klub czimeztetvén. Az athletikai klub czélja a már nálunk is örvendetesen felkarolt és terjedő tornászat magasb irányban való fejlesztése. E klub kétféle irányban működnék: 1-szer is meghonosítaná és gyakorolná az athletika azon alább felsorolt ágait, melyek nálunk még ismeretlenek, 12-szor a vetélykedv (Competitio) felélesztésére tiszteletdíjakat ajánlana fel nyilvános versenyekben. A folyó évi november hó 13-án megtartott értekezlet megtette a szükséges előintézkedéseket, hogy a czél valósulást, az üdvös eszme alakot nyerjen. A tagok két osztályba soroztatnak: 1. Alapító tagok, kik az egylet czéljaira egyszer s mindenkorra legalább száz forintot pénzben vagy állampapírban fizetnek, vagy az általuk tett alapítványról kötvényt állítva ki, az összeg 6°/0 kamatjait minden év január 31-ig az egyleti pénztárba befizetik. II. Rendes tagok, és pedig kétfélék: a) pártolók, kik három évre évenkinti 20 forintot, b) évi tagok, évenkinti 12 frt tagdíjat fizetnek, mi negyedévi részletekben is történhetik. Az alapító-, pártoló- és évi tagok a közreműködésre nézve egyenlő tagokkal bírnak. A clubnak rendes tagja lehet minden feddhetlen jellemű egyén, ki a 18-ik évét betöltvén, két rendes tag által ajánltatik s a választmány elfogadja Az egylet működése , az által rendezendő és díjazandó viadalok, bajvivások stb., a testgyakorlatok következő ágaira terjed ki: 1. Iskolai tornázás. 2. Lapdajátékok,méta,rota, ballon, tekézés (kuglizás.) 3. Vívás. 4. Ökölvívás (boxolás.) 5. Gyalogolás (járás, futás, ugrás, bontás.) A club a korcsolyázás, úszás és evezés kiművelését egyelőre csak akként kívánja támogatni és előmozdítani, hogy ezek versenyeire díjakat ajánl föl. Ha megfelelő számú aláírója jelentkezik, az alakuló közgyűlés hírlapok és külön meghívók útján egybe fog hivatni. Befizetések csak a végleges alakulás útján megjelölendő helyen történnek. Részletes értékesítésekkel a „club ideglenes titkári hivatala“ — egyelőre hatvani utcza, nemzeti Casinó II. emelete szolgál, hol aláírási ivek is vehetők át. — Az aláírási ivek 1875. jan. 15-ig a titkári hivatalba keretnek beadni. Az ideiglenes bizottság tagjai: Gr. Eszterházy Miksa, gr. Eszterházy Miklós, gr. Dessewffy Aurél, Kenessey Kálmán, Sárkány János Ferencz, Trefort Ervin, Fenyvessy Ferencz, Rumbold Bernát, Dapsy László, Szarvas Sándor, Krause Wildemár, Borsody Sándor, Ráth László, Fittler Dezső, Petrovich László, Császár Ferencz. A„Vasúti és gőzhajózási kalauz“ 12-ik füzete most jelent meg magyar és német szöveggel, közölve a magyarországi vasutak és gőzhajók teljes menetrendjét s a külföldi vonalak főbb irányát is. Útrakelő vagy utazó kzönség számára igen czélszerű kalauz ez, s megérdemelné, hogy nyilvános helyeken mindenütt föltalálható volna. Havonkint jelenik meg, a menetrendek változása szerinti tartalommal s előfizetési ára egész évre 4 frt, félévre 2 frt. — Színházi játékrend. Ma a nemzeti szinpadon Bulwer „Richelieu“ czimű színművét adják elő, címszerepében Bercsényi Bélával, a nemzeti színház e nagy törekvésű fiatal tagjával. Holnapra, decz. 15-ikére, Erkel „Brankovics“-a van kitűzve, 16-án „Pajtáskodás,“ 17-én „Fekete dominó,“ 18-án „Kornélia“, 19-én pedig Adams bécsi tenorista lép föl a „Rienzi“ czímszerepében. — A budai játékrend ez: ma „Troubadour“ opera Benza Ida asszonynyal; 17-én a „Jó falusiak,“ 18 án „Vén bakancsos,“ 19-én „Stuart Mária,“ 21-én „Az árny,“ opera. — A nemzeti színpadon decz. 21-én adják először Gogol orosz írótól „A revisor“ czimű vígjátékot; 24-én zárva lesz a színház, 25-én pedig a gazdasszonyok egylete javára: „Viola.“ — A „kereskedő ifjak társulata“ helyiségében (úri utcza 11. sz. szerviták épülete I. emelet.) Degré Alajos orsz. képviselő ur f. hó 16-án esti 9 órakor „A végzetes bokréta“ czimü beszélyt fogja felolvasni, mely felolvasásra nevezett társulat t. tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. — Iskola-alapítás. Az esztergommegyei kőszénbánya-társulat a doroghi, tokodi, annavölgyi és szarkási kőszénbánya-telepeken levő népiskolákat saját költségén átalakította, a szükséges tanszerekkel ellátta s a tanítói állomásoknak kellő javadalmazást biztosított. A tanügy emelésére tett ezen intézkedésért a közoktatási miniszter köszönetet nyilvánít a hivatalos lapban. — Járvány. A „Temesi Lapok“-nak írják Nákófalváról, hogy ott bizonyos nyakbetegség (!) oly nagy mérvben dühöng a csecsemők között, hogy szeptember óta, mióta t. i. e veszélyes betegség uralkodik, 86 gyermek esett áldozatául, kik többnyire 2—12 évesek. A betegség rövid két nap után rendesen halállal végződik, mit még inkább elősegít a falusi nép nagy tudatlansága, mely vagy épen nem, vagy csak későn keres orvosi segélyt. — Nyilatkozat. Becses lapjának I. évi 337-ik számában „Hírek“ rovata alatt megjelent azon közleményre, mely szerint a „Pesti Napló“ban egy gyilkosra hívja fel valaki a Sopron megye Répcze mellékén levő igazságszolgáltatás figyelmét; nem mulaszthatom el ezen esetre vonatkozólag nevezett bíróság eljárását közölni, amennyiben arról biztos tudomásom van. Először is Reich János, ki Kakas Kálmán újkéri kasznárt meglőtte, nem bécsi, hanem miskolczi származású. Továbbá e bűneset nevezett bíróságnál csakis november 25-én lett följelentve, a midőn Kakas már meghalt, s így kihallgatható sem volt. A törvényszéki bonczolás a kir. ibiró közbenjöttével november 26-án foganatosíttatott, s ez az alkalommal megejtett tanúkihallgatásokból nem derült ki a szándékosság, s noha a minisztérium által az 1872-ik évben javaslatba hozott, átalában elfogadott bűnvádi eljárási szabályok 45-ik §-ában foglalt pontoknak egyike sem forgott fenn, melyek alapján vádlottat vizsgálati fogságba lehetett volna helyezni, annyival inkább sem, minthogy Carstansen G.ur czukorgyári tulajdonos s a földbirtokos kinyilatkoztatta, hogy ő Reichert egész vagyonával kezeskedik — az erélyesbíró mindezek daczára vádlottat rendőri felügyelet alá helyezte. November 28-án a kir. ügyész úrtól egy indítvány érkezett, mely szerint a már említett szabályokának idézésével vádlott szabad lábra helyezendő, s a vizsgálat így folytatandó. Miután azonban utóbb a tanuk vallomásaiból az tűnt ki, hogy vádlottnak tudnia kellett, hogy a puska, melylyel Kakast meglőtte, töltve volt — vádlott azonnal le lett tartóztatva, s a központi börtönbe Sopronba felkisérve, hallomásból tudom, hogy Reich Sopronban ismét szabad lábra helyeztetett; ez hogy és mikép történt — előttem ismeretlen. Ez volt a vizsgáló bíróság eljárása, hogy botránkozásra méltó-e? azt tekintetes szerkesztő ur, és a nagyérdemű közönség megbirálására bizom. Répczemellék, 1874. decz 11-én. — S. B. — Az általános szabályozási terv szerint az új utcza, mely a váczi-úttól a gyárutczáig visz, egyenes vonalban a városligetig folytattatnék. Ezen egyenes vonalba az erdősor táján azonban egy földszintes ház esik, melyet ki kellene sajátítani. A közmunkatanács most azt ajánlja, hogy a kisajátítási alap kímélése végett, az utcza egyenes vonalát e földszintes ház megkerülésével törjék meg és odább folytassák az utczát. A középítési bizottság ezen tervet nem helyesli, mert a szabályozási tervet nem kívánja minduntalan változtatni; azon érdekeltek, kik az eredetileg tervezett vonalban telkeket vásároltak, tetemesen megkárosittatnának és a kisajátítás ez esetben nem járna nagy áldozatokkal. — Halálozás. N. Kőrösről egy gyászlapot kaptunk, mely Tóth Lenka kisasszonynak élte 20-ik évében történt elhunytét jelenti. A boldogult nővére volt Tóth József ismert nevű ifjúsági írónak. Rejtélyes eset. A tiszavidéki vaspályán egy kavicshordó vonat e napokban Saáp és Berettyó-Újfalu közti két, egymástól nem nagy távolságban a sínekre fektetett holttesten gázolt keresztül. A vonatvezető megállítván a vonatot, megvizsgálták a holttesteket. Egyik férfié, a másik nőé volt, levetkőztetve, s több késszúrás látszott rajtuk. Az eset a b.-ujfalusi hatóságnál följelentetvén, a nyomozások azonnal megtörténtek. A helyszínétől szekérnyomok vittek egy közel tanyához s ennek lakóit be is fogták, s átadták a n.váradi törvényszéknek. — Uj szálloda és étterem fog megnyílni a jövő hó elején az úri utcza újon épült részében, a pesti építő társaság házában. A vén Laptulajdonosok: Légrády testvérek, Csernátony Lajos, déglős Zsoldos Imre lesz, az „arany sas“ volt főpinczére. Az uj szállodáról már csak azért is érdemes előlegesen értesíteni a közönséget, mert egészen magyar lesz. — Házasság. Zerkovicz Szidónia kisaszszony, ki eddigelé Budapest egyik városi leányiskolájában mint tanító volt alkalmazva s kitől többek közt a Franklin-társulat egy magyar irodalomtörténeti kézikönyvet adott ki, a múlt hetekben nőül ment Párisban Colocotroni görög herczeghez s ezentúl Athénben fog lakni. — A „Budapesti népoktatási kör“ bizottsága f. hó 15-én d. u. 112 órakor a magyar tudományos akadémia kis termében ülést tart. Az országos középtanodai tanár-egylet mennyiség- és természettudományi szakosztálya folyó évi decz. 15-én, kedden, délután 5 órakor a helybeli evang. főgymn.termében ülést tett, melynek tárgyai lesznek: 1. Bólyai Farkas és János vázlatos életrajza. 2. Bólyai Farkas tudományos jellege és működése, Fendler József tanártól. 3. „A növénytan tanítása különös tekintettel a gymnasium 5-ik osztályára.“ Simkovics Lajostól. CSARNOK. Egy szegény ember. Uram, egy aláírással jöttem; már tudja ön, hogy azoknak a becsületes, de nagyon szerencsétlen és szegény embereknek a fölsegétésére kéregetek ... és ... — Igen, igen — tudom — olvastam róla. — Úgy gondoltam, hogy komoly megbántást követnék el egy ilyen gazdag ember iránt. . . . — Gazdag — gazdag — hm — ha mindenkinek adnék, aki pénzt kér tőlem, már régóta nem volnék gazdag. — Magam is abban a véleményben vagyok, hogy az embereknek meg kell válogatni, hogy a jótéteményeit hová adja, mert kétszerre több jót teszünk vele, ha a kellő időben és olyanokon segítünk, akik valóban megérdemlik; de győződjék meg, hogy ez alkalommal . . . — Sajnálom, de valósággal semmit sem adhatok ; a napokban vettem egy házat, s az a vásár roppant sok pénzembe került. — De az a ház is egy új jövedelemforrás; az üzlet terén mindenki ismeri az ön ügyességét és óvatosságát, s nem teszszük fel önről, hogy előnyös vásárt ne csinált volna. — Az az ostoba N. N.. .. nem akarta 60,000 francért adni; 100,000 francot adtam érte, de már most 150,000-ért sem adnám. — Ez egy olyan alkalom, amit nem szabad elhalasztania; ön egy jó vásárt csinált, illő, hogy a szegényekről se feledkezzék meg. — És a dombon levő házamat is igazittatnom kellett. — Azt, amelyikben az a gazdag angol lakik? — Igen, istállót és kocsiszint építtettem. — Melyekért a gazdag lakó jó bért fizet? — Természetesen az embernek mindig van valami múlhatatlan kiadása, — az építkezésből ki nem fogyok, erre a másik házamra is egy emeletet tétettem. — Úgy hát adjon valamit a szegényeim részére; ez az adomány lesz az a bokréta, melyet a bevégzett épületekre fel szoktak tenni. — Mindig csak pénzt kérnek, mindig; azt gondolja ön, hogy azt a néhány hold szőllőt, melyet a múlt hónapban vettem, ingyért adták? — A szegények iránti könyörületessége áldást hoz a szellőjére. — És olyan drágaság van, mindennek két árát kérik: tudja, hogy mennyibe kerülnek a lovaim ? s mennyi takarmányról kell gondoskodnom? Hát még a tegnapi ebédem mennyibe került; tudja ön, hogy egy kis szelencze spárgáért mennyit adtam ? ötven francot, s még a szegényeknek is adjak ? — Pedig azok még sokkal többet szenvednek a drágaság miatt. — Dehogy szenvednek, dehogy, nem érzik ők azt úgy mint mi, hiszen szinte semmit sem vásárolnak; de akik sokat vásárolnak . . . azokra nézve a drágaság nagyon káros . . tönkre teszi az embereket. — Még nem is mondtam, hogy a szalonom bútorzatát is meg kellett újítanom, jöjjön kérem, nézze meg, ezek a kárpitosok nagyon meghúzzák az embert, valóban nincsen lelkiismeretök, 15.000 francot fizettem nekik, az igaz, hogy szép, jó és elegáns dolgokat vettem. Kérem, lépjen be . . . ezeket a fővárosból hozattam ... a legutolsó párisi divat szerint készültek , mit mond erre a bondokra, egészen karmazsin színű selyemmel van behúzva; azt hiszem, elég ízletes. — És ezek a képek, az egyikért az alatt az ürügy alatt, hogy híres mestertől való, óriási öszszeget kértek. Lássa az úr, nagyon sok szükségeim vannak, egy krajczárom sincs már több. — De uram, én csak 10 francot kérek a szegények részére. — Tízszer tiz franc százat tesz, tízszer száz, ezeret; és az új házamat százszor tizezer francért vettem. — És aztán szinte elfelejtem, a feleségem új egyenruhát akar a cselédeinknek csináltatni; szükségeimet és nyomoraimat egész meztelenségében felmutattam önnek, gyöngédtelenség volna még tovább folytatni sürgetését, már most épen úgy tudja Ön, mint én magam, hogy teljességgel semmit sem adhatok. KÖZGAZDASÁG. Vegyes. — A „Földmivelési Érdekeink“ 59. száma következő tartalommal jelent meg: Az ausztráliai búza ügyében I. Kenessey Kálmán. A buzaszipoly és Vogel uram. Adácsi. Olcsó facsemeték. A kisjenői uradalomról. (Válasz Vásárhelyi Géza urnak.) Szájbeli Árpád. Termelési kísérletek. Tresztyánszky Alajos. Ajánlatos takarmányrépa válfajok. Bel- és külföld. Személyi hirek. — Új gépgyár. — A földmivelés Ausztriában. — Herzegowina földmiveléséről. — Portugália földmiveléséről. Szakegyletek működése. Szakirodalom. Földmivelési statistika. Sport. Levelek a szerkesztőhöz. XXXII. (Gyümölcstenyésztésünkről.) Mauthner Ödön: Vidéki tudósítások. Időjárás. Üzleti hirek. Statisztikai kimutatás. A gabnatőzsde forgalma és árai. Budapesti marhavásári forgalom. Budapesti értéktőzsde. Budapesti piacz. Gyapjú. Pest. Bécs (juh, sertés, borjú és marhavásár.) Páris. Vidéki üzleti hirek: Győr. Sopron. Losoncz. Gyöngyös. Ungvár. Szatmár-Németi. Debreczen. Szigeti. Kaposvár. Vegyes. Almák eltartása. Télen saláta. Hirdetések. — Előfizethetni egész évre 6 frt., félévre 3 frt., negyedévre 1 frt 50 krral. Légrády testvéreknél, Budapest, V., nádor-utcza 6. sz. — A Ferencz- és józsefvárosi takarékpénztár hitelezőinek október 18-ai közgyűléséből kiküldött bizottmány e hó 7-én nagy számú hitelezők jelenlétében ülést tartott, melyben, tekintve, hogy a jelen csődbizottmány úgy jár el, hogy a költségek ez ideig, mintegy 100.000 frtot tesznek ki, hogy magukat a hitelezőkkel ellentétbe téve, a csődfelmentés munkálatát minden kitelhetőleg akadályozzák, a tömeg tulajdonosai közül többen, kik bevételeik 114 részét hatos kamatfizetés mellett kölcsönként kivenni kényszerülnek, az egész betéti tőkéjük után számított 2° 10 fáradozási díjak levonásával terheltetnek, de különösen mert megválasztatásuk alkalmával a hitelezők törvényszék előtt tett azon határozatot, hogy minden a tömegbe befolyt pénzeik kizárólag a hazai első takarékpánztárban tartandók, most önkényüleg megszegni, onnan a tömeget kivenni s bizonytalan üzletekbe fektetni czélozzák, azért is, minthogy e bizottmánynak közgyűlésileg teendőjévé tétetett, a tömeg átvétele, a jelen gondnok és bizottmány szigorú megszámoltatása, végre a csődmegszüntetés és likuidálásra törekvés, a nagy számban jelen volt betevők megnyugtatására ezek egyhangúlag helyeslése mellett határoztatott: — Az összes tömegtulajdonosok nevében felhívták jegyzőkönyvileg a jelen gondnokot és csődbizottmányt, hogy tulajdonuk kezelésében e naptól minden működést szüntessenek be. Felkérték a tömeg pelügyelőjét, hogy a gondnok és bizottmány további utasításait el ne fogadja, hanem tömegük érdekében csak azon legszükségesebb törvényes lépéseket tegye meg, melyeknek elmulasztása a tömegre kárt idézne elő. Nehogy a befolyt 900,000 frtnyi tömegből, a hazai takarékpénztárban lenni kellő mintegy 800,000 frt, tilalmuk ellenére kivétessék, ennek megakadályozása és a jelen csőd bizottmány elleni letiltására a bizottmány elnöke és két tagja küldetett ki. Képzelhetni azonban e kiküldöttek meglepetését, midőn a takarékpénztár elnöke által arról értesültek, hogy a tömegből már csak alig 300,000 frt van még azon pénztárban, sőt az is nem felmondás melletti hatos kamatra, hanem különféle kisebb összegű könyvecskéken minden perezben kivehető 5% kamatra van betéve. A bizottmány rögtön megtette a tömeg átvétele és szigorú megszámoltatása végett a kellő törvényes lépéseket, egyszersmind sürgős intézkedésért folyamodott a váltó törvényszékhez, hogy részükre legalább még ezen meglevő 300,000 frtot biztosítandó, ennek kiadását további intézkedésig letiltsa. Tőzsde és gabnacsarnok. Budapest, decz. 14. Érték üzle t. A tőzsde az alacsonyabb külföldi és bécsi jegyzésekre itt is lanyha volt. A forgalom a speculatio tartózkodása mellett szűk körben mozgott, s az árfolyamok csökkentek. Állam és befektetési papírok azonban tovább is keresettek. A mai kötések ezek: vasúti kölcsön 98*/2, magyar sorsj. 82*/1, dézsmaválts. kötv. 73, 6°/„ pesti keresk. bank zálogl. 84%, angol-magyar bank 27%, municipális 28%, osztrák hitel 237.20—236.80, földhiteltárs. 74%, takarék- és hitel 55%, terézv. iparb. 54, orsz. közp. takarékp. 84%, első budapesti gőzmalom 600, salgótarjáni kőszénbánya 76. Valuták szilárdak. Napoleon 8.90, arany 5.26—27, ezüst 1053/4, porosz p. u. 1.63%. Gabnaüzlet. Tegnap és ma malmaink jobb vételkedvet mutattak és mintegy 40,000 mázsa búzát vásároltak, egyes esetekben 5 krajczárral többet fizetvén mint múlt heti szombaton. Elkelt 88‘/2 fntos 5 frt 52% kr, 86% fntos 5 frt 35 kr, 85‘/2 fntos 5 frt, 84s/4 fntos 4 frt 95 kr és 84% fntos 4 frt 90 krral 3 hónapra. Asancelouzából 1874-ki tavaszra eladattak 5000 m. 4 frt 92 kr és 5000 m. 4 frt 90 krral és ezen utóbbi ár mint áru záródik. Rozs szilárd. Árpa lanyha és majdnem üzletnélküli, a hozatal nagyobb a szükségletnél. Tengeri változatlan, elkelt mintegy 5000 mázsa kész áru 2 frt 90 kr, 2 frt 95 kr, 3 frt és 3 frt 2 */2 krral vámmázsánként. 1874-ki május júniusban szállítandó, bánáti 3 frt 55—57% krral jegyezhető vámmázsánként. Zab szinte változatlan, 2000 mérő elkelt 2 frt 20 krral 50 bécsi font szerint, helyben átvéve, 1874-iki tavaszra 2 frt 28 — 29 krral jegyezhető, 50 bécsi fontja, Győrött átvéve. Re p cze valamivel keresettebb. Köles csendes, 82 bécsi fontja 2 frt 90—95 krral elárusítható. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések: Szegeden deczember 30-án Pfeifer Sámuel fél-házastelke 5975 frt. — Bodokon deczember 30-án, Kravar Péter és neje ingatlanai 1400 frt. — Váczon január 11-én Belényi János háza 4200 frt. — Budapesten január 16-án Rigler Anna kerepesi-uti háza 18,5092 frt. — febr. 13-án Kauser Mária rombach-utczai 55714 frt., és vasutczai 93384 frtos házai. — S.-Gömörön január 13-án Csala Márton ingatlana 1408 frt. — Budapesten január 16-án Rigler Ignácz kerepesi úti házfele 185092 frt. — Nagy-Tikványban decz. 24-én Miksa Akim ingatlana 1461 frt. — Debreczenben február 8-án Megyaszay Sámuel és neje ingatlanai 12000 frt. Csőd: A. Feldheim et Moskovits brassói czég ellen, bejei.január 16-áig; pelügyelő helyettese Schhell Károly. Csődmegszüntetés: Néhai b. Podmaniczky Lajos hagyatéka ellen. Bécs, decz. 12. (Hivat. zárlat.) Magy. földteherm. kötvény 77.75. Salg.-Tarján —.—. Magyar hitel. 227.25 Magyar záloglevél 87.—. Erdélyi 135.—. Magyar keleti vasút 55.—. Magyar sorsjegy 80.—. Tiszai vasút 194 — Magyar vasúti kölcsön 97.80. Angol-magyar 28.75. Franco-magyar 70.—. Alföld 138.—. Magy. északkeleti vasút 117.—. Keletvasúti elsőbbségi kötvény 67.—. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földbitóintézet 73 75. Török —.—.Municipális 30.75. Berlin, decz. 12. (Zárlat.) Galicziai 106.%. Lombardok 77.%. Ezüst-jöv. 68.%. 1860-iki 107.—. Bécs 90.%« Romániai 31 %. Államvaspálya 183.—. Papirjüvedék 64. %« Vízállás és időjárás. Pest, decz. 12. 4' 8" felhős. Pozsonyban, decz. 12. 3‘ 6" felhős. M.-Sziget, decz. 11. 3' 2" felhős. Szatmáron, decz. 11. 1* 9" felhős. Tokajban, decz. 11.*,14' 7" felhős. Szolnok, decz. 12. 12' 6" felhős. Szegeden decz. 12 9' 0“ felhős. Aradon, decz. 11. 2' 3' 0 alatt, felhős. Nagy-Becskereken, decz 11. 9 4" felhős. Eszéken, decz. 12. 41 4" felhős Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. Nyilttér. 9---------------------------------------------------------W UBti testiért Másain éppen most jelent meg: Magyar ciserati? plitiU Irta A SBÓTH JÁNOS. & TARTALOM. I. A conservativ áramlat. II. Magyarország a szabadelvűek vezetése alatt 1825 -Világosig. IV. A conservativek küzdelme a Bach-rendszer ellen. IV. Az Andrásy-rendszer. V. Magyar conservativ politika. Ára 1 frt 80 kr. I- ' ' . ' ■0a-JL-'~ # Myom** Légrády testvéreknél.