Ellenőr, 1874. december (6. évfolyam, 330-358. szám)

1874-12-14 / 343. szám

két nyilatkozatot tesz közzé. Az egyiket Lauser­­t­ő­­, aki kijelenté, hogy a tárgyalásnál felolvasott levele csak töredék, s követeli, hogy olvassák fel az egészet, miszerint kiderüljön, mennyire rész­­hiszeműleg járt el az államügyészség, midőn a tel­jes „hará­os“ levélből e töredéket kiszakította s abból pecuniáris viszonyokat tüntet föl. Ő Arnim gróftól soha semmit nem kapott. — A másik nyi­latkozatban a „Presse“ kiadója, rectificálja Dockhornt. Az a bizonyos Brettfeld nem mondta, hogy a külügyi hivatal megbí­zásában jár el, sőt ellenkezőleg egy magas állami egyén megbízottjának mondotta magát, akinek magán­okokból fekszik érdekében, megtudni, ki a leleprések beküldője, mert egy másik magas állású egyénre van gyanú, s ez atyjával szemben akarja magát igazolni. A cautiót arra nézve aján­lotta fel, hogy a titok nem fog a legszűkebb kör­ből, melynek megnyugtatására van szánva, kiszivá­rogni, — s ha kiszivárogna, a cautio elvész­ t minim — Ungarische Lyriker von Ale­xander Kisfaludy bis auf die neu­este Zeit. (die letzten 50 Jahre.) In chronolo­gischer Reihenfolge metrisch übertragen, und mit lite­rarhistorischer Einleitung und biographischen Notizen versehen von Gustav Steinacker. Leipzig und Bu­dapest 1875. Ára 3 forint. A vaskos, termetes kö­tet, mely e czimet viseli homlokán, a hazafias buz­galomnak munkája. Steinacker Gusztáv, mióta tő­lünk Magyarországból elszakadt, folyvást meleg érdeklődéssel viseltetik nemzeti irodalmunk, álta­lában hazai művelődési viszonyaink iránt. Sajnos azonban, hogy e buzgalommal nem áll egyensúly­ban, nem mondjuk, tehetsége, mert ezt egy hosszú élet szorgalmával kiképezte és megedzette, de is­merete és ennek világa, a­mely fölött a bizony­talanság kétes köde borong. Kevés segédesz- közre szorítkozva, elfogult vagy érdekelt fel­világosításokra támaszkodva, Steinacker Gusz­táv ki van téve annak az esélynek, a­melyet a távollakó elkerülni alig képes, hogy minden buzgalma mellett is tévedést tévedésre hal­moz. „Magyaromanie“ czímű költeményének tartalma valótlanságon alapszik, pedig a költé­szetnek csak az igazság adhat varázst, mely el­bűvöl, erőt, mely elragad. A magyar nemcsak nem üldözi az idolén nyelvű magyarországi lakosokat, sőt ellenkezőleg oly közönynyel tekint minden nemzetiségi izgatást, s annyira nem gondol saját nemzeti igazaival, hogy e tekintetben a könnyelmű mulasztás vádja terheli. Avagy a szerb és szász agitá­torok gálád és büntetés nélkül űzött ámítása megkap­­ta-e az illő megtorlást ? Meg a meggondolatlan hely­benhagyást a nemzetiségi törvény megalkotásá­ban, s a közjegyzőségről szóló javaslat szentesítésében. Steinacker költeménye az igazságot csapja arczul, de nevezzük a gyermeket nevén, nem is költemény az, hanem mértékre és rímbe szedett politikai czikk, mely annak adja a bölcs figyelmeztetést, a kinek arra szüksége éppen nincs, olyan várat os­tromol vitézi harczc­al, a mely legfeljebb az ő kép­zeletében létezik. Különben Steinacker többi verse sem a tiszta költészet világa, a hazafias érzelmek és politikai vonatkozások egyesített nyilatkozatai. S ezeket elolvassuk szívesen, mert nincsenek meg­hamisítva, s mert nem egy helyütt melegség öm­lik el bennök, a szónoki tűz bizonyos lendületet kölcsönöz nekik. Hát ordításaihoz mit szóljunk? Er­ál nagy része nerflos, már megjelent hazánkfia egyik-másik kötetében. De így együtt, összefog­lalva most kapjuk a verseket először. Oly vaskos kötetből, mely 525 lapra terjed, kétségtelenül hibát hibára, hűtlenséget hűtlenségre idézhetnénk, mert a sor, a versszak, a rím, a mérték sokszor leküzdhetetlen akadályokat gördít a fordító elé. S e nehézségekből származótt fogyatkozásokat nem akarjuk kizsákmányolni, és Steinacker ellen for­dítani, annyival kevésbbé, mert a fordításokon a gond, a szorgalom, a hazafias és ügyszerető igye­kezet nyomai, sőt sikerei is meglátszanak. Na­gyobb bajnak tartjuk azt, hogy ez anthologia nem repr­esentálja hiven költészetünket, mert kifeledett oly költőket, a­kik a magyar irodalomban tisztes­séges helyet foglalnak el, s fölvett oly verselőket, a­kiknek múltjuk és jelenük nincsen, legfeljebb a jövő az övék. A választásra, a névsorra vonatko­zólag Steinackernak összeköttetésbe kellett volna magát tennie egyik vagy másik írónkkal, ki a he­lyes szempontokat kimutatva, kritikai s egyszers­mind irodalomtörténeti útbaigazgatást nyújthatott volna. A távol lakó Steinacker ez útbaigazítás nélkül igaz és kimerítő anthologiát nem szer­keszthetett. S nem szerkesztett. Kilenczvennyolcz költőt foglalt össze gyűjteményébe, s e 98 költő közül hiányzik Bocsányi János, Vitkovics, Horváth Endre, Szász Gerő, Komócsy József, a két Zilahy Benedek Aladár, Udvardy Géza, Endrődi Sándor, hogy egész sorozatot ne írjunk; ellenben itt szere­pel Toldy Ferencz és Greguss Ágost, holott egyik sem költői munkásságának köszöni nevét, s mint poéta szóba nem jöhet, amazt az irodalom történeté­ért jutalmazza osztatlan elismerés, emezt széptani dolgozataiért érte a méltatás ; s itt szerepel ez anthológiában a magyar költészet képviselőjeként Petrisevich Horváth Lázár, Sulyánszky Antal, Szál­kai Mátyás, Beöthy Zsigmond, Nyulassy Antal, Adorján Boldizsár, Magyaródi, Benőfi Samu, Sa­­marjay Károly, Lakner Sándor, Bozzay Pál, Sál Ferencz, Somogyi Ignácz, Somogyi Gyula, Csermelyi Sándor, Borúth, gr. Sigrai Fülöp s Gáspár Imre, akik­nek elég, ha a napi krónika följegyzi nevüket, s semmi esetre sincsenek jogosítva és hivatva arra, hogy a magyar költészet anthologiájában képviselve le­gyenek Legmulatságosabb a Gáspár Imre szerep­lése. Míg Dalmady Győző és Győri Vilmos életrajza 6, illetőleg 5 sorból áll, addig a magyar költészet fájának e zsenge hajtása 17 sorban nyer mélta­tást, hol a többi között elmondatik, hogy lefordita­­totta Hamiltontól a „Parlamenti logika, taktika és rhetorika“ czimű könyvet, sajtó alatt van „Képek a tót népéletből“ czimü munkája. A­mikről a ma­gyar irodalom eddigelé semmit sem tud. No lám, mégis csak tanulhatunk mi a német literaturától. S míg Madách Imrétől egyetlen verset ad az an­thologia, addig Gáspár Imre négy darabbal van bemutatva. S efféle egyenetlenséget egész sorral találunk a Steinacker könyvében; de minden hiá­nyai mellett is érdemes munka, mely méltó az elterjedésre, s melynek szerzője becsülésünket kivltta. — Az „Irodalmi Értesítődnek, e jó­­ravaló könyvészeti szaklapnak 12-ik száma megje­lent. Tartalma: Irodalmunk 1874-ben, 12-ik közle­mény ; hazai nem magyar irodalom 1874-ben, 2-ik közlemény ; zeneművek, 5-ik közlemény. E rendes rovatokon kivül Martonfalvi irodalmi működését ismerteti Bőd János, a pannoniai könyvtárról nyújt kimutatást a szerkesztő; Shakespeare magyar iro­dalmáról szól Kertbeny, s a magyar méhészeti irodalmat állítja össze dr Rodiczky Jenő. A füzet­hez tartalom-jegyzék és teljes szakmutató járul, mely az egész évben megjelent összes műveket szakok szerint osztályozza, mi­által az „Értesítő“ használhatóságát lényegesen megkönnyíti. Az „Iro­dalmi Értesítő“ e száma utoló ebben az évfolyam­ban, s visszatekintve eddigi pályafutására, elmond­hatjuk róla, hogy a szerkesztő szakértelme a ki­adó buzgalmával párosult, s hogy az „Értesítő“ nálunk hézagot pótol, s irodalmi szolgálatokat tel­jesít. A jövő esztendőben díszesebb kiadásban jelenik meg. Előfizetési ára egész évre 2 frt 40 kr. Mi a legmelegebben ajánljuk az illető közön­ségnek. A pénzek Kókai Lajos könyvkereskedé­sébe küldendők. Budapest, Károly­ utcza 25. sz. — Aigner Lajos könyvkiadásá­ból egész csomó könyvet kaptunk. Legnevezetesebb ezek között az európai hrrtt Buckle H. Tamás kitűnő műve: „Anglia művelődésének története,a­melyből most egyszerre a harmadik és a negyedik kötet látott világot. Magyarul kiadják : Endrődy Sándor, Fendler József, György Aladár, György Endre, Láng Lajos, Márkus Miklós és Tors Kálmán. A harmadik kötet ára 2 forint, a negyediké 1 frt. A munka nem szorul ajánlásra. Hasonlókép kitűnő mű­sor (Dickens) regénye „Nickleby Miklós és családjának élete és viszon­tagságai.“ Fordította Benedek Aladár. Hat kötet. Ára 6 forint. E két fordításon kívül pár tankönyv egészíti ki a csomagot, nevezetesen: Mayer Miksa „Alak- és mértan“-a, mely az elemi és felső nép­iskoláknak, valamint a polgári iskolák és tanító­­képezdék számára van írva, mely már a második kiadást érte meg, daczára annak, hogy az első két­ezer példányban jelent meg; továbbad dr. Eme­­riczy Géza és Kárpáti Endre „Vezérkönyve a szá­mításban“, a népiskola II. és III-ik osztálya szá­mára, s az ehhez tartozó példatár. Ára együtt 1 frt 20 kr. A Mayer könyve pedig 80 krajczár. A tanügyi kritika mind a két művet elismeréssel fogadta. — Katholikus házasságtan. Tekin­tettel a magyarországi jogviszonyokra s a gya­korlatra. Irta dr. Csiky Gergely. Ára 2 forint. A művet az ismert ultramontán író szelleme lengi át; ennek jelzése épen elég arra, hogy a közönség tájékozva legyen a munka értéke felől. — Dr. Széli Lajos „Közegészségi Lapok“ czimű ismeretterjesztő folyóiratra hirdet előfizetést. Tulajdonkép a „Házi orvos“, Széli Lajos mostani lapja veszi át e czimet. A közlöny feladata a közegészségügyi ismereteknek az orvos és mivelt nem­ orvos közönség közt terjesztése. Fő­munkatársai dr. Kelen József, dr. Tótfalussy Gyu­la, dr. Göbel Czelesztin. Előfizetési ára egész évre 5 forint, félévre 2 frt 50 kr., mely összeg a kiadó-hivatalba (Budapest, nagy-diófa-utcza 1. sz.) küldendő. — A „Természet“ az uj esztendővel a hetedik évfolyamba lép. Maga ez a körülmény elég ajánlat a komoly törekvésű szaklap mellett. Berecz Antal buzgó szorgalommal szerkeszti e jó­­ravaló kis lapot. Ára egész évre 4 forint, félévre 2 forint. A pénzek a szerkesztő s kiadó tulajdo­noshoz, Berecz Antalhoz küldendők, Budapestre, hársfa-utcza 1. sz. alá. A Rosenberg testvérek kiadásában megjelent: „A dada képes könyve“, ára 1 frt 20 kr, és „Gyermek-Lugas“ ára 1 frt, mindkettő kemény kötésben színezett czimlappal; az előbbi csupán képeket, az utóbbi beszélyeket, meséket és közleményeket tartalmaz képekkel. A hivatalos lapból. Az igazságügyminiszter a pécsi kir. törvényszékhez segédtelekkönyvezetőkké B­e­­g­e­d­i Péter és Fölkér János ottani tön­ényszéki te­lekkönyvi írnokokat, a szarvasi kir. járásbírósághoz végrehajtóvá Jakabffy Ferencz kovácsházi lakost, a rozsnyói kir. járásbírósághoz telekkönyvi írnokká Bra­­d­á­t­s D­énes rimaszombati kir. törvényszéki dijnokot, a gálszécsi kir. járásbírósághoz írnokká ifj. S­t­u­tt­e­r An­tal sátoralja­ujhelyi kir. törvényszéki dijnokot, a liptó­­szent­miklósi királyi törvényszékhez segédtelekkönyvve­­zetővé K­m­o­s­k­o Adolf ottani kir. törvényszéki írnokot, az aranyos maróthi kir. törvényszékhez jegyzővé Kraft Károly nezsideri kir. járásbirósági aljegyzőt, Szántó Ká­rolyt a beszterczi kir. törvényszékhez Írnokká, és a maros­vásárhelyi királyi főügyészséghez fogalmazóvá S­z­ő­c­s Ákos igazságügyminiszteri segédfogalmazót nevezte ki. A magyar királyi pénzügyminiszter K­e­r­n­p­e­­tich Nándor erdőhivatali számvivőt a temesvár-karán­­sebesi jószágigazgatóság kerületébe erdészszé nevezte ki. Oxenhofer Károly lőcsei lakos vezetéknevének „Ormosi“-ra kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendelet­tel megengedtetett HÍREK. Decz. 14. — Szatmár megye bizottsága folyó évi deczember hó 22-én délelőtt 10­ órakor rendkí­vüli közgyűlést fog tartani, melynek tárgya a köz­ponti választmánynak, az új választási törvény ér­telmében megválasztása. — Petőfi sírja. A „M. Polgár“ igen ér­­dekfeszítő hírt közöl a következő sorokban : Petőfi elestére vonatkozólag lapunk egyik barátja fontos adatokat ígért legközelebbről. Egy élő szemtanúra hivatkozik, ki Petőfit sebesülten Segesvárra vitte be, s meg tudja jelölni a sirt is, hol tényleg nyug­szik. E sirt föl lehetne bontani, s talán mélye vég­képen meg tudná oldani e kérdést, mely az egész nemzetet érdekli. Még csak annyit jegyzünk meg, hogy a forrás, honnét ez előleges közleményt me­rítjük, egészen komoly. Fölmerítettük előlegesen azon kérdést is, hogy ha a kérdéses élő szemtanú tudta Petőfi elestének körülményeit, miért hallga­tott mostanáig ? Erre közlőnk azon választ adja, hogy a tanú foglalkozására nézve nem olyan, hogy az irodalmat figyelemmel kísérhette volna, s nem is tudta, hogy Petőfi sírját valaki keresi. Közelebb­ről ez ügyet részletes leírásban adjuk közre, de ma még tartózkodunk véleményünk nyilvánításától. Nagyon kívánatos, hogy e hír érdekességének meg­felelő legyen az előre jelzett közlemény is. — A bukovinai magyarok sorsa kezd méltó és részvétteljes figyelmet ébreszteni. Sopron­ban az ottani joggyakornokok a józseffalvi iskola javára január 16-án fényes tánczvigalmat rendez­nek a kaszinó termében. A bált ajánljuk a soproni fiatalság és mamák figyelmébe, az eszmét pedig átalában ajánljuk, mint követésre méltót. — Pozsonymegye főispánjává, mint a pozsonyi lap irja, gr. Pálffy István már ki van nevezve. — „Magyar athletikai klub“ alaki­tására jelentek meg aláírási ívek, magyar és német nyelven, ez utóbbiban mint „vaterländische“ klub czimeztetvén. Az athletikai klub czélja a már ná­lunk is örvendetesen felkarolt és terjedő­ tornászat magasb irányban való fejlesztése. E klub kétféle irányban működnék: 1-szer is meghonosítaná és gyakorolná az athletika azon alább felsorolt ágait, melyek nálunk még ismeretlenek, 1­2-szor a ve­tély­kedv (Competitio) felélesztésére tiszteletdíjakat ajánlana fel nyilvános versenyekben. A folyó évi november hó 13-án megtartott értekezlet megtette a szükséges előintézkedéseket, hogy a czél valósu­­lást, az üdvös eszme alakot nyerjen. A tagok két osztályba soroztatnak: 1. Alapító­ tagok, kik az egylet czéljaira egyszer s mindenkorra legalább száz forintot pénzben vagy állam­papírban fizetnek, vagy az általuk tett alapítvány­ról kötvényt állítva ki, az összeg 6°/0 kamatjait minden év január 31-ig az egyleti pénztárba befi­zetik. II. Rendes tagok, és pedig kétfélék: a) pár­tolók, kik három évre évenkinti 20 forintot, b) évi tagok, évenkinti 12 frt tagdíjat fizetnek, mi ne­gyedévi részletekben is történhetik. Az alapító-, pártoló- és évi tagok a közreműködésre nézve egyenlő tagokkal bírnak. A clubnak rendes tagja lehet minden feddhetlen jellemű egyén, ki a 18-ik évét betöltvén, két rendes tag által ajánltatik s a választ­mány elfogadja Az egylet működése , az által rende­zendő és díjazandó viadalok, bajvivások stb., a testgya­korlatok következő ágaira terjed ki: 1. Iskolai torná­­zás. 2. Lapdajátékok,­­méta,rota, ballon, tekézés (kug­lizás.) 3. Vívás. 4. Ökölvívás (boxolás.) 5. Gya­logolás (járás, futás, ugrás, bon­tás.) A club a korcsolyázás, úszás és evezés kiművelését egyelőre csak akként kívánja támogatni és előmozdítani, hogy ezek versenyeire díjakat ajánl föl. Ha megfe­lelő számú aláírója jelentkezik, az alakuló közgyű­lés hírlapok és külön meghívók útján egybe fog hivatni. Befizetések csak a végleges alakulás útján megjelölendő helyen történnek. Részletes érté­­kesítésekkel a „club ideglenes titkári hivatala“ — egyelőre hatvani utcza, nemzeti Casinó II. emelet­e szolgál, hol aláírási ivek is vehetők át. — Az alá­írási ivek 1875. jan. 15-ig a titkári hivatalba ke­retnek beadni. Az ideiglenes bizottság tagjai: Gr. Eszterházy Miksa, gr. Eszterházy Miklós, gr. Des­­sewffy Aurél, Kenessey Kálmán, Sárkány János Ferencz, Trefort Ervin, Fenyvessy Ferencz, Rum­­bold Bernát, Dapsy László, Szarvas Sándor, Krause Wildemár, Borsody Sándor, Ráth László, Fittler Dezső, Petrovich László, Császár Ferencz.­­ A„Vasúti és gőzhajózási kalauz“ 12-ik füzete most jelent meg magyar és német szöveggel, közölve a magyarországi vasutak és gőzhajók teljes menetrendjét s a külföldi vonalak főbb irányát is. Útrakelő vagy utazó k­zönség számára igen czélszerű kalauz ez, s megérdemelné, hogy nyilvános helyeken mindenütt föltalálható volna. Havonkint jelenik meg, a menetrendek vál­tozása szerinti tartalommal s előfizetési ára egész évre 4 frt, félévre 2 frt. — Színházi játékrend. Ma a nemzeti szinpadon Bulwer „Richelieu“ czimű színművét ad­ják elő, c­ímszerepében Bercsényi Bélával, a nem­zeti színház e nagy törekvésű fiatal tagjával. Hol­napra, decz. 15-ikére, Erkel „Brankovics“-a van kitűzve, 16-án „Pajtáskodás,“ 17-én „Fekete do­minó,“ 18-án „Kornélia“, 19-én pedig Adams bé­csi tenorista lép föl a „Rienzi“ czímszerepében. — A budai játékrend ez: ma „Troubadour“ opera Benza Ida asszonynyal; 17-én a „Jó falu­siak,“ 18 án „Vén bakancsos,“ 19-én „Stuart Má­ria,“ 21-én „Az árny,“ opera. — A nemzeti szín­padon decz. 21-én adják először Gogol orosz író­tól „A revisor“ czimű vígjátékot; 24-én zárva lesz a színház, 25-én pedig a gazdasszonyok egylete javára: „Viola.“ — A „kereskedő ifjak társulata“ helyiségében (úri utcza 11. sz. szerviták épülete I. emelet.) Degré Alajos orsz. képviselő ur f. hó 16-án esti 9 órakor „A végzetes bokréta“ czimü beszélyt fogja felolvasni, mely felolvasásra neve­zett társulat t. tagjai ezennel tisztelettel meghi­vatnak. — Iskola-alapítás. Az esztergomme­­gyei kőszénbánya-társulat a doroghi, tokodi, anna­­völgyi és szarkási kőszénbánya-telepeken levő népiskolákat saját költségén átalakította, a szük­séges tanszerekkel ellátta s a tanítói állomások­nak kellő javadalmazást biztosított. A tanügy eme­lésére tett ezen intézkedésért a közoktatási minisz­ter köszönetet nyilvánít a hivatalos lapban. — Járvány. A „Temesi Lapok“-nak írják Nákófalváról, hogy ott bizonyos nyakbetegség (!) oly nagy mérvben dühöng a csecsemők között, hogy szeptember óta, mióta t. i. e veszélyes beteg­ség uralkodik, 86 gyermek esett áldozatául, kik többnyire 2—12 évesek. A betegség rövid két nap után rendesen halállal végződik, mit még inkább elősegít a falusi nép nagy tudatlansága, mely vagy épen nem, vagy csak későn keres orvosi segélyt. — Nyilatkozat. Becses lapjának I. évi 337-ik számában „Hírek“ rovata alatt megjelent azon közleményre, mely szerint a „Pesti Napló“­­ban egy gyilkosra hívja fel valaki a Sopron me­­gye Répcze mellékén levő igazságszolgáltatás figyelmét; nem mulaszthatom el ezen esetre vonatkozólag nevezett bíróság eljárását közölni, a­mennyiben arról biztos tudomásom van. Először is Reich János, ki Kakas Kálmán újkéri kasznárt meglőtte, nem bécsi, hanem miskolczi származású. Továbbá e bűneset nevezett bír­óságnál csakis november 25-én lett följelentve, a midőn Kakas már meghalt, s így kihallgatható sem volt. A törvényszéki bonczolás a kir. ibiró közbenjötté­­vel november 26-án foganatosíttatott, s e­z az alka­lommal megejtett tanúkihallgatásokból nem derült ki a szándékosság, s noha a minisztérium által az 1872-ik évben javaslatba hozott, átalában elfogadott bűnvádi eljárási szabályok 45-ik §-ában foglalt pontoknak egyike sem forgott fenn, melyek alapján vádlottat vizsgálati fogságba lehetett volna helyezni, annyival inkább sem, minthogy Carstansen G.­ur czuk­orgy­ári tulajdonos s a földbirtokos kinyilat­koztatta, hogy ő Reichert egész vagyonával kezes­kedik — az erélyes­­bíró mindezek daczára vád­lottat rendőri felügyelet alá helyezte. November 28-án a kir. ügyész úrtól egy indítvány érkezett, mely szerint a már említett szabályok­­­ának idé­zésével vádlott szabad lábra helyezendő, s a vizs­gálat így folytatandó. Miután azonban utóbb a ta­nuk vallomásaiból az tűnt ki, hogy vádlottnak tudnia kellett, hogy a puska, melylyel Kakast meglőtte, töltve volt — vádlott azonnal le lett tartóztatva, s a központi börtönbe Sopronba fel­­kisérve, hallomásból tudom, hogy Reich Sop­ronban ismét szabad lábra helyeztetett; ez hogy és mikép történt — előttem ismeretlen. Ez volt a vizsgáló bíróság elj­árása, hogy botránkozásra méltó-e? azt tekintetes szerkesztő ur, és a nagyérdemű kö­zönség megbirálására bizom. Répczemellék, 1874. decz 11-én. — S. B. — Az általános szabályozási terv szerint az új­ utcza, mely a váczi-úttól a gyár­­utczáig visz, egyenes vonalban a városligetig foly­­tattatnék. Ezen egyenes vonalba az erdősor táján azonban egy földszintes ház esik, melyet ki kellene sajátítani. A közmunkatanács most azt ajánlja, hogy a kisajátítási alap kímélése végett, az utcza egyenes vonalát e földszintes ház megkerülésével törjék meg és odább folytassák az utczát. A köz­­építési bizottság ezen tervet nem helyesli, mert a szabályozási tervet nem kívánja minduntalan vál­toztatni; azon érdekeltek, kik az eredetileg terve­zett vonalban telkeket vásároltak, tetemesen meg­­károsittatnának és a kisajátítás ez esetben nem járna nagy áldozatokkal. — Halálozás. N. Kőrösről egy gyászla­pot kaptunk, mely Tóth Lenka kisasszony­nak élte 20-ik évében történt elhunytét jelenti. A boldogult nővére volt Tóth József ismert nevű if­júsági írónak. Rejtélyes eset. A tiszavidéki vaspá­lyán egy kavicshordó vonat e napokban Saáp és Berettyó-Újfalu közti két, egymástól nem nagy tá­volságban a sínekre fektetett holttesten gázolt ke­resztül. A vonatvezető megállítván a vonatot, meg­vizsgálták a holttesteket. Egyik férfié, a másik nőé volt, levetkőztetve, s több késszúrás látszott rajtuk. Az eset a b.-ujfalusi hatóságnál följelentet­vén, a nyomozások azonnal megtörténtek. A hely­színétől szekérnyomok vittek egy közel tanyához s ennek lakóit be is fogták, s átadták a n.­váradi törvényszéknek. — Uj szálloda és ét­terem fog meg­nyílni a jövő hó elején az úri utcza újon épült részében, a pesti építő társaság házában. A vén­ Laptulajdonosok: Légrády testvérek, Csernátony Lajos, déglős Zsoldos Imre lesz, az „arany sas“ volt fő­­pinczére. Az uj szállodáról már csak azért is ér­demes előlegesen értesíteni a közönséget, mert egé­szen magyar lesz. — Házasság. Zerkovicz Szidónia kisasz­­szony, ki eddigelé Budapest egyik városi leányis­kolájában mint tanító volt alkalmazva s kitől töb­bek közt a Franklin-társulat egy magyar iroda­lomtörténeti kézi­könyvet adott ki, a múlt hetekben nőül ment Párisban Colocotroni görög herczeghez s ezentúl Athénben fog lakni. — A „Budapesti népoktatási kör“ bizottsága f. hó 15-én d. u. 112­ órakor a magyar tudományos akadémia kis termében ülést tart.­­ Az országos középtanodai ta­nár-egylet mennyiség- és természettudományi szakosztálya folyó évi decz. 15-én, kedden, délután 5 órakor a helybeli evang. főgymn.­termében ülést tett, melynek tárgyai lesznek: 1. Bólyai Farkas és János vázlatos életrajza. 2. Bólyai Farkas tu­dományos jellege és működése, Fendler József tanártól. 3. „A növénytan tanítása különös tekin­tettel a gymnasium 5-ik osztályára.“ Simkovics Lajostól. CSARNOK. Egy szegény ember. Uram, egy aláírással jöttem; már tudja ön, hogy azoknak a becsületes, de nagyon szerencsét­len és szegény embereknek a fölsegétésére kérege­tek ... és ... — Igen, igen — tudom — olvastam róla. — Úgy gondoltam, hogy komoly megbántást követnék el egy ilyen gazdag ember iránt. . . . — Gazdag — gazdag — hm — ha minden­kinek adnék, a­ki pénzt kér tőlem, már régóta nem volnék gazdag. — Magam is abban a véleményben vagyok, hogy az embereknek meg kell válogatni, hogy a jótéteményeit hová adja, mert kétszerre több jót teszünk vele, ha a kellő időben és olyanokon se­gítünk, akik valóban megérdemlik; de győződjék meg, hogy ez alkalommal . . . — Sajnálom, de valósággal semmit sem ad­hatok ; a napokban vettem egy házat, s az a vá­sár roppant sok pénzembe került. — De az a ház is egy új jövedelemforrás; az üzlet terén mindenki ismeri az ön ügyességét és óvatosságát, s nem teszszü­k fel önről, hogy elő­nyös vásárt ne csinált volna. — Az az ostoba N. N.. .. nem akarta 60,000 francért adni; 100,000 francot adtam érte, de már most 150,000-ért sem adnám. — Ez egy olyan alkalom, a­mit nem szabad elhalasztania; ön egy jó vásárt csinált, illő, hogy a szegényekről se feledkezzék meg. — És a dombon levő házamat is igazittatnom kellett. — Azt, a­melyikben az a gazdag angol lakik? — Igen, istállót és kocsiszint építtettem. — Melyekért a gazdag lakó jó bért fizet? — Természetesen­ az embernek mindig van valami múlhatatlan kiadása, — az építkezésből ki nem fogyok, erre a másik házamra is egy emele­tet tétettem. — Úgy hát adjon valamit a szegényeim ré­szére; ez az adomány lesz az a bokréta, melyet a bevégzett épületekre fel szoktak tenni. — Mindig csak pénzt kérnek, mindig; azt gondolja ön, hogy azt a néhány hold szőllőt, melyet a múlt hónapban vettem, ingyért adták? — A szegények iránti könyörületessége ál­dást hoz a szellőjére. — És olyan drágaság van, mindennek két árát kérik: tudja, hogy mennyibe kerülnek a lo­vaim ? s mennyi takarmányról kell gondoskodnom? Hát még a tegnapi ebédem mennyibe került; tud­ja ön, hogy egy kis szelencze spárgáért mennyit adtam ? ötven francot, s még a szegényeknek is adjak ? — Pedig azok még sokkal többet szenvednek a drágaság miatt. — Dehogy szenvednek, dehogy, nem érzik ők azt úgy mint mi, hiszen szinte semmit sem vásárolnak; de akik sokat vásárolnak . . . azokra nézve a drágaság nagyon káros . . tönkre teszi az embereket. — Még nem is mondtam, hogy a szalonom bútorzatát is meg kellett újítanom, jöjjön kérem, nézze meg, ezek a kárpitosok nagyon meghúzzák az embert, valóban nincsen lelkiismeretök, 15.000 francot fizettem nekik, az igaz, hogy szép, jó és elegáns dolgokat vettem. Kérem, lépjen be . . . ezeket a fővárosból hozattam ... a legutolsó párisi divat szerint készültek , mit mond erre a bondok­ra, egészen karmazsin színű selyemmel van behúzva; azt hiszem, elég ízletes. — És ezek a képek, az egyikért az alatt az ürügy alatt, hogy híres mestertől való, óriási ösz­­szeget kértek. Lássa az úr, nagyon sok szüksé­geim vannak, egy krajczárom sincs már több. — De uram, én csak 10 francot kérek a sze­gények részére. — Tízszer tiz franc százat tesz, tízszer száz, ezeret; és az új házamat százszor tiz­ezer francért vettem. — És aztán szinte elfelejtem, a feleségem új egyenruhát akar a cselédeinknek csináltatni; szükségeimet és nyomoraimat egész meztelensé­gében felmutattam önnek, gyöngédtelenség volna még tovább folytatni sürgetését, már most épen úgy tudja Ön, mint én magam, hogy teljességgel semmit sem adhatok. KÖZGAZDASÁG. Vegyes. — A „Földmivelési Érdekeink“ 59. száma következő tartalommal jelent meg: Az ausz­tráliai búza ügyében I. Kenessey Kálmán. A buza­­szipoly és Vogel uram. Adácsi. Olcsó facsemeték. A kisjenői uradalomról. (Válasz Vásárhelyi Géza urnak.) Szájbeli Árpád. Termelési kísérletek. Tresz­­tyánszky Alajos. Ajánlatos takarmányrépa válfajok. Bel- és külföld. Személyi hirek. — Új gépgyár. — A földmivelés Ausztriában. — Herzegowina föld­­miveléséről. — Portugália földmiveléséről. Szak­egyletek működése. Szakirodalom. Földmivelési statistika. Sport. Levelek a szerkesztőhöz. XXXII. (Gyümölcstenyésztésü­nkről.) Mauthner Ödön: Vi­déki tudósítások. Időjárás. Üzleti hirek. Statiszti­kai kimutatás. A gabnatőzsde forgalma és árai. Budapesti marhavásári forgalom. Budapesti érték­tőzsde. Budapesti piacz. Gyapjú. Pest. Bécs (juh, sertés, borjú és marhavásár.) Páris. Vidéki üz­leti hirek: Győr. Sopron. Losoncz. Gyöngyös. Ungvár. Szatmár-Németi. Debreczen. Szigeti. Ka­posvár. Vegyes. Almák eltartása. Télen saláta. Hirdetések. — Előfizethetni egész évre 6 frt., fél­évre 3 frt., negyedévre 1 frt 50 krral. Légrády test­véreknél, Budapest, V., nádor-utcza 6. sz. — A Ferencz- és józsefvárosi taka­rékpénztár hitelezőinek október 18-ai közgyű­léséből kiküldött bizottmány e hó 7-én nagy számú hitelezők jelenlétében ülést tartott, melyben, tekint­­ve, hogy a jelen csődbizottmány úgy jár el, hogy a költségek ez ideig, mintegy 100.000 frtot tesz­nek ki, hogy magukat a hitelezőkkel ellentétbe téve, a csőd­felmentés munkálatát minden kitelhetőleg akadályozzák, a tömeg tulajdonosai közül többen, kik bevételeik 114 részét hatos kamat­fizetés mellett kölcsönként kivenni kényszerülnek, az egész betéti tőkéjük után számított 2° 10 fáradozási díjak levo­násával terheltetnek, de különösen mert megválasz­tatásuk alkalmával a hitelezők törvényszék előtt tett azon határozatot, hogy minden a tömegbe befolyt pénzeik kizárólag a hazai első takarékpánztárban tartandók, most önkényüleg megszegni, onnan a töme­get kivenni s bizonytalan üzletekbe fektetni czéloz­­zák, azért is, minthogy e bizottmánynak közgyű­­­lésileg teendőjévé tétetett, a tömeg átvétele, a je­len gondnok és bizottmány szigorú megszámoltatása, végre a csődmegszüntetés és likuidálásra törek­vés, a nagy számban jelen volt betevők meg­nyugtatására ezek egyhangúlag helyeslése mellett határoztatott: — Az összes tömeg­tulajdonosok nevében felhívták jegyzőkönyvileg a jelen gondno­kot és csődbizottmányt, hogy tulajdonuk kezelésé­ben e naptól minden működést szüntessenek be. Felkérték a tömeg pelügyelőjét, hogy a gondnok és bizottmány további utasításait el ne fogadja, hanem tömegük érdekében csak azon legszükségesebb törvé­nyes lépéseket tegye meg, melyeknek elmulasztása a tömegre kárt idézne elő. Nehogy a befolyt 900,000 frtnyi tömegből, a hazai takarékpénztárban lenni kellő mintegy 800,000 frt, tilalmuk ellenére kivétes­sék, ennek megakadályozása és a jelen csőd bi­zottmány elleni letiltására a bizottmány elnöke és két tagja küldetett ki. Képzelhetni azonban e ki­küldöttek meglepetését, midőn a takarékpénztár elnöke által arról értesültek, hogy a tömegből már csak alig 300,000 frt van még azon pénztárban, sőt az is nem felmondás melletti hatos kamatra, hanem különféle kisebb összegű könyvecskéken minden perezben kivehető 5% kamatra van beté­ve. A bizottmány rögtön megtette a tömeg átvétele és szigorú megszámoltatása végett a kellő törvé­nyes lépéseket, egyszersmind sürgős intézkedésért folyamodott a váltó törvényszékhez, hogy részükre legalább még ezen meglevő 300,000 frtot biztosí­tandó, ennek kiadását további intézkedésig letiltsa. Tőzsde és gabnacsarnok. B­u­dapest, decz. 14. Ér­té­k üz­l­e t. A tőzsde az alacsonyabb kül­földi és bécsi jegyzésekre itt is lanyha volt. A forgalom a speculatio tartózkodása mellett szűk körben mozgott, s az árfolyamok csökkentek. Állam és befektetési papírok azonban tovább is keresettek. A mai kötések ezek: va­súti kölcsön 98*/2, magyar sorsj. 82*/1, dézsmaválts. kötv. 73, 6°/„ pesti keresk. bank zálogl. 84%, angol-magyar bank 27%, municipális 28%, osztrák hitel 237.20—236.80, föld­hiteltárs. 74%, takarék- és hitel 55%, terézv. iparb. 54, orsz. közp. takarékp. 84%, első budapesti gőzmalom 600, salgó­tarjáni kőszénbánya 76. Val­utá­k szilárdak. Na­poleon 8.90, arany 5.26—27, ezüst 1053/4, porosz p. u. 1.63%. Gabnaüzlet. Tegnap és ma malmaink jobb vétel­kedvet mutattak és mintegy 40,000 mázsa búzát vásároltak, egyes esetekben 5 krajczárral többet fizetvén mint múlt heti szombaton. Elkelt 88‘/2 fntos 5 frt 52% kr, 86% fn­­tos 5 frt 35 kr, 85‘/2 fntos 5 frt, 84s/4 fntos 4 frt 95 kr és 84% fntos 4 frt 90 krral 3 hónapra. Asancelouzá­­b­ó­l 1874-ki tavaszra eladattak 5000 m. 4 frt 92 kr és 5000 m. 4 frt 90 krral és ezen utóbbi ár mint áru záródik. Rozs szilárd. Árpa lanyha és majdnem üzletnélküli, a hozatal nagyobb a szükségletnél. Tengeri változatlan, elkelt mintegy 5000 mázsa kész áru 2 frt 90 kr, 2 frt 95 kr, 3 frt és 3 frt 2 */2 krral vámmázsánként. 1874-ki május júniusban szállítandó, bá­náti 3 frt 55—57% krral jegyezhető vámmázsánként. Zab szinte változatlan, 2000 mérő elkelt 2 frt 20 krral 50 bécsi font szerint, helyben átvéve, 1874-iki tavaszra 2 frt 28 — 29 krral jegyezhető, 50 bécsi fontja, Győrött átvéve. R­e p c­z­e valamivel keresettebb. Köles csendes, 82 bécsi fontja 2 frt 90—95 krral elárusítható. Kivonat a hivatalos lapból. Árveré­sek: Szegeden deczember 30-án Pfeifer Sámuel fél-házas­­telke 5975 frt. — Bodokon deczember 30-án, Kravar Péter és neje ingatlanai 1400 frt. — Váczon január 11-én Be­­lényi János háza 4200 frt. — Budapesten január 16-án Rigler Anna kerepesi-uti háza 18,5092 frt. — febr. 13-án Kauser Mária rombach-utczai 55714 frt., és vasutczai 93384 frtos házai. — S.-Gömörön január 13-án Csala­ Márton in­gatlana 1408 frt. — Budapesten január 16-án Rigler Ig­nácz kerepesi úti házfele 185092 frt. — Nagy-Tikványba­n decz. 24-én Miksa Akim ingatlana 1461 frt. — Debreczen­­­ben február 8-án Megyaszay Sámuel és neje ingatlanai 12000 frt. Csőd: A. Feldheim et Moskovits brassói czég ellen, bejei.január 16-áig; pelügyelő helyettese Schhell Károly. Csődmegs­zün­tetés: Néhai b. Podmaniczky Lajos hagyatéka ellen. Bécs, decz. 12. (Hivat. zárlat.) Magy. földteherm. köt­vény 77.75. Salg.-Tarján —.—. Magyar hitel. 227.25 Ma­gyar záloglevél 87.—. Erdélyi 135.—. Magyar keleti vasút 55.—. Magyar sorsjegy 80.—. Tiszai vasút 194 — Magyar vasúti kölcsön 97.80. Angol-magyar 28.75. Franco-magyar 70.—. Alföld 138.—. Magy. északkeleti vasút 117.—. Kelet­­vasúti elsőbbségi kötvény 67.—. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földbitóintézet 73 75. Török —.—.Municipális 30.75. Berlin, decz. 12. (Zárlat.) Galicziai 106.%. Lombar­­dok 77.%. Ezüst-jöv. 68.%. 1860-iki 107.—. Bécs 90.%« Romániai 31 %. Államvaspálya 183.—. Papirjüvedék 64. %« Vízállás és időjárás. Pest, decz. 12. 4' 8" felhős. Pozsonyban, decz. 12. 3‘ 6" felhős. M.-Sziget, decz. 11. 3' 2" felhős. Szatmáron, decz. 11. 1* 9" felhős. Tokajban, decz. 11.*,14' 7" felhős. Szolnok, decz. 12. 12' 6" felhős. Szegeden decz. 12 9' 0“ felhős. Aradon, decz. 11. 2' 3' 0 alatt, felhős. Nagy-Becskereken, decz 11. 9­ 4" felhős. Eszéken, decz. 12. 41 4" felhős Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. Nyilttér. 9---------------------------------------------------------W UBti­ testiért Másain éppen most jelent meg: Magyar ciserati? plitiU Irta­­ A SB­ÓT­H JÁNOS. & TARTALOM. I. A conservativ áramlat. II. Magyarország a szabadelvűek vezetése alatt 1825 -Vilá­gosig. IV. A conservativek küzdelme a Bach-rendszer ellen. IV. Az Andrásy-rend­­szer. V. Magyar conservativ politika. Ára 1 frt 80 kr. I- ' ' . ' ■0a-JL-'~ # Myom** Légrády testvéreknél.

Next