Ellenőr, 1875. május (7. évfolyam, 120-149. szám)

1875-05-29 / 147. szám

KÖZGAZDASÁG — Vetések állásáról. A m. éjszakke­leti vasút vonalainak mentén az őszi vetések és repere Debreczen, Mihályfalva, Nagy-Károly, Szath­­már, Halmi, Tisza-Ujlak, Beregszász, Bátya, Mun­kács és Ungvár vidékén igen szépen állanak. Királyhágótól a-Szigetigl őszi veteményekben kie­légítő termés várható; Csaptól Ujhelyig az őszi­vetések közép termésre, a repete jó termésre mu­tatnak ; Ujhelytől Kassáig­ és Szerencs vidékén az őszi vetések igen szépek. Csaptól Nyíregyházáig az őszi vetések a tavakinál jobb termésre mutatnak ugyan, de esőre van szükség. Vetések Spanyolországban. A barceloniai osztrák-magyar consul jelentése szerint Spanyolországban a vetések állása minden tekin­tetben kielégítő s a legjobb reményekre jogosít.­­ Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. A fővárosba érkezett idegenek száma aránytalanul kisebb az eltávozottakénál, minek folytán a fővárosban naponta apad az élénkség. Az országgyűlési képviselők felkeresték családi tűzhelyeiket és a tehetős­ családok fürdőre mennek, a­mi a divatárusok, szabók, czipészek és fényképészek üzletében érezhető hiányt hagyott hátra. A választások mozgalmai előre vetik árnyu­kat . Brunner ismert c­ég már egy egész mű­helyt rendezett be a lobogók készítésére, és ben­ne számos varrógép és több mint száz munkás szakadatlanul dolgozik. Tízezer lobogón felül tör­téntek már megrendelések e czégnél.­­ A gőzmalmok még mindig */« vagy fél gőzerővel dolgoznak , a Concordia- és hengermalom pedig már csak egy szárnyat használnak. A népszínházi kárpitosmun­kára 20 legény fogadtatott fel. Több vasöntő is talált alkalmazást a két hídépítkezésnél Szobafes­tők, c­ukrászok, bábsütők és esernyőgyárosoknak van munkájuk , úgyszintén a mértékgyárakban is folyik a munka. Ellenben apadt a munka a ková­csok, nyergesek, kosárkötők, kútmesterek, aszta­losok, lakatosok és órások üzletében. Nőszabók már régóta nem fogadtak fel legényeket, ezen iparág többnyire nők által üzetik, kiknek száma a fővárosban meghaladja a 2000-et. — A gabnatőzsde forgalma és árai a f. hó 16—22-ig terjedő héten. Búza eladatott 108,000 vámmázsa átl. 4 frt 60 kr., rozs elad. 3900 mérő átl. 3 frt 55 kr., árpa elad. 6400 mérő átlagára 2 frt 83—2 frt 57 kr., zab 12400 mérő átl. 2 frt 11 kr., tengeri 12,200 vm. 3 frt 06 kr. — Vasúti és uirijói forgalom a f. hó 16—22-ig terjedő héten. Érkezett búza 198,469 vm., rozs 6695 vm., árpa 21,282 vm., zab 19,306 vm., tengeri 44,760 vm., repere 7234 vm., liszt 3232 vm., kőszén 67,983 vm., bor 5877 vm., szesz 5632 vm., gyapjú 2748 vm. — Marhavásár! forgalom és árak a f. hó 16—22-ig terjedő héten. Ökör felhajtatott 573 db., ebből elad. 511, párja 240 frt, mázsájá­nak (az élet leszámitása után) 27 frt, fejőstehén felhajt. 187, elad. 99 db, párja 260 frt, vágóie­­hén felh. 440, elad. 312, mázsája 26 frt, bivaly felh. 56, elad. 50 db, mázsája 125 frt 50 kr., borjú felh. 1384, elad. mind. párja 18 frt, bárány felh. 637, elad. 428 db, párja 5 forintjával. — A békés m. gazd. egylet f. év máj. 23-án tisztúyitó közgyűlésén eddigi vezérelnökének b. Wenckheim Lászlónak lemondását mély sajná­lattal elfogadván, 3 helyét határozatlan időre be­töltetlen hagyván, igazgató-elnökének továbbra is Beliczey Istvánt egyhangú, lelkes felkiáltással meg­választotta ; az új kormánynak, az elnöki meg­nyitó beszéd értelmében, bizalmat szavazott s a választmánynak múlt évi működését helybenhagy­ta. A­z. év őszén egy lóversenyt, egy eke- és ve­tőgép-versenyt és kedvező termés esetén egy ter­­ménykiállítást, s végre, ha a kormány és illető gyárosok részéről oly mérvű támogatásra találand, hogy saját költségébe nem kerül, egy ált. nemzet­közi gőzekeversenyt rendezni határozott. Az egy­letnek múlt évi bevétele 3464 frt, kiadása 2545 frt volt, készletül átment 1875-re 919 frt. A számadá­sok rendben találtatván, a titkár-pénztárnok a fe­lelősség alól feloldatott. Mokry Sámuel egyleti titkár. — Vasúti előmunkálatok. A brassó­­tömösi pálya száraz-tömösi vonalán s a budapest­­zimonyi pálya pétervárad-zimonyi vonalán meg­kezdték az előmunkálatokat, melyek mintegy 2—3 hónapot fognak igénybe venni.­­ A magyar vasutak forgalmi köl­csöne felöl bécsi lapok azt írják, hogy a ma­gyar kormány közelebb 12 milliós kölcsönt fog felvenni a megszorult magyar vasutak ügyeinek rendbehozatala czéljából. E kölcsön 68­0-as kötvé­nyekre vétetnék fel, mint kibocsátó a bécsi Union­bank szerepel, mely az idézett lap szerint franczia tőkepénzesekkel már meg is kötötte a szükséges egyezményeket. — Az osztrák nemzeti bank heti kimutatása május 26-dikáról: Bankjegy-forgalom 292.034.460 frt — kr (—2.387.370 frt). Giro-be­­tétek 1.518.380 frt 8 kr (+220.167 frt 15 kr), beváltandó bankutalványok és más esedékes pas­­sivák 1.516.509 frt 60 kr. (—91319 frt 3 kr.) Fedezet : Érczal­ap 139,219.438 frt 17 krajczár (—436.000 frt —kr), érezben fizetendő váltók 9,594.949 frt 4 kr (+477.286 frt 62 kr), államje­gyek, melyek a bank tulajdonában állanak 1,109.564 frt (— 705.325 frt), leszámítolás 118,493.964 frt 46 kr (—1,265.637 frt 17 kr.), kölcsönök 31,398.300 frt (—311.100 frt), földtehermentesítési kötvények beváltott szelvényei 282.933 frt 91 kr (—885.112 frt 84 kr), beváltott és börzeszerűleg vásárolt záloglevelek 2,929.400 frt — kr (—5.200 frt — kr). Összesen 303.028.549 frt 59 kr. A bank­nak a jelzálog-utalványozási üzlet bizományképi ellátásából a hó végén készpénzben kiegyenlítendő követelése 5.168.492 forint 65 kr (+1,17­4.623 frt 55 krajczár.) _________ Tiszák­ és gabnacsarnok. Budap­est,máj. 28. Értéküzlet. Esti tőzsde. A hangulat csöndes és valamivel bágyadtabb, osztrák hitel 235—235.30, mu­­nicipalis 32, földhit. r. 77, pesti keresk. h. 790. Laptulajdonosok: Légrády testvéreit, Claernátony­i Lajos, borzasztó árnya, s a zaj közt tisztán meg lehetett kü­lönböztetni egy hangot, mely azt mondta: — Sors, Sors, ma ismét ennyi és ennyi lé­lek született a világra, adj nekik valamit tetszé­sed szerint! És ime a Sors felkelt, egy durva faládát nyit fel és kavicsot szór ki belőle, a kavics közibe egy-egy rézpénz volt vegyülve, szórás közben azt mondta : „A milyen vagyok én ma, ládd, Olyan leszesz egy éjjen át.“ Hajnalban a nyomorult kunyhó olyan fényes nagy palotává változott, a­milyen az első nap volt. A Sors ekkor szólította meg először vendégét, az kérdez­ve tőle: — Miért jöttél ide? Az ifjú részletesen elbeszélte a nyomorúságát, s hogy miképpen jött a Sorshoz, megkérdezni tőle, hogy miért tett a két testvér között olyan nagy különbséget, s miért adott neki oly rosz sze­rencsét. A Sors azt válaszolta : Láttad, hogy az első éjjel aranyakat szór­tam, a második éjjel ezüstöt, s láttad, hogy azu­tán rendre mi következett. A­milyen akkor éjjel vagyok, mikor valaki születik, az az ember egész életében olyan marad. — Te, fiam, a szegénység éjszakájában születtél, következésképpen egész éle­tedben szegény maradsz. — Ellenben a testvéred szerencsésebb volt, olyan éjszaka született, midőn gazdagság vett körül. A testvéred egész életében boldog lesz. De miután annyi fáradságodba került, hogy engemet felkeress, megmondom, hogy mi­képpen segíthetsz magadon. Van a testvérednek egy Miliza nevű leánya, ez is olyan szerencsés éjszakában született, mint az apja. Ha majd visz­­szatérsz a szülőföldedre, vedd el feleségül Mili­­zát, e jó dolgod lesz, de arra figyelmeztettek, hogy bármit szerzesz, soha se felejtsd el azt mondani, hogy az a feleséged birtoka. Az ifjú hálásan megköszönte a Sors tanácsát s távozott. Midőn haza ment, rögtön felkereste tesvérét, s azt mondta: — Testvérem, add feleségül leányodat, hi­szen látod, hogy nála nélkül egyedül vagyok a világon! A testvére így válaszolt: — Örülök rajta, Milizámat neked adom. Megvolt a lakodalom, s az új házas elvitte testvére lányát a maga házába; nagyon meggazda­godott, de mindig azt mondta: — Minden birtokom a feleségemé. Egyszer a szántóföldre ment, hogy vetésében gyönyörködjék, a kalászok oly teljesek voltak, hogy szebbet már képzelni sem lehetett. Egy utas ment el mellette, az is megállott s azt kérdezte, hogy: — Kié ez a szép vetés ? És ő elfeledkezve magáról azt válaszolta: — Az enyém. De alig mondta ki e szavakat, a kalászok lángba borultak előtte, s az egész búzaföld tűzben állott. Eszibe jutott, hogy elhibázta a dolgot, ha­mar utána futott az utasnak s azt kiáltotta: Állj meg barátom, ez a vetés nem enyém, hanem a feleségemé, a testvérem leányáé. Az égés rögtön megszűnt, s a mi emberünk ettől kezdve mindig boldog és szerencsés volt; természetesen minden boldogságát feleségének kö­szönhette. A budapesti áru- és értéktőzsde h­ivatalos árjegyzései Május 18-án. Vízállás és időjárás. Budapesten máj. 28. 12' 6"­0 fölött felhős. Pozsonyban máj. 28. 10' 10“ 0 fölött száraz. M.-Szigeten máj. 28. 4' 1" 0 fölött száraz. Szatmáron máj. 23. 2' 8" 0 fölütt száraz. Tokajban máj. 28. 8' 5“ 0 fölött száraz. Szolnokon máj. 28. 10' 11" . 0 fölött száraz. Szegeden máj. 28. 14' 0“ 0 fölött esős. Aradon máj. 27. 1' 6“ 0 fölött esős. Nagybecsken­yen máj. 27. 2' 4' 0 fölött esős. Bezdánnál május 27. 7' 6“ 0 fölött száraz. Verbászon május 27. 5' 6“ 0 fölött száraz. Eszéken máj 28. 7' 2“ 0 fölött felhős. Mitroviczon máj. 27.9' 6 ' 0 fölött esős. Zimonyban máj. 27. 16' 5' 0 fölött felhős.’ Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. Légrády testvérek­­kiadóhivatalában (nádor-utcza 6) megjelent és minden hiteles könyvárus által is megszerezhető: jSmileS után a hazai viszonyokhoz alkalmazta VÖIiyVGS Tóth. 3E5L^JL*_ láh'n. Nagy 8-rétű két kötet. Ara 3 frt. Az első kötet tartalma. I. FEJEZET. A jellem befolyása. A jellem nagyhatalmasság. Dessewffy József egyénisége. Értékesebb a jellem a tudo­mánynál. A jellem magában véve is nagyértékű birtok. Elvek. Megbízhatóság. A jellem szemben a külső körülményekkel. Jellemfejlődés. A jellem ereje tiszteletet igénylő fensége , rettenthetetlensége. Széchenyi bátorsága. A jel­lem vonzereje : Kozma Demeter, Boczkó Dániel. Egyéni jellem befolyása a többségre. Bém,­­Washington, Mátyás, Kohári, Zrínyi, Hunyadi László. Dicsőink iránti kegyelet. A jellem halhatlansága. Példák: Rákóczyak, Bocskay, Kossuth, Petőfi, Nádasdyak, Telekiek stb. A jellem nemzeti örökség gyanánt száll át az utódokra. Nemzeti jellem. Wesselényi nézete. Jellem és szabadság. Viszontagság edzi a nemzetet. Olcsó és igaz hazafi­­-í­ság. Nemzeti hanyatlás. Óvszere az egyéni jellem nemes­ítése. II. FEJEZET. Az otthon befolyása. Az otthon a jellem iskolája. Családi és társadalmi élet. A gyermek és környe­zete. Anyai befolyás. A példa hatása. Jó anyák kezében van a polgária­sultság. Mikó Imre nézete. Az anya lehet legjobb tanító. Sz. Ágoston gyermekkora. A jellem a gyermekkorban alakul. Rákóczy Ferencz gyer­mekkora. Az anya magasztos hivatása. B. Vay Mikdósné. Nagy és jó em­berek anyjai. Napoleon, Delescluze, Nyári, Washington, Cromwell, Má­tyás király, Mazzini,­Bismarck, Eötvös, Széchenyi István, Wesselényi, a Dessewffyek, B. Vay Miklós anyja. Kerkapolyi, Kaunicz, Adams anyja Költők, tudósok, művészek anyja. Kazinczy, Vörösmarty, Toldy Ferencz Petőfy, Szász Károly, Gőthe, Schiller, Ráfael, Scheffer, Michelet anyja., Byron, Foote Sámuel, Lamartine anyja. A nő mint gazdasszony. Id. Szász Károlyné. A nőnevelés. Byron s Berzsenyi nézete. Nemzet és anyák. A magyar nő társadalmi állása. Női hivatás. Nők egyenjogúsítása. Nők a tűzhely mellett. III. FEJEZET. Társaság és példa. A társaság befolyása. Az utánzás ereje. Jó példa jó tanító. Szemere Bertalan apja. Kazinczy mit mond a példáról ? Környezetünk hatása. Zsutai, Csokonay: A barátság buzdító hatása. Vörösmarty és Teslér, Paley és tanulótársa. Márton István és id. Szász Károly példányképek az ifjúság előtt. A jó példa vonzereje Franklin. A feddhetlen élet hatása. Herbert György, Mészáros Lázár, József nádor, Bezerédy István. A nagy emberek lelke­sedésre ösztönöznek. Chateaubriand, Niebuhr , Guzmics Kazinczyval szem­ben. Perczel s Rákóczy Ferencz arczképe. Báróczy, Faraday, Napier, gr. Festetich György. Az erélyes jellem erélyre gyulaszt. Kazinczy hatása. Petrarca, Milton, Bessenyei. A magyar irodalmi kör hatása. — A nagy emberek önkénytelen hódolatot érdemelitek ki. Zrínyi a költő s Mátyás király. A nemes jellemek csodálása. Eötvös s a magyar királyné. Guzmics és Kisfaludy, Kazinczyval szemben. Az ifjak kiválasztott hősei. A nemte­len lelkek nem képesek fölismerni a nagy szellemeket. Csodálás utánzást szü­l. Themisztoklész és Miltiadesz. Demoszthén és Callisztratosz. Mátyás király és Róland, Zrinyi és Tasso. Koronás fők kitűnő emberekkel szemben. Példák: III. Calixt pápa és Hunyadi János, Zrinyi, Festetich és Berzsenyi, Liszt Ferencz s a pétervári főrangú kör. A nagy zeneművé­szeknek egymás iránti kölcsönös tisztelete: Haydn, Porpora, Händel, Scar­latti, Mozart, Beethoven, Tauszig, Liszt. A nagyok elismerése : Buffon és Newton, Széchenyi és Kossuth, stb. A jó példa tartóssága. Tompa nyi­latkozata gr. Teleki József példájáról. A jól eltöltött életből meríthető vi­­gasztalás. Széch­ennyi, Teleki László s Nyári Pál halála.__________­ _____ IV. FEJEZET. Munkásság. Munka létezésünk egyik élet-elve. A henyeség átok. Az ős rómaiak. Plínius a földmivelésről. Tétlenség a bűn anyja. A munkásság kötelezettsége alól senki sincs feloldozva. Gróf Mikó és Derby lord nézete a hasznos munkás­ságról. Walter Scott és Kölcsey munkásságban keresik a boldogságot. Má­tyás király és I. Napóleon tiszteletben részesítik a munkást. Az apró bi­­belődés is többet ér a tétlenségnél. Schiller, Deák Ferencz és Kazinczy időtöltése. Eötvös szórakozása. Walter Scott szorgalma. Kazinczy iparko­dása. Bessenyei törekvése. A Teleki család s több jeles férfiak jelszava. Munkásság fejleszti a jellemet. Ez szerez életbölcseséget. Minden pályán szükséges. Wellington, Caesar, Bém, Kossuth munkaereje. A munkásságot a lángész sem nélkülözheti. Munkások kezében van a hatalom. Dessewffy Aurél, Szemere Bertalan, Palmerston. Az­­ irodalom képviselői nagyobbára közpályán szerepeltek. Katonák : Caesar, Zrinyi, Cserei, Kohári, Bessenyei, Barkóczy, Gvadányi, a Kisfaludy testvérek, Petőfi stb. Hivatalnokok : Gyöngyössi, Döbrentey, Kölcsey, Katona József, Torma Károly, Ormós Zsigmond. Orvosok: Földi János, Bugáth Pál, Toldy Ferencz. Gazdák: Berzsenyi­­ stb. Iparosok : Korabinszky, Aigner, Csepreghi, Böhm Lénárt. Lelkészek: Horváti, Mihály, Ipolyi, Czuczor, Tompa, Szász, Győry Vil­mos. Más pályán: Milton, Locke, Walton, Richardson, Dante, Petrarca stb. A szellemi időtöltés nagy haszna: Zrinyi a költő, Forgách Ferencz a Telekiek gondűző mulatsága. Dessewffy József szórakozása. B. Vay Mik­lós óbester időtöltése. Eötvös, Szemere, Mikó, Thiers, Derby, stb. A mér­sékelt munkásság eredménye. V. FEJEZET. Bátorság és önbizalom. Erkölcsi bátorság. A bátorság vértanúi. Szokrates, Zrinyi Péter, Brúnó, Galilei, Roger, Vesale András, Kopernikus, Spinoza. Az új nézetek küzdelme. Vogt és Darwin. A fölfedezők viszontagságai. Példák. A hit vértanúi. Bethlen Kata, Séllyei István, Turóczi András stb. A bátor nem féli még a halált sem. Török Bálint, Kont István. A tizenhárom vértanú. Nagy Sándor, Damjanics. A bátorságot a csalódás sem fojtja el. A bátorságot tett kövesse. Bátorság a társadalmi szokásokkal szemben. Az erkölcsi gyá­vaság hátránya. Néphegy vadászat. Széchenyi, Beöthy Ödön. Eötvös a nép­szerűséggel szemben. Erkölcsi önállóság. Jellemszilárdság. Németh József ügyigazgató. Bátorság képesít az akadályok leküzdésére. Mátyás király, Antiszthénész és Diogenes stb. A bátorság nem zárja ki a gyöngédséget és nagylelkűséget. Mile bácsi, Szapári Péter, Zápolya István, Mátyás és György király fiai, a vak Bottyán, Bém és a szászsebesi szászok. A bátrak áldozat készsége. Kemény Simon, Laplace és Biót, Mátyás és Czezinge János stb. A valódi férfi jellemzése. Eljárási modor. Petőfi és egy nagy úr. Legjob­ban kell őrizkedni a félelemtől ; id. Wesselényi Miklós nevelési elve. Bá­torság a nőnevelés körében. Szapolyai János özvegye; Rozgonyi Czeczilia ; Egri nők. Béldi Zsuzsánna, Zrinyi Ilona, Baker Sámuel világutazó magyar neje. A női könyörület. Vörösmarty anyja, Tessedikné, Radákné, Dam­­janicsné, — Martin Sára, Vay Johanna, Ürményi Anna. VI. FEJEZET. Önuralom. Önuralom a jellem alaplényege. A szokás feletti önuralom. Az okos nevelés szigora. A szokás ereje. Kazinczy, Vitkovits és Szemere Pál. Önuralom egyengeti az élet ösvényét. Pitt, József nádor. A véralkat fékezése. Strafford, Cromwell, a Nassaui herczegek, Washington, a két Wesselényi, Berzsenyi heves véralkata s a fölött kivívott önuralmuk. Körösi Csom­a Sándor, Vörös­marty, Eszterházy Miklós, II. Rákóczy Ferencz, Deák Ferencz önmegtaga­dása. Türelem és kimélyesség szükségessége. Zay és Széchenyi. Mások iránt tanúsított elnézé . Bercsényi és Rákóczy. Washington és Deák Ferencz A bölcs hallgatás ideje. A méltó boszankodás nyilvánítása. Beöthy Ödön és Kubinyi Ferencz. Mások nézetének tiszteletben tartása. Kölcsey és az öreg Rákóczy György tanácsa. Magunk alkotjuk világunkat. A sérelemmel szemben elnézők legyünk. Berzsenyi és Kazinczy péládja . Döbrentey gyön­gesége. Tompa és Petőfi. Burns gyarlósága. Egy magyar Burns. Legna­gyobb zsarnok a mértékletlenség. XII. Károly svéd király önuralma e zsarnok fölött. Batthyáni Lajos nemes eljárása. Az adósság és takarékosság. Szókratész bölcs mondata. Kubinyi Lajos a szegénységről. Beöthy László. A hitelezés hátránya. Sheridan, Pitt. Lelkiismeretesség. Zeyk Dániel, Deb­­reczeni Márton. Az önuralom ereje a küzdelmek között. Illéssy György szenvedései. Walter Scott viszontagságai. A második kötet tartalma: I. FEJEZET. Kötelesség és igazelettség. A kötelesség az életet átható elv. Akarattal egyesítve áldozatkészségre gyulaszt. Szemere intése az ifjúsághoz. Petőfi és Lisznyay. Kossuth mit mond a kötelességről. Kohári kötelességérzete. A bátrakat is ez gyámolitja. Pom­­pejus, Washington, Wellington. Több a kötelesség a dicsőségnél is. Széche­nyi nézete. Hunyadi Jánost a kötelesség lelkesítő. Báthori István, Széche­nyi, Batthyáni Lajos, Beöthy Ödön a kötelesség terén. A kötelességérzet tömörülése. Zalamegye közönsége 1843-ban. A nádorhuszárok Prága alatt. Dessewffy Dénes. A hiú­dicsvágy veszélye. Francziaország bukása, St. Pierre abbé törekvése. A kötelesség együttjár az igazelműséggel. Kendeffy, Ádám, gr. Teleky László. Mátyás király igazelműsége. Az adott szó szentsége. Blücher és Wellington, Laudon és Wallis óhester. Damjanics, Széchenyi szókimondása. Tompa Mihály az őszinteségről. A hazugság alakoskodása. Az őszinte szerénység. Vörösmarty és Petőfi. Arnold tanár és növendékei. Kazinczy mint a kötelesség hű bajnoka. II. FEJEZET. Kedély. A jó kedély nagy áldás. Ez is fejleszthető. Kármán tanácsa. A jó kedély igen hasznos gyógyszer. A munkás férfiak többnyire jó kedélyűek. Palmerston, Deák Ferencz stb. Imre Sándor a nagy férfiak kedélyéről. — A jó kedélyt a szenvedés sem érheti el. Milton, Kazinczy. Jó kedélyű jeleseink: Walter Scott, Dumas, Jókai, Tompa, Newton, Laplace, Euler stb. A jó kedély gyöngédséget eredményez. Eötvös, Abatuzzi, Vörösmarty s. a. t. A természet­­tudomány tanulmányozása kedélynyugalmat szerez. Adanson, Kossuth. Több példa. Damjanics, Mészáros Lázár. A derűit kedély szeretetet ébreszt. Ben­­tham. A kedély nyilatkozata nyájasság, szívélyesség. Az elégületlenség hátrá­nya. Székács nézete. Az apró bajok nagy gondokká nőhetnek. Szalézi Ferencz és Perthes tanácsa. A kedélynyugalom mellé csatoljunk türelmet. III. FEJEZET. Modor és művészet. Modor a jellem bája. Széchenyi nézete a modorról. Ez eredményezi az udvarias­ságot. II. József császár udvariassága. A modor ne legyen mesterkélt. Min­den pályán és rangban érvénye és hitele van. Kölcsönös megbecsülésben nyilvá­nul. Patterson a magyar földmives osztályról. A modort is az otthon fejleszti. A nők tapintatossága. Udvariatlan nagy férfiak. Knox, Luther, Johnson Sá­muel. Magyar Johnson. Az esetlenség. Dobzse László. Gibbon és a cumberlandi herczeg. Kölcsey és a kanczellár. A szemérmetesség és bátortalanság. Az an­gol és franczia egymással szemben. Tanács az államférfiaknak. Bátortalan nagy férfiak : Newton, Shakspeare, Byron, Garrick, Rock Pál, Washington, Sza­­vójai Jenő, Laudon, Szemere Bertalan, Berzsenyi, Csokonay, Kölcsey, Vörösmarty, Liszt Ferencz, Hawthorne. A germán néptörzs zárkózottsága s az ebből kifejlett előny. A francziák közlékenysége s ennek hátránya. A művészet túlbecsülése. Róma és Velencze. A modor ne legyen csak kalmáz. IV. FEJEZET. Társalgás a könyvekben. Jó könyv a leghívebb barátunk. Az életrajzok érdekessége. Mikó nézete a jó emberek életrajzáról. Jósika az életrajz hasznáról. Ennek feladata. A köny­vek könyve. A legkitűnőbb emberek szívesen olvasgatták a szentirást. Bethlen­­ Gábor, Rákóczy György, Tompa, Arany, Eötvös, Jókai stb. Plutárch és Mon­taigne. Plutárch hatása. Kölcsey tanácsa. Plutarch jellemzése. Az életrajzokban a csekélységek is nagyfontosságuak. Példák: Walter Scott, Jósika, Byron Kölcsey, Stettner, Kálmán király stb. Az életrajzban fény és árnyék kimaradh­at­­lan. Kazinczy levelei, Kemény Zsigmond tanulmányai, Gyulai Pál, Vörösmarty életrajza. Az önéletrajzok megbizhatlansága. Koss­uth nézete az önéletrajzról. A franczia életrajzi emlékiratok. A régibb magyar emlékírók. Az életrajz írás nehéz művészet. Gyulai „Jancsó Pál“fa Sok kitűnő egyén életrajza hiá­nyos. Erdősy János, Kempis Tamás, Sinay Miklós és a Budai testvérek, A névtelen krónikások stb. Jeleseink kedvencz olvasmányai. Példák: Shaks­peare, Schiller, Gőthe, Báróczy, Berzsenyi, Döbrentey, Kazinczy, Kölcsey Kisfaludy, Fáy, Kis János, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Dessewffy József Eötvös, Nagy Frigyes, Napoleon, Mátyás király, Bercsényi stb. kedvenc olvasmányai. Egy egy könyv néha egy uj korszak határköve lesz. Példák Erasmus nézete a könyvekről. A könyvek befolyása a társadalmi alakulá­sokra. Széchenyi „Hitel“ és „Világ“ czimű művei. A könyvek s írók halhatlansága. V. FEJEZET. Házassági Szövetség. A házasság befolyása a jellemre. A férfi és nő kölcsönös viszonya egymáshoz Madách és Pope nézete a női jellemről. A két nem korai nevelése. A nők részvéte. Tökölyi Imréné, Kanizsai Dorottya, Bohus-Szögyéni Antonia stb. A valódi szerelem nemesitő hatása. Tompa nézete a szív vonzalmáról. A családéletben nyilvánul híven a jellem A nő királysága. Kazinczy, Eötvös, id. Szász Károly vallomása. A nő mint segítőtárs. A férfiak igé­nyei. A jó feleség tulajdonai. A valódi­­szépség. A nő befolyása a férj­erkölcsi jellemére. Tocqueville házasélet. Guizot és neje. Széchenyi emlé­kezete feleségéről. Szemere neje. A valódi nő jellemrajza Gyulaitól. Vay Miklósné nyilatkozata férjéről. Önfelál­dozó nők. Cserey Hana, Zichy Antos uia. A női hatalom. Bornemisza Anna, Lorántffy Zsuzsánna, Zrinyi Ilona u. női nagyság. Livingstone neje stb. Szegedy Róza. A női hűség. II. Ar­ita leánya Erzsébet , Frangepán Katalin, Fábián Julia, Damjanicsné. Tudós nők Galvani, Lavoisier neje stb. Egy vak természetbúvár neje. A szélhüdöt tanár neje. A nő a legnemesb gyámol. Niebuhr neje. Stuart Mill, Mikó Imre mint nyilatkoznak feleségeikről. Jókainé. A jó feleség vigasztaló angyal. Tompa Mihályné, Bacsányiné, Illéssyné stb. Frangepán Kristófné férje börtönében, Grótius hős neje. Szenvedés a házasélet legbiztosb pró­baköve. Egy nagyhírű szenvedő házaspár. Lázár Vilmos és neje. A nagy szellemek mély szerelme. Herbert, Schiller, Lessing, Kazinczy,Vörösmarthy és Petőfi házasságának jellemzése. VI. FEJEZET. A tapasztalat iskolája. Küzdelem edzi a jellemet. A zárdás erények mit sem érnek. Az önismeret nél­­külözhetlen kellék. A józan ész nem más mint okosan fölhasznált tapasz­talat. A nők tapintatossága. Egész életünk a tapasztalat iskolájában telik el. Az idő becse. A lelkesültség. Lechner Ágost nézete. Egressy Gábor. A protestáns árvaház alakulása. A lelkesült egyé­nek bátorsága. A küzdelem üdvös volt­a. A szegénység gazdagsága. Sza­lay László, Michelet, stb Csokonay, Cervantes. Szükség neveli a jeles­és nagy embereket. Révay Miklós, Virág Benedek. Még a bukás és csaló­dás is jótékonyan hat a szellem fejlődésére. Talma, Megyeri, Petőfi, Jó­sika, Heine,­ Hugó Viktor stb. A testi fogyatkozás sem gátolja a bátor munkást. Milton, Kisfaludy Károly. A nyomor bajnokai. Dante, Campen Michael Angelo, Tasso , magyar költőink. Az idő jutalma. A tudomány vértanúi. Flinders és többen. Nevezetes börtön-irók. Boetius, Campanela de Foe stb. Balassa Bálint, Kemény János, Báthory István, Kohári, Beth­len Miklós, Kazinczy, Széchenyi stb. A bukás csak látszólagos Jeszenák, János levele. A szenvedés áldása. A fájdalom és bú jótékonysága. Lénay, Kármán stb. Még a betegség sem akadály. Tessedik, Schiller, Jósika, Jókai, Kossuth, Mozart, Beethoven, Tompa Mihály, Wallaston, Jászai Pál stb.­ A szerencse és siker A bölcs nem vár sokat ez élettől. Az élet olyan, mi­nővé magunk alkotjuk. A kötelességteljesités csak az igazság. | — Várni nászán ir. © » JS *3about*-Araiw §1 8°!»* fonti______________f * 5 I Ru,^ fcrDsftgS o *o. . S3 —.— — —.—1 98 4.18 — 0. 5 . . , , . 87 .t: — 4.30 Husi , , , . . jo SS — 6.— . . » • - M ------------•­. , , * . „ SB 4.5 0 — 4 70 ul d. , , , . . . 87 8 —­­ 5 06 , , , , . „ SS 5.08 - 8 15 . »Hu • - —■ 38 . — — B’wh&m. „ „ „ . . . « 85 4.65 — 4.75 , , „ , . . . « S7 4.85 — 6.— , , . . . ...» SS 5.10 — 6.15 bAnalt«! „ » „ ... *18 —~— — „ . „ „ ... 85 .-------------------------------815 180­---------------------------------------------------------------------------------------------------100--------­Har,gnlat_______frt_____ „qq —__ Bt,*c ... Bt fm mt un4n b­lUrd 8‘50 — 8.60 *00 — *rp» malittlock 7S „ , , S TV — 8.— 100 — „ »bnto.sk 72 „ „ ä-80 — 2.85 *00 *0,~ E\b .... 50 „ , , *>18 — * 06 100 — •­ Kokért »« bínsági , márkje „ 1.10 — 8 21 „ fráanamfl . „ „ 8.— — 8.05 *00 —•“ Kiwes . \ . 88 „ „ 8 ------- 8.10 *00 2*.~ Bvpcae fiié** 75 « , —.— — —*00 — < — „ bio*« *8 „ —.-----------100 — .­—------------------------------------------------- 1 300 — .-■ I - Ja értékpapírok. S3 sl ... , Álra Tsrtr» *07 ~—~ “— 5 o Állampapírok. mo — J* — M*go­vMDti kölcön 1*0 frt . Hiví.80 *01. 108 8.­— Gömöri &K­am varat kötv. „ * * —■—4— Keleti Tanút *3 tus.....................................—_________—.— go — Magyar sorsjegy -kölcsön . . 72.— 72 20 go —. — 1­71. államkölcsön font sz. 6% ezüst —.— —.— aoO —.— 1872. „ lf „ 5% „­­.­ —200 — 1873. kincstári utalT. „ „ 6% „ —100 — .«* 1874. , t, „ „ D. kib.6% —00 — BWdtebem. kö*V magyar . 82 25 82.75 80 — . „ 1867. rá**adé* , 79 60 80200 —. « « iemeal . . f 78.60 80.— 50 5.~ „ 1967. járadék . , — — —50 3.61 n­a* borrá* naeWénjf —.— 100 — _________T^vimav&'-tfegti ifötr. 100 fti __________74.— 74.KQ 200 Adra Tartva Bima-murányi b&n.* • • » —•— —• — Syapjumosoda .*■'»• 118.— 115.— Salgótarjáni kBsaénbájate . • 74.— 76 — Salgótarjáni vasanomite . . 80.— 81.— Schlick-féle vasöntöde . * • 180.— 185.— Ssoda- és vegygyár . . . Szaknfti kőbánya . . . . 75 — 76.— Spodinm^rár . . • * ♦ 150.— 156.— JBUB miigy. gsseezflnomltö * • ISO.— 140.— Köszénbánya és téglagyár « . 110.— 129.— Alagút . . . * • 62.— 65.— Zarxiaczky gyufagyár . . . — 4— — •—• Sz­­endrei téglagyár * * . ——.— Újtelepi téglagyár * . Kőbányai t­ági agy­ár* társul’­l • . 71.— 72.— '3 . * -e IJ ASt» Tw4t« ^31 Egy«. 4Uunmd5w6gl papír. . . 76.— .60 O0 86.— „ , e»Bot lan.-Jel. 74.— 74,80 0 „ „ opriwkt. . 74— 74.80 • 0 7.— KlaoraolÄeyal 1800. A 50a frt . 111.76 US.— _____ „ 1800. 10 4 . 116.96 116.75 — - KbomcltaMl 1864. » too frt . . 188.75 169.— 2 __ 1871-to pMlrtoo». kölor. 0% . 82.*5 89.60 40 —-----I Késxrények. CO —----] 0— HJsS ra&gya? * 1030 1085— 500 •—.— ] .— Atlas Tissassbl'rt. . # . • 87-«— 40-— 100 —.— 1 .— Hasa ...... —1000 10_____1 .— 7Annonla . . « . . 836-— 887.— 40 —í wajti bírt. . » . « . 5j.— 56.— í»0 —.— l Unta ...... 188.— Hö.— 80 —5 .— Ttara...................................................— 4— ffiCB-iMttlHft TVWOfe * . 0 * 500 —,— < .— Pacfci Ikörati ■ aawt . . . . ?18.— 229.— üOO —.— ] Budai icFzatí . . 78.— 75.— : 1«0 —.— 1 1— UJpert-paiotai ... * —300 —1 Aíf5ld-űum*i . , —500 —1 Éjgsakkeístí . . . , . —800 —1 .— Magyar &ele*i . . . . —.— — „— 500 —. — 1 Elso K*0 —.— 1 ►— D^li Tasat « . 4­0+,— 1000 ] - tíz db»! hegyp&lya . 68*» 6« — *— S&.tmí'H.íp&U* hite*intá««t . » 82. 82­7 19­89 —.— 1 Angol-magyar bank „ 9 — 9.60 80 ( Magyar általi** hi.dlbank . 923.— 234.— 600 46.— J Frschoo-’nagyar bank . . 01 — 62. — ' 300 30.— 1 Magy. Alt. földhitelt*.«lat . 77«'— 77.2­5 200 80.— 4 .— Magy. jelsálogbank . . . —.— —500 70.— 1 Nyugatmagy. jelállogtank . • . —17* —1 , 1 Possecuyi iparb. . —.— —.— 500 —­ .— Takarék- és hitelegylet . 95 — *95.56 300 80.— 1 ,60 Buda-6budai népbank . . . . . 181.— 8?..25 .900 —.— 3 .— Iparban^. . . . . .50.76 51.— 66 —1 .— Budai keresk. ég iparbank . - '165'.— 157 — 300 —-.-»* H n 31 Adra Tartra ® -g Peati ker. ban­k '*95.— ’’98.— — —.— Bseíi ípsfbanfe * • <■ Í99.— 803.— goo Budapesti ké*raflve»b. • * • 53-50 58.— 100 9.— Hivatalnok. htejegyA. 1.• 10.— 18 — 100 —— ROssz erdélyi bank . 200 16.— Kiabrrt fCdhhtelinl • — — — —- 300 — — 300 — .— — 300 30.— Gödöllői takarékpenatár . 46.— 10.— OCO — Ora*, höaponíí tekp. . 89. 10 90. , 300 10. — Pesti hazai . 2430— 9440- 100 10.— Lipety&roat takp. • * ——.— 300 —. — Budapesti főváros* • 189.— 189.50 300 Kőbányai takp. . . —HOC —- — Külvárosi takp. * • 17,-48.— 900 —.— Ssentendrei takp. . * -0.— 2.— C ponti takp. —.— 84.— Egyesült erdélyi takarékp. 25.— .— Concordia . . * * « 144.­* 130.— Erué..e^ * 120.— 132.— titties . 9? — 95,— Molnárok és sütfik . [960.— 262.— Hengermarok­ . ,7­5.— 800.— Victoria ♦ 123 - 12« Első 'mdapesti . + . 698.— 696.— Budai gyáradvs­ . • . -------| —— Pannónia .... iíO.— 465.— Pesti építő társ. . - 800 -Oottag épl­ő tára . - —. — —•“ 300 — Első a tag?, aersőa^c • 880.— 888.— 300 SerténhkmK' . H 8.— 120.— 300 ~ Athenaeum . • - • 1 270.— 371.— 100 — Festi könyvnyomda . . * 25­0.— 556.— 100 — Franklin-.iycmda . . . —150 — Gana-féle vasöntöde . . 98 '.— 284-— 100 — Gschwirdt-féle s*esagy#r . . 198.— 200.— Keretkfd. épület . .­­ -Mátrai kox . . • —• - —• — Központi gyfigySetop. ._______I .— —.—____________ Záloglevelek. M*^n földhitel In*. S1/,0/. . . «6-75 18.70 aisgí. JOvadík 5% . . . »0.80 *0.75 jelzálogbank ri,1,°/i, , . 79 SB 78’76 Sopronyi jelzálogbank 0% . • ——.— »"agy. ált. földhit. rászv. társ. «°/o 87.75 88.— ti sj vt »» st . 87 — Szebeni földhiteljáraulat . . — Peafti kereak. bank 6°/«- • • 88.— 88 95 Kiabirt. földhitalint. 7% * 86.71 JSIsöftbsésrek. Magyar keleti varat I. kíb. . . —— .— Ejanakkeleti vasat 6°/0 . —.— — .— Megy. g»l. vasút 6% * • • —.— • .— EjaB­ard. varat 6% « . —*— .— Lán­shid .... 81.50 85.75 Boísod-miak. ni ilora , , —.— .— Budapesti mak­ra 6°/0 177.— 180.— I’armonia gőzmalom , f . —­Pénsek és vAr­ék. Arany ■___________ ________ 5. 86* 5.88 Adva Tartva s-*-' .* 20 francorak* * . . . » 8.110 8­82 Estiet.................................................. 103.25 103.75 Porcea p. u. ..... 188.— *63.2^ Augsburg dem­. 100 . . —. M. Frankfurt dél­. . . 54 50 .63 Hamburg M. B. 100 ... b*4.— 54.20 London 10 fontat.........................................ill.25 Hl.JO Milano 100 lira . . . . . —.— — .— Paria 100 Frank .... «410 44.30 Nem-hivatalos jegyzések: SepuritiV (800 frt.) . . . ■------------—.— Hotel (800 «.).........................................——-------------­ A bécsi tőzsde hivatalos árjegyzései május 27-ről. Adva Tartva Jövad. máj.­nov. aselv. bankj. 5% • 70+5 70.25 m­an.,m­l. esést 70*­­ 90.26 £939-kl sor«j. égés« (250 100 frt. pp) után................................................... 965 — 970 — 1854-ki sonó- (260 frt- pp.) 4% - • 104 80 106 — 1860-ki sonó rgess (500 frt. o. á.) fix. 112 — 112.25 1864-ki (100 frt. o. é.) . . . . 188.50 139. -Como-jövedékj. (42 Ura) darabonk. . 21.51) 92.50 Magy. vasúti kölcsön (120 frt- enflst . 100.75 101.— Alsó-Ausztr. földteherm. kötvény . —­­— — .— Angol-osstr. bank bafsz. (190 frt. or.) 182 10 181.— Osstr. földhitel, befl. 40 frt. czhatb. . —,— —.— Hitelintézet......................................... 226,5 925 alsó-ausstr. leszámít, tára. 500 frt. . 780.— 784. Franco-osnt. bank beflz. «0 frt. ez. 44. 0­46 Nemzeti bank.........................................1965.— 9«7 — Orango «hajó-társulat 500 M. pp. Erzsébet-pálya 200 frt. p. . . Ferdinand északi pálya lOOGfrt. pp. Ffcrenca-J057s''ffcrá!yft 100 frt. 7. é. ez. . Kassa-cherb. vaspály. befiz. 100 frt. •*. Triesti Lioyd 500 frt. pp. . v I. erdélyi pálya 200 frt. ezüstben Államvaspálya 200 frt. pp. ezüst BeU vaspálya 200 frt. n. é. ezüst Tiszameléki vasp. befl*. 100 frt. pp. * Tsamwsy befl*. 200 frt. 0. 4. Magyar nyugoti vasút .... Opatrák-földhitelintézet ezüst 5°/0 „ 88 évben visszafizetendő 0. C\ Osztrák-nemz. bank 5% 0. é. Alföld-fiumei vaap. 200 frt e*s, 6% Dm­agoshajó-társ. 6°/0 pp. . Ferdinand északi vasút 6% P- P- • Péce-harc­­ vasút 300 frt. 0. é. . I. for­d. pálya ezüstben 5°/0 . Államvasút 500 frank .... „ 1807 600 frank . » Déli vasút ».,»«••• „ 8% bon* 1870—1874 BOO fr. . Tiszamelléki vasút 87 6% 500 f.. Magysvr keleti vaspálya 600 frank 31 a gAli sorsjegyek, (darabonként.) Hiten téset . . 100 fr. o. é 01''rg . . pp. «0 tej Dunagözhspozási társ. M 100 fr . Keglerjob . » ., 10 , Budai . . . 11 40 1; Pálffy . „ 40 Rudolf srzjegy . , 10 „ Salm . • *f *0 „ . St.-^enoiff - *,T0 t> Triest váross. o. é. , 10 „ Innsbrucki sorsjegy. „ ti 90 „ Salzbu­rgi f, o k 20 k­ Krakkói „ „ vl 90 „ . Waldst&in 20 frt. pp. s( 20 „ Windischgr&t« 20frt 20 „ . . ti,» Tartva S98 _ 899 — 8780 l­8 ~ ISz.1— 1978 #s’50 1’0* (188 80 ISf.— 448.— «0.9 18 60 828.S7 296 — 297.- 1*9 78 18 .— 198.80 — 65 95. 6 — 60.76 7.80 97.— —. 5 88. -2~ 77*75 97 27 9 7.70 —.— 96 — 75. I 140.40 40 6 0 137.25 3155 111.40 —— — — 92 25 88.- 31.— 07.— 67­ 26 166.60 167 — *7.50 28 — 96. - 96.80 27.75 28 25 27.75 28 36 36 76 37 26 27 75 38 — Hl_-17— 18. — 16.— 16 50 22 76 23 20 1 25 21 76 l.l —»I ■■ill ~lT

Next