Ellenőr, 1875. június (7. évfolyam, 150-179. szám)
1875-06-03 / 152. szám
Előfizetési árak Egész évre . 20 frt — kr. Évnegyedre . . O frt — kr. Félévre . . 1O „ — „ Egy hónapra 1 , 80 . Egyes szám ára 10 krajerár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. sz. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldését nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el 152. szám. Budapest, csütörtök, június 3.1875. VII. évfolyam. POLITIKAI NAPILAP, Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában.) Kiadó hivatala: Előfizethetni helyben és posta utján, nádor-utcza 6. sz. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamatiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. TÁVIRATOK. S.A.-Ujhely, június 2. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Zemplén megye bizottsága mai napon tartott gyűléséből a kormánynak bizalmi felirat küldését elhatározta. Zágráb, jún. 2. (Országgyűlés.) A középiskolai tanári nyugdíjak, valamint a horvát osztály Haller-féle alapítványai és ösztöndíjaira vonatkozó törvényjavaslatok az általános és részletes vitában változatlanul a codificáló bizottságnak a kormányjavaslattal azonos szövegezése szerint elfogadtattak. München, jun. 2. A cultus- és belügyi miniszterek által aláírt rendeletben az összes királyságra nézve megtiltatnak a jubiláns egyházi körmenetek, mivel azok elrendelésénél a placetum regnum mellőztetett. Berlin, jun. 2. A svéd király ma délelőtt utazott el Drezdába, a pályaudvarhoz a császár és koronaherczeg kísérték. A császár sajátkezűleg nyújtotta át a királynak a Hohenzollen-házrend lánczát. Berlin, jun. 2. A „Prov. Corresp.“ megemlékezvén a svéd királyi pár látogatásáról, kiemeli, hogy a svéd király a bemutatás alkalmával az államminiszternek kifejezé komoly részvételét és helyeslését, melylyel buzgó protestánsul a kormány minden lépéséhez az egyházpolitika terén hozzájárul. A tegnapi reggelinél a Ferencz-laktanyán a császár toasztot mondott a svéd királyra, megköszönte azon szemmel látható érdekeltséget, melyet a svéd király a német hadsereg iránt tanúsított. A svéd király ere válaszolva kifejezést adott azon óhajának, hogy a fegyverbarátság a svéd és a német hadsereg között mind bensőbbé legyen, és a két nép egyesülésével együtt járjon. Berlin, jun. 2. A „Post“ jelenti: A svéd király átnyújtotta a császárnak a históriai nevezetességű hősiességi érdemfalt, megjegyezvén, hogy hasonló kitüntetés az ő kormányzása alatt még nem adományoztatott és valószínűleg továbbra sem fog adományoztatni. Antwerpen, jun. 2. Midőn tegnap este egy lelkész a halotti szentségekkel egy beteghez ment, az Athenaeum növendékei azzal tüntettek, hogy a házakban égő gyertyákat eloltották; ennek következtében az Athenaeum előtt nagy embertömeg gyűlt össze, a rendőrség nagyobb kihágásokat megakadályozott. London, jan. 2. A küldöttségnek, mely Anglia barátságos közbenjárását kérte a cubai felkelés elnyomására, Derby azt válaszolá, hogy a brit kormány beavatkozása inopportunus, mindazáltal szívesen fog Anglia minden alkalmat felhasználni, hogy Gubában a jelenlegi állapotok megszüntettessenek. Bécs, junius 2. (IVv. zárlat) Magyar földtehermen Kötvény 81.75. Salgó-Tarján 75.—. Magyar hitel 223.50 Magyar záloglevél 8675. Erdély 128.—. Magyar keret vasút 49.75. Magyar sorsjegy 83.—. Magyar földhitel 75.—. Magyar vasuti kölcsön 100.—. Anglo-magyar 1050. Franco-magyar 58.—. Alföld 130.—. Magyar északkelet vasút 122.— . Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 67.—. Tisza vasút 192—. Municipal-bank —. Pesti bank — Antwerpen, máj. 24. A petróleum üzlete —.—. Budapesti szinlapok. Csütörtök, junius 3-án. Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ. 55. szám. Romeo és Julia. Nagy opera 5 felv. Zenéjét szerzette Gounod Károly. Személyek: Escalus, Verona herczege — — Malecky Gróf Páris, rokona — — — Szalai Gróf Capulet — — — — Tallián Julia, leánya — — _ _ Ellinger Józefa Gertrud, Julia dajkája— — — Bacsó Lujza Tybald, Capulet unokaöcscse — — Szabó Romeo, egy Montechi — — — Udvardy ( Mercutio, a herczeg rokona ) Romeo Láng Benvolio, — — — barátjai Kaczvinszky Stefano, Romeo apródja — — Kocsis Irma Gregorio, Capulet szolgája — — Széphegyi Lorenzo, szerzetes — — — Kőszeghy kezdete 7 órakor. KRISZTINAVÁROSI SZÍNKÖR. Temesváry Lajos szinigazgatása alatt. Egy koldus végrendelete. Életkép 4 felvonásban. Budapest, junius 2. A választások előtt. ív. A nemzeti háztartás viszontagságainak jelképezésére gyakran fordul elő — úgy a szónoki, mint az irodalmi nyelvben — egy hasonlat, mely „az állam hajója“ felől tud valamit mondani. Én is ily esetben vagyok. Az allegória árboczára szállott elmélkedéseim tolla, s tudok mondani valamit „az állam hajója® felől, midőn már alig volt képes haladni s csaknem veszett hitét költötték a mindenféle ellenségek. Tudja-e, olvasóm, mi a teredo navalis? Nem tudja, ugye, mert bár volna magyar tengerpartja s költött is rá eleget, de magyar tengerészete még bizony nincs, noha lehet majd később, az istenben vetett bizodalom megőrzése s lőporunk szárazon tartása által — Cromwellel szólva. Tudja hát meg tőlem, hogy miféle fán terem és miféle állat az a teredo na Valis. Mert tény, hogy állat, s hogy a fán tenyész, és fogadni mernék, hogy mihelyt leírását megolvassa, azonnal ráismer minden magyar politikus, bármely párthoz tartozzék is, ha sohasem látott is sós hullámokat. Egy tengeri féreg az, mely a puhányokhoz tartozik ugyan, de mégis olyan kemény legény, hogy megeszi a legerősebb tölgyfát is, mihelyest a víz alatt juthat hozzá. S minthogy a hajóknak ezen elemben kell járni, a teredő belekapaszkodik azonnal seregesen és annyira át meg átrágja a lebegő alkotmány fenekét, hogy lassan kint utat csinál rajta a tengernek s fokozatosan törékenyebbé teszi a vihar lehető csapásaival szemben. Mutogatnak ily féregforrt hajódarabot némely tengeri múzeumokban is, s én is láttam egyszer egy bárkatöredéket, mely annyira keresztül-kasul volt őrölve amaz ingyenélő fajzat által, hogy a hajdani tömör cserfa sehol sem volt vastagabb, mint ez a papiros. A mely hajó pedig ilyen állapotba kezd jutni, az nem tengerképes s jól teszi, ha kikötőbe siet, hogy fenekét kivasaltassa erős fejű vasszegekkel, melyeket bizonyos lemezzel von be csakhamar a sós víz és nem szeret a teredő. Önkényt értetik, hogy legokosabb az a kapitány, aki az óvszernél kezdi a habokra szállást. Hanem persze kerül valamibe az elővigyázat is. Aztán hátha az ő hajóját megkíméli a szú. Jó az isten, így járt a magyar „állam hajója“ is. Beleesett a sok féreg s ette a fenekét, derűre-borura, míg egyszer csak azon vette észre magát népsége, hogy szivárog be a veszedelem mindenfelől, s ha égiháború talál kitörni, nem sok remény marad a menekülésre. Hanem az volt a szerencse, hogy érezték a helyzet fenyegető voltát a „kormány“ emberei is, és igy aztán a „Hungária“ eljuthatott végre a szabadelvű párt kikötőjébe, hol a parasztáktól megtisztulhat s vértezetten szállhat majd ismét a haladás terére, zivatar és töredék daczára. Elhagyva az allegóriát, világszerte tapasztalt tény, hogy minden országban és minden kormány alatt van egy sereg ember, mely zsákmánynak tekinti pártjának hatalomban lételét s dolgozni nem szeret, de jól élni sóvárog. Nem másként történt nálunk is, mihelyt hazánk kormányzatát a törvényes, alkotmányos miniszterek vették át 1867-ben. Egy parasziia, haszonhajhász, kalandor csapat csúszott be „támogatói“ közé azonnal, mint becsúszott volna egy baloldali kabinet alatt is. A vállalatok, hivatalok, hírlapok terén ott volt a teredo-faj mindenütt s rágódott az állam léterén. Ez volt a Deák-párt egyik nagy szerencsétlensége. Látták azt s kinosan érezték azt derék és lelkiismeretes emberei, de nem tudtak, nem mertek segíteni ez undok bajon, mert hát „a közjogi alap megvédésére“ meg kell óvni a kormánypártot minden megzavarodástól s kímélni kell sokakat, kik különben nem érdemesek a megtüretésre. Nem akarok többé azon rögeszméről szólni, mely „a közjogi alap megvédése“ alatt volt ismeretes. Én soha azt komoly nézetnek nem tartottam, de hogy sikeres taktika volt hét éven át a hatalmi pártkiváltság fenntartására, azt soha sem tagadtam. Én jelenleg csak annyit mondok még róla, hogy az a közjogi alap soha sem volt sem többé, sem kevésbbé biztosítva bárminemű változás ellen mint ma, mert soha a balközép más mint törvényes után, s a tudvalevő alkotmányos tényezők szabályszerű és szerződési közreműködésével nem sürgetett bárminemű változást. Akár mint álljon is egyébiránt ez a vitás kérdés, a Deák-párt elhitette lassankint magával, amit előbb csak taktikából hangoztatott, hogy az alkotmányt veszély fenyegeti, ha a kormányt nem tartja kezében quand méme. Az ilyen elhatározás mellett pedig nem igen válogathatni a „hívekben® és szolgákban, különben elmennek az ellenzékhez s kevesbítik a „többséget®. S minthogy az ilyenek „hűsége“ pénzbe és „concessiókba“ kerül, hát bizony elképzelhetni mit nyert általuk, egy vasútépítési lázkorszakban, nem csak az állam érdeke, hanem a minisztériumok hitele is. Különben is elég ékesen szólnak róla a szépséges kontók, csak legyen miből kifizetni. Egypár év óta azonban s főleg a Szávy-kabinet megalakulásával (kinek beszámoló érdekes beszédjére lesz egy-két megjegyzésem, midőn a conservatív párt alakulásáról fogok szólani a Deák párt java mindinkább elismerni kezdte, hogy roszul megy az ország dolga, s nem is fog megjavulni a közjogi alap megvédésének varázsigéjétől. S miként történhetett mégis, hogy a két, nagy pártnak üdvös egyesülése nem sikerült már akkor, midőn azt fejedelmi felhatalmazással igyekezett létesíteni az — épp oly leyális, mint értelmes — Szlávy József? s hogy egy egész évnek kellett elveszni, hogy győzzön végre a hazafias józanság ? Az eszme nem volt előbb megérve — mondja az általános frázis. Bocsánatot kérek, de az ok nem ezen éretlenségben rejlett, hanem éppen azon rothadt elemekben, melyek körömszakadtáig kapaszkodtak a kormányzási pártmonopólium fenntartásához s pressiót gyakoroltak, ijesztgetéshez folyamodtak a Deák-párt egészséges elemei ellenében is. S mert — mint tegnap is jelzem —, az emberi természet (jobboldali és baloldali) gyarlóságai közé tartozik, hogy amíg nem muszáj, megosztani mással az élvezett hatalmat senki sem sóvárog, hát bizony azon érintett pressiónak elég könnyen engedett a Deák-párt java is. Mert hát ki tudja, mi isten áldása üthet be helyreigazítani az egész financiális sülyedést, s akkor aztán mi szükség lenne akár a coalitióra, akár a fusióra. Hanem az isten áldása nem ütött be, s a lutrin sem nyerte ki a deficit fedezését a magyar állami háztartás. És igy aztán meglett a szabadelvű párt alakulása, az eddigi két nagy pártnak egyesülése és az ebből eredt új kormány által. Mert az idén már elveszett a pressio hatása azon rothadt elemek részéről, amelyek egy évvel előbb még sikeresen harcoltak a rosz állapot folytatására. Hanem annál nagyobb volt az orditozás az egész gsbártelő hadban s valódi élvezet volt hallani, mennyi eladó toll dühödik a szabadelvű párt minisztériuma ellen. S a hitvány érdekek ilyetén dühödéséből lehet éppen kivonni a következtetést, hogy a szabadelvű párt kormányának egyik fő feladata lesz, mentesíteni „az állam hajóját“ a töredék fajának erődéseitől. A katasteri munkálatok megindítására vonatkozólag a pénzügyminisztérium már megküldötte a részletes utasításokat a törvényhatóságoknak, községeknek, s általában a katasteri közegeknek, meghatároztatván különösen az utasításokban a járási és községi becslő bizottságok teendői és hatásköre. A munka első részét képezi az ötvenes évek elején felvett telek-jegyzőkönyvek jelen állapotának megvizsgálása, s ezután indulhat meg a kiigazítási munkálat. Hasonlólag kidolgozta és szétküldöttee a pénzügyminisztérium az új adótörvények által kívánt adókivetési munkálatokra vonatkozó utasításokat. A pénzügyminiszter kebelében most már az 1876-diki költségvetés összeállítására megkívántató anyag egybegyűjtése képezi a legfőbb teendőt. Az „Ungarischer Lloyd“ azt írja, hogy a magyar államvasutak és az osztrák államvasút között kötött kartell-szerződési javaslatot a minisztérium nem hagyta helyben. A nevezett lap e közleménye nem bír alappal, mert a minisztérium, mint olyan a karte 1l-javaslatot még nem tárgyalta. A javaslatot igenis tárgyalta az államvasutak igazgatótanácsa, de megállapodása csak most kerül a közlekedési minisztérium elé, azután közlendő lesz a pénzügyminisztériummal, s csak ezek után tárgyalhatja a kérdést a minisztertanács. Az államvasutak igazgatótanácsa, amint mi tudjuk, bizonyos módozatok között az osztrák államvasuttal kötendő szerződés mellett nyilatkozott. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy inkább csak olyan czikkekről van szó, melyekre nézve a jelenlegi körülmények között a magyar államvasutak részéről a verseny úgy sem lehetséges. A minisztérium a vámszövetség revisiójára vonatkozólag átiratot intézett az osztrák kormányhoz, melyben a tárgyalások megindítását hozza javaslatba. Ez még május végével történt. A józsefvárosi választók megbízásából — mint a „P. Lt.“ írja — ma délelőtt Nagy István tekintélyes iparos vezérlete alatt egy küldöttség kereste fel Jókait, hogy felkérje őt, miszerint vállalná el képviselői jelöltségét a kerületnek, melynek már régóta lakosa. Szóló biztosította Jókait arról, hogy a józsefvárosi választók többsége ő hozzá hajlik bizalmával. Jókai válaszában kifejezte, hogy megtisztelve érzi magát e bizalom által és azon biztosításra, hogy a többség bizalma feléje hajlik, késznek is nyilatkozott a jelöltség elfogadására. Mi örömmel üdvözöljük e hírt, mert azt tartjuk, hogy Jókait megilleti a Józsefváros képviselősége, nem azért, mert régóta lakosai, e kerületnek, hanem azért, mert a fővároshoz az méltó, hogy oly emberek képviseljék, kiknek nevök van a hazában úgy mint a külföldön. _________ A bécsi lapok általában elismeréssel emlékeznek meg Tisza Kálmán debreczeni beszédéről. Még a „Neue Frei Presse“ is. E kedves jóakarónk azonban Tisza Kálmán megdicsérését úgy látszik csak eszközül akarja felhasználni anő, hogy a jóakarat és barátság színe alatt ráfogásokkal rontson a magyar kormányra. Anélkül, hogy arra a legkisebb alkalma legyen, ismét felmelegíti a régi ismert kotvalékot és megtámadja a kormányt, hogy meri elkergetni a német hivatalnokokat, mikor még Szlávy pozsonyi beszámoló beszédét is németül kénytelen tartani. Az igen tisztelt urak szokásuk szerint szándékosan megfeledkeznek arról, hogy kormányunk nem azért készül elbocsátani bizonyos hivatalnokokat, mert azok németül tudnak, hanem azért, mert magyárni nem tudnak. Ez persze nagy különbség. Na de hát a „Neue Freie Pressernek könnyebb a lelke, ha rágalmazhatja azokat, kik iránt jó akaratot színlel. A prágai „Politik“ ismert álláspontjánál fogva nem tulajdonít ugyan semmi kiváló jelentőséget Tisza Kálmán debreczeni beszédének, miután az ő szemében Tisza és Sennyey közt sincs különbség, sem egyiktől, sem a másiktól nem várhatván a szája íze szerinti „reformokat.“ Mindamellett elismeréssel emlékszik meg róla, mondván: A„ parlamenti szokások szigorú szemmeltartása, mely a magyar államférfiakat oly előnyösen különbözteti meg az osztrák politikusoktól, főleg, ha egyszer miniszterekké lesznek — oly előny, melyért irigyelnünk kell a magyarokat.“* Új birák és alügyészek. Ő felsége a hivatalos lap mai száma szerint járásbirákká: az aknarahói járásbírósághoz : Csics János aknarahói járásbirósági albirót, és a sziráki járásbírósághoz: Kun Barnabás sziráki járásbirósági albirót, — továbbá albirákká: a zalaegerszegi járásbírósághoz Szilassy László budapesti kir. táblai fogalmazót s a károlyfalvi járásbírósághoz; Vásárhelyi János gyulafehérvári törvényszéki aljegyzőt, — végre alügyészékké: a trencséni törvényszék melletti ügyészséghez; Kubinyi Aladár alsó-kubini törvényszék, jegyzőt, és a beregszászi törvényszék melletti ügyészséghez: Olsavszky Jenő igazságügyminiszteri segédfogalmazót nevezte ki. Biztos forrásból értesülünk, — írja a „Magyar Híradó“ — hogy a vasúti forgalmi kölcsön ügyében a m. hitelbank, az unióbank, két franczia csoport és egy angol előkelő ház, — mely már Ghyczy pénzügyérsége alatt összeköttetésben állott kormányunkkal — versenyeznek. Az ajánlatok nagyon közel állanak egymáshoz. Azon hír, mely azt állítja, hogy a kölcsön az unióbankkal már megköttetett, s melyet már több bécsi lap közölt, alaptalan, ami ismét egy tanujele annak, hogy a kormány ez irányban megszüntette a monopóliumokat. _ A szerb congressus újból való megnyitása alkalmából az újvidéki „Zasztava“ „őszinte szót“ intéz a szerb egyházzsinathoz. S miután elpanaszolja, hogy a kir. biztos még mindig részt vesz a congressus tanácskozásain, ami által egyfelől a királyi biztosság csaknem rendszeresül, másfelől a congressus kezdeményezési jogának praejudicáltatik az által, hogy a napirend előre kitüzetik, illetőleg megállapíttatik, a congressus legégetőbb szükségének s legfontosabb elintézésének a parochiális dotatióinak s a nemzeti egyházjavak fölötti igazgatásnak végleges rendbehozatalát tartja. Ezek szerinte előbbvaló tárgyak, mint a synodus által beterjesztett javaslatok az eparchiális s a metropolitai igazgató-közegek rendezéséről. Panaszkodik továbbá az általános lethargiáról s egykedvű közönyről, mely a congressus működése iránt uralkodik a szerbek között; panaszkodik a szerb hierarchiára is, mely a helyett, hogy a nép s a congressus elé bizalommal lépne, s magát vele közvetlen érintkezésbe tenné, annak ellenlábasává válik. Pártmozgalom a fővárosban. A főváros I. kerületben szabadelvű pártja ma gyűlést tartott, melyben mintegy 300 választó lehetett jelen. Peregriny Elek a párt elnökének, Lupper és dr. Waskovics a párt jegyzőjének választatott. A gyűlés Ország Sándor indítványára nagy lelkesedéssel a fajió mellett nyilatkozott, s Panner Tivadart országgyűlési jelöltjének egyhangúlag kikiáltotta. Végre 200 tagú bizottságot választott, melynek feladata lesz többek között Paniert a jelöltség elfogadására felkérni. A Hornpárt holnap hat órakor saját helyiségében, a király utcában gyűlést fog tartani, melyen érdekes tárgyak lesznek napirenden. Az ülés nyilvános lesz, hol minden terézvárosi választót szívesen látnak. A lipótvárosi választók tegnap esti 6 órakor a vigadó éttermében gyűlést tartottak. Elnökül közfelkiáltással Vecsey Sándor választatott meg. Alelnökök Burián János és Brüll Miksa. Jegyzők: Mezey Mór, Zboray Béla, Mandel Pál és Grünwald Róbert. A szervezkedés után 120 tagú bizottságot választottak. Végre az elnök meleg szavakkal indítványozta, hogy a jelöltség elfogadására újólag Wahrmann Mór keressék föl. A gyűlés az indítványt helyesléssel fogadva küldöttséget választott, mely Wahrmann Mórt fölkérte a jelöltség elfogadására. — A küldöttség tisztében eljárván, annak szószólója Barian előadta, hogy Wahrmann a lipótvárosi választók fölhívásának engedve, a benne helyezett bizodalmát megköszöni, s a jelöltséget elfogadja. (Hangos éljenzés.) Egyszersmind azt is kijelenté, hogy a jövő vasárnap d. e. 11 órakor választóinak az ország mostani helyzetéről és az országgyűlés működéséről előterjesztést fog tenni. A Jászkun-kerületek törvényhatósága az országgyűlést egybehívó kegyelmes királyi leirat kihirdetése és a további teendők végett f. évi június 8-ik napján reggeli 10 órakor aláíírt székhelyen rendkívüli közgyűlést tartani, melyre a közgyűlési tagok azon értesítéssel hivatnak meg, hogy ugyanakkor egyéb halaszthatlan sürgős ügyek is tárgyaltatni fognak. Jászberény, május hó 31-ik napján. Balogh Imre s. k., Jászkun kerületek alkapitánya. A kis-czelli választókerületben alakult szabadelvű kör 1. évi június hava 6-án, vasárnap délelőtt 10 órakor Kis-Czellben a városháznak nagy termében központi választmányi ülést tart, melyre az illető tagok megjelenni keretnek. Tárgya teend a gyűlésnek a jövő követválasztásra jelöltnek felléptetése. Elnöki megbízásból Boda Márton. A Kisfaludy-társaság havi ülése. (Június 2-án.) A ma délután 5 órakor tartott ülésben, mely utolsó a szünidő előtt, Henszlmann Imre értekezett Leonardo de Vinciről. Leonardo de Vinci nemcsak festész, hanem szobrász és építész volt. Építészeti rajzai fennmaradtak. Szobrászati képességéről tanúskodik azon lovagszobor-minta, melyet a majlandi herczeg felszólítására készített. A képzőművészetek közt legtöbbre becsülte az olajfestészetet, s ennek felsőbbségét külön könyvben védte. A mű nem rendszeres, de érdemes volna újabb fogalmaink szerint jegyzetekkel, illustratiókkal kiadni, mert sok újat tartalmaz, melyből ma is tanulhatunk. Az állatok, különösen a lónak anatómiáját szorgalmasan tanulmányozta. Az embereket cselekvőségükben elleste és lerajzolta. Indulatos állapotait is tanulmányozta az embereknek. Mondják róla , hogy a halálraítélteket, utczai verekedéseket figyelemmel követte, sőt ő maga elkövetett mindent, hogy haragra, szenvedélyre gyújtsa az embereket. Megleste a test mozgásait és hogy mint követi ezen mozgást a ruha redőzete is. Vonaltávlati rajzai kifogástalanok. Behatóbban tárgyalja a légtávlatot, melyet igen fontosnak tart a festészeti hatás előidézésére. Freskóképet nem festett. Az olajfestészetet még falképeken is alkalmazta. Az antik művészet összhangzatát nem bírta magáévá tenni. A természetnek realistikus tanulmányozására nagy gondot fordított. Egészen külön vált művétől. Objective járt el. Alig dolgozott közvetlen lelkesedéssel. E felolvasás után, mely csak bevezetése egy nagyobb értekezésnek, P. Szathmáry Károly értekezett a középkori társadalmi renaissanceról. Elmondta, hogy a középkor egész újjászületése a vallásból és annak cultusából indult ki. A középkor társadalma a nőt választotta központul minden társadalmi mozgalmaknál. Férje oldala mellett részt vett a vadászatokban és mindenféle mulatságokban. Nagy előnyt nyújtott részére a törvényhozás, törvénykezés. Értekező hosszasan leírja ezután a lovagjátékokat, troubadouri szolgálatokat, kardvívásokat. Beszél a győzőkről és legyőzöttekről. Ezután Gyulay és Dalmady olvasták föl hangulatteljes költeményeiket. Amannak czime: „Egy fiatal leányhoz“, ennek: „Apám koporsójánál“. Gáspár Imrétől egy „Emlék“ czimet olvasott fel Greguss. Gyulay Pál alelnök jelenti, hogy a már ezelőtt 25 évvel elkészült Kisfaludy Károly szobra a jövő héten állíttatik fel a múzeumi kertben. A bécsi világkiállításon nyert haladási éremről szóló oklevél rámába foglalva a társaság termében fog felfüggesztetni. A f. hó fián Aszódon tartandó Czuczor-ünnepélyre Gyulay, Dalmady és Szász Károly küldetnek ki. Gáspár Imrének bírálat véget beküldött „Az otthon dalai“ czímü füzete Dalmadynak adatik ki, „Azraele“ történeti regény és dalmű pedig — névtelen szerzőtől—Vadnay és Szigligetinek., Puki József Moliére fordítása a birálók ajánlatára fölvétetett a Moliére-forditások közé. Az ülés 7 órakor véget ért. Válasz Podhorszky György felszólalására. Tek. szerkesztő úr! Az „Ellenőr“ 148-ik számában Podhorsky György mint hontmegyei szabadelvű párt elnöke, az „Ellenőr“ 146-ik számában közlött meghívásom ellen tiltakozik, legyen szabad nekem ezen tiltakozásra. szerkesztő úr által tett megjegyzésen kívül nyilatkozni. Podhorszky György mindenek előtt engem 48-as pártinak nevez, nem tudom honnét meríti tudomását, tény az, hogy pártunk fennálása óta, abban folyvást mint balközépi vettem részt, mint ilyen lettem pártunk által 1872. évben Budapesten két ízben tartott országos balpárti gyűlésre leküldve, mint balközéppárti támogattam jelöltjeinket mindenkor, s. 1875. év márczius 30-án tartott pártgyűlésünk alkalmával, midőn a hontmegyei balközéppárt szabadelvű párttá alakult, mint jegyző vettem a pártban részt, a jelenlegi minisztériumhoz intézett bizalmi feliratunkat mint jegyző írtam alá, és hogy ez így és nem másként áll, hivatkozom pártunk minden tagjára, ily körülmények között, megemlítésével annak, hogy csak egy napilapot hordátok, ez pedig keletkezése óta folyvást az „Ellenőr,“ miként lehet engem volt 48-as pártinak nevezni, azt nem tudom, így kénytelen vagyok ezt ráfogásnak nevezni, mi különben is Hont megyében nagyon divatos. A szálkát választókerületben levő pártunk tagjainak meghívására vonatkozó megbízatásomat illetőleg már a meghívásban jeleztem, hogy I. 1875. év máj. 19-én tartott párttanácskozmányban történt, és miután ezen párttanácskozmány törvényszerűen eleve be volt jelentve, Podhorszky György pedig Hont megye alispánja is, lett volna módjában, megbízatásom felől törvényes tudomást szerezni. Podhorszky György kijelenti, hogy általuk f. év márcz. 22-én tartott tanácskozmány alkalmával, az ő szabadelvű pártjuk szervezkedett s megválasztotta igazgató-választmányát, ő lett a szabadelvű párt elnöke, egyszersmind kijelentették, hogy az ő szabadelvű pártjukkal szemközt külön állást senki sem foglalhat el , hogy a volt Deákpárt tartott e f. év márcz. 22-én gyűlést, és abban mit határoztak, azt nem tudom, tény azonban az, hogy a mi volt balközéppártunk f. év márczius 22-én tartott értekezlet alkalmával szabadelvű párttá alakult, ezen értekezletből hívta össze f. év márczius 30-ra a pártgyűlést, ez utóbbi gyűlésen kijelentette pártunk, hogy a volt Deák-párttal egyesülni kész, a lapok útján is közölt méltányos feltételek mellett, feltételeink azonban az általuk 1. év márczius 31-én tartott pártgyűlésük alkalmával köztudomás szerint el nem fogadtattak, így a volt Deákpárt minden végzéses tiltakozásra daczára Hontmegyében tényleg két szabadelvű párt létezik, és pedig a volt balközépből alakult szabadelvű, melynek elnöke Laszkáry Miklós úr és a volt deákpárti szabadelvű párt, melynek elnöke Podhorszky György úr, és ha Podhorszky úr pártjának van képviselőjelöltje, habár erről mélyen hallgatunk, lapok útján közzé nem teszik, ha mi szabadelvű pártunknak még nincs, mert pártunk választói, választókerületenként önmaguk léptetnek fel jelölteket, ennek eszközlése végett hívtam össze a szálkai választókerület szabadelvű pártunk tagjait f. év június 5-re, és minden tiltakozása ellen biztosítva lehet Podhorszky úr, hogy ha ott pártunk képviselőjelöltet felléptet, az mindenesetre szabadelvű párti lesz. Végül azt állítja Podhorszky úr, hogy pártunk velük teljesen fusionált, hogy ezen tény a május 20-iki megyebizottmányi gyűlésen ünnepélyesen kijelentetett; én kénytelen vagyok ezen állítást habár sajnálattal kétségbe vonni, mert tudtommal a történt visszautasítás óta, a pártok fúziójára semmi lépés nem történt, még f. év május 19-iki pártértekezletünkben sem volt arról szó, hogy önökkel pártunk fusionáljon, és így ha netalán egy-két tagja pártunknak fusionált, azt nem a párt nevében tette, miután arra párt által sem felhíva sem megbízva nem volt, de tette saját személyére; egyébiránt önökkel nem is lehet fasionálni sajnálatunkra, mert önök mint tiltakozása kijelenti, úgy akarnak velünk fasionálni, hogy f. év márczius 22-én hozott határozatuknak feltétlenül vessük