Ellenőr, 1875. augusztus (7. évfolyam, 211-240. szám)
1875-08-26 / 236. szám
és keresztyének közötti harczal közbelépjen, s jelenti, hogy mivel a fölkelés terjed, Armúnia Ma-gyarország a lehető eseményekre előkészíti. Nagyon megérzik a franczia lap értesülésén, hogy szláv forrás az, melyből ezt a fris hírt merítette. Táviratainkból tudjuk, hogy a „Times“ Bősz- Iniának minél előbb egy tributarius vazallus állammá való átváltoztatása mellett nyilatkozik, „mi a s portára nézve előnyös volna és a keleti kérdés legjobb megoldása lenne, ha egy tartomány a másdik után a konstantinápolyi holtkéztől elválik.“ Erre nézve a „Pol. Corr.“ ezt jegyzi meg: „Augusztus 14 től 23-ig a „Times“ nézetei a török birodalomban történtekre nézve csodálatos fordulaton mentek keresztül. Még aug. 14-én az irány- t adó angol lap, bizonyára egyetértésben a st-jamesi I kabinettel, a herczegovinai fölkelőknek azt a tanácsot adta, hogy „várjanak“. Aug. 23-án ugyanaz a „Times“ Bosnyákországnak adófi- I zető vazallus állammá alakítása mellett nyilat- Ikozik. Megbízható oldalról arra figyelmeztetnek ben- I nünket, hogy a „Times“ hatalmas nézetváltozása I nem idegen azon fordulattól, melyet ugyanez idő alatt, habár nem a City-lap által tanúsított mérvben, Angolországkormánya tön. Angolország ma Konstantinápolyban nem csak, hogy nem áll a három éjszaki hatalom politikájával szemben, hanem feltűnően közelített ahoz. Ellenben a londoni külügyi hivatal oly szándékáról, hogy a három császári hatalomnak nézeteit a herczegovinai s bosnyákországi kérdésben netáni oly irányzattal, aminő a Times terveiben tükrözik, túlszárnyalni akar- s ná, jól értesült körökben semmit sem tudnak. Alig is tehető fel, hogy Angolország olyasmit követelne a portától, amire a három éjszaki hatalom eddigelé Konstantinápolyban tett ajánlatai közben koránt sem gondolt.* A lázadás helyszínéről a „P. C.“ ezeket jelenti : „A Duze kolostor erősített állásaiban tanyázós fölkelők 210 rubéziai által erősbítést nyertek. Az ottani felkelők együttes ereje 700 főre létezik. Van 6 ágyújuk, ezek közül azonban csak egynek van talpa. 24-re támadás volt tervelve Trebinje ellen, az azonban Csettinjéből érkező hirekre abban hagyatott. 22-én ismét két török nizam-zászlóalj kötött ki Klek mellett s Neum mellett tábort ütött, hogy ott további erőket bevárjon. E csapatokkal Nedzsib pasa is partra szállt, aki nem Dervis pasa helyébe főparancsnoknak, hanem csak az újabban érkező csapatok vezérének neveztetett ki. A már előbb érkezett két nizam-zászlóalj baj nélkül átjutott a szorosokon s megérkezett Mostarba. Stolaczból a törökök állítólag 22-én kirohanást tetek, de Dabeanál a felkelők által visszavetettek. Kolaric-Brochnál 260 főnyi sorgyalogság és 40 lovasból álló török csapat átlépett az oszztrákmagyar határon. Magyar határvámőrök rálőttek a hadcsapatra, mely ily durva határsértést követett el; egy zászlóvivő és három katona a törökök közül elesett, mire ezek visszavonultak. Ezen incidens folytán azonnal egy osztrák-magyar tisztet küldtek a kosztasziczai pasához, tiltakozni ezen határsértés miatt. A pasa a kellemetlen incidenst a legudvariasabb módon azzal mentegette, hogy a csapat vezére ügyetlen volt, ajánlkozott is, hogy a megkívántató elégtételt meg fogja adni. Dubiczánál 40 török katonát a felkelők osztrák-magyar területre szorítottak, itt az osztrák-magyar katonaság lefegyverezte őket. Az Ó-Gradiskából érkező hírek egyébről sem szólnak, mint arról, hogy mily temérdek szökevény iparkodik vagyonát az osztrák-magyar határon áthozni. A Száva kompjai Jasenovacznál,Mlakánál, Orahovnál, és Gradiskánál zsúfolva vannak kivándorlókkal. Tegnapig több mint 3000 ember menekült osztrák-magyar területre, a legtöbben magukkal hozzák házi állataikat és ingóságaikat. A végvidéki lakosság, bármennyire rokonszenvez is a menekülő faj- és hitrokonokkal, nagyon aggódik ; nem tudják, hogy a tömérdek szökevényt, kik közül a legtöbben semmit sem hoztak magukkal, hogyan fogják eltartani. Zavalje és Slunjnál is sok bosnyák a Bihácsból a Kosztajnicza felé nyomuló törökök elől magyar területre menekül.“ Megemlítjük még, hogy egy belgrádi távirat szerint az ottani osztrák-magyar consul a legsürgetőbben figyelmeztette a fejedelmet mindennemű actióba lépés káros voltára s kijelentette, hogy még ha a törökkel kezdendő háború szerencsés lenne, sem fogja Ausztria-Magyarország megengedni, hogy Szerbia csak talpalatnyi földdel is gyarapodjék. KÜLFÖLD. Augusztus 25. Spanyolország. (Seo-de-Urgel alól.) Az utóbbi időben a spanyol csatatéren egyedül figyelemre méltó pont volt Seo-de-Urgel, melyet Martinez Campos tábornok már jó ideje ostromzár alatt tart. A falakon az ostromlók ágyúi nagy réseket ütöttek, melyek azonban még nem vezettek eredményre. Az eleség, mint jelentették, 6 nap alatt elfogy a várban. Ez lehet talán az oka, hogy a várbeliek sem a karlista segédcsapatokra (Dorregaray) nem várhatnak, sem don Carlos biztató levelében nem bíznak, hogy a vár bevehetetlen, mert a ma déli 24-ről kelt távirat szerint az ellenségeskedéseket megszüntették és kitűzték a parlamentair- robogót. Lizarraga tábornok előterjesztette a megadási feltételeket, de Martinez Campos nem fogadta el azokat; a"vár"alkalmasint ma (24-én) megadja magát a királyi csapatoknak. Szerbia. (A helyzethez.) A minisztérium megmaradását általában a hatalmak diplomatiai actiójának tulajdonítják. A szerbek átlátták, hogy ilyen egyhangú diplomatával szemben veszedelmes dolog lenne actionális kabinetet alakítani, s a külhatalmak belgrádi consulai alkalmasint nem mulasztották el a szerbeket a szigorú semleges magatartásra figyelmeztetni. Risztics különben nem nyugszik bele, hogy vissza kellett lépnie, hanem a fejedelemnek egy emlékiratot nyújtott át az ország politikai helyzetéről. A hadügyminiszter az 1. és 2. oszt. honvédeket behívta a szokott tábori gyakorlatokra. Hágában, mint a „P. C.“ jelenti, e hó 25-én kezdődnek az institut du droit international tanácskozmányai, de 25., 26. és 27-én titokban fognak tartatni; nyilvános ülés csak 28-án lesz, erre meghivattak a miniszterek és az államtanács tagjai. A nyilvános ülések több napig fognak tartani és igeis érdekeseknek ígérkeznek. Szeptember 1-én ,’Az „association internationale pour la codification du droit,“ kezdi meg tanácskozásait, melyek az előbbi tárgyalásoknak mintegy folytatását képezendik. Egy orosz vélemény Szerbia küldetéséről. A „keleti Piemont“ ábrándozói sok mindenfélét hordtak már össze Szerbia küldetéséről, jelentőségéről, jövőbeli szerepéről stóról, s mindig abba bizakodtak, hogy Szerbiának csak föl kell lépnie s legalább egy hatalom, az orosz, atyai gyöngéd pillantással fogja figyelemmel kisérni s testvéri kézzel segíteni. — Azt már meg kellett nagy keservesen tanulniok, hogy Oroszország dehogy nézné jó szemmel például a herczegovinai dolgokba való beavatkozását ennek a Piemontnak, most pedig a „KuBb’&y vsa.« .... vonja, hogy Szerbia, tekintve a nép létszámát, a ’ fejedelemség társadalmi s állami fejleményének fokát , a külhatalmak iránti helyzetét, magában véve képes lenne — ha mindjárt teljes cselekedeti szabadsága is volna — oly feladatunk teljesítésére keleten, a minőre egy Piemont Olaszországban vállalkozott. Míg a török uralom alatt élő szláv tömegek nyugodtan lesznek, a szerbek valamint a montenegróiak képtelenek az oly régóta várt, a keleti kérdést illető megoldás előidézésére valamit tenni — Szerbia jelentősége a déli szlávokra vonatkozólag nem annyira a jelenben, mint a múltban áll. Történeti hagyományok képezik Szerbia főerejét, ezek kölcsönöznek tekintélyt neki az összes déli szlávok előtt. Hasonlónemű hagyományok, noha kisebb mértékben, a montenegróiak részén is vannak, kik a muzulmánok ellen évszázadokon át folytatott küzdelmük által a törökországi keresztyének közt éppen oly tiszteletet érdemeltek ki, mint a szoros értelemben vett szerbek, de világos, hogy Montenegró a szláv ügyekben Szerbiának csak segítője, nem pedig vetélytársa lehet. Eredetekre és fajbeli sajátságokra nézve a szerbek, úgyszólván, a törökországi szlávok tősgyökerét képezik. Ismeretes, hogy az ottomán birodalomban és „Ausztria“ szomszédos területén lakó egyéb szláv fajok is szerbeknek nevezik magukat, ami a „szerb“ szónak általános szláv jelentőséget ad. Mindemellett nekünk, szól czikkíró, kétségesnek látszik, hogy a törökországi keresztyének felszabadítása, mint az omladinisták remélik, Obrenovicsék alatt egy terjedelmes szerb királyságnak megalakulását vonhatná maga után. Boszniának és Herczegovinának a szerb fejedelemséghez csatolása, Szerbia jelen helyzete mellett valósíthatlan ábrándnak tetőzik előttünk. Nem is szólva a nemzetközi körülményekről, melyek mostanában hasonló tervek valósítását akadályozzák, ezen eszme valószínűleg a keleti keresztyének között sem találna támogatásra, s ha uralkodót kellene választaniok, választásuk inkább az erélyes montenegrói Nikiczára, mintsem a szerb trónon ülő tapasztalatlan ifjúra esnék. Nem I tekintve Milán fejedelem nagy előnyeire, melyekkel I ő Nikicza felett bir, mégis talán ez utóbbi van s hivatva a keleti kérdés megoldásánál nagyobb cselekvőségű szerepet játszani Milánnál. Szerbia csak akkor lenne képes az omadina által neki ajánlott csábító programmot keresztülvinni, ha oly ember állana élén, ki a nemzet szellemének és törekvésének megfelelőig, gyorsan és határozottan tudna cselekedni. Nem szenved kétséget, hogy Milán fejedelem nem bir oly tulajdonságokkál, melyek a déli szláv egység eszméjének valósítására elkerülhetlenek ; igen lehetséges, hogy a jövőben ezen tulajdonságokat nyilvánítani fogja , de azok most is jók lennének. Mindazáltal Milán fejedelem helyzete igen válságos: a külföldi diplomatia követelései és alattvalóinak vonzalma között állván sok tapintatot és ügyességet kell tanu- ssítania, hogy a mostani bel- és külnehézségek tömkelegéből becsülettel kibontakozzék. Mikor az új szerb kabinet megalakul, akkor lesz majd lehetséges némikép ítélni Szerbiának a keleti kérdésben további cselekedeti minőségéről. Budapest főváros közgyűlése. (Aug. 25-én.) Ráth K. főpolgármester megnyitván a gyűlést, jelenti, miszerint a uit közgyűlés határozatához képest egy küldöttség élén ő felsége születésnapján a belügyminiszternél megjelent, ki előtt a küldöttség a főváros érzelmeit s szerencsekivánatait tolmácsolta. A belügyér úr még aznap küldötte át a hatóságnak ő felsége köszönetét a küldöttség hódolatteljes szerencsekivonataiért. Erre több interpellate ügye következett. N a 8 z 11 Mór múltkori interpellatiójára, melyet a polgármesterhez a terézvárosi rész vízvezeték s annak mielőbbi javíttatása tárgyában tett, Kamermayer K. polgármester válaszában mondja, miszerint neki tudomása van arról, hogy a vízvezeték ügyében a tárgyalások már megkezdettek, különösen a Duna balpartján. A tiszti vegyész és a vízműigazgatóság jelentésében azt mondja, hogy a vízpangáson segítve lenne, ha a felsődunaparton egy 16 ölnyi kút építtetnék, miáltal a város még egyszer annyi vizet nyerne; az új csövek mintegy 600 ezer frtba kerülnének, az egész átalakítási műnek költsége egy milliónál többre rúgna; kijelenti, hogy a tanács legközelebb szándékozik ez ügyben a közgyűlés elé előterjesztést tenni. A közgyűlés tudomásul veszi a választ. Markus egy a viola-utczában 4 hét előtt beszakadt csatorna miatt interpellálva azt mondja, hogy a mérnöki hivatal erről rögtön értesíttetett, a csatorna azonban ma is úgy van még. Kérdi a polgármestert , van-e erről tudomása, s ha igen, kíván e ez ügyben gyorsan intézkedni. Kérdi továbbá, hogy a liliom-utcza mikor fog kiköveztetni ? Kamermayer kijelenti, hogy ez ügyről mit sem tud még, de ígéri, hogy a legrövidebb idő alatt el fogja azt intéztetni. Az utcza kövezésére nézve megjegyzi, hogy itt nagyon óvatosan kell eljárni, mert a budai utak kövezése máris 80,000 frtot vett igénybe ez évben. A közgyűlés tudomásul veszi a választ. Steiger Gy. a köztárházak feállítása iránt interpellált. Szerinte annak, hogy a búzakereskedés pang, a köztárházak hiánya az oka. Bécs felállította e tárházakat s mi máris igen élénken s érezzük a mieinknek hiányát. Óhajtja, hogy a város maga vegye kezébe ez ügyet, azért kérdi, óhajt-e a tanács a közgyűlés elé egy konkrét javaslattal lépni? (Helyeslés.) Kamermayer válaszolja, miszerint a közgyűlésnek ez irányban hozott egy régebbi határozatára a minisztérium, hová az felterjesztetett, sürgetéseinek daczára mindekkorig semmi választ nem adott. Következik a napirend. Több városi kisebb hivatalnok és szolga nyugdíjaztatása, illetve végkielégíttetése iránti kérvényének elintézése után szőnyegre került a tanácsnak előterjesztése az orsz. kisdedóvó egyesülettel kötött szerződésnek jóváhagyása iránt. A közgyűlés a tanács intézkedését helybenhagyja. — Nemeskéri Kiss Miklós a magyar államvaspálya mentén 5000 □ ölnyi területtel bir, melyet tűzifa-raktárul használ; a tanácshoz újabban azért folyamodott, hogy ugyane téren m. e. 2000 deszkát is lerakhasson. A tanács elutasította kérelmezőt. Ez a közgyűléshez folyamodván, ma Steiger és többek felszólalására Vecsey Sándor ellenében a közgyűlés szavazatilag kimondja, hogy az illető telekbérlő ott nemcsak tűzifát, de minden egyéb épületfát is lerakhat. A soroksári-utczai Rombach-féle városi épületnek a honvéd első zászlóalj részére átadásáról szóló szerződés további két évre meghosszabbítását ajánlja a tanács olyképen, hogy az épület átalakítására a megkivántató 998 frt 34 kr. költség fele a város, fele pedig a katonai hatóság által fedeztessék. — Schönfeld Károly a budai Nádorkert alatti homokbányát másfél évre bérbe kéri 600 frt évi dij fizetése mellett. A tanács átadja nevezettnek a homokbányát. A m. kir. igazságügyi miniszter leirt az 1875. XXXV. t. sz. értelmében a pesti kir. törvényszék büntető tanácsának a Duna jobb- I partján leendő elhelyezése tárgyában a főváros I részéről megbízottak kiküldése iránt. A volt Pest-akarván építeni a törvényszéknél^“t.t.r.lfc^i.^c.gyminiszter felszólitá a várost, hogy e tervvel hagyjon fel, hanem majd az állam által felépítendő palota költségeihez járuljon 150.000 frttal. Ezt Pest város akkor elfogadta. A miniszter e felhívása a város részéről négy megbízott kiküldetésére vonatkozólag e terv létesítésével áll kapcsolatban. Matolay ellene nyilatkozik hosszasabb beszédben a trvszék Budára áthelyezésének, s ajánlja a 4 tag kiküldetését, de ezek a főváros részéről a trvszéki palotának a balparton leendő építése mellett buzogjanak. Steiger szükségesnek látja, hogy az egész tárgy a közgyűlésnek mint rendes fórumnak tárgyalása alá vetessék, mert a főváros csak azon esetben köteles fizetni a 150,000 frtot, ha beleegyezik. Az 1871-iki Pestváros által tett ígéret a fővárost nem kötelezi le, mert Pestváros akkor Pesten akart palotát építeni, s mivel az igazságügyét is itt akart építeni, akkor megszavazta a 150.000 frtot, de most a dolgok másképen állanak, mert a minisztérium Budán akarja ezt létesíteni , és egy ily rövid leirattal akarja a főváros hozzájárulását kieszközölni. Indítványozza, hogy az egész terv a közgyűlés által legyen megvitatva, azonban a 4 tagot ki lehet küldeni, de csak azért, hogy a főváros a minisztérium nézeteivel megismerkedjék. Végh János Steiger indítványa mellett szavaz, azon különbséggel, hogy Budára tétessék a trvszéki palota. Bródy Zs. nem akar négy tagot leküldeni. Mary rövden Steiger mellett szól, s utoljára Steiger indítványa fogadtatott el, mely szerint a 4 tag kiküldetik, hogy a minisztérium nézeteit a főv. megismerhesse, annélkül, hogy ez által valamihez kötné magát. A választást rögtön megejtették, s a küldöttség áll Kamermayer polgármesterből, Széher Mihály, Ország Sándor, Steiger Gyula és Végh Jánosból. A közgyűlés holnap folytattatik. A hivatalos lapból. — Áthelyezés, ő felsége Csépi Pál tétki kir. járásbirósági albirónak saját kérelmére a győri kir. járásbírósághoz és Gyorgyovánszky György török-becsei kir. járásbirósági albirónak szintén saját kérelmére az óbecsei kir. járásbírósághoz eddigi albirói minőségükben leendő áthelyezését; továbbá Travnik Antal 19-én kelt legt, határozványával budai kir tvszéki bírónak a pestvidéki, Keresztszeghy Lajos és Székács Ferencz ugyanottani bíráknak pedig a pesti e. f. kir. törvényszékhez eddigi birói minőségükben leendő áthelyezését megengedte. — Kinevezés. A magyar kir. igazságügyminiszter Simay János ügyvédi gyakornokot és Tientl János végzett jogászt az igazságügyminiszteriumhoz fogalmazó gyakornokokká nevezte ki; Novecsny Ferencz dirnokot a biliéti kir. járásbirósághoz írnokká, Jalsovszky Gyula lipótvárosi orsz. fegyintézeti írnokot a gölniczbányai kir. járásbirósághoz ugyanezen minőségben nevezte ki. HÍREK: Augusztus 25. — Az aradi vértanuk emlékére állítandó szobor bizottsága következő felhívást intéz Magyarország hű fiai és lelkes honleányaihoz: A félisteneknek, 1848/9-iki szabadságharczunk dicső bajnokainak, kik nemzeti önállóságunk és függetlenségünkért 1849-ben az aradi gyászos Golgotán mártyrhalált szenvedtek, magyar nemzeti államunk 13 vértanújának örök nyughelyét, még a mai napig sem jelzi a hősökhöz méltó emlék ! Azon összeg, mely e czélra hazánk lelkes fiai és leányainak magán adakozásaiból már egybegyűlt, mintegy 45.000 frt, még nem elegendő, még legalább ugyanannyi szükséges arra, hogy azon egy nemzeti vitézséget ábrázoló, a nemzet nagylelkűségét hirdető s a dicső vértanukhoz illő szobrot vagy pantheont állíthassunk E dicsemlék tőkéjének nevelésére az Aradon 1874. évi október 6-án, mint a vértanuk negyedszázados évfordulója napján tartott országos honvédgyűlés érmek veretését határozta el, mely ezüst, bronz és britania érmek darusításából kigyűlendő összeg fedezné — hitünk és reményünk szerint — az emlékoszlop feállítására megkivántató alapot. Felhívjuk és kérjük tehát a nemzet lelkes fiait és derék leányait, hazánk törvényhatóságait, községeit, egyleteit, hitel- és takarékpénztárait, szíveskedjenek az érmek elárusitásához segédkezet nyújtani s nemeslelkűleg adakozni, hogy az emlékoszlop felállításához szükséges összeg megszereztethessék. Tisztelt honfiak és honleányok ! A honvédmenház, mely 80 sérvitézre van építve, 60 rokkantat fogad immár kebelébe, gondoz és táplál s a magánadakozók nagylelkűsége maholnap egészen benépesíti azt. Lángoljon fel e szent czél kivihetésére is a hazafiság nemes tüze, keljen versenyre jó szigetek az áldozatkészségben, az áldozatban és gyűjtésben s rövid idő múlva fel leend építve a nemzet 13 vértanújának díszes pantheona, mely hirdetni fogja a szabadság hősei iránt táplált őszinte kegyeletet és elismerést az utókornak, s hirdetni fogja e nemzet nagyságát örök időkre ! A magas adakozásokat, és gyűjtés utján befolyt összegeket kérjük Krivácsy József ezredes és pénztárnokhoz (üllői út 10/85 szám alatt) beküldeni, ki azokat nyilvánosan, hirlapilag fogja közzétenni és nyugtázni. Budapest, 1875. augusztus 8-án. Gáspár Endre tábornok és a közp. választmány elnöke. Krivácsy József ezredes és pénztárnok, Sebestyén József főhadnagy és jegyző, Komáromy Alajos százados, Iby Henrik főhadnagy, Majoros István százados. Az ezüst érem ára 2 frt; a bronz éremé 1 frt; a britania érem 50 kr. — Személyi hirek. B. Wenckheim miniszterelnök tegnap este Kőrös-Ladányból, Ghyczy Kálmán pedig Gasteinból Budapestre érkeztek. — Jacobini érsek és a pápa nunciusa Győrből Zirczre utazott. — Csengery Antal ma éjjel Emsből Budapestre érkezett. — A földadó-kataszteri tisztviselők főnöküknek, André Lajos osztálytanácsosnak névnapja alkalmából díszes albumot nyújtottak át, mely az összes földadó-kataszteri tisztviselők arczképét foglalja magában. André urat Wagner Károly főerdő-tanácsos üdvözölte, kiemelvén André urnak az adórendezési nagy munka körül évek óta tanúsított fáradhatatlanságát. Mills franczia mérnök a fővárosi csatornázások iránt adandó véleményadás végett ma érkezett meg a fővárosba és Kamermayer Károly polgármesterrel hosszabb ideig értekezett. — Thaisz Elek[sajtóperei. Thaisz Elek főkapitánynak a főv. rendőrség képviseletében Korda Imre a „Hon“ munkatársa elleni sajtótárgyalása f. é. szeptember 9-én, és a „Kelet Népe“ szerkesztője, Komócsy Lajos ellen támasztott sajtópöre szeptember 16-án, mindkettő reggel 9 órakor fog megtartatni. E sajtópörök a jún. 26- iki felhőszakadás csapásai közé tartoznak. A nemzeti színházban tegnap Rossini „Teli Vilmos“-a került színre, elég nagy közönség előtt, de maga az előadás átalában alig volt több, mint a partitúra kötelességszerű felmondása, kivéve olykor az énekkart és a zenekart, az egész előadáson keresztül. Meg nem állhatjuk, hogy ne szóljunk valamit az operai rendezésről is, mely tegnap szintén, mint rendesen, bővelkedett a primitív fogásokban és figyelmetlenségekben Az anno domini — nem tudjuk mikor divatozott, bablou teljes erejében van most is a mi operánknál, s fogadni lehetne, hogy adandó alkalommal a kórusok most is úgy énekelnék: „A gróf betelt a vízbe“, mint éneklik abban a jól ismert par tdiában. A régibb dalművekről azt kell hinnünk, hogy egyátalában nem is rendezik, hanem hagyó- lányos szokás szerint teszi, cselekszi mindenki, amint neki legkönnyebb. Ezek már mind túl vannak a gondosság feladatain. Az újabb dalművek — kevés kivétellel — a rendezői furcsa ötletek kirivóságaiból állanak. Látunk például a wartburgi dalnok-ver- senyre érkező fejedelmeket, kik úgy viselik a kornál, mint más emberfia a komót-sipkát, s abban I laznak. Láttánk a „Zsidónő“ szombati előadásán I iszmenetet, melynek lánczolata néha úgy megszaadt, hogy csak négy pap képezte a menetet, mert a többiek már sorakoztak jó előre a szinpaon, a következők pedig elkéstek a színfalak möött. Tegnap, midőn az első felvonásban Geszler soldosai megérkeznek, s a mulató nép meg van rémülve, e rémületet a kliónus azzal mutatta ki,ogy a női kar egypár baletlépéssel oda ugrott a kínpad jobbjára, a férfi kar balra, és szép sorban elfoglalva férfit és nőt megillető és kiczirkalmozott helyüket, rágyújtottak, hogy: „A gróf belefult a ízbe“. Mikor a vén Melchtal megáldja a négy nyárt, ezek csak térdelnek, csak néznek, míg nem végre Melchtal nógatja őket, hogy most már menének arrább. Amint jönnek a nyilazó versenyre, s négy-öt nyilazó számára nagyon hosszú a kisérőzene, több perez múlik el, míg véget ér, s addig aztán áll és vár mindenki! Minden operai előadáson akad ilyesmi, ami nagy boszantó naivság, vagy figyelmetlenség. Az sem járja, amit elég gyakran egyes szereplők elkövetnek. Ha nem kell énekelniök, kidiskurálnak a színfalak közé. — Kőrösbányáról arról értesítik a „M. Polgár“-t, hogy a zarándmegyei két választó kerdet több körjegyzője állásaiktól felfüggesztettek . azért, mert a választások alatt bujtogatták a népet szabadelvű párt két jelöltje: Moldován Gergely és S.Fekete ellen. — Kegyeletes ünnepély lesz e hó 28-án II.-Váradon. Rulikovszky Kázmér lengyel tisztért, kit a magyar szabadságharcz pártolásáért az oroszok főbe lőttek, tartanak gyászisteni tiszteletet, azután pedig megkoszorúzzák a diszben tartott sírt. Az erdélyi részekben most Vom Rath, a bonni egyetem tudós tanára utazik tudományos vizsgálatok végett. A legközelebbi napokat Kolozsvárit töltötte, s onnan Dux Adolf író társaságában utazott tovább a székelyek közé. — A Hunyady-erkély alapkövének letételét a vajda-hunyadi várban, már említettük. Az ünnepélyről, mely a király születésnapján aug. 18-án történt, most a következő részletes tudósítást kaptuk: Délután öt órakor a Hunyadiak ősvárkastélyának erkélyeiről dörgő mozsárágyuk harsogásai egy nemzeti ünnepélyre hivták össze városunk polgárait, t. i. a Hunyady-erkély alapkövének ünnepélyes letételére. Ez ünnepély adását, városunk volt országgyűlési képviselője Benedikty Albert mint elnök, Piátsek Gyula a vár restaura- tiójának műépítésze, és Dózsa Károly hunyadi m. kir. aljárásbiró mint jegyző végezték. — D. n. 6 órakor az elnök hazafias rövid beszéddel megnyitván az ünnepélyt, Dózsa Károly, Toronyfalvy Tornya Sándor hunyadi járásbiró által szerkesztett, és a vajda-hunyadi várnak, és koronkénti birtokosainak, ősidőktől kezdve napjainkig terjedő, eredeti okmányokra alapított érdekes alkalmi emlékirását olvasta fel. Ekkor a várkastély külkertjéből megszólaltak a mozsárágyuk és a hullámzó nép tömegének viharos éljenzései, mialatt a helybeli zenekar a Hymnuszt játszotta. A zene elhallgatása után Benedikty Albert tartott emelkedett szellemű beszédet, melyet a jelenvolt sokaság lelkesült éljenzéssel fogadott, a zenekar pedig a Rákóczy-indulót játszotta, mialatt az emlékirat a Hunyady-erkélyen jelen volt urak és hölgyek által aláíratván, több jelenkorbeli különböző ércz pénzdarabok, és a vár jelenlegi állapotát mutató rajz Piátsek Gyula szívességéből az emlékirathoz csatoltatván, azok Benedikty elnök, Piátsek Gyula és Dózsa Károly egy e végre készített bádogszelenczébe elhelyezve, és beónozva, az alapkő alatt számára vésett helyre illesztették, és most egy 30 mázsás befedő kő bocsáttatván rá, az elnök első kalapácsütését ezen szavakkal teljesíté:: „Isten áldd meg a magyart! Éljen a király! Éljen a hon!“ A nép szűnni nem akaró éljenzései közt a zenekar ismét a Hymnuszt játszotta és ezzel az ünnepély véget ért. Este Piátsek Gyula díszes lakomát rendezett, mely alkalommal Benedikty úr, mint az ünnepélyt vezetett elnök igen hatásos felköszöntőben emelte az első poharat a királyért, királynőért, s az egész uralkodó családért. Ezután több hazafias szellemű pohárköszöntés következett az országos szabadelvű pártért, a jelenlegi kormányért s több másokért, és 11 óra után a Hunyady-induló mellett osztott szét a vidor társaság. — Borkivitelünket illetőleg kétségkívül érdekelni fogja úgy termelő, mint kereskedő köreinket a hír, hogy Greger Miksa hazánkfia, a brit birodalmi borkereskedők egyik legkitűnőbb ezégje, kiről a „Gazdasági Lapok“ f. aug. 8-iki számában olvashattuk, hogy közelebb Magyarország nagyobb méreű borkivitele előmozdítása végett hazajön, Londonból már megérkezett, s kereskedelmi miniszterünk Simányi L. által, ki ez ügy iránt meleg érdeklődéssel viseltetik, hosszabb kihallgatáson fogadtatott. — Lopás az izraelita templomban. Az izraelita templomban azokat a ládákat, melyekben a templomlátogatók talárjaikat s egyéb templomi szereiket zárva szokták tartani, ismeretlen tettesek feltörték, s igy 10—12 láda tartalma kiürittetett. A tolvajt tetten érendők : Wagner Illés templomfelügyelő, Scheer Jakab templomszolga és Herzfelder Samu egyleti szolga ezután a ládákat folytonos felügyelet alatt tartották s folyó hó 21-én délután 6 óra tájban oly zövegre lettek figyelmesek, mely zár feltörését gyanittatá; rejtekhelyükből tehát elősietvén, Waltner Samu sopronmegyei németkeresztúri szül. 29 éves izraeli csavargót tetten érték, a mint ismét egy ládát erős szeggel felfeszitett s azt kiüríteni kezdé. Wagner Illés, ki több évig rendbiztos volt, a tolvajt nyakon csipés a rendőrség elé állítá. Az eddig észlelt kár 200 frtnyi értéket meghalad, annak valódi nagysága azonban eddig meg sem határozható, mivel a ládák tulajdonosai a templomban azóta nem voltak, s ennélfogva meglopatásukról sincs tudomásuk. Waltner Samu, ki a rendőrségnél mint régi tolvaj ismeretes, a fenyitőtörvényszéknek adatott át. — Egypár mákvirág. Orsits de Slavetits, a ki Bécsben és Európa több nagyobb városában különféle álnevek alatt, (magát gróf s bárónak kiadva) nagy csalásokat követett el, s a ki különben mérnök és ennek utitársa, ki magát gróf Dietze Lajosnak nevezi, tulajdonképen azonban csak Dietze Lajos és ki Bécsben mint házi szolga és csapos legény szolgált, legközelebb Budapestre jöttek s az ujvilág-utcza 13. sz. a. házba szálltak, a bécsi rendőrség megkeresése folytán] tegnap délután a redoute előtti kioszkban elfogattak. A magyarországi központi Frőbel negylet által a Ferenczvárosban egy gyermekkert létesítése czéljából f. é. aug. 15. és folytatólag Szt.István ünnepnapján aug. 20 án rendezett tombolajáték tisztán 578 frt 44 krt jövedelmezett. Ez alkalommal az egylet több adományban részesült. — Rendőri hírek. Folyó hó 23-án délelőtt 9 órakor a budai közúti vasnálva melletti „Szép Ilona“ közelében egy gránát gyöngyökből készült igen finom és értékes arany foglalatú függőt találtatott, melyet a tulajdonosnő, a függő párjának előmutatása mellett, a főkapitányság 16. számú hivatalszobájában átvehet. — Bercsik János, trencsémegyei gyerkhori szül., 28 éves napszámost tegnap délben a váczi körúton Pick és Klein-féle üres telken halva találták. A holttesten sérelem vagy erőszak nyomai nem mutatkoztak, a halál tehát rendes utón következhetett be. — Péter Béla, trencséninegyei bélai szül., 40 éves, nős, napszámos, tegnap délben az aldunasoron lévő Gregersen-féle ácstelepen több társával együtt egy nagy gerenda tovaszállitásával foglalkozván, azon rúd, mely a gerendát tartá, Péter saját vigyázatlansága miatt ennek melléhez ütődött, mire Péter Béla a munkát abbanhagyva, korcsmába távozott, onnét pedig hazament lakására s kevés idő múlva meghalt. Holtteste kórházba szállíttatott. — Lovagló verseny. A „Vadász és Versenylap“ 55 mértföldre terjedő lovagló verseny s útirendjét és feltételeit közli. A versenyt a „Lovaglók egyesülete“ rendezi, s a megteendő út és a közbeeső állomások, melyeket a lovasnak igazolás végett érintenie kell, a következők: Pestről Kecskemétre 11% mfd. Kecskemétről Szolnokra 64/1 mfd. Szolnokról Karczagra 92/8 mfd. Karczag- I ról Tiszafüredre 52/8 mfd. Tiszafüredről Mezőkö- Ivesdre 44/8 mfd. Mezőkövesdről Egerbe 24/8 mfd. I Egerből Gyöngyösre 54/8 mfd. Gyöngyösről Pestre I 100 mfd. összesen 554/8 mfd. Lovagolhatni min- Iden kor és országbeli lovon kíséret nélkül, mindig I egy és ugyanazon lovon, a lovagló egyesület tagjai által, teherhatározás nélkül. Hogy a vállalkozó saját vagy más lovát használja-e, nem jó tekintetbe. Átlag tömfdteendő 24 óra alatt. Az elsőnek beérkező 1500 frtot és tiszteletdijat, a második 50 frtot és tiszteletdijat, a harmadik tiszteletdíjat és a tételeket nyeri. A lovasok mindegyike, feltéve, hogy lovát egészséges állapotban hozta be, és 24 óra alatt átlag 15 mértföldet tett meg, 5 frt napidíjat kap. Tét 3 frt, bánat ugyanannyi. Nevezni lehet a „pesti lovagló egyesület“ titkárságánál folyó évi október 5-ig. Az elindulás és megérkezés helye ugyanott (hatvani utca a nemzeti kaszinó előtt). Az elindulás ideje október 14-én délelőtt 9 órakor; hat pályázó indul egyszerre, de különböző irányban; ha több pályázó lenne, azok egy nappal később indulnak. A „Lovaglók egyesülete“, melyet gróf Eszterházy Miklós, hg. Thurn-Taxis Imre és hg. Fürstenberg alig egy évvel ezelőtt alapítottak, jelenleg 800-nál több tagot számlál és bevételei a 10,000 frtot meghaladják. A tagsági dij évenkint csak 10 frt. Törvényszéki csarnok. (Még egyszer az újpesti lázadókról.) Nem rég közöltük a legfőbb ítélőszék ítéletét, melyet az újpesti lázadók fogva levő tagjai felett hozott; ma a kir. törvényszék a legfőbb ítélőszék ítéletét az ugyanezen bűnügyben elmarasztalt szabadlábon levő vádlottaknak hirdette ki. Az itt következő vádlottak a lázadás, rablás, súlyos testi sértés stb. bűntényében többé-kevésbbé vettek részt: Boskovics Alajos felmentetett; Böbék Mária mai naptól 3 hóra, Böbék Katalin mai naptól 8 napi fogságra; Drobna György a vizsgálati fogságon kívül egy havi; Ehrenbeck József mai naptól egy havi fogságra; Imre Erzsébet és Mária egyegy havi börtönre ; Kauzsai István 2 heti börtönre ítéltettek; Kecskeméthi Katalin és Kecskeméthi Jánosné börtönbüntetésüket kiállva elbocsáttatnak; Lőrik János 4 havi fogságra; Lőrik Borbála még 1 hó és 29 napi fogságra ; Luzsák Istvánné 1 havi, Metzler Ferencz 1874. jan. 27-től jul. 11-ig tartott vizsgálati fogság betudásával egy évi börtönnel juttatott. Az utóbbi dr. Mayr védő ügyvéd kérelmére, mivel vádlott súlyos beteg, a börtönbüntetést f. é. nov. 1-én fogja megkezdeni; Patucz Ferenczné egy évre; Rácz Zsigmond mai naptól, illetve ügyei rendezése tekintetéből szept. 25-ig halasztást kapván, e naptól számítandó 8 hóra; Rotter Mihály mai naptól egy hóra ítéltetett el ; Sipeki Zsigmondnak büntetéséül a törvényszék a vizsgálati fogságot tudta be; Szopóczi János, ki 1874. jun. 11-től nov. 18-ig vizsgálati fogságban ült, ezen kívül még fél évre; Takács Fülöpné mai naptól 3 hóra; Tóth Sándorné szül. Pálinkás Erzsébet m. é. márcz. 12-től jan. 11-ig tartott vizsg. fogság betudásával 6 hóra; Wimpeck Gyula 4 hóra mai naptól. Wimpeck Sándor, m. é. márcz. 14-től júl. 11-ig tartott vizsg. fogi, beszámításával 4 havi fogságra ítéltetett; Bobeck Amáliát a törvényszék felmentette, úgyszintén Borovecz Sándort, Fazekas Jánost, Fráj Jánost és Galambos Istvánt is. Futó Tamás mai naptól 1 évre; Göttler Anna mai naptól 10 évre; Hanus Anna 100 frt pénzbírságra, esetleg 3 havi fogságra; Keiner Bernát 3 hóra jön elítélve, ennek védője szabadlábon hagyását kéri addig, mig pernyitási kérvényének sorsa eldől; a túszék csak nov. 1-ig hagyja Keinert szabadlábon ; Sie- Iber Ede kiállta büntetését; Szukovits Venczelt bizonyítékok elégtelenségéből a törvényszék fölmentette; Vinter Nándor 6 hóra, f. hó 29-ig szabadlábon higyatik; Csellár András és Andrásáé 3—3 havi börtönre ítéltetett; tartózkodásuk ismeretlen lévén, köröztetni fognak ; Erdélyi Róza a vizsg. fogság betudásával büntetését kiállta ; Stromila Mária a vizsg. betud. 4 havi fogságra; Wurmpaner József és Józsefné 11 évi börtönre ítéltettek ; Kasza János, Donáth Mór és Adél egytől-egyig köröztetnek; Borovecz Nándor és Sörös József felmentettek; Waldhauser Antalt 10 évre ítélte a törvényszék, köröztetik; Pelseck Antal 5 havi börtönre, köröztetik; Heitz Károly vizsg. fogsága betudatik; Pilhoffer Ágost 1874. márcz. 26-tól két évre ; Schenmayer 1874. márcz. 10-től tartott vizsg. fogságával 2 hétre ítéltetett, büntetését kiáltotta. — Ezeken kívül volt még több szabadlábon levő vádlott , kik büntetésüket a vizsg. fogságban kiállva s tartózkodásuk ismeretlen lévén, de nem idéztettek. KÖZGAZDASÁG. — Óvás. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a földmivelés-, ipar- és keresk. magy. kir. miniszterium által értesíttetett, hogy a liverpooli osztrák-magyar főkonzulság tudósítása szerint Liverpoolban egy üvegdiszmóárukkal és játékszerekkel kereskedő clég csalárd eljárásával már számos idegen kereskedőt és iparost tetemesen megkárosított. Miután megtörténhetik, hogy a nevezett ezég magyar kereskedőket vagy iparosokat is felszólít üzletek megkötésére, a budapesti kereskedelmi és iparkamara közhírré teszi, hogy a kérdésben levő czég neve a kamara helyiségében (Mária-Valériautcza, új tőzsdeépület, II. emelet) megtudható. Egyúttal a fenntemlített főkonzulság felvilágosítások adására a liverpooli cégekre vonatkozólag Seyd & Comp. tudakozó irodáját (1 a Princess Street, Bank, London E. C.) ajánlja. — A® municipális Smik tegnapi ülésében az igazgatóság elnökévé Zichy Ferraris Viktor grófot, alelnökévé Erlanger Viktor bárót választotta.