Ellenőr, 1876. május (8. évfolyam, 119-149. szám)
1876-05-08 / 126. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 210 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . • IO „ — „ Egy hónapra . I „ Sí) , Egyes szám ára 1© krajczár. (Szerkesztési iroda: Oljucaitpesten, nádov-Vitcza 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok noszakűtésére nem vállalkoztunk. — Posta által csak kármentes leveleket fogadunk el. 126. szám. POLITIKAI NAPILAP, Budapest, hétfő, május 8. 1876. 11 (j Hirdetések felvétele: Budapesten, nácbr utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Ide intézendő ma idén hirdetésre vonatkozó megrendelés vagy tudakozódás, Izijak árszabás szerint. Kiadóhivatal: Budapesten, nádor utcza 6. szám. Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. Táviratok: Jászberény, május 8. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Jászberényben tegnap a polgárok tömeges részvéte mellett népgyűlés tartatott, mely örömmel üdvözli a megyekikerekítés iránti törvényjavaslatot, s ez irányban, valamint a Jász-Kun megye székhelyének Szolnokba tétele ellen indokolt feliratot indítványoz az országgyűléshez, s e végre a jász-kun-kerületi közgyűlés egybehívását kéri. Róma, máj. 7. A parliamenti jobboldalnak egy 117 tag által látogatott gyűlése 114 szavazattal pártelnökké választotta Sellát. A parliamenti többségnek több mint 140 tag és valamennyi miniszter által látogatott gyűlése Depretisre bízta a többség vezérének kijelölését. Belgrád, máj. 7. A hivatalos lap egy fejedelmi ukázt tesz közzé, mely kinevezi a Sztefcsa- Risztics kabinetet. Konstantinápoly, máj. 7. Dervis pasa Diarbekír kormányzójává, Kajszerli pasa tengerészeti miniszterré, Adil pasa a klajetsz-drinapolyi csapatok főparancsnokává és Sefket pasa a konstantinápolyi csapatok parancsnokává neveztetett ki. Adil pasa tegnap már elutazott Bulgáriai hírek szerint a tatár-bazardziki villongások nem terjednek tovább. Lemberg, máj. 7. Ma avatták föl ünnepélyesen Ramaszkán örmény érseket. Az ünnepélyt diszlakoma követte. Pitris, máj. 6. A költségvetési bizottság szerdán kérdést fog intézni Déeazeshoz : nem lehetne-e sárga könyvet közzétenni. Pária, máj 7. A „Journ. Off.“-ben Ricard belügyér körlevelet tesz közzé a profeikhez, melynek bevezetése kijelenti, hogy a préfetk ezentúl többé nem személyes nézeteik szerint, mint eddig, járhatnak el, hanem határozottan a köztársaság képviselőiül kell magukat nyilatkoztatniok, s ez értelemben működniök. Felsorolja ezután a préfetk új kötelességeit, békülékenységet és előzékenységet ajánl nektek a választott testületekkel szemben, s lelkiismeretes megőrzését ezek szabadalmainak. Feladatuk egyszersmind odahatni, hogy az ország ismét kezébe vegye saját ügyeit, s hogy azonban a központi hatalomnak is megőriztessék megillető része. A közigazgatásnak hozzá kell szoktatni az országot a kivívott szabadságok használatához; a profetk kötelessége a jóakarat és pártatlanság, mert a köztársaság nem tartozik pártokhoz. A körirat végül kiemeli azon előnyöket, melyeket Francziaország a köztársasági kormányból élvezni fog. Madrid, máj. 6. A sevillai érsek meghalt. A cortesben Gonzales támogatta azon javaslatot, miszerint minden spanyol tartomány ugyanazon politikai kiváltságokat és közigazgatási immunitást élvezze, mint Biscaya és Navarra. (A ház több oldalán ellenkező vélemény jelei mutatkoznak). Ezen tárgy fölött hétfőn lesz a vita. Cairo, máj. 7. A franczia csoporttal megköttetett és aláíratott egy pénzügyi egyezmény. Az államadósság unificatiójáról és egy amortisationalis pénztár alkotásáról szóló decretumok legközelebb közzétételnek. Róma, máj. 6. A negyedik és nyolczadik osztály befejezte a baseli conventio fölötti tanácskozást. A negyedik osztály Puccinit választotta előadóul azon utasítással, hogy vesse el a conventiót. A nyolczadik osztály Sellát választotta meg, azon utasítással, hogy a conventiót fogadja el. A többi osztályok még folytatják a tanácskozást. Konstantinápoly, máj. 7. Szalonikiben egy bolgár leány miatt, ki az izlámra akart áttérni, zavargás támadt: néhány keresztyén, az amerikai consul ösztönzésére, erővel el akarta ragadni a leányt. A franczia és német consulokat, kik almoséba mentek, a fanatizált török csőcselék megölte, a kormányzó védelmezési erőlködése daczára is. Eszef pasa, Valián effendi biztos, a franczia nagykövetség második dragománja s az itteni német consul egy fregattán Szalonikibe indultak. A vétkesek példásan meg fognak büntettetni. Athén, máj. 7. A görög consul megkeresése folytán a „Salaminia“ ágyunaszád Szalonikibe indult, hol zavargások történtek. Pária, máj. 7. Az escadre osztálya parancsot kapott, hogy a szaloniki vizekre induljon. BUDAPESTI Budapest, hétfő, nemzeti szinház Bérlet 34. szám. Jeresényiné E. a. fölléptéül Romeo és Julia Tragoedia Escalus Paris Montagne Gapulet Öreg Capulet Borneo Mercutio Benvolio Tybalt Lőrincz János Boldizsár Sámson Gergely Péter Abrahám SZINLAPOK, május 8. 1876. Páris apródja Pongrácz Montague-néj Császárné Capulainé Paulayné Julia Bercsényiné Emesa: Julia dajkája Szathmáriné Népszínház. Nyomorúság a korsóban Eredeti uj Bálint Sarolta Piroska Perenczi Kalács Hagymaláz Mihaszni Putnik Prucski Jutka Körmös 5 felv. Bercsényi Benedek L. Gonda Komáromy Kazaliczki Nagy Imre Feleki Ujházy Szigeti Imre Pintér Benkő Halmai Szepesi Gyenes Sántha Dombai bohózat 5 képb. Horváth V. Pártényiné Sziklai E. Tihanyi Tamássi Solymosi Együd Pártényi Dáncz L. Békés M. Kovács I. Az „Ellenőr“ ára mint eddig : Az előfizetést — postai utón vagy személyesen — nyugtázza az ,,Ellenőr“ kiadó hivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi utón történőmegrendelések után az Ellenőr“ részéről nem adatik. _ ____ Egy évre................................20 forint — kr. Félévre 10 „ — kr. Negyedévre...............................500 kr. Egy hóra....................................1 „80 kr. Budapest, május 8. Külföldi szemle. Budapest, május 8. A berlini diplomatiai találkozásra vonatkozólag a „K. Ztg.“ Berlinből következő tudósítást kap : „Andrássy gróf, a „Reichsanzeiger“ szerint, május 9-én Berlinbe érkezik. A meghívás Bismarck herczegnek egy sajátkezű levele által történt, és pedig a császár parancsára, miután Sándor császár is kifejezte, hogy mennyire örvendene, ha az osztrák-magyar külügyért Berlinben üdvözölhetné. A három hatalom viszonyai teljesen barátságosak maradtak, s föltehetni, hogy a berlini találkozás a béke fenntartásában való bizalmat csak erősítheti. Ismeretes, hogy Oroszország és Ausztria között véleménykülönbség volt a fölkelők követeléseire nézve. Emez úgy gondolkozott, hogy az Andrássy-jegyzék pontjain kívül más föltételekre nem alkudozhatik. Oroszország igazat ad a fölkelőknek, hogy követeléseikre biztosítékot kívánnak. Azonban Boszniának osztrák csapatok által való megszállása még egy részről sem ajánltatott, s határozottan föltehetni, hogy a három katalon nem fog saját programmjával ellentétben odaczélozni, hogy Törökországban az autonóm államok egy új kapcsolatát alkossa meg.“ A porta hadi rendszabályai Albániában megijesztették Montenegrót. Mint a „Pol. C.“-nek jelentik Czettinyében egy ápr. 29 én tartott haditanácsban elhatározták, hogy az osztrogi kolostor mellett egy kis őrhadat állítanak fel, minden nahia-csapatot hátultöltőkkel látnak el, s az albániai határon lőportornyokat állítanak föl. Ezen készületekre a fejedelem iia, Vucsetics senator fog felügyelni. Milena fejedelemnének, gyermekeivel együtt Cattaróba leendő elutazását nyugtalanító momentumnak akarták tekinteni, de most kijelentik, hogy ez utazás csak júniusban lesz, s akkor is csak a tengeri fürdők használata végett. Az új szerb minisztériumról, mely azonban nyomban megalakulása után a voltak közé sorakozott, következő, utólag sem érdektelen, tudósítást közölnek Belgrádból: Az öreg Sztejcsa, névleg miniszterelnök, megkapja a közlekedési tárcát; Risztics Iván külügyér és tényleges miniszterelnök lesz; sógora Milojkovics Radivoj, belügyminiszter ; ezen minisztérium eddigi alállamtitkára, Jovannovics Koszta, pénzügyminiszter lesz; és Nikolics, az eddigi hadügyér, megtartja tárcáját. Végül Vasziljevics Alimpija, egyetemi tanár, közoktatásügyi miniszter és Grujics Iván igazságügyi miniszter lesz. Ez majdnem ugyanaz a minisztérium, mely tavaly őszkor 32 napig fennállott, s melyet a fejedelem a legfeltűnőbb módon leköszöntetett. Valamennyien az úgynevezett „nemzeti szabadelvű“ párthoz, tartoznak, melyhez a Kaljevics-minisztérium is tartozott. Helyesebben mondva, az omladina jut kormányra, mert belgrádi főnöke éppen Grujics, — az a Grujieski Mihály fejedelem alatt elvesztette volt polgári jogait s egy ideig Bécsben lakott, s csak a kormányzóság rehabilitálta. Dynasticus loyalitása éppen nem áll kétségen felül. M i rok o v ics, belügyminiszter, a kormányzóság alatt miniszterelnök és belügyminiszter volt, s egyike volt a kiskorú fejedelem három gyámjának. Ő az, ki ellen a szkupstinában vádat nyújtottak be, mint Mihály fejedelem meggyilkoltatásában részes személy ellen Pártján kivül nem igen szeretik, de annál jobban félnek tőle. Különben tevékeny, gondos és tehetséges hivatalnok. Sztercsa miniszterelnök jó hazafi és egyéb semmi. Karagyorgyevics alatt a senatus elnöke volt s közreműködött annak megbuktatásában. Patriarchája az omladinának, sem államférfi, sem szakember. Nikolics jó katona, Belgiumban tanult, de édeskeveset gondol a politikával. Vasziljevics nem jelentékeny személyiség. Kievben tanulta a theologiát és egyetemi tanár lett belőle. Jovanovics, mindig ügyes hivatalnok volt a belügyminisztériumban, de aligha ért valamit a pénzügyekhez. A franczia lapok nagy megelégedéssel constatálják, hogy a közoktatásügyét a költségvetési bizottság előtt 1877-re, a felső-, közép- és elemi oktatásügy költségvetését egy 3.300.000 franknyi hitel megszavazásával kívánta emeltetni. Valamennyi tárcza közül ez az, melylyel — az ultramontánok kivételével — minden párt osztatlanul meg van elégedve; legkevésbbé pedig Ricard del- Uggerrel, ki egyébiránt újabb körlevelet fog legközelebb a préfeikhez intézni, pontos utasításokat adván jövőbeli magok tartására nézve. Az újabb préfet-változtatás sorozata valószínűleg holnap tétetik közzé, s bk szerint valamennyi préfet s alpréfet, kiket monarchistáknak, vagy clericálisoknak ismernek, el fog bocsáttatni. — Említettük, hogy Roubert, ajaccioi levele miattörvényesen üldözni akarták. A minisztertanács azonban elállott ettől a szándéktól. Roucher ugyanis, mint a becsületrend nagykeresztese, az állami törvényszék elé fogna kerülni, s mivel ez nagyobbára bonapartistákból áll, természetesen fölmentenék. A baszk tartományok és Navarra delegátusai, kiket a spanyol kormány az életbeléptetendő reformok megbeszélése végett hívott Madridba, — elhatározták, hogy kijelentik Canovos del Castillo miniszterelnöknek, hogy a fuerok megszüntetéséért mindennemű felelősséget visszautasítanak, s e tárgyban semminemű alkudozásba nem bocsátkoznak. A kormány határozatait azonban a cortes, minden rugdalózás daczára, keresztül fogja vinni. Értesitve vagyunk, hogy gróf Lónyay Menyhért azon időben, midőn mint kormányelnök egy ízben Ghyczy Kálmánt, más ízben Tisza Kálmánt cabinetjébe megnyerni törekedett, a hadseregre vonatkozó ígéreteit a honvédség műszaki csapatokkal való ellátásának kieszközlésére tette s erre nézve, midőn Bécsből visszatért, értesítette Tisza Kálmánt, hogy nem eszközölhetett ki semmit. A kiegyezésről egy dodonai mondatokban fogalmazott communiquét tett közzé az osztrák kormány a „Politische Correspondenz“-ben. Csak azt az egy újat találjuk benne, hogy a rongy kiviteli váma ezentúl is fennmarad, ami nem éppen örvendetes. A bankügyről merő általánosságokat mond a communiqué, s a magyar kormányelnök szombati részletezése nélkül, bajos elképzelni, hogy értenék meg ebből az osztrákok, mikép oldották meg a bankkérdést? Úgy látszik, hogy a bankkérdésnek még ilyen megoldását is takargatni kell egy kissé az osztrák kormánynak, ami méltán kiváncsivá teheti az embert, hogy a jó osztrákok mikép gondolták maguknak a bankkérdés megoldását, ha még ez sem elég jó nekik ? A vámügyi egyesség tárgyában vasárnap, d. e. 11 órakor, 56 képviselő értekezletre gyűlt össze a „Hungária“ egyik termében. Földváry Mihály emelt először szót, előadván, hogy az összejövetel tárgyát az Ausztriával kötendő vámegyesség kérdése, illetőleg a miniszterelnöknek az e tárgyban tett interpellációkra adandó válaszának tudomásul vétele vagy ksza vétele képezi; utána tette, hogy, nézete szerint, az egyesség, amelyet a kormány kötött, nem kielégítő, ső, részéről, a választ, amint annak tartalmát a miniszterelnök szombati előadásából ismeri, nem fogja tudomásul venni. Egyszersmind nyilatkozatra szólíta fel a jelenlevőket, kiemelvén, hogy habár a választ nem veszi tudomásul, ez nem azt teszi, hogy a szabadelvű pártból kilépés, és kicsity pártalakításról lehetne szó. Utána többen szólaltak fel. Köztük Ráth Károly, ki szintén kijelente, hogy nem veszi tudomásul a miniszterelnök válaszát, azonban kiemelte, hogy itt más párt alakulásáról szó sem lehet. Ily értelemben nyilatkoztak még többen a jelenlevők közül, mire az értekezlet véget ért. A szabadelvű párt vasárnap d. u. 6 órakor tartatott értekezletet Gorove elnök megnyitván, előadta, hogy a mai értekezlet tárgya a képviselőház által választandó bizottságok tagjainak kijelölése, s egyszersmind felolvasta a kijelölő bizottság által szerkesztett névsort. Ezután Kemény István b. interpellátiót jelentett be a nagyenyedi törvényszéknek meghagyása érdekében. A párt által helyeselt kijelölés következőleg történt : Közösügyi bizottság: Bernát Dezső, Bittó István, Boér Antal, Boros Bálint, Dániel Ernő, Éber Nándor, Emmer Kornél, Ernuszt Kelemen, Fabricius Károly, Fáik Miksa, Harkányi Frigyes, Házmán Ferencz, Horváth Gyula, Jókai Mór, Kövér Károly, Kemény Kálmán dr., Márkus István, Missies János, Nagy György, Peretti Alajos, Placky Bertalan, Prileszky Tádé, Prónay József, Pulszky Ágost, ifjú Ráday Gedeon gr., Rudics József br., Szeniczey Ödön, Szilágyi Dezső, Szlávy József, Tisza Lajos, Ürmény Miksa, Zichy Nándor gróf, Zsedényi Ede, Wahrmann Mór, Várady Gábor, Wodianer Albert br. Közlekedési bizottság: Bánó József, Berzeviczy Egyed, Dániel Pál, Dézsi Sándor, Dezsőffy Aurél, Házmán Ferencz, Héderváry Khuen Károly gr., Horváth Gyula, Houchard Ferencz, Jakics Antal, Házmán Lajos, Kemény Mihály, Korizmics László, Lichtenstein József, Paczolay János, Péchy Manó gr., Ragályi Gyula, Szentpály Jenő, Sváb Károly, Csávolszky Lajos, Ragályi Nándor. Póttagok: Antonescu István, Bakcsy Ferencz, Csávosy Béla, Farkas Elek (bihari), Gidófalvy Albert, Máriásy Kálmán, Pogonyi Dénes, Ugrón Ákos, Végh Aurél, Kukuljevics Iván. Számvizsgáló bizottság: Bartal János, Duka Ferencz, Földváry Mihály, Hedry Ernő, Plachy Bertalan, Pusza Dragutin, Szluha Benedek, Urbanovszky Ernő, Vladár Ervin. Közigazgatási bizottság: Baranyi Ágost, Balogh Imre, Beliczey Rezső, Bujanovits Sándor, Csengery Antal, Gorove István, Gulner Gyula, Knöpfler Vilmos, Lészay Lajos, Miklós Gyula, Paczolay János, Péchy Manó gr., Prónay József, Pulay Kornél, Szapáry Gyula gr., Tatai Endre, Tibád Antal, Wächter Frigyes, Mocsáry Lajos, Németh Albert. Véderői bizottság: Ernuszt Sándor, Éber Nándor, Gáspár András, Királyi Pál, Lipovuiczky Sándor, Makray Aladár, Márkus István, Perczel László, Pulszky Ágoston, Ráday Gedeon gr. ifjú, Rubidó Radoszláv, Szlávy József, Tisza László, Várady Gábor, Fornszek Sándor. Mentelmi bizottság: Bereczky Sándor, Bosanczy Adolf, Cziple Zsigmond, Degenfeld Lajos gr., Emmer Kornél, Gromon Dezső, Horánszky Nándor, Hosztinszky János, Karuch József, Vende Péter, Ragályi Aladár, Szathmáry Miklós, Szentál György, Veress Pál, Simonfay János. Könyvtári bizottság: Csávossy Béla, Hieronymi Károly, Rónay István, Szilágyi Dezső, Tóth Kálmán, Vécsey Tamás, Ürményi Miksa. Pénzügyi bizottság: Csengery Antal, Hegedűs Sándor, Horváth Lajos, Kaucz Gyula, Kerkápolyi Károly, Kiss Lajos, Lukács Béla, Molnár György, Móricz Pál, Muzslay Sándor, Ordódy Pál, Pulszky Ágoston, Somssich Pál, Szapáry Gyula gr., Szontagh Pál, (somogyi), Wahrmann Mór, Zsedényi Ede, Zichy Nándor gr., Heliy Ignácz, Simonyi Ernő. Közoktatásügyi bizottság: Antalffy Károly, Baross Gábor, Csengery Antal, Kállay Béni, Kautz Gyula, Molnár Aladár, Molnár Antal, Papp Gábor, Poor Antal, P. Szathmáry Károly, Szilády Áron, Zsilinszky Mihály, Schwarz Gyula, Várady Gábor, Hegedűs László. Napló bíráló bizottság: Babocsay Lajos, Ballogh József, Bánffy László br., Bánhidy Béla br., Beliczay Rezső, Bernáth Dezső, Biró Kálmán, Desewffy Kálmán, Felszeghy Sámuel, Fugh Károly, Gábor Péter, Kacskovics Sándor, Krajtsik Ferencz, Máriássy Sándor, Péchy Jenő, Perényi Zsigmond b., Pogány Károly, Pongrácz Adolf gr., Prepeliczay Gyula, Ruprecht Lajos, Szlávy Olivér, Madarász Jenő, Szalay Imre. A képviselőház osztályai ma a nyilvános ülés után következőleg alakultak meg: I. o. Somssich Pál elnök, Antal Gyula jegyző. II. o. gr. Péchy Manó elnök, Molnár Antal jegyző. III. o. Gorove Antal elnök, Péchy Jenő jegyző. IV. o. Korizmics Antal elnök, Végh Aurél jegyző. V. o. Ujfalusy Miklós elnök, Bernáth Dezső jegyző. VI. o. Szlávy József elnök, Baross Gábor jegyző. VII. o. Plachy Tamás elnök, Hammerszperg Jenő jegyző. ViI. o. id. gr. Ráday Gedeon elnök, gr. Bethlen András jegyző. IX. o. Zsedényi Ede elnök, Pulay Kornél jegyző. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház illése május 8-án. Elnök: Ghyczy Kálmán. Jegyzők: Wächter, Gullner, Orbán. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Perczel Béla, Szende Béla, Bedekovics Kálmán. Az ülés d. e. 10 órakor kezdődik. Elnök megnyitván az ülést, néhány újólag beérkezett beadványt jelent be. Farkas Elek képviselő, egészsége helyreállítása czéljából, szabadságidőt kér. Megadatik. A függő államadósságokat ellenőrző bizottság beterjeszti jelentését. Ki fog nyomatni és kiosztatni. A kérvénybizottság beterjeszti a hozzá utasított kérvényekről szóló jelentését. Az állandó igazoló bizottság jelenti, hogy gr. O’Donnel Henrik Nyitramegye szeniczi választókerületében megválasztott képviselő okmányai megvizsgáltatván, azok kifogástalanoknak találtattak. A szabályszerű 30 nap fenntartásával igazoltatik, s a IX. osztályba soroztatik. A főrendiház átküldi a népiskolai törvény némi módosításaira vonatkozó törvényjavaslatban tett változtatásairól szóló jegyzőkönyvi kivonatok A népiskolai bizottsághoz utasítatik. Tisza Kálmán miniszterelnök jelenti a háznak, hogy a Simonyi és Ürményi képviselők által hozzá intézett interpellációkra csütörtökön szándékozik felelni. S egyszersmind kéri, hogy mivel több interpelláczióra kell felelni — s esetleg Irányi interpellátiórjára is felel — az interpellációkra adandó válaszát a szokottnál korábban kezdhesse meg. Az interpellációkra a miniszterelnök csütörtökön déli 12 órakor fog felelni. Ezután olvastatnak a delegátiók összehívására vonatkozó okmányok. A ház a delegatió tagjait holnapi ülésében választja meg. A ház erre a főrendi háznak a váltótörvényjavaslatra vonatkozólag tett módosításait tárgyalja. Az 1. §-ra vonatkozó, s a szöveg szabatosabbá tétele végett javaslati módosítást a ház, a pénzügyi bizottság ajánlatára elfogadja. A 14. §-ban tett módosítást a jogügyi bizottság nem ajánlja elfogadásra. Csemeghy államtitkár a főrendiház módosítása mellett emel szót, s ajánlja a háznak elfogadásra. Szónok, miután megjegyezte, hogy a külföldi törvényektől eltekintve, gyakorlati szempontból kell megítélni a kérdést, gyakorlati példákat hoz fel a mellett, hogy a főrendiház módosítványa jobban kedvez a forgalom egyszerűségének és gyorsaságának. Cáfolja a képviselőház által elfogadott szöveg indokainak helyességét. Elismeri, hogy viszszaélések történhetnek , de azért az általános forgalmat nem kell megfosztani a kedvezménytől. A visszaélések ellen különben ott van a büntetőtörvény. Wahrmann a főrendiház módosítványa helyett a szöveget kéri megtartani, mert a váltó forgatásának biztosságát fenn akarja tartani. Cáfolja Csemeghy érveit, s a jogügyi bizottság véleményét ajánlja elfogadására. Teleszky István szintén az igazságügyi bizottság véleményét ajánlja elfogadásra. A ház nagy többséggel mellőzi a főrendiház módosítását, s elfogadja az igazságügyi bizottság véleményét. A 37. §-nál a főrendiház által tett módosítványt az igazságügyi bizottság javaslatára a ház elfogadja. Úgyszintén a 41. szakasz helyesebb stylizálását is. A 45. § nál az igazságügyi bizottság a következő közvetítő javaslatot ajánlja: „A váltó birtokos, vagy forgatmányos, ki az értesítést elmulasztja, vagy azt nem közvetlen előzőjéhez intézi, az ebből eredő károkat az összes, illetőleg az átugrott előzőknek megtéríteni köteles. Ezenfelül elveszti ezen személyek elleni igényét a lejárattól a keresetre hozott bírói határozat kézbesítéséig járó kamatokra és költségekre nézve.“ A ház elfogadja ezen javaslatot. A 98-ik §-t a jogügyi bizottság következő szerkezetben ajánlja elfogadásra: „A váltóóvásokat közjegyzői székhelyeken és e helyekhez csatolt járásbirósági területen a közjegyző, más járásban a járásbiró, aljárásbiró, járásbirósági jegyzők és aljegyzők teljesítik.“ Az 1874. XXXV. t. sz. 213. §-ának a kinevezett váltójegyzők eddigi hatáskörének fentartására vonatkozó intézkedése érintetlenül hagyatik. A ház ezen indítványt is elfogadja. A 102. §-nál a főrendiház módosítványa fogadtatik el. A 106. §-nál ajánlott módosítást a ház a jogügyi bizottság által formulázott alakban fogadja el. A napirend ki lévén merítve, az ülés eloszlott, s a képviselők az osztályokba vonultak alakulás végett. — Holnap d. e. 10 órakor ülés. Törvényjavaslat a békebiróságról. Első fejezet. A békebiróság felállítása és szervezete. 1. §. A kisebb jelentőségű polgári peres ügyekben való birói hatóság gyakorlására békebiróságok állíttatnak fel. A békebiróságok mint egyes bíróságok járnak el. 2. §. Békebiró lehet mindazon feddhetlen jellemű honpolgár, aki életének 24-ik évét betöltötte, ha 1) vagyona feletti rendelkezési joggal bir ; 2) az országgyűlési képviselő-választók jegyzékébe be van írva; 3) három év óta azon törvényhatóságban, illetőleg városban, vagy békebírói járásban rendes lakással bir, amelynek területére békebirónak alkalmaztatik; 4) a békebirói tiszt gyakorlatára szükséges műveltséggel bir; és 5) ha a fentebbi pontokban megjelölt kellékeken kivül legalább 50 frt évi egyenes államadót fizet. 3. §. Nem lehetnek békebirák : 1) a közhivatalnokok — kivéve, ha oly hivatalban vannak, melylyel békebirói tiszt van egybekötve (18. §.); 2) azügyvédi jegyzékbe bevett ügyvédek; 3) a kir. közjegyzők ; 4) a városi vagy községi jegyzők, illetőleg körjegyzők; 5) a véderőnek a hadsereghez, hadi tengerészeihez és a honvédséghez tartozó tettleges szolgálatban levő tagjai. 4. §. A békebirói tiszt, a főispán, a törvényhatósági bizottság általi választás és ő felsége ne kill. évfolyamé vében az igazságügyminiszter általi megerősítés folytán nyeretik el, és 3 évig tart. 5. §. A főispán köteles, a jelen törvény kihirdetésétől számítandó egy hó alatt, azok közül, akik a 2. §-ban meghatározott kellékekkel bírnak és a 3. §. szerint kizárva nincsenek, mindazokat, akiknek alkalmaztatását czélszerűnek találja, a békebírói tiszt elvállalására írásban felhívni. A felhívott tartozik 15 nap alatt a felhívás vétele után az elvállalás vagy megtagadás iránt a főispánhoz intézendő írásban nyilatkozni, az utóbbi esetben köteles azonban egyszersmind a megtagadás okát is előadni. 6. §. A nyilatkozatok vagy azok egy részének beérkezte után, a főispán a közgyűléssel közli azoknak neveit, a kiket a békebirói tiszt elvállalására felhitt, s egész terjedelmében felolvastatja ezek nyilatkozatát. A közgyűlésnek joga van azok ellen, kik nyilatkozatokat nem küldöttek be, 200 írtig terjedhető pénzbüntetést megállapítani. 7. §. Azok a kik késznek nyilatkoztak a békebirói tiszt elfogadására, egyenként választás alá bocsáthatáák. A választás titkos szavaizats útján, s ezen szót „igen“ vagy „nem“ tartalmazó cédulákkal eszközlendő. A szavazás eredménye azonnal kihirdetendő. A többséget nyerteknek névjegyzéke: megerősíttetés végett a törvényhatóság által az igazságügyminiszterhez terjesztendő fel. 8. §. Az igazságügyminiszter megtagadhatja a megerősítést. A megerősítés megtagadásáról, valamint ennek okáról az igazságügyminiszter nem nyilatkozik. Az igazságügyminiszter által a törvényhatósághoz leküldendő névjegyzékbe csak azok nevei lesznek foglalandók, akiknek megválasztása megerősíttetett. A megerősítést tartalmazó leiratban megjelölendő azon békebirósági járás, melynek területére a békebiró hatósága kiterjed. 9. §. Az 5. 6. 7. 8. §§. intézkedései Budapest fővárosra azon változtatással alkalmazandók, hogy a főispán teendőit a főpolgármester teljesíti. 10. §. Az 5. 6. 7. 8. §§-ban foglalt határozmányok a rendezett tanácscsal biró mezővárosokra is kiterjednek. A választás város közgyűlésén, a felterjesztés mindazonáltal a törvényhatóság útján eszközöltetik, s a megerősítés is ezen az úton hozatik a város tudomására. 11. §: A békebiró szolgálat idejének eltelte folytán szükségessé váló újabb választások, szintén a fentebbi határozmányok szerint eszközlendők, köteles azonban a főispán gondoskodni, hogy az új választás a békebírói tisztet viselőnek szolgálati ideje leteltét megelőző utolsó évnegyed előtt foganatosíttassék. 12. §. A békebirók szaporítása a törvényhatóság vagy a főispán fölterjesztése folytán, az igazságügyminiszter által engedélyezhető. 13. §. A békebiró azon időtartam alatt, melyre megválasztatott, akarata ellenére csak bűnvádi ítélet vagy a fegyelmi biróság határozata folytán mozdítható el. 14. §. A bűnvádi ítélet, illetőleg fegyelmi határozat által való elmozdításon felül megszűnik a békebírói tiszt: 1) ha azon kellékek valamelyikének hiánya következik be, melyek ezen tiszt elnyerésére a jelen törvény által követeltetnek, (2. §.);2) ha azon esetek valamelyike bekövetkezik, a melyek a békebirói tiszttől való kizárás okait képezik (3. §.); 3) azon idő eltelte által, melyre a békebiró ezen tisztre megválasztatott és megerősittetett. 15. §. A fentebbi §. 1. és 2. pontjaiban meghatározott esetekben tartozik a békebiró az ott megjelölt körülményt azonnal, mihelyt az tudomására jutott, a főispán tudomására juttatni, s ettől fogva a békebirói tisztet többé nem gyakorolhatja. A békebirói tisztnek ezen időn túl, valamint a fegyelmi vagy bűnvádi után kimondott felfüggesztés, úgyszintén az elmozdításnak jogerőre emelkedése után való gyakorlata, a közhivatalnoki állás bitorlását képezi s a szerint büntetendő. 16. §. A 14. §. 3. pontjának esetében csak a főispán általi felmentetésnek átvételével szüntethető meg a békebíróság gyakorlata. A felmentés átvétele után azonban a fenebbi szakasz utolsó bekezdésében meghatározott következmények alatt, a fölmentett semminemű békebirói teendőt nem végezhet. A fölmentésnek nincs helye, ha a békebiró elvállalási készségének előzetes kijelentése után (7. §.) ugyanazon békebirói járásra békebirónak újból megválasztatott és a választás megerősíttetett. 17. §. A békebirói tisztség tiszteletbeli. A békebirák tisztségük elfoglalása előtt a törvényhatósági, illetőleg városi közgyűlésen a következő ünnepélyes fogadalmat kötelesek letenni. Én N. N. ünnepélyesen fogadom, hogy a királyhoz és az alkotmányhoz hű leszek, s hogy mindazon ügyekben, melyekben mint békebiró eljárni s ítélni hivatva leszek, igazságosan a törvény és lelkiismeretem szerint fogok eljárni és ítélni. 18. §. A 7. §. értelmében választott és a 8. §. értelmében megerősített békebirákon felül hivataluknál fogva békebirói hatóságot gyakorolnak : a) vármegyékben, székekben, vidékekben és kerületekben a szolgabirák, illetőleg a közigazgatási járás (szakasz) első tisztviselője; b) szabad királyi, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a közgyűlés által megbízott egy vagy több tanácsnok, avagy a békebirói teendők ellátásával megbízott más közigazgatási tisztviselő. 19. §. Azon békebirói járásokban, melyeknek területén külön békebiró nincsen, csupán a 18. §.ban megnevezett közigazgatási tisztviselők, azokban pedig, amelyekben külön békebirók vannak, ezek és a közigazgatási tisztviselők gyakorolják a békebirói hatóságot. 20. §. A járási békebírákon és a 18. §.-ban felsorolt közigazgatási tisztviselőkön kívül, az ezen törvény által megállapított szűkebb hatáskörben a nagy és kis községek birói is mint békebirák járnak el. 21. §. A nagy községek jogosítják a békebirói tiszt gyakorlására jogvégzett vagy birói hivatalt viselt egyént külön békehíréül választani. Ha az ekként megválasztott békebiró az illető törvényhatóság útján való felterjesztésére az igazságügyminiszter által megerősíttetik, az illető nagyközség területére nézve azon hatáskörrel bír, mint a járási békebirák 22. §. Azok, akik a 18., 20. és 21. §§. értelmében hivataluknál fogva vannak békebirói hatóság gyakorlására jogosítva, e joggal addig birnak, a mig azon hivatalt viselik, melylyel a békebirói hatáskör egybekapcsolva van. 23. §. Azok, a kik békebirói tisztet hivatás