Ellenőr, 1876. május (8. évfolyam, 119-149. szám)

1876-05-08 / 126. szám

Előfizetési árak: Egész évre . . 210 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . • IO „ — „ Egy hónapra . I „ Sí) , Egyes szám ára 1© krajczár. (Szerkesztési iroda: Oljucaitpesten, nádov-Vitcza 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok noszakű­tésére nem­ vállalkoztunk. — Posta által csak kármentes leveleket fogadunk el. 126. szám. POLITIKAI NAPILAP, Budapest, hétfő, május 8. 1876. 1­1 (j Hirdetések felvétele: Budapesten, nácbr­ utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Ide intézendő ma idén hirdetésre vonatkozó megrendelés vagy tudakozódás, Izijak árszabás szerint. Kiadó­hivatal: Budapesten, nádor­ utcz­a 6. szám. Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. Táviratok: Jászberény, május 8. (Az „Ellenőr“ ere­deti távirata.) Jászberényben tegnap a pol­gárok tömeges részvéte mellett népgyűlés tartatott, mely örömmel üdvözli a megye­­kikerekítés iránti törvényjavaslatot, s ez irányban, valamint a Jász-Kun megye szék­helyének Szolnokba tétele ellen indokolt fel­iratot indítványoz az országgyűléshez, s e végre a jász-kun-kerületi közgyűlés egybehí­­vását kéri. Róma, máj. 7. A parliamenti jobboldalnak egy 117 tag által látogatott gyűlése 114 szavazat­tal pártelnökké választotta Sellát. A parliamenti többségnek több mint 140 tag és valamennyi mi­niszter által látogatott gyűlése Depretisre bízta a többség vezérének kijelölését. Belgrád, máj. 7. A hivatalos lap egy fe­jedelmi ukázt tesz közzé, mely kinevezi a Sztefcsa- Risztics kabinetet. Konstantinápoly, máj. 7. Dervis pasa Diarbekír kormányzójává, Kajszerli pasa tengeré­szeti miniszterré, Adil pasa a klajetsz-drinapolyi csapatok főparancsnokává és Sefket pasa a kon­stantinápolyi csapatok parancsnokává neveztetett ki. Adil pasa tegnap már elutazott Bulgáriai hírek szerint a tatár-bazardziki villongások nem terjed­nek tovább. Lemberg, máj. 7. Ma avatták föl ünnepé­lyesen Ramaszkán örmény érseket. Az ünnepélyt diszlakoma követte. Pitris, máj. 6. A költségvetési bizottság szer­dán kérdést fog intézni Déeazeshoz : nem lehetne-e sárga­ könyvet közzétenni. Pária, máj 7. A „Journ. Off.“-ben Ricard belügyér körlevelet tesz közzé a profeikhez, mely­nek bevezetése kijelenti, hogy a préfetk ezentúl többé nem személyes nézeteik szerint, mint eddig, járhatnak el, hanem határozottan a köztársaság képviselőiül kell magukat nyilatkoztatniok, s ez ér­telemben működniök. Felsorolja ezután a préfetk új kötelességeit, békülékenységet és előzékenysé­get ajánl nektek a választott testületekkel szem­ben, s lelkiismeretes megőrzését ezek szabadal­mainak. Feladatuk egyszersmind odahatni, hogy az ország ismét kezébe vegye saját ügyeit, s hogy azonban a központi hatalomnak is megőriz­tessék megillető része. A közigazgatásnak hozzá kell szoktatni az országot a kivívott szabadságok használatához; a profetk kötelessége a jóakarat és pártatlanság, mert a köztársaság nem tartozik pár­tokhoz. A körirat végül kiemeli azon előnyöket, melyeket Francziaország a köztársasági kormányból élvezni fog. Madrid, máj. 6. A sevillai érsek meghalt. A cortesben Gonzales támogatta azon javaslatot, miszerint minden spanyol tartomány ugyanazon politikai kiváltságokat és közigazgatási immunitást élvezze, mint Biscaya és Navarra. (A ház több oldalán ellenkező vélemény jelei mutatkoznak). Ezen tárgy fölött hétfőn lesz a vita. Cairo, máj. 7. A franczia csoporttal meg­köttetett és aláíratott egy pénzügyi egyezmény. Az államadósság unificatiójáról és egy amortisatio­­nalis pénztár alkotásáról szóló decretumok legkö­zelebb közzétételnek. Róma, máj. 6. A negyedik és nyolczadik osztály befejezte a baseli conventio fölötti tanács­kozást. A negyedik osztály Puccinit választotta előadóul azon utasítással, hogy vesse el a conven­­tiót. A nyolczadik osztály Sellát választotta meg, azon utasítással, hogy a conventiót fogadja el. A többi osztályok még folytatják a tanácskozást. Konstantinápoly, máj. 7. Szalonikiben egy bolgár leány miatt, ki az izlámra akart áttérni, zavargás támadt: néhány keresztyén, az amerikai consu­l ösztönzésére, erővel el akarta ragadni a leányt. A franczia és német consulokat, kik almoséba mentek, a fanatizált török csőcselék megölte, a kormányzó védelmezési erőlködése daczára is. Eszef pasa, Valián effendi biztos, a franczia nagykövetség második dragománja s az itteni német consul egy fregattán Szalonikibe in­dultak. A vétkesek példásan meg fognak bün­­tettetni. Athén, máj. 7. A görög consul megkeresése folytán a „Salaminia“ ágyunaszád Szalonikibe in­dult, hol zavargások történtek. Pária, máj. 7. Az escadre osztálya paran­­csot kapott, hogy a szaloniki vizekre induljon. BUDAPESTI Budapest, hétfő, nemzeti szinház Bérlet 34. szám. Jeresényiné E. a. fölléptéül Romeo és Julia Tragoedia Escalus Paris Montagne Gapulet Öreg Capulet Borneo Mercutio Benvolio Tybalt Lőrincz János Boldizsár Sámson Gergely Péter Abrahám SZINLAPOK, május 8. 1876. Páris apródja Pongrácz Montague-néj Császárné Capulainé Paulayné Julia Bercsényiné Emes­a: Julia dajkája Szathmáriné Népszínház. Nyomorúság­ a kor­sóban Eredeti uj Bálint Sarolta Piroska Perenczi Kalács Hagymaláz Mihaszni Putnik Prucski Jutka Körmös 5 felv. Bercsényi Benedek L. Gonda Komáromy Kazaliczki Nagy Imre Feleki Ujházy Szigeti Imre Pintér Benkő Halmai Szepesi Gyenes Sántha Dombai bohózat 5 képb. Horváth V. Pártényiné Sziklai E. Tihanyi Tamássi Solymosi Együd Pártényi Dáncz L. Békés M. Kovács I.­ ­ Az „Ellenőr“ ára mint eddig : Az előfizetést — postai utón vagy sze­mélyesen — nyugtázza az ,,Ellenőr“ kiadó hivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi utón történő­­megrendelések után az Ellenőr“ részéről nem adatik. _ ____ Egy évre................................20 forint — kr. Félévre 10 „ — kr. Negyedévre...............................5­0­0 kr. Egy hóra....................................1 „­80 kr. Budapest, május 8. Külföldi szemle. Budapest, május 8. A berlini diplomatiai találkozásra vonatkozólag a „K. Ztg.“ Berlinből következő tudó­sítást kap : „Andrássy gróf, a „Reichsanzeiger“ szerint, május 9-én Berlinbe érkezik. A meghívás Bismarck herczegnek egy sajátkezű levele által történt, és pedig a császár parancsára, miután Sán­dor császár is kifejezte, hogy mennyire örvendene, ha az osztrák-magyar külügyért Berlinben üdvözöl­hetné. A három hatalom viszonyai teljesen barát­ságosak maradtak, s föltehetni, hogy a berlini ta­lálkozás a béke fenntartásában való bizalmat csak erősítheti. Ismeretes, hogy Oroszország és Ausztria között véleménykülönbség volt a fölkelők követe­léseire nézve. Emez úgy gondolkozott, hogy az Andrássy-jegyzék pontjain kívül más föltételekre nem alkudozhatik. Oroszország igazat ad a fölke­lőknek, hogy követeléseikre biztosítékot kívánnak. Azonban Boszniának osztrák csapatok által való megszállása még egy részről sem ajánltatott, s ha­tározottan föltehetni, hogy a három katalon nem fog saját programmjával ellentétben odaczélozni, hogy Törökországban az autonóm államok egy új kapcsolatát alkossa meg.“ A porta hadi rendszabályai Albániában megijesztették Montenegrót. Mint a „Pol. C.“-nek jelentik Czettinyében egy ápr. 29 én tartott haditanácsban elhatározták, hogy az osztrogi kolostor mellett egy kis őrhadat állítanak fel, min­den nahia-csapatot hátultöltőkkel látnak el, s az albániai határon lőportornyokat állítanak föl. Ezen készületekre a fejedelem iia, Vucsetics senator fog felügyelni. Milena fejedelemnének, gyermekeivel együtt Cattaróba leendő elutazását nyugtalanító mo­mentumnak akarták tekinteni, de most kijelentik, hogy ez utazás csak júniusban lesz, s akkor is csak a tengeri fürdők használata végett. Az új szerb minisztériumról, mely azonban nyomban megalakulása után a voltak közé sorakozott, következő, utólag sem érdektelen, tudósítást közölnek Belgrádból: Az öreg Sztejcsa, névleg miniszterelnök, megkapja a közlekedési tár­­c­át; Risztics Iván külügyér és tényleges minisz­terelnök lesz; sógora Milojkovics Radivoj, belügy­miniszter ; ezen minisztérium eddigi alállamtitkára, Jo­­vannovics Koszta, pénzügyminiszter lesz; és Nikolics, az eddigi hadügyér, megtartja tárc­áját. Végül Va­­sziljevics Alimpija, egyetemi tanár, közoktatásügyi miniszter és Grujics Iván igazságügyi miniszter lesz. Ez majdnem ugyanaz a minisztérium, mely tavaly őszkor 32 napig fennállott, s melyet a feje­delem a legfeltűnőbb módon leköszöntetett. Vala­mennyien az úgynevezett „nemzeti szabadelvű“ párt­hoz, tartoznak, melyhez a Kaljevics-minisztérium is tartozott. Helyesebben mondva, az omladina jut kor­mányra, mert belgrádi főnöke éppen Grujics, — az a Grujies­ki Mihály fejedelem alatt elvesz­tette volt polgári jogait s egy ideig Bécsben la­kott, s csak a kormányzóság rehabilitálta. Dynas­­ticus loyalitása éppen nem áll kétségen felül. M i r­o­­­k o v i­c­s, belügyminiszter, a kormány­zóság alatt miniszterelnök és belügyminiszter volt, s egyike volt a kiskorú fejedelem há­rom gyámjának. Ő az, ki ellen a szkupstinában vádat nyújtottak be, mint Mihály fejedelem meg­gyilkoltatásában részes személy ellen Pártján kivül nem igen szeretik, de annál jobban félnek tőle. Kü­lönben tevékeny, gondos és tehetséges hivatalnok. Sztercsa miniszterelnök jó hazafi és egyéb semmi. Karagyorgyevics alatt a senatus elnöke volt s köz­reműködött annak megbuktatásában. Patriarchája az omladinának, sem államférfi, sem szakember. Nikolics jó katona, Belgiumban tanult, de édes­keveset gondol a politikával. Vasziljevics nem jelentékeny személyiség. Kievben tanulta a theolo­­giát és egyetemi tanár lett belőle. Jovanovics, mindig ügyes hivatalnok volt a belügyminisztérium­ban, de aligha ért valamit a pénzügyekhez. A franczia lapok nagy megelégedéssel constatálják, hogy a közoktatásügyét a költségve­tési bizottság előtt 1877-re, a felső-, közép- és ele­mi oktatásügy költségvetését egy 3.300.000 frank­­nyi hitel megszavazásával kívánta emeltetni. Vala­mennyi tárcza közül ez az, melylyel — az ultra­­montánok kivételével — minden párt osztatlanul meg van elégedve; legkevésbbé pedig Ricard del- Uggerrel, ki egyébiránt újabb körlevelet fog legkö­zelebb a préfeikhez intézni, pontos utasításokat adván jövőbeli magok tartására nézve. Az újabb préfet-változtatás sorozata valószínűleg holnap téte­tik közzé, s bk­ szerint valamennyi préfet s alpré­­fet, kiket monarchistáknak, vagy clericálisoknak ismernek, el fog bocsáttatni. — Említettük, hogy Roubert, ajaccioi levele miatt­­örvényesen ül­dözni akarták. A minisztertanács azonban elállott ettől a szándéktól. Roucher ugyanis, mint a becsü­letrend nagykeresztese, az állami törvényszék elé fogna kerülni, s mivel ez nagyobbára bonapartis­­tákból áll, természetesen fölmentenék. A baszk tartományok és Navarra de­legátusai, kiket a spanyol kormány az életbelépte­tendő reformok megbeszélése végett hívott Madridba, — elhatározták, hogy kijelentik Canovos del Cas­tillo miniszterelnöknek, hogy a fuerok megszünte­téséért mindennemű felelősséget visszautasítanak, s e tárgyban semminemű alkudozásba nem bocsát­koznak. A kormány határozatait azonban a cortes, minden rugdalózás daczára, keresztül fogja vinni. Értesitv­e vagyunk, hogy gróf Lónyay Menyhért azon időben, midőn mint kormányelnök egy ízben Ghyczy Kálmánt, más ízben Tisza Kál­mánt cabinetjébe megnyerni törekedett, a hadseregre vonatkozó ígéreteit a honvédség műszaki csapatokkal való ellátásának kieszközlésére tette s erre nézve, midőn Bécsből visszatért, értesítette Tisza Kálmánt, hogy nem eszközölhetett ki semmit. A kiegyezésről egy dodonai mondatok­ban fogalmazott communiquét tett közzé az osztrák kormány a „Politische Correspondenz“-ben. Csak azt az egy újat találjuk benne, hogy a rongy kiviteli vám­a ezentúl is fennmarad, a­mi nem ép­pen örvendetes. A bankügyről merő általánosságo­kat mond a communiqué, s a magyar kormányelnök szombati részletezése nélkül, bajos elképzelni, hogy értenék meg ebből az osztrákok, mikép oldották meg a bankkérdést? Úgy látszik, hogy a bankkér­désnek még ilyen megoldását is takargatni kell egy kissé az osztrák kormánynak, a­mi méltán kiván­csivá teheti az embert, hogy a jó osztrákok mikép gondolták maguknak a bankkérdés megoldását, ha még ez sem elég jó nekik ? A vámügyi egyesség tárgyában va­sárnap, d. e. 11 órakor, 56 képviselő értekezletre gyűlt össze a „Hungária“ egyik termében. F­ö­l­d­­v­á­r­y Mihály emelt először szót, előadván, hogy az összejövetel tárgyát az Ausztriával kötendő vám­­egyesség kérdése, illetőleg a miniszterelnöknek az e tárgyban tett interpellációkra adandó válaszának tudomásul vétele vagy k­sza vétele képezi; utána tette, hogy, nézete szerint, az egyesség, a­melyet a kormány kötött, nem kielégítő, s­ő, részéről, a választ, a­mint annak tartalmát a miniszterelnök szombati előadásából ismeri, nem fogja tudomásul venni. Egyszersmind nyilatkozatra szólíta fel a je­lenlevőket, kiemelvén, hogy habár a választ nem veszi tudomásul, ez nem azt teszi, hogy a szabad­elvű pártból kilépés, és kicsity pártalakításról le­hetne szó. Utána többen szólaltak fel. Köztük R­á­t­h Károly, ki szintén kijelente, hogy nem veszi tudo­másul a miniszterelnök válaszát, azonban kiemelte, hogy itt más párt alakulásáról szó sem lehet. Ily értelemben nyilatkoztak még többen a jelenlevők közül, mire az értekezlet véget ért. A szabadelvű párt vasárnap d. u. 6 órakor tartatott értekezletet Go­rove elnök meg­nyitván, előadta, hogy a mai értekezlet tárgya a képviselőház által választandó bizottságok tagjai­nak kijelölése, s egyszersmind felolvasta a kijelölő bizottság által szerkesztett névsort. Ezután Kemény István b. interpellátiót je­lentett be a nagyenyedi törvényszéknek megha­gyása érdekében. A párt által helyeselt kijelölés következőleg történt : Közösügyi bizottság: Bernát Dezső, Bittó István, Boér Antal, Boros Bálint, Dániel Ernő, Éber Nándor, Emmer Kornél, Ernuszt Kele­men, Fabricius Károly, Fáik Miksa, Harkányi Fri­gyes, Házmán Ferencz, Horváth Gyula, Jókai Mór, Kövér Károly, Kemény Kálmán dr., Márkus Ist­ván, Missies János, Nagy György, Peretti Alajos, Placky Bertalan, Prileszky Tádé, Prónay József, Pulszky Ágost, ifjú Ráday Gedeon gr., Rudics Jó­zsef br., Szeniczey Ödön, Szilágyi Dezső, Szlávy József, Tisza Lajos, Ürmény Miksa, Zichy Nándor gróf, Zsedényi Ede, Wahrmann Mór, Várady Gá­bor, Wodianer Albert br. Közlekedési bizottság: Bánó József, Berzeviczy Egyed, Dániel Pál, Dézsi Sándor, De­­zsőffy Aurél, Házmán Ferencz, Héderváry Khuen Károly gr., Horváth Gyula, Houchard Ferencz, Ja­­kics Antal, Ház­mán Lajos, Kemény Mihály, Koriz­­mics László, Lichtenstein József, Paczolay János, Péchy Manó gr., Ragályi Gyula, Szentpály Jenő, Sváb Károly, Csávolszky Lajos, Ragályi Nándor. Póttagok: Antonescu István, Bakcsy Fe­rencz, Csávosy Béla, Farkas Elek (bihari), Gidó­­falvy­ Albert, Máriásy Kálmán, Pogonyi Dénes, Ug­rón Ákos, Végh Aurél, Kukuljevics Iván. Számvizsgáló bizottság: Bartal Já­nos, Duka Ferencz, Földváry Mihály, Hedry Ernő, Plachy Bertalan, Pusza Dragutin, Szluha Benedek, Urbanovszky Ernő, Vladár Ervin. Közigazgatási bizottság: Baranyi Ágost, Balogh Imre, Beliczey Rezső, Bujanovits Sándor, Csengery Antal, Gorove István, Gulner Gyula, Knöpfler Vilmos, Lészay Lajos, Miklós Gyula, Paczolay János, Péchy Manó gr., Prónay József, Pulay Kornél, Szapáry Gyula gr., Tatai Endre, Tibád Antal, Wächter Frigyes, Mocsáry Lajos, Németh Albert. Véderői bizottság: Ernuszt Sándor, Éber Nándor, Gáspár András, Királyi Pál, Lipov­­uiczky Sándor, Makray Aladár, Márkus István, Per­­czel László, Pulszky Ágoston, Ráday Gedeon gr. ifjú, Rubidó Radoszláv, Szlávy József, Tisza László, Várady Gábor, Fornszek Sándor. Mentelmi bizottság: Bereczky Sándor, Bosanczy Adolf, Cziple Zsigmond, Degenfeld Lajos gr., Emmer Kornél, Gromon Dezső, Horánszky Nándor, Hosztinszky János, Karuch József, Vende Péter, Ragályi Aladár, Szathmáry Miklós, Szentál György, Veress Pál, Simonfay János. Könyvtári bizottság: Csávossy Béla, Hieronymi Károly, Rónay István, Szilágyi Dezső, Tóth Kálmán, Vécsey Tamás, Ürményi Miksa. Pénzügyi bizottság: Csengery Antal, Hegedűs Sándor, Horváth Lajos, Kaucz Gyula, Kerkápolyi Károly, Kiss Lajos, Lukács Béla, Mol­nár György, Móricz Pál, Muzslay Sándor, Ordódy Pál, Pulszky Ágoston, Somssich Pál, Szapáry Gyula gr., Szontagh Pál, (somogyi), Wahrmann Mór, Zse­dényi Ede, Zichy Nándor gr., Heliy Ignácz, Simonyi Ernő. Közoktatásügyi bizottság: Antalffy Károly, Baross Gábor, Csengery Antal, Kállay Béni, Kautz Gyula, Molnár Aladár, Molnár Antal, Papp Gábor, Poor Antal, P. Szathmáry Károly, Szilády Áron, Zsilinszky Mihály, Schwarz Gyula, Várady Gábor, Hegedűs László. Napló bíráló bizottság: Babocsay La­jos, Ballogh József, Bánffy László br., Bánhidy Béla br., Beliczay Rezső, Bernáth Dezső, Biró Kál­mán, Desewffy Kálmán, Felszeghy Sámuel, Fu­gh Károly, Gábor Péter, Kacskovics Sándor, Krajtsik Ferencz, Máriássy Sándor, Péchy Jenő, Perényi Zsigmond b., Pogány Károly, Pongrácz Adolf gr., Prepeliczay Gyula, Ruprecht Lajos, Szlávy Olivér, Madarász Jenő, Szalay Imre. A képviselőház osztályai ma a nyil­vános ülés után következőleg alakultak meg: I. o. Somssich Pál elnök, Antal Gyula jegyző. II. o. gr. Péchy Manó elnök, Molnár Antal jegyző. III. o. Gorove Antal elnök, Péchy Jenő jegyző. IV. o. Korizmics Antal elnök, Végh Aurél jegyző. V. o. Ujfalusy Miklós elnök, Bernáth Dezső jegyző. VI. o. Szlávy József elnök, Baross Gábor jegyző. VII. o. Plachy Tamás elnök, Hammerszperg Jenő jegyző. ViI. o. id. gr. Ráday Gedeon elnök, gr. Bethlen András jegyző. IX. o. Zsedényi Ede elnök, Pulay Kornél jegyző. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház illése május 8-án. Elnök: Ghyczy Kálmán. Jegyzők: Wächter, Gullner, Orbán. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, P­e­r­c­z­e­l Béla, Szende Béla, B­e­d­e­­kovics Kálmán. Az ülés d. e. 10 órakor kezdődik. Elnök megnyitván az ülést, néhány újólag beérkezett beadványt jelent be. Farkas Elek képviselő, egészsége helyreál­lítása czéljából, szabadságidőt kér. Megadatik. A függő államadósságokat ellenőrző bizottság beterjeszti jelentését. Ki fog nyomatni és kiosztatni. A kér­vény­­­b­izot­tsá­g beterjeszti a hozzá utasított kérvényekről szóló jelentését. Az állandó igazoló bizottság jelenti, hogy gr. O’D­onnel Henrik Nyitramegye szeniczi választó­­kerületében megválasztott képviselő okmányai meg­vizsgáltatván, azok kifogástalanoknak találtattak. A szabályszerű 30 nap fenntartásával igazoltatik, s a IX. osztályba soroztatik. A főrendiház átküldi a népiskolai törvény némi módosításaira vonatkozó törvényjavaslatban tett változtatásairól szóló jegyzőkönyvi kivonatok A népiskolai bizottsághoz utasítatik. Tisza Kálmán miniszterelnök jelenti a ház­nak, hogy a Simonyi és Ürményi képviselők által hozzá intézett interpellációkra csütörtökön szándé­kozik felelni. S egyszersmind kéri, hogy mivel több interpelláczióra kell felelni —­ s esetleg Irányi in­­terpellátiórjára is felel — az interpellációkra adandó válaszát a szokottnál korábban kezdhesse meg. Az interpellációkra a miniszterelnök csütör­tökön déli 12 órakor fog felelni. Ezután olvastatnak a delegátiók összehívására vonatkozó okmányok. A ház a delegatió tagjait holnapi ülésében választja meg. A ház erre a főrendi háznak a váltótörvény­javaslatra vonatkozólag tett módosításait tárgyalja. Az 1. §-ra vonatkozó, s a szöveg szabatosabbá tétele végett javaslati módosítást a ház, a pénzügyi bizottság ajánlatára elfogadja. A 14. §-ban tett módosítást a jogügyi bizott­ság nem ajánlja elfogadásra. Csemegh­y államtitkár a főrendiház módo­sítása mellett emel szót, s ajánlja a háznak elfo­gadásra. Szónok, miután megjegyezte, hogy a kül­földi törvényektől eltekintve, gyakorlati szempontból kell megítélni a kérdést, gyakorlati példákat hoz fel a mellett, hogy a főrendiház módosítványa job­ban kedvez a forgalom egyszerűségének és gyor­saságának. C­áfolja a képviselőház által elfogadott szöveg indokainak helyességét. Elismeri, hogy visz­­szaélések történhetnek , de azért az általános for­galmat nem kell megfosztani a kedvezménytől. A visszaélések ellen különben ott van a büntető­­törvény. Wah­rmann a főrendiház módosítványa he­lyett a szöveget kéri megtartani, mert a váltó for­gatásának biztosságát fenn akarja tartani. C­áfolja Csemegh­y érveit, s a jogügyi bizottság véleményét ajánlja elfogadására. Teleszky István szintén az igazságügyi bi­zottság véleményét ajánlja elfogadásra. A ház nagy többséggel mellőzi a főrendiház módosítását, s el­fogadja az igazságügyi bizottság véleményét. A 37. §-nál a főrendiház által tett módosít­­ványt az igazságügyi bizottság javaslatára a ház elfogadja. Úgy­szintén a 41. szakasz helyesebb stylizálását is. A 45. § nál az igazságügyi bizottság a kö­vetkező közvetítő javaslatot ajánlja: „A váltó­ birtokos, vagy forgatmányos, ki az értesítést elmulasztja, vagy azt nem közvetlen elő­zőjéhez intézi, az ebből eredő károkat az összes, illetőleg az átugrott előzőknek megtéríteni köteles. Ezenfelül elveszti ezen személyek elleni igényét a lejárattól a keresetre hozott bírói határozat kézbe­sítéséig járó kamatokra és költségekre nézve.“ A ház elfogadja ezen javaslatot. A 98-ik §-t a jogügyi bizottság következő szerkezetben ajánlja elfogadásra: „A váltó­óvá­sokat közjegyzői székhelyeken és e helyekhez csa­tolt járásbirósági területen a közjegyző, más járás­ban a járásbiró, aljárásbiró, járásbirósági jegyzők és aljegyzők teljesítik.“ Az 1874. XXXV. t. sz. 213. §-ának a kine­vezett váltójegyzők eddigi hatáskörének fentar­­tására vonatkozó intézkedése érintetlenül hagyatik. A ház ezen indítványt is elfogadja. A 102. §-nál a főrendiház módosítványa fo­­gadtatik el. A 106. §-nál ajánlott módosítást a ház a jog­ügyi bizottság által formulázott alakban fogadja el. A napirend ki lévén merítve, az ülés eloszlott, s a képviselők az osztályokba vonultak alakulás végett. — Holnap d. e. 10 órakor ülés. Törvényjavaslat a békebiróságról. Első fejezet. A békebiróság felállítása és szer­vezete. 1. §. A kisebb jelentőségű polgári peres ügyek­ben való birói hatóság gyakorlására békebiróságok állíttatnak fel. A békebiróságok mint egyes bíró­ságok járnak el. 2. §. Békebiró lehet mindazon feddhetlen jel­lemű honpolgár, a­ki életének 24-ik évét betöltötte, ha 1) vagyona feletti rendelkezési joggal bir ; 2) az országgyűlési képviselő-választók jegyzékébe be van írva; 3) három év óta azon törvényhatóságban, ille­tőleg városban, vagy békebírói járásban rendes la­kással bir, a­melynek területére békebirónak alkal­­maztatik; 4) a békebirói tiszt gyakorlatára szüksé­ges műveltséggel bir; és 5) ha a fentebbi pontok­ban megjelölt kellékeken kivül legalább 50 frt évi egyenes államadót fizet. 3. §. Nem lehetnek békebirák : 1) a közhiva­talnokok — kivéve, ha oly hivatalban vannak, melylyel békebirói tiszt van egybekötve (18. §.); 2) az­­ügyvédi jegyzékbe bevett ügyvédek; 3) a kir. közjegyzők ; 4) a városi vagy községi jegyzők, il­letőleg körjegyzők; 5) a véderőnek a hadsereghez, hadi tengerészeihez és a honvédséghez tartozó tett­leges szolgálatban levő tagjai. 4. §. A békebirói tiszt, a főispán, a törvény­­­hatósági bizottság általi választás és ő felsége ne­­ kill. évfolyamé­ vében az igazságügyminiszter általi megerősítés foly­tán nyeretik el, és 3 évig tart. 5. §. A főispán köteles, a jelen törvény ki­hirdetésétől számítandó egy hó alatt, azok közül, a­kik a 2. §-ban meghatározott kellékekkel bírnak és a 3. §. szerint kizárva nincsenek, mindazokat, akik­nek alkalmaztatását czélszerűnek találja, a béke­bírói tiszt elvállalására írásban felhívni. A felhívott tartozik 15 nap alatt a felhívás vétele után az el­vállalás vagy megtagadás iránt a főispánhoz inté­zendő írásban nyilatkozni, az utóbbi esetben köte­les azonban egyszersmind a megtagadás okát is előadni. 6. §. A nyilatkozatok vagy azok egy részének beérkezte után, a főispán a közgyűléssel közli azok­nak neveit, a kiket a békebirói tiszt elvállalására felhitt, s egész terjedelmében felolvastatja ezek nyi­latkozatát. A közgyűlésnek joga van azok ellen, kik nyilatkozatokat nem küldöttek be, 200 írtig ter­jedhető pénzbüntetést megállapítani. 7. §. Azok a kik késznek nyilatkoztak a bé­kebirói tiszt elfogadására, egyenként választás alá bocsáth­atáák. A választás titkos szavaizats útján, s ezen szót „igen“ vagy „nem“ tartalmazó c­édulák­­kal eszközlendő. A szavazás eredménye azonnal ki­hirdetendő. A többséget nyerteknek névjegyzéke: megerősíttetés végett a törvényhatóság által az igaz­ságügyminiszterhez terjesztendő fel. 8. §. Az igazságügyminiszter megtagadhatja a megerősítést. A megerősítés megtagadásáról, vala­mint ennek okáról az igazságügyminiszter nem nyi­latkozik. Az igazságügyminiszter által a törvényha­tósághoz leküldendő névjegyzékbe csak azok nevei lesznek foglalandók, a­kiknek megválasztása meg­­erősíttetett. A megerősítést tartalmazó leiratban megjelölendő azon békebirósági járás, melynek te­rületére a békebiró hatósága kiterjed. 9. §. Az 5. 6. 7. 8. §§. intézkedései Budapest fővárosra azon változtatással alkalmazandók, hogy a főispán teendőit a főpolgármester teljesíti. 10. §. Az 5. 6. 7. 8. §§-ban foglalt határoz­­mányok­ a rendezett tanácscsal biró mezővárosokra is kiterjednek. A választás város közgyűlésén, a felterjesztés mindazonáltal a törvényhatóság útján eszközöltetik, s a megerősítés is ezen az úton ho­­zatik a város tudomására. 11. §: A békebiró szolgálat idejének eltelte folytán szükségessé váló újabb választások, szintén a fentebbi határozmányok szerint eszközlendők, kö­teles azonban a főispán gondoskodni, hogy az új választás a békebírói tisztet viselőnek szolgálati ideje leteltét megelőző utolsó évnegyed előtt foga­­natosíttassék. 12. §. A békebirók szaporítása a törvényható­ság vagy a főispán fölterjesztése folytán, az igaz­­ságügyminiszter által engedélyezhető. 13. §. A békebiró azon időtartam alatt, melyre megválasztatott, akarata ellenére csak bűnvádi íté­let vagy a fegyelmi biróság határozata folytán moz­dítható el. 14. §. A bűnvádi ítélet, illetőleg fegyelmi ha­tározat által való elmozdításon felül megszűnik a békebírói tiszt: 1) ha azon kellékek valamelyiké­nek hiánya következik be, melyek ezen tiszt el­nyerésére a jelen törvény által követeltetnek, (2. §.);2) ha azon esetek valamelyike bekövetkezik, a melyek a békebirói tiszttől való kizárás okait ké­pezik (3. §.); 3) azon idő eltelte által, melyre a béke­biró ezen tisztre megválasztatott és megerősittetett. 15. §. A fentebbi §. 1. és 2. pontjaiban meg­határozott esetekben tartozik a békebiró az ott meg­jelölt körülményt azonnal, mihelyt az tudomására jutott, a főispán tudomására juttatni, s ettől fogva a békebirói tisztet többé nem gyakorolhatja. A bé­kebirói tisztnek ezen időn túl, valamint a fegyelmi vagy bűnvádi után kimondott felfüggesztés, úgyszin­tén az elmozdításnak jogerőre emelkedése után való gyakorlata, a közhivatalnoki állás bitorlását képezi s a szerint büntetendő. 16. §. A 14. §. 3. pontjának esetében csak a főispán általi felmentetésnek átvételével szüntethető meg a békebíróság gyakorlata. A felmentés átvé­tele után azonban a fenebbi szakasz utolsó bekez­désében meghatározott következmények alatt, a föl­mentett semmi­nemű békebirói teendőt nem végez­het. A fölmentésnek nincs helye, ha a békebiró el­­vállalási készségének előzetes kijelentése után (7. §.) ugyanazon békebirói járásra békebirónak újból megválasztatott és a választás megerősíttetett. 17. §. A békebirói tisztség tiszteletbeli. A bé­kebirák tisztségük elfoglalása előtt a törvényható­sági, illetőleg városi közgyűlésen a következő ünne­pélyes fogadalmat kötelesek letenni. Én N. N. ünne­pélyesen fogadom, hogy a királyhoz és az alkot­mányhoz­ hű leszek, s hogy mindazon ügyekben, melyekben mint békebiró eljárni s ítélni hivatva le­szek, igazságosan a törvény és lelkiismeretem sze­rint fogok eljárni és ítélni. 18. §. A 7. §. értelmében választott és a 8. §. értelmében megerősített békebirákon felül hiva­taluknál fogva békebirói hatóságot gyakorolnak : a) vármegyékben, székekben, vidékekben és ke­rületekben a szolgabirák, illetőleg a közigazgatási járás (szakasz) első tisztviselője; b) szabad királyi, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett ta­nácsú városokban a közgyűlés által megbízott egy vagy több tanácsnok, avagy a békebirói teendők ellátásával megbízott más közigazgatási tisztviselő. 19. §. Azon békebirói járásokban, melyeknek területén külön békebiró nincsen, csupán a 18. §.­­ban megnevezett közigazgatási tisztviselők, azokban pedig, a­melyekben külön békebirók vannak, ezek és a közigazgatási tisztviselők gyakorolják a béke­birói hatóságot. 20. §. A járási békebírákon és a 18. §.-ban felsorolt közigazgatási tisztviselőkön kívül, az ezen törvény által megállapított szűkebb hatáskörben a nagy és kis községek birói is mint békebirák jár­nak el. 21. §. A nagy községek jogosítják a békebi­rói tiszt gyakorlására jogvégzett vagy birói hivatalt viselt egyént külön békehíréül választani. Ha az ekként megválasztott békebiró az illető törvényha­tóság útján való felterjesztésére az igazságügymi­niszter által megerősíttetik, az illető nagy­község területére nézve azon hatáskörrel bír, mint a járási békebirák 22. §. Azok, a­kik a 18., 20. és 21. §§. ér­telmében hivataluknál fogva vannak békebirói ha­tóság gyakorlására jogosítva, e joggal addig bir­nak, a mig azon hivatalt viselik, melylyel a béke­birói hatáskör egybekapcsolva van. 23. §. Azok, a kik békebirói tisztet hivatás

Next