Ellenőr, 1876. szeptember (8. évfolyam, 241-270. szám)

1876-09-19 / 259. szám

könyvet, de egy fiatal ember azt mondta, hogy Prohászka állomásfőnök a búcsún mulat, s elzárta a panaszkönyvet. De mivel­ továbbra is követelték a panaszkönyvet, a fiatal ember kidobatás fenyege­tése mellett kiutasította őket. Az ott maradtak végre esti fél 10 órak­­or egy másik vonattal jö­hettek vissza.­­ Az egyetemi joghallgató­kat segítő­ egyesü­let bizottsága és tisztikara követke­zőleg alakult meg: Bizottsági tagok: Imrik Péter, Hányi Győző, Pejacsevich Tivadar gróf, Latino­­vits Pál, Ragályi Lajos, Kramuliny Győző, Nye­­viczkey Antal, Dózsa Endre, Lukáts Gyula, Szarka Mihály, Scheffer László, Spuller Gyula, báró Pongrácz Vincze, Brix Iván, Pásztélyi Jenő, Mor­fin Emil. Póttagok : Singer Lőrincz, Madzsar Ká­roly, Pocskay Félix, Farkas Kálmán.­­ A tiszti­kar pedig a f. hó 17-én tartott bizottsági gyűlés alkalmával következőleg alakult meg: elnökké az egyenlő számú szavazatokat nyert Lukáts Gyula és Ragályi Lajos közül, sorshúzás útján Lukáts Gyula választatott meg ; alelnök lett: gróf Peja­csevich Tivadar; pénztárnok: Hányi Győző; el­lenőr : Brix Iván; kü­ltitkár: Scheffer László; bel­­titkár: Latinovits Pál; jegyző : Nyeviczkey Antal; főkönyvtárnok: Dózsa Endre ; alkönyvtárnok: Pásztélyi Jenő. (Reméljük, hogy most már vége lesz az éjjeli zenebonáknak.) — Az orsz. középtanodai tanáregy-­­­et f. hó 19-én, kedden, d. u. 5 órakor a budai reáliskolában összes ülést tart. Tárgy : a szakosz­tályi elnökök és jegyzőknek megválasztása. — Felbőszült arkangyal. Léván Tóth Jenő színigazgató társulata e hó 14-én a „Vízözön“ bohózatot adatta elő, de csak a 2-ik felvonásig juthattak. Ekkor ugyanis a földre le­szállt Gábor arkangyal, kit Árvai Gizella szemé­lyesített, egyszerre elakad szerepében, ülőhelyéről felugrott, neki­rontott a súgónak, lábával topor­­zékolt, kikapta a súgó kezéből a könyvet, aztán fejéhez vágta, s miután jól összeszidta a súgó mi­voltát, kirohant a színpadról. E botrány következ­tében a jelen volt polgármester rögtön betiltotta az előadás folytatását, s a színigazgatótól is meg­vonta az engedélyt a további előadások tarta­tására. — Apagyilkosság. Szegeden a múlt évi november hóban azon hír szárnyalt az alsórészi tanyák között, hogy Simon Pál kétkezi munkás hirtelen, nyom nélkül eltűnt. A rendőrség utána­nézvén a dolognak, Simon Pálné, az eltűnt neje, mint panaszró lépett föl és férjét kerestetni kérte, ami meg is történt, de eredménye nem lett. F. hó 14 én az eltűntnek fia, Simon Pál, krumplilopásért a rendőrlaktanyába kerülvén s ott atyja felől szi­gorúan kikérdeztetvén, csakhamar bevallotta a kö­vetkező rémtettet: Múlt évi halottak napján az öreg Simon Pál nejével összeveszvén, a czivako­­dásba fiai, Pál és István is belekeveredtek s ap­jukat a földhöz vágván, Pál lefogta apja kezét, bátyja István pedig torkon ragadta s igy együtt megfojtották s lakásuk előtt elásták. E vallomás igaznak bizonyult, mert az elásott testet a rendőr­ség még aznap föltalálta. Simon Pálné, Varga Ka­talin és idősb fia Simon István erre azonnal befo­gattak s a gyilkosságot mindketten bevallották. Mindannyian átadattak a törvényszéknek.­­ Czipészek gyülekeztek tegnap össze a Beleznay kertben, s panaszoktól áradó gyűlést tartott. Felhozták, hogy roszul fizetik őket, hogy a műhelyek rondák, hol egymás fölé helye­zett ágyakban kell aludni a legényeknek ; a ma­gán­lakásokon dolgozó kontárok nagy nyomást gyakorolnak a gyárakra, úgy­szintén a fegyhá­­zakban készült munka is, mert a nagyiparosok ott dolgoztatnak. Sok német oratió után végre elhatá­rozták, hogy az országgyűléshez intéznek kér­vényt , s következőket sürgetik: munka-védtör­­vényt, az otthon dolgozó kontárok eltiltását; a fegyházi munka megszüntetését vagy szabályozá­sát; naponként 10 órai munkaidő behozatalát; a gyári és m­űhelyi felügyelők életbeléptetését, kiket a munkások válaszszanak s az állam fizessen, az egyesülés és szövetkezési szabadság biztosítását. Egyéb baj nincs a tőke körül. CSARNOK. A feleség győzelme. (Angol elbeszélés.) (Vége.) — A Noble felesége? Lehetetlen! Ejnye de gyönyörű teremtés — egy tökéletes szépség! Várjon mit lát a mi Gyuri barátunk azon a fekete sze­mű kis özvegyen, mikor ilyen szép felesége van? György kezdte magát nem jól érezni, a fülei csengtek. Szép csendesen ott hagyta a helyét, kö­rül­nézett, a feleségét kereste. Nem találta meg rögtön — de midőn felismerte csodálkozva nézett reá — és ez Flóra! az én Flórám ? — e fönséges alak, fekete bársony ruhában, hó fehér gömbölyű karokkal s vállakkal, kinek finom szabású fejét tömött fényes fekete haja mint egy korona veszi körül az én kedves feleségem? György meg volt lepetve, még pedig kelleme­sen, ámulásából s elragadtatásából alig tudott ma­gához jönni. Flóra egyszerű házi ruhájában is szép volt, de e választékos öltözetben épen igéző szép volt. A körü­lte levő s vele egykorú asszonyok kö­zött olyan volt mint egy ifjú leány, arcza egy vi­ruló rózsához hasonlított; szeme fényes, bőre üde­s termete gönbölyü volt; nagyon kitűnt a halvány, beesett szemű, bágyadt szépségek közül, kik a folytonos estélyek és bálozások következtében idő előtt elhervadtak. György felesége mellé sietett. — Itt vagy angyalom ?­­— mondá — Mily kedves meglepetést ! — Nem is hívtalak — azt hit­tem hogy utálod az ilyen mulatságokat. — Igazad van, ha azt hitted, bizony nem nagy gyönyörűségemet találom benne, most is azt mondom hogy „legjobb otthon“, de azt gondolom, hogy koronként szükséges a társaságban megjelenni, hogy ne maradjunk el egészen a világtól, s lássuk hogy mikép forog. — A­mint látod itt nagyon élénken forog. Tánczolsz velem egy keringőt? Nagyon lekötelezel, ha nem tagadod meg tőlem. Hej Flórám rég ideje annak, hogy nem tánczoltál velem. — Igen de — mentegetődzött Flóra — nem illik, hogy a férj feleségét vigye. — Már én nem bánom, hogy más mit csinál, de annyit határozottan állítok, hogy az én fele­ségem, rajtam kívül senki fijával sem tánczol ke­ringőt. Aztán lelkem, légy nyugodt, hiszen tudod, hogy úgy sem ismer meg senki. — E szavak után átölelte a Flóra karcsú derekát s a Strauss-keringő kedves zenéje mellett tova repítette. — Drágám, mennyire örülök, hogy itt vagy. — suttogta közbe-közbe. Az egész teremben te vagy a legszebb asszony, mindenkinek a szeme rajtad csüng. — Igazán azt hiszed? kérdé Flóra. — Nem csak hiszem — de tudom — s a­ki az ellenkezőt merné állítani azt párbajra hívnám. Flóra elégedetten mosolygott. György annyira monopolizálta a feleségét, hogy mások közel se fértek hozzá, ismerősei tré­fásan suttogtak, s azzal vádolták, hogy saját fele­­leségének teszi a szépet. Az már tény, hogy a St. Albansné létezéséről megfeledkezett, s az illemsza­bály ellen azt a rettenetes vétséget követé el, hogy midőn vacsoráim mentek, Flórának nyújtotta karját. Flóra azt a felfedezést tette, hogy nem olyan unalmas egy táncrestély, mint a­milyennek ő kép­zelte, sőt egy-egy tánczban is részt vehet az em­ber, a­nélkül hogy azért a gyermekeit elhanyagol­ná vagy kevésbé szeretné, s elhatározta magában, hogy ezután mindig elkíséri férjét, midőn az mu­latság kedvéért megy a társaságba; házi dol­gait pedig úgy osztja be, hogy midőn férje az üzletből fáradtan haza jő, szórakozást találjon a saját tűzhelye körül, hogy szívesen maradjon otthon. Miután a háziasszonytól elbúcsúztak, Flóra egy kocsiban ment férjével haza, s ha György magához ölelte, hófehér vállait megcsókolgatta, ki­nek mi baja vele. György érezte, hogy felesége ismét érdeklő­dik iránta, érezte, hogy közönyössége megszűnt,egy szerető s szeretett férj sok szabadságot vehet magá­nak a saját életpárjával szemben. Az anyai kötelességek teljesítése szép és nemes; a jó gazdasszonyság: szükséges és hasz­nos; de hogy ezek miatt az asszony férjét elha­nyagolja, a társaságtól visszavonuljon, gyermekei­nek s háztartásának épenségesen rabja legyen: ez megrovást érdemlő hiba, mely előbb-utóbb meg­tenni keserű gyümölcseit. Flórának elég jókor hullott le a hályog a szeméről. Ezután okosabban viselte magát s elé­­gettebb és boldogabb volt. A gyermekeknek pedig épen hasznokra vált hogy anyjok a túlságos ké­nyeztetéssel s bálványozással felhagyott. KÖZGAZDASÁG. Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom körérül. I­par-egyesü­leti ügyek. Az orsz. ipar­egyesület kiállítási szakosztálya szeptember 14-én Posner K. Lajos elnöklete alatt ülést tartott. Az egyesület igazgatósága előterjesztette a miniszté­riumnak az 1878-iki párisi világtárlat tárgyában az egyesülethez intézett leiratát, melyben az egye­sület öt kérdésre nézve véleménynyilvánításra hi­vatott fel. Az első kérdés felett, váljon szükséges vagy kivánatos-e, Magyarország részvétele, többek fel­szólalása után a szakosztály egyhangúlag azon né­zetét fejezte ki, hogy a kiállítástól Magyarország el nem maradhat, hogy e tekintetben oly ténynyel állunk szemben, mely teljesen kizárja azon kér­dés vitatását, vájjon kívánatos-e a részvétel vagy nem. • A második kérdés az, vájjon remélhető-e az iparosok részéről kellő részvétel ? Erre nézve Dr. Szabóky azon nézetet fejezte ki, váljon képes-e a szakosztály az egész iparos osztály nevében nyilat­kozni ? Schuk Náthán, Steinacker Ödön, Ráth Ká­roly, és Krausz Lajos a szépszámú jelenlevők he­lyeslése mellett, azon nézetet fejezték ki, hogy a szakosztály azon helyzetben van, hogy biztos re­ményét fejezheti ki, miszerint az iparosok, azon esetben, ha az állam a kiállítók érdekeinek képvi­­seléséről és a kiállítási ügy kellő administratiójáról gondoskodik, s általában megteszi azt, a­mit más államok a világkiállításokkal szemben polgáraik­nak nyújtanak, bizonynyal oly áldozatkészséget és kiállítási hajlamot fognak tanúsítani, a­minő az ország méltó képiseltetésére kilátást nyújt. Hasonló nézetben van a szakosztály elnöke és az egyesület igazgatója is, s ezért e nézet egyhangúlag határo­zottá emelkedik. A harmadik kérdésre nézve, várjon az összes kiállítási csoportokra, vagy csak azon tárgyakra terjesztessék ki a kiállítás, melyek hazánkban na­gyobb virágzásnak örvendenek, minden vita nélkül elfogadtatott az egyesület igazgatójának azon vé­leménye, miszerint praeoccpaló határozás ne hozas­sák, se egyik se másik irányban, ne erőlködjünk minden csoportban valamit kiállítani, de ne is zár­junk ki semmi oly tárgyat, bármely csoporthoz tar­tozik, mely a kiküldésre érdemes. Hasonlókép elfogadtatott a negyedik és ötö­dik kérdésre, t. i. a gyűjteményes kiállítások és az előzetes bírálat kérdésére vonatkozó nézet is . A­mi a gyűjteményes (collectiv) kiállításokat illeti, a szakosztály azokra igen nagy súlyt fektet, és az egyes specialitásokon kívül minden valóságos ipar­ágat csak gyűjteményes kiállításokban véli bemu­­tatandónak. De e kiállítmányoknak különös ked­vezményeket vél adni (a berendezés, gondozás, biz­tosítás és esetleges szállítás könyítése körül). — Gyűjteményes kiállításokba csak oly tárgyak vol­nának felveendők, melyek előlegesen megbíráltat­­tak, és kiállításra érdemeseknek találtattak. Miután a miniszteri leiratban erősen van hang­súlyozva az ország súlyos pénzügyi helyzete, mely nagy áldozatok hozatalát lehetetlenné teszi, Steinacker Ödön javaslatot tett, hogy erre nézve mondja ki a szakosztály, miszerint a kiállítást sok­kal olcsóbban és sokkal jobban lehet rendezni, mint­­a bécsi volt. — Schuk Náthán javasolja, hogy mon­­dassék ki, miszerint a kormány a kiállítási ügy minden stádiumában kérdezze meg a szaktestüle­tekben levő érdekelteket. — E két indítvány felett élénk eszmecsere fejlődött, melynek eredményül mind­két javaslat Mudrony Soma módosításával il­letőleg formulázásában elfogadtatott, s az igazgató­ság felkéretett, hogy válaszát a minisztériumhoz mielőbb felterjesze. A kereskedelmi kamarában szerdán f. hó 20-dikán d. u. 4 órakor értekezlet lesz a pá­risi világkiállítás ügyében. Az újpest - rákospalotai lávonatú vasúti rész­vény­társaság a feloszlás kérdésében tegnap délelőtt a Köztelken rendkívüli közgyűlést volt tartandó, minthogy azonban az alapszabályok értelmében a közgyűlés nem volt határozatképes, Bossányi László kijelente, miszerint a legközelebbi rendkívüli közgyűlés mához két hétre, az­az októ­ber 1-én d. e. 10 órakor fog megtartatni, még­pe­dig tekintet nélkül a megjelenendő tagok számára nézve fog a közgyűlés a liquidatió kérdésében ha­tározni. Termény piatz. Budapest, szept. 18. E a­z a 10,000 métermázsányi forgalom mellett árában változatan, szept.-októberre elkelt 2500 mm, usaneebuza 10 frt 55 krral és 1877-iki márezius­­áprilisre 2500 mm, usaneebuza 10 frt 90 krral. Rozs változatlan, mintegy 1000 mm. 8 frt 5 krral adatott el. Árpa változatlan. Tengeri szilárd 1600 mm. fi frt 40 krral kelt el; bánáti 1877-iki május-juniusra 6 frt 40 krral jegyzendő. Zab szilárd, 2500 mm. kész áru 6 frt 60 krral kelt el helyben átvéve, szept.-októberre eladatott 1800 mm. usan­­ce/.ab Győrött átvéve 6 frt 60 krral. Kaposztarepezéből elkelt. 500 mm. kész áru 173/4 írral. Az árak 100 klgr. szerint értendők. Táviratok: Berlin, szept. 18. Búza 199.50,207.-. Rozs 150.— 151.-, 157.50, Zab 150.50 151.-. Olaj 7080, 70.50, 72 80, Szesz. 53.30, 53.20. Páris, szeptember 18. Liszt 59.75, 61.75, 62.—. Olaj 90.—, 90.75, 92.—, 94.—. Lenolaj 72.75, 72.—. Szesz 54.50, 55.—, 55 50. Czukor 141.50. Köln, szept. 18. Búza 19.80, 20.80. Rozs 14.60, 15.60 Olaj 38.50, 3.770. Stettin, szept. 18. Búza 202.­, 209.-. Rozs 145.­ 154.—. Olaj 70.—, 72.—. Szesz 5140, 50.80, 49.60 51.60. Répa 325. Pénz és értékpiacz. Budapest,, szeptember 18. A tőzsde kedvezőtlen politikai hírekre lanyha hangulatban nyílt meg, de utóbb az előtőzsdén megszilárdult a „Journal de Debars“ azon hí­rére, hogy a törökök tiznapi fegyverszünetet engedtek. Az esti tőzsdén osztr. hitel 147.50 - 146.80 ma­gyar hitel 123.25-tel adva. A déli tőzsdén osztrák­­ hitel 147.10-ről 148.60-ra, magyar hitel 123-ról 124.50-re emelke­dett. Földhiteltárs. 30.50, municipalis 11.50, magyar sorsj. 71. Malompapirok állandón szilárdak,Lujza 149.50, Victoria 230, budapesti 810. Erezváltók és valuták az ézintén hírek folytán lanyhábbak: Berlin 60.10, London 122.50, Páris 48.70, pénztári utasv. 60.10 arany 5.86, Napoleon 9.78. Az esti tőzsde kedvező volt. Osztr. hitel 149.10 magyar hitel 424.25. Vízállás és időjárás. Budapesten szept. 18. 2 88 m. 0 fölött felhős. Pozsonyban szept. 18. 2.25 m. 0 fölött száraz. M-Szigeten szept. 18.1.33 m.0 fölött száraz. Szatmáron szept. 18. 1.23 m. 0 fölött felhős. Tokajon szept 18. 4.00 m. 0 fölött felhős. Szolnokon szept. 18. 2.67 m. 0 fölött felhős. Szegeden szept. 18. 2.26 m. 0 fölött száraz. Aradon szept. 17. 0.5­9 m. 0 alatt száraz. Nagy-Becskereken szept. 17. 0.12 m. 0 fö­t­t száraz. Bezdánnál szept. 8. 1.65 m. 0 fölött esős. Eszéken szept. 17. 3.05 m. 0 fölött száraz. Mitroviczon szept. 15­­.66 u­. 0 fölött esős. Zimonyban szept 16. 2.91 m. 0 fölött száraz. O-Orsován szept. 16. 2.21 m. 0 fölött száraz. Barcson szept. 16. 2.84 m. 0 fölött felhős. Felelős szerkesztő: «Nermk­osiy g.ufo* Xyiltin’. *) ésr Beitscher M.­*g bank- és váltó-üzlete rózsa- és Sebesty­én-tér sarkán, előlegez mindennemű állami és iparpapirokra a leg­­jutányosabb feltételek mellett. Nagyobb összegek 8"j„ mellett pro anno. Állampapírok, részvények, sorsjegyek, értékek és felváltók vásárlása és eladása árfolyam szerint. ígérvények a bécs-községi sorsjegyek­hez, lm­zása októberién, darabja 2 írt 50 kr. és bélyeg. Levélbeli megbízások a legméltányosabb fel­tételek mellett eszközöltetnek. mg Eladd hámos lovak. Bővebb értesítést nyerhetni a pesti közúti vas pálya-társaság lovászati felügyelőségénél (Damja­nich­ utcza 65. sz.) 1131 *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem felelős. /41MAGYAS(IESZailEGSA£y«8B fi KOLOSON KÖN­YVTÁRA! BUDAmSfEN Ur­TfiilSIEl faAok­utomp az. Bürgermeister Antal és Társa v­izműgy­árosok, Braun­ler h­ídbeli gyára király utcza 62. sz. a., a körút sarkán. Nemcsak olcsóbb, mint akárhol másutt, hanem mi­nőségre nézve is jobb csípőket árulok, és pedig: frt női papucs......................................................... ..50 női házi czipő szövet, bőr vagy brimnellbő! .... 1.­női füző-czipő „ „ „ • ■ ■ • 2 20 lakkorral......................................................................... női gumi ezugezipő bőr v. britnél)­ből szegezett talppal 2.61 férfi-czipő sagrin vagy fénymázbőből dupla talppal 3.60 férfi-czipő orosz lakkból, bagarin brőrből dupla talppal 4.50 fiu-czipők........................................... 2.2(1 férfi-csizmák dupla talppal..................................................8.5( Kimerítő árjegyzékek dij nélkül bérmentve. Vidéki megrendelések utánvét mellett eszközöltetnek, s a csomagolásért 10 krt számitok. 1141 Tisztelettel Braun Mé­r. Üzleti jelentés. Van szerencsém a magas ura­­ságokat, valamint a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint eddigi zongoratermemet a Dräsche Hear­-féle házban a Deák­ és váczi­­utcza sarkán tetemesen megnagyobbítottam, s ajánlom egyszersmind legnagyobb bécsi és külföldi zongora- és harmónium­­választékomat a legolcsóbb árakon. de“ Ugyanott használt zongorák igen jutá­nyos árakon kaphatók. Mély tisztelettel Fehér János, Budapesten, V., a Deák- és váczi-utcza sarkán (a 1119 Dräsche Henr.-féle házban.) vállalkoznak mindennemű kut­átásokra és sü­lyesztésekre bárminemű talajban, úgymint artézi kutak fúrására minden szélességben és mélységben. Ajánlják közönséges szivattyuinkat házi czélokra, és vízvezetékek lakását úgy nyilvános, mint magán­épületeknél és kerteknél, fü­rdők berendezését. — Szagtalan árn­yékszékek felállítását. Mindent a leg­­jutányosabb árak mellett, n­ao­gj díjszabások hatályba léptetése. 1876. évi október hó 1-jével a tiszavidéki vasút vonalain és az arad-temesvári vasúton aj helyi itiss&a&MSofc lépnek érvénybe; ellenben a­­londott nappal a tiszavidéki vasút 1873. évi január hó 1-jén és az arad-temesvári vasút 1874. évi márczius hó 1-jén kiadott átalános díjszabá­sai összes pótlékaikkal együtt hatályon kivül helyeztetnek. Az uj díjszabások példányai az alulirt igazgatóságnál (Mária Valeria­ utcza 1.szám) valamint a társaság állomásain 1 forint vételár lefizetése mellett kaphatók. B­u­d­apes­t, 1876. szeptember hóban. A tiszavidéki vaspálya-társaság főigazgatósága, úgy is mint az ár­ul-t to­mips vári vasutü­zlet­ vezetője. 1139 (Utánnyomat nem dijaztatik.) BAUM JÓZSEF férfi rutia-r­ém hiúra BUDAPEST, KI MA SZOMBAT Deák Ferencz­ utcza 5. 1MW eJöSF a gömöri iparbank házában. A bel- és külföld legnagyobb c­égeivel való össze­köttetéseim által ama kellemes helyzetben vagyok, hogy minden versenyt megállhatok. Egy egész őszi öltöny, kitűnő, jó és tartós szövet­ből csak 22 forint, legfinomabb :10 írtig. Más ruhadarabok ugyanezen árviszonyban. — Megrendelések mérték szerint 12 óra alatt eszközöl­tetnek. Vidéki megrendelések utánvét mellett a mérték be­küldése után posta fordultával. Választott holmik kicse­rélt­ének, 1088 Szabott árak. Hogy a nagyérdemű közönség igényeinek meg­felelhessek, az évad alkalmára nagy választékú, igen elegáns úri ruhákat készíttettem a legkülönfélébb minőségekben. Az árak a legolcsóbban vannak szab­va, s mint eddig, minden darabon kitéve. Felöltő 9 írttól fölfelé, Öltözetek 16 „ „ 1096 Menzikoff 15 „ „ Minden jó szövetből készítve, raktáron. Mély tisztelettel r­­o­ssmann Deák Ferencz és uj bécsi­ utcza sarkán. I Fiók: országút 54. sz. király utca szögletén, Gyertyánffy-féle házban. Budapest, 2 szerecsen-utca 15. a syom­a­tv-nyomda. Minden versenyt felülmúl Tiszavidéki vaspálya-tár­saság. Arad-temesvári vasút.____ KA fi e Ii é­s Iá o r t I I­I IH levél általi tanácsosai is gyógyít JKillisch, or­ H p® vastudor, Neustadt, Drezda (Szászország.) - 8­3 5® 8000-en fölül sikerrel gyógyított. 566 Ltptabjdono­k: Légrádjr testrénb,­­ AersAton­y Lajos. Lyointott LégrAdjr testvéreim­].

Next