Ellenőr, 1876. december (8. évfolyam, 332-360. szám)
1876-12-08 / 339. szám
$ISüssiési árak: Egész évre ›■ . 20 frt — kr. Évnegyedre . .. 5 frt — kr. Félévre . . . 1© „ — „ Egy hónapra 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 líraj ezár. ·Szerkesztési iroda: glJizdcLj)esten, nddor-zztezo. 6. szdrru Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Fosta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. ELLENŐR POLITIKAI NAPILAP. Budapest, péntek, deczember 8. 1878. 339. Mám. Hirdérik MvHtirt Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Havas, Laflre & Cseczegnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8), valamint Leopold Miksa hirdetési ügynöknél, Budapest, Rákosárok-utcza 431. sz. ffiadó-hivatal, öBszcdapesten., addor-uztcza 6, ezdm. Ide intézendő a» előfizetések és « lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. Az „Ellenőr“ ara mint eddig : Egy évre................................20 forint — kr. Félévre 10 „ — kr. Negyedévre...............................5 „ — kr. Egy hóra....................................1 „ 80 kr. Az előfizetést rOOUt*5 ^ °'7°mélyeaen .Nyugtázt.a az „Ellenír“ kiadó hivatala (Pesten, nádor-utessa, 6. sz.) Százaléka könyvárus után történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. Táviratok. Bécs, decz. 7. (Reichsratb.) Miután Magg és Pfeifer szóltak, a költségvetés fölötti általános vita befejeztetett, mire a választott főszónokok Teuschl és Dunajewsky tartottak beszédet, ezután De Pretis pénzügyminiszter emelt szót és mondá: Ő nem kíván magának tévmentességet igényleni, és miként már a múlt évi fináncz-exposé megjegyzé, hibák elkövettethettek de a kiadások legnagyobb része szükséges volt és a viszonyok által követeltetett, a kiadások megszorítása körüli vonal elő van jegyezve és túl nem léphető, nem marad más hátra, mint az állami bevételeket fölemelni. Aki egy rendezett állami háztartás czélját tartja szem előtt, annak az adóemelés eszközétől sem szabad visszaijednie. A tervtelenség vádját visszautasítja , mert a kormány mindig az állami bevételek és kiadások közti egyensúly helyreállítását tartó mint első kötelességét szeme előtt, ha előre nem látott események álltak be, amelyek zavarólag hatottak, ezért a kormánynak nem lehet szemrehányást tenni; — de ha a jelzett útra hazafias érzelemmel lépnek és azt követik, kell hogy a jelzett czélra is vezessen ; ha a külügyi viszonyok zavarólag folynak be, ebből a kormány ellen vádat ne emeljenek. A miniszter ezután cáfolja az egyes szónokok által a kormány ellen emelt vádakat és ama mondására, hogy „a helyzet jobbra fog fordulni“ visszatérve kimutatja, hogy jobbra is fordult oly értelemben, hogy a közgazdasági viszonyokban élénkebb élet állott be. Skenevel szemben, aki a kormánynak a tömeges engedélyezéseket hányja szemére, megjegyzi, hogy 1873-ban egy bank alapíttatott, amelynek alapítói között éppen Skene mint alelnök szerepel. Ezután behatólag cáfolja azon vádat, hogy az aranyjáradékot el nem idegenítette és előlegüzleteket kötött, miáltal a kincstárt megkárosítá, és arra utal, hogy a jelenlegi járadéki árfolyam magasabb, mint a kabinet kormányra lépésének idejében, s hogy az osztrák hitel meg nem ingattatott. Határozottan óvást tesz a legutóbbi ülésben kifejezett ama sértés ellen, hogy kamatreductió áll közelben és hangsúlyozza, hogy Ausztria hitele jó, de persze nem állhat jót netáni károkért, melyeket az ily helyen tett nyilatkozatok mindenesetre maguk után vonnak. A Magyarországgal való kiegyezést illetőleg azt mondja, az eredményt kellene előbb bevárni, mielőtt ítéletet mondanak; egy bankstatutum éppen nem terjesztetett elő, a miniszterek mindenkor ismerni fogják abbeli kötelességüket, hogy a hivatali discretio megőriztessék és azt múlékony tetszés vagy rászólás kedvéért sem fogják megsérteni (a ház minden oldaláról élénk tetszés). — Skene személyes megjegyzése után Lasser belügyminiszter emel szót. A miniszter kérdi, mi jogosította Skenet azon nyilatkozatra, hogy a minisztérium az önfentartás ösztönétől vezérelteti magát. A minisztérium csak a kötelességtől vezérelteti magát. A Magyarországéoz való viszony iránti világosság óhaját illetőleg megjegyzi, hogy minél komolyabb a tárgy, annál főbb diséretio kívántatik. A k. magyar miniszterek és két csász. királyi miniszter azon helyzetben voltak, a monarcha jelenlétében, ki mindenütt, bárhol is időzzék, Ausztria császárja és Magyarország királya, a kiegyezés egyes pontjaiba, különösen a bankkérdésbe bocsátkozni és egyrészt, az igaz, a tettentartások és megkülönböztetések közti differentiát constatálni, de másrészt éppúgy okiratokkal kimutatni, hogy egy részről sem forgott fenn mala fides, hanem hogy mindkét részről bona fideszel jártak el. (Élénk tetszés.) Ülés vége 4 órakor. Legközelebbi ülés este. Bécs, decz. 7. (Reichsrath esti ülése.) Az általános jelentés előadója cáfolja a budget ellen felhozott fejtegetéseket és mondja: A belhelyzet semmiesetre sem oly rész, hogy az némi tetterővel meg ne javíttathassék. A romániai kereskedelmi szerződésbe a ház 2s többsége beleegyezett; a kormány ellen annak létrejövetele miatt nem lehet vádat emelni, s ezen kívül majdnem az összes európai államok követték Ausztria-Magyarország példáját. A szemrehányás, hogy nem intettek nagy eszmék keresztül, igaztalan, minthogy a mostani minisztérium alatt nagy tettek történnek. Szóló ezután tetszés között megvilágítja a minisztérium tevékenységét. — Szavazásnál az egész ház 7 szavazat ellenére a bizottság javaslatának részletes tárgyalását határozza el. BOCS, decz. 7. A „Pol. C.“ jelenti Skutariból (Albánia). Dervis pasa az elpártolt miriditákat erőszakkal fenyegeti, hogy őket a Törökországgal való közösségre kényszerítse ; intézkedései azonban ellenkező hatást idéztek elő, a miriditák végleg elhatározták Montenegróhoz csatlakozni. Páris, decz. 7. A conferentián Audiffret hangsúlyozd, hogy a Dufaure-cabinet tulajdonképi vereséget nem szenvedett. 5 és Grevy a cabinet megmaradásához ragaszkodtak. Dufaure kijelente, hogy ő megmaradna, ha minden collegája hozzájárul. Ragusa, decz. 7. A demarcationális biztosok jelentették kormányaiknak, hogy az illető dolgozat befejeztetett. — Montenegró Nis várának 2 hónapra 3000 ember számára való élelmezésébe beleegyezett. — Herczegovinában és Boszniában a török csapatok részéről nagymérvű mozdulatok történtek. Bukarest, decz. 7. A népesség között, különösen a dunai városokban, a rögtöni török invasiotól való nagy félelem tört ki, sok család menekül. — A „Románul“ tegnap és ma megnyugtató czikkeket hozott, melyben a török invasiotól való félelem alaptalannak mondatik, minthogy a Románia és Törökország közti viszonyok a legjobbak. Prága, decz. 7. Ma nem történt tanulótüntetés ; a korábbi kihágások miatt 11 festőakadémicus és 8 tanuló rendőrileg megbüntettetek, egy tanuló a törvényszéknek adatott át. Belgrád, decz. 7. (A „B. C.“ távirata.) Gorcsakoff herczeg a szerb kormánynak kereken megtagadott mindennemű területnagyobbitási ígéretet, s utalván az orosz mozgósítás s a hadsereg fenntartásának nagy költségeire, megtagadta a további segélypénzek küldését is. Milán fejedelem ezen válasz miatt teljesen consternálva van.’ Berlini, decz. 7. A „Nationalztg.“ szerint a szövetségi tanács tegnapi ülésén kimondá, hogy Németország a párisi kiállításon nem fog részt venni. New-York, decz. 7. A választások megvizsgálására kiküldött bizottság a választóférfiak választását Floridában érvényesnek nyilvánította, minek folytán Hayes megválasztása ottan bizonyos. Dél-Carolina legtöbb itélőszéke a demokrata képviselők választását törvényeseknek nyilvánította. BUDAPESTI SZÍNLAPOK. Budapest, péntek, deczember 8. Nemzeti színház. Népszínház. A pajtáskotlás. Soldosné L. assz. mint * a vendég. Vígjáték 1 felvonásban. Tivittérlak Kezdete 7 órakor. „ initterialí _ Magyarhonban. Tár-színház. Népszínmű 3 felvonásban. A budai Mária - Erzsébet- Lajost^* Eős-L * egylet javára. Ferenc/ Karikás műkedvelői Laura Rákosi F. NA LÍG VERSENY. J^ri J’amTsi^* Kezdete 7 órakor. Márcsa Soldosnéassz. UTOLSÓ POSTA. A „N. fr. Pr.“ jelenti: A parallel-occupatio terve ismét előtérben van a diplomatiai discussióban, s Boszniának osztrák csapatok által való megszállása, biztos kilátásba van véve, de csak úgy, ha orosz részről Bulgária occupatiója de facto keresztülvitetett illetőleg kierőszakoltatok Egy verzio szerint (s itt nem értjük a „N. fr. Pr.“ közbeszúrt „sogar“-ját — mert az esetre ez múlhatatlanul szükséges) szerb területrészek esetleges megszállása, de mindenesetre Szerbia katonai observatiója is kilátásba vétetik. Kérdésen kívül áll — közli a „Pr.“ — hogy a conferentián a német képviselő a tárgyalásokat nem pusztán ad referendum veszi, mint előbb jelentették, hanem tényleg részt fog venni a közvetítésben — egyelőre mindenesetre Oroszország oldalán. Hogy ezen egyetértés meddig megy, s magába foglalja-e az occupatio javaslatot is, az még nem bizonyos, de Bismarck nyilatkozatai szerint valószínű. Bismarck parliament beszédének a „Nat. Ztg.“ három czikket szentel, s fejtegeti, hogy Németország jelen állása valóban sarkpontja az európai békének, olyan állás, mely az európai kulturvilágban a történelemben eddig az egyetlen. A „Voss. Ztg.“ nincs megelégedve a kanczellár beszédjével, a „nemz. liberális „Magdeb. Ztg.“ pedig dicséri Bismarck erélyét, s kiemeli a három császári szövetség kétségtelen fennállását. Holnap lesz Angliában a nagy nemzeti konferentia a béke és a törökországi reformok érdekében. Gladsone megígérte, hogy részt vesz benne, s a tárgyalások végén beszélni fog, s jelezni fogja a véleménye szerint szükséges politikát, melyet a kormánytól ki kell erőszakolni. Részt fognak venni a conferentián továbbá: Charles Darwin, Dr. Putsey (Oxford) s számos püspök. A conferentia két részre oszlik; az egyik kezdődik 12 órakor Westminster herczeg elnöklete, a második 4 órakor Lord Shaftesbury alatt. Az „Ag. Havas“ közlése szerint a franczia új cabinet alkotásával Duclére republikánus (elmozdithatatlan) senator bízatott meg. Duclerc hírlapíró s szerkesztője volt a „Nat. Ztg.“-nak. 1848- ban nagy szerepe volt s a pénügyminiszteri tárczát is vitte. Tagja volt az alkotmányozó gyűlésnek. A császárság alatt Spanyolországban az Ebro-csatornatársulat, a huelvai bányák s a spanyol credit-mobilier elnöke volt. 1871-ben képviselőül választatván, legbuzgóbb hivei közé tartozott Thiersnek. 1875-ben mint a republikánus baloldal elnöke egy akkor jelentős politikai beszédet tartott. Egy ideig alelnöke is volt a múlt nemzetgyűlésnek. Budapest, deczember 7. Az osztrák budgetvita. Három napja már, hogy az alkotmányba párt tagjai szidják a kormányukat, mint a bokrot. Hosszú bűnlajstromot tárnak eléje, s az elégedetlenség igen erélyes szavakban nyer kifejezést. Nem beszélünk a Skene oppositiójáról, mert hogy ő a kormányt minél előbb megbuktatandónak tartja, azon nem csodálkozunk. Skene a külön párt alakításával és programmjával elárulta, hogy mit akar. A centralisták nem félnek az Auersperg-kabinet bukásától, sem az erre netán követke- zendő zavartól, mert éppen a zavarosra speculálnak. Megtámadták a kormány ki- egyezési actióját, s annyit ki is vittek, hogy most egy nagy kérdőjel előtt állunk, mert tény az, hogy ez az ötven-hatvan ember megfélemlítette a kormányt, s megfélemlítette az alkotmánypárt józanabb elemeit is. Távol legyen tőlünk, hogy a kénytelesség kormányát mi vegyük védelmünk alá, de a szomorú valóság az, hogy Ausztriában ez idő szerint nem léteznek parlamentáris viszonyok A kormány se nem él, se nem hal. Pénzügyi és belügyi politikáját hibásnak, következetlennek nyilvánítják, s megbuktatni mégsem merik. Így történik aztán, hogy egy alkotmányosnak mondott országban hat éven át tartja magát egy kormány, mely iránt egyik párt sem viseltetik bizalommal. Elégedetlen vele mindenki, s a különbség csak az, hogy az egyik rész már elérkezettnek látja az időt bukására, a másik rész pedig még nem. Hogy mi lesz ennek a dolognak a vége, azt talán maguk az osztrákok sem tudják, s így mi még kevésbé, de sokáig ez az állapot már nem tartható. Skene ugyan csaknem kimondja, hogy itt vagyok én, de a bécsi lapok egyhangúlag úgy nyilatkoznak, hogy : nem kell. Skene erősen megtámadta a kormányt, hogy jobbra-balra osztogatja a concessiókat. Ma aztán a pénzügyminiszter azt felelte, hogy igenis adtak concessiót egyetlen egy bankra, de annak is Skene az alelnöke, és a Láz nevetett. Az a kormány, melynek Skene lenne a feje, vagy akár csak tagja is, tisztán üzletté devalválná a kormányzást, s ezt még a bécsi lapok sem kívánják, bár elég bűnösök a Skeneék nagyranevelésében. Alig találtuk fel nyomát az egész vitában azon jó tanács foganatának, melyet egy bécsi lap adott, hogy a kormányt a kiegyezési kérdésekkel szemben kímélni és állását ezáltal erősíteni kell. A vita ma véget ért, s a kormány védte magát a hogy tudta. Preuis a tervtelenség vádját utasította vissza, de tervet mégsem terjesztett elő, s a pénzügyi helyzetről igen keveset beszélt. Állította, hogy az osztrák hitel semmikép sincs megingatva, még azáltal sem, hogy ő az egész éven át csak rövid lejáratú váltókkal és ezek prolongálásával tudott magán segíteni. Hangsúlyozta különben az adóemelés szükségességét, s ez tán egyedüli terve. A kiegyezést illetőleg utalt arra, hogy be kellene várni az eredményt, s azután ítélni. Beszélt utánna még Lasser is, elég homályosan. Egy dolog azonban mégis foglaltatik beszédében, ami talán válaszul szolgálhat azoknak, akik kijelentették, hogy egyedül Ausztria érdeke által vezéreltetik magukat a kiegyezés kérdésében. Erősen hangsúlyozta ugyanis, hogy a fejedelem, bárból legyen is, osztrák császár és Magyarország királya egyszersmind. Az utóbbi budai tanácskozások szerinte constatálták, hogy a kiegyezési pontozatok megállapításánál mind a két kormány bona fidessel járt el, s erről mi a magyar kormányt illetőleg meg is vagyunk győződve. Az az erős utalás arra, hogy az osztrák császár egyúttal Magyarország királya, alighanem jelent valamit, legalább is anynyit, hogy az osztrák miniszter urak talán kénytelenek voltak ennek hangsúlyozását Budán is meghallani azon legilletékesebb helyről, melyet elég tapintatlanok voltak november 27-diki nyilatkozatukba foglalni. Hír szerint különben a rendelkezési alapnál a kormány fel fogja vetni a bizalmi kérdést, mégpedig határozottan, s erre a képviselőház is határozott választ lesz kénytelen adni. A kormány előre is ki fogná jelenteni, hogy holmi fenntartással adott szavazattal meg nem elégszik. Lesz hát módjuk Skelleéknek megmutatni, hogy hány zsákkal telik a bátorságból és a vállalkozási szellemből. Akkor lesznek igazi Gründerek, ha meg tudják alapítani Ausztriában a parliamentarismust, s nagy szolgálatot tesznek vele nekünk is, mert legalább tudni fogjuk bizonyosan, hogy kivel állunk szemben és kivel állhatunk szóba. Mert ime most is úgy jártunk, hogy alkudtunk egy minisztériummal, melynek nincsen pártja. Aztán az is igen érdekes lesz, ha csakugyan Skene talál kormányra jutni, hogy megtudjuk, váljon komolyan és őszintén állította-e fel azt a bizonyos alternatívát abban a bizonyos programaiban ? Mert ha kormányra jutván, hű marad ahhoz a programaihoz, csakhamar előtte leszünk az alternatívának, s mi biztosítjuk előre, hogy nem fogjuk tovább késlelteni a kiegyezési kérdések megoldását, hanem választunk habozás nélkül. A király ma bejött Gödöllőről, s holnap valószínűleg több minisztert fogad, köztük Hoffmann bárót is. Budapesten most csaknem folytonos a külállamok nagyköveteinek jelenléte, s jelesen az orosz és a német nagykövetek sűrű értekezésben vannak Andrássy gróffal. Itália nagykövete pedig — mint halljuk — ismét utasítva lett kormánya és királya által, hogy a leghatározottabban tiltakozzék mindazon hírek és gyanúk ellen, melyek szerint Olaszország a magyar-osztrák monarchia irányában ellenséges szándékot forralna, vagy szövetkezésekre gondolna. Hofmann báró közös pénzügyminiszter több budapesti és bécsi lapban már egészen a „rejtélyes idegen“ szerepét kezdi játszani. Hogy egyeztetni jött, hogy bankot jött csinálni, hogy kormányt készül alakítani, meg hogy nem készül, sőt bankot sem csinál és egyeztetni sem jött, mindez tarkára váltakozik bizalmas szomszédságban, okozván nem csekély fejtörést még az is, hogy a közös pénzügyminiszter urat, ki hitta ide, ki nem? kivel beszélt és kivel nem beszélt, s kivel fog és nem fog s hol fog vagy nem fog találkozni stb. stb. Hát erről bizony nagyon sokat összevissza lehet írni, mi azonban nem óhajtjuk ez irodalmat gyarapítani. Csak egy tényt akarunk constatálni, hogy Hofmann báró ő felsége meghívása következtében van Budapesten, s minthogy emberemlékezet óta még nem volt a közös pénzügyi tárczának oly főbenjáró, dolga, hogy bécsi nyugalmából télvíz idején ki kellene zavarni, nyilvánvaló, hogy Hofmann báró idehivatását néma közös pénzügyek gondja idézte elő. Vélekedésünk szerint (isten neki, hát kockáztassunk magunk is egy kis találgatást) Hofmann báró idehivatásának, ki hosszú időn át vezérlő tisztviselő volt a közös külügyminisztériumban, esetleg a külpolitikai kérdések körében is lehetne magyarázatot keresni, s nem mernék mondani, hogy bizonyos mértékig alaptalanul. Egészen biztos alapon látszik azonban következtethetőnek, hogy egy vagy más irányban, de okvetlenül fontos megbízatás várja a korona részéről. E megbízatás természetéről azonban nemcsak azon oknál fogva is tartózkodunk conjecturákba bocsátkozni, minthogy Hofmann bárót a király még csak ezután fogadja, mi legalább nem merjük a mi olvasó közönségünket azzal az imputatióval megsérteni, hogy elhiszi nekünk, mikép a felség szándékait előre ki tudjuk olvasni a csillagzatokból. A „Pester Lloyd“ ma reggeli száma a „N. fr. Pr.“-ből egy bécsi táviratot közöl, melyben többi között azon állítás is előfordul, hogy a magyar miniszterek a legutóbbi budapesti miniszteri conferentia alkalmával a májusi pontozatokban kifejezést nyert állásponthoz ezúttal is ragaszkodtak, mindamellett elismerték a mostani helyzet tarthatatlanságát és annak lehetetlenségét, hogy Magyarország azon elvitázhatatlan jogával, mikép önálló bankot állíthat, most élhessen. A több téves állítás közül, melyet ezen távirat az imént idézett közleményen kívül is még tartalmaz, csakis az utóbbira teszünk megjegyzést, amennyiben azt, illetékes helyről vett értesítés alapján módunkban van akkér helyreigazítani, hogy a magyar kormány az önálló magyar bank lehetetlenségére nézve semminemű nyilatkozatot nem tett, mert ezen kérdés a tárgyalások keretébe nem is tartozott. Hogy tisztelik a kirág arczképét Pancsován, Pancsováról írják lapunknak decz. 5-dikéről: Az orosz a horgonya és reménye minden magyarellenes szerbnek, s e rokonszenvnek alárendelnek mindent. Szomorú bizonyítékát értük meg ennek múlt vasárnap. Egy vendéglőben több szerb mulatott együtt, s amint ez már most szokás, toasztoztak a szlávok jövőjére. Egyszerre csak feláll az egyik, poharat emel Milán királyra, azután a mi királyunk arczképe felé fordult, s káromolván a magyarokat, felkiáltott: most adok egyet a magyar királynak is, s poharát úgy a képhez vágta, hogy ez keresztül lyukadt. A jelenlevő rendőrnek eszébe sem jutott a nyomorultat elfogni, csak néhány nap múlva magánszemélyek tettek jelentést az államügyésznek. Rendőrségünk általában igen szomorú tényezőjét képezi közigazgatásunknak. Élén egy városkapitány áll, kit állása paródiájának lehet tekinteni. Hivatásáról annyi tudodomása van, mint egy utánszülött gyermeknek a magasabb matematikáról, e mellett rosz akaratú és rest, s hozzá ez ember törvényellenesen van subszituálva. Hogy egy ilyen ember alatt az oroszoknak, kik most gyakran jönnek át Belgrádból az omladina körében mulatni, szabad a vásár, magától érthető. Viselik is magukat úgy, hogy az ember azt hihetné, Szerbiában élünk. Ha tehát arról értesülnek, hogy egyik-másik oroszt véres fejjel expediálták innen Belgrádban, úgy ez csak annak lesz bizonyítéka, hogy rendőrségünk semmire sem való, s az oroszok magaviselete által sértett lakosság maga szerzett elégtételt és igazságot. Idevaló alattvalók, kik szerb hadiszolgálatot vállaltak, jönnek-mennek, anélkül, hogy rendőrségünk a miniszter rendeletére emlékeznék, mely szerint az ilyenek letartóztatandók és a törvényszéknek átadandók lennének. Ezek aztán szép állapotok. Most hallom, hogy azt a szerbet, ki a király arczképét sértette meg, az államügyész elfogatta. R. 1. A képviselőház igazságügyi bizottsága ma délutáni ülésében folytatván a büntetőtörvénykönyv tárgyalását, a 196. §-t vette fel, mely a pénzhamisítás fogalmát szabja meg. Pauer előadó még egy pontot kiván felvétetni arra nézve is, ha valaki a forgalmon kívül helyzett pénzen oly változtatást tesz, mely által az a forgalomban levő pénz alakját kapja meg. A bizottság Szilágyi támogató felszólalása után elfogadja az indítványt. Bokrosnak az ellen van kifogása, hogy a megrendelő külön megemlíttessék, mert a megrendelőre nézve, aki egyszersmind felbujtó, az átalános rész már intézkedik, kimondván, hogy az a tettessel egyenlően büntettetik. Vili évfolyam, Csem égi államtitkár, szükségesnek tartja ennek felvételét a világosság kedvéért, hogy a kétely s egyéb nehézségek kizárassanak, s miután ez más törvénykönyvben is ben van. Szilágyi D. szükségesnek tartja ezen esetben külön kiemelni, ha a megrendelés már magában bűntett, tekintet nélkül arra, vájjon megtörtént-e a kísérlet. Csemegi azon felvilágosítása után, hogy az ben foglaltatik a § ban a bizottság elhatározza, hogy egy külön §-ban fejeztessék ki az, hogy pénzhamisítás bűntényét követi el az is, ki a pénz utánzását megrendeli, még ha a hamisítás nem is történt meg. A következő §: a pénzhamisítás büntetéseit állapítja meg. A bizottság a §-t azon megtoldással fogadja el, hogy az előbbi §-ba felvett pótlásra vonatkozólag, a büntetés szintén 5—10 évi fegyház. A 198. §. szövege irályilag szabatosittatván, a 199. §. vétetett fel, mely a hamis, vagy hamisított pénz csalárd használatának bűntettét szabja meg s érdemleges módosítás nélkül elfogadtatott. Ezután a 200. §. vétetett fel, mely szerint hamis, vagy hamisított pénz csalárd használata 500 frt értéken felül 5 évig terjedhető fegyházzal, kisebb értéknél 3 évi börtön, csonkított arany vagy ezüst pénznél 2 évi börtön, váltópénz, vagy az azt helyettesítő papír pénznél 6 havi fogsággal büntettetik. Teleszky az osztrák büntetőjavaslatra hivatkozva enyhébb büntetéseket kívánna. Perczel Béla miniszter megjegyzi, hogy Ausztriában nem is fordul elő annyi pénzhamisítás, mint nálunk. Szilágyi szintén az enyhítés mellett van. Hodossy azt emeli ki, hogy itt nem a hamisítók s a bűntársak bűntetteinek, pedig nálunk ezekre kell a szigorú büntetést szabni, ez van itt leginkább helyén. Horánszky szintén a mellett van, hogy minden büntetési fok leszállíttassék. A bizottság abban állapodik meg, hogy a §. első pontjánál az 5 évet 3 évre szállítja le. A 201. §. változatlanul fogadtatott el, a 202. §. helyett, mely azt határozza meg, mi tekintetik a papírpénzzel egyenlőnek, — a bizottság abban állapodott meg, hogy az osztrák büntetőjavaslat erre vonatkozó §-nak megfelelő szerkezettétessék. Ezzel az ülés véget ért. A képviselőház pénzügyi bizottságának mai ülésében Trefort miniszter előterjesztést tett az állatorvosi intézet tanárainak fizetése tárgyában. Ez előterjesztés szerint az intézet az akadémiák rangjával lévén szervezve, a tanárok rendes fizetése 1500 frtra emelendő, 400 frt lakpénzzel, s megadatván nekik — minthogy e tanintézet a fővárosban van — a 300 frt személyes pótlék, valamint az ötödéves pótlékok is. A bizottság e fizetésjavítást főleg a fővárosi viszonyok által indokoltnak látván, az előterjesztést elfogadásra ajánlja a háznak. Az árvíz alkalmából adott kölcsönökre vonatkozó, valamint a közösügyi póthiteltörvényjavaslatok vita nélkül elfogadtatván, az ülés véget ért. _________ Új közjegyzőséget szervezett az igazságügyminiszter a hivatalos lap mai számában közzétett rendeletével Orosháza székhelylyel, az orosházai kir. járásbíróság területére. Ezen rendelet 1877. márczius 1-én lép életbe. A török sebesültek részére Vojnits Dávid úrtól 123 frtot és 60 őrt kaptunk, melyet egy kedélyes vadász-társaság adakozott össze. Ez adakozáshoz számítva Mészöly Gyula járásbiró úr 12 forintos és K. Tóth Kálmán lelkész úr 9 forintos gyűjtését, nálunk 145 frt 10 krajczár gyűlt eddig össze. Ezösszegből első gyűjtésül ma a budapesti török konsulátusnak elküldöttünk kerek számban 100 azaz száz forintot; igy a maradékösszeg 45 frt s 10 krajczár, mely, reméljük olvasóink török rokonszenvétől, csakhamar kiegészül megint 100 frtra. A Vojnits Dávid úr küldeményéhez adakoztak: Vojnits Simon 10 frt. Vojnits Máté 10 frt. Ifj. Vojnits Máté 1 frt. Vojnits Dávid 3 frt. Varga Ágoston 2 frt. Wukovits Simon 2 frt. Lang József 2 frt. Csovits Fábián 2 frt. Császár Ferencz 2 frt. Vojnits hajdú Antal 9 frt. Gombos Gábor 1 frt. Zelits Pál 2 frt. Vojnits Sándor 11 frt. Milassin Antal 1 frt Gombos Zsiga 1 frt. Paresetits Antal 1 frt. N. N. 2 frt. Gabry László 2 frt. Törlei Bálint 10 frt. Gyelmis Gerő 1 frt. Birkás Gyula 1 frt. Szárcsevits Pál 2 frt. Torkos Zsigmond 1 frt. Nikovits Ágoston 2 frt. Rohonczy Aladár 2 frt. Weisz Jakab 1 frt. Morvay Lajos 1 frt. Németh Mátyás 1 frt. Szőreghi Antal 2 frt. Galy Adolf 1 frt. Miatovits Ilia 5 frt. Soschek Vincze 1 frt. Szkendrovits Samu 2 frt. Wiezner József 2 frt. Burger József 1 frt. Kupunovits Károly 1 frt. Manich Péter 5 frt. N. N. 1 frt. Tomacics Ferencz 1 frt. Ramberger Imre 1 frt. Farkas Ágoston 1 frt. Soukop Ferencz 1 frt. Fürst Emánuel 50 kr. Gábry Béla 1 frt. Lichtwekert János 1 frt. Tomacsis Péter 60 kr. Szkenderovics Kálmán 1 frt. Viznerné Mária 60 kr. Peics József 1 frt. Milassin Jakab 2 frt. Czeisz Máté 1 frt. Vojnics Viktor 1 frt. Vojnics Fábián 1 frt. Missuray Antal 1 frt. Sztine János 1 frt. Összesen: 123 frt 60 kr. Budapest, deczember 7. (6.) Őszinte örömünkre szolgál azon észtisztulás, mely Lajtántúl a bankjegy-ügy kérdésében mostanában végbemegy. Osztrák barátaink eleddig perkorreskáltak minden mozgalmat, mely által Magyarország saját bank- és hitelügyét önállósítani szándékozott. Független magyar bank, kartell-bank, vagy az osztrák Nemzeti bank részvényesei által állítandó két külön banktársaság? Hé, azonnal „nem oda Buda“ volt nekik, mert szerintük a két állam közjogi kapcsolatánál fogva, a monarchia bankrendszere csak egységes lehet. Hiába volt előttük minden bizonykodásunk, hogy e közjogi kapcsolatnak a bankügyhöz semmi köze, sőt hogy a jegyegység még a forgalmi terület egységének sem okvetlensége, híjába hivatkoztunk Angliára, a Svájczra, Németországra stb., melyekben a legteljesebb állam- és forgalomterületi egység mellett teljes bankszabadság uralkodhatik : rá se hederítették érveléseinkre, hanem konokul követelték tőlünk meghajlást a jegyegység bálványa előt