Ellenőr, 1877. április (9. évfolyam, 90-124. szám)
1877-04-10 / 98. szám
lólag az ónhalvaccsal, ónhalyaggal foglalkozott. Ezek mérges hatásúak s ezen hatást az állati szervezetre, annak alakulásait példák alapján kimutatni képezte kiválólag Balogh fölolvasásának tárgyát. Áttért azután „a vanadiumsavas ammóniák hatásának’ ismertetésére, melyekről ki lett mutatva, hogy inkább sziklafalakban, ritkábban ivóvízben is találhatók. Balogh a vanadiumsavval több kísérletet tett, melyekről szintén ez alkalommal tett kimerítő jelentést. A vanadium igen hatásos méreg. Követte őt Staub Mórgymn. tanár mint vendég, ki „Fiume és legközelebbi környékének floristikai viszonyait“ ismertette. Staub, ki Sadler óta először utazta be tudományos czélból a vidéket, mindenekelőtt Fiume földrajzi s földtani viszonyait fejtegeti összehasonlítva azokat Budapestével. Áttér azután a flora fejtegetésére, mely Endlicher szerint 108 rendben 759 előforduló fajt mutathat föl, s megemlíti, hogy a kikötő s vasút sokat ártattak ezeknek. Sajátszerű tüneményt észlelt a fák leveleinek változásában. Ő maga 145 fajt hoz föl, melyek eddig ismertetve nem voltak, sőt egy új fajt Uchiricz, róla mint feltalálóról campanula Staubionak nevezett el. A derék tudós végül egy táblázatot mutatott be, melyet saját rendszere szerint készített. Jurányi Lajos bemutatja Klein Gyula műegy. tanár „Előleges jelentését a tengeri moszatokra vonatkozólag tett kutatásainak eddigi eredményeiről“. Szerző a tengeri moszatoknál megkezdett tanulmányainak folytatása czéljából 1871-ben az akadémia támogatása mellett kirándulást tett Fiume vidékére s utjának eredményét előlegesen a következőkben állapítja meg: Krystalloidokat újonnan néhány oly tengeri moszatnál talált, melyeknél eddig ismeretlenek voltak, azonkívül két zöld szinű moszatban is mutat ki krystalloidokat, pedig ilyeket eddig csak vörös szinűeknél lehete találni. Az acetabulania moszatban nagy mennyiség spórát találtak, meyeket az eddigi nézettől eltérőleg ivariaknak tart. A halopithys sophyra moszatoknál a szitacsövek jelenlétét mutatja ki szerző, szól azután a sóskasavas mész jelenlétéről a moszatoknál s végül néhány általa gyűjtött fajokról tesz említést. Különben szerző mindezekről bővebben fog szólani legközelebb. Végül Krenner műegyetemi tanár terjeszti be vizsgálódásait a grönlandi kryolit kristály-rendszeréről s optikai tulajdonságairól, mely ásvány a kettős fluor vegyületek közé tartozik s az egyhajlású rendszerhez sorozandó. A kryolith az aluminium fémnek nyersanyaga, melyet egykor könynyűsége miatt a léghajózásnál használtak, most pedig a szappangyártásnál alkalmaznak. Krenner vizsgálta a Fhomselonit s a Pachpolitot is, és kimutatja, hogy dr. Könignek, ki e két fajt összevethetőnek véli, nézete téves, mit ő be is bizonyít. S ezzel a látogatott gyűlés 7 óra után véget ért. Fővárosi ügyek. A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság ma a déli órákban ülést tartott, melyben a III. kerületből több szántóföld bérlője azért folyamodik, hogy 6 évre szóló szerződésüket bontsa föl a város, minthogy 1875-ben és 1876-ban az árvíz tetemes kárt okozott nekik. A város 2 évi bérelengedést indítványozott , a bizottság pedig Várady K. felszólalására elhatározta, hogy miután már az illetők részesültek segélyben, számítsák össze a segély öszszegeit, s ha azok jelentékenyek, semmi elengedésben ne részesüljenek. Végül az elhelyezett pénzekről szóló havi kimutatást olvasták föl. E szerint a hazai takarékpénztárnál 742,745 frt. A fővárosi takarékpénztárnál 389,000, az iparbanknál 64,000 frt és az országos központi takarékpénztárnál 184,000 forint van elhelyezve. A fővárosi közigazgatási bizottság havi ülése ma d. e. 10 órakor kezdődött Ráth Károly főpolgármester elnöklete alatt. Ramermayer Károly polgármester felolvassa jelentését a közigazgatás állapotáról a múlt hóban. A felolvasás után Ráth Károly főpolgármester felemlíti, hogy a községi adónál nem fordul elő a késedelmesen befizetett adók után a késedelmi kamat, talán erre vonatkozólag valamit kezdeményezhetne a közigazgatási bizottság. Többen említik, hogy erre nincs törvény s nem is volna czélszerű, mivel így is terhes az adó. E kérdést minden szavazat nélkül elejtették. A polgármesteri jelentésből kiemeljük a következőket : A kisajátítási esküdtszéki tagok megbizatása a jövő hóban lejárván, az esküdtszéknek újból való megalakítása iránt a polgármester a közgyűléshez előterjesztést tett. Adóban befolyt a fővárosi adópénztárba márczius hóban: 214,375 frt 33 kr állami adó és 9159 frt 30 kr késedelmi kamat, 61,106 frt SS10 kr, községi pótadó 30,051 frt 961/a kr, házbér krajcrár, 7585 frt 50 kr, engedély és regaldij 154 frt 55 kr, hegyvám 2085 frt 59 kr, végrehajtási díj 846 frt 78 kr, közmunkaváltsági, összes állami bevétel 223,534 frt 68 kr, összes községi bevétel 100,964 frt 49 kr, fizetést teljesített 9861 adózó. A fővárosi adópénztáraknál az 1-ső évnegyedben befolyt állami adóhátralékban 568,704 frt 16/a kr, folyó állami adóban 835,616 frt 11 kr, késedelmi kamat 33,637 frt 431/., kr, községi pótadóban 386,023 frt 33 kr, házbérkrajcrárban 184,262 frt 631/., kr, engedély és regardis-eredmény 38,723 frt 55 kr, közmunkaváltság 6041 frt 6 kr, összes állami bevétel: 1.437,957 frt 71 kr, öszszes községi 618,681 frt 53 la kr. Az adó és illeték behajtási hivatal márcziusban zálogolt 3007 egyénnél 246,761 forint 8513 kr erejéig, zálogolás folytán befolyt 32,315 fst 12 kr; árverés tartatott 113 s ezek után befolyt 18,059 frt 18 kr. — Katonai ügyekre vonatkozólag, a jelentés szerint február hó végén 35,643 egyén maradt nyilvántartásban, u. m. a közös hadseregből 24,938 egyén, a honvédségből 10,705 egyén. Márcziusban állandó tartózkodásra jelenkezett a közös hadseregből 1018 egyén, a honvédségből 418. A jelenkezés elmulasztásáért megfenyíttetett idegen hatóság megkeresésére 21 egyén, a tanács ügykörében 19. A legnagyobb fenyítés 8 napi fogság az 55-ik honvédzászlóalj parancsnoksága megkeresésére történt. A sorozó bizottság elé vezettetett 2544 hadköteles. Ezekből besoroztatott 438 ujoncz, mint család gyámolitók a védkötelezettség alól ez évre felmentetett 171 egyén. Az adófelügyelő jelentését a bizottság tudomásul vette. A tanfelügyelő jelentése következett ezután, amit a bizottság szintén tudomásul vett. Ezután Kasenszky árvaszéki elnök adta elő jelentését, e szerint a fővárosi gyámpénztár márcziusban 177053 frt 52 krt vett be s 121674 frt 95 krt adott ki. Pénzintézeteknél elhelyezve fekszik 410000 frt. A jelentést a bizottság tudomásul vette. A főorvos jelentése szerint a fővárosban márcziusban a születések száma 1189 volt, (816 törvényes, 375 törvénytelen) A halálozások száma 1138. Kórházban meghalt 220, a többi magánlakáson. Járványos betegség nagyobb mértékben nem volt. Ebmarás 12 fordult elő, s halállal végződött. Házmán az egyes referensektől nem annyira statisztikát, mint inkább az előforduló bajokra orvosló javaslatokat kíván. Patrubány azonnal előáll, hogy az ebdühre vonatkozólag a főváros készítsen szabályzatokat. Kamermayer Károly jelenti, hogy azok már készen vannak. A postahivatal jelentését tudomásul vették. Kerntler alkalmat vesz megemlíteni, hogy a Duna jobb oldalán lakók igen későn kapják a levelüket. A postaigazgatósághoz fog áttételni ez ügy, hogy a késedelmezés okairól jelentést tegyen. Csengey Endre fővárosi főügyész jelentése szerint az ügyészségnél márcziusban elintéztetett 230 közigazgatási ügy, folyamatban maradt 150. Perek közül volt 482 sommás ügy, s ebből bevégeztetett 471, folyamatban maradt 11. Rendes per volt 131, bevégeztetett 1. Csődper volt 254 folyamatban. Gyámhatósági ügy volt 218, elintéztetett 56, folyamatban maradt 162. Az ördögárok szabályozása czéljából a kisajátítások befejeztettek, még pedig egyesség utján kettő, s ezekért fizetett a város 13299 frt 55 krt, a többiért a kisajátítási esküdtek megállapitottak összesen 138165 frtot. Tehát az összes kiadás tett 151,465 frt 95 krt. — Ezentúl magánügyek elintézése következett. — A fővárosi szervező bizottság ma délután folytatta tanácskozásait. Legelőször is pár apró ügyet intézett el, aztán meghallgatta a 99-és 100-ik §§-ok új szövegezését; e §§-ok oda törekszenek, hogy a sok bérleti ügy ne kerüljön a közgyűlés elé. A bizottság hozzájárult az új szöveghez, s megkezdte a folytatólagos tárgyalást. Következett a 106-ik §., mely azon tisztviselőket sorolja föl, akik választandók. Rupp itt bejelenti, hogy a főlevéltárnokát szükségtelennek tartja, egyáltalán a kezelési osztályok élére egy irodaigazgatót kívánna állítani. Széher már régebben bejelentette, hogy a főmérnöki, Steiger, hogy a főjegyzői,' s Basbach, hogy az egyik alpolgármesteri állást ajánlja megszüntetni. E §. a későbbiekkel összefügg, miért függőben hagyták. A 107. 108 §§. nem szenvedtek módosulást. A 109 jelentéktelen. A 110 §-nál, mely a segédszemélyzet és szaktisztviselőknek a tanács által élethossziglan való választását írja elő, egy kis eszmecsere fejlett ki a választási rendszer fölött. Királyi kiemelte, hogy anomália, mikép a 6 évre választott tanács életfogytiglan választ tisztviselőket ; ő egyébiránt minden választást a közgyűlés kezébe kívánna letenni. a míg Steiger szerint a polgármester kivételével jövőre minden rangú tisztviselőt a tanács válasszon életfogytiglan. A §. változatlanul fogadtatott el. A következő §-okat a közgyűlés egészen a 114. §-ig, e meddig elhaladt, minden érdemleges vita nélkül végezte, kint“. De egy árva szó sem. A leány egyetlen fillér biztosítása nélkül jött hozzá. Abban a nagy törekvésében, hogy őt megnyerje, sikert aratott. S amint ezt elgondolta a kocsiban, közelebb szokta őt magához. A legroszabb esetben az egész világgal is harczra kél ő érette. De ha ez az öreg ember makacs, szűkmarkú, s teljesen eltökéllve volna arra, hogy minden pénzét fiára hagyja, ezen házasság miatt, — oh! — hogyan lesz ő képes ezt az igaztalanságot elszenvedni ? Legalább hatszor elhatározta az után, hogy nem gondol többet erre, legalább két hétig, s mégis, mielőtt hazaértek volna, szólott róla. — Varjon mi szándéka van atyádnak a pénzzel ? Sohasem szólt neked? — Egy szót sem. — Nagyon különös, hogy sohasem szólott. — Baj az, lelkem ? — Dehogy. De veled természetesen mindenről kell beszélnem, — különös. V. FEJEZET. A mézes hetek kezdete. Menyegzője reggelén, mielőtt az oltárhoz lépett, Lopez egy-két elhatározásban állapodott meg. Az első az volt, hogy legalább két hétig gondolni sem fog a pénzre. Tett bizonyos intézkedéseket, melyek meglepték és elbusították Parker Sextust, de amelyek mégis sikeresen végződtek. Februárra szóló váltók kerültek elő, s szerény mennyiségű készpénz is, s egy időre nyugalom biztosíttatott. Parker bizalma barátja segédforrásai iránt kissé apadni kezdett, de még mindig hitt ügyességében s lángeszében, s kellő tudakozódás után teljesen hitt barátja ipában. Sextus még mindig hitt a jó idők elérkeztében. Ferdinánd — most mindig keresztnéven szólította — bízott, s Sextu hogyne bízott volna ? — a nap bizonyos részeiben. Mikor uzsonyára megivott két-három pohár keresit, akkor bízott a jövőben, s bízott nagyon este is, mikor szivarra gyújtott s vizes pálinkát ivott. De reggelenkint csak úgy reszketett az aggodalomtól. De Lopez, miután barátja segítségével egykét hónapra nyugalmas kényelmet biztosított magának, megígérte magának, hogy két hétig rá se gondol a gondra. Második elhatározása az volt, hogy Mr. Whartonon elkezdi az operatiót. Az utolsó pillanatig reménytette, majdnem várta, hogy pénzt fog kapni. Egy pár ezer font is nagyon jó lett volna abban a pillanatban, de erről szó sem volt. Ez így nem folyhat tovább. Csak nem lesz gyáva ipjával szemben. Azután meggondolta, hogy mit fog cselekedni, ha ipja makacsul megtagad mindent, s elhatározta, hogy akkor nagyon nem kedve szerint fog cselekedni az öregnek. Harmadik elhatározása nejét illette. Meg kell őt tanítani. Meg kell tanulnia a pénznek nagy fontosságát, nem zsugori, szűkmarkú, prózai módon, hanem hogy osztozhassék az ő érzelmeiben, melyekben oly sok szép, magasztos van. Sohasem fogja tőle kívánni, hogy fösvény, vagy akár takarékos legyen. Öltözzék, járjon hintón, viseljen ékszereket, de tanulja meg, hogy ezen érveknek azon meggyőződésen kell épülniök, hogy a világon a legfontosabb törekvés a pénzszerzés. S meg kell értenie, mindenek fölött, hogy joga van atyja vagyonának legalább is feléhez. Lopez észrevette, hogy Emilynak nagy befolyása van atyjára, s meg kell tanulnia, hogy ezen befolyással habozás nélkül éljen férje javára. Első elhatározását, tudjuk, már megszegte. S mi fog történni három hónap múlva, ha Wharton semmit sem akar majd éretté tenni, — s ha bizonyos guano-spekuláczio, amelyre Sextyt csábította volt, roszul fog kiütni ? Bízott a guanóban és Whartonban is, de rettentő, ha egy makacs ipától s egy kockáztatott vállalattól kell függni az ember egész jövőjének. S ha mind akettő roszul üt ki, mit csináljon nejével, hogyan viselje el annak nyomorát. S már mikor Doverbe hajtattak, kérdést intézett nejéhez. „Baj az ?“ kérdé Emily. S ő kijelentette, hogy pénzkérdés őt nem érdekli, s ezzel csak annál nehezebbé tette jövő feladatát. Többet aztán nem szólott erről nejének, de annál többet gondolkozott. Emilynek segítenie kell rajta. Meg kell tudnia, hogy mily szükséges, hogy azonnal segítsen. — Háborít valami ? kérdéseje, hozzásimulva ebéd után a doveri hotelben. — Mi háborítana ezen a napon ? — Ha van valami, mondd meg. Nem mindjárt, ebben a pillanatban, — hacsak magad nem akarod. Bármi bántson is, boldog leszek, amint kötelességem is, ha enyhítem azt. Az ígéret nagyon jó volt. Azt tanussta neki, hogy neje kész részt venni életek közös munkájában. De most meg kell még kímélni. — Ha baj van, meg fogok mondani mindent, szólt a férj, homlokon csókolva nejét, — de most ne háborítson semmi. — Mosolygott, de hangjában volt valami, ami Emilynek azt mondta, hogy lesz baj. Párisban Lopez levelet kapott Parkertől, kivel pedig megígértette, hogy nem fog írni, hacsak nagyon nyomasztó körülmények nem lesznek. Nem is voltak. A levélben csak egy, némileg fontos bekezdés volt, s Lopez ezt is üzlettársa nyughatatlan gyávaságának igyekezett tulajdonítani. „Figyelmeztetem, hogy nem tudom és nem fogom elintézni a február 3-ikán lejáró 1500 fontos váltókat“. Hát ki mondta neki, hogy elintézze ? Pedig Lopez, úgy akarta, hogy igenis intézze el azon esetre, ha nem tudna valamire jutni Whartonnal. (35. folytatás következik.) HÍREK. (Április 9.) — Széll Kálmán pénzügyminiszter holnap érkezik Bécsből Budapestre. — Gr. Zichy Manó beszentelése tegnap délután 5 órakor nagy részvét mellett folyt le az Eszterházy-palotában. Az udvart és a kapualj falait fekete posztó takarta, a Zichy-család czimerével. A ravatal a kapualjába volt elhelyezve, a rajta levő koporsót számos koszorú ékesítette, többek között gr. Batthyányi Lajosnétól. Számos kitűnőség volt jelen. Ott láttuk Zichy gr. tábornokot, Edelsheim Gyulai bárót, Fejérváry dr. honvédezredest, Szende, Perczel minisztereket, Ráth főpolgármestert, Pulszkyt, Bónis Sámuelt, Kerkipolyt stb. A beszentelés után a részvevők eltávoztak fogataikon, melyek a múzeum mögötti tért egészen ellepték. A hűlt tetemek Nagy-Szöllösre szállíttattak, hol a családi sírboltba helyeztetnek. Borzasztó dráma történt a nizzai Etrangers hotelben. Lombardini olasz mérnök, egy 35 éves, IV. CVjúszép, erőtejes férfiú nyolc napig Nizzában tartózkodott, hol régi imádottjával találkozott, aki a nizzai tánczkarhoz tartozott. A hölgy neve Cordani kisasszony. Lombardini szenvedélye a fiatal asszony látásán feltámadt, s mivel értesült, hogy ennek időközben más viszonya lett, elhatározta, hogy megöli. Esti nyolc órakor a Hôtel des Etrangersbe vezette ebédelni. Az étteremből esti 10 órakor Lombardini szobájába mentek fel. Az olasz az ajtót magukra csukta, s így szólt: „Szép kendőt kapsz tőlem“. S valóban fiókjából kendőt vett elő, melybe azonban revolver volt rejtve. Azonnal a nőre tüzelt, kinek a golyó arczát zsarolta. A boldogtalan nőnek sikerült a szobából menekülni, Lombardini azonban utána rohant, s a lépcsőn még kétszer tüzelt rája. A nő erre elbukott, s lába és homloka zúzódásokat szenvedett. Lombardini most szobájába rohant, a harmadik emeleten kihajolt, s s ily helyzetben lőtt jobb fülébe. Élettelenül bukott le a roppant magasságból egy narancsárus lábához. — A nemzeti hajós-egyletnek csónakdája elhelyezésére a tanács a lipótvárosi lépcsőzetes part kezdetétől a Margit hídja felé 30 méter partrészt jelölt ki. Az egylet a partrészért évi 100 frt használati dijt fizet. — A Valeria-egylet tegnap, délelőtt 11 órakor Glatz-Ebeczky Antalné elnöklete alatt közgyűlést tartott. Az elnök mindenekelőtt a szavazatképességet konstatálta, aztán a jelenvoltakhoz a cselédképző egyesület és dajkák menhelyének szükségét hangsúlyozta meleg szavakban. Áttérve a napirendre Markó István ügyvéd felolvasta az évi jelentést. Ebből kitűnik, hogy az egyletnek ez évben 2034 frt 37 kr. vesztesége volt. Bevétele volt: 5274 frt 10 kr., kiadása 7308 frt és 47 kr. Az I. hazai takarékpénztárnál 1450 frt van elhelyezve. A jelentést a gyűlés tudomásul vette és megadta a felmentvényt. Következtek a választások. Elnök lett: Glatz- Ebeczky Matild. Alelnökök: Simig Istvánné, Schey Árminné. Orvos: Dr. Dudits Miklós. Pénztárnok: Hódy Imre. Jegyző: Markó István. Választmányi tagok: Bulyovszky Gyuláné, Ágai Adolfné stb Végül báró Sennyey Pálné díszelnökül választatott meg. — A „Mózes11 czímű darabot, melyet bírálói Sophonisbével együtt a Karácsonyi pályázaton versenytársai között legjobbnak találtak, Várady Antal, az Iskarióth tehetséges szerzője irta. •— Két Desewffy halála. Desewffy László királyi tanácsos s a királyi itélőtábla tagja élte 55-dik évében pénteken meghalt, s tegnap közrészvét mellett temették el a fővárosban. Desewffy Kálmán nyugalmazott őrnagy pedig a múlt héten hunyt el Margonján , kifejezett óhajtásához képest az erdőben temették el, százados tölgyek alatt. Népszerűségéről fényes bizonyságot tett az, hogy temetésén mintegy 2000 ember volt jelen. A Petőfi-társaság vasárnap, április 15-én, d. e. 10 órakor a „magyar mérnök- és építészegyesület“ felolvasótermében (régi Lloyd-épület II. emelet, a duna felőli oldalon) ülést tart. Tárgyak : 1. Petőfi mint elbeszélő költő (széptani tanulmány), Névy László. 2. „Isten országa“ (elbeszélés) László Mihálytól. 3. „A remény“ (költemény) Szász Gerőtől. 4. „A lutribolond“ (rajz) Balázs Sándortól. — A budapesti VII. kerületi polgári körnek alapszabályait a belügyminisztérium a szokásos jóváhagyási záradékkal ellátta. Hamar Leó volt természettani tanár kérelmére a tanács a közérdekű czél tekintetéből megengedte, hogy a belvárosi városház téren villanyvilágító készülékével kísérletet tegyen s e czélra a később meghatározandó napra a régi városház bakonját s az arra nyíló előszobát folyamodó rendelkezésére bocsátotta. — Túlbuzgó őr. A saint-etiennei börtön előtt őrt állt a közelebbi éjjelek egyikén egy fiatal katona. Bajtársa felváltani jött, az őrt álló katona nem ismervén fel rákiáltott: „Ki vagy ?“ Válasz „Jó barát!“ Ezzel a katona közeledett az őr felé. Ez gyorsan megtöltvén fegyverét kiáltott: Állj, vagy lövök.“ Nem állt meg, az őr tüzelt. A golyó a szerencsétlennek alhasát érte, s veszélyesen megsebesítette. — A budapesti kávésok ipartársulata ma tartotta évi közgyűlését s ez alkalommal Mahler úr meleg felszólítást intézett a társulat illető tagjaihoz, hogy figyelmüket egy kicsit jobban irányozzák a magyar sajtóra mint némely tagtárs szokta. E felszólítás szép visszhangra talált. A közgyűlést Kurcz elnöki beszéde nyitotta meg, melyből kitűnik, hogy a választmány az ipartársulati kényszer behozatala s a fényűzési adó megszüntetése érdekében is működött. Az évi jelentés Kámori Flórián tiszteletbeli elnök érdemeiről is megemlékezik. Ezután megválasztattak a választmányba Wallner J., Kotsi Henrik, Reitz Frigyes, Steuer Gyula, póttagokul pedig Kleinlein Károly, Lafrankó J., Löffelmann Ferencz és Kontur Alajos. Szóba jött az önsegélyző egylet alakulása is; az erre vonatkozó indítvány a választmányhoz utasíttatott. — Nyári zivatar dühöngött múlt szerdán Francziaországban, s pedig oly nagy mérvben, oly mennydörgős villámlásokkal és jégesővel, hogy mindenesetre a meteorológiai ritkaságok közé tartozik, april első napjainak tekintetbe vételével. Blois és Orleans táján a jégeső elverte a fák rügyeit. Aix-en-Othe községben beütött a villám. Egyik kóbor mennykő pedig valóságos kóborlást vitt véghez. Egy házba becsapva, egyik lakás minden szobáján végig futkosott, s miután megsebesítette a gazda karját, a szomszédba látogatott el, hol egy órába csapott, fülsiketítő detonatiót idézve elő, s megolvasztotta annak lánczait és kerekeit. Ezt az emeleten történt. Innét a földszintre csapott több egyén közé, kik az ablaknál dolgoztak, elragadta egy gyermek kezéből ennek csörgetyűjét, míg végre eltűnt a földben. Emberélet nem esett áldozatul. Nyári zivatarok előlegezésére mi is készen lehetünk, mivel a jég nagy villanytartalommal bir, s tegnap a főváros táján keleti irányban erősen villámlott. A Dugába dőlt vállalat. Marschal Ferencz hentesmester boltját a czukor-utcza 12. sz. alatti házban, ma éjjel ismeretlen tettesek föltörték, s onnét nagy mennyiségű füstölt sertésnyelvet, szalonnát, sonkát és szegedi szappant elloptak. Két czirkáló rendbiztos éjfél után 2 órakor a cukorutczában két férfi egyént azért tartóztatott le, mivel mindegyik egy nagy zsákot czipelt. Midőn Marschal ma reggel a rendőrfelügyelő tisztnél meglopatását följelentette, arról értesült, hogy a tolvajok és az ellopott tárgyak megkerültek. A letartóztatott két tolvaj egyike,Geiger Samu volt bérkocsislegény, a másik pedig Immerblum Kálmán ismeretes betörő tolvaj. Mindkettőt a fenyitő bíróság elé állították. — A ki hivatását eltévesztette. Matuska Vilmos 23 éves 3-ad éves joghallgató és egy éves önkénytes, tegnap d. u. 3 órakor az egyetem épületében a rectori lakást szuronyával feltörte s lopási szándékból a szobákat egyenkint felnyitotta; a pénzesszekrényt azonban nem bírta föltörni, gyertyatartókat és egyéb könnyen elszállítható tárgyakat öszszerakott, de működései közben tetten érték, elfogták s a rendőrséghez bekísérték, honnét a katonai hatóság elé állították. Matuska különben megromlott, gonosz természetű ember, ki ellen — különösen tanulótársai — csalás, sikasztás és lopásért több följelentést tettek. — A főváros több utczáin és utain készített asphaltjárda és kocsiút-burkolat után kivetett illetéket a háztulajdonosok több felhívás daczára le nem fizetik, azért a tanács ellenök végrehajtást rendelt el. Időközben azonban a váczi-, hatvaniutcza s aldunasor, a Dorottya-, fürdő-, Mária- Valéria-utcza és barátok tere, a Ferencz-József sétány valamint a kerepesi út mindkét oldalbeli háztulajdonosok felebbezést nyújtottak be s igy a tanács az ügy eldöntéséig a végrehajtást az adóbehajtási hivatalnál megszüntette. — A magyar athleticai club április 30-án délután 6 órakor tartja évi rendes közgyűlését a lovarda termében, melynek tárgyai az évi jelentés s a választmány újjá alakítása lesznek. — A Rókusz kórházban egy főorvosi pályázatot írtak ki, a határidőig nyolc folyamodó jelentkezett. — Az óbudai plébánia megüresült. A herczegprimás a javadalomra első helyen Zierer Károl terézvárosi káplánt, 29 éves áldozárt, második helyen Cselka Nándor terézvárosi káplánt, 20 éves áldozárt, harmadik helyen pedig Degen Titusz belvárosi káplánt, 18 éves áldozárt ajánlotta a fővárosnak, mint kegyurnak, megválasztásra. A javadalom elnyeréséért az említetteken kívül Bogisich Mihály, belvárosi, Pusztovnik M. krisztinavárosi, Fellermayer János budavári káplánok folyamodtak. — A magyar királyi államvasutak Szliács állomásán a téli idény alatt szünetelt teherforgalom a f. évi május hó 1-ével ismét megnyílik, és így ez állomás a nyári idényen át — május hó 1-től október hó végéig — mind a személy-, mind a teherforgalomra be fog rendeztetni. — A budapesti tudomány- és műegyetemi olvasókör április 15-én Deák ünnepélyt rendez, melyen Kucziányi Gézától emlékbeszédet, Sándor Józseftől emlékkölteményt fognak bemutatni. — A budai Frőbel-nőegylet április 16-án esti 1118-kor hangversenyt és tánczvigalmat ad a „Fáczán“ nagy termében. A tiszta jövedelem az egyesület alapjára száll. — Wilbrandt új vigjátékából, „ Utazás Kivála“, csütörtökön tartják az első próbát a burgszínházban. — A városi színházban 19-ikén Dahnnak egy új vigjátéka kerül színre, czíme: „A nők államtudománya“. — Salvini Macbeihben vett búcsút a bécsiektől. Valóságos tapsvihar kísérte minden jelenését. — Sztrogoff utazásához Bécsben Kautzky, Britschi és Burghard udvari operai festők csinálnak új díszleteket, mivel Rákosy nem adhatta át a népszínházéit. A szöveg azonban Csepreghyé. — A Carl színházban Berg D. F.-nek legújabb posséját szombaton adják elő. Czime „Az aggszűz“ — Külföld. Dóczi „Csőre“-ját Prágában is előadták. A „Tagesbote aus Böhmen“ „Grillparzerspanischer hauch“-ot érez benne, és sikerét teljesnek mondja, Dóczit pedig a szekemdúsmeséért, valamint a mesteri nyelvkezelésért dicséri. Gerster Etelka drezdai vendégszereplését bevégezvén, Bécsbe utazott, hogy megkezdje szereplését az udvari dalműszínházban. — Parisban Gounod új operáját a „Cinq Mars“-t márczius ötödikén, tehát nevenapján játszották először az „Opera comique“-ben. A műt azonban nem víg opera, hanem lyrai dráma, s meséjét De Vigny Alfréd regénye után Poirson és Gáliét írták. E mese röviden a következő: Cinq Mars és Gonzaga Mária szeretik egymást, de Richelieu Máriát a lengyel királynak szánta nőül. A szerető pár azonban XIII. Lajos király által támogattatva ellenszegül a hatalmas bíbornoknak, ami sikerülne is, ha Cinq Mars nem bonyolódnék egy összeesküvésbe Richelieu ellen, amelyért halállal lakói. Leginkább tetszett az 1 és 3-ik felvonás. A 2-ikat ballet foglalja el, mely érdekesebb mint becses. Nem oly szép mű, mint „Faust11, de sok költészettel van írva és dallamai közt nagyon sok szép van. Színházak. — Nemzeti színház. A Feleki-jublaeumot ll-éről Salvini föllépése miatt 16-ikára, hétfőre halasztották, mely alkalommal nemcsak collegái — de számos testület és egylet részéről fog megtiszteltetésekben részesülni az érdemes művész. Hogy a közönség teljes lelkesüléssel járuland az est díszének emeléséhez — mondanunk sem kell. A nemzeti színház legközelebbi újdonsága Crisarulli Godelot Hotelja lesz, mely a legmulattatóbb franczia bohózatok egyike. Utána (26-kan) B. Jósika Kálmán „Marenyája“ kerül színre, a főszerepben Kassayné Mari asszonynyal. — Tretelli Z. asszony 19-ikén mégegyszer visszatér hozzánk Bécsből, hogy Azucenát énekelje, mely szerepben annyira tetszett. Gróf Dormándi tegnap esti második előadásán nagyobb közönség volt, mint az elsőn. A szerzőt minden felvonás után kihívták néhányszor. — A nemzeti színház játékrendje. Ma 9 én, „A velenczei kalmár“, 10-én „Sába királynője“ Nagyné Benza Ida asszonynyal, 11-én a „Nők iskolája“ (a Feleki jubilaeum későbbre maradván a Salvini vendégjátéka miatt), 12-én a „Varázsfuvola“ Nagyné Benza Ida asszonynyal, 13-án „Gróf Dormándi“, 14-én Gerster Etelka k. a. első fölléptéül „Lucia“, 15-én „Julius Caesar“ — A másik hétre kitűzvék: 1,6-án Feleki jubileumára a „Nőuralom“, 17-én az „Alvajáró“ Gerster Etelka kisasszonynyal, 18-án „A miniszterelnök bálja“ és a „Kis ördög“, 19-én a „Próstea“ Trebelli aszszonynyal, 20-án Sardou „Godelot-hotel“-je először, 21-én „Hamlet“, Gerster Etelka kisasszonynyal, 22-én „Samu bácsi“. Későbbre ez érdekes vendégjátékok vannak kitűzve: ápril 24-én „Rigoletto“ Gerster Etelka kisasszonynyal, 26-án „Aida“ Masini híres tenorista első föllépteül, 28-án a „Tévedt nő“ Masinival és Gerster kisasszonynyal, május elsején az „Afrikai nő“ Lucca Paulina első fölléptéül. — Vendégszereplések. Cassagne J. Mari Kolozsvári vendégszereplése folytonos diadalok közt foly le. A kolozsvári lapok azt írják, hogy eltávozása és visszatérése között elérte a művészet azon fokát, ahol méltán bámulhatjuk. Először Phaedrát játszotta nagy tetszés mellett, utána Iskariótban Magdolnát, melyben a kolozsváriak előtt egészen új alakot mutatott be; harmadszor a Kovács Gyula által szinte alkalmazott „Antonius és Cleopatrában“ Cleopatrát fogja játszani, melyről egy kolozsvári lap azt írja, hogy „Kassaynénak legjobb szerepe“. — Molnár György jelenleg Marosvásárhelyen vendégszerepelt. „Lear királyban“ annyira tetszett, hogy a következő hat előadásra minden jegy előre elkelt. Marosvásárhelyről Tordára, innét Enyedre és Dévára megy vendégszerepelni. — Prielle Cornélia jelenleg a debreczeni színház vendége. Második fölléptéül „A kísértést“ választotta. Mondanunk sem kell, hogy rendkívüli hatást csinált a darab, mely Debreczenben úl, ép úgy, mint a művésznő. — Népszínház. Strogoff utazása folytonosan hódít, annyira, hogy még legalább húsz előadásra van kilátás. A publicum jellege azonban lassan kint változik, amennyiben napról-napra több a gyermek, kiknek nagy örömük telik a látványosságban. — Kosikira, Lecoq operettjére nagyban készülnek ; a czímszerepet Soldosné és Vidmár Erzsi felváltva fogják játszani. A kiállítás teljesen új lesz. — Bécsi színházak. Szigligeti Ferike k. a. a bécsi Wiedens színházhoz szerződött 32 vendégjátékra. Valóban meglepő haladás az ifjú művésznő pályáján. — Patti Adelina Bécsben e héten a Sevillai Borbélyban, Lindában és Traviatában fog énekelni. CSARNOK. A FEKETE INDIÁK (Les Indes Noires) ISTA JULES VERNE. IV. A Dochirf-tárna. (Folytatás.) Néhány perc múlva egy szálas, huszonöt éves, pajkos képű, mosolygó szemű, vidor szájú, hirtelen szőke hajú legény tűnt elő a világos kúp alján, melyet lámpája előre vetett, és föllépett a tizenötödik létra fokára. Első dolga az volt, hogy erősen megszorította a kezet, melyet Harry eléje nyújtott. — Be, örülök, hogy talállak! kiáltott föl. — De,a szent Mungo úgy segéljen! ha tudtam volna, hogy feljösz a földre, bizony nem fáradtam volna le ide az aknába. — James Starr úr, mondá aztán Harry, lámpáját a mérnök felé fordítva, ki árnyékban maradt volt. — Starr úr! viszonzá Jack Ryan. — Ni! mérnök úr, bizony rá nem ismertem volna. Mióta eljöttem a bányából, a szemem elszokott attól hogy, mint ezelőtt, a sötétben lásson. — Én meg most visszaemlékszem egy sihederre, aki mindig dalolt. Bizony, öcsém, annak már tíz esztendeje ! Te vagy az, ugye ? — Én az, Starr úr, s ha mesterséget cseréltem is, de a jókedvemet nem cseréltem ám el, tetszik látni! De azt is gondolom én, hogy jobb nevetni meg danolni, mint sírni meg nyöszörögni! — Igazad van, Jack Ryan. — Hát mit csinálsz, mióta a bányát elhagytad? —?A melrosei majorban dolgozom, Irvine mellett, Renfrew megyében, negyven mértföldnyire innen. Bizony nem ér az föl a mi aberfoylei bányánkkal ! A csákány jobban illett a kezembe, mint az ásó meg a kapa! Aztán meg, a vén tárnában voltak harsány zugok, vidor visszhangok, amik olyan tréfásan kiáltották vissza az embernek, a nótáit — adsfent meg! . . De hát, Starr úr látogatóba megy az öreg Simonhoz? — Úgy van, Jack, felelt a mérnök. — Akkor hát, nem tartóztatom . . . — Ni, Jack, kérdé Harry, — mi hozott téged ma ide a kunyhóba? — Látni akartalak, pajtás, felelt Jack Ryan, — és meg akartalak hini az irvinei clán ünnepére. Tudod, hogy én vagyok ott a ,pipera *). Lesz dal, lesz táncz. — Köszönöm, Jack, de az nekem lehetetlen. — Lehetetlen? — Az, Starr úr, meglehet, sokáig marad, itt, s vissza kell vezetnem Cailanderbe. — Hiszen, pajtás, az irvinei clán ünnepe csak egy hét múlva lesz. Addig, azt gondolom, Starr úr látogatása véget ér, s téged semmi sem tartóztat a kunyhóban. — Igaz, Harry, szólt James Starr. — Föl kell használnod Jack pajtásod meghívását. — Nohát jó ! elfogadom, Jack, mondá Harry. — Mához egy hétre találkozunk az irvinei ünnepen. — Mához egy hétre, úgy lesz, viszonza Jack Ryan. — Isten áldjon meg, Harry. Szolgája, Starr úr! Nagyon örülök, hogy viszontláttam önt! Újságolhatok ön felől a barátainknak. Egyikünk sem felejtette önt el, mérnök úr. — S én sem feledtem el senkit! mondá James Starr. — Köszönöm mindnyájunkért, mérnök úr, felel Jack Ryan. — Isten áldjon meg, Jack! mondá Harry, még egyszer megszorítva pajtása kezét. És Jack Ryan, újrakezdve dalát, csakhamar eltűnt az akna magasában, melyet lámpája homályosan világított meg. Egy negyedóra múlva James Starr és Harry az utolsó létrán is leértek s ráléptek a tárna legalsó emeletének talajára. A boltozat körül, melyet a Yarow-akna alja képezett, különféle járatok torkollottak, melyek a bánya utolsó széntermő erének kiaknázásra szolgáltak volt. Behatoltak a pala- és homokkő-tömzsbe, melyet emitt vastag, nagyjából megfaragott gerendatrapézek támogattak, amott tömör kőburkolat borított. Mindenütt földhányás töltötte be az üzem által kiürített teléreket. A mesterséges oszlopokat a szomszéd kőbánya köveiből tördelték volt ki, most ezek tartották a talajt, azaz a harmadkori és negyedkori lerakodások kettős emeletét, melyek azelőtt magán a rétegen nyugodtak. Most sötétség törte el e járatokat, melyeket egykor vagy a bányász lámpája, vagy a villanyos fény világított meg, amelyet az utóbbi években a tárnákban használni kezdtek. De a komor alagutak nem hangzottak többé vissza a kis vaggonok csikorgásától, melyek sineiken robogtak, sem a hevesen becsapódó légajtók zajától, sem a talyigások kiáltásaitól, sem a lovak és öszvérek nyerítésétől, sem a munkások csákány-ütéseitől, sem a robbantás dörejétől, mely a kőzetet szétrepesztette. — Meg akar kissé pihenni, Starr úr? kérdé a fiatal ember. — Nem, fiam, felelt a mérnök, — mert mielőbb oda akarok érni az öreg Simon kunyhójához. *) dudás, ^