Ellenőr, 1877. május (9. évfolyam, 125-179. szám)
1877-05-01 / 125. szám
(Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 , 80 . Egyedszám ára 6 lírai ezár. r Szerkesztési iroda: idjibhLjesten, rtrldo-r ixtczd 6. szcLtd. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. (Reggeli feladás. Budapest, kedd, május 1. 1877. 125. szám. ^Hirdetések felvétele cs JchScLehtvontalban , Budapesten, nádor-utcza 6. szánt (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Leopold Miksa hirdetési ügynöknél, Budapest,Rákosárok utcza 431, valamint Havas, Laute & Cie. czégnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8). Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. (Kiadóhivatal: L JjzLchLj?e,st en, tickLo v-xl tczdl 6. szám.. Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. IX. évfolyam. A HÁBORÚ. Adakozzunk, a török sebesültek javára ! A gáládul megrohant Törökország önvédelmi küzdelmének sok lesz a sebesültje. A magyar nemzet érzelmei tehát nem nyilvánulhatnak sem nemesebben sem hasznosabban, mint az által, hogy a szerencsétlen hősök iránti részvétének tényleges bizonyítékait adja. Ilyenre szólítjuk föl olvasóink magyar szívét, melyhez nem kell sok szót intéznünk, mert hiszen együtt dobog vele a miénk is. És meggyőződve vagyunk, hogy felhívásunk nem hangzik el eredménytelenül, s hogy az „Ellenőr“ is küldhet némely fájdalomra egy kis enyhülést, hazánk polgárainak rokonszenves adományaiból. A begyűlő összeg átvételére és továbbítására Törögország itteni képviselőjét, a Budapesten lakó Consult fogjuk felkérni. Az „Ellenőr“ szerkesztősége. Eddig adakoztak: Palásthy Sándor e lap szerkesztője 25 Csernátony Lajos orsz. képviselő . 25 Légrády testvérek................................25 Széchy Károly.....................................10 Hindy Árpád..........................................10 Szilády Áron orsz. képviselő . . 20 Szontagh Pál (somogyi) orsz. képviselő 10 Szilágyi Dezső orsz. képviselő . . 10 Dacsó Pál orsz. képviselő ... 10 Horánszky Nándor orsz. képviselő . 5 Ivánka Imre...........................................10 Gr. Károlyi Tibor orsz. képviselő . 10 Pulszky Ágoston orsz. képviselő . 10 Dániel Márton orsz. képviselő . . 5 Végh Aurél orsz. képviselő ... 5 Hg. Odescalchy Gyula orsz. képv. . 10 Plachy Tamás orsz. képviselő . . 15 Horváth Gyula orsz. képviselő .. . 10 Összeg 225 frt. Budapest, április 30. Románia szerződést kötött a muszkával. Legközelebb — hir szerint — életbelépteti a dictaturát. Kalafatot a Bukaresből visszatérő román csapatok — törökellenes szándékból — újra megszállják. Sőt több oldalról érkező hír mondja, hogy Románia hadat üzent, vagy legközelebb hadat fog üzenni a portának. Íme az árulás és államcsíny elmondva egy lélekzetre, megkísértve és majdan végrehajtva egyugyanazon kéz, a muszka keze által. Románia áruló lett a porta ellen, közte és Konstantinápoly közt áthidalhatlan mélység támadt. Ez a mélység jó lesz arra, hogy sír gyanánt szolgáljon a román függetlenségnek, sőt magának a román népnek. Pedig Románia függetlenségét akarja kikiáltani. Ezt ígérte neki a „békeszerető“, az „igazmondó“ czár az árulás jutalma gyanánt. Szegény Románia! Megtanulhatod majd saját szomorú tapasztalásodból, mit tesz az Oroszországnak lenni szövetségesévé, muszka hadakkal, muszka biztatásra indulni rablóhadjáratra, előtted a függetlenség reményével, mögötted rablánczcal, kancsukával. Pedig megtanulhattad volna más kárán is, hanem kalandor politikus vezéreid, gyáva tehetetlen képviselőid részesíteni akarnak a szomorú leczkében. Ez a leczke halálod leszen. Kiskorú népek gyermekes ábrándjaival, megvalósulásra képtelen vágyaival soha hatalom gyalázatosabb, alcátlanabb játékot nem űzött az orosznál. Kelet apró államaiban mindig mint szabadító jelenik meg, zsarnoki természetének pirulni nem tudó arczával szövetkezik a forradalommal, felszítja azt, lelkiismeretlenül kést ad a gyermeknépek kezébe, hogy gyilkolják rendre magukat, s legyenek így a muszka moloch áldozataivá. Ugyanazon játékot folytatja most Romániában, mely Szerbiát már tönkre juttatta. Szerbiának függetlenséget, Milánnak királyi koronát ígért, s midőn az czéljaira nézve hasznavehetetlen lett, cserben hagyta, megtagadta, romlásba dőlni engedte. Szerbia keserűen ocsúdott fel csalálmából : megismerte, s egyszersmind megutálta a muszka hazugságot, muszka hitszegést, a határt nem ismerő muszka cynismust. Épp azért, bár a pánszláv tenger készül elborítani a Dunát, s a Balkánt, bár az ígéretekben és biztatásokban ma sincs hiány, a minden oroszok czárjának minden emissaruisa és hadszervező tisztje daczára sem sikerült fegyverbe állítani Szerbiát a porta ellen. Eddig legalább nem sikerült. Ha a szerb nép szívében az önfentartás és szabadság érzetének csak egyetlen erő is ver, ha a megcsalattatás, a hitszegés, a durva arczulveretés még képes a férfi arczokba kergetni Szerbiában a vért, nem is fog sikerülni. Románia nem okult Szerbia példáján. Románia zsoldjába szegődik az áruló orosz politikának. Semlegességét nem tarthatta fenn, ezt mindenki belátja, ez szégyenfoltja marad a garantírozó Európának, s az orosz hadak átvonulása ellen a portának sem lehet jogszerű panasza Románia irányában. De szövetséget kötni az oroszszal olyaténképpen, hogy Románia minden tőle telhető eszközökkel elősegíti az orosz hadak felvonulását, s egyidejűleg fegyveres erővel ellenszegülni akarni a porta esetleges bevonulásának, ez árulás volna akkor is, ha nem készülne függetlenségi nyilatkozatra, ha nem akarna fegyveres kézzel a törökre rontani. Románia azonban e két utóbbit is akarja, s mindkettőnek bevezetéséül kikiáltja a dictátorságot. A szabadságra való ezen előkészülettel indul függetlenségét keresni, mert nem elég neki azon majdnem teljes és csak a porta névleges felsőbbsége által korlátolt függetlenség, melyet eddig élvezett, amely lehetővé tette nemzeti és állami létének gyarapodását. Csak hadd keresse orosz vezényszóra az álmodott függetlenséget: meg fogja találni a rabságot, nemzeti és állami létének sírját. Mert ne higyye Románia, hogy bármely körülmény közt egyebet talál. Ha győz a muszka, mitől óvja meg az ég Törökországot és Európát, I. Carola pünkösti kiálysága csak egy álom lesz. Az ellen az iga ellen, melyet, Oroszország kényszerít Románia nyakába, hasztalan leend minden függetlenségi nyilatkozat. Ha győz a török, az áruló vazallust meg fogja fenyíteni érdemei szerint , amint hogy meg is kell fenyítenie. Európa minden körülmény közt tisztába jöhetett Romániával, tehát sorsára fogja azt hagyni. Románia parliamentjében maga mondta ki: A párisi szerződés szét van tépve. Jó. Ezzel az okmánynyal szét van tépve egyszersmind Románia állami létének biztosító levele. Az oláh nemzet ám menjen kikerülhetlen, s jól megérdemelt sorsának elébe. De ne feledje el, hogy egy vársikon lakik az alatt az erősség alatt, amit Erdélynek hívnak; s hogy Erdély bástyáin az az érdek az ur, amely soha meg nem engedheti, hogy a Pruth és Duna hozott muszka szatrapiák alakuljanak. A muszka a pocsolyában, Bukarest, ápril 29. A „Neue freie Pressé“-nek táviratozzék a következőt : Az árvíz pusztításai tetemesek.. A Zizia egyik mellékfolyója, a Bachluj, kiáradt é s átszakitotta a vasúti töltést Kakuteni és Potukilei között de már helyreállították. A Zizia is nagy kárt okozott a vasútban Kornesti állomás mellett, hol a közlekedés teljesen megakadt. Ungheni és Kisenoff között sikamló földrészek vannak melyeken vasúti töltés szintén párhuzatlanok lett. Ez elemi bajok következtében fennakadt a muszka hadsereg felvonulása. Jászvásárba eddigelé mindössze ötezer muszka szállíttatott vasúton. A személyvonatok közlekedése ma reggelig még nem volt megszüntetve, s tán még holnap sem lesz. Az oroszok az összes román vasútvonalakon, melyeknek hossza 1233 kilométer, át akarják helyezni a síneket, hogy az orosznak megfelelő sínszélességetállítsanak helyre, melynek 31., hüvelykkel szélesebbnek kell lenni a mostaninál. A munkálat legelőbb is a jászvásár-paskáni vonadrészen indul meg. Az egyezmény jogot ad Oroszországnak, hogy a még befejezetlen vonalakat építse ki s ez fog történni legközelebb a maracesz-foksán-buseói 120 kil. hosszú vonalon, melyet az oroszok haladéktalanul ki akarnak építeni. Az orosz csapatok ekkoráig mint közönséges utasok szállittattattak s jegyet kellett váltaniok, mint másoknak. Mostantól fogva 3 centimet fizetnek fel és kilométerenkint. A román kormány nagy zavarban van, mert az adók nagyon vékonyan folynak be. A lakosság egy része menekült s általában mindenki szabadulni igyekszik az adózási kötelezettség alól. Bukarestben azonban a hangulat kissé lecsendesült. A török táborból. Az éjjeli postával érkezett bécsi „Presserből veszszük’, át a következő tudósitást: Ruscsuk, ápril 25. Ma délután kötött itt ki Hobart pasa a török flotta főparancsnoka s holnap Várnába megy innen. Az oroszok betörésének hírére már előbb elgőzöltek innen az itt állomásozott 3 dunai monitor, 2 corvette s egy jelző gőzös Hirzova alá, hogy az oroszok esetleges átkelési szándékának útját állják. Három nap óta folyton érkeznek ide Viddinből csapatok. Kuscsuk helyőrsége mai nap 22 zászlóalj gyalogságból áll, melyből 4 Nizam, 3 egyptomi, 14 Redif zászlóalj. Ezenkívül van itt 1 lovasszázad, 36 ágyú, 6 század vártüzérség, 2 század geniecsapat. A parancsnok: Tahir pasa, ki egyszersmind ruscsuki várparancsnok. A dunai fllotilla székhelye is itt van, ennek parancsnoka Hussein pasa contre admirál, aki két század tengerész katonával rendelkezik. Tahir pasa alatt Ahmed, Chalil és Aszim pasa dandártábornokok állanak. A várban 180 nagy kaliberű várágyú van, ezek közt valami 40 Krupp-féle. A csapatok mind a szabadban táboroznak sátrak alatt ; a kaszárnyákat kórházakká változtatták át. A katonai orvosok többnyire monarchiánkból valók. (Tudvalevőleg a „Presse“ muszka újság s természetesen még nem vett tudomást arról, hogy a ruscsuki helyőrség legalább 40,000-re kell hogy rúgjon a pillanatban. S mert muszka újság a „Presse“ nemkülönben természetes, hogy Ruscsuk várában élelemhiányt tapasztal levelezője.) A maszka katonákról. Egy levelező Jászvásárról írván, azt mondja, hogy az Oláhországba bevonult katonák nem igen haladhatnak messzire, mert az eső folyton szakad, a rétek el vannak árasztva, az utakat alig lehet fölismerni, s a Baluchi völgye egy nagy mocsárhoz hasonlít. De nemcsak az utak járhatatlanok, hanem a vaspálya is fenyegetve van. Egy hely már meg is van sérülve, s csak nagy óvatossággal lehet előre haladni; ha így tart az idő, a közlekedés valószínüleg teljesen megakad. A jászvásár-inghenii vasút egy pillanatra máris járhatatlan volt, s csak nagy ügygyel-bajjal lehetett rajta segíteni. Ha az oroszok nem sietnek nagyon, az Oroszországgal való vasúti közlekedés el lesz vágva. Ami a legénység felszerelését illeti, az jónak látszik, erős posztóköpenyeik vannak ; kétkét pár erős csizmások ; baslikjok; tele iszakjok; könnyű tarisznyások ; két-két töltényes táskájok ; csupa hátultöltő fegyverük; könnyű lövegek, nagy ernyőkkel. De nagyon kimerülteknek látszanak. Intelligentiát éppen nem venni észre az arczukon, és az altisztek és kisebb tisztek, azozban semmiben sem különböznek a közlegényektől; a főbb tisztek értelmeseknek látszanak ; sokan németül, némelyek francziául is beszélnek. A legénység magaviselete (csak néhány napig voltak itt) elég tisztességesnek látszik, néhány garázdálkodót kivéve, — akik — jó muszka szokás szerint — vettek, anélkül, hogy fizetnének, egy szény zsidó fiú ezekját-mókját beletaposták a sárba, nőket bántalmaztak, s több efféle ártatlan mulatság. A parancsnokok ezt aligha tudták meg, mert ezek, mint beszélik, nagyon szigorúak. A tisztek hamarosan ismeretséget kötöttek a hölgyvilággal, s úgy látszik szívesebben mulatnának köztök, mint mennének a csatamezőre. A nép általában nagyon hidegen és bizalmatlanul viseli magát a muszkák iránt. Odessából. (Orosz forrás.) Ápr. 25-ikéről jelentik : Az orosz kaukázusi hadsereg megindult. A hadsereget 130,000-nyi harczba mehető csapatokra teszik. Két hadtestre van felosztva, melyek egyike, 58,000 ember Akhalezik mellett áll, átmegy a Tauruson, és Ardahán mellett, Ardanics felé török területre nyomul. E hadtest egy osztálya Batum várát fogja szemmel tartani, és Karszot oldalt hagyja. Az oroszok, a hegyekről leszállva, uralkodnak az ardahán-adranucsi országút, fölött. Az orosz fősereg Erivánban áll, 72,000 főnyi s Karcz mellett, melyet Cosman magyar védelmez, figyelő hadtestet fog hagyni. Erzerumot, Akhmet Mukhtar pasa főhadiszállását és elsőrendű erősséget is oldalt hagyva, és egyesülve az ardanucsi másik hadtesttel, tovább nyomul Trebizondba. A török hadsereg 62,000 emberből áll, közöttük 2000-nyi rendes lovasság és 4400 főnyi tábori tüzérség. E 62,000 emberhez számítandó még 5000 kurd lovas, és 14 zászlóalj musztafi (honvéd), úgy hogy Mukhtár pasa hadserege összesen 74,000 emberből áll. A török állás legfőbb ereje a Batum Bajazid-Ardanah-Kars- és Erzerum által képezett négyszög. A várak a legújabb kaliberű ágyukkal vannak fölszerelve. De a külső védművek oly távol, 8/4 órányira vannak egymástól, hogy az egyik nem védelmezheti a másikat. Várharcz valószínüleg nem is lesz. Az oroszok majd csak a kiéheztetéshez folyamodnak. A várak azonban jól el vannak látva élelemmel. A harcztérről. Románia immár hadat üzent a portának, így értesül legalább egy bécsi lap, mely Cogalniceanu miniszter legutóbbi nyilatkozata ellenében azt is hozza hírül, hogy a román katonaság újra megszállja Kalafatot, melyet odahagytak. Brailánál az oroszok hajóhidat vernek már. — Viddinben a szultáni manifestum kihirdetése után és az ázsiai győzelmek hírére rendkívüli lelkesedés uralkodik. 27-ikén hat Krupp-ágyut szállítottak. Keletre folyton szállítják a katonákat. Szófiából negyven zászlóalj, s ezenkívül 40,000 cserkesz van útban a dunai hadsereghez. Jászvásárról jelentik a „N. fr. Pr.“-nek, hogy az orosz csapatok nagyon ki vannak merülve, és nem elegendő az élelmezésök. A román parasztság nagyon bizalmatlan a muszka barátok iránt. Az ázsiai harctérról jelentik a „Presse“ nek Wiadókavkaszból, hogy az Örményországban és Kurdisztánban álló összes török haderő az utóbbi (orosz forrású) hírek szerint 76,000 ember, 170 ágyúval. Ezekből mintegy 17,000 ember és 30 ágyú Batumban, 5000 ember Ardahanban, 19,000 ember és 40 ágyú Karszban, 16,000 ember és 20 ágyú Erzerumban, 9000 ember és 12 ágyú Bajazitban áll. Egy konstantinápolyi hivatalos távirat meghazudtolja az „Agence Havas“ azon hírét, mintha két török lovas század átpártolt volna az ellenséghez. Szintily valótlan az, hogy 200 török katonát, köztök több tisztet is, az oroszok elfogtak volna. A szultán proclamatiója. A „N. fr. Presse“ közli a szultán következő proclamatióját, melyet a dunai, batumi és az erzerumi hadseregek fővezéreihez intézett. Minthogy az orosz kormány velünk a diplomatiai viszonyokat megszakította s háborút üzent, azon kényszerűségbe látjuk magunkat helyezve, hogy a fegyverhez folyamodjunk. Bízunk e mellett az isteni kegyelemben, fenséges prófétánk szellemi támogatásában, ami minden üdvnek forrása a muzulmán nép számára. Önök tudják, hogy eddig semmit sem tettünk a béke zavarására. Noha fegyverben álltunk, mégis mindenkor a legbékésebb érzelmekkel voltunk eltelve, a mint a barátságos és irántunk jó akaró hatalmak tanácsait figyelembe is vettük s velök egyetértésben dolgoztunk a béke fentartásán. De ellenségünk most azt bizonyítja be nekünk, hogy a czél, a melyet követett, nem volt más, mint jogaink, függetlenségünk, magának országunknak teljes megsemmisítése, s hogy mindaddig kielégítve nem érezhette magát, mig ezt el nem éri. Az ellenség ma minden jog ellenére és törvényes ok nélkül támad meg bennünket. A mindenható védeni fogja a jogot s az igazságot s reméljük, hogy diadalt és sikert fog nekünk kölcsönözni. Meg vagyunk győződve a csapataink házasságáról és nemes buzgalmáról, valamint hi alattvalóink teljes egyetértéséről, erkölcsi és anyagi támogatásáról, s ezekkel sikert fogunk aratni. Hiszem, hogy az isen igazsága a mi jogainkat fogja megvédeni, s hogy méltán büszke lehetek csapatainkra, melyek az ottomán névnek becsületét és kiérdemlett hitét fenn fogják tudni tartani, s a dicső ősök nyomdokaiban fognak haladni. Üdvözletet küldök az ön parancsnoksága alatt álló katonáknak, kiket gyermekeimnek tekintek. Az állam őket e fontos alkalomra nevelte s azért egész hazaszeretetüket és vitézségöket ki kell fejteniök. Ezt várja tőlök mindenki. Védjék meg hősen várainkat és minden talpalatnyi földet, melyet hőseink vérökkel áztattak, midőn vagy mint győzők, vagy mint vértanuk véreztek. Űzzék vissza az ellenséget, s védjék meg a birodalom becsületét, jogait és függetlenségét, mely az ottománok előtt drágább életeknél is. Míg szent kötelességeiket teljesítik, az isteni kegyelem és a próféta segélye lesz csapatainkkal. Az összes ottomán nép katonáink családjainak őtekint és szolgájának tekinti magát. Uralkodótok mindig veletek lesz, s ha szükség lesz rá, segélytekre siet, ki fogja bontani a kalifatus és sultanatus szent zászlaját s feláldozza életét is a haza becsülete, jogai és függetlenségéért. Segítsen az isten győzelemre! Kin-Ázalából. Bajos meghatározni a törökök ellen indított orosz kaukázusi hadsereg erejét. Ennek szinejavát a kaukázusi tizedik katonai kerület szolgáltatja. E csapatok hat hadosztály gyalogságból, gránátos hadosztályból, egy dragonyos hadosztályból, egy dandár vadászból és egy utász - dandárból áll a szükséges tüzérséggel egyetemben. Ez képezi az említett katonai kerület rendes hadcsapatait ; ezekhez járul még bizonyos számú területi csapat a helyőrségi szolgálatok ellátására és három, kiválóan a Kaukázus számára rémjétt kozák hadtestei. a kubáni, tereki és astrahani. A tizedik katonai kerület csapatai nem vezethetők egész összességékben az ellenség ellen; egy részét otthon kell hagyni a tartományban, mert zavargásoktól lehet tartani; erődítésül azon hadosztályok vézetnek, melyek béke idején a kasani kerületben állomásoznak. A kaukázusi hadsereg e szerint 110,000 gyalogság, 25,000 lovasság és 350 ágyúból áll. Ehhez járul még 15,000 önkéntes a Kaukázusból és ugyanannyi Örményországból. Pillanatnyilag semmi más hadcsapatokat nem lehet alkalmazni. Emberekben nincsen hiány, de a terület a Kaukázusban és Örményországban oly természetű, hogy csak kis hadtesttel lehet működni. Nagyon kevés a járható út, s ami van, az is keskeny és alig használható, mi a hadsereg élelmezését szerfelett gátolja. A nemzetőr-csapatok és a helyőrség f. hó 14-én a határokra küldettek s a kaukázusi helyi csapatok által helyettesittettek. Mihály nagyherczegnek ápr. 15-én a hadsereghez kellett utaznia. Loris Melikoff tábornok már két héttel előbb rándult oda. A határt egész hosszában rendkívül meredek hegyek szegélyezik. Hogy Erzerumba lehessen jutni, mely valószínüleg az orosz hadműködés végczélját fogja képezni, leirhatlan nehézségeket kell leküzdeni, mihez még az Erzerum, Karsz és Batum közt összpontosított ellenséges haderők is megteszik a magukét. — E török hadsereg Ahmet Mukhtar pasa parancsnoksága alatt áll s 80,000 főnyi erős, de nem egészen elsőrendű erőkből áll, azonban nem szabad felednünk, hogy Örményországban fel fog kelni a mohamedán lakosság, hogy megvédje a hegyszorosokat az esküdt ellenséggel szemben. Minden lépésnél, melyet az oroszok tesznek, vigyázniok kell, nehogy a benszülöttek által meglepessenek. S míg az orosz hadsereg előnyömul, lázadás törhet ki a Kaukázusban, s lehetetlenné válik a visszavonulás. Mindez világosan mutatja, hogy ez valóban nehéz hadjárat, s hogy e meredek hegyek szakadékai közt élethalál-harcz fog kifejlődni az oroszok és a törökök közt. A félhivatalos orosz „Nord“ több ízben említett nyilatkozata azon megjegyzésekkel szemben, hogy Gorcsakoff körjegyzéke egyetlen szóval sem mondja, miszerint Oroszország lemond az esetleges terület nagyobbításról a következőleg hangzik : „Mi nem hiszszük, hogy emiatt annyira izgatottságba kellene jönni. A porta legyőzhetlen ellenállása által háborúba sodorva, mi nagy áldozatokat vonhat maga után, a pétervári kabinet természetesen nem kötheti meg előre kezeit határozott nyilatkozat által, minthogy ez egyik cselekvési eszközétől fosztaná őt meg ellenfelével szemben. Oroszország mostani fellépését tagadhatlanul a közszellem lengi át, mi Sándor czár beszédéből s politikájának következetes magatartásából is kitűnik. Ez azon meggyőződésre vezet bennünket, hogy az európai szárazföld és annak egyensúlya minden csorbulás nélkül fog kibontakozni e konfliktusból, és hogy Gorcsakov a hg.hallgatásából ellentétes következtetés nem vonható. Egyébiránt az Oroszországgal szövetséges hatalmak kellően értesülve lehetnek e pontra nézve.“ Muszkaország hazugsági birodalma egy új provincziával gyarapodott. Legújabban Berlinből árasztja el a világot mindenféle híreszteléssel valami osztrák-orosz szövetségről, monarchiánk orosz érzelméről s több efféle. A „Pester Lloyd” igen helyesen jegyzi meg erre, hogy efféle híreket terjeszteni igazán nagyon érdekében állhat Oroszországnak , de itt minálunk ilyesmit el nem hisz senki. Hogy Ausztria-Magyarország a keleti kérdésben Muszkaországgal induljon karöltve, az egyszerűen lehetetlenség s lehetetlenséget bizonyára Andrássy Gyula gróf nem akarhat. Andrássy Gyula gróf nélkül pedig ez időszerint egyátalán nem lehet keleti politikát csinálni e monarchiában; s a ki Oroszországnak az Andrássy Gyula grófi háta megett ígérgetne, valamint ígéretét egyszerűen nem fogja megtarthatni. TÁVIRATOK A HÁBORÚRÓL Berlin, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Hiteles forrásból hallatszik, hogy Reusziy és Zichy gróf megbízattak, miszerint Konstantinápolyba érkezve, az első orosz győzelem után rögtön felajánlják a portának Ausztria- Magyarország és Németország közbenjárását. Remberg, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Varsóban a hirlapellenőrzés szerfölött szigorúvá lett. — A czár egy külön megbízottja titkos küldetéssel a persa sahhoz indul. — Az áradás a kievi kormányzóságban folyvást tart. Czernowicz, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Galaczból menekült kereskedők beszélik, hogy az oroszok fizetéseiknél papírpénzeiket névértékben fogadtatják el a lakosokkal. Turn Severin, április 30. („Pesti Correspondenczia“). Ide érkezett utasok szerint, Kalafatot megszállták az oroszok. Állítólag megkísértették átkelni a Dunán, miközben nagy veszteséget szenvedtek. (Mesebeszédnek látszik. Szerk.) Calaez, április 30. A semleges hajók mindnyájan elhagyták Calaczot és Brailát. Róma, ápril 30. „Diritto“ megcáfolja a „Times“ ragusai levelezőjének azon hírét, hogy az razionális hajórat a déli déli kikötőkben esetleg letartóztatnék, s oda nyilatkozik, hogy ez csak gyakorlási szempotból történik, miszerint szükség esetében hajókat lehessen kiküldeni a nemzetiségek védelmére. Pétervár, ápr. 30. Noha a török kormány nem akarta megengedni az orosz alattvalók Törökországban maradását, Oroszország minden vonakodás nélkül elismerte a török alattvalók maradását Oroszországban s azok képviseltetését Angolország által. A czár születésnapja, a lakosság legátalánosabb résztvevője mellett kivilágítással tartatott meg ; a nyilatkozatok a legünnepélyesebbek voltak. — A községtanács 1/a milliót szavazott meg a sebesültek javára. Paris, apr. 30. Décazes hg. külügyminiszter közölte a költségvetési bizottsággal, hogy holnap közleményeket fog tenni a külviszonyokról. — A holnap kiosztandó sárga könyv egyebek közt Décazes egy körjegyzékét hozza, amelyben hivatkozván Francziaországnak a béke fentartása érdekében tett lépéseire kijelenti, hogy Francziaországnak szigorúan szem előtt kell tartania a semlegességet s a feltétlen tartózkodást. A baloldal hír szerint holnap interpellate fog bejelenteni az országot nyugtalanító klerikális üzelmek tárgyában. Az éjjel érkezett bécsi lapokban a következő táviratokat olvassuk: „Neue fr. Presse. Krakkó, apr. 30. Botusáuból jelentik, hogy a felhőszakadások által okozott vasúti töltésbeomlások jelentékeny forgalmi akadályokat idéztek elő Romániában, s az áruk és a katonaság szállítása rendkívül meg van nehezítve. — Orsova, apr. 30. A román katonaság ismét megszállotta a már kiürített Kalafatot. A hajózás Turn-Szeverinen alul be van szüntetve. — Yiddin ki volt világítva; alkalmat erre a török csapatoknak Ázsiában az oroszok felett ismételve nyert diadalai szolgáltattak. — Bukarest, a. r. 30. Az orosz román egyezmény tárgyalása alkalmával a felsőházban Epureanu javaslatot nyújt be, mely szerint jelentse ki a ház, hogy a beterjesztett egyezménybe Románia függetlensége is foglaltassák bele. E javaslat azonban megbukott. „Presse.“ Bukarest, ápr. 28. A török haderő Bolgárországban a legújabb informatiók szerint 165,000 ember és 347 ágyúból ál. A Dobrudzsában az utóbbi napok alatt 25,000 ember gyűjtetett össze. Az erődökben, és pedig Viddinben 45,000, Ruscsukban 18,000, Szilisztrában 20,000, Sumlában 16,000 és Várnában 16,000 ember áll. Kisebb helyőrségek az ország belsejében vannak Belgradsik, Berkovácz, Lom Palánka, Rahovo, Nikápoly, Lovcsa, Szisztov, Plevna és Gabrovóban. — Jászvásár, ápr. 30. A nagyherczeg már fogadta Csernajevet, s minthogy a dandárparancsnokságot egy repülő hadtestben el nem fogadta, hallomás szerint a Dunán való átkelés után katonai küldetésben Bolgárországba fog menni. — Levasev gróf, Odessa főhadparancsnoka proklamatiót intézett a lakossághoz, melyben megnyugtatni igyekezik azt, minthogy Odessa minden ellenséges megrohanás ellen biztosítva van. „Deutsche Zigfi Belgrád, ápr. 30. Itt ismét új önkénytes hadtestek alakításához fogak; az elő zászlóalj már ma Negotinba vonult, honnan több jómódú család az ország belsejébe menekült. Róma, ápr. 30. Illetékes egyének a leghatározottabban tagadják, hogy Olaszország és bármely északi hatalom közt titkos szövetségi szerződés léteznék. A viszonyok Ausztriával kitűnőek. Egyetlen olasz miniszter sem gondol a Trentino vagy Triest megszerzésére. EGYÉB TÁVIRATOK. • Bécs apr. 30. A haladási párt bizonyos számú tagjai, ma új pártot alakítottak „Új haladási kör“ elnevezés alatt. Az új kör megtartja a régi párt programmját és alapelveit, minthogy a kiválás nem politikai, de egyedül azért történt , mert az új kör nem ért egyet az ókör többségének elfogadott irányával a programm megvalósítása körül. A programm hangsúlyozza, hogy az uj kör óhajtja a kiegyezést, mely semmi újabb terheket nem rak a birodalom két felének vállaira, a hitel- és pénzügyet nem veszélyezteti, és az 1867-ben elintézetlen maradt nagy kérdéseket megoldja. Az uj alakulást tudató irat heves vitára adott alkalmat a haladási pártban. Bécs, ápr. 30. Az egyetemes osztrák katholikus gyűlés ma nyittatott itt meg. Számtalan helyeslő távirat s Franczia-, Olasz-, Angol-, Spanyol- és Németországból feliratok érkeztek. Elnökül Belredi Egbert gr. választatott, ki abban foglalta öszsze a katholikus gyűlés czélját, hogy az újabb időben a kath. életet közelről érintő kérdéseket megvitassa s azok álláspontjait megállapítsa. Beszédét a császár és a birodalomhoz való ragaszkodás kiemelésével végzi. Csoportosuljunk, úgymond, épp oly bensőleg a püspökök, mint a pápa köré. N. B. Az esti lapunkban közölt eredeti hareztéri tudósítás alól, nyomdai tévedésből kimaradt a dátum. Saját hazertéri levelezőnk ez érdekes közleménye GalaCZon, április 26-án kelt.